Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-22 / 47. szám
. lit * Annlr aliQ^pf pQ fi liozz<11 urn 1 ást szá-z&lok ftráoybftn hft' vül helyezni kéri, törvényes J[táSatilag mcgáííupiiani szivoskednék, a vonatS HB i'hii'ZSÄ. PV ü i SD te vül helyezni kéri, törvényes alappal bírónak < vem ösmertetik, miért is utasittatik Szarvas vi ros képviselőtestülete, hogy nevezett kb. hatan zatnak megfelöleg, az ottani gyámpénztár kárál még fennálló 44902 frt 18 kr fedezetlen s tg hiányzó összeget annyival is inkább fedezze, mei ellenkező esetben a közigazgatási bizottság a 1886. évi XXII. t.-cz 61. §-ának rendelkezést fogja igénybe venni. Gyulaváros poigármestere, mint Gyula váró árvaszékének elnöke újból utasittatik, hogy Enyec János valamint Deák Mojsza ellen fennálló - minden törvényes fedezetet nélkülöző — köve teléseknek behajtása iránt az arvaszek által sur gösen intézkedjen, s az eredményről ide 8 naj alatt jelentést tegyen. Gyulaváros ásvaszékének, valamint a köz ponti árvaszéknek rendszerinti évnegyedes jelentéseik, valamint a vármegyei árvaszeki elnöknél- havi jelentése, minden megjegyzés nélkül tudó másul vétettek. Nagy-Szénáson 3 frt, Dobozon 305 frt 35 /„ kr és Tót Komlóson 306 frt 95V2 krra többrendbeli adó hátralék tartozási összegek, mint be- bajthatlanok töröltettek. A kir. pénzügyigazgató előadmányát képezték még egyes felek adó ügyeiben beadott ke relmek — illetve felebbezések, melyek szintén érdemleges elintézést nyertek. A p.-földvári községi iskolák 189% ik tan évi költségelőirányzata 1060 frt bevétellel, a községbeli iskolák számára 534 frt, a tanyai iskolák számára pedig 348 frt szükséglettel meg-i állapittatik. A tótkomlósi társulati iskola számára kérelmezett államsegélyt — alap hiánya miatt megtagadó miniszteri leirat, — a nevezett társulat elnökével közöltetik. Gábrielik Józsefnek Orosházán községi iskolai tanítóvá, Nagy Mihálynak Békésen „gyűri“ iskolai tanítóvá lett megválasztatásuk — jova-l hagvatik. Gyulaváros határában 2 tanyai tanítói állási betöltése czéljából tartandó választó gyűlésre el-l nökül Jantsovits Emil bizottsági tag kiküldetik.! A kir. tanfelügyelőnek rendszerinti havi je I lentése alapján, utasittatik a szeghalmi járás fö-J szolgabirája, hogy a F.-Gyarmat község határá-l ban létesült Berettyó-Üj Gyarmat nevezetű telepi tankötelesei számára felállítandó^ iskola költse-1 geinek fedezésére iskolai pótadót vettessen ki,I s egy megfelelő iskolai teleknek beszerzése iránti' akár vétel, akár bérlet útján kellő időben gondoskodjék, utasittatik továbbá, hogy a Vésztj| községében felállítandó községi polgári iskol költségeinek fedezésére is szinten iskolai pótadót vettessen ki, — végre utasittatik, hogy a Bika-Szigeti pusztán zugiskolai tanítóként működő Kitajka Albert asztalost a tanítástól 50 frt birság terhe alatt tiltsa el; — K.-Ladányban pedig a Dabics László-féle iskolai épületet biztonsági és egészségi szempontból vizsgáltassa meg, s az eredményről ide jelentést tegyen. Csók György orosházi polgári iskolai tanár, egy magán polgári leányiskola nyitbatasa iránti kérelmének hely nem adatott. Az államépitészeti hivatal főnökének rendszerinti havi jelentése tudomásul vétetik. A gyulai és csabai vasúti állomások között a 42., illetve a 43. számú őrházaknál egy félté teles megálló hely létesítése iránti kérelemre le érkezett kereskedelmi miniszteri rendelet alap ján felhivatik Gyula város polgármestero és a csabai járás föszolgabirája, hogy a kérelmezőket hallgassák ki, ha váljon hajlandók-e ezen félté-, teles megálló hely 65 frtnyi költségeit viselni, és hogy ezen ügyben kérelmezők anyagi helyzetéről is tegyenek jelentést. A Gyula-gyulavarsándi kongó tégla út épi téséhez szükséges téglák szállításáért, a gyulavári uradalom részére egy darab 2600 forintos, 5%-os, és az 1893-ik év szeptember hó 1-én visszaváltandó kötelezvény kiadása elrendeltetik. Felhivatik a vármegye alispánja, hogy a községi közlekedési útakra nézve az érdekelttelenül azt kérdezte, hogy I mit jelentsen ez? Hisz csak egy órával előbb volt a „találkozás.“ Hanem most nem ért rá e fölött tépe- lódni. Rohant föl — három lépcsőt is átugorva. És amikor fölért, bár csurgott róla az izzadság, mégis úgy érezte, hogy fázik, amint Guba Gáspár dühösen rámordult: — Mondja csak: megmondta ön annak a hölgynek a nevemet ? — Fölöslegesnek tartottam. Meg aztán nem is szokás. — De a hölgy nevét csak megkérdezte ? — Meg. — Nos, miért nem irta azt meg nekem ? — Bocsánat — ez sem szokás. — Nohát, vigye el a manó a szokásával együtt 1 . . . Érti? — Nem értem. De még azt sem értem Nagyságos uram, hogy mi köze a neveknek a fenfergó ügyhöz? — Az a köze, — rivallt rá Guba Gáspár hangosabban, — hogy az a hölgy, akiért 8o kilométernyiről ide zónáztam s a kivel össze- randevuzott: az én elvált feleségem... A mit roppantul röstellek .. . Érti? S ezzel faképnél hagyta az érdemes „czu- prínger“, akarom mondani „redaktor“ urat, a ki most már értett és tudott mindent, csak azt az egyet nem, hogy miből fogja kifizetn a — kárpitost és a kőmivest! ? . . . Mihálytelki K. László. ellségét és a hozzájárulást százalék arányban h rá-Itározatilag megállapítani szíveskednek, a vont •o Ikozatos törvény 36-ik §a értőimében, mert .ralúti bizottságok ezen megállapodások jogerő gy emelkedéséig, törvényszerűen nem működhetne irtI Mindezeken kívül még olintózést nyert eg azInehány gőzkazánvizsgálati ügy és a nagy közö ét séget kevésbé érdeklő ügy; miután a tauácsk zás — melyet mindvégig a vármegye főispán osl vezetett — még az első nap délután 5 órak' dilbevégződött. H A gyulai dalkör hangversenye, ‘Plmely elé annyi baljóslatú akadály gördült és me jterségesen gördíttetett, november hó 14-én mindé (várakozáson felül fényesen sikerült. Nagy rés/.e vo [ a sikerben a kitartó, kipróbált rendezőségnek, ms Usodsorban az éppen azon nap kora reggeltől kés i éjig tartó rendkívül enyhe, derült, gyönyörű ide luek, főleg azonban a résztvevő derék közönség . jnek, mely három tényező a sikernek együttjár “ kelléke. Feltűnő volt egész a megbotráukozásig (hogy városunk előkelő értelmiségének egy nag Irésze indoitolatlanul távol tartotta magat s e sze (rint beteljesedett azon különben derék, nagy te ' kintélyü matrónának (ahova az ördög maga nen ■ Imehet, oda öregasszonyt küld. Közmondás.) ké 1 (héttel előre tett hivatalos jövendölése, hogy t. i |„a mi körünkből nem fog oda senki elmenni.' lAzon kifogás sem vált be. hogy a terem hideg ti mert abban a lehető legkellemesebb légmérsékle ■ uralkodott, azt kell tehát hinni, hogy a közönséj légy része rosszakaratú lebeszélés, és mestersége Igesen szított ellenséges hangulat nyomása alat maradt távol, mirenézve köztudomású bizonyító lkok is vaunak. A megjelent iutelligentián kívül elismeréj illeti különösen városunk egészséges középosztá- jlyát, a polgárságot, mely impozáns részvétet ta- Inusitott s ezáltal elősegítette az estély sikerét, Jbebizonyitva, hogy van ézréke s nem zárkózik el, I midőn közérdekről, szegények, árvák felruházó - Isáról van szó. A hangverseny maga kiváló műélvezetet (nyújtott s még érdekesebb lett volna, ha több (szereplőnek fellépte éppen a hangverseny napján részint betegség, részint véletlen haláleset miatt lehetetlenné nem válik, amely hiányokat a rendezőség az idő rövidsége miatt a legjobb akarattal sem pótolhatott. „Dalünnepen“ Them Károlytól, rendkivül nehéz, fárasztó, inkább klasszikus darab, mint hatásra szánt; előadásán meglátszott a szorgalmas tanulás, a darab azonban már kipróbáltabb, hosszabb gyakorlaton átment hangokat kíván. — Annál meglepőbb volt az „Olyan a te dalod“ ez. valóban kedves dal Huber K -tói, mely a közönséget elragadta; a darabot ismételni kellett, mely mindkétszer kitünően sikerült. — Kristóffy karmestert a közönség többször kihívta. — „Párisi ifjúság“ a francziák második Marseillaise, a leg nehezebb műdarabok egyike, a tempó kissé lassú ságát leszámítva határozottan legjobban adatott elő, s leghatásosbb volt a közönségre, mely annak ismétlését szűnni nem akaró taps között követelte ; mindkétszer szabatosan, jelesen lett előadva, közben és a dal után az ősz karmester ismételten megérdemelt kitüntetés tárgya volt. Dudinszky Ödönné úrhölgy zongorajátékában a hivatott művésznőre ismertünk, kihez e téren fogható nemcsak városunkban, hanem messze vidéken nincs. Wieniawsky „Valse de Concert“ - je, Liszt XII. Rhapsodiája (legnehezebb) a darab szellemének legkorrektebb felfogásával, bámulatra ragadó technikával, tökéletesen játszatott; mind kétszeri játékát a közönség megújuló tapsvihara követte s kénytelen volt még egy-egy darabot utánjátszani, ezek között különösen a magyar népdalokkal excellalt. — Chriszto Miklós úr szavallata igen sikerült, jól volt disponálva. Az Erkel-féle „Honvédtakarodó“ dob és 2 zongorakisérettel minden tekintetben dicséretet érdemlő, egybevágó előadás által tűnt ki, ami nem volt könnyű feladat. A zongorakiséretet Flukk Nelli úrhölgy és Székely Lajos igazgató játszták a kellő precisitással. Midőn az utolsó accordok elhangzottak, kitört a tapsvihar s a darabot ismételni kellett; a másodszori előadás után nyomban rázendítette a zene a csárdást | pillanat alatt tánezteremmé változott a hangversenyterem. A hangverseny folyamán a közreműködő két úrhölgyet csinos fehér és rózsaszín kamélia csokrokkal lepte meg a dalkör, ezenkívül a közönség köréből is nyujtatott virágcsokor. A táncz fokozódó kedvvel reggeli 5 óráig tartott, a négyeseket 36—40 pár tánczolta. Az estély a szegény gyermekeknek is, a dalkör alap tőkéjének is — kielégi tőleg jól jövedelmezett. __________ Hang villa. Al ispáni jelentés Békésvármegye 1891. év november hó 18-án tartott köz- igazgatási bizottsági üléséről. Méltóságos Főispán úr! Tekintetes közigazgatási bizottság! A vármegye közállapotát illetőleg, a múlt október hóról szóló jelentésemet, az 1876. YI. t.-cz. 15. §-a értelmében, a következőkben van szerencsém tisztelettel előterjeszteni. I. Közegészségügy. A közegészségügy állapota a lefolyt hóban, a vármegye területén általában kedvezőtlen volt Ugyanis a gyulai járás kivételével, ahol sem ragályos, sem járványos betegség nem lépett fel, a vármegye minden más járása terüle ten uralkodtak járványos betegségek. így járványosán lepett fel Gyula városában a hólyagos himló 21 betegedési eset közül 2 ha lálos kimenetellel, Mezőberényben a vörbeny, 63 betegülési eset közül 25 halálos kimenetellel. — Endréd községben a hagymáz, Öcsöd községben pedig a vörheny betegségek uralkodtak járv nyosan. Különösen kedvezőtlen volt a közegész ségi állapot Orosházán és Bánfalván, amely köz Bégekben a roncsoló toroklob járványos, mi hökhurut, bélhurut, torokgyík betegségek szór ványos fellépése zavarta meg a közegészség ren des állapotát. Különben a ha?ymáz, vörheny. toroklob, influenza betegségek szórványos jel leggel a vármegye legtöbb községében előfor dúltak. Mindezen most elősorolt betegségek azon ban az alkalmazott óvintézkedések, va'amint vármegye t. főorvosának előterjesztése alapjá tett intézkedéseim szigorú s lelkiismeretes vég rehajtása folytán, szünőfélben és csökkenőbei vannak. A köztisztaság fenntartására a lefolyt hó ban is kellő gond fejtetett ki a hatóságok ró széről. Ugyanis az utczák, közterek, középületek s közvágóhidak tisztán tartása, valamin minden, az egészségre káros és ártalmas anyagoknak a házakból és azok közeléből való el takarítása rendőrileg ellenőriztetett s a mulasztók megbüntetése czéljából a törvényes intézkedések minden alkalommal megtétettek. Az állategéssségügy állása a múlt hóban — leszámítva az Endröd és Öcsöd községben előfordult egy pár lépfene s orbáncz esetet, valamint az akasztói, kerekszigeti s töviskesi pusztákon járványosán fellépett száj- és körömfájás betegséget — a vármegye többi községeihen edvező volt. 11. Közbiztosság. A személybiztosság egyetlen egy esetben sem lett a lefolyt hóban megtámadva; mig a vagyonbiztosság csakis kisebb — különösen élel- iszerek megszerzésére irányuló lopási esetek által zavartatott meg. A munkás viszonyokat illetőleg, a helyzet áltozatlan volt. — A mezei munkások anyagi helyzete, — tekintve az őszi munkálatok befejezését, a magas gabonaárakat, továbbá azon körülményt, hogy az aratási munkálatokból a munkás mozgalmak következtében többen kimaradtak — általában kedvezőtlennek mondható. A m. kir. III. számú kerületi csendőrparancsnokság által hozzám beterjesztett értesítés értelmében tisztelettel jelentem, hogy Pándi István vésztői lakos, Schwartz Lajos és Jakab bérgazdaságában alkalmazott munkásokat a munka abban hagyására buzdította, miért is az illető letartóztattatott. Egyéb, a munkások elégület- lenségére visszavezethető eset, a főszolgabirák jelentéseiből kitűnőleg, nem fordult elő. Le lett tartóztatva ezenfelül a csendörség által a múlt hóban lopásért 11, orgazdaságért 2 egyén. A tűzesetek száma 19 volt a lefolyt hóban, leégett 9 lakház, 3 gazdasági épület, mig a többi esetekben szalmakazlak lettek a lángok marta lékaivá. Ezen tűzesetek keletkezési okáúl 3 esetben gyújtogatás lett megállapítva, és pedig Békésen, Öcsödön és Szeghalmon. A tettesek az lletékes bíróságoknak általadattak. Az elmúlt hóban történt négy baleset közül első sorban említem fel a gyulai tűzoltók balesetét. Ugyanis a múlt hó 25-én tartott gya korlatok alkalmával Molnár Gábor nevű tűzoltó lábát törte s ugyanez alkalommal még 2 tűzoltó lábán sérülést szenvedett. Csorvás községben Szilágyi Sándor földmíves háza padlásáról leesvén, szörnyet halt. Endrődön Uhuin Mária 9 éves leány, a Körösön levő vízmerítőről véletlenségből a vízbe esvén, abba belefuladt. Végre Szarvason Walkovszky Márton 6 éves leánykája a kútba esett, s ott halálát lelte. Öngyilkosság a múlt hóban szintén négy esetben fordult elő. Es pedig Baricsa Sára békési, Szurka István orosházai, Lestyán János szarvasi és Gaál Ambrus öcsödi lakosok, valamennyien akasztás által vetettek véget életüknek. Rögtöni haláleset Szarvason fordult elő, a mely az orvos-rendőri vizsgálatnál gyanúsnak tűnvén fel, a törvényszéki bonczolás foganatosi tása czéljából, az ottani bíróság megkerestetett. 111. Utak, hidak, védtöltések, A vármegye területén lévő utak és pedig a községiek is, valamint a hidak és a védtöltések járható állapotban, illetve jó karban voltak. Csakis a Berettyó folyónak Szeghalom mentén való jobb partja volt romlófélben, amelynek helyreállítása folyamatban van. IV. Vegyesek.Közadók s egyéb tartozások befizetése kielégítő volt 8 harmadfokú végrehajtásnak szüksége csak igen ritkán állott be. A kéményseprés a megyei szabályrendelet értelmében, szigorú ellenőrzés mellett, az illető kéményseprők által rendesen és szabályszerűen esközöltetett. A phylloxera pusztítása lassan bár, de folytonosan terjedt; újabban a csabai úgynevezett megyeri szőlőkben lett a phylloxera fellépése megállapítva, a mely szőlőterület már egész kiterjedésében fertőzve van. A pusztítás megakadályozása czéljából szénkénegezéssel való kísérletek több helyen eszközöltettek. A phylloxera által elpusztított szőlőtőkék pótlására az amerikai szőlőtőkék alkalmazása a vármegyébén mindinkább tágabb körben honosul meg. így Szarvason 20,000 drb. amerikai szőlővessző lett elültetve, Öosödön 4000, Szt.-Andrá- son 5000, Gyoraán 11,900, Szeghalmon 800, F.-Gyarmaton 625 Q ölnyi terület, Vésztőn 3000 drb, Békésen 10,000 drb, K.-Tarcsán 1800 drb. Teljesen mellőzték még eddigelé az amerikai szőlőtőkék alkalmazását Gyula városában, a gyulai és orosházai járásokban és Csabán. A községek beléletében nevezetesebb, a felsőbb hatóságok beavatkozását igénylő mozzanatok nem fordultak elő. Személyi változás az elöljáróság között csupán P.-Szt.-Tornya községben történt, a hol a hivataláról lemondott Ravasz Mihály inásod- biró helyébe, Horváth József választatott meg. A községeket az illetékes főszolgabirák a múlt hóban is beutazták s a községi ügykezelést megvizsgálták, a mely körül mulasztást nem tapasztaltak. A vármegyei szervezési szabály- endelet 4. §-ában előirott kötelességemnél fogva özségi vizsgálataimat a múlt hóban folytattam a szeghalmi és orosházi járás községeit, valamint a járások főszolgabírói hivatalait vizsgálom meg. Az észlelt rendellenességek iránt rendeletileg intézkedtem. Megvizsgáltam továbbá a múlt hóban is a törvényhatósági pénztárakat § azokat rendben levőknek találtam. Gyula, 1891. november 13-án. Alispán helyett; Dr. Fábry Sándor, vm. főjegyző. Az alföldi munkásmozgalom. (írta és felolvasta: dr. Gaal Jenő, országgy. képviselő M. Tudományos Akadémia nemzetgazdasági és statisztikai bizottságában.) (Folytatás.) De ezt a helyzetet nagyon félre ismerné az íj a ki még a következő körülményeket tekinteten kívül hagyná. Az kétségtelen, hogy az alföldnek éppen azon vidékén, ahol a munkás moz- almak észlelhetők voltak, az utolsó tiz év óta tetemesen szaporodott a lakosság. Békésvárme- yében általában a szaporulat 12*25, Csanádvár- megyében pedig az 19 87 százalékot tesz. A békésvármegyei szaporodás példátlanul nagy volt az orosházi járásban, mert ha maga a székhely csak 11 százalékkal gyarapodott is, az egész járás ezen számaránya 19*8, tehát kevés híján 20°/„-ot tesz. Vannak azonban itt községek, melyekben munkás-mozgalom szintén volt, ahol a szaporulat sokkal nagyobb. így például Szabad- Szent-L'ornyán 51%) Sámsonban 39*07%, Csor- váson 34*94%, Nagy-Szénáson 21*72%, Bánfalván pedig, ha kisebb is, de még mindig jelentékeny, 16*12%, volt a gyarapodás. Ez utóbbi helyen, hol igen kicsiny a latifundiumok által ösz- szeszoritott határ, a községi pótadó 82%-ra emelkedik fel. Az említett többi községek határában szintén igen kedvezőtlenek a föld megoszlásának viszonyai. E községeket annak idején az illető uradalmak alig számbavehető külsőséggel főleg azért telepitették, hogy népességökben munkásokkal rendelkezzenek. — E telepek lakosai tehát megszokták az őket telepitő uradalmakat oly területeknek tekinteni, ahol nekik joguk van a munkához. S ennek akkor, midőn feltételeiket az uradalmak nem voltak hajlandók elfogadni, hangos kifejezést is adtak. Midőn az még sem történt meg, el voltak keseredve és csak egy szikrája kellett az izgatásnak, hogy felzaklatott szenvedélyeik lobbot vessenek. Az orosháziak pedig értenek a nyugtalanság keltéséhez. Maguknak valóban kevés okuk van a nyugtalanságra, mert a föld megoszlása nem kedvezőtlen határukban, de az is bizonyos, hogy már régente nagyon terjeszkedő nép voltak, mert hiszen Bánfalva, N.-Szénás, Szabad-Szt.-Tornya, az arad- megyei Fazekas-Varsánd és részben Csórván az | gyarmatuk. E népnek továbbá igen nyílt esze, és vállalkozó szelleme van. Orosháza a maga 20,000-nél számosabb lakosságával máig is falu, mert kiszámították, hogy ez reájuk nézve előnyösebb. Helyi büszkeségüket tehát alárendelték a kimutatható haszonnak. Az igy meg nem tartható néhány országos vásárt 52 heti piaczczal pótolják, melyek azonban felérnek egy-egy so- kadalommal. E nép különben már 1848-ban és a régibb képviselő választások alkalmával, például 1869-ben is megmutatta, hogy zajongani, féktelenkedni igen, de bármiféle tekintély előtt meghajolni nem szeret. Az említett évben minden mértékletet félre tettek, I az értelmiség már akkor elvesztette befolyását felettük. Azóta is sok minden történt, a mi önállóságukban őket megszilárdította. Nekik a leghatározottabb függetlenségi jelölt is limonádé ízű beszédet tartott, azért az antisemitismushoz fordultak, mely itt ülte legnagyobb diadalát az alvidéken, s ma is itt virágzik még legjobban. Ok voltak a szocialismus- nak is első hirdetői és terjesztői Békésvármegyében, ahol csaknem minden községben munkáskor alakítására buzditották a népet. Ők érintkeztek a budapesti intézőkkel, akik látogatásaikat nem is késtek viszonozni. Végre ők voltak azok, akik azt Csabára is átültették. Különösnek fog első pillanatra feltűnni, hogy a tősgyökeres magyar orosháziak a csabai tótokra, akik magyarul úgy ahogy beszélnek ugyan, de az általuk a főszolgabírótól oly lázasan követelt alapszabályok valódi értelmének tudatával hiányos nyelvismeretök folytán nehezen bírtak, miként
