Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1892-10-16 / 43. szám
Reszketve kél útjára vándorom — Tovább suhant át völgyön, patakon, Hol rege zeng a pajzán habokon. Látott busongó, vénhedt tölgyeket... A megzilált lomb sátora felett Holt századoknak képe reszketett. S a mig a múltak szőtte álmaikba, Fel-felriadtak olykor zúgva, ingva, Hogy oldaluknál didergett az inda. Van-é madár, kit erre dal hevít? Van-é kebel, a mely megértse itt Ez emlékek fájó beszédeit ?!... S ha ember néha el-eljö e tájra, Miért teszi? . . . Talán, hogy szíve fájva Reléomoljon a táj bánatába?1... A megmegingó lombfedél alatt Ember pihen, megaggott, roskatag, A múltból itt felejtett tört alak. Mozdítni alig bírja már kezét, De szíve, szíve lopva rejti még A szenvedélyek romboló tüzét. Mint gyermeket már viharos csaták Edzett vitézzé, hőssé avaták, Éltét a harczi síkon élte át. Most álmodik. S ha zúgnak fenn a tölgyek, Ah, újra tán <r vén ágyúk dübörgnek, S harczok robajjá rázza meg a földet l De csend megint... Álmából újra ébred... S ho?y átsuhant lelkén a vándor ének Eldudorássza terhét bús szívének: „Hol vannak a hősök Az örökzöld galylyal ? Az őrtüzek lángja Miért nem világít/ Mért nem költi zajjal A pirosló hajnal Elzúgott harczoknak Nyugvó daliáit ? 1. . . Büszke rivalgása Harczi dicsőségnek Átenyészett halkan A zokogó dalba — Ifjú nemzedéknek Ajkán más az ének; Más időknek sír fel Lendülő fuvalma. Többé nem harczi zaj Veri el a csendet; Prüsszögő paripánk Nem vár indulóra; S hol lobogónk lengett, Diadalunk zengett, Unalmasan ásít A hallgatag róna. Oh, csupán még egyszer Láthatnám a lángnak Messzi éjszakába Belobogó fényéti. .. Jertek elő bátrak 1 A széles világnak Mutassuk még egyszer Hazám dicsőségét II...“ S megint tovább lebbent a vándor ének. Mögötte erdők, bérezek ifjú rétek: A messzeség ködébe sülyedének. így vándorol soká magánosán — Itt lassan lengve, ott megint rohan, Itt elbúsongva, ott meg vidoran. Egyszer ... ki zeng? Oly ismerős a hang, Mint puszta síkon egyszerű harang, Édes merengés szava zeng alant. Miként hullámon zsongó lágy moraj. Bűbájos, édes-fájó hangival Ifjú poéta ajkán zeng a dal: „Jer, jer szívembe vándor ének! Neked örömmel megnyitom, Édes hazád lesz az tenéked, Hisz testvéred az én dalom 1 Születtél bár anyának ajkán, Vagy a szerelmes lány szívén. Ott csüngtetek ti mint egy dajkán, Jer vissza l Üdvözöllek énl Jer, jer szívembe bűvös ének, Számodra itt van itthonod; Édes hang, mely ezrek szívének Sajgó sebeit gyógyítod! Ah! én is a hőst lelkesítem : S a küzdő munkást biztatom! Jövel, jövel hát! Tárva szívem! Hisz testvéred az én dalom I* S a két dal, a mint ottan föllelé Egymást, zokogva, sírva öleié, S együtt repült a csillagok felé. Szabó Jenő. tott 8 alig hihető, hogy az augusztusban netalán beálló esőzés is képes legyen már kedvező eredményt előidézni. Czukor- és takarmányrépa eddig jól állanak, s miután ezekre az eső még elég jókor jön augusztus hóban is — jó termés remélhető. Természetes kaszállók. Legnagyobb részben igen soványan fizettek. A luezernások hozamát egy kártékony hernyó pusztítása csökkenté. 2. Gyümölcs és szőlő. A gyümölcstermés átalában silány, a szőlő pedig oly rósz, hogy alig emlékszünk roszabbra hasonló normális viszonyok között. A múlt őszBzel október végén, hirtelen beállt 6—8 fokú hidegek okozák leg- nkább szőlőtulajdonosaink, mert a még fedetlen tőkéket és vesszőket, melyekben a nedvkeringés még teljesen meg nem szűnt, ez a korai hideg hirtelen megtámadván, megölte, ,s ez által nemcsak az évi, de több évi termését is elvette A phylloxera folytatja romboló munkáját, sőt a perouospora is mind jobban terjed. A hernyók és szerbtövis irtása a fennálló szabályok szerint eszközöltetett; az aranyka irtására nézve pedig szigorú intézkedések történtek. 3 Az állategészségügy a múlt félévben egyes ragályos kórok által több Ízben meg lett támadva, s általában igen kedvezőtlennek mondható, amennyiben különösen a lóállományban a takonykór, a sertésállományban pedig az orbáncz sok helyütt járványosán lépett fel, — igy mig Gy-Vári, M.-Berény, F.-Gyarmat, Sz.-András, Szarvas és Békés községekben a takonykór szórványosan mutatkozott, addig K.-Ladány és Szeghalom községekben járványszerüleg uralkodott. A sertésorbáncz M. Berény, Sz -András és Füzes-Gyarmat községekben szórványosan, Békés községbeu s ahhoz tartozó Kamut pusztán, Uj- Kigyós határában, gr. Wenckbeim Erigyes József major pusztáján és Kocziszki tanyáján pedig járványosán uralgott. Ezeken kivül fordult elő rüh kór, lépfene és veszettség néhány esete. A rendszerinti tavaszi lóvizsgálat s a legelőre hajtott egyéb jószágoknak megvizsgálása az idén is teljesittetett. Az egyes fertőző kórok alkalmával a szo- ásos óv- és elfojtó intézkedések az állategész- ségügyi törvény kívánalmai szerint a legpontosabban foganatosítva lettek, s a foganatosított ntézkedések kedvező eredményre vezettek, ameny- nyiben a ragályos bántál mák tova terjedése rendszerint megakadályoztatott. 4. folyamszabályozási ügyek. Az ármente? sitő társulatoknál töltésépítés nem volt, miután a töltések ez időszerint az elrendelt méretben már i vannak építve, s igy a társulatoknak az ősz- szes tevékenysége a töltések fentartásában nyilvánult. Az érdekeltségekre nézve az oly kiváló fontossággal bíró belvíz kérdést egyedül a Körös- ~ sza-marosi ármentesitő társulat oldotta meg, amennyiben a belvizeket levezető csatornákat és zsilipeket már kiépítette, a többi társulatoknál azonban a tervezés folyamatban van. A folyó menti községek körgátjaikat, a hatóságilag engedélyezett tervezetek szerint legnagyobb részben kiépítették, igy Gyulaváros körgátja is már kiépíttetnek mondható, de a még hátra lévő és kevésbé fontos mintegy 2 klmtr. osszú védvonalnak a kiépitése még ez évben teljesittetni fog. Doboz község körgátját illetőleg a hatósági engedélyezés folyamatban van, egyedül Szarvas község az, amely még hatóságilag elbírált és engedélyezett körgáttal nem bir. A folyók árvizei a folyó évben minden baj nélkül találták lefolyásukat, sőt azok oly alacsonyak voltak, hogy az egyes ármentesitő társulatoknak, csak alig számba vehető árvédekezési tevékenységet kellett kifejteniük. Az állami kezelés alatt lévő szabályozási munkálatok Endrőd községe alatt vannak folyamatban ; jelesen munkába van a 4‘5 klmtr. hosszú 23. számú átvágás kotrása, továbbá a 27., 26., 25. és 24. számú átvágások anyameder méretben való kibővítési munkálatok is, a kotrástól eltekintve rövid idő alatt befejezést fognak nyerni. A 8 klmtr hosszú sebes-körösi-Iadányi folyamszakasz is munkába van véve, a munkának mintegy 5°/0 kész, úgy hogy remélhető annak még ez évbeni befejezése, jelenleg az aratási időszak miatt csak kevés szakmányos van é munkánál alkalmazásban. Gyulán, 1892. augusztus 2-án. Jegyzetté: Popovic8 Szilveszter, békéBvárm. I-ső aljegyzője. Tíz regula kolera idején. Irta: Grünhnt József, dr. 1. Kolera idején igyekezzünk arra, hogy ép-erőben maradjunk és kerüljük különösen mind azt, a mi a gyomrot megrontja vagy hasmenést koz. Mérsékelt borivá* jó, sok ivás és kicsapongás veszedelmes. 2. Az ételeket és italokat csak jól megfőzve szabad élveznünk. Forrásvizén kívül másféle vizet nem szabad inni anélkül, hogy azt előbb fölforraltuk és az után lehűtöttük volna. A vizet, kevés citromlével, rummal vagy törköllyel tehetjük ízletessé. 3. Soha se együnk vagy igyunk a nélkül, hogy kezeinket előbb forralt vízzel és szapannal alaposan meg ne mostuk volna. 4. Az edények, üvegek, poharak tisztítása, száj öblögetése, mosdás, fürdés csak forralt vízzel történjék. Í gépgyári igazgató és Mándy Lajos főfelügyelő < a minisztérium összes ügyosztályainak tisztviselő A midőn Reiszig Ede államtitkár a térén ben megjelent, Csörgeő Gyula miniszteri tané esős rövid de tartalmas beszéddel üdvözölte a államtitkárt. A midőn elhangzott a sűrű éljenzés, mel e beszédet kisérte, Reiszig Ede államtitkár beszédre a következőkben válaszolt: Mindenek előtt szívem mélyéből köszönöi lázon szívélyes üdvözletét, melylyel kitünteti (méltóztattak. 0 felsége által a kereskedelmi mi Iniszter ur előterjesztésére államtitkárrá neveztet Ivén ki és hivatalos esküm letétele után elfog llalva e kitűnő állást, hivatalba léptem kedvez lauspicziumául tekintem azon rokonszenves nyi llatkozatot, melylyel méltóságod a kereskedőim Iminiszterium tisztikara nevében megtisztelt. Az államigazgatás gépezetében a kereske Ideimi minisztérium kétségtelenül egyik legfon tosabb alkatrészt képezi, mert arra van hivatvi hogy az ország közgazdasági és igy legvitalisabl érdekeit bent gondosan ápolja, kifelé a legerélye sebben képviselje és védje. Önök, tisztelt uraim ezen feladatnak leghivatottabb tényezői és valóban örömömre szolgál, hogy körükben mint mun katársuk helyet foglalhatok. Ha e téren majdnem egészen uj ember vagyok is, több közös vonást ismerek, mely alkal más közöttünk a kapcsolatot létesíteni. Az egyil azon törekvés, hogy kötelességeinket mindig híven teljesíteni, a másik az őszinte nagyrabecsülés és ragaszkodás ő exczelencziájához, a miniszter úrhoz Ezen kapocs azon reményre jogo sit, hogy kötelességhű és czéltudatos együttműködésünk a haza érdekeire nézve eredményteler maradni nem fog. Midőn ismételten hálásan köszönöm e szíves fogadtatást és támogatásukat, kijelentem, hogy i tisztikarral nemcsak a személyes érintkezést 'ogom keresni, de keresni fogom annak bizalmát s, a mit arra kívánok felhasználni, hogy érdeklődésemet a tisztikar iránt mindenkor kitün- .et hessem. Ismételt köszönetéin mellett ajánlom nagamat szíves jóindulatokba és, ha szabad nondanom, barátságukba. E beszéd után, mely az összes jelenvoltakra i legrokonszenvesebb hatást tette, a mi sűrű iljenzésben nyilvánult, az összes hivatal főnököket >emutatták az államtitkárnak, a mivel a tisztel ;és véget ért. Közvetlenül ez ünnepélyesség után leiszig Ede államtitkár már résztvett a számon térő szék ülésén, mely Lukács Béla miniszter dhökiete alatt tartatott. lékés vármegye közigazgatási bizottságának jelentése 1892. év l-ső feléről. (Vége.) A tavasziak, különösen az árpák, szinte okát szenvedtek a vjuliusi hőségtől, s teljes zemü árpa vajmi ritkán fordul elő; a zabok evesebbet szenvedvén, valamivel jobbnak s dú- abban fizetőknek mondhatók. A kukoriczák sokat Ígértek, de a júliusi tőség és szárazság ezekre is felette károsan haäl-jnemzet, az örömnek és hálának magasztos ünn jólpétl a I Az öröm érzete hatotta át a hazának mi ^e|den igaz fiát, hogy az, kinek neve elválasztható eliánul, van egybeforva a hazának függetlenségéi ,j. I irányait törekvésekkel, kit a magyar alkotmái (újra alkotójának tekint a nemzet, kinek legendi iz|8zerü nevét szivébe foglalta be a magyar, 90- ,a (születése napját üli meg, s a hálaadás imá .y Iszállt az Egek urához e napon, hogy Téged, hí .. (zánknak szeretett, bálványozott nagy fia, bárt y I tőlünk messze idegenben is, még bírnunk enge i[]a gondviselési | j Békésvármegyének a szabadság eszméiéi (mindig lelkesedni tudott közönsége is részt k: .Ivánt a nemzet ünnepéből, s alulirt napon tartol (rendes közgyűlésünkben megemlékezve a ház Ifüggetlenségére irányult törekvésekről, melyekne Iszelleme a lángoló hazaszeretet s közvetlen ered Iménye a népek szabadsága hajnalának felderfi (lése volt, s melyeknek csodásán kimagasló alakj -(Te voltál, s megemlékezve azon lánglelkü tévé I kehységről, az önzetlen hazaszeretet azon magasz r|tosságáról, mely ama nagy időkben való szereplé sédét jellemezte, a később nyilvánult sikereknél (azon sorozatáról, melyeknek áldásos hatását örök (kön érezni fogjaa haza: a közlelkesedés hango nyilvánításai között tört ki az öröm és hála ér 1 zete szívünkből, hogy Téged, hazánk büszkesége (90-ik születésed napján üdvözölhetünk !Es az örön (érzetei mellett a legőszintébb fohász száll ajkainkról az ég kárpitja felé, hogy a mindenható végnél Jküli kegyessége Téged, a hazaszeretetnek apostolát, hazánk és nemzetünk díszére és büszke (ségére hosszú és boldog élettel áldjon meg. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága. Kelt Gyulán, a törvényhatóság 1892. szeptember hó 26 án tartott rendes közgyűléséből. A bizottság nevében : Jancsovics Pál, Békésvármegye alispánja. Reiszig Ede kereskedelmi államtitkár hi- vatalbalépése. Reiszig Ede kereskedelmi miniszteri állam titkár f. hó 15-én délelőtt foglalta el hivatalát Az uj államtitkár délelőtt féltiz órakor tette le a hivatali esküt Lukács Béla kereskedelmi mi- niniszter kezébe. Ez alatt a minisztérium nagytermében összegyűltek a minisztérium kebelbeli és külső hivatalainak főtisztviselői, megjelentek: Csörgeő Gyula, Schnierer Gyula, Szabó Jenő, Heim [Péter, Kilényi Hugó, Gyöngyösay János, Abonyi Emil, Pfannschmidt Kálmán, Mihálovich János, Schneider Alajos ministeri tanácsosok, Szalay Péter, Sebes Pál, Tichtl Frigyes, Kvassay Ede. Reviczky Konrád, Barvits Albin, Puky József, Menczer Lajos, Biró Tamás osztálytanácsosok, a postatakarékpénztártól Hollán Sándor miniszteri tanácsos igazgató, a statisztikai hivataltól Vargha Gyula aligazgató, a m. kir. államvasutak részéről Ludvigh Gyula elnökigazgató, Czigly János, Hilbert Mór, Schober Albert, miniszteri tanácsosok Robitsek Sándor, Banovics Kajetán, Berényi József Horváth Lajos igazgatók, Förster Nándor fogja tenni kötelességét, de a kormány 1 világositására, megyénk reputácziójának, hírnevének helyreállítására és a kivételes ál pót megszüntetésére legtöbbet tehetnek a meg országgyűlési képviselői s reméljük is, hogy tekintetben közös egyetértéssel mindnyájan t jesiteni fogják kötelességüket. Egyébként hisszük és reméljük, hogy uj főispán a viszonyok megismerése után máj is mielőbb arra a meggyőződésre fog jutni, ho Békésvármegyében egyáltalán nincsen többé szü ség a kormánybiztosi kivételes hatalomra s ho, ennek alapján sietni fog annak megszüntetés kieszközölni s ezzel a gondjaira bízott vármegj jó hirnevét helyreállítani. E hitben és reményben bizalommal üdvi zöljük Békésvármegye uj főispánját. JL vármegye közgyűlése. (Főispáni beiktató.) Békésvármegye teljes czimü törvényhatc sági tagjainak. A nagyméltóságú m. kir. belügyminisztí úrnak f. óv október hó 13-án kelt 4317 ein. s: leirata szerint Ó cs. és apostoli királyi Felség f. hó 8-án kelt legfelsőbb elhatározásával, - Reiszig Ede békésvármegyei főispánnak keres kedelemügyi államtitkárrá való kinevezése foly tán Békésvármegye főispánjává Tallián Bél somogyvármegyei főispánt kinevezni méltóz tatott. Ezen körülményről oly megjegyzéssel ér tesitem a tek. törvényhatósági bizottság telje czimü tagjait, hogy Tallián Béla Békésvánnegy főispánjának ősi szokás szerinti alkotmányos be iktatása a f. év november hó 3-án d. e. 10 óra kor megtartandó rendkívüli közgyűlésen fog meg történni, mely közgyűlésre a törvényhatóság tag jai tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. A nagyméltóságú m. kir. belügyraiuisz tér úrnak leirata, Reiszig Ede főispánnak ezei állásától való felmentése 1 Tallián Bélának fő ispánná való kinevezése tárgyában. 2. A nagyméltóságú m. kir. belügyminisz tér úrnak leirata, melylyel 1 álltán Béla vár megyei főispánt a múlt évben uralgott munkás mozgalmakra való tekintettel kormánybiztossá kinevezi. 3. Mélt. Reiszig Ede államtitkárnak a vármegye közönségéhez intézett búcsú levele. Gyula, 1892. év október hó 21. Jancsovics Pál, alispán. isexesvármegye üdvözlése Kossuth Lajoshoz. A megye törvényhatósági bizottságának szeptember 26 án tartett ülésében egyhangúlag elha tároztatott, hogy Kossuth Lajos hazánk nagy fiának 90-ik évi születése napja alkalmából a megye üdvözlő iratot küldjön. A magas színvonalon álló igen szép üdvözlő irat, mely a napokban küldetett el Kossuth Lajosnak dr. Fábry Sándor m. főjegyző tollából ered és a következőleg hangzik. Nagyérdemű hazánkfia I Ünnepet ült szeptember hó 19 én a magyar
