Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-08-14 / 34. szám

Békés vármegye közigazgatási bizottsá­gának jelentése 1892. év l-sö feléről. I. A belügyminisztérium ügykörében. I. Ügykezelés. A vármegyei közigazgatást és ügykezelést a múlt félévben általában elég gyors és pontos nak találtuk, s nem észleltünk e téren oly aka- dályokat és nehézségeket, melyek bárminemű intézkedést igényeltek volna. A vármegye árvaszékénél több ízben tapasz talt I a közigazgatási bizottság üléseiben több ízben megbeszélt rendetlenségek orvosolhatása tekintetéből a vármegye főispánjának elnöklete alatt, a vármegve alispánja, Ladies Gyö.gy, Hoffmann Mihály, Jancsojncs Emil bizottsági ta­gok és a vármegye tiszti főügyésze 495/892 kb. sz. határozattal felkérettek, hogy jelöljek meg módozatokat, melyek szerint az árvaszek ügy kezelésének hiányait a leghelyesebben orvosol vélik, 8 terjeszszék ki eljárásukat az árvaszékn rendszerint előforduló hátralékok okaiuak ^mej_ állapítására, s a teljesen elhanyagolt nyilvántar tás rendbehozatalának módjaira nézve, figyelmük be vévén, hogy a nyilvántartás helytelenségének egyik főoka bizonynyal azon szabályrendeleti engedmény, hogy a községi elöljárók buje'entés nélkül annyiszor amennyiszer 50 írtig kiutalvá nyozásokat tehetnek, továbbá hogy állapítsák meg miszerint a gyámpénzeknek e vármegyében dive községi kezelése mellett az egyes árvák vágyó nainak központi nyilvántartása mily módon volna leghelyesebben eszközlendő, s hogy a magángyá­mok megszámoltatására vonatkozólag jelenleg fennálló rendszer megfelel-e a követelményeknek A vármegye főispánja, mint a bizottság el nöke a hivatolt határozat alapján a bizottságot tárgyalásra összehívta, mely tárgyalás alkalmává azon módozatok megállapítása képezte^ a meg beszélés tárgyát, hogy az árvaszék ez idő szerintii szervezetét tekintve, mi módon lehetne a nagyobb mérvben megszaporodott ügyforgalom s a Helyes igazgatás igényeinek megfelelően a gyámsági és gondnoksági ügyvitelt, pénzkezelést s annak ellen­őrzését úgy a központban, mint a járásokban és községekben rendezni, — és megállapodott a bi­zottság, hogy a vármegye t. főügyészének, a tár­gyalás alkalmával tett előterjesztéséhez képest kimerítő szabályrendeleti tervezetet készi lsen, mely teljesen felölelje egy részről azon hatáskört, jogokat és kötelességeket, melyek a községeket, a jár isi főszolgabírót, s a vármegyei árvaszéket illetik; és különösen határozza meg az egyes gyámi és gondnoksági ügyekben úgy az árvaszék mint annak tagjai és közegei által követendő eljárást minden kétséget kizáró szabatossággal. A tiszti főügyész e megbízatásnak eleget tévén, szabályrendeleti tervezetét a bizottság elé terjesztette, mely is azt beható tárgyalás után megállapítván, intézkedett, hogy a közigazgatási bizottság és állandó választmány tagjainak, vala mint a tisztviselőknek, községi elöljáróknak ta­nulmányozás és észrevételeiknek megtehetése vé­gett kinyomatva kiadassék, s hogy e tervezet a közigazgatási bizottság f. évi augusztus hava 8-án tartandó ülése elé terjesztessék. E helyütt már kifejezést kell adnunk azon reménynek, hogy a küldöttség által előterjesztett szabályrendeleti tervezet életbeléptetésével Békés­vármegye gyámhatósági ügyvitele nemcsak a he­lyes igazgatás kívánalmainak fog teljesen meg­felelni, de biztosságot fog arra nyújtani, hogy az e tekintetben eddigelé tapasztalt hiányok, rendet­lenségek és visszaélések elkerülhetők lesznek, i a jogok és kötelességek pontos meghatározása mellett mig egyrészről az ügyvitel raegkönnyit- tetik, mésrészről a felelősség minden esetben két­ségtelenül nyerhet alkalmazást. A közigazgatási bizottság minden hónapban, rendszerint a hó második hétfőjén megtartotta üléseit. Rendkívüli ülés összehívásának szüksége a múlt félévben fel nem merült. Az üléseken mindenkor a vármegye főispánja elnökölt, s a tagok rendszerint teljes számban jelentek meg, Igazolatlanul egyetlen bizottsági tag sem maradt távol az ülésről. A központi tisztikar tevékenységét feltün­tető II. mintájú kimutatást •/. alatt ide csatoljuk. E kimutatás szerint beérkezett a múlt félévben a közigazgatási bizottsági iktatóba 739 ügyda­rab, elintézetlen maradt 13 ügydarab, — a nagy iktatóba beérkezett 9176 ügydarab, elintézetlen maradt 69 drb. — a kihágási iktatóba beérke­zett 240 ügydarab és az elnöki iktatóba 351 ügydarab, mely két utóbbi iktatóba érkezett ügy­darabok mind eliotéztettek. A vármegyei tisztikarban a múlt félévben csupán azon változás történt, hogy az orosházi járás helyettes főszolgabirájának kinevezett Dr. Bartóky József békési szolgabiró helyére helyet­tes szolgabiróvá Popovics Viktor, — a szeghalmi járás helyettes főszolgabirájának kinevezett Am­brus Sándor gyulai járási szolgabiró helyére he­lyettes szolgabiróvá Wiljaud Sándor, és árva- széki nyilvántartóvá Szathmáry Sándor a vár­megye főispánja által kineveztettek. 2. A vármegyei közúti pénztárban j készpénzben | a maradvány kötvényekben 118,047 frt 82 kr. 116,153 frt 75 kr. bevétel es kiadás mellett 1,894 frt 07 kr. 500,288 frt 05 kr. bevétel és 2,000 frt — kr. kiadás mellett a maradvány 498,288 frt 05 kr. A vármegyei katona beszállásolási pénztárban bevétel és kiadás mellett készpénzben maradvány ötvéuyekben maradvány 4. A vármegye készpénzben 13,092 frt 96 kr. 12,695 frt 11 kr. 397 frt 85 kr. 24,046 frt 62 kr. 9,500 frt — kr. bevétel és kiadás mellett 14,546 frt 62 kr. házi tartalékalap pénztárban : 3,604 frt 82 kr. bevótel ós 3,014 frt 80 kr. kiadás mellett a maradvány kötvényekben 590 frt 02 kr. 34,700 frt 08 kr. bevétel és 1,964 frt 41 kr. kiadás mellett Összesítve a szaknaplók szerint rozott pénztári maradvány összeget a pénztári készlet a szaknaplók szerint készpénzben 9273 frt 95 kr., kötvényekben 845,047 frt 39 krt tesz ki. (Folytatása következik.) 1? a n. íj. gr 37*. Értesités. A gyulai izr. fi- és leányiskolában az 892/93-ik tanévi beiratások e hó 28-án délelőtt 8 — 12-ig fognak megtartatni; mi ől a t. szülék tisztelettel értesittetnek. Gyulán, 1892. augusztus hó. A gyulai izr. iskolaszék. a maradvány 32,735 frt 67 kr. 5. A jegyzői nyugdíj alap pénztárban : készpénzben j maradvány LÖtvényekben 6,301 frt 51 5,550 frt 02 kr. bevétel és kr. kiadás mellett 751 frt 49 111,406 frt 97 2,493 frt 55 kr. kr. bevétel és kr. kiadás mellett 19,665 frt 84 kr. 17,298 frt 12 kr. bevétel és kiadás mellett 2,367 frt 72 kr. 40,433 frt 29 kr. 6,860 frt — kr. bevétel és kiadás inellett a maradvány 108,913 frt 42 kr. 6. A vármegyei közkórházi pénztárban: készpénzben a maradvány kötvényekben. maradvány 7. A nyilvános készpénzben maradvány kötvényekben maradvány 33,573 frt 29 kr. betegápolási alap 8,011 frt 21 kr. 5,088 frt 11 kr. pénztárban: bevétel és kiadás mellett 2,923 frt 10 kr. 24 frt 92 kr. — frt — kr. bevétel és kiadás mellett 24 frt 92 kr. Az eudrődi Vida-fóle alapitvány pénztárban készpénzben maradvány kötvényekben 2,437 frt 08 kr. 2,392 frt 60 kr. bevétel és kiadás mellett 44 frt 48 kr. 53,229 frt 74 kr. 1,275 frt — kr. bevétel és kiadás mellett maradvány 51,954 frt 74 kr. A várm. közhórházi tartalék alap pénztárban: A gyulai államilag segélyezett községi pol gari fiúiskola értesítője az 1891—92-ik évről Közli : Pivár János igazg. tanár. Gyulán, 1892 nyomatott Dobay János könyvnyomdájában. Di szes kiállítás, színezett fedéllel, megjelent a maga rendes idejében. Ezen iskola már 18 éve áll fenn, a mint 3 ik lap bekezdése szól; tehát kellőleg meg van szilárdulva; hogy reá szükség van,mutatja az miszerint a tanítványok száma, ha emelkedést nem mutat is, de visszaesés, hanyatlás sem ész lelhető. A tanítványok száma 137 volt, a mi átlag 35-re tehető a 4 osztálynál osztályonkint, a m elég tekintélyes szára egy osztályra nézve. Béke sen a 6 osztályban csak 118 van. Nyomdahibáktól teljesen mentes ez értesítő mely 24 lapra terjed, mindössze egy hiba van s 11 -ik lapon nemei helyett némái áll; ennél töb bet szorgos kutatás mellett sem bírtam benne fel fedezni. Tartalma: I. Adatok az iskola történetéhez. II. Iskolai hatóság. III. A tanári testület és fog­lalkozási köre. IV. Az előadott tantárgyak vázlata s a használt kézikönyvek. V. A tanulók érdem­sorozata. VI. A tanulókra vonatkozó statisztikai kimutatás. VII. Közvizsgálatok, jutalmak, tandíj- elengedés, tankönyvbeli segély. VIII. Adományok IX. Tudnivalók a jövő iskolai évre.­A tanítási időszak kezdetét vette szept. 1 én beírásokkal, mely három napig tartott, a magán es felvételi vizsgálatok 4 és 5-ikén tartattak, ikén ünnepélyes megnyitás volt a törvények eSY felolvasásával, az órarend kiadatott. A tanítás folyamát megakasztó betegségek, is fordultak meg ez évben, a mennyiben két tanár kÉMüÜÉ a II. Pénztári ügyek, a vármegye vagyoni állapota. Az 1886. évi XXL, t.-oz. V. fejezete 64. §- g. pontja értelmében a vármegyei pénztárak, nemkülönben a vármegye kezelésére bízott jóté’ konyczélu alapítványok az alispán elnöklete alatt működő küldöttség által a lefolyt félévben is ha­vonként előzetes értesítés nélkül beható gondos­sággal megvizsgáltatván, azok kezelése a m kir belügyminiszter által 1883. évi julius hava 14-én 37169. sz. a. kiadott szabályzat intézkedéseivel ös9zhangzónak találtatott. Az 1892. évi julius hava 8-án teljesített pénztári vizsgálat eredményéről szóló jegyző­könyv szerint az egyes pénztárak állása következő 1. A vármegyei házi pénztárban : készpénzben : 44,356 frt 56 kr. bevétel 44,460 frt 45 kr. kiadás mellett tulkiadás: 103 frt 89 kr. készpénzben maradvány kötvényekben a maradvány 10. A Nagy készpénzben i maradvány iötvényekben frt — frt — kr. bevétel és kr. kiadás mellett — frt — kr. 1,000 frt 54 kr. bevétel és — frt — kr. kiadás mellett 1,000 frt 54 kr. Márton-féle alap pénztárban : 29 kr. bevétel 226 frt 226 frt e§ 29 kr, kiadás mellett — frt — kr. 4,766 frt 37 kr. bevétel és 226 frt 29 kr. kiadás mellett a maradvány 4,540 frt 08 kr. 11. A szeretetház alap pénztárban : készpénzben maradvány kötvényekben — frt — — frt — kr. kr. bevétel és kiadás mellett — frt — 4,648 frt 94 — frt — kr. kr. kr. bevétel és kiadás mellett a maradvány 4,648 frt 94 kr. 12. A közművelődési alap pénztárban: készpénzben a maradvány kötvényekben 400 frt — 400 frt — kr. kr. bevétel és kiadás mellett — frt — 16,758 frt 88 390 frt — kr. kr. kr. bevétel és kiadás mellett 809 frt 61 794 frt 04 kr. kr. bevétel és kiadás mellett a maradvány 16,368 frt 88 kr. 13. Az ipar és kereskedelmi alap-pénztárban készpénzben a maradvány kötvényekben a maradvány 14. A vármegyei tiszti nyugdíjpénztárban : 15 frt 57 1,292 frt 21 ' 365 frt — 927 frt 21 kr. kr. kr. kr. bevétel és kiadás mellett készpénzben a maradvány kötvényekben 9,309 frt 64 kr. 8,926 frt 94 kr. bevétel és kiadás mellett 382 frt 70 kr. 81,853 frt 18 kr. 5,039 frt 04 kr. a maradvány 15. A községi készpénzben a maradvány kötvényekben a maradvány bevétel és kiadás mellett 76,814 frt 14 kr. állategészségügyi pénzalap-pénz­tárban : 224 frt 08 kr. bevétel és 213 frt 24 kr. kiadás mellett 10 frt 84 710 frt 89 — frt — meghatá- dós bizonylatok rendes időben a szülők kéz lettek juttatva), mivel ellenkező esetben nem műm volna az év vége 28 elégtelent. Főleg az első osztály van nagyszámú elégtelennel feltüntetve, a mely tény, kell, hogy ösztönözze egy felöl az elemi iskolai tanítókat a nagyobb körültekintésre (bár ők nem mindig hibáztathatok, mert akárhány szüle csak azt nézi, hogy fia végig járta az osz­tályt; de hogy elég képessége vau-e a felebb- vitelre, ezt nem szokta megmérni) de a szülőket s felindithatná arra, hogy inkább az elemi 4-ik osztályt israételtessék meg gyermekeikkel, mint­sem kellőleg meg nem erősödvén az elemi osz­tályokban, az egyenes elbukásnak vigyék elébe gyermekeiket. A múlt évben jeles osztályzatú volt kettő, az idén 7, jó osztályzatú 15, az idén 28, igazolt mulasztás történt sokkal kevesebb, mint á múlt ben, 2761, ezek tehát haladást jeleznek előttünk. Beíratott 137, haladó 125, ismétlő volt 12, magántanuló 3, kimaradt 9, az év végére ma- adt 128. Vallásra nézve : róm kalh. 66, izraelita 29> protestáns 25, gör. keleti 17. A felekezetek éppen nem arányukhoz képest vannak befolyással a tanulók száma növelésére.*) Nyelvre nézve: magyar 115, oláh 17, német 3, ranczia és tót 1—1. Illetőségre nézve: helybeli 115, vidéki 22. Békésen a 6 osztályban van 45 vidéki; 78 hely­beli, igy tehát aránylag tekintve, a helybeliek Gyulán jobban felkarolták a polgári iskolát, mint' békési lakosság a gimnáziumot. Hát bizony ez másként is lehetne. Hej ! de ránk férne a tudo­mány! Vagy félünk, hogy Athénévé alakulunk? Polgári állás szerint: értelmiségi 39, Béké­sen 29, földmives 18, Békésen 17, kereskedő 23, Békésen 47, de ebben aligha benn nincsenek az iparosok is, tisztviselő 26, mig Békésen 25, ipa- os 57. Ezek a számok is beszélnek eléggé.**) Erkölcsi magaviseletre nézve : dicséretes 35. 51, törvényszerű 8, rossz nem volt egy sem ‘ Szorgalomra nézve: ernyedetlan csak 5, a ik osztályban egy sem volt ernycdetlen szor­galmú, pedig ezek legjobban érthetnék, hogy ön- aguknak tanulnak. Jutalmat nyertek jó magaviselet, szorgalom és előmenetelért: kr. kr. kr. bevétel és kiadás mellett 710 frt 89 kr. 16. A békésmegyei 184%-ik évi honvéd gyámo- Utó egylet alapitvány pénztárban: készpénzben’ a maradvány kötvényekben a maradvány 2.939 frt 80 2.939 frt 80 kr. kr. bevétel és kiadás mellett — frt — kr. 2.939 frt 80 kr. 2.939 frt 80 kr. bevétel és kiadás mellett — frt — kr. uzamosan ágyhoz lett köttetve; de helyettük többi tanárok igyekeztek pótolni a tanítást, a mi nem csekély áldozat vala az illetőktől, lévén mugy is elég teendő egyen-egyen. Iskolai szünet napok voltak szüretkor két ap, okt. 6 án egy nap, márcz. 15-én egy nap, továbbá minden vasárnap, azután a hétnek két fél-fél napja (de hogy melyik, nincs kitéve), az egy napos ünnepek, karácsony, husvét, pünkösd, alamint a koronáztatási emlék ünnepség alkal­mával. Az év folytában kilépett 9 tanuló, kettő kereskedő, 7 az iparos pályára. Az iskolaszék, mint felügyeletet gyakorló hatóság, állott 4 tisztviselőből, 21 köztagból, kik között lelkész négy, földész kettő, ezek nagy ré­tegét csak két tag képviseli, az iparosokét három, tisztán-tanügyet egy elemi iskolai tanító és két tanár, ügyvéd van kettő, a pénzügyeknek is van két képviselője, hatósági képviselő van hat, a tagok közül egy rég elköltözvén, illetve áthelyez­tetvén, aligha történt helyettesítéséről intézkedés, egalább róla említés téve nincsen, két úrnak, helyesebben két városnak szolgálni pedig bajos! Szerettük volna pedig éppen ezért, ha az skolaszék fontosabb határozatai most is, mint égebben, közöltettek volna ez értesítőben. Tanárok voltak hatan u. m. négy rendes, egy helyettes és egy segéd tanár. Hitoktatók vol­tak négyen, kik a vallásbeli tantárgyat tanították heti 2—2 órán. Az első osztály főnöke volt Finta Ignácz, tanított mind a 4 osztályban, volt 55 növendéke. A második osztály főnöke volt Máthé Géza, tanított mind a négy osztályban, volt 29 növen­déke. A harmadik osztály főnöke volt Kovalszky József, tanított mind a 4 osztályban, volt 26 nö­vendéke. A negyedik osztály főnöke volt Pivár János gazgató, tanított mind a 4 osztályban, még a tornát is tanította, volt 27 tanítványa, együttes száma a növendékeknek 137. Az éneklést tanította Csiszár Sámuel orgo­nista kántor és a rajzot Hirt Antal (ki legrégibb tanára intézetünknek, 1866 óta) mind a 4 osz­tályban. (Elfeledte a 25 éves jubileumot meg­tartani). Az I-ső osztály heti 26 órát hallgatott, a II-ik osztály 25, a Ill ik osztály 26, a IV-ik osz­tály 29 órát, összesen adatott 106 óra, nem szá mitva a rendkívüli tantárgy óráit. Latinnyelv, mint rendkívüli tantárgy heti 22 öran lett végezve, e szerint együtt az összes heti rák száma kitett 126 órát, ebből egy napra esik 21 óra. A tanulók érdemsorozatát illetőleg: ernye- detlen volt 5, dicséretes 33. változó 61, hanyag 25, ez utóbbi igen súlyos szám, mivel csaknem ötödé a tanulóknak. Nem osztályoztatott 13. Előmenetelre nézve : jeles 7, jó 28, elégsé ges 62, elégtelon 28, tehát ez is szinte ötödét teszi a növendékeknek; nem osztályoztatott 12. Ha most már mélyebben vizsgálódunk s hanyagok és elégtelenek körül, azt vesszük észre, hogy nem voltak képesek a hanyagokat megmen­teni az elbukástól a tanárok és igy az iskolán kivüli idő aligha lett kellő lelkiismeretességgel felhasználva a tanulók által, (noha az évharma Kovalszky Antal 1. o. tan. 1 drb. aranyat, 1 n » í . Berényi Antal Bánhegyi Géza Diószegi László könyvet. Csiszár Sándor, 2. o. tan. 3. o. tan. 1. o. tan. 1 ezüst frtost és Mold Károly 1. o. tan. és Kőrös Lajos 2. o. tanuló egy egy könyvet. Dombi Lajos 3. o. tan. földrajzbeli és Sál József 4. o. tan. a történelembeli szorgalmáért egy-egy igazán ■'“tékes művet. Tornaversenyben kitüntették magukat nyol- czan, ezek okiratot kaptak. Az 5 frt tandíj és mellékdíjak elengedésé­ben részesültek 41-en, az elengedett tandíj ösz- szege : 223 frt. Tankönyvvel segélyeztelek 46-an, mintegy 175 írtig. A polgári kör 50 frtos jutalmát (kár, hogy többi körök is nem követik ez igazán ‘ nemes példát), ez évben se nyerte el senki, mert min­denből jeles tanuló nem volt; ha azonban évi segélynek tekintjük ez összeget, az aránylag leg- obb tanulónak mégis csak kiadható lett volna az. Hát jövőre mennyit fog nyerni a mindenből jeles tanuló ? 50 vagy 100 frtot, vagy éppen 150 is kinéz a részére? minthogy már a 3-ik 50 frt gyűl össze. Ha segélyezésre adatott, úgy segé­lyezni kellett volna a 137 között minden tekin­tetben a legjobbat. Vagy jövőre kettő sőt három is segélyezhető lesz ? Talán P No, úgy helyre lesz ütve az’ a csorba és hiány, a mi két évben el­követtetett. Annyit pedig éppen nem ártott volna közzétenni, hogy mi czéloztatik az 50—50irtokkal? A könyvtárról szó sincsen ezen értesitőbert, holott az rendes kiegészitő czikke szokott lenni az e fajta füzeteknek. Az értesítő csak úgy képez egy egészet, ha az iskolát teljesen látjuk benne, minden vagyonával együtt 1 Adományok gyéren folytak be, ez is mutatja ezen iskola iránti közönyös állapot mérőfokát; de azt is mutatja, hogy hűlünk. belsőleg, szegé­nyedünk külsőleg, vagy pedig megváltozott viszo­nyok közé sodort végzetünk ? Adományozott a vall. és közokt. miniszté­rium államsegélyül 1470 frtot, az első gyulavá­rosi takarékpénztár 50 frtot (Isten éltesse inté­zőit sokáig !) együtt ez összegek tesznek 1520 frtot. Ozv. Fábry Mártonné asszony adományozott két értékes müvet. (Lám, lám, az özvegy elhozta maga fillérét! Tudnivalók a jövő. iskolai évre. Ezzel a czikkel záródik be ezen értesítő, mely koronkint rendesen feltárja polgári iskolánk helyzetét, haladását, emelkedését vagy sülyedését; most ismét változás készül beléletében, a mi min­denesetre nevezetes mozzanat, mivel egyik igen fontos tanszéke vár betöltésre. Egy tanár kell, óhajtandó, hogy az ezen intézet feletti őrködéssel felruházottak oly embert találjanak, a ki megállja helyét, valódi szakember legyen, hivatása iránti meleg ügyszeretettel megteljesedve; de nyerjen benne társadalmi életünk is egy hasznos tagot, nyerjen az irfbézet egy a tanítványok iránt atyai- lag érző szivü tanfőrfiut, a kinek kezébe állan­dóan, biztosan tehető le a növendékek jövője, vezérlete, a ki karlársaival egyetértve, segítse elébb-elébb a tanítás, a művelődés, a tökelete- sedés szént ügyét, nem nézve azokra, a melyek háta mögött maradtak, hanem tegye az eke- szarvára kezét, hogy nyomain virulás, egészséges fejlődés láttassék. izr. 33, ) A múlt évben igy állottunk: róm. k. 70, prot 24 gör. kel. 12. ’ ’ **) A múlt évi: kedö 29, iparos 48. értelmiségi 44, földmives J8, keres«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom