Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-22 / 8. szám

9-ik szám

Gyula, 1891. február 22-én

X. évfolyam.

jjj Szerkesztőség: i,

i! Főtér, Dobay János kelj reskedése, hova a lap |!j

i szellemi részét illető köz- ■ [ lemények intézendők.

i Kéziratok nem adatnak <

«I s V

(, vissza. v

Előfizetési dij: 1;

>i Egész évre . 5 frt — kr. jjj

j! Félévre ... 2 » 50 » !j Évnegyedre .1 » 25 »

!í Egyes szám ára 10 kr.

Társadalmi és közgazdászati hetilap

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZDoloay Tá,n.os.

Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők.

Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban.

Nyílt-tér sora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Berndt fürdö-utcza 4. sz. Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. sz., — Bécsben: Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési

irodáiban, a szokott előnyős árakon.

Szervezzünk kereskedelmi tanoncz iskolát.

Az 1881. évi XVir. t.-czikk 59. szakaszának magyarázata határozottan kimondja, hogy a kereskedő tanonczok az iskolai kötelezettség tekintetében az iparos tanulókkal teljesen egyenlő elbánás alá tartoznak, s igy azokhoz hasonlóan kötelesek az alsó fokú ipariskola három éves tanfolyamát látogatni. — Persze ott : a hol kereskedelmi iskola nincs.

Hogy helyesen van-e ez igy, azt bírálni nem akarom; a törvény megvan, a miniszter jogosítva van e törvény keretén belül intézkedni, saját belátása szerint rendeleteket kibocsátani s azoknak a törvénnyel együtt érvényt is szerezni.

Helyben ipartestület nem lévén, az első fokú iparhatóság teendőit a városi tanács gyakorolja, s igy az iparos és kereskedő tanonczok iskolába járását is ellenőrzi, az iskolától elvonást, vagy kerülést pedig a törvény értelmében sújtja. — Ezt tenni ismét törvényből folyó kötelessége, és ezt teszi is, bármennyire van ellene idegenkedés kereskedők és iparosok részéről.

Nálunk az iparos tanoncz iskola, a törvény kívánalmainak megfelelően évek óta, ha jól emlékszem, 1885 óta van szervezve, s ügygyei-bajjal teendőit teljesíti is; az iparosok lassanként a változ- hatatlanba bele is törődtek, de baj van a kereskedőkkel, kik hivatkoznak arra, hogy az Ő tanonczaik részint reál, részint gymnasium, részint polgári 3—4 osztályt végezve, nem helyezhetők az iparos tanon- czokkal egy sorba, kik közül akárhány iskolába sem járt, de legnagyobb része alig végezte el úgy a hogy áz elemi iskolákat.

Hát ebbe kereskedőinknek igazuk is lehet, de ezen igazuk nem törvényes. A kor mai követelménye a folytonos képzés

A forradalom költészete Békésvármegyéberx.

Irta: Oláh György.

(Vége.)

II.

Sirt az anyám egykor értem,

Mikor a csákót feltettem,

Ne sírj anyám, fiad jól van, Huszárok közt a táborban.

Sátor karó árnyékában,

Nyugszom puha gyep ágyamban, Nem jön a szememre álom;

Mert az ellenséget várom.

III.

„Veszélyben forog hazám,

Isten hozzád szép babám,

Megyek, megyek harczolni,

Értetek élni halni.“

»Hogy ha elmégy harczolni,

Jöjj el hozzám búcsúzni,

Még egyszer hadd lássalak, Rózsámnak mondhassalak.

Ha te elmégy, én is el,

Nem maradok tőled el,

Kötözgetem sebedet,

Mig a sír el nem temet.“

lévén, a képzés és pályavégzés a különböző pályák szerint jóval hosszabbra tehető, s igy a képzésben meglehetősen részesült kereskedő tanoncz is még további szellemi képzésre szorittatik.

Figyelembe veendő mindenesetre azonban azon érvelés kereskedőink részéről, hogy tekintve iparos tanonczaink egy részének erkölcsi nívóját, az ő nagyobb figyelemben részesülő és állandóbb gond és foglalatosság alatt álló tanonczaiknak, együtt- léte az iparos tanonczokkal, ezeknek morális hátrányára lenne. — És ezen nézetüknek igazat is adok.

A ki iparos tanonczaink nagy részének részint az iskolában, de különösen abból kijőve, tehát azon kívüli viselkedését tapasztalta, kénytelen bevallani, hogy azok házi körükben oly elzüllött nevelésban és fegyelemben részesülnek, mely azokat a jelenben is már a jövő demagógjaivá képezi. — És vannak, a kik eme rakonczát- lankodásért a tanítót okozzák, pedig az felsőbb rendeletek által előirt szabályok által gyakorolhatja csak a fenyítés nemeit; érzékenyebb fegyelmi jogra csak a munkaadó volna hivatva.

Hogy tehát a kereskedők, kik az értelmiség magasabb fokán állanak azon nagyon is indokolt nézetén segítve legyen, nincs más, mint oda törekedni, hogy helyben önálló kereskedelmi tanfolyam létesi- tessék, még pedig maguknak a kereskedőknek és értelmesebb iparosoknak kezdeményezéséből, hogy tanonczaik teljesen elkülönített oktatásban, szakmájuknak megfelelően részesittessenek.

S ennek keresztülvitele nem is oly nehéz, mint a minőnek látszik. — Anyagi környülményeink az iparosokéhoz képest eléggé türhetők arra, hogy azon tanonczok tovább képzése érdekében, kik köny- nyebbségünkre vannak, komolyan és lövőjüknek megfelelően tegyünk; képzettebb tanoncztól többet lehet várni, kívánni; —

„Ha a halál eltemet, Hazám földje érdemied. Éretted a sirhalom Dicső, édes nyugalom.“

Nemzetőr dalok.

I.

Este, este, este akar lenni,

Szőke kis lány haza akar menni, Haza menne, de nincs kísérője, órkatona lett a szeretője.

(Körös-Tarosa.)

II.

Rám veszem nemzeti ruhám, Megnyergelem a paripám, Megcsókol a feleségem,

Haza jövök még én szivem.

Menjünk hát kapitány uram, Itthon marad apám uram,

A búzát is feltakarja,

Ha az isten úgy akarja.

Isten veled lelkem fele,

Nem gondolok már én vele, Jó az Isten, haza hoz még, Ne sírjunk hát többet, elég.

Az istennek békessége,

A lelketek csendessége, Véletek itthon maradjon,

A jó isten el ne hagyjon.

de jogosítva vagyunk arra is, hogy az esetben, ha önálló kereskedelmi tanoncz- iskola létesittetnék, az elől idézett törvény 4., 21., 51. és 165-ik §-ai szerint befolyó pénzek is az első-fokú iparhatóság által e czélra fordíttassanak; — az első évi költség, mindenesetre sajátunkat terhelné.

Rövid vonásokban jeleztem nézeteimet azon reményben, hogy talán viszhangra számíthatok.

De honnan jöjjön e viszhang ? első sorban kereskedőink és képzettebb iparosaink részéről; másod sorban kereskedelmi egylet vagy testület hiányában, a helybeli „kereskedők és 'Kereskedő ifjak társulata“ köréből, melynek elnökéhez igénytelen, de jóakaratú szavaim intézve vannak.

A magot elvetettem, legyen annak megfakadására jótékony harmat az egylet elnöke, az esőről pedig gondoskodjanak kereskedőink és képzettebb iparosaink, de úgy hogy köszönet is legyen benne.

Dobay János.

Rendkívüli megyei közgyűlés.

Békésvármegye törvényhatósági bizottsága, a vármegye főispánjának az 1886. évi XXI. t.-cz. 46. §-a értelmében megkívánt hozzájárulásával, az 1891. évi február 23-ik napján d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést fog tartani, melyre a t. ez. vármegye bizottsági tagok tisztelettel meghivatnak.

Tárgysorozat:

1. A gyomai árvaház pénztári alapját képező 56,000 frt készpénznek mely pénzintézetekben leendő elhelyezése iránti határozás.

2 B. Csaba község képviselőtestületének kérvénye, melyszerint a m. kir. penzügyiniulsz- ter által a csabai takarékpénztárban betétként elhelyezett 150,000 írtért a szavatosság elvállalására nézve hozott határozatát jóváhagyni kéri. III. IV.

III.

Fel van a sárga nyergeivé,

Felülök a tetejébe,

Holnap megyek olyan útra,

Kiről hamar ne várj vissza.

Feleségem, két gyermekem,

Kire hagyom én istenem,

Az van a csákómra Írva,

Feleségem ne várj vissza.

Ne sírj kedves feleségem,

Ne szomoritsd a cselédem,

Istenben van reménységem,

Visszahoz a sárga engem.

IV.

Három szinti lobogót tart a magyar, Melynek hive holtig maradni akar, Örömmel néz erre, ő ezt nem bánja,

De hogy elmaradt rózsája sajnálja.

Jöjj el kedves babám, arra felé velem, Tisza partján a táborban lesz helyem, Visszatérünk, ha az idő eltelik,

Úgy élünk, mint szabad magyarhoz illik.

így érezni kell a magyar polgárnak,

Ki önként lett védője a hazának,

Élni, halni szabadságért ki akar,

S a robotra visszamenni nem akar.

3. K.-Tarcsa,

4. Sz.-András és

5. F.-Gyarmat községek tűzrendészed szabályrendeletei.

6. Kondoros község és gróf Károlyi István között létrejött adás-vételi szerződés.

7. Sz.-András község és Szél Jánosné között, továbbá

8. Sz.-András község és a Körös-Tisza- Maroa ármentesitő-társulattal kötött adás-vételi szerződések.

9. Rosenbaum Nándor és érdektársai körös- ladányi lakosok felebbezése, Körös Ladány község képviselőtestületének 36./890. sz. a. kelt határozata ellen, — valamint az állandó választmánynak a 2—9. pont alattiakra vonatkozó javaslatai.

Gyula, 1891. február 15.

Jancsovics Pál,

alispán

Alispáni jelentés.

A közigazgatási bizottság február hó 9-ki ülésén.

(Vég e.)

A vagyonbiztosság egyetlen egy esetben lett megtámadva a múlt hóban, Gyulán a Pál napi vásár alkalmával midőn Markovics Vincze pankotai földbirtokostól 4265 forintot lopott el eddig ösmeretlen tettes.

Véletlen halállal múlt ki Gyomán Buko- vinszky József nagyváradi illetőségű munkás, kit egy reá esett gép agyon nyomott. Csabán Ledzini Már a 31/» éves leányka, ki forró vízzel telt edényt rántott le magára, s égési sebeibe bele halt, végül Tót-Komlóson Huszty József leánykája Róza, kit 14 éves fivére Mihály véletlen- ségből agyonlőtt.

Öngyilkos lett a fentebb megnevezett két népbanki tisztviselőn kívül Udvardy Amália orosházi illetőségű egyén.

Tűz a múlt hónapban csupán egy ízben volt A kár biztosítás folytán megtérült.

A kémények az e tárgyban fennálló szabályrendelet intézkedéseinek megfelelőleg rendesen seperietiek.

Ili Utak, hidak és védtöltések.

Az utak huval bontva, jó karban voltak.

A hidak teljesen kifogástalan állapotban vanuak.

A forradalmi népköltészetnek alig van kedvesebb s hanyulatteljeseöb terméke, mint a kővetkező kis dal:

Kónyeimnek záporából tenger lett,

Mert elhagyott az én rózsám engemet, Elment a hazát védeni,

Talán vissza sem fog térni Soha sem.

Hej, de hiszem a jó Istent egykofori, Visszatér majd győzelemmel szabadon,

A mikor visz menyegzőre,

Sírok akkor örömömbe Eleget,.

Lányok, lányok, maradjatok pártába,

Mig a honvéd nem szoríthat karjába,

Ki honn marad nem érdemel, —

A ki elment annak nem kell Feleség.

A visegrádi remete»

(Gorge! Artúr.)

Görgei Artúrról újabban sokat írnak á szabadságharczunk történetével és e dicső küzdelem hős emlékeivel foglalkozók. — De mindaz, a mit róla olvashatunk, csak a tör- téneti múltról lebbenti föl a fátylat, Görgei mostani életét azonban meg nem világítja. Pádig, akármit gondoljon is az ember Görgőiről, az az egy kétségtelen, hogy fölötte érdekes bepillantani ennek a sötét alaknak a lelki világába. Hisz’ alig van a földön ha-