Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-18 / 3. szám

és szeghalmi járási főszolgabirák felhivattak, hogy különös tekintettel az erős hideg időjárásra, a jégtörők jó karban tartása, esetleg azok beszer­zése iránt gondoskodjanak, a jelentés egyebek­ben tudomásul vétetett. Az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulat kérvényére, a gyulai vasúti állomásra érkezett 14 vasúti kocsi távbeszélő rúdra nézve, a köve­zet váradijmentesség kivételesen megadatik. A gyomai 33-ik számú körösi átmetszésen épült hid felülvizsgálati jegyzőkönyve helyben hagyatott. Szeghalmon a vasúthoz kivezető járda ki­építése iránt beadott kérelem illetékes intézke dés végett a vármegyei törvényhatóság közgyű­léséhez áttétetni rendeltetett. A gőzkazán tulajdonosok felhivattak, hogy amennyiben az utolsó próba vizsgálat óta az 5 óv ez év végén lejárt, az uj próba vizsgálat iránt a kellő időben befolyamodjanak. Az ülés, melyen Terényi Lajos vm. főispán elnökölt még az első nap déli 12 orakor bevég­ződött, délután a bizottság árvaügyi felebbviteli küldöttsége ülésezett. Alispáni jelentés. A közigazgatási bizottság január hó 15-ki ülésén. Méltóságos Főispán Ur ! Tekintetes közigazgatási bizottság 1 A közigazgatási ágak állapotáról szóló rend­szerinti jelentésemet a múlt év deczember ha­váról tisztelettel a következőkben terjesztem elő: I. Közegészségügy. A múlt hónapban a közegészség a kanyaró járvány által volt megtámadva. Elterjedt e kór Vésztőn, hol négy hét alatt 121 gyermek bete­gült meg benne, kik közül azonban csak kettő halt meg, Csabán, hol hasonló időszak alatt 5 volt a halálozás, Sámsonban és Dobozon, hol e betegség enyhébb lefolyású volt. Kétegyházán a roncsoló toroklob lépett fel, mely miatt az isko­lákat be is kellett záratni. Egyéb helyt járvá­nyos megbetegülések nem fordultak elő. A járványos bajok tova terjedése ellen az óvintézkedések mindenütt megtétettek. A hét éven aluli gyermekek gyógykezelé­sének elmulasztásáért a szülök ellen a megtorló eljárás, az első fokú egészségügyi hatóságok je­lentései szerint minden egyes esetben folyamat­ba tétetett. A békési járásban a múlt évnegyed­ben 3 ily eset lett feljelentve, s a vétkes szülő minden esetben 2—2 írtra lett büntetve. Szarva­son 5 feljelentés történt, melyek közül 4-re fel­mentő, 1-re büntető Ítélet hozatott. Gyula váro­sában 10 Ítélkezés alá került esetből 9 felmen­téssel, egy marasztalással végződött. Csabán a feljelentett 10 esetből 2 felmentetett, 7 szülő el­ítéltetett, s egy ügy folyamatba van. Szeghalmon 8 feljelentés történt. Három szülő felmentetett, 1 elmarasztaltatott. A gyulai és gyomai járásban, egy feljelentés sem történt. Az orosházai járás­ból pedig a jelentés sürgetésem daczára még nem érkezett be. Az egészségügyi rendészetre kellő gond for- dittatott. Az áruba bocsátott élelmiszerek több helyütt vizsgálat alá vétettek, a lakások tisztán tartása kellőleg ellenőriztetett stb. Az állategészségügy állapota teljesen kielé­gítő volt. A ragadós száj- és körömfájás, mely ä nyár és ősz folyamán a szarvasmarhák és serté­sek közt mondhatni állandó kóralakká vált, a múlt hónapban is előfordult egyes nradalmak- ban, járványossá azonban sehol sem fajult, s fellépte után rövid idő alatt mindenütt meg is szűnt. U. Közbiztosság. A személyi biztosság Orosházán lett meg­sértve, hol Verasztó István orosházi jómódú pa­raszt gazdát deczember 16-án virradóra, ágyá­ban, meggyilkolták. A tettesek kiderítésére a nyomozás azonnal folyamatba tétetett, azonban az mind ekkoráig eredményre nem vezetett. A bünténynyel többen vannak egyébiránt gyanúsít­va, kik közül egy a nyomozást teljesitő orosházi járásbíróság által le is tartóztatott. A vagyoni biztosság több kisebb fajta lopás által lett megtámadva az orosházi járás egyes községeiben, a gyomai járásban, és egy baromfi lopás által Dobozon. Véletlen haláleset egy ízben fordult elő a múlt hóban, az orosházai határban, hol Székács János orosházai polgárt egy vasúti átjárónál, melynek sorompói épen akkor eresztettek le mi­dőn nevezett szánján többed magával áthajtatni akart azon, a vonat szánjából kiütötte s agyon taposta. A megejtett vizsgálat adatai szerint a sorompó kései lebocsátásának az volt oka, hogy az őrház jelző harangja el volt romolva, 1 az őr saját zsebórája szerint igazodott el a vonatok közeledése s így a sorompó leboosátására nézve, órájához képest négy perczozel késett. Ez esetet az utóbbi körülmények megemlítésével a m. kir. belügyminiszter urnák táviratilag bejelentettem. Öngyilkossá lett Békésen Komáromy Gá­bor napszámos, Orosházán Harsányi Márton, Leö- Vey Mihály és Andrejkó Mihály földmivesek. Tűz két ízben volt a múlt hóban, Békésen és Szarvason. Az ezen tűzeseteknél előfordult kár a hivatalos becsű szerint 562 irtot tett ki A Békésen leégett épület biztosítva volt, a szar­vasi nem, III. Utak, hidak, védtöltések. A közutak a deczember hó vége felé be­állott fagy folytán járhatóvá váltak, de a fagyot megelőző esőzések miatt sok helyütt egyenet­lenek. A sárréti vasút építési munkálatai a fagy miatt szünetelnek. A vasúti két nagy hid épí­tése azonban még a fagy előtt teljesen befe­jeztetett. A hidak általában jó karban vannak. Az állam építészeti hivatal jelentéséből értesülvén arról, hogy a hármas Körös 13-ik számú átmet­szésén levő Öcsöd községi hid a beállandó jég­zajlást aligha fogja kibírni, intézkedtem misze­rint ezen hídon a jégzajlás tartama alatt a köz­lekedés beszüntettessék, s a hid a forgalomtól elzárassék. A védtöltések általában jó karban vannak. IV. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hónapban is megvizsgáltam s rendben levőknek találtam. A községi ügykezelést a járási főszolgabi- rák jelentéseik szerint szintén megvizsgálták s rendben levőknek találták. Gyulán, 1891. január 14-én. Jancsovics Pál, alispán. Számoljunk. Hát el lön rendelve az összeírás egész or­szágszerte, de kár, hogy minden lélek nem vette tudomásul az országban, közelebb e mi városunk­ban is! Árva fejemet is megidéztek a főjegyzői irodába, hogy visszaléphetlenül érdemesittettem vagy 99 háznál az összeírás végezésére. Bizony, hajlandó lettem volna az érdem ily megjutalma- zásáról igen könnyű szerrel lemondani. Hogy is van csak ? Lemondani, lemondan i Könnyű nektek ezt mondani! Óh jaj nekem ! Azt hivém, hogy ez vala­mi kellemes foglalkozás lesz. Hm! De még mi. lyen ám! Legalább adtak volna egy városi po­roszlót mellém. Egészen savanyú lett a lelkem, mire bevégeztem, mint a besavanyított apró diny- nyék. De hát el kelle vállalnom ; ebben a tekin­tetben zsák úteza elé állítottak. Ilyenhez is volt szerencsém az összeírás alatt. Nem volt más vá­lasztás, mint elfogadni a reménybeli szép és gaz­dag jutalomért, melyre lehet semmi kilátás sincs. Hej csak ott is leskelődik az az önérdek még ily nemes munka árnyékában is! Hát nem tudnók, hiszen több is veszett Mohácsnál ?! Azt mondja egy régi szép nóta ! Szomorú lön az én lelkem mind 1 99 ház összeírás elvégezéséig. Kezdődött az összeírás egy hires nevű em­bernél, kinek előde rég Gyula vára elestével borral itatván meg lovát, oly nemes tűzbe jött tőle, hogy Yárad erős faláig meg se állott. Igen, ennek az utóda lehetett azon ember is, hol épen szép sárgaszinü zizegő szalmát hánytak a pad­lásra. Ingyen illendő elfogadtatásra találtam, hogy be I özalmat hintettek nemcsak utamra ? de egyetlen, népszámlálási ékes ruházatomra is. Alig győztem a tisztogatást végezni és végeztetni ma­gamon kísérőmmel. Kár hogy a kefeseprőt is el nem hozánk magunkkal. íme minő jó lett volna mostan. Láttam Faraho maradékait csaknem oly kosztümben, mint mikor ősi hazájokban vályogot vetettek. Ha jókor indultam reggel, azt vetették a szememre: mit háborgatom korán reggel őket? da későig jártam, az is baj volt, akkor azzal fogadtak : mit kóborgok oly későn. Hogy a na­pok rövidek éB hogy 10 napból nem lehet 15-őt csinálni, arra ők mit és miért gondoltak volna ? Hova délben értem, elhült a leves, megál­ló«; a hús fövés, a krumpli tisztítás, a különféle koppasztás és konyhai vagdalkozás, az óhajtás egygyé olvadt azon érzeményben: vajha mielébb eltávoznám! De azért keresztényi buzgósággal és nyugalommal végeztem az összeírást. Ha ebéd- után mentem, az asztalon alig lehetett tiszta mun­kát végezni. Volt, nem tagadom, hol emberség­gel fogadtak, ezeknek köszönet legyen e helyen is 1 De ez az eset oly ritka volt, mint a Dézsi malma kerekének a foga a kitördelés után. Némely ügynök társam előtt ajtót is zártak (a tártak helyett) hol személyt, hol épületet el­tagadtak, számoljon róluk az ő lelkűk. A ki nem próbált ilyet, el se tudja gondolni, hogy milyen viszony keletkezhetik ilyenkor az elfogadható és elfogadott között. Legtöbb helyen várták tőlem a megnyug­tató választ, hogy talán nem lesz adó emelés? Hát az életidő bemondása hányákat eavar- ba ejtett ? Egy-egy eset olyan is volt, mikor előle ké­szített írásbeli jegyzéssel fogadtak. Ez azt mu­tatta, hogy többen is olvashatnák a Békést, Bi­zony nem drága újság azért a pénzért! Akár­hány van, a ki egy éjjel sokkal többet elmulat ennek évi dijánál. Itt is állhat ama szép mon­dás, a mit nyelvünkről írva olvastam : idegen nyelvet tudni szép, de a hazait tudni kötelesség. Idegen lapot olvasni, járatni szép dolog, de a hazai (vonatkozva városi) lapot pártolni köte­lesség ! De most veszem észre, hogy kiestem a sze- repemdől, nem számolok de számoltatok. Enge­dőimet kérek e kis kitérésért. Most már igazán számolok tovább. Tehát volt eset, hogy kész jegyzéssel fo­gadtak, ez úgy hatott rám, mint az éhes ember­re a 12 órai harang. A foglalkozási rovatok sok helyen állanak betöltetlenül, keresete senkinek se akart lenni, foglalkozása mindenkinek csak a ház körül volt, az a mi. Csodálatos lehangoltság vett erőt raj­tam ! Keresethiány miatt oly sokan panaszolkod- tak. Bizony nagyon megállhatott az üzlet ebben az én spártámban. Rosszul indul az uj év, gon­doltam magamban ! Önálló keresete nem igen akart lenni sen­kinek, ha kérdezém, kinek üzletébe dolgozik, tartozik, mint üzér, vagy bizományos? Nem ju­tott eszébe, vagy azt felelte: hol ennek, hol an-' nak, mikor kinél akad! így már be kelle lát­nom, hogy nemcsak az ember volta bizonytalan ezen a görbe'világon, hanem az üzlet — keres­let mivolta is. Igen gyanúsan néztek rám annyi helyeken, sarokba is szorított egy tisztes mester ember egy ízben ; meg is kérdezte : nem ügyvéd az ur ? Nem én, uram, tanitó vagyok. Ekkor kiengesz- telődött irántam s felelt kérdésemre határozottan. Úgy látszik, hogy az ügyvédektől megégett már a szája valamikor. Méltán-e vagy méltatla­nul, azt az ő lelke tudhatja igazán. Sajátságos kérdésekkel faggattak a helyi és utczai körül­ményekhez képest, különösen, hol a szegénység kiülni látszott mintegy az ajtófélre náluk. Nem az adónkat fogják emelni ez által ? Óh én tu dom, hogy igen, azért akarnak mindent igy tö- véről-hegyére ki tudni ! Más helyen igy kérdeztek: mondja meg az ur, mi néz ebből ki ? Azt, édes lelkem, én nem tudhatom, feleltem neki; mert én csak összeírás végett jelentem itt meg, nem feleletek adására, hanem felvételére. Nagyon fürkésző szemekkel találkozám itt-ott, csaknem V4-dében a járásnak, különösebben az alsóbb néposztálynál. Akadt egy jövendelő is, a ki utczai szomszédainak dönt- hetlen erővel kitálalva, elkiáltotta: emlékezze­nek, ebből az összeírásból nem lesz jó. így ! Jobb lenne, ha arra gondolnánk, hogy az ily özvegy asszony, mint én, pár forintot kapna segélyül, igy szóla egy szegény özvegy asszony, pedig még nem volt elesett forma. Igen de azt csak ebből tudhatják meg, hogy él a világon, mondám neki, ha én feljegyzem ! Ami késik, hátha nem múlik ? Be is diktálta magát egész keresztényi önmegadó látszólagos nyugalommal. Azt hiszem, egy pár télen elélhetünk, elé- velődhetünk azon élményeken, tapasztalatokon, a miket a népszámlálás alatt egyik-másik, úgy­nevezett, ügynök társam, látott, halott, elvont s a begyébe szedett, egészen olcsó utón jóformán és ha a nemes városi hatóság nem teheté, de a lakosság utján némelyiknek bőven juthatott a fizetségből a szolgálatért. Ha egyik rész nem tette, a másik rész mégis csak fizetett ? Béke legyen velünk egész a jövő népszám­lálásig! Rácz János. Hírek. A közigazgatási bizottságnak folyó hó 15-én tartott ülésében a közig, bizottság albizottságai és választmányai következőleg alakíttattak meg : | fegyelmi választmány tagjaiul, rendes tagokul: Ladies György, Keller Imre, Gaszner Pál és Bánhegyi István, póttagokul Kalmár Mihály és Haviár Lajos; az árvaügyi Jelebbviteli küldött­ségbe Ladies György, Keller Imre, póttagul Kalmar Mihály. A vármegye főispánja ugyan­ezen küldöttségbe kinevezte rendes tagokul Jan- tsovits Emil, Hoffmann Mihályt, póttagul Szucsu Bélát. A központi börtönök állapotának meg­vizsgálására a vármegye főispánja kinevezte Kalmár Mihály, Ladios György, Bánhegyi István és Haviár Lajost, a járási fogházak megvizsgá­lására választattak a gyulai járásra s Gyula vá­rosa területere Kalmár Mihály, — a csabai s orosházi járás területére Szucsu Béla, a szarvasi s gyomai járás területére dr. Zsilinszky Endre, a békési s szeghalmi járás területére dr. Hajnal István; — a büntető törvény 43. §-ában megje­lölt felügyelő bizottság tagjaiul meg választattak Ladies György és Kalmár Mihály; az erdőügyi albizottságba elnökül Keller Imre, tagokul Haviár Lajos és Jantsovits Emil; — a másodfokú erdei kihágást bizottságba rendes tagokul Ladies György, Kalmár Mihály, Keller Imre, Hoffmann Mihály, póttagokul Szucsu Béla, Vidovszky János, Jan-i tsovits Emil és dr. Hajnal István; — a tanítói nyugdijügyi vegyes bizottságba Ladios György és Keller Imre; — a törvényhatósági pótadó elleni felebbezések elintézésére hivatott bizottság tag­jaiul Keller Imre, Bánhegyi István, Kalmár Mi­hály és Gaszner Pál; — a törvényhatósági ipar­tanácsba rendes tagokul ifj. Kohlmann Ferencz» Némedy Lajos, póttagokul Gróh Márton és Cs. Demkó József; — a magyar nyelv fejlesztése ér­dekében alakított küldöttségbe Jancsovics Pál alispán elnöklete alatt Bánhegyi István, dr. Zsilinszky Endre, Jantsovits Emil és Dr. Hajnal István. A pálnapi vásárra az időjárás kedvezőnek mutatkozik. Ha továbbra is igy marad, régen volt oly jó szánút, következésképen könnyű köz­lekedés, mint ez alkalommal; — a sertés felhaj­tása ugyan nem a legelőnyösebb, — annak lágyabb idő a Kedvező — de a sertések zömét különben is vasúton hozzák Gyulára. A vasúton való ho­zatal egyébként már hetek óta tart, a kisvárosi akiok sokasága s felszereltsége hovatovább elő­nyösebbé teszi a kereskedőkre nézve, hogy ser­téseiket Gyulán készítsék elő az áralakulásokra különben is országszerte sőt külföldre nézve is irányadó pálnapi vásárra. A gyulai téli vásár sertés áralakulásait pedig soha sem lehet még megközelítőleg sem kiszámítani, az mindig csak a vásár alatt és a vásáron történik; a legnagyobb áremelkedés és a legnagyobb árhanyatlás egy­aránt bekövetkezbetik anélkül, hogy akár az egyiket, akár a másikat mesterséges úton előidézni lehetne. Sokan szerzettek, és ugyanannyian vesz­tettek már egész vagyont a gyulai sertésvásáron, az egyik épen úgy egyszerű vakszerencse, mint a másik kiszámithatlan balszerencséből. Most például a debreczeni vásár rósz kimenetele foly­tán (mindössze 18,000 drb sertés volt a felhaj­tás) az mutatkozik valószínűbbnek, hogy a ser­tés ára nagyon nyomott lesz, de azért megtör­ténhetik, hogy — minden indok vagy magyarázat nélkül — az ellenkező fog bekövetkezni. Akár- mint lesz, mi gyulaiak vajmi kevéssé tudjuk vi­lághírű vásáraink jelentőségét kizsákmányolni, egyszerű színhelyét nyújtjuk a nagyszabású üz­letkötéseknek. Egyébként a vásári napok kö­vetkezően esnek: szerdán január 21-én sertés­vásár, csütörtökön juh vásár, pénteken szarvas- marha- s szerszámfa, szombaton lóvásár, vasárnap és hétfőn belső vásár. A népszámlálás Gyulán még mindig nincsen olyan stádiumban, hogy eredményét közölhetnénk. .Nincsen pedig azért, mert a felülvizsgálóknak különösen egyes ügynökök munkálataival szem­ben igen sok pótlást, kiegészítést és javítást kell tenni a személylapokon és gyüjtőiveken egy­aránt. Az egész eredmény összeállítása még hu­zamosabb időt fog igénybe venni s a végered­ményt csak a hó vége felé lehet felsőbb helyre terjeszteni. Hanem a lakosság számát — melyről még kombinativ számot sem Írhatunk — hisszük hogy jövő számunkban közölhetni fogjuk. Béké­sen a népszámlálás eredménye következő: ház­tartás száma 6043, gyűjtő iv 4720, népesség: 12516 férfi 12575 nő, együtt 25091, távollevő férfi 327, távollevő nő 228, távollevő katona 129, összesen 25775 lélek. 1880-ik év végén volt a népesség száma 22938 fő, igy a szaporulat 2837 lélek, ami a Békés városát sújtott anuyiféle sze­rencsétlenség és rendkívül magas közterhek mel­lett nemcsak figyelemre méltó, hanem meglepően fényes eredmény. Gyula-váriban a lakosság szá­ma 2994, a szaporulat tiz év óta közel 400 fő. Békés városával szemben Csaba hanyatlást mutat. 1880. végén lakosai száma 32619, most 34179 és pedig 16947 férfi, 17232 nő, a szaporodás csak 1563 lélek, mely körülmény a halálesetek nagy százalékára vezethető vissza. Szeghalmon a népes­ség szaporulata 1366 lélek. A tiz év előtti lakos­ság száma 7537, most 8903 és pedig 4532 férfi és 4371 nő. Bánfalván összeiratott 3392 lakos, tiz év előtt 2835, s igy a szaporulat 557. A közigazgatási bizottság fegyelmi választ­mánya folyó hó 14-én Ladies György elnöklete alatt a miniszteri rendeletből kifolyólag újólag tárgyalta a Viskovics-féle sikkasztási bünpörből erdőleg Tepliczki János szarvasi biró, Salaoz Ferencz szarvasi főszolgabíró, Pól Dániel szar­vasi főjegyző, Szombathelyi Gyula m. főszám­vevő s Nagy Károly árvaszéki elnök ellen fo­lyamatba tett fegyelmi ügyet, és ugyanazon in­dokokból, melyekből először, ezúttal is mind­egyikre nézve felmentő ítéletet hozott. A járványok krónikájából. A vármegye al­ispánjához érkezett hivatalos jelentés szerint Csorváson és Dobozon a kanyaró megszűnt. Államsegély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a gyulai polgári fitanodának 1890. ja­nuár hó 1-tól 1895. év deczember 31-ig terjedő hatálylyal évi 1470 frt államsegélyt tesz folyóvá. A képviselőtestület f. hó 19-dikén d. e. 10 órakor a városi pénztárnoki — adóhivatali fő­nöki — $ egy másodosztályú tanácsnoki állásnak betöltése czéljábó! tisztújító széket fog tartani. A képviselőtestület tegnap délután rendkí­vüli közgyűlést tartott, melynek főtárgya a pol­gármesternek a fogyasztási adó megváltására vo­natkozó jelentése volt. Az idő előrehaladottsága nem engedi, hogy a sok tekintetben érdekes, részben viharos tanácskozásra refleksziónkat már

Next

/
Oldalképek
Tartalom