Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-01-18 / 3. szám
3-ik szám Gyula, 1891. január 18-án X. évfolyam. ffii, Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vistza. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. T ár s acL aAmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZDolosiy Tám.os. ISsfe Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. % J ; Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. ez. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váozi-utcza 11. sz. Eckstein Berndt fürdő-utcza 4. sz. Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. sz., — Bécsben: Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. A városi pénztárnok-adóhivatali főnök választáshoz. Régóta vajúdó ügy, ideiglenességekkel elütve, sőt végleg betöltve, de feleb- bezéssel megtámadva, eldöntés nélküli lemondással ismét megüresülve, és most egy évre végiig? szervezve és betöltés alatt: ez leend a holnap délelőttnek nagyfontosságú esemenye : nemes Gyula városában. Hogy is történt csak ? — Hát a régi pénztárnoknak az atyafíság révén állásáról le kellett mondani; meg is tette; — helyettest választottak, de ez kijelentette, hogy 700 frtért ennyi felelősséget és jó- kivánatú dicsőséget? nem fogad el, hanem adjanak 1200 frtot, ez azonban sok volt, 1000 frt elég lesz, s az alku a választásig nem történt meg. — Hivatalkereső korunkban a választásnál volt 1000 frtos konkurrens is — és megválasztatott; — igen, de mi nem engedjük a régit, rábeszélték az 1000 frtra, és megfellebbezték a választottat, mert ő nem választó, s igy nem is választható. — Az igaz, hogy a legfelsőbb forum a választást jóváhagyta, de mire a választás jogérvényes lön, akkorára a megválasztott egyén is már kampóit új hivatalt a vármegyénél, ha nem is jobbat, mindenesetre nyugodtabbat, hol nem kell népszerűséget hajhászni; itt lemondott, és lett új választás elrendelve — a holnapi napra. És a választás meg fog tartatni, mert pályázó van kettő, a régi, és a községi pónztárnok collegája. Qualificatio itt nem kell; az 1883-ik évi I. törvényczikkből ki lett hagyva, hogy rendezett tanácsú váro- ' sokban a főpénztári és ezzel karöltve járó adóhivatali főnöki állás képesítést igényeljen, minek is: a rendezett tanácsú város önálló adóhivatala ha tudott az adófel- ügyelőségekkel patriarchálisán szóval érintkezni, miért nem tehetné meg azt a pénzügyigazgatósággal is, legfeljebb megteszi, hogy más által fogalmazott és leíratott z> A forradalom költészete Békésvármegyében. Irta: Oláh György. (Folytatás) Honvédeink nem alkottak önálló zászlóalját, vagy hadcsapatot, harczoltak ők minden vezér alatt, minden badcsapatban szét osztva, s mondhatjuk, a szabadság harcznak nincs oly nagyobb véresebb csatája, melyben vármegyénk fiai részt ne vettek volna: sőt mint adatok tanúsítják a vitéz 3-ik zászlóaljnak, mely oly sok dicsöségteljes diadalra lobogtatta koszoruzott zászlaját, hőseit nem kis részben a mi anyáink nevelték. Vármegyénkre tehát el lehet mondani hogy fiai részt vettek a szabadságharcz minden csatáiban, s igy népünk át volt hatva azon küzdelmek dicsőségétől, izgalmaitól, melyek a hazaszeretet hőseinek s hozzátartozóiknak osztály részül jutottak. A nemzeti átalakulás, a szabadságért s alkotmányos jogokért való küzdelem, vármegyénk lelkesült, érzelem s gondolat nemességgel eltelt népét oly közelről érintvén, nem tűnhetett fel, s nem folyhatott le hatástalanul a költészet terén sem. A toborzások, a harczra hivó szózatok, a hadi szerencsétlenségek s diadalmak hatása e?ry-egy népdalban nyilvánult, s hogy a nép- költészetnek gyöngyei talán nagyobb mérvben jelentésre ráteszi a manu propria ákum- bákumot; hiteles az, hisz a vagyoni felelősség által minden meg van óva. Hát bizony mi jobb szerettük volna, ha az ez év végén bekövetkező uj szervezésig pénztári kezelésünk úgy marad a mint van, és közel két éve volt; az uj szervezésnek okvetlen változásokat kell behozni adóhivatalunk ügykörébe, s igy egy ideiglenesen tartó állapotot csak ideiglenesnek véglegesíteni, nem tartunk sem czélszerűnek, sem helyesnek; de ha már ez elől a községi törvény értelmében kitérni nem lehet, van a képviseletnek módja, hogy a két év óta jónak bizonyult helyzetet, még ez év végéig fentartsa, s nem idéz elő oly helyzetet, melynek káros kö vetkezményei is lehetnek, s ezeket első sorban maga a város nyugalma sinlené meg. Ha a törvényhozás az 1883-ik évi I. törvény czikk minősítési keretébe nem vette fel a rendezett tanácsú városok pénztári közegeit, azt ő tudja miért tette; de hogy mi, kik az alföldi nagy rendezett tanácsú városok viszonyait, s adóügyi kezelését ismerni véljük ezt hibául, vagy mondjuk elnézésnek rójjuk fel, eme hitünkben nem fog megingatni senki, és hogy mindenütt helyesebb szervezés áll fenn a városi adó-hivataloknál mint nálunk, az tény, de hogy még nagyközségeknél is különb, ez minden gondolkozó előtt ismeretes, s hogy a jövő szervezésnél ezzel nekünk is meg kell barátkoznunk, az égető szükség. Á holnapi választásnál nézetünk tehát az: hogy az év végéig a jelenlegi helyzetet, a községi törvény 84. §. kívánalmainak megfelelőleg tartsuk fenn. D. J. Békésvármegye közigazgatási bizottságának f. év január hava 15-dikén tartott rendes üléséről. A vármegye állapotáról szóló alispáni rendszerint! havi jelentés — tudomásul vétetett. Több hadkötelesnek kivételes nősülhetés iránti folyamodványai, a nagyméltóságú m. kir. honvédelmi miniszterhez pártolólag lettek felterjesztve. A gyomai 33-dik számú áteresznél épített hid fa anyagainak beszerzéséről 149 frt 26 kr kiadással, ugyanazon hid pilléreire tett költségek 4283 frt 97 kr kiadással bemutatott november havi számadások, valamint a vármegyei utak kavicsosai való beágyazási költség számlája 1026 frt 65 kr kiadással helyben hagyattak, — ezen mind három rendbeli számla a kir. állam épité szeti hivatal főnöke Haviár Lajos kir. mérnök által lett bemutatva, ki is a további felelősség terhe alól felmentetett. A gyámoltak és gondnokoltak ügyeire vonatkozólag, a vármegyei árvaszéki elnök által bemutatott rendszerinti évnegyedes jelentés tudomásul vétetett. A vármegye főorvosának az egészségügyi állapotokat feltüntető deczember havi jelentése, megnyugtatólag tudomásul lett véve. Dr. Kiss István és érdek társai gyomai lakosok által, a Gyoma községi jegyzők, írnokok s előljárósági tagoknak magán peres és perenki- vüli munkálatoktól eltiltása iránt folyamatba tett ügyben Gyoma község képviselő testületének 1890. évi 118 szám alatt hozott határozata ellen beadott felebbezés, illetékes elbirálás végett a vármegye törvényhatósági közgyűléséhez áttétetni rendeltetett. Id. br. Wodianer Albert gyomai nagybirtokos községi közmunkája mérvének megállapítása tárgyában hozott s megfelebbezett alispáni Il-od fokú határozat, indokainál fogva helyben hagyatott. Törő Lajos csabai lakos ev. ref. lelkész, egyházi adó kivetés elleni felszólamlásával, az illetékes egyházi hatóság elé utasittatik. Dr. Szabó István k.-tarcsai lakos községi orvosnak, K.-Tarcsa község képviselőtestülete által köz legelő kiosztási ügyben hozott határozata elleni felebbezése, illetékes elbirálás végett, a vármegyei törvényhatósági közgyűlés elé áttétetni rendeltetett. Schmidt Gyula gyulai vaskereskedő az iránti kérelmének, hogy a Scher Konrád gyulai lakos építési vállalkozó részére a dobozi hid vállalata után járó összegből 2519 frt 64 kr. követelése kezeihez fizettetnék ki, a Scher Konrád által kiadott nyilatkozat, illetve átruházás alapján hely adatott, s utasittatott a vármegyei pénztári tisztség, hogy Schmidt Gyula részére és szabályszerű nyugtájára a fennt kitett összeget fizesse ki. A gyulai kir. pénzügyigazgatóság által — a vármegyei adok es illetékekre vonatkozó rendszerinti havi jelentése tudomásul vétetett. Yésztőn 64 frt, Gyulán 1569 forint 32 kr, több különféle nemű adó hátralék tartozások, mint behajthatlanok törlése elrendeltett. A csabai kereskedők tanonczok — főszolgabíró által beterjesztett névsora, oly utasítással adatott ki dr. Zsilinszky Endre ipariskolai bizottsági elnöknek, hogy az abban felsorolt kereskedő tanonczoknak, addig is mig Csabán egy alsó fokú kereskedelmi iskola állíttatnék fel, az ipariskolába való pontos feljárásokról gondoskodjék. A csabai községi polgári leányiskolának 2500 forint, a gyulai polgári fiúiskolának 1470 frt évi állami segélyt engedélyező vallás miniszteri leiratok, az illető iskolaszéki elnökökkel közöltettek. A dobozmegyeri községi iskola 1890/91. évi költség előirányzata 77 frt 97 kr fedezettel, 337 frt szükséglettel helybenhagyás végett, a vallás és közoktatásügyi miniszterhez felterjesztetett. Mezey Lajos békési községi első jegyző, Békésen egy 6 osztályú magán elemi leány iskola nyithatása. iránti kérelme, az illetékes miniszterhez pártolólag lett felterjesztve. A kir. tanfelügyelőnek a népiskolai tanügy 1889/90. évi állapotáról szóló jelentése alapján, Gyulaváros polgármestere s a járási főszolgabi- rák fegyelmi eljárás terhe alatt utasittattak az ismétlőiskola kötelezettek szigorú és pontos összeírása, valamint azoknak az iskolába pontosan eljárás s általában az ismétlő iskolák minden ügyei feletti ellenőrködésre. A kir. állam építészeti hivatal főnökének rendszerinti havi jelentése alapján, Gyulaváros polgármestere, a gyulai, csabai, gyomai, szarvasi teremtek vármegyénkben, mint másutt, azt, a népükben levő erős költészeti hajlandóságon kívül tulajdoníthatjuk annak, hogy vármegyénkben volt egy oly könyvnyomda, mely kiválólag a népköltészeti termékek terjesztésével foglalkozott. E nyomda a Réthy Lipót nyomdája volt Szarvason. tetére, önfeláldozó kötelesség érzetére, költészeti érzékére s meleg kedélyére. Honvéd dala. Harczba megyek a hazámért Adsz-e rózsám véremért bért? Egy istenem, egy halálom E bért csak nálad találom. A szarvasi nyomda főképen az úgynevezett „ponyvairodalmi“ termékeket gyártotta azonban kiadványai nem voltak a közerköl, csiségre oly kártékonyán ható „rémkistóriák“, hanem a népköltészet kiválóbb termékeit tartalmazták azok. Sőt, mint igen érdekes müve lődés történelmi adatot említem fel, hogy i szarvasi sajtó által közre bocsátott munkák közt nagy részben, a szarvasi főiskola nehány lelkes tanárának, később hazai irodalmunk kiváló férfiainak müvei szerepelték. A szarvasi nyomda forradalmi kiadványai országszerte elterjedtek, még is igen kevés maradt fel reánk, s azok is alig hozzáférhető, féltékenyen őrzött példányok. Nem csoda, mert ezen kiadványokért, a forradalom lezajlása után, maga Réthy Lipót, az egyes müvek szerzői s mindazok, kiknél ilyent találtak a legnagyobb szigorral üldöz- tettek s büntettettek. Mellőzöm azon müveket, melyek főképen politikai Czélokat szolgáltak, s melyekben személyi vonatkozások sűrűn fordulnak elő, s :sak azon népköltészeti termékeket mutatom ae, melyneknek hazafias lelkesedés melegétől íthatott sorai fényt vetnek népünk hónszere* Ha vívok e szép hazáért, Te fonjál fejemre babért, De mig e babér kizöldül, Adj egy csókot elő bérül. Mig én a kurtábbat húzom, Fázom, éhezem, szomjúzom, Sok korcs, s gyáva ide haza, Nem érzi, mint sír a haza. Elhagytam én apám, anyám, Elhagylak téged is babám, De tudom hogy könyütökért A harczban gyalázat nem ér. Átok annak a fejére, Ki gyáva magyar létére, Vesszen, miként Koré, Dátán, Ne szenvedje a föld hátán. Hiszem a jó istenemet, Hogy visszahoz még engemet, Mert nem hagyja ő a magyart, Ha a veszélyben együtt tart. Ez hát a vigasztalásom, Hogy kedvesim viszont látom, Tőlök veszem a legszebb bért, Lecsókolják rólam a vért. Fel hát harczra a hazáért, Mint oroszlán ontsuk a vért, Azért ne keseregj babám, így lesz megmentve a hazám. Toborzó dal. Leng a zászló, tombol a mén, Zivatar dúl hazám egén, Fel vitézek, villogó kard Ékesítse a honfi kart. Fel vitézek, fel Budára, Bátran szállók a csatára, A csatára hű szerelem, Védangyala repül velem. Leng a zászló, villog a kard, Hallom zúgni a zivatart, Csata síkra szólít hazám, Isten veled kedves babám. Bucsn dalok. L Kinyillott a piros rózsa bimbója. Ki van tűzve a szabadság zászlója, Dali ifjak felesküsznek alája, Ezt kívánja most a magyar hazája. Már magam is katonának beállók, Ha elesek, megsiratnak a lányok, Ne sírjatok tárcsái szép leányok, A legénynél drágább legyen hazátok. (Vége következik.)
