Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-05-17 / 20. szám
Melléklet a,Békés* 1891.20. számához. nek módosítására vonatkozó képviselőtestületi határozat felett. 55. Öcsöd községnek 1000 frt kölcsön engedélyezése iránti kérelme felett. 56. Boros Bálint és társai körös-tarcsai lakosoknak a vásári rendtartásról szóló vármegyei szabályrendelet módosítása iránti kérelme felett 57. Csaba község elöljáróinak a községi adónak kivételesen az 1891. évi állami adó helyett az 1890. évi állami adó alapján való kirovása iránti kérelme felett. 58. Öcsöd községnek végrehajtói állás rend- szeresitése iránti kérelme felett. 59. Ugyanannak új kezelői állás rendszeresítése iránti kérelme felett. 60. A földmi vetési iskola létesítése tárgyában. X. A vármegyei tiszti stb. nyugdij-intézet igazgató választmányának 1890. évi számadására vonatkozó javaslat. XI. A vármegyei községjegyzői-nyugdíj igazgató választmányának 1880. zárszámadására vonatkozó javaslata. XII. A vármegyei közkórházi igazgató választmányának előterjesztései: 1. A vármegyei közkórház 1892. évi költségelőirányzata tárgyában, 2. A vármegyei közkórház végleges kiépítésére vonatkozó tervezet s az erre szükséges l°/0-tóli pótadó megszavazása tárgyában. 3. A vármegyei közkórház épületéről felvett felülvizsgálati jegyzőkönyv tárgyában. 4. A vármegyei közkórház igazgató választmánya s az ápolást teljesítendő apáczák közt kötöti szerződés tárgyában. XIII. Időközben érkezendő s a póttárgysorozatban felsorolandó ügyek. Kelt Gyulán, 1891. május 8-án. Janc8ovics Pál, alispán. Kivonat Békésvármegye 1890. évi házi pénztári számadásából, Bevételek: 1. 1889. évi pénztári maradvány 1325 frt 53 kr. 2. Állami javadalmazásból 59200 1) — » 3. Előlegek megtéritéséből 613 n 38 7) 4. Közérdekű nyomtatványok eladásából 181 96 tt 5. Bitang jószágok elárusitásábó 173 » 18 77 6. Régi rabtartási költségek megtérítéséből — 77 — 77 7. Vármegyei fekvőségek jőve delméből 110 — 1) 8. Elhelyezett tőkepénzek kama taiból 700 1) — 7) 9. Fizetési előlegek megtérítésébői 335 „ — 77 10. Rendkívüli jövedelmekből 24 73 77 Összesen: 72663 frt 78 kr. Levonva a kiadást 72213 y) 19 77 Az 1891. évre átviendő pénz téri maradvány 450 77 59Kiadások: 1. Tiszti fizetésekre 57625 frt 84 kr. 2. Tisztviselők mellék járulékaira 50 96 n 3. Szolgaszemélyzet fizetésére 4249 7) 4. Szolgaszemélyzet mellékjárulékaira 809 n 05 7) 5. Hivatalos helyiségek bérletére 500 — 7) 6. Irodai szükségletekre 4926 84 n 7. Utazási költségekre 994 D 55 77 8. Megyei épületek fenntartására 575 r 24 „ 9. Rendszeresített vegyes kiadásokra 1692 17 » 10. Előre nem látott költségekre 406 54 11. Tisztviselőknek fizetési előlegekre 335 n — 12. Törlésekre 48 n — Összesen : 72213 frt 19 kr A békésmegyeí munkás-zavargás a képviselőházban. Békés város képviselője, Irányi Dániel a f. hó 13-iki ülésen a megyénkben lefolyt munkás-zavargás végett interpellátiót intézett a miniszterelnökhöz, ki is arra azonnal válaszolt; úgy az intsrp -llátiót mint a választ is mint megyénket különösen érdeklőt, a következők ben közöljük. Irányi Dániel: T. képviselőház! Meglepetve, BŐt megütközve olvastuk május első napjaiban azon hireket, a mely állítólag szoczialisztikus természetű mozgalmakról Békés-megyéből érkéz tek. Meglepetésünk, sőt megütközésünk annál nagyobb volt, minthogy a munkásmozgalom ed- digelé csak iparosokra terjedt ki s a mezei munkások nem csak nálunk, hanem Európa- szerte meg voltak kímélve ezen tévtanoktól, különösen pedig azok sehol sem nyilvánultak kitörésekben. De megütközünk a miatt is, hogy ép Békésmegyében történt a dolog, a mely tudvalevőleg egyike a legtermékenyebb megyék nek és melynek lakosai aránylag — különösen a felső vidékekhez képest — jó módúak, értelmesek ób szorgalmasak. Mindamellett t. ház én addig mig a t. belügyminiszter ur nem lesz szives hiteles adatokat terjeszteni a t ház elé ezen mozgalomról, különösen pedig annak indító okairól és úgy a helyi, mint a megyei hatóságok eljárásáról tartózkodom ítélet kimondásáról. Csakis arra szorítkozom, hogy egyfelől azon intést intézzem erről a helyről az odavaló munkásokhoz, mely szerint ne lépjék túl követeléseikben az igazság és méltányosság határait, másfelől pedig azon kérést a munkaadókhoz, a földbirtokosokhoz, hogy a méltányosság tekintetét ne veszítsék szem elől ők sem, a mi nemcsak I munkásoknak, hanem a maguk érdekében is kívánatos, valamint a csend és a béke fenntartása végett is. De midőn, mint mondám, tartózkodom azon események megítélésétől, nem tehetem, hogy egy úttal ne figyelmeztessem a kormányt egyrészt arra, miszerint szükséges, hogy az elámított, a félrevezetett nép kellőképen felvilágositassék, a mi különösen azok részéről várható, a kik a nép bizodalmát bírják, a milyenek a képviselők, a hatóságok, a lelkészek és más férfiak, a kik a népre befolyást gyakorolnak. De minthogy —amint alapokból értesültünk — azt az izgatottságot, azt a mozgalmat jórészt annak kell tulajdonítani, hogy a nép a hosszú télen keresztül nem volt elfoglalva, hogy annak nem volt munkája, keresete, szükségesnek tartom, hogy a kormány terjessze ki gondoskodását arra, hogy különösen a háziipar ezen vidéken is honositassék meg és a hol lehet, ha kell állami kedvezményekkel, melyekről a törvény rendelkezik, a gyáraknak és ipartelepeknek vállalkozók általi felállítása is elő mozditassék. Ily módon remélhetjük hogy ezen sajnos események, melyek a hónap elején végbementek, megújulni nem fognak és az egyetértés és a békés- séges együttélés munkások és munkaadóik között fennállani fog Kérem méltóztassék az interpellácziót fel olvastatni és a t. belügyminiszter úrral közölte tni. Madarász József jegyző (olvassa): Interpel- láczió a belügyminiszter úrhoz. 1. Hajlandó-e a t. miniszter ur hiteles adatok alapján értesíteni a t. képviselőbázat ja békés- megyei munkásmozgalomról, annak indító okairól, különösen az orosházi és csabai zavargásokról és azon intézkedésekről, melyeket úgy ezek, mint általában az említett mozgalom irányában a helyi és megyei hatóságok tettek s netalán maga a t. miniszter ur tett, illetőleg tenni szándékozik. 2. Hajlandó e a t. miniszter ur egyrészt a félrevezetett nép felvilágosítására alkalmas módokról gondoskodni; másfelől a földmivelési és kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg oda hatni, hogy a vidéken is különféle háziipar meg- honositassék, a hol lehet, ha kell állami kedvezmények engedélyezése mellett gyárak és más ipartelepek felállittassanak, ily módon a szegény munkás nép a téli hónapokban is keresetet találjon. Szapáry Gyula gr. miniszterelnök. T. ház! (Halljuk! Halljuk 1) A kérdés oly fontos, hogy kötelességemnek tartom a hozzám intézett inter- pelláczióra a választ azonnal megadni. (Halljuk! Halljuk 1) A t. képviselő ur azon kérdésére, hogy hajlandó vagyok-e az általa említett mozgalomról jelentést előterjeszteni, bátor vagyok megjegyezni, hogy ma nem vagyok abban a helyzetben, hogy azt tehessem; mert az eset vizsgálat tárgyát képezvéu, annak befejezéséig nekem sincsenek oly kimeritő adataim, hogy azokat előterjeszthetném. De ha a t. képviselő ur ezen fontos ügyet ezentúl is oly figyelemmel fogja kisérni, mint eddig kisérte és később kérdést fog hozzám intézni, akkora vizsgálat befejezése után minden esetre fogok tájékozást nyújtani. Örömmel tapasztaltam azonban már ezúttal azon nyugodt modort, a melylyel a képviselő ur kérdését a kormányhoz intézte, valamint örömmel vettem tudomást azon levélről is, a melyet a t. képviselő ur nem rég hasonló szellemben azon vidék lakosságához intézett. Meg vagyok győződve, hogy ha a kérdés ily modorban Ítéltetik meg, a mindenkép kívánatos nyugalom a lehető legrövidebb idő alatt vissza fog térni. A képviselő ur azon kívánságára, hogy adjak felvilágosítást arról, hogy mily intézkedést tett, vagy szándékozik tenni a kormány, bátor vagyok kijelenteni, hogy legelső feladatnak azt tekintem, hogy a hatóság tekintélye és a megzavart rend helyre állittassék. A második feladatnak azt tekintem, minden esetre megakadályozni azt, hogy azok a kik munkába menni kívánnak, ettől erőszakkal vissza ne tartassanak s megvédelmeztessenek azok, a kik kölcsönös szerződés és egymásiránci jóindulatnál fogva a munkát folytatni akarják. — Ezeket minden erőszakos megakadályoztatástól megóvni, egyik feladatomnak tekintem. De ezzel még nem tekintem feladatomat befejezettnek. Amellett, hogy a rend fenntartására szükséges intézkedéseket a legnagyobb erélylyel foganatosíttatni fogom, a baj orvoslását és a megzavart nyugalo ónak helyreállítását nemcsak a munkás nép körében fogom keresni, hanem fel kell keresni a baj kutforrását, fel kell fedezni azon szálakat és nyomokat, a melyek a baj forrásához vezetnek. Ennek megtörténtével azután a törvény teljes szigorával fogok eljárni. De nekem van reményem, hogy sikerülni fog ezen mozgalomnak továbbra elejét venni és a viszonyokat a rendes kerékvágásba vissza vinni, mert igaz, hogy a magyar népet lehet egyes esetekben pillanatnyira felizgatni és félrevezetni, de a magyar népnek van annyi józan felfogása, bogy megtudja ítélni, vájjon az ő érdekében cselekszenek-e azok, a kik őt bizonyos irányba terelni akarják. És meg vagyok győ ződve, hogy a magyar munkásosztály mihelyt átlátja, hogy itt nem annyira az ő érdekei forognak szóban, hanem más, önző érdekek játszanak közbe, cserben fogják hagyni a vezetőket és vissza fognak térni a rendhez és nyugalom hoz. Hogy e feltevésem nem alaptalan, annak tanújelét adták a munkások múlt vasárnap, a midőn egy fővárosi izgató nyugtalanító beszédet tartván, ezzel szemben a hatósági elöljárók felvilágosították a népet, minek folytán a munkások otthagyták a uepgyülést és visszatértek mun kájukhoz. Meg vagyok győződve, hogy ugyanez lesz az eredmény máskor is, és hogy e tekintetben az izgalom ellensúlyoztassék, nekem is gondom lesz. Mindezekből méltéztatik látni t. ház, hogy a kérdés fontosságát teljesen felfogom és eljárni kívánok egyrészt az irányban, hogy a kedélyek megnVugtattassanak és az esetleg szükséges intézkedések megtétessenek, másrészt mindenek előtt és első sorban törekedni fogok arra, hogy sem eroszakoskodások, sem a hatóság tekintélyének aláá'sása lehetséges ne legyen. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Általános élénk helyeslés.) Irányi Dániel j Alig szükség)'« mondanom, hogy a t. belügyminiszter ur nyilatkozatát, a mennyiben az a rendnek jövőben való fenntartására vonatkozik, tudomásul veszem, mert nincs és nem is szabad hogy legyen kormány, még a legszabadelvübb köztársaságban sem, mely a rend és csend fentartásáról, megzavarásának megakadályozásáról ne gondoskodjék. De mivel a t. belügyminiszter ur egyszersmind azt mondta, hogy még ma nincsen abban a helyzetben, hogy a mozgalom indító okairól alapos felvilágosítást adhasson, fentartom magamnak a jogot, hogy annak idején a t. belügyminiszter urat felkérjem, hogy ha a vizsgálat befejeztetett. annak eredményét a t. házzal közöl ni méltóztassék. Volt azonban interpellácziómnak egy pontja, mely nem a megtorlásról, nem a rendbiztositá- sára vonatkozik, hanem azon intézkedésekre, a melyek szükségesek arra, hogy a nép amennyire lehet a téli hónapok alatt is foglalkozást és keresetet találjon. Ez a kormánynak hatáskörén kivül nem esik, mert hisz látjuk, hogy a kereskedelmi miniszier más vidéken is rajta van, hogy a nép a házi ipar által némi munkára és kere setre szert tegyen, valamint azon törvény alapján, melyet állami kedvezmények megadásáról hoztunk ipari telepek és gyárak felállítását is előmozdítani kötelességének tartja. Erről szól interpelláczióm második pontja és erre nézve a t. belügyminiszter ur nem méltóztatott nyilatkozni, reményiem azonban, hogy a kereskedelmi és földmivelésügyi miniszter urakkal értekezve, gondoskodását e kérdésre is ki fogja terjeszteni. A ház a miniszter válaszát tudomásul veszi. Hírek. Boldog piinkösti ünnepeket kívánunk lapunk tisztelt olvasóinak. Pünköst. „A vigasztaló Szentlélek pedig, kit az atya az én nevemben küld, az titeket meg tanít mindenre és eszetekbe juttat mindent, arait nektek mondottam." E szavakkal oktatta az Ud- vözitő tanítványaiban a kétkedő emberiséget. — Alkalomszerű e szavakra hivatkozni napjainkban, mikor épen a feledékenység oly jellemző sajátja az embereknek, minden dologban ami eszményi életére vonatkozik. E kor reális haj lámái mellett, mintegy rendszeres irtó háborút látunk minden szebb, nemesebb idealismus ellen, s ki tagadná pedig, hogy az eszmény az, ami tökélyre vezet. Az emberiség legpoetikusabb ünnepnapján akaratlauúl is a felvilágosítás kegyelméért fohászkodunk ; vJőj el Szentlélek Isten /“ Űj kamarás. Ő felsége | király Almásy Dénes grófot, a kétegyházi-gy.-vári- és sarkadi majorátus leendő örökösét kamarásnak nevezte ki. A vármegye tavaszi közgyűlésének tárgy sorozatát lapunk más helyén egész terjedelemben közöljük; a póttárgysorozatot, mely szintén dús tartalmúnak ígérkezik, lapunk jövő számában fogjuk adni. Az állandó választmány már több ízben ült össze és behatóan foglalkozik a tanácskozási tárgyak előkészítésével. A vasárnapi belső vásárhoz nem fűztünk ugyan nagy reményeket, hanem hogy olyan rósz szül üssön ki, amint történt, arra a legpessimis- tább felfogás mellett sem voltunk elkészülve. Az iparosok zöme alig árult annyit, amennyit egy középforgalmú hetivásáron, sokan épen semmit sem adtak el, és úgy szállították el áruikat, amint a vásárra kihozták. Epen ilyen rósz vásárjuk volt a kereskedőknek is. Még a népforgalmon is észlelhető volt a vásár példátlan silánysága ; ahol máskor alig lehet a tömegtől mozogni, csak úgy lézengett most néhány kiváncsi járó-kelő. Leverő jelei ezek a hihetetlen üzlet- pangás és pénztelenségnek. A fagyos szentek ez évben jól viselték magukat, sőt egyátalában nem is voltak érezhetők; ellenkezőleg julius hóba illő forróság volt mindhárom napon, a levegő inkább 14-én hűvösödött meg, de csak annyira, hogy a hóvmérő éjjelen- kint akkor sem szállott lejebb 15 foknál. A tavaszi fagyoktól talán már meg lennénk kímélve, a mi nagy szerencse a mi abnormis klimatikus viszonyaink között, de azért időjárásunk egyáltalában nem kielégítő. Május hó közepén túl vagyunk Is alig öt perezre terjedő kis pásztás csapadékon kivül, nem volt egyetlen egyszer sem esőnk. Pedig most már leírhatlan szükségünk volna rá, mert a nagy szárazság és a nagy sze lek rendkívül eltikkasztották sőt megsemmisítéssel fenyegetik a vetéseket. Csütörtök óta valóságos tantaluszi kínokat szenvedünk; esténként és napközben ugyanis többször elborul, a lég-' súlymurö is alászállott, de a szél mindig elkergeti az esőfelhőket. Az úgynevezett táblai vonat, mely Arad és N.-Várad között közvetlenül fog közlekedni, június 1-én indul meg. Akkorára lép életbe az állam vasutak összes vonalain az ujmenetrend is melyet lapunk jövő számában fogunk ismertetni Reményi Ede Gyulára jön. Még most csak mint a Reményi Ede magyarországi hangversenyeit rendező „Harmónia“ kombináczióját és elő- leges puhatolózását, de hisszük, hogy jövő számunkban mint befejezett tényt fogjuk közölhetni, hogy világhírű hazánkfia, a legmagyarabb hegedűművész városunkat is szerencséltetendi ama nevezetesebb hazai városok között, melyekben maga nemében páratlan művészetét csillogtatja. Egyetlen egy hangverseny van tervbe véve és pedig előre megállapított napon, szombaton, május hó 30-án. Egyelőre ennyit, ha a hir — mint városunknak Reményi hazafiúi nagy érdemei s művészeti hírneve iránt fogékonysággal biró in telligens közönségünk bizonyára óhajtaná — megvalósuland, akkor bővebb részleteket, nevezetesen a műsor tervezetet lapunk jövő számában közöljük. A polgári iskolaszék folyó hó 11-ikén délután Jancsovics Emil elnöklete alatt ülést tartott, melyen több kisebb fontosságú ügy letár- gyalása közben előterjesztett a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának Finta Ignácz fegyelmi ügyében hozott határozata, melylyel nevezett tanár 25 forint pénzbüntetésre Ítéltetett, egyébként azonban tanári állásába visszahelyeztetek. Pinta Ignácz tényleg újra folytatja tanári működését. A gyulai r. kath. egyház bérházára beérkezett tervek felett megejtetett a szakértő felülvizsgálat Haviár Lajos m. kir. államépitészeti mérnök és a bérház bizottsága által. Mint a felülvizsgálat sajnálattal jelenti, egyik terv sincs annyira tökéletesen kidolgozva, hogy a hitközség azt építkezési vállalat alapjául jelen alakjában használhassa. Mindegyik tervnek kisebb- nagyobb hiányai vannak, melyeket pótolni kell. Az hozatik tehát az egyháztanácsnál javaslatba, hogy az fogadtassák el, mely az építési előleges tervezetnek, a hitközség czéljainak legjobban megfelel, — amellett építészeti tekintetben legkiválóbb s legkönnyebben lesz átalakítható. — Ilyenül ajánlatba hozatik a „Frieda11 jeligével ellátott terv, mely belső beosztása és külső csinosságánál fogva mindenik terv felett áll, a fíerdenich Viktor és Hubatchek budapesti építészek munkája. Mindazonáltal ennek átalakítása illetve pótlása is még sok munkába kerül s valószínűleg ez fog a 300 frt jutalomdijban részesit- tetni. A tervekre nézve a döntő határozat a pünkösdi tanácBgyülésen fog hozatni. Nagy riadalmat keltett hétfőn délután V22 órakor a vészharang megkondulása a város lakosságában. Méltán, mert erős szél dühöngött és az első ijedségre óriási katasztrófára lehettünk elkészülve. Hála az Égnek, hogy nem igy történt, de ebben az isteni gond viselésen kivül oroszlán érdeme van a tűzoltóknak, városiaknak és önkénteseknek egyaránt, kik ép annyi ügyességet, mint fáradhatlan munkásságot fejtettek ki a tűz megfékezésénél. Alig pár perez múlva már a vész színhelyén voltak, és a parancsnokságnak a vészt áttekintő ügyes dispozicziója szerint valóságos önfeláldozással dolgoztak, a mi a nagy szél, a szűk hely és a kiállhatlan forróság mellett sokkal több a kötelességnél, mert valóságos önfeláldozás volt. Aki ezúttal látta és figyelemmel kisérte derék tűzoltóinkat, lehetetlen, hogy a legnagyobb fokú elismeréssel ne emlékezzék meg róluk és örömmel regisztrálhatjuk, hogy a közönség ama részében is, mely eddig indokol- hatlan ellenszenvvel viseltetett eme humánus intézmény iránt, hallottunk elismerést a tűzoltók iránt, egyúttal annak őszinte beismerését, hogy ha városi tűzoltók és önkéntes tűzoltó egylet nincsenek, akkor a mostani szélviharos időben az egész városrésznek el kellett volna hamvadnia. A tűz egyébként a belváros szűk „Korona“ utczá- jában, Gyulai István ács iparosnak nádfödelü házánál ütött ki, § nagy szerencse, és ismételjük a tűzoltók kiváló érdeme a bámulatos eredmény, hogy a sürü épületek között sikerült a vészt úgy lokalizálniok, hogy a kigyuladt háztetőn kivül több épület el nem hamvadt. A leégett ház biztosítva volt, a tűz keletkezésének oka nem deríthető ki. Békés városa a regále kártalanításért a kincstártól kapott 127,150 frt értékű regále kötvényeket elakarja adni s a befolyandó árat az I. hazai takarékpénztárnál e czimen felvett kölcsöne részleges törlesztésére szeretné fordítani. Ez iránt kérvényt adott be a vármegyéhez, mely a legközelebbi közgyűlésen fog tárgyaltatni. Tüzek a megyében. K. Tárcsán f. hó 7-ikén Kálmán Imre s Sándor testvérek közös tulajdonát képező házuk leégett; a hatóságilag felbecsült kár 333 frt, az épület biztosítva volt. — Szarvason f. hó 8-ikán Madács György 55 számú háza gyúladt ki I egészen elhamvadt. A tüzet a tulajdonosnak négy éves kis gyermeke okozta játékközben gyufával, a ház nem volt biztosítva; a hatóság a szenvedett kárt 173 frtra becsüli. A szarvasi helyettes főszolgabiró Szarvas városánál üresedésbe jött s évi 400—400 forinttal javadalmazott 2 irnoki állásra hirdet pályázatot. A választást a községi képviselő testület e hó 30-án tartja meg. A hosszufoki társulat, a Borsiczky Lajos halálával üresedésbe jött igazgató főmérnöki állásra Betanovics Dánielt választotta meg. A csabai m. kir. adóhivatalhoz Ste/ánovies Edgard kisjenei adótárnok helyeztetett át adópénztárnoknak. — A Csabán hónapokon át helyettesként nehéz viszonyok között szorgalommal működött Noránt István gyulai adótárnok, gyulai állását újra elfoglalta, ami nagyon óhajtandó dolog is volt, mert a kir. adóhivatal személyzete nevezetesen Fehérváry József ellenőr és Levan- dovszky Dezső adótiszt, kik a legnagyobb odaadással, lelkiismeretességgel és ügybuzgalommal működtek, a legjobb akarat mellett sem lettek volna képesek a gyulai adóhivatalnál különben is megszokszorosodott hivatalos teendőket tovább is teljesíteni. Békés városa képviselő testületé múlt vasárnapon délelőtt töltötte be a Pesly Alajos halála folytán üresedésbe jött városi főpénztárnoki állást, három jelölt között szavazattöbbséggel Czira Gergelyt választva meg. A békésmegyei gazdasági egylet május hó 18-án délelőtt 9 órakor Csabán a casino helyiségében rendes évi közgyűlést tart, következő tárgysorozattal 1. Az egylet elnökének évi jelentése. 2 A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. Netaláni indítványok. Csabán élénken érezhetők a munkás zavargások következményei. Más években | pünkösti napok többnyire társadalmi mozgalom és ünnepélyességek alkalma szoktak lenni, mely az egész vidék értelmiségét magához vonzza, az idéu a zavargások következtében elmarad minden, még a bagyományszerü lóverseny is.
