Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-11 / 2. szám

rolina, lányaik Helén és Izmóne; Gergely és neje Soós Klára; Sándor és neje Petry Mária; fiaik Athanász és Pál; Miklós, úgy az elhunytnak testvére Papp Demeter; unokatestvére Pacsu Mihály és neje Kovács Mária; sógora Petry Jó­zsef s rokonai nevében fájdalmas szívvel tudatja hőn szeretett neje, illetve az édes anya, nagy­anya, anyós és testvér Chriszto Atlianászné szül. Papp Helénának 1891. évi január hó 5-én életé­nek 76 évében történt elhunytát. A megboldo- gffjl hült tetemei január 6-án d. u. 2 órakor az epreskerti temetőben örök nyugalomra helyeztet­ték. Áldás emlékezetére ! _Halálozás. Városunknak évekkel ezelőtti ki váló polgára Gutmann Henrik, aki két évtized­del ezelőtt Orosházára költözött, hunyt el folyó hó 10-én a hajnali órákban. Az egykor vagyo­nos, tekintélyes és életerős férfiú hét óv óta élő halottnak volt számítható, elmevilága elborult, önmagával tehetetlen ember lett, és noha a gyer­meki szeretet és gondozás felmentette a nélkülö­zés bajaitól, halála mégis nagy jótétemény volt reá valamint szeretteire nézve. Temetése ma dél­után 2 órakor lesz az izr. templom mögötti ház­ból. A halálesetről kiadott családi gyászjelen­tés következő: Gutmann Adolf es neje szül. Deutsch Hermina, Gutmann József és neje szül. Gutmann Hermina, mint gyermekei, Reisz Gi­zella férjezett Goldstein Hermanné mint nevelt leánya, továbbá Gutmann Mózes, Gutmann Sa­lamon, Gutmann Adolf és Gutmann Maria mint testvérek, nagyszámú rokonság nevében is fájda­lomtelt szívvel jelentik a szerető atya, após, test­vér és hű rokon Gutmann Henriknek folyo hó 10-én éjfél utáni 2 órakor hosszas súlyos beteg­ség után 62 éves korában történt gyászos elhuny­tát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 11-én délután 2 órakor az izraelita templom melletti 571. számú háztól a helybeli izraelita sirkertben fognak örök nyugalomra helyeztetni. Áldás és béke hamvaira ! Szent Andráson Krajner Miklós a község ügybuzgó s tevékeny másodjegyzöje folyó hó 4- én meghalt és 5-én nagy részvét mellett kísér­tetett ki örök nyugalma helyére. Béke hamvaira. Álomokozta öngyilkosság. Harsányi Márton orosházi nőszabó felakasztotta magát. Egy leve­let hagyott hátra, melyben azt Írja, hogy azért akasztja fel magát, mert megálmodta, hogy igy Pályázati hirdetmény. Gyula városánál üresedésben levő — évi 1000 írttal díjazott — pénztárnoki s adóhivatali főnöki állás üresedésbe jővén az f. évi január hó 19-ik napján fog tör­vényszerű tisztújitás utján betöltetni. Felhivatnak mindazok, kik ezen hiva­tali állást elnyerni óhajtják, hogy életko­rukat, végzett tanulmányaikat, erkölcsi magukviseletét, esetleg eddigi alkalmazá­sukat, valamint adókötelezettség teljesíté­sét is igazoló bizonyitványnyal felszerelt pályázati kérvényeiket hozzám legkésőbb f. évi január hó 18-ik napjának déli 12 óráig adják be. Megjegyeztetik, hogy a megválasz­tandó pénztárnok s adóhivatali főnök Gyu­laváros szervezeti szabályrendelete 27. §-a értelmében — egy évi fizetésének kétsze­res erejéig terjedő összeget készpénzben vagy érték papírokban letenni, avagy ezen összeget telekkönyvi bekebelezés .által biz­tosítani tartozik. Jelzem egyidejűleg, hogy a 1 évi ja­nuár hó 19-iki tisztújító széken Gyulavá­rosánál szintén üresedésbe jött egy évi 120 forinttal díjazott tanácsnoki állás is betöl­tetni fog ; az ezen állás elnyerése iránti jelentkezések Írásban vagy szóval nálam teendők meg. 2. 2—2. Gyula, 1891. január 2. Dutkay Béla, polgármester. Dognak Monopol (ifirv, védve.) Legkitűnőbb minősége és jutányosságánál fogva igen ajánlható. I nagy üveg *** sodronyba font 2 írt 50 I kis „ *** „ I írt 90. Gyulán valódi minőségben csak egyedül Diósy Béla fűszer és csemege kereskedésében 6- 2—8. kapható. kell meghalnia. — Mert egyéb oka, igazán nem volt rá. Szent Andráson a halálozás folytán ürese­désbe jött másodjegyzői állásra pályázatot hirdet a szarvasi járás h. főszolgabirája A választás február hó 7-éré van kitűzve. Rendőri hírek. Lederer Lajos kisvárosi sertés hizlaló telepén Krucsin Veszelika bihar- ínegyei illetőségű egyén, egyébként pedig a te­lepen Friedmann Sámuel által hizlalt sertések számadója, három gyulai társával szövetségben feltörték a magtárt, és abból hét és fél zsák ku- koriczát vittek el szánon egy kisoláhvárosi ház­hoz. A bűnrecsábitó hűtlen számadó fogházban ül, három társa ugyan szabadlábon van, de bűn­ügyi vizsgálat alá vonattak. — Démusz Lajos kaszinós kárára egy a kaszinó folyosóján kiterí­tett szőnyeget loptak cl. Az ismeretlen tettes felhasználta a nyitott kapu kinálkozta alkalmat a lopás elkövetésére. Kis Mihály mező-berényi illetőségű suhancz P. Kis Mihály súgárúti korcs­májából egy bekecset emelt el. Rajta vesztett, és átadták a járásbíróságnak. — özv. Gőg Já­nosáé a múlt heti piaczon 27 forint erejéig szen­vedett kárt. Valószínűleg meglopták, de nincs az sem kizárva, hogy a pénzt elvesztette. Az aprójószágszálitók közvetlenül a belügy­miniszterhez folyamodtak a gyulai piaczon sza- bályrendeletileg statuált tilalom ellen, mely sze­rint reggeli 8 óráig nem szabad üzérkedési őzéi­ből aprójószágot vásárolniok. A belügyminiszter a kérvényt leküldötte a vármegye alispánjához, ki azt viszont áttette a polgármesteri hivatalhoz. Mi ugyan a szabályrendelet szerkesztése alkal­mával nem voltunk szószólói semminemű tilalom­nak s az aprójószág kereskedők által most apre- hendált korlátozásnak sem, mert megvoltunk győződve, amit azóta a tapasztalás is igazolt, hogy az aprójószág féle semmivel sem olcsóbb akkor, ha kofáknak csak 9 órán túl szabad ven­ni, és semmivel sem drágább, ha esetleg 9 óra előtt volna is szabad vásárolniok. Az eladó, ha legkisebb reménye van, hogy kofáknak, vagy kereskedőknek drágábban eladhatja, nem sajnálja az időt 8 már az eladással nemcsak 9, hanem akárhányszor 12 óráig is. Mindazáltal nem va­gyunk barátai a vár megalkotott szabályrende­let változtatásának, annyival kevésbé, mert azt nagyon ártatlannak tartjuk, másrészről pedig a nem üzérkedő vásárló közönség túlnyomó része ha nem is előnyösnek, legalább kényelmesnek tartja. A második csabai újság a „Békésmegyei Hírlapmiután szerkesztője, Liptai Kornél Csabáról eltávozott, hetenként csak egyszer, minden szombaton fog megjelenni. A szerkesz­tésért a kiadótulajdonos Lepage Lajos vállal fe­lelősséget. » Bokody Antal színtársulatának Csabán a közönségnek ép oly, sőt lehetőleg még nagyobb fokú részvétlensógóvel kell küzdeni, mint a múlt év hasonló időszakában a Bogyó féle társulatnak. Amit nem helyeslünk ugyan, de természetesnek találunk, mert a tavaszszal vagy nyár elején Csabát felkereső elsőrangú társulatok nagyon ki­fejlesztették az ottani közönség műigényeit, me­lyeket csupán néhány jó erőből álló társaság sehogy sem képes kielégíteni, s igy történik, hogy Csabán akkor koplal a színészet legjobban, amikor más téli városokban legjobb időszakát éli. De hát elsőrangú társulatoknak télen meg van biztos állomásuk, azok téli hónapokban nem keresik fel Csabát, vagy Gyulát, már pedig en­nek a két a városnak műigényeit a náluk nyaran­ként játszó nagy társulatok oda fejlesztették, ahol az aradiak, temesváriak, szegediek és deb- reczeniek műigénye áll, és ezért kisebb társu- tatok csak saját érdekükben cselekednének, ha következetesen kerülnék Csabát és Gyulát, mert mindannyiszor bebizonyult (ellenkezője pedig egyetlen egyszer sem) hogy a bukás örvényébe kell sodortatniok. Amit mi már számtalanszor elmondottunk, de mégis minden igazgató bízik magához, hogy az ő társulata fogja a közönség közönyét megtörni, ami pedig hiú áltatás. Bo­kody társulata egyébként újév napján nyitotta meg előadásai sorát a régi jó „Czigány#-nyal. Lejátszták azóta Falurosszát, Ohnet-től Sarah grófnőt, Gigerliket, Aszalay uram leányait, Thu rán Annát, Hófehérkét. Tegnap estére Murai Károly Huszárszerelme volt kitűzve, ma pedig A betörők czim alatt fővárosi életképet játszanak. A társulat legkiválóbb, de azután a többiek fö­lött magasan is kiváló tagja maga az igazgató: Bokody Antal. Figyelemre méltóbb erők továbbá Berzsenyi Margit, Bokodiné, Hídvégi, Német, Beke Lilla és Lang. Tizenkét év múlva. Manapság már nemigen IBDETÉSE 697,1890. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. év LX t.-cz. 102. 103. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a b.-gyulai tek. kir. jbiróság 3168/ 89. számú végzése által Hercz Zsiginond mis- kolczi lakos végrehajtató javára Praznovszky Sándor gyulai lakos ellen 118 frt tőke, és ennek járulékai erejéig elrendelt biztosítási végrehajtás alkalmával le és felül foglalt és 329 frt 30 krra becsült házi bútorok, berendezési tárgyakból álló ingóságoknak nyilvános árverés utján leendő elada- tása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis végrehajtást szenvedett lakásán leendőeszközlésére 1891, év jan. 20-ik napjának déletőtt 9 órája ki- tüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett in­góságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is készpénz fizetés mellett eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogokat vélnek érvénye­síthetni, kereseteiket vagy szóbeli bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt bir. végrehajtóhoz adják be. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Gyulán, 1891. január 6-án. I2, 1—1> Tar Gyula, kiküldött bir. végrh. 2114. tkv. 1890. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Décsey József csabai lakos végrehajtatónak Klement Károly mint Klement Emilia t. és t. gyámja végre­hajtatást szenvedő elleni 36 frt 39 kr. tőke köve­telés és jár. iránti végrehajtási ügyében a b.-gyu­lai 738. sz. tjkönyvben 1197. brsz. alatt felvett beltelkes házra az árverést 1200 frt — krban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1891. évi január hó 29. napján délelőtt 9 óra­kor a gyulai kir. tszék mint tkkvi hatóság ár- verelő helyiségében megtartandó nyilvános ár­verésen a megállapított kikiáltási áron alól is el­adatni fog. 10. 1—1 Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/o-át, vagyis 60 frt — krt kész pénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított, és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt igazság- ügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadék képes értékpapírban a kiküldött kezéhez ler tenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-a ér­telmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismer­vényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék mint tkkvi hatóság. Gyulán, 1890. évi október hó 18-án. Fallajr, tszéki bíró. Sertés eladás. A Geszti uradalom Puszta-Gyautéi törzs sertés tenyészté­séből eladó magsüldök: 10 drb kan 60 forinttal, 70 drb kocza 50 forinttal Pj* évesek. Fekete fecskehasú kondor, elősmert jó faj. Megrendelhető folyó évi márczius hó 15-éig, átveendő április hó 15-éig, a Gyantéi tisztségnél, utolsó posta Sarkad* Keresztupj Bihar megye. n. i _3 kell názárenus lakta vidéken búsulni, ha a ház körül egyik másik tárgynak lába akad ; számítani kell arra, hogy a tolvaj nazarénussá válhat, s ekkor évek múltán is megkerül az elveszett jószág kama­tostul együtt. Példa rá a következő eset: A napok­ban egy orosházi gazdasszonyhoz beállított egyik 12 év előtti szomszédasszonya két tyúkkal a ke­zében azon vallomást téve, hogy ő 12 óv előtt a gazdasszonynak egy tyúkját elfogta és megette. Most a nazarénus hitre tért át s lelkiismeretét megnyugtatandó, a kárt megakarja téríteni. El­hozott tehát két tyúkot s rimánkodva kérte az általa egykor megkárosított asszonyt, hogy fo­gadja el tőle a két tyúkot, mert ez által meg­szabadul a bűntől. Kérelmének persze készség­gel elég tétetett. A gyulai ács és kőmivesek jövő vasárnap, f. hó 18-án délelőtt 9 órakor a városháza ter­mében olvasó- és betegsegélyző-egylet létesítése czéljából alakuló közgyűlést fognak tartani, me­lyen az alapszabályok is meg fognak állapít­tatni, melyre minél számosabbak megjelenése elváratik. KIöz gazdaság1. A vándoripar korlátozása. Baross kereske­delemügyi miniszter a vándor ipartörvény javas­latra nézve megalakította az országos ipartaoá- osot. Most a javaslat az osztrák kormánynyal fogja tárgyalások alapját képezni, mert a két kormányban a házalásügy hasonelvek alapján rendezendő. Mihelyt az osztrák kormánynyal a megegyezés megtörtént a javaslat be fog nyuj- tatni a képviselőháznak, amely azt valószínűleg még e jelen ülésszakában tárgyalni fogja. A vízjogi törvény revíziójára vonatkozó munkálatok a befejezés stádiumába jutottak a földmivelésügyi minisztériumban, úgy, hogy a törvényjavastatnak a törvényhozás elé való tes- jesztése csak rövid idő kérdése. E munkálat a közigazgatási reform nagyfontosságu munkálatai mellett is, egyike lesz a legfontosabb ügydara­boknak, melyek a ház asztalára kerülnek. A vízi társulatok adminisztrácziójának sok oldalról sürgetett orvoslását fogja e törvényjavaslat esz­közölni és pedig oly irányban, hogy e mellett a társulatok teljes autonómiája sértetlenül fog ma­radni. 724/1890. Pót-Ájrerési hirdetmény. Álulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX’ t.-cz. 102. 103. §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a b.-pesti kir. kereskedelmi és váltó törvényszék 22443/90. sz. végzése által a Brassói bánya és kohó részvény egylet végrehajtató javára Kropf Jenő gyulai kereskedő ellen 918 frt 11 kr. töke, és ennek járulékai erejéig elren­delt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag le- és felül foglalt és 2476 frtra becsült vasárúkból álló ingóságoknak nyilvános árverés utján le­endő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszí­nén, vagyis végrehajtást szenvedett volt üzleté­ben leendő eszközlésére 1891-ik év január hó 19-ik napjának délelőtt 9 órója batáridőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezen­nel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérő­nek becsáron alul is készpénz fizetés melletet aladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jo­gokat vélnek érvényesíthetni, kereseteiket vagy szóbeli bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt bir. végrehajtóhoz adják be. Kelt Gyulán, 1891. január 5-én. Tar Gyula, 9. 1—1. kiküldött bir. végrh. —k Bókésvármegye alispánjától. Árlejtési hirdetmény. Békésvármegye alispánja részéről ezennel közhirré tétetik, bogy a Csabán az u. n. vasúti téren építendő mély kút munkáinak biztosítása iránt f. évi január hó 25-én délelőtt 10 órakor a vármegyei székház kistermében újabb ajánlati verseny tárgyalás tartatik. Ezen kőműves, kutásó és vasmunkából álló vállalát költsége 1260 forint 61 krral irányozta­tok elő. Felbivatnak vállalkozni kivánók, hogy kel­lően bélyegzett és „Ajánlat a csabai mély kút építésére“ felirattal ellátott Írásbeli zárt ajánla­taikat, melyekhez 10°/o az ez egyszázhusz forin­tot mint biztosíték csatolandó f. évi január hó 25-dikén d. e. 10 óráig alólirt alispánnal nyújt­sák be. A terv, előmérték, költségvetés, az árlejtési és építési feltételek a békésvármegyei m. kir. építészeti hivatal helyiségében a vármegye szék­házában minden hétköznap d. e. 9—12 és d. ji. 3—5 óráig betekinthetők. Gyula, 1891. január 8-án. 13. 1—2. Jancsovics Pál, alispán. Q-yulűn, 1891. Dobay János nyomdája,

Next

/
Oldalképek
Tartalom