Békés, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892-08-14 / 34. szám

Örömmel mutattam be e fűzetet, a nagy közönségnek, fogadja annyi melegséggel, a menynyit egy ily köz és igazán féltett tanintézetünkről szóló közlemény megérdemel.

Hírek.

Lapunk holnapi száma a Szt.-István napi országos ünnep és általános munkás szünet végett már ma jelenik meg.

Ő Felsége a király születésnapja f. hó 18-án méltó fénynyel ületett meg. A róm. kath. nagytemplomban az ünnepélyes sz. mise d. e. 9 óra kor vette kezdetét, amelyen Göndöcs Benedek apát nagy segédlettel pontifikáit. A misén jelen voltak a megyei hatóság a főispán vezetése alatt, a kir. törvényszék, pénzügyigazgatóság, s a helyben levő összes hivatalok, a városi tanács, vala- -k mint a m. kir. honvédségnek szolgálaton kívüli tisztjei. A két gyalog zászlóalj és honvéd lovas osztály díszben vonult ki, s tekintettel a tem- . plom előtti szűkebb helyre, a kápolna téren volt fölállítva. A gyalogságot Zorics Pál százados fő- vezénylete alatt, Virágh és Sághy századosok ve- zénylették. A lovas osztályt Kutschera százados vezényelte; az összes kivonult, honvédség felett pedig a fővezényletet Molnár Ákos honvéd huszár őrnagy vezette ; ugyan ő vezényelte az isteni tisztelet végeztével a dísztisztelgést is. A díszlövések kitünően sikerültek. Délután 1 órakor Göndöcs apát vendégszerető plébániáján 85 egyénre dísz- ebéd, mely a legkedvezőbb hangulatban 4 óra felé ért véget. Az első fölköszöntőt a házigazda Ő Felségére a királyra, a másodikat a főispán a királyi házra, s a harmadikat Gyula város polgármestere a magyar királyi honvédségre mondotta, kisérve mindhárom felköszöntő a jelen voltak zajos „eigene“ által.

A honvédség őszi hadgyakorlatai f. hó 15-én vették kezdetüket, s naponként délelőtt és délután zászlóaljakban szakadatlanul folynak, mig e hó vége-felé a 3 ik zászlóalj is Jászberényből megérkezve, az ezred gyakorlatok veendik kez- detüket. A rendkívüli forró napok tikkasztólag hatnak a gyakorló honvédségre.

A Békésmegyei régész és művelődés történelmi egylet által Csabán folyó hó 21-én megtartandó gyűlése meghívójából kimaradt a gyűlés megtartásának órája, mit ezennel azzal igazítunk helyre, hogy a gyűlés a városháza dísztermében d. u. 4 orakor fog megtartatni.

A m. kir. belügyminiszternek f évi augusz- tus hava 9 én 57200./IY. szám alatt kiadott rendeleté értelmében a P.-szt.-tornya község határában fekvő Politzer-féle birtok Bánfalva községhez csatoltatott. Ugyancsak a kir. belügyminiszter által kiadott körrendelet értelmében, a kolera behurczolásnak megakadályozása végett, a gyümölcs és főzelékeknek stb. behozatala és átvitele Oroszországból eltiltatott, melyek alapján a főispán is rendeletet adott ki.

Nyugdíjazások Vármegyénk tiszti nyugdíj igazgató választmánya Kovács Mihály szeghalmi főszolgabírót f. év szeptember l-től 13 év és 8 hó betudásával 710 írttal, Nagy Pál központi Írnokot pedig ugyancsak 13 év és 8 hó betudásával 236 frt 64 krral nyugdíjazta.

A vármegyei árvaszéki nyilvántartó mellé, eiry dijnoknak állandóan alkalmazása elrendeltetett.

A kereskedelemügyi miniszternek rendelete szerint Gyulavári községében állat felhajtással egybekötött heti vásártartás engedélyeztetik.

Új-Kigyóson a roncsoló toroklob esetét jelenti a járás főszol gabirája.

Hadzsy Achilles Gyoma község mérnökének köröztetése iránt a járás főszolgabirája jelentést tesz.

Endrőd község szervezési módosított sza -v bályrendeletét kiegészítés végett a belügyminiszter leküldé.

Dr. Lányi Pál Szarvason letelepedett orvos oklevelét meghirdetés végett a vármegyéhez beterjesztette.

Sz.-Szt.-Tornyán egy cholera nostrás be- . tegülési esetről tesz jelentést a járás főszolgabirája.

A gyulai járási körállatorvosi állásra Hánel Emil lett megválasztva. Vájjon meddig bírja ki? Endrődön pedig állatorvosi állásra pályázat van hirdetve.

Gyoma községe 2 ártézi kút létesítését határozta el.

Tűzoltó honvédek vizsgája. Lapunk előző számaiban már emlitettük, hogy tűzoltó testületünk főparancsnoka megkeresésére Fürdők István ezredes 24 honvédet adott át kiképzés végett Eme megkeresés akkor történt, a mikor még a hadügyminiszternek eszébe se jutott, hogy minden ezredből 6G embert kepeztessen ki. Honvédőink vizsgája vasárnap d. u. 5 órakor tartatott meg a „Sas“ laktanyában. Ott voltak : Fürdők ezredes és tisztikarának nagy része, a város polgármestere tanácsa élén, Dobay János testületi elnök, Dömény Lajos alelnök, Dr. Kovács Károly, Czinczár Adolf, Uuszka János választmányi tagok és a tűzoltászat iránt érdeklődő nagyszámú közönség. A vizsga Weisz kir. mérnök által előadott, a gépek és tűzoltószerek ismertetésével vette kezdetét, amit Chriszto fő- parancsnok által előadott csővezetés, a taktika elemei, a tűzoltászatra vonatkozó kormányrendeletek követtek. Daczára, hogy a tanfolyam csak 3 hétig tartott és a hallgatók ismeretei az előadott tárgyakhoz gyengének bizonyultak, mindennek daczára a honvédek egy része olyan talpra esett feleletet adott, amely méltán meglepte a hallgatóságot. A gépek iskola- és gyors szerelését a főparancsnok vezényelte s az eredmény, itt a gyakorlati tárgyaknál már kitűnőnek mondható. Hat órakor a 3 emeletes magtár előtt volt a jelképes tűztámadás. A vészvonat egy leszerelhető mozdony fecskendőből, egy angol fecskendőből, két vizes koosiból és egy szerkoosiból állott. A támadás kürtjeire történt. A gráczi dugó létra rövid idő alatt szerelve volt s a másik pillanatban már a honvéd- csővezető sugara locsolta a tetőt. A bizonyítványok és dtjak a „Sas“ laktanyában osztattak ki. Az első díjjat 1 aranyat, Gálik Mátyás, a másodikat 3 ezüst frtot Orosz Péter, a harmadikat 2 ezüst frt, Váradi. Sándor nyerte. Cső- vezetói minősítést Balog Lajos, Bállá István, Gálik Mátyás, Gyenes András, Orosz Péter és Páradi Sándor nyertek. Este 8 órakor a testület parancsnoksága, úgy a 24 honvédet, mint a 12 városi tűzoltót megvendégelte. Érdekes volt nézni, milyen feszesen ültek honvédeink a fehér terítékű asztalnál. A csinnal összehajtogatott asztalkendőt mindegyike óvatosan félretette, nehogy valahogy kár essék benne. Az ízletes és Uerodek István úr által a testület iránti tekintetből a lehető legolcsóbban kiállított lakoma bárány- és marhapörköltből és túrós csuszából állott. Ezenkivül kidukált még min len legény részére 1 liter bor és egy Virginia szivar. A második (és utolsó) fogásnál némely részének már kezdett melegedni a füle és a feszességet kedélyes társalgás váltotta tel. Orosz Péter, jó magyar szokás szerint, kiállott a terem közepére, „vigyázz!“ állásba csapta magát és úgy az elnököt, mint a főparancsnokot felköszön- tötte; — mi természetesebb, mint hogy jó kívánságait lelkes „éljen“-zé8 követte. A kedélyes estebéd 11 órakor ért véget; — eddig szólott ugyanis a „pacirsájn levél.“ — A honvéd tűzoltóknak sikeres ily rövid idő alatti, a jelenvoltak elismerését kivívott kiképzése a gynlai önkéntes tűzoltó testület főparancsnokának, Chriszto Miklósnak első sorban is érdeme, ki a nyári hőség daczára is, a naponkint tartott oktatásban nemcsak résztvett, de abban tényleg fáradozott is.

Az aradi ügyvédi kamara tudatja, hogy Márki János dr. volt orosházi ügyvéd, gyulai kir. közjegyzővé történt kinevezése folytán, a kamara lajstromából kitörültetett; iratait pedig Perger Elemér dr. orosházi ügyvédnek adta át.

Esküvő. Kutas Bálint hosszabb időn át volt gyulai ev. ref. segédlelkész; jelenleg török-szent- miklósi ref. lelkész, f. hó 9-ikén esküdött örök hűséget Nt. Darabos Sándor, bszentandrási ref. lelkész bájos és szeretetreméltó leányának, Aranka kisasszonynak. Az esketési szertartást a vőlegény kartársa, Vaday szent-miklósi lelkész végezte. Násznagyok voltak Jakucs Gábor m.-túri főjegyző és Polgár József szent miklósi birtokos, koszorús- lányok: Winternitz Emilia, Mészáros Zsuzsika, Pokomandy Vilma és Koncz Erzsiké kisasszonyok. Esküvő után fényes lakoma volt a lelkészi lakon, másnap az ifjúpár Török-Szent-Miklósra utazott.

A helybeli polgári dalkör f hó 14-én megtartott dalestélye a népkertben eléggé jó sikerültnek mondható, mert a csekélyre szabott belépti dij mellett is eléggé jól jövedelmezett. A jelen volt szép számú közönség felteritett aszta lók mellett ülve, a szabadban hallgatta az igyekezetét tanúsító dalokat s többeket megújrázta- tott. — 21-én este a „Magyar Király“ vendéglő kerthelyiségében saját körében társas vacsorát fog a dalkör rendezni.

Schröder Istvánná (Eliz néni) óvodájának növendékeivel f. hó 2l-ikén délután 5 órakor a népkerti pavillonban évzáró gyermek ünnepélyt rendez, amelyen szavallatok mellett, két gyermek színmű fog előadatni; az első: „A kályha titka“, a második: „A tavasz tündére“, mindketőtt irta: Rudnyánszky Gyula. A hely árak: ülőhely 40 kr, állóhely 20 kr s gyermekjegy 15 kr. Eme gyermek előadások sikerültségre annál is inkább számíthatnak, mert más években is sikerültek s a szülők és rokonokban jó közönséget találnak.

Az iparos ifjúság által hirdetett nyári táncz- vigalom a népkertben ma tartatik meg, kilátásával a kívánt sikernek, melyet a czél iránti tekintetből is őszintén kívánunk.

A beton járda építkezés a Megyeház utczá- ban ugyanannak oldalán van folyamatban és serényen halad ; az eddig készített beton járdák egy része a homoktól már letakarittatott s csinossága s a járás kényelmessége mellett kitűnő szilárdnak mutatkozik; csak az kár, hogy roszlelkű emberek akadnak, kik az erőszakos rongálást már megkisérleni kezdték. A tégla járda a belső vásártér magtár felöli részén már szinte elkészült, jelenleg a munka a kápolna felöli részen serényen halad.

A vágóhíd építkezésé a vállalkozók által két hét óta szorgalmasan és szakszerűen folyik. Teljes reményünk lehet ahhoz, hogy a vállalkozó ozég, Szabados és Wagner oly munkát végeznek, ezen helybeli első vállalkozásuknál, mely a mestereket dicsérni fogja. Az építkezés folyamának naponkint különösen az esteli órákban sok nézője és igy sok bírálója is van, a kiktől eddigelé csakis dicséretes véleményt halottunk.

A naptár szerint kánikula végén volnánk, de a nap heve napról napra fokozottabb, mint elején volt. A tengeri termés sikerültére nemcsak hogy reményünk nincs, hanem gazdáink be fognak elégedni a középen alóli terméssel, egy része pedig kénytelen lesz a „rósz termés“ jelzőt használni. — A szőlőtermés sikerültére sincs kilátás, a szemek az égető hőségtől nem dagadhatnak, I ha érési jelek mutatkoznak, meg- aszalódnak, s igy nincs kilátás reá, hogy az idei szüretből a szőlőtulajdonosok a múlt évihez hasonlóan pénzeljenek, még az esetben sem, ha a múlt évi rendkívüli nagy árak fokozódni találnának, a mire pedig kilátás nincs, mert több borkereskedő oda nyilatkozott, hogy tekintve múlt évi készletét, nagyon tartózkodó vételekbe szándékoznak bocsátkozni.

Veres kakas. Folyó hó 16-án éjjeli 7*2 órakor vészharangok zúgására ébredt városunk lakossága Pécsi Ferencznek a nagy-oláhvároson lévő nádfedeles háza gyuladt ki eddig ismeret len okokból. Az épület biztosítva volt. A tűzoltóság — és pedig úgy a hivatásos, mint az önkéntes, — parancsnokaikkal együtt, 2 géppel vonúlt a vész helyére és bár a városházánál

építés alatt állott kijáró miatt a köröspartra kellett kerülnie és természetesen késett is, — mindennek daczára elég jókor érkezett, hogy a tüzet localizálja. Csupán a tető égett le; — a plafon teljesen épen maradt. E helyen humorosan kell constatálnunk, hogy népünk még ma is idegenkedik ez intézménytől nemcsak, de sőt nagyobb része a köteles segítséget is megtagadja. A csendőrség ez alkalommal későn érke zett, a városi rendőrök pedig nem képesek a parancsnok akaratának érvényt szerezni, igy aztán megtörténik, — mint most is, — hogy maga a parancsnok kénytelen czivakodni egyik- kel-másikkal, hogy parancsa teljcsittessék. Nem ártana talán, ha a lelkész urak a templomokban kitanitanák a népet és a tűzoltók támogatására buzdítanák.

A báboczkai pusztán özv. Lederer Bernátné egy kazal takarmánya leégett folyó hó 9-dtkén, biztosítva volt.

Cognac. A mostani járványos időben talán nem lesz érdektelen reprodukálni a magyar községi és körorvosok országos egyesületének, továbbá a balneologiai egyletnek hivatalos közlönyének a „Közegészségügyi Kalauzának kitűnő cognac czim alatt f. ó. márczius 20-iki számában közölt hírét, annál kevésbbé, mert épen a cognac az, melyet a kolera ellen nagyon ajánlanak. A nevezett szaklap ezeket Írja: „Újabb időben egy rendkívül finom es jó cognac jelent meg a köz- fogyasztás piaczán. A gróf Eszterházy Géza-féle cognac ugyanis úgy a tiszta előállítás, valamint szesztartalom tekintetében oly kiváló szeszprok- tum, hogy annak akár egészségesek, akár a javaslat szerint betegek számára való használátát a legjobban ajánlhatjuk. Az orvosi gyakorlat az újabb therapiában lényeges szerepet juttat a cog- nacnak s azért azt hisszük, hogy ezen minden tekintetben első rangú cognacnak megismertetésével és ajánlásával jó szolgálatot teszünk orvostársainknak. 170. 1—1.

Regedei savanyúviz. A phylloxera pusztításai következtében a borárak annyira emelked tek, hogy a kevésbé vagyonos osztálynak még a legolcsóbb minőségű borok élvezete is alig válik lehetővé. A bornak ezen magas ára okozta, hogy különféle, nem épen ártalmatlan pótszerek nagy mértékben gyártatnak és forgalomba hozatnak. Mindig általánosabbá válik tehát egy oly egészséges és természetes ital iránt érzett szükséglet kielégítése, mely nemcsak a legsavanyúbb borokat élvezhetővé teszi, hanem a műtermékekben esetleg előforduló káros anyagokat, higitás folytán ártalmatlan mértékre le is szállítja. A re gedei savanyúviz bőven megfelel mindazon feltó teleknek, melyek egy, ásványvíztől, e tekintetben megkívánhatok, mert sziksólartalma oly nagy, hogy a fölösleges borsavat leköti, szénsava pedig erős pezsgése folytán a szájban kellemes ízt idéz elő, oltja a szomjat és frissitőleg hat. Eltekintve a víznek diätetikus értékétől — miről a forrásról kiadott füzetke bővebben ad felvilágosítást — a regedei savanyúviz a szó legtágabb értelmében vett népital, mely olcsóságánál és kitűnő hatásánál fogva már eddig is közkedveltségnek örvend, és melynek elterjedése a jövőre nézve is még aránytalanúl fokozottabb mértékben biztosi tottnak tekintendő.

Csikós és koczkás selyemszöveteket, Loui- sina, Foulard-Sürah-Taffeta nemkülönben Mer- veilleus selymeket is méterenként 45 krtól 3 frt 85 krig egyes öltönyökre, vagy egész végekben is póstabér és vámmentesen szállít Hennenberg G. (cs. kir. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. Minták pósta- fordulóval küldetnek. Svájczba czimzett levelekre 10 kros bélyeg ragasztandó.

10. 34. 3-5.

Szabályrendelet a fogadó, vendéglő, szállóhely, kávéház és kávémérő iparokról.

A) Általános rész.

1. §. Fogadó, vendéglő, szállóhely, kávé- ház és kávémérő üzlet nyithatására engedélyt nem nyerhet az:

a) a ki nyereségvágyból elkövetett bűntettért, vagy vétségért büntetve volt;

b) a kinek bordélyháza van.

2. §. Gyula város területén fogadó, vendéglő, kávéház, kávómérő és szállóhely csakis a városi tanács, mint I. fokú iparhatóság által kiadott iparengedély mellett nyitható és gyakorolható.

3. §. A vendégek szolgálatára mindenütt csupán kifogástalan előéletű egyének alkalmazhatók, akik úgy ennek ellenőrzése, valamint a rendőri felügyelet gyakorolhatása végett a tulajdonosok által a szolgálatba lépés alkalmával azonnal a rendőrkapitányi hivatalba bejelen- tendők.

4. §. Az ezen részben felsorolt üzletek állandóan rendőri ellenőrzés és vizsgálat alatt állanak.

Az üzlettulajdonos köteles megengedni, hogy a magát kellően igazolt hatósági közeg bármikor meggyőződést szerezhessen magának arról, hogy a szabályrendelet intézkedései megtartatnak-e?

B) Fogadók.

5. §. Fogadónak azon üzlet tekintetik, a melyben a szállóvendégek részére legalább 5, teljesen felszerelt szoba vau berendezve.

6. §. A ki fogadót tart, köteles mindeu szobában a szobáért fizetendő árt feltüntető és hatóságilag láttamozott árszabályt kifüggesztve tartani s ezen áraknál — kivéve a január, május, julius és szeptember havában tartatni szokott országos vásárok idejét, a mikor a vásár hetében a meghatározott árak kétszerese számítható, — többet felszámítani nem szabad.

7. §. A fogadós tartozik arra felügyelni, hogy helyiségei tiszták és egészségesek s a vendégszobák jó zárral ellátva legyenek, s hogy üzletében a rendőri szabályok alkalmazottai által is megtartassanak.

C) Vendéglők.

8. §. Vendéglőnek azon üzlet tekintetik, a hol a vendégek étellel és itallal láttatnak el.

9. §. Vendéglő a tanács, mint I. fokú iparhatóság által kiadott engedélyben megjelölt helyen nyitható; nem adható azonban engedély iskolák, kórházak és oly középületek szomszédságában, a melyeknek kellő használata ez üzletek zaja által akadályoztatnék, templomok közelében kivételesen az engedély megadathatik, az ilyen helyen nyitott vendéglő tulajdonosa azonban köteles arról gondoskodni, hogy az isteni tiszteletek tartása alkalmával zaj ne legyen.

(Vége köv.)

Irodalom.

Irodalmi esemény. Valósággal az, még pedig olyan, a milyen nálunk vajmi ritkán fordul elő. írói nemzedékünk termel mindenfélét, a mennyiség ellen nincs kifogásunk, az elbeszélő műfajok terén szépet, jót is produkálunk, — a verselés sem pang, nap nap után újabb költeménykötetre hirdetünk előfizetéseket, — de a tudományos irodalom terén bizony igen szűk az aratás, a mi kétségbevonhatlan jele annak, hogy a vetés is szép volt.

És még itt is határvonalat vonhatunk az egyes ágak közt. Szeretjük a theoriák cultusát és ha kell, a cserebogarak szellemi életének is akad raonographusa, — de oly tudományos művek, melyek tudományos színvonaluk daczára is széles elterjedésnek örvendenének, melyek általános érdeklődést keltenének, melyek olvasásával szivesen foglalkozik az is, kinek szellemi igényei a regényolvasáson nem terjednek túl, — oly ritkák, mint a fehér holló. Ép ez okból kedvesen irtuk czikkünk élére, hogy „irodalmi esemény“, — mert oly könyv fekszik előttünk. melyet örömmel, élvezettel lapozunk végig és melyre örömmel, lelkesedéssel hívjuk fel annak a nagy közönségnek figyelmét, mely a sajtóban szokott útmutatást keresni arra nézve, hogy a napi kritikának nincsenek-e maradandóbb becsű mozzanatai is.

Marczali Henrik nagy történelmi művéről: „A legújabb kor történetéről“ van szó. Már a mikor az első füzeteket kaptuk a nagyszabású munkából, akkor is megírtuk, hogy oly könyvvel szaporodik irodalmunk, melyre a külföld bármely országa is büszke, melyért akármely német is irigyünk lehetne. — A németek nem vádolhatok azzal, hogy történelmi irodalmuk szegény; — van annyi történetírójuk és annyi füzetes, kötetes, bő és kisebb munkájuk, hogy sokkal kevesebb is sok lenne. — Más nemzetek történetírói is sokat foglalkoznak a múlttal és ezerféle változatban tálalják fel az ó- és középkor eseményeit, — de az újkor történelme jobbára már csak az elfogult nemzeti hiúság megtestesülése, — a mikor az természetesen megszűnik számba vehető történeti munka lenni. — A legújabb korról meg épenséggel nincs sehol sem ily munka, mely a semleges álláspontot elfoglaló kritikus igazságszeretetével mutatna rá azokra az időkre és eseményekre, melyek - — bár a múltak következményei — a mai államalakulásokra döntő befolyással bírtak.

Az előttünk fekvő nagyszabású munka írója erre a nehéz és kényes feladatra vállalkozik. Dicséretére legyen mondva, úgy oldta meg feladatát, mint a hogy azt a „ll. József császár és kora* Írójától vártuk. — Nehéz volt a munkája, mert korunk tartalmas történetéből szakavatott átnézette! kellett azon eseményeket és változásokat csoportosítania, melyek az emberiség és az egyes államok mai állapotának megteremtésére a legnagyobb, sőt döntő hefolyással bírtak.

Hiszen a jelen korban láttuk megtörténni azt, a m''re egy évszázaddal azelőtt gondolni sem mert senki. A származás megszűnt előjog lenni, a műveltség a maradiság, az ósdiság fölé kerekedett. A nemességet odarugni, a kutyabőröket sutba lehetett dobni és a 77 őst számitó arisztokratának remegnie kellett, hogy a minden korlátokat leromboló nép a vérpadra ne hur- ozolja.

A legújabb kor története nyújtja hű képét annak, mint nőtte ki magát 1793-ból 1848. mint keletkezett az a mai napig eltartó forradalom, mely nélkül a mai liheralismus csak festett bálvány lenne. A nemzeti öntudat mind jobban kidomborodik és egységre, függetlenségre törekednek a népek, — megszületik az olasz, a német egység, — keletkezik a tiszteletet parancsoló független Magyarország, melynek ma már irigyei vannak, mig azelőtt csak kiaknázói akadtak. —’ Az újabb kor történetében ismerkedünk meg az újabb honalapító nemzedékkel, Széchenyivel, Kossuthtal, Deákkal, bennük és általuk emelkedtünk oda, hogy ma modern ország vagyunk és hogy viszonyaink rendezvék mindenfelé, még ott is, a hol a kréta körül mindig hibát szerettek keresni.

Ezzel vázoltuk nagyjában azt, a mit Marczali munkája felölel. Vázlatunk az érdem feltétlen elismerése. Csak még azt teszszük hozzá, hogy a könyvnek minden része vonzó, zamatos irályú és méltán sorakozik a legkiválóbb történészek munkáihoz.

Hogy a kiállításról is mondjunk valamit,., hát elég annyit megjegyeznünk, hogy Révai testvérék a tartalomhoz méltó külső mezt adtak