Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-22 / 8. szám

A védtöltések szintén szilárd és védképes állapotban vannak. A társulatok mindenütt meg­tettek a szükséges védelmi intézkedéseket a var­ható árvízzel szemben. Magam pedig intézkedtem az iránt, hogy a hidak jégtörői és pilléréi elöl a jég eltávolitassék. A békésmegyei h. é. vasút munkálatai a nagy hideg miatt a múlt hónapban szüneteltek, csak is a védtöltés hullámtéri részének árvíz el­leni biztosítására foglalkoztattatott kisebb mun­ka erő. IV. Vegyesek­A vármegyei pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam, s rendben levőnek találtam. A járási főszolgabirák jelentésük szerint községeiket beutazták, s az ügykezelést a múlt hóban is megvizsgálták. Gyula város tisztviselői karában a múlt hó­napban azon változás állott be, hogy a főpénz- tárnoki állásra Kocsis Károly, s az üresedésben volt másod osztályú tanácsnoki állasra \ arga Lajos lettek megválasztva. A múlt havi ülés alkalmával megbizatván, hogy a közigazgatási bizottság ügyrendjét kül- döttségileg átdolgozzuk: tisztelettel jelentem, hogy a közbejött rendkívüli közgyűlés miatt e megbízatásnak elég nem volt tehető, s az átdo gozott ügyrend csakis a legközelebbi ülesre lesz bemutatható. Gyulán, 1891. február 7. Jancsovics Pál, alispán. Békésvármegye közigazgatási bizottságá­nak jelentése az 1890. év II. feléről. (Folytatás.) 3. A személy- és vagyonbiztosságra vonatkozó adatok. A személybiztosság a lefolyt félévben a következő bűntények által lett megtámadva : Julius hava 8-áu virradóra Illés Gergely gyulai földes gazdát tanyáján ösmeretlen tölté­sek fejszével agyonverték. Julius hó 5-én az Orosházához tartózó kis-csakói pusztán ifj. Szita József földmives családi viszály miatt édesatyja ágyasára kétcsövű lőfegyveréből reá lőtt; azt megsebesítette, aztán saját feleségét a puska agyával agyonverte, s végül önmagát szíven lőtte Október havában Kevés Sámuel csabai cse­lédet e^y korcsmái verekedés alkalmával társai úgy elverték, hogy sebeibe rövid idő alatt bele halt. Szarvason 7, Orosházán 6, Tót-K°“1,ós°n Csorváson 6, Kondoroson 6, es K-^Ladánybai 6, > 6. szerint 78. Öngyilkosságot a lefolyt félévben 24 egyén követett el, négygyei több, mint az 1889-ik ha- sonló időszakában. Baleset folytán múlt ki 21 egyén, egygyel több, mint az előző év ezen időszakában. Tűz 82 esetben volt. Biztosítva volt a le égett épületek közül 50. nem biztosítva 32. Az ezen tűzeseteknél megállapított becsű szerinti kár kitett 122,217 frt 79 krt, mely összegből biztosítás folytán megtérült 46,247 frt 24 kr. Az engedélyezett lőporárulási helyiségek száma 13. a melyek a lefolyt félévben is telje­sített vizsgálatok alkalmával a közbiztosság igé­nyeit kielégítő s megnyugtató állapotban levők­nek találtattak. 4. Egészségügy és egészségügyi statistika. A közegészségügyi állapot az 1890. évben kedvezőbb volt, mint a megelőző 1889 ben, s e kedvezőbb viszony kifejezést nyer azon körül­ményben, hogy a lefolyt 1890 ik évben 555 ha­lálozási esettel volt kevesebb mint 1889-ben. Aj lefolyt 1890 év a legkülönnemübb kóralakok tarka vegyüléke volt. Mint örökség szállt át az 1890. évre az influenza, mely vármegyénk területén 1889. deczember havában vált általá­nos járványnyá; véget ért a járvány 1890. márczius havában, habár egyes szórványos ese­tek még később is mutatkoztak. Miután e be­tegség külterjességére vonatkozólag, az adatok csak a járvány lezajlása után több hónappal gyüjtettek össze, s igy az illetők nagyobb részt emlékező tehetségükre voltak utalva, a betegek létszámának bemondásánál, önként következik, hogy a megbetegültek létszámát biztossággal meghatározni lehetetlen volt. Egyébiránt meg­jegyezzük, hogy e betegségben csupán nyolcz elhalálozás történt. A tavaszi hónapokban mutatkozott a hó­lyagos himlő Gyomán, a mely községbe épen e miatt a törvényhatóság által a rögtöni újraoltás el is lett rendelve. A vörheny és roncsoló toroklob szórványo­san a vármegye több községében mutatkozott, járványnyá azonban csak két községben fejlő­dött az év utolsó hónapjaiban, u. m. Kétegy- házán és Vésztőn. (Folytatjuk.) Felhívás t. ez. magyar földbirtokos urakhoz és a gaz­datiszti karhoz. Deczember 16-án Verrasztó István jómódú orosházi gazdát ágyában meggyilkolták. A tette­sek kiderítésére a nyomozás azonnal folyamatba tétetett, azonban még mindekkoráig eredményre nem vezetett. A bűnténynyel többen vannak gyanúsítva, kik közül egy le is tartóztatott. A vagyonbiztosság csupán kisebb mérvű lopások által volt veszélyeztetve. A vármegye közbiztonsági viszonyait legjob­ban feltüntetik, egyébiránt a következő adatok : Feljelentetett a múlt félévben az illetékes hatóságoknál 12 testi sértés, 81 lopás, 12 orgaz­daság, 4 gyújtogatás, 22 orvvadászat, 45 jöve­déki kihágás, 1 rablás, 2 betöréses lopás, 2 emberölés és 2 gyilkosság. Le lett tartóztatva 2 egyén súlyos testi sértésért, 1 veszélyes fenye­getésért, 26 lopásért, 2 lopás kísérletéért, 3 lo­pás gyanúja miatt, s 2 dohánycsempészetért. A közbiztonsági szolgálat a községi rend­őrök e az állami csendőrök által elég kielégítően teljesittetik. Csendőrőrs jelenleg 12 van a vármegyében. A csendőrök száma az őrsökön a következő : Csabán van 7 csendőr, Gyulán 8, Békésen 7, Mező Berényben 6, Szeghalmon 7, Gyomán 6, A magyar gazdatisztek és erdészek orszá­gos segélyegyesületének választmánya a több ol­dalról nyilvánult óhajtásoknak megfelelőleg, egy magyar gazdatiszti congressus megtartását elha­tározta. Czélja ezen congressusnak a gazdatisztek] erkölcsi és anyagi helyzetének biztosítása, a gazdatiszti nyugdíj intézet életbe léptetése, va lamint egyéb, úgy a gazdatisztek, mint a föld- birtokosok érdekeit érintő nagyfontosságú kérdé seknek alapos megvilágítása és megvitatása, ezen kérdések megoldásának előkészítése a szüksége­seknek mutatkozó határozatoknak hozatala által. A gazdatiszti congressus f. év május hó 6—8. napjain Budapesten a |Köztelken“ (Üllői út 25. sz.) fog megtartatni. A congressus ülései mindig délelőtt 10 órakor kezdődnek. Ezen congressuson minden magyar földbir­tokos és gazdatiszt részt vehet, a ki ebbeli szán­dékát a congressus rendező-bizottságnak legké­sőbb f. évi ápril hó 20-ig bejelenti és az 1 írt­ban megállapított részvételi dijat előre beküldi. A congressus napirendje a következő : I. Elnöki megnyitó. II. A gazdatisztek anyagi és erkölcsi érde­keinek biztosítása. III. A gazdatisztek nyugdíj-intézetének fel­állítása.. IV. A tiszti száztóli rendszer előnyei a birtok jövedelmezése szempontjából. V. Az elhelyezés szabályozása. VI. Beadott indítványok és határozati ja­vaslatok tárgyalása. Tisztelettel felkérjük a congressuson tár­gyalandó ügyek iránt érdeklődő földbirtokos ura­kat és gazdatiszteket, hogy a eongressuson szemé­lyesen résztvenni és az iránt ismerőseik körében minél nagyobb érdeklődést kelteni szíveskedjenek. A gazdatiszt urakat még ezen felül felkér­jük, hogy a corgre8sus napirendjébe felvett fon-' tos ügyek előzetes megbeszélése czéljából vidé­keiken összejöveteleket rendezzenek és az ezen összejöveteleken nyilvánuló nézeteiket a rendező­bizottsággal közölni ne terheltessenek. A congressus érdekében való minden köz­leményt, vagy megkeresést: a magyar gazdatiszti congressus rendező-bizottságának Budapest, »Köz­telek“ czim alatt kérjük beküldeni. Budapest, 1891. február hó. A magyar gazdatiszti congressus rendező bizottságának megbízásából: Krocsák G. Emil. A b,-gyulai kir. törvényszék kiküldött vizsgáló­bírójától. 16. vb. sz. Í89L Fölhívás! A b.-csabai népbank bukása foly­tán Launer Károly és társai elleni sik­kasztás és csalárd bukás miatt indí­tott bünvizsgálatban okozott kár pon­tos megállapitliatása végett mindazon egyének, kiknek a b.-csabai Népbank­nál takarékbetéteik vannak, az igaz­ságszolgáltatás és saját érdekükben fölliivatnak, hogy f. évi febr. 23-tól 28-ig d. e. 9 órától 12-ig és délutáni 2 órától 6 óráig alólirott vizsgálóbiró- nál a b.-csabai kir. járásbíróság he­lyiségében jelentkezzenek. A jelentkezés alkalmával a bank­betéti könyvecske felmutatandó, mind­azonáltal azok is, kik a betéti köny­vecskéiket netalán igényeik bejelen­tése végett valamely megbízottjuknak átadták, bár könyvecske nélkül, de mindenesetre személyesen jelenjenek meg. Békés-Csabán, 1891. február hó 13. Tribusz Gusztáv, kir tv6zéki biró, mint vizsgálóbíró. 457.—1891. Gyula városa 1891. évi ház- és I. II. osztályú kereseti adó lajstromai a tek. m. kir. pénzügyigazgatóság által érvénye­síttetvén, folyó hó *23-ától márczius hó 3-ik napjáig a városi adóhivatalban köz­szemlére vannak kitéve. Azon adózók, a kik eme lajstromokban foglalt adónem­mel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, a1 kik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjüknek tör­tént bejegyzését követő 15 nap alatt a városi polgármesterhez felszólamlásukat beadhatják. Gyulán, február 18-án 1891. Dutkay Béla, polgármester. Hírek. A vármegye törvényhatósági bizottsága hol­nap délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést fog tartani. Erre okot Csaba városa kérvénye ád, mely a pénzügyminiszter által a népbank ka­tasztrófa következményeinek enyhítése czéljából a csabai takarékpénztárban betétként elhelye­zett 150,000 frt szavatosság elvállalására nézve hozott képviselőtestületi határozatát jóváhagyni kéri. -Ezzel kapcsolatosan még néhány kisebb fontosságú és még kisebb érdekű tárgy is van a lapunk más helyén közölt sorozatba felvéve. Az ■ állandó választmány közgyűlést megelőző ta­nácskozása tegnap délelőtt volt a megyeháza kis termében. A közigazgatási bizottság, közgyűlést kö- vetőleg holnap délelőtt 11 órára rendkívüli ülésre van összehiva. A polgári közs. iskolaszék vasárnap dél­előtt 11 órakor Jantsovits Emil elnöklete alatt a polgármesteri hivatalban ülést tartott, melyen több ügy került tárgyalás alá. A közigazgatási bizottság intézkedése a polg. isk. tanerőknek népszámlálási biztosokul történt alkalmazásáról és ebből folyólag a jelentés, hogy a karácsonyi iskolaszünet január 10-éig meghosszabbittatott, tudomásúl vétetett. Tudomásúl vétetett továbbá a vallás és közoktatásügyi miniszter rendelete a polg. iskola 188%-ik évi számadásai tárgyában. Ulelai József panaszos kérvénye, hogy fiának is­kolai értesítője visszatartatott, mint alapnélküli, visszautasittatott. Kiderült ugyanis, hogy pana­szos, fiáért járó tandijat többszöri felszólítás daczára sem fizette ki, sem pedig annak idejé­ben tandíjmentességért nem folyamodott. Az iskolaszéknek egyébként van egy határozata, mely szerint jövőre a mentességet igénylőkön kívül minden szülő vagy gyám csak úgy írat­hatja be fiát vagy gyámoltját, ha egy fél évi tandijat előre lefizet, igy a mostanihoz hasonló panasznak eleje lesz véve. Három miniszteri rendelet nevezetesen Gáles H. és Mészáros Rezső néptanítók hivatalvesztésének nyilvántartása, a polgári iskola részére engedélyezett 1470 frt államsegély, s a polgárosított határőrvidék ta­nulmányi alapjából rendszeresített ösztöndíjakra vonatkozó pályázat tárgyában, mint intézkedést nem igénylők, tudomásúl vétettek. Az igazgatói jelentés során újólag ép olyan kényes, mint kí­nos ügy vette az ülés legnagyobb részét igénybe. Egyszerűen jelezzük, tartózkodva ezúttal a kü­lönben tisztán fel sem derített tényálladék le­írásától is, óhajtva azonban, hogy a közigazga­tási bizottság, melyhez mint fegyelmi ügy egy­landó, a kinek sorsa megindítóbb lehetne az övénél. : Ha igaz, hogy elárulta a hazát, bizo­nyára nincs egy nyugodt pillanata; izzó ván­kosra hajtja fejét és lélekzetét éjjel-nappal lidéreznyomás fojtogatja. De ha nem igaz ez a rettenetes vád, akkor még kétségbaejtőbb lehet tehetetlenül néznie, hogyan sütik hősi homlokára a szégyen bélyegéti A hazaárulás gyalázatos bűnének vádja alatt ártatlanul gör­nyedni és érezni, hiábavaló minden védeke­zés : nem tudok ennél nagyobb szenvedést képzelni a földön 1 Görgei Artúr tehát mindenképp érdekes egyéniség az ő vigasztalan magányában, akár ellenséges indulattal, akár tragikai részvéttel nézzük őt. Ezért, mikor a múlt nyarat Visegrádon töltöttem, hogy Mátyás királyról készülő drá­mai trilógiám hangulatához egy kis történeti levegőt szívjak, — az idők árjában sivár, ke­gyeletien, modern kiránduló helylyé csiszolt Visegrádon, Mátyás király várának romjai után szemem akaratlanúl is a múlt egy má­sik romját: Görgei Artúr alakját kereste. De bizony Görgei Artúr alakja éppen­séggel nem rom; sőt inkább galambösz fejé­vel, könnyed járásával, szigorú életrendjével inkább emlékeztet egy életerős amerikai far­merre, mint a világosi katasztrófa szomorú hősére. Olyan a visegrádi remete valóban, mint egy nagy energiájú öreg gyarmatos, aki az őserdők konok talaját vas akarattal döngeti, ostromolja, hogy — lépésröl-lépésre haladva _ t-srmő, áldásthozó kerti földdé alakíthassa. Visegrádi háza körül; a Salamon tornya alatt, már csaknem minden árnyékos hely a Görgeié. Ott él, ott bolyong, ott kertészke­dik mélán, katonás egyszerűséggel. Korán reggel kél, theát iszik, aztán lemegy e kertbe s irt, nyeseget, fúr-farag, öntöz; csaknem mindig hajadonfővel jár, a nap barnára per­zseli arcza bőrét. Dohányozni rendesen nem szokott; sze­szes italt ritkán iszik. Magyar lapot keveset járat, nehány angol és franczia folyóirat s mindössze négy magyar újság: ez Görgei szellemi szórakoztatója. Könyvet sem sokat olvas; könyvtára igen szegényes. A múltról, a szabadságharczról Görgei jóformán soha se beszél. Kossuth Lajos nevét nagyon ritkán ejti ki. De ha nyilatkozik, mindig kritika nélkül, föltétien elismeréssel emlékezik meg róla. Egyszer hallottam, hogy valaki szóba hozta előtte Kossuthot. Görgei ránézett a beszélőre, egyideig habozott, aztán sóhajtva, halk hangon, a szomorúság bizonyos árnya­latával mondá : — A tragédiában a részvét örök hódo­lata jutott nekil Társaságba Görgei nem igen jár; idejét többnyire zárt körben, családjával, rokonai­val, benső barátaival tölti. Idegent alig fo­gad. Évenkint egyszer külföldre utazik. Kla­genfurtban sokszor megfordul. Mondják, hogy tábornoki nyugdiját is ott veszi föl. Nyugtá­ján a visegrádi plébános aláírásával igazolja, hogy él. Görgei mindig személyesen- viszi el nyugtáját a plébániára s az okiratnak csak azt a felet mutatja, a hol a plébános nevét aláirja; a másik fele be van hajtva. Görgei fölötte tartózkodó, csaknem bi­zalmatlan és rideg. Pedig a hó alatt vulkán orrong. Görgei lelkében folyvást kegyetlen sorsa fölött tépelődik, mondhatni halálosan fáj neki, hogy oly sokan tartják hazaárulónak és hogy ez ellen a vak Ítélet ellen hasztalan küzd a történeti müvek és polémiák egész sora. Hogy mily érzékeny sebeket rejteget Görgei a nyugodt, méltóságos külső alatt, erre nézve három érdekes megfigyelést tettem. Egyszer, a visegrádi propeller-közleke­dés megnyitó ünnepén, második szomszédja voltam a lakomán, melyen ő is megjelent. A czigány épp a mi hátunk megett állt. A han­gulat nagyon száraz, fanyar volt. Ekkor én — minden szándékosság nélkül — odaszóltam a czigánynak, hogy húzza a Kossuth-nótát. Az ismert dallam első hangjaira a tár­saság, filiszterei izgatottan mozogtak, attól tartva, hogy Görgei ott hagyja a lakomát. Görgei meg se moczczant, kissé elhalványult, letette a kést és villát és szótlanul maga elé meredve, hallgatta a nótát. Aztán hirtelen fölemelte asztalkendőjét és úgy tett, mintha izzadt homlokát törölné. De én jól láttam: epy titkos könnycseppet törült ki szeméből. Máskor meg egy ismert tudós pattantá föl a jégburkot Görgei szívéről. Kédélyes poharazás közben, melynek Görgei csak csön­des nézője volt, a tudós oda lépett hozzá és poharát feléje emelve szólt: — Tábornok úr, szabad koczintani? Görgei fölállt, ránézett a tudósra és hal­kan, reszkető, keserű hangon mondá: — Egy honárulóval ? Hallottam ezt a hangot és összerázkód- tam. Megdöbbentett az a mély bánat, az a végtelen elkeseredés, mely panaszosan fölsírt belőle. A harmadik eset is jellemző. A Mátyás-forrás völgyében mátyáskora­beli, palota romjaira bukkantak. A műemlé­kek országos bizottsága nevében egy régiség­tudós vezette az ásatásokat. Mikor elkészült a munkával, lefotografálta a romokat. A je­lenvoltak közül többeket fölszólított, hogy üljenek le a szétszórt kövekre. Görgei szintén ott volt és az udvarias tudós őt külön megkérte, hogy vegyüljön ő is a csoportba. Görgei tétovázva nézett majd a tudósra, majd a közönségre, mely a köveken elhe­lyezkedett. És ez a nyughatatlan, aggódó tekintet azt látszott kérdezni, hogy az idege­nek közül nem ugrík-e föl valaki, ha Görgei leül? Végre azonban mégis rádölt egy kőpár­kányra. De mig a tudós a fotográfiái készüléket igazgatta, azalatt Görgei észrevétlenül félre­fordította az arczát, úgy hogy a kép jn sem­mit se láthatni belőle .... • Vájjon mit érezhetett a büszke, nagyra* törő Görgei a néma rezignáczió e pillana­tában ? . . . . Rudnyánszky Gyula,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom