Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-24 / 21. szám

Enyhitő körülmény. Praznovszky zsarolása. Hiányos ellenőrzés. Ezen pontban van^ még említve 61 frt 49 kr. munkások nyugtájának . be- lyegére -beszedett összeg elsikkasztása. Kérem ezt teljesen elejteni, mert ezt betegsege es letartóztatása folytán nem fordithatá a beszedett ozélra.

Végre a 10-ik pont bűnrészesség. Martinyi 1000 írtja. Martinyi hozta hozzá, nem kérte Hogy általános frázissal éljek, ez a fuldoklónak a szalmaszál után való kapása. Ez már nem volt beszámítható állapotban elkövetve. Kérőm teljesen elejteni.

Most pedig nagyságos elnök úr, tek. törvényszék, fogadja köszönetemet a végtárgyalás, a védbeszédem folyamán tanúsított jóakaratáért és figyelméért.

Végül | bízva a nagyságos elnök ur es tek. törvényszéknek általánosan ismert igazságszeret tétében, kérem a védbeszédem folyamán védenJ czem javára felhozott enyhítő körülményekéi különös figyelembe venni és Szász István vádlottat a büntetehdőkért legenyhébben büntetn méltóztassék.

1259./189I.

Gyula városában 1891. évre előirt jövedelmi pótadó lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság' által számvevőileg megvizsgáltatván az 1883. XLIY. t. ez. 16. §-a értelmében a városi adóhivatal helyiségében folyó évi május hó 25-ikétől junius hó 2-ikáig közszemlére kitéve tartatik.

Gyulán, május 21-én 1891.

Dutkay Béla, polgármester.

Hírek.

Terényi Lajos főispán felmentése s Reiszig Ede vasmegyei alispánnak Békésvármegye főispánjává, egyúttal kormánybiztossá történt kinevezése háttárbe szorít minden egyéb közérdekű eseményt és társadalmi mozgalmat. — A „Magyar Hírlap“ s a nagyváradi „Szabadság“ püijkösti számai adtak először hirt eme. megyénkre nézve nagyfontosságú eseményről, de mind a két lap ftntartással hozta a közleményt, mely pedig — mint utólag kiderül — akkor már bevégzett tény volt. A két lap közleménye, első olvasásra tagadhatlanúl nagy szenzácziót keltett városunkban és a vármegye minden községében, de miután a fővárosi lapok következő számaikban nem erősítették meg, a pünkösti ünnepnapok pedig mindenütt a legkisebb zavargás, sőt népcsoportosulás nélkül zajlottak le a vármegye egész területén, az eleinte megriadt közönség a „M. H.“ és „Sz.“ közleményeit alaptalanoknak bírálta el s egészen megnyugodott, hogy semmi sincs az egész dologban. Eme megnyugvással szemben, mint derült égboltozatból sújtó villámcsapás hatott a csütörtökön délután 3 órakor Szombathelyről jött távirat, melyben Reiszig Ede főispánná és kormánybiztossá történt kinevezéséről értesíti a vármegye alispánját és felkéri, hogy a további részletek megbeszélése czéljából rögtön utazzék a fővárosba, egyúttal jelezve, hogy a folyó hó 25-én tartandó rendes megyei közgyűlésen fogja főispáni székét elfoglalni. Ez volt az első * egyetlen hivatalos értesítés, mely futótűzként terjedt el a városban, mindenütt nagy meglepetést és — a történelmi hűség kedvéért megírjuk — hogy miután Terényi Lajos főispán demissióját is magában foglalta, őszinte fájdalmat keltve a társadalom minden rétegében Jancsovics Pál alispán és kir. tanácsos, a csütörtök éjjeli vonattal utazott fel a fővárosba s tegnap délután érkezett haza Gyulára. A belügyminiszter leirata, melyet lapunk más helyén közlünk — péntek reggel érkezett meg a vármegye közönségéhez; ugyanekkor (és nem elöhb)\ kapta Terényi Lajos is a hivatalos értesítést felmentéséről. A kedélyek még mostan is a nevezetes esemény hatása alatt állanak, és ha van is, a kiket kevésbé érint Terényi Lajos főispáni de- missiójának ténye, abban nincs véleménykülönbség, hogy e felmentés alakja feltűnő, indokolat lan és bántó, hogy arra Terényi Lajos okot egy- átálában nem adhatott, és a független érzelmű polgárság eme érzületéből semminemű tekintet kedvéért nem tud és nem is fog titkot csinálni.

Az Új főispán- Terényi Lajos felmentése fölött osztatlanúl átérzett őszinte sajnálkozás mellett a vármegye közönségét egészen természetszerű kíváncsiság és várakozás tölti el, az új főispán, Reiszig Ede egyénisége iránt. Igen rövid idő választ ugyan el, hogy a megye közönségének eme indokolt kíváncsisága s várakozása kielégittessék, de még az idő eme rövidsége sem ment fel bennünket abbeli hírlapírói kötelességünk alúl, hogy amit a vármegye jövő első emberének múltjáról megtudtunk — bármily kevés és hézagos legyen is — azt róla meg ne Írjuk Annál szívesebben tesszük pedig ezt, mert ez a kevés is alkalmas rá, hogy a megye közönségének szimpátiáját iránta felébresszük. A Szombathelyen megjelenő „Vasmegyei Lapok“ a meg válás fölött érzett igaz fájdalom hangján emlékezik meg alispánja távozásáról és ide vonatkozó közleményéből átvesszük a következő sorokat : „Megvalljuk, hogy már maga a hir őszinte fájdalommal érintett bennünket. Hiába, az ember önző, s bár a kinevezés jól megér deinelt kitüntetés, bizalom abba az erőbe, mely magát évek során át fényesen érvényesítette, mégis nagyon sajnáljuk elveszteni éppen azon férfiút, kit a megye annyira becsült, annyira szeretett, hogy valóban harezra kel a két ellentétes! érzés : a kinevezés feletti öröm, s a sajnálkozás távoztán. 0 távozik, hogy messze tőlünk, egész odaadással szolgálja tágasabb hazáját, s nekünk nem marad hátra egyéb, mint hogy működésére az Isten áldását kérjük, őt pedig biztosítsuk, bogy vármegyénk a távolban is neretett gyermekének fogja tekinteni, kire méltán büszke!“ így ir a szombathelyi újság. Reiszig Ede főispán egyébként nemes család sarja. Ősei a 8Z“Z*“ elején kerültek Magyarországba, első őse a hadseregben viselt magas rangot. A család azóta Vasinegyében előkelő birtokos, nemes gentry. Reiszig Ede Pozsonyban végezte iskoláit, hol Wenckheim Géza gróf békésmegyei nagybirtokos tanulótársa volt. Külföldi egyetemeken nyerte jogtudorságát. Most negyven egynéhány eves, fiatalon nősült, elvéve báró Szegedy Antoinettet, két gyermek atyja. Mintegy 10—12 évvel ez előtt lett Yasvármegye főjegyzője, nyolez ev előtt pedig alispánja. Igen nagy terjedelmű me gyéjét kitünően adminisztrálta, Vasvármegye e tekintetben mintaszerű. A kormány figyelmél adminisztratív képességével hívta fel magára ‘ előkelő szerepe volt az 1890. I- t. ez. a közúti törvényjavaslatnak enquet-beli tárgyalása alkalmával ; az enquetnek ő is egyik meghívott tagja volt s a javaslat tárgyalásában tevékeny részt vett. Az ő eszméje volt a minimum rendszer, melyet a kormány magáévá tettt Egyik nagy érdeme a szombathelyi nagy lovas kaszárnya építése, melyet nagy enerzsiával és fényes eredménynyel hajtott végre. Reméljük és hisszük, hogy Békésvármegye hálás és szép tér lesz,, melyben kiváló egyéni s adminisztrationalis képességeit alkalma lesz érvényesíthetni.

Nem lesz főszolgabíró választás. A holnapi napon kezdetét veendő rendes tavaszi közgyűlés tárgysorozatába — mint közöltük — a szarvasi főszolgabíró választás is fel van véve. — Ezzel szemben tegnap reggel érkezett a belügyminiszter rendelete a vármegye közönségéhez, hogy tekintettel arra, miszerint az uj főispán kormány- biztosi hatáskörrel van kinevezve a főszolgabiró- választás vétessék most le a napirendről és egy későbbi közgyűlésnek tartassák fen. Az alispán és főjegyző távollétében Nagy Károly árvaszéki elnök a főszolgabírói választás elhalasztásáról a járási főszolgabirák és Gyula városa polgármestere utján értesíti a törvényhatósági bizottság tagjait. — Nem közölhetjük eme tényt a nélkül, hogy pár szóval ne kommentáljuk. Megtörténhetnék ugyan, bogy a szarvasi főszolgabíró választás elhalasztását czélszerüségi szempontok javasolnák, (pedig a fennforgó esetben ez sem áll) de még ha javasolnák, az esetben is a belügyminiszter rendelete határozottan törvénytelen, nevezetesen az 1886. XXI. t. ez. 87. §-ába ütköző. Eme sza kasz értelmében az időközben megürült állomás (amint a szarvasi főszolgabíróé mostan) a következő rendes közgyűlésben töltendő be. Ennek pedig most van az ideje. A törvénynek eme tételes intézkedését nem helyezheti hatályon kívül Ej mig az 1886. XXL t. ez. jogérvényben áll —j semmiféle miniszteri rendelet

Gyula városa f. hó 25-ón képviseleti közgyűlést tart, melyre a következő körlevél bocsát tatott ki: Folyó év april hó 20-án tartott képviseleti közgyűlésen a honvéd pótlaktanya továbbépítésének tárgyalása és határozathozatala idejéül 1891. évi május hó 25-ik napja tűzetett ki. A midőn erről van . szerencsém értesíteni, egyidejűleg a f. év májuB hó 25-én délután 3 órakor a városháza nagytemében megtartandó közgyűlésre ezennel meghívom azzal, hogy ezen közgyűlés alkalmával a fémjelzett tárgyon kívül még a következők fognak tárgyalás alá vétetni: 1. A tanács előterjesztése a képviselő választásra vonatkozó előintézkedések iránt. 2. A „Korona“ épületnél szükséges munkálatok elkészítése iránti előterjesztés. 3. A polgármester jelentése a gyám pénztárnak a h. közgyám részére történt átadásáról. 4. Ifj. Góg Péter és társai gyulai lakosoknak a farkashalmi düllőben felállítandó tanyai iskola iránti kérvénye, a gazdászati szakosztály és tanács véleményével. 5. A városi tizedesek és ácsok fizetésjavitás iránti kérvénye, a gazdászati szakosztály és tanács véleményével. 6. Az „alsó fehér-körösi ármentesitő társulat“ 1891. évi april hó 25-én tartott rendes közgyűlése jegyzőkönyvének előterjesztése. 7. Május havi pénztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyv előterjesztése. Gyű Ián, 1891. május hó 22-én, Dutkay Béla s. k.J polgármester.

A képviseleti gyűléshez pótlólag a következő tárgy vétetett fel: Hivatalos tisztelettel értesítem, hogy f. év május 25-én d. u. 3 órakor megtartandó rendkivüli közgyűlésen 52 képviselő által Laczkó Péter városi iktató ellen a „Békés" czimü heti lap 18-ik számában közzé tett nyílttéri közlemény miatt beadott előterjesztés is tárgyalás alá fog vétetni. (Hírlapi közlemények, ha az egész képviselőtestületet érdeklik, vehetők csak esetleg tárgyalás alá. — A hamisítatlan sajtószabadság megóvása tekintetében tiltakoz nunk kell egyesek vélt sérelménél a tárgysorozatba felvétel ellen. Szerk.)

Reményi Ede világhírű hazánkfia, a páratlan magyar hegedűművész Gyulára jövetele — mit lapunk múlt heti számában csak kilátásba helyeztünk — mint most örömmel regisztrálhatjuk tényleg megvalósul. Megvalósul pedig olyan körülmény mellett, amelyről nemcsak örömmel, hanem a legőszintébb tisztelettel és hálával kell megemlékeznünk. A hírneves művész hazánkfia ugyanis hangversenye egész tiszta jövedelmét a gyulai jótékony nöegyletnek ajánlotta fel; olyan tény, ami magyarországi kőrútjában egyetlenegy városban sem történt, mely kétszeresen kötelességévé teszi tehát közönségünknek Reményi Edének eme önzetlen áldozatkészségét a művész méltó fogadásával 1 zsúfolt házzal viszonozni, amiben különben sincsen pillanatnyi kételyünk már csak azért Bem, mert a hangverseny rendezését a művész szép ajánlata folytán hálára kötelezett nőegylet ügybuzgó vála>ztmánya vállalta el, mely folyó hó 2l-iken özv. Fábry Mártonná elnöklete alatt tartott ülésében jó eleve megtette a lehető intézkedéseket a konczert erkölcsi s anyagi sikerének biztosítása érdekében. Úgy a helybeli, valamint a konczert iránt érdeklődő vidéki közönség tájékozása végett megemlítjük, hogy jegyek mától kezdve szerdán délig előre válthatók Kóhn Adolf könyvkereskedésében. A jegyek ára következő: korszák három első sora

2 frt, következő három sorban 1 frt 50 kr, he tedik sortól kezdve 1 frt, földszinti állóhely 60 kr. Reményi Ede folyó hó 30-án, szombaton délutáni vonattal jő Csaba felül Gyulára, az indó- háznál ünnepélyesen fogadják, Gyulán léte alatt Göndöcs Benedek apát és lelkész úrnak lesz szívesen látott vendége. A konczert, melyet Bodó Alajos jeles zongoraművész közreműködésével ád, pontban fél 8 órakor veszi kezdetét. — A hangverseny műsora következő : 1. „Andante és Finale“ a hegedűversenyből Mendelsohn zongora kísérettel játsza Reményi Ede. 2. „Hősi magyar“ átirta és előadja Reményi Ede. 3. a) „Nocturne“ Chopin, b) „Menuette“ Paderewski, c) „Berceuse“ (Bölcsődal) Huber Károly, d. „Perpetuum mobile“ C. M. Weber, előadja Bodó Alajos úr. 4. a) „Romance“ Chopin, b) „Barcarolle* Schu bért, c) „Mazurka“ Chopin, mindhármat átirta és előadja Reményi Ede úr. 5, a) „Rigoletto" Ábránd és b) XV. magyar Rapszódia Liszt, zongorán előadja Bodó Alajos úr. 6. Magyar nemzeti népdalok és repülj fecském Reményi, átirta és játsza Reményi Ede úr.

A b.-gyulai nöegylet választmánya, Reményi Ede hangversenye rendezésével kapcsolatos további teendők tárgyában, folyó hó 27 én, szerdán délután 4 órakor az árvaház termében ülést tart, melyre a választmány tagjai további értesítés mellőzésével ez úton meghivatnak és megjelenni tisztelettel felkéretnek.

Pünköst ünnepére épen- nem volt szép, de annál hasznosabb időnk, amelynek kedvéért szikesen lemondottunk a legpoétikusabb ünnep kellemetességeiről Első nap délutánján megeredtek az Ég csatornái mintegy 3 óráig tartó jótékony eső üdítette fel a régóta tikkadó vetéseket. A hét többi napja újra első nélkül vonult el fölöttünk, pedig a vasárnapi eső bármily jótékony hatású volt is, korán sem volt elegendő, sőt nagyon is rá volnánk utalva tetemesen bővített folytatására. Tegnap a reggeli órákban ismét ki sebb esőnk volt.

A munkásmozgalom rovatát csak azért vesz- szük be lapunk mai számába, hogy utólagosan és jólesőleg konstatáljuk, amit múlt heti szá inunkban reményképen helyeztünk kilátásba, hogy a pünkösdi napok, melyektől a megyei nagybirtokosság egy része annyira tartott, hogy a munkás lázadás és zavargások ekkor fogják orgiáikat ülni, és eme aggodalom hatása alatt, rendelte ki a belügyminiszter vármegyénk hat azaz csak öí községébe (mert Békésre nem menteit, és pedig ha jól értesültünk Irányi Dániel or szággyülési képviselő intervencziója folytán) az öt század katonaságot, a legkisebb zavargás sőt csoportosulás nélkül, a legszebb rendben és békességben zajlottak le a megye egész területén. Még nem szoczialis természetű, hanem az ünnepi mulatságokkal járó szokásos duhajkodások sem háborították meg az ünnep csendjét és békéjét A katonaság egyébként készenlétben volt, de még a csendőrökre sem volt sehol sem szükség Az az, hogy czélzatossággal ne vádoltassunk, mégis kell egy helyre nézve kivételt tennünk, ez a hely : Gyula-Vári, hol humorisztikus esemény történt. A főszolgabíró ugyanis kiküldött a községi elöljáróságnak a gazdasági egylet érdemes titkára Zlinszky István által a felmerült munkás mozgalmakkal szemben népies nyelven irt felvilágosító müvecskéjéből 30 példányt. Mielőtt az elől járóság a kis füzeteket szétoszthatta volna, ün nép másodnapján tudomására jutott néhány éin bernek, hogy a faluhoz olyan könyveket küldött a kormány, amelyekben a „szegény nép joga“ van megírva. Rámentek tehát a jegyzőre, kérve a könyveket; a jegyző telefon utján értesítette a főszolgabírót, amire néhány csendőr is kiment Váriba, de ekkorára a jegyző felolvasta az egy begyültek előtt a különben is igen talpraesetten megirt kis füzetkét, mely szerző intencziója ellenére azt a kritikát keltette a hallgatóságban, mi - nek egy atyafi kifejezést is adott, hogy „az a könyv nagyon czáfolja a szegény embert /“ és ezzel az egész deputáczió kiábrándulva és leforrázva ugyan, de nagy békességgel széjjel oszlott. Mire a csendőrség kiment a faluba, nem cskk zavargóknak, hanem élő léleknek sem volt hire a községházánál. Eme rovatunk befejezéséül még annyit, hogy Bánfálván, ahol a legnagyobb talaj van az agrar szoczialis mozgalmakra, egy őrsvezető s négy csendőrből álló ideiglenes őrs állíttatott fel.

A békésmegyei gazdasági egylet, ünnep má- aodnapján délelőtt a csabai kaszinóban Beliezey István elnöklete s az egyleti tagok feltűnően csekély érdeklődése mellett tartotta évi közgyűlését. Az elnöki jelentést — mely a megye területén felmerült munkás mozgalomról és a gazdasági egyletet a népbank bukása által ért nagy veszteségről bővebben megemlékezik, — térszűke miatt csak lapunk jövő számában fogjuk közölni; a megüresült igazgató választmányi tagságra Urszinyi Dezső s Léderer Sándor választattak meg. Az egylet ama régebbi határozata, hogy az állatkiállitás kilencz évi cziklus szerint a megye nagyobb községeiben megállapított sorrend szerint rendeztetik, megváltoztatott olyké- pen, hogy ezentúl a kiállítások ama községben fognak rendeztetni, ahol azokat az igazgató vá lasztmány jónak fogja látni.

Csatár Zsigmond országgyűlési képviselő ünnep másodnapjáu délután a városháza előtt több száz főre menő, jobbadán földmivesekből és napszámosokból álló hallgatóit (intelligens embert elvétve láttunk, pedig kár volt meg nem hallgatni) olyan meglepetésben részesítette aminőre épen nem voltak elkészülve. Olyan hamisittatlan kormánypárti beszámoló beszédet mondott, (és pedig minden fentartás nélkül dicsérve mindent a mi egy év óta a képviselőházban történt, dicsérve különösen gr. Szapáry Gyula miniszterelnököt) hogy a mamelukok prototípusa Fejbólintó Bálint is méltán megirigyelhette volna. Ha az öreg ur igy folytatja, akkor — feltéve, hogy reflektál még a gyulai képviselőségre — nem marad egyéb hátra, mint kormánypárti programmal fellépnie; talán igy is megválasztatja magát, ami épen nem lehetetlen és akkor országos stiklit fog vele rendezni. Beszámoló beszédje végén rátért a megyében felmerült munkászavargásokra is, örömének adva kifejezést, hogy Gyula városa a mozgalomtól meg lett óva, s elismerésre méltó tapintattal és higgadtsággal intette, figyelmeztette a napszámosokat, hogy a rendet és a békét jövőben is tartsák meg, a munkaadókat pedig, hogy a munkásokkal méltányosan és emberségesen bánjanak.

A gyulai r. kath. hitközség egyháztanácsának különös gyűlése volt f. hó 18-án. Elhatározta ugyanis, hogy az előterjesztett három rendbeli fontos ügyben jövő héten fog határozni; és eme különös dolog nem is annyira különös, ha meggondoljuk, hogy az elnökség által ezen legfontosabb kérdések minden létező szakosztály és előzetes ismertetés mellőzésével tárgyalásra kitüzettek, minek az lett a jó vége, hogy az egyháztanács látván, hogy a kellő előismeretekkel és tájékozottsággal nem rendelkezik a kérdésekre nézve, kénytelen azt határozni : kiadatik az N . . . i-i szakosztálynak. Ez a mulatságos eset történt most is, a mitől jó lenne a t. publikumot elszoktatni. El volt már döntve a bérház terv pályázata, a szakértői pályázatok az asztalon feküdtek, de egy, minden tekintetben respektálandó terv beérkezése (elkésve), követelte a véghatározat elnapolását, mert ezen Hahnay-féle terv — a gyulai megyeház építőjének terve mégis kiváló figyelmet éiv demelvén, kiadatott Haviár Lajos mérnök és a bizottságnak bírálat czéljából. Volt azonban egy kis porczió kölcsönös félreértés és érzékenykedés is; — a gyulai kegyúri terhek megváltásánál. kifejlett vita folyamán a kegyuraság jelenlévő megbízott vképviselője azon felfedezést tette, hogy az érdemes plébános úr rendkivüli „nagy igényű“ (nyilván „azért, mert egy időben a pa- rochia kerítésének vizes kőfala helyett fényes boltok és kirakatokra vágyott“; vagy mert saját külön udvariCszabót tart) — és a spektábilis „kevesebb igényű plébánosokról“ álmodozik, (mintha ilyenek lennének a világon !) — No de abban, hogy a gyulai plébános egyúttal nagyváradi kanonok legyen, ebben ő is teljesen egyetértett az egyháztanácscsal. így 'tette a tanács a törvényt a kegyuraság és a püspökség közötti egyezkedés ügyében, mint belevezetett fogadatlan közvetítő, mig hosszú vita és tárgyalás után egy jót gondolt az elnök és felolvastatta a vita alapját képező iratokat s kisült, hogy az egyháztanács elé ezen ügy nem is utaltatott, az illető méltóságos és nagyméltóságos felek által. Pedig kár, hogy nem a „népfense'gu-re bízzák, mert egy tevékeny honpolgár (azt hive tán, munkás gyűlés van), már verte a vasat, hogy „ha a kegyúri váltságdíjat leteszi a pát- ronus, hát mondjon le a plébános kinevezési jogáról is, és bízza a lelkészválasztást a népségre,“ Lám, mit ki nem fundál a pihent ész! Én példáéi tartozom a szomszédom házát repe- ráltatni és őt díjazni. De a tehertől szabadulni óhajtok és neki adom a házat egy csomó pénzzel s most ő azzal hálálja meg, .hogy kitilt és nem enged a házába belépni. És aki ezt igy magyarázza, az tagja a városban mindenféle bizottságnak. Még elsül a feje, ha közel viszi a tűzhöz! A gyűlés vége felé — hogy az ünnepi mulatság teljes legyen, záradékul két vitéz ugratott ki a síkra; két gyula-eperjesi közös- ügyes-bajos szomszéd, kik gyulai határban fekvő földjeik után hitközségi adót fizetni nem „óhajtanak“' mert lelkileg kigyósi plébániához tartoznak, testileg (t. i. vagyontestileg) pedig gyulaihoz; — s különösen az egyik magamagának a híve, jobban mondva, saját maga magának a plébánosa. Hogy ne volna hát neki igaza?! Bizony igaza van, az is volt, az is lesz, teljék benne kedve, mint tótnak a lencsében; a gyulai r. k. hitközség terheihez tehát az ilyetén félhívek, félpolgárok nem fognak járulni. — Az egész gyűlésről — majd ha t i, mielőbb határozni fogunk — részletes tudósítást tervezünk.

Az úri kaszinó még nincsen ugyan teljesen elkészülve ; két terem nincsen kifestve sem, mindazáltal a kaszinó uj helyiségébe költözött már át; egyébblcént a hét folyamán remélhetőleg a berendezés egészen be lesz fejezve, s akkor az uj díszes helyiség tökéletesen ki fogja elégíteni a hozzá fűződő igényeket. A helyzet egyébként olyan, hogy az uj helyiségbe uj élet is fog beköltözni; egészségesebb, vagy betegebbb-e az eddiginél, azt a közel jövő fogja megmutatni.

Cserna Vincze kir. főügyész, dr. Fábry Sándor megyei főjegyző — kinek kedves neje tudvalevőleg a főügyész leánya — látogatása alkalmával a fenhatósága alatt álló gyulai kir. ügyészi hivatalt is igen behatóan megvizsgálta, s — mint felesleges hozzátennünk — az ügykezelést egészen rendben, levőnek találta.

Bírói kinevezések. O felsége a király Váradi Szakmáry Arisztid csabai albirót a kir. törvényszékhez bírónak, — Fekete Gyula dárdai albirót pedig Gyulára kir, járásbirónak nevezte ki.

Az újvárosi olvasó kör áltál ünnep másod- napján saját helyiségében rendezett bál, méltó utódja s követője volt ezen kör régi, jó hírnevű báljainak, és eltekintve attól, hogy az eső utáni hűvös idő miatt nem volt — amint tervezték — szabadban megtartható, a szorongásig megtelt kis teremben is minden tekintetben sikerült népies mulatság volt. A bevétel 109 forinton felüli s igy csinosan jövedelmezett a házvétcli alap javára.

A németvárosi olvasó kör pünkösd másodnapján tartott bálja kevés, de válogatott közönség mellett igen kedélyesen folyt le. — Felülfizettek : Sál Sebestyén 1 frt, Lederer Lajos, 50 krt, Tőkés Sándor 20 krt, Lusztig Adolf 60 krt, Kiesek János 50 krt, N N. 2 frt 50 krt, Dr. Khrlich Jakab 50 krt, Dr Bárdos Arthur 50 krt, Kis István 40 krt, Dr. Bodoky Zoltán 50 krt, F. Schriffert József 1 frtot, Remele József 50 krt, Csatár Zsigmond 2 frtot, Kneifel Mátyás 50 krt, N. N. 1 frt 50 krt, Multasch Adolf 1 frtot, Dr. Zöldy Géza 1 frtot, N. N. 50 krt, N. N. 50 krt, Szikes András 50 krt, ifj. R. Ludvig József 50 krt, Szemety Imre 1 frtot, Schmidt Gyula 50 krt. összesen 18 frt 20 kr. Fogadják a szives felülfizetők a kör tagjainak köszönetét.