Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-17 / 20. szám

az sem békés A munkásmozgalmakra vonatkozó rovatot — szeretjük hinni — hogy beszüntethetjük. Az elmúlt hét folyama alatt semminemű annál kevésbé pedig zavargás nem merült fel a mesterségesen felzaklatott kedélyek lecsilla pultok, és a munkáskörök feloszlatását elren delö miniszteri rendelet a várt izgalom helyett inkább megnyugvást keltett a napszámosok ko zött is. A belügyminiszter, a vármegye alispán jához intézett táviratában jelzi ugyan, hogy pünkösti ünnepnapokra intézkedett Csabán, Csór váson, Orosházán. Békésen, Gyomán és Szarva son egy-egy század katonaság elhelyezése iránt, ami ugyan nem kifogásolható praeventiv ovrend- szabály, de annyit megállapíthatunk, hogy utóbbi napok eseményei eme óvatosságot c indokolják, és reméljük, hogy az ünnep séges lefolyása mindenütt igazolni fogja, hogy katonaság kireudelése felesleges volt. Lapun más helyén közöljük Beaes varosa orszaggyii lési képviselője, Irányi Dánielnek a megyt munkásmozgalmak tárgyában a belügyminiszter] hez intézett interpelláczióját, és Szapáry Gyula gróf miniszterelnöknek, eme inteipollaczior nyomban megadott megnyugtató válaszát, ante lyet a képviselőház pártkülönbség nélkül általá nos helyesléssel vett tudomásul. Szükségesnek tartjuk még megjegyezni, hogy lapunkban szán dékosan nem foglalkoztunk tüzetesebben a feli merült mozgalmakkal. Szándékosan pedig azért] mert ösmerve népünk hangulatát, jól tudjuk hogy hasábokra terjedő szenzácziós közlemények kel inkább szítottuk mint csillapítottuk volna J mozgalmakat, a fővárosi lapok túlzott szenzácziós^ tudósításai is az utóbbi hatással voltak, de azért mert nem vettünk részt a kiadói érdekből eredő szenzácziós „tudósitás“-i hajszában, ezzel épem nem csekélyjük a sajnos eseményeket, és mi| helyt a mozgalom teljesen lecsillapult, de csőiig akkor, vissza fogunk azokra térni. Halálozás. Szeghalomról gyászlapot vettünk! mely a község ügybuzgó s közszereterben állói másodjegyzője Makra Zsigmond haláláról ád szol moru értesítést. A boldogult derék férfiú csak 38 éves volt s özvegyén kívül négy kiskorú gyermek, továbbá agg szülei s kiterjedt rokonság fájlalják halálát. Temetése csütörtökön délután volt az egész község nagy részvéte mellett. A halálesetről kiadott gyászjelentés következői Özvegy Makra Zsigmondné szül Kovács Honin kiskorú árvái: Ilona, Zsigmond, Margit, Erzsébet nevében is, — Makra Mihály jegyző és neje Nemethy Eszter szülők, Makra Piroska, Ida és Vilma férj László Józsefné mint testvérek, — Kovács János, debreczeni főgymn. tanár és neje Németby Rozália mint após és anyós, Kovács János furtai lelkész, Kovács Endre vasadi jegyző és Kovács Teréz mint sógorok illetve sógornő, továbbá Szeghalom község elöljárósága és jegy­zői kara fájdalomtelt szívvel jelentik, miszerint Makra Zsigmond Szeghalom községének Il-od jegyzője, bánatos özvegyének hű férje, gyerme­keinek gyengéden szerető atyja, szüleinek egyet­len fia, szerető testvér, vö és rokon, ügybuzgó tisztviselő 1891. május 12-én reggeli 7 órakor hosszas és kínos szenvedés után, életének 38., boldog házasságának 9. évében jobblétre szén- derült. A boldogultnak hült tetemei május 14-én délelőtt ev. ref. szertartás szerint őrök nyuga lomra helyeztettek. Béke lengjen porai felett! Őszinte részvétet keltő haláleset hírét vettük Budapestről Bauer Márton polgártársunknak le­ánya Minka, ki alig két évvel ezelőtt ment férj­hez Budapestre ott iparát önálló mesterként űző. szintén városunk szülötte Balog Károly bádogos iparoshoz, folyó hó 12 én hosszas súlyos szenve­dés után meghalt. A boldogult fiatal asszony egy három hónapos kis fiút hágy maga után. Béke lengjen porai fölött. Vizbe flllt Gsóra Linka 7 és fél éves árva leányka, ki a Bárdos mellett lakó nagynénjénél tartózkodott, nénje tudtán kívül lement a Bárdos mellett levő gödrökhöz, s a mint egy kis kacsát meg akart fogni, egyensúlyt vesztve beleesett a 2 méternyi magas víztartalmú gödörbe; látva ezt a többi gyermek, azonnal segélyért mire azzal visszaérkeztek, már a aárva meg volt fulv. Az újvárosi olvasó kör saját helyiségében (Döbögő), 1891. év május hó 18 án zöld lomb­sátor alatt zártkörű tánczvigalmat rendez. Be- lépti-dij személyenként 50 kr. Kezdete 7 órakor. Felülfizetések köszönettel fegadtatnak és hirla pilag nyugtáztatnak. Badé Pista helybeli jól szervezett zene­kara hetenkint kétszer: kedden és csütörtökön este 6 órától kezdve a népkertben új válogatott müdarabokkal fogja a t. közönséget szórakoz­tatni. Véres kardpárbaj volt f. hó 12-én hajnali 4 órakor az itteni honvéd téli lovarda épület­ben. B. 8. biharmegyei jegyző és G. L. nagy­váradig birtokos közt, melynek eredménye, G. balkaiján, B. pedig jobb arczán kapott igen nagy sérülést. A sebesültek orvosaikkal együtt hintón a párbaj után azonnal eltávoztak. Baleset. Ifj. Rögler Mihály dobozi uradalmi ispán múlt héten fizetés alkalmával összeszóllal- kozott egy napszámossal, s ki akarván azt a szo­bából lökni, átkarolta ; a napszámos is viszont őt átfogván, engedett a lökésnek, de magával rántotta Röglert is, Rögler az esés közben az épület lépcsőibe ütvén lábszárát, erős csontzú- zódást és csonthasadást kapott. A kanyaró erősen grassál Gyulán, szeren­csére enyhe lefolyású, de a megbetegedési ese­tek száma igen nagy. A hatóság a járványnyal szemben elkövet, amennyit lehet, csakhogy — fájdalom — alig van módja rajta Begiteni. Ügető próba. Karkus János kiszolgált hon­véd az elmúlt vásár alkalmával megkereste Kecs- keméty István k.-Iadányi lakost azzal, hogy két lovát, melyek mintegy 250 frt értékűek lehette» egy ur meg akarja venni; Kecskeméti azonban, mivel egy falubeli komája által rábízott 3 darab lovat nem akarta otthagyni, azt felelte Karkusnak, li acív? i a I no n 11 I ión tol n Ir a An.Mn aa m am« am m _ mentek, de szegény kis hálják meg, vájjon annak az urnák tetszését meg fogja-e nyerni, mire Karkus a kocsira ugrott J elhajtott, a jóhiszemű falusi gazda csak várta o egy ideig, de a közvetítő nem érkezett vissza e felett megijedve szaladt, a hatóságokhoz, hol is a rögtön megindított nyomozás során megái lapították, hogy Karkus az Orosháza felé vezető országúton próbálta a lovak jóságát mire távira­tilag megkerestetett az orosházi I H.-M.-vásár helyi csendőség, mely utóbbi hir szerint már is csípte a kocsikázni szerető Karkust. Gyula városa polgármesterének az ápri 20-iki közgyűlésen felolvasott jelentése térszüke miatt mai számunkból kimaradt, | jövő számunk­ban teljesen fejeztetik be. A kereskedelmi m. kir. miniszter 21363/V. b szám alatt a posta és tavirda hivatalok által ma­gán feleknek adható felvilágosítások tárgyában következő körrendeletét bocsátotta ki: „ Iá­éi laszialtam, hogy hirlap szerkesztőségek, pénzin tézetek, egyletek, ügynökök, kereskedők és más magán felek a posta és távirda hivataloktól bi zonyos egyének hitelképességére vonatkozó vagy statisztikai és egyéb adatok közlését kérik. — Minthogy a posta és távirati hivatalok magán fe leknek csakis a posta és távirda kezelési sza bályokra, illetve, a magát igazoló magánfél saját küldeményére nézve adhatnak felvilágosításokat • figyelmeztetem a közönséget, hogy a posta és táv irda hivatalokhoz kizárólag az imént megjelöl ügyekben forduljanak felvilágosításért, mert egyéb tárgyú megkeresésekre a posta hivatalok választ nem adhatnak. Budapest, 1891. április hó 14-én Baross s. k. A gyúró gyógymódszer (másság e) újabb dőben legkiválóbb orvosaink által igen jó ered- ménynyel alkalmaztatik zsugorok, bénulások és csúzos bántalmak elhárítására és megszüntetésére e czélra a legjobb hatásúnak nyilvánítják a Brázay-féle sósborszeszt. Erre vonatkozólag Dr. Lőrinczy Ferencz ur, a k. k. orvosok orsz. egye­sületének titkára, tüdő- és szívgyógyász, a kö- etkező levelet intézte Brázay Kálmánhoz: „Bu­dapest, 1885. márt. 12. T. Brázay Kálmán nagy kereskedő urnák Budapesten. Csúzos (rheii matikus) bántalmaknál az ezen betegségek következtében gyakran fejlődni szokott szívbajok elháritása czéljából, valamint számos betegség­nél, egyébb gyógyhatány mellett igen czélszerű az úgynevezett bedörzsölés-kenö-gyuró-g, ógymód massage) s ezen műveletnél az ön által ké­szített kitűnő összetételű sósborszeszt minden esetben igen jó eredménynyel szoktam használni igy azt mindenkinek ajánlhatom. A Budapestre utazóknak legmelegebben ajánl­hatjuk Gundel János „István főherczeg szálloda“-ját, hol a szigorúbb tisztaság, pontos szolgálat, kitűnő magyar és franczia konyha, s hamisítatlan legjobb italok vannak. Az árak jutányosak. A szállodát fekvese a lánczhiddal szem- gyönvöríi kilátással a budai hegyekre és királyi vár­palotára, teszi kellemessé, közelében van a villamos-vasút megálló helye s a gőzhajó állomása. Gondoskodva van a szállodában minden kényelemről, fürdőről, stb., s a tulaj- nos Gundel János úr személyes felügyelete folytán semmi mulasztás sem fordulhat elő. Új bútortelep Budapesten. Mahtmlca Imre, a fő­árosban előnyös-n ismert bútor- és mű-asztalos, ki több íg Parisban és Londonban foglalkozott és képezte magát szakmájában műszaki tökélyre, f. évi május hó elsején Bu­dapesten, VIII. kér, Rigó-utcza 8. számú saját házába he­lyezte át műhelyét s rendezett be ott saját készítményei bői oly gazdag és választékos bútor-raktárt, minőhöz hasonló kevés található Budapesten Mahunka Imre bármily kivánt stylben, a legjobb száraz faanyagokból, megrende­lésre készít bútorokat, árai jutányosak, miért bátran ajánljuk tisztelt olvasóink figyelmébe. A villamos világítás. Az electrotecbnika vívmá- yaival kapcsolatosan a villamos világítás rohamosan hódít tért az eddig megszokott világítási módozatokkal szemben Varosok, gyárak, szállodák, üzlethelyiségek, színházak, pályái udvarok, stb. használják már, mert az olcsóság előnyeive- összeköti az eddigi világítási módokat fölülmúló fényt és nyugodtságot, a teljes tűzveszélytelenséget, s nagy előny- 1 bír hygienikus tekintetben különösen a légszeszvilá- ítás felett, úgy, hogy a villám világi tás általános haszná­lata már csak idő kérdése lehet. A számtalan electrotechnikai vállalatok között a Siemens és Halske ezég az, mely a villamos berendezések terén az első ér vezérszerepet foglalja el; ennek berlini, becsi, charlottenburgi, londoni és pétei vári gyártelepei által szám-’ tálán város és helyiség rendeztetett be villamos vasúttal (Budapesten is) és világítással, telefon- és távirat-vezetékkel. E világhírű ezég legutóbb Budapesten is nyitott fióktelep pet (Ferencz József-rakpart 26. sz.), miért is figyelmeztet­jük a városi hatóságokat, a közügyeket intéző értelmiséget és magánosokat, hogy most, midőn a villamos világítás meghonosítása országszerte napirenden van, az erre szük­séges intézkedésekkel kapcsolatosan forduljanak a Siemens -s Hahke ezég képviselőjéhez Budapesten, ki minden fel- ilágosítással készségesen szolgál. 117. ) _j Tö rvényszéki csarnok. Szász István és társai bünpöre. — Végtárgyalás. — Gyula, május 13. Elénk izgalmat okozott volt 1889. deozem- ber 3-dikán Gyulán az a hir, hogy Szász István adóhivatali ellenőr, ki akkor már 15 év óta ál­lott az államszolgálatában, körülbelül 13,000 fo­rintra menő összeget elsikkasztott. A sikkasztásnak Budapesten a minisztéri­umban jöttek nyomára, mire egy miniszteri szám - tanácsos lett kiküldve a gyulai adóhivatali pénz­tárak megvizsgálására és a miniszteri számtaná­csos váratlan megjelenése annyira meglepte Szász Istvánt, hogy nem volt ideje a számadásokban létező és hosszabb idő óta palástolt rendetlensé­geket eltitkolni. A megindított vizsgálat folyamán, melyet az azóta öngyilkossá lett Tribusz Gusztáv veze­tett, kitűnt, hogy nem csak Szász István sik­kasztott, hanem Práznovszky Sándor, volt Gyula város könyvelője és Mártinyi Sámuel adóhivatali penztárnok is, kik a rendszeresen űzött sikkasz­tás nalástolásában egymásnak segítségére voltak. A sok éveken át űzött sikkasztást nagyban elosegitette az, hogy a volt városi pénztárnok állasának megfelelni képtelen volt. Az 1889. deczember 3-án felfedezett sik­Jiogy jól van üljön fel a kocsira és menjen pró-|kasztás bűnügyében, most másfél év után május 12-én vette kezdetét a gyulai törvényszéknél i végtárgyalás és három napot vett igénybe. A törvényszék a következőleg alakult: No vák Kamii elnök, Nagy József és Bócz Béla bi rák, Tapolcsányi Imre jegyző. Közvádló dr. Kis János, kir. alügyósz. Az első rendű vádlottat Szász Istvánt Hoff mann Mihály képviseletében Keller István ügyvéd- jelölt, Práznovszky Sándort dr. Berényi Armin Mártinyi Sámuelt Keresztszegi Kálmán, Uzon Fe- renczet Keller Imre ügyvédek védtek. Hétfőn egész nap a vádhatározat felolva­sása után Szósz István volt adó ellenőr lett ki­hallgatva. Ugyanis Szász István ellen felmerül­vén a gyanú, hogy a kezelése alatti hivatalos pénzekből 12,799 frt 56 krt elsikkasztott, a vizs­gálóbíró előtt beösmerte, hogy az általa kezelt gyo­mai vizszabályozási munkálatok költségeinek fe­dezésére szánt s evégett az adóhivatal által ke­zelt előlegekből a fenti összeg valóban hiányzik. Kezdetben a terhére rótt hiány körül azzal vé dekezett, hogy a teljesített részletes fizetések al­kalmával elszámolta magát, de saját czéljaira fel nem használta és ezen állítását fenn is tartotta mindaddig, mig előtte a lakásán megejtett ház­kutatás alkalmával Práznovszky Sándor, Gyula áros könyvvezetője által irt fenyegető levél a izsgálóbiró által fel nem mutattatott, melyből kitűnt, hogy közte és Práznovszky közt bűnös viszony állott fenn és ez a nyomozott sikkasztás­sal összefüggésben áll. E levél kényszerítő ha­tása alatt tette Szász azon beismerő vallomást, hogy a sikkasztást megelőzőleg Práznoszky un- zolására több rendbeli közokirat hamisítást kö­vetett el, nevezett részére ugyanis Szász hamis adóhivatali nyugtákat állított ki, oly összegekről, melyeket Práznovszky Sándor, ki a bor és hus- fogyasztási adók beszállítására az adóhivatalba volt a gyula városi főpénztárnok Uferbach által megbízva, de Práznovszky nem fizetett rendesen be, hanem a hamis nyugták birtokában kénysze- itette őt Práznovszky arra, hogy a városi fo­gyasztási pénztárnál fennforgó pénztári hiány fe­dezésére a Körös munkálatok kifizetésére utal­ványozott összegekből 4000 forintot átadjon, il­letve felhasználjon. A végtárgyaláson Szász beösmeri a sikkasz­tást és a hamis nyugták kiállítását, de minden­ei Práznovszkyt vádolja. Az elnök felhívására, hogy ösmerje be tettét, Szász könnyes szemek kel beösmeri, hogy 1885-ban 1500 frtot vett el a kezelése alatt levő pénzekből és a<t Práznovsz- kynak adta. hogy a városi fogyasztási adónál levő hiányt pótolja Práznovszky azt mondta, hogy másnap visszaadja, de nem adta és most már tudva, hogy ő is követett el hibát, sikkasz­tott, mert kényszerítve volt, miután Práznovszky folyton zsarolta, s ha nem ad, azzal fenyegette, hogy feljelenti. Szász, ki a kubikus munkások ifizetésére minden héten felvette a megfelelő összeget, de ha eső vagy más elemi csapás miatt nem lett annyi értékű munka végezve, azt nem szolgáltatta vissza az adóhivatalnak, hanem sa­ját czéljaira használta fel. Az elsikkasztott ösz- szeget részben elfizette, 2000 forintot saját czél jaira használt fel, 910 frtot pedig ösmeröseinek adta kölcsön, a többit Práznovszkynak adta. Szerdán a másodrendű vádlott Práznovszky lett kihallgatva, ki a Szász által beösmert köz- kirat hamisításában és hivatali sikkasztásban mint felbujtó közreműködött. A megejtett vizs­gálat folyamán a városi könyvvezető ellen egész sorozata derittetett fel a büntetendő cselekmé- yeknek. A gyulavárosi könyvvezető múltja elég változatos volt. Mint hadnagy lépett ki a hadse regből, majd Vásárhelyen szolgabirósági iktató, később ugyanott fa-részvénytársaság igazgatója volt; onnan Csongrádra ment, hol polgármesteri ktató lett; innen Gyulára választották könyvve­zetőnek, hol tiz forint mellékfizetésért a főpénz­tárnok könyveit vezette és az adóhivatalba szál litotta a pénzeket, Práznovszky a végtárgyaláson sokban el­térő vallomást tesz, mint a vizsgálóbiró előtt, de ezt azért teszi, mint mondá, mert Szász reája akarja huzni a vizes lepedőt. Előadja, hogy első alkalomkor 1500 frtot vitt az adóhivatalba és miután^ igen gyakran megtörtént hogy Szász he­lyettesítette a pénztárnokot, az összeget annak adta át, később midőn másodszor szállított pénzt, arról értesült, hogy Szász az 1500 frtot magán czéljaira használta. Ekkor mindketten abban ál apodtak meg, hogy a második 1500 frtot ő tartja meg és igy kölcsönösen osztozkodtak, mig a nem teljesített befizetésekről Szász hamis nyugtát ál­lított ki. Práznovszky azt állítja továbbá, hogy Szásznak soha sem volt pénze, még két írtért is hozzá fordult, számtalanszor kisegítette, s miután is úszott az árral, melybe Szász sodorta, ro- vancsolások alkalmával Uzon városi közgyámtól kért kölcsön nagyobb összegeket, miket aztán ismét visszaszolgáltattak. Neki különben is 4000 forint készpénze volt. Csak annyit ösmer be, hogy 866 frt és 1750 frtot fordított saját czél- aira. A harmadrendű vádlott Andrási Miklós adótiszt, ki állítólag a közvetítő szerepét játszotta, most súlyos beteg — agylágyulásban — és ellene az eljárás beszüntetett. Mártinyi Sámuel gyulai adóhivatali pénz­tárnok igy.a harmadik személy a sikkasztó kom- jániában. Ónként jelentkezett és feljelentést tett, ipgy az alsó-fehér-körös vizszabályozó társulat részére az adóhivatalnál kezelt pénzekből 7765 frtot elköltött. Most is úgy, mint kihallgatása al- almával azzal védekezik, hogy a 7765 írtból aját czéljaira mit sem költött, mert Szász István ellenőr 1887-ben azon kérelemmel fordult hozzá, hogy 1500 írttal segítsen rajta, mert ő és csa­ládja veszve van. Ezt megtette. Másodszor 1889-ik év elején egy váltóra 4000 frtot kért tőle, fel is akarták venni a takarékpénztáraknál, de miután azt már megtagadták, Szász adta neki azt a ta­nácsot, hogy a Körös-szabályozási pénzhez nyúl­jon, hisz azt úgy sem vizsgálják s ő a 4000 frtot is odaadta, erről nyugtát vett; majd két zben 500—500 frtot adott Szásznak a hiányzó 1265 frtot pedig dúlt kedély állapotánál fogva téves fizetések folytán előállott hiányok fedezé­sére fordította. Azt is állítja Mártinyi, hogy több Ízben Szász helyett fizetve a kubikos-munkásokat, töb­bet fizetett ki és tanukra hivatkozott, továbbá, bogy egy alkalommal Gyomén 500 frtot elvesztett. Az emiatt kihallgatott Bodoky mérnök és Muzslay munkásfelügyelő, mi lényegest se vallottak. Szász a pénztárnok azt mondja, hogy ő úgy az 1500, mint a 4000 frtot Martinyinek visszafizette, a nyugtákat és a váltót pedig a pénztárnok az Író­asztalából visszasikkasztotta. A pénztárnok vizs­gálati fogsága alatt egy 20 ívre terjedő emlék­iratot irt, melyben azt mondja, hogy ártatlansá­gát úgy a sikkasztás mind az okirathamisitás vádja alól tisztázza. Mártinyi ugyanis nyolez hó­napon keresztül a naplókönyvekben, melyeket a minisztériumhoz küldött, a fennmaradó összegeket úgy tünteti fel, mintha azokat a szabályozó tár­sulatnak elküldötte volna. Uzon Ferencz Gyula városi közgyám ellen, arra nézve emeltetett vád, hogy ő a kezelése alatt levő árvapénzekből úgy Szásznak mint Práznovszkynak bocsájtott kölcsönöket rendel­kezésükre és vett tőlük igénybe, hogy a rovan- csolások alkalmával az időközi hiányokat palás­tolja. Az árvapénztárt ezen m tnipuláczióból nem érte veszteség. A bizonyítási eljárás két napot: keddet és szerdát vette igénybe. Izgatóbb momentumok nem merültek fel. A tárgyalás harmadik napját a vád és véd- beszédek foglalták le, melyek nagy hallgatóság előtt tartottak. A védbeszédek között kimagaslik dr, Berényi Árminé, ki ezúttal egyik legsikerül­tebb beszédét tartotta, arai annyival nagyobb ér­dem, mert tagadhatatlanul az övé volt a legne­hezebb szerep, amennyiben ő képviselte a köz­vélemény által leginkább elitéit s tagadhatatlanul legkevébbé rokonszenves vádlottat. Keller István szintén figyelmet keltett pathetikus és ifjúi hév­től áradozó szép előadásával. Dr. Kiss János kir. alügyész 1 és fél órán túl tartó, szép tanulmányról tanúskodó lendület­teljes és nagy folyékonysággal elmondott vádbe­szédét azzal vezeti be, hogy a bűnügyi törvény­kezés terén az újabb időkben mindinkább gyak­rabban látunk felmerülni egy-egy bűntényt, mely kellő társadalmi képzettséggel bíró, tekintélyes hivatali állást elfoglaló egyének által követtetett el, kik megfeledkezve ama kötelmekről, amelyek reájuk, mint közhivatalnokok, mint állampolgá­rok és mint családapákra is hárulnak, visszaélve azon bizalommal, melyre őket a kinevező felsőbb államhatóság, vagy a választóközönség méltatta, szennyes kezekkel hozzányúlnak a kezelésükre bízott hivatalos pénzekhez és elharácsolják az idegen vagyont. Ezen bűntény a hivatali sikkasz- ás büntette, mely majdnem állandóan párosul a közokirat hamisítás bűntettével. A hivatali sik­kasztás bűntettének elkövetője csak a legritkább esetben marad hosszabb időn át felfedezetlenül, különösen állami hivatalodnál, a hol ugyanazon hivatalnál több egyén van alkalmazva, kik már hivatalos állásaiknál fogva is egymás kölcsönös ellenőrzésére kötelezvék és gyakrabban vannak kitéve a váratlanul jövő felülvizsgálatoknak; hogy a bűn mégis hosszabb időn át űzhető le­gyen, erre raulhatlanul szükséges több alkalma­zott egyetértése, kik egymással kezetfogva ké­pesek kijátszani az ellenőrködő hatóság éber­ségét. A közvetlenül megelőző napokban letárgyalt bünpörben is a hivatali sikkasztással párosult közokirathamisitás azon bűntény, melyek miatt Szász István és társai a vádlottak padjára ke­rültek. A bünper tárgyát képező bűnös üzelmek évekkel ezelőtt követtettek el, visszanyúlnak an­nak szálai még az 1885. év tavaszára, éveken át folytattattak, mert a fölfedezés csak 1889. de­czember hó 1-én következett be, amidőn Szász István volt adóhivatali ellenőr ellen a vizsgálat bevezettetett. Ezen vizsgálat rövid időközökben kiterjesztetett Práznovszky Sándor volt városi könyvelő, a jelenleg súlyos betegen fekvő And rássy Miklós adótiszt, Mártinyi Sámuel adótárnok, végül Uzon Ferencz közgyám ellenében is. Ha tekintetbe vesszük azon társadalmi ál­lásokat, melyeket a vádlottak elfoglaltak, könnyű a magyarázata annak, hogy az általuk elkövetett bűntények felfedezhetők nem voltak, mert külön­böző hivatalos pénzalapoknak kezelői nyújtottak itt egymásnak kölcsönösen segédkezet a bűn el- palástolására, mindazonáltal a vizsgálat és vég­tárgyalás adatai által sikerült ezen szövevényes bünpörnek megvilágítása. — A bünper tárgyát képező egyes bűntényeket illetőleg vádja előter­jesztése s indokolásánál azon sorrendet fogja kö­vetni, mely a kir. törvényszék elnöke által a bizonyítási eljárás során alkalmazva lett. Áttérve az egyes vádlottakat terhelő bűn­tények felsorolására, első rendű vádlott Szász Ist­ván ellenében 8 rendbeli közokirathamisitás bün­tette, hivatalbeli sikkasztás büntette és abbani bünrészesség miatt lett vád emelve. Ami a köz- okirathamisitás bűntettét illeti, ezeket Szász Ist­ván hamis adóhivatali nyugták kiállítása által követte el, amelyeket Práznovszky Sándor részére állított ki, ki Gyula városától a kir. adóhivatalba szállította be a bor és husfogyasztási adó illet­ményeket, és a nyugták kiállítása által meg nem történt befizetéseket igazolta. A legelső ilyen ha­mis nyugta 1885. évi april hó 26-án lett kiál­lítva 1500 írtról, a mely összeg az adóhivatalhoz be nem fizettetett. Ily hamis nyugta kiállítása jelentékeny összegekről ismétlődött még hét íz­ben, melyekre ügyész vádbeszédjében beható részletességgel terjeszkedik ki, csupán egyetlen egy nyugtára nézve, mely 1885. deczember 31-én kelt, ejtve el a közokirathamisitási vádat. — A hivatali sikkasztás bűntettének elkövetésére al­kalmat Szász Istvánnak azon hivatalos kikülde­tése nyújtott, melyet ő a debreczeni kir. pénz­ügyigazgatóságnak 1887. május 31-én kelt rende­letével nyert, mellyel kötelességévé lett téve a a^ körös-, gyoma-endrődi szakaszánál házi keze­lés mellett teljesített átvágásoknál a munkálati

Next

/
Oldalképek
Tartalom