Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-22 / 47. szám

gyakorolhatnak ily jelentékeny befolyást. Ennek a történelmi fejlemények azonban nagyon kielégítő magyarázatát adják. Orosháza ugyanis Békésvármegyének legifjabb nagy községei közé tartozik és 1744-ben főleg tolnamegyei magyarokkal lön újonnan benépesítve. Dunántúli otthonukban, Zombán, ágostai evangélikus hitvallásuk miatt a földes úr által szorongatva, elhagyták falujokat és a Dunán és Tiszán átkelve, Békésmegyébe jöttek, hol ügyvivőik báró Haruckern Ferencztől, a nagy telepitő fiától, a megfelelő nagyságú szántóföld és legelő terület mellett a vallás szabad gyakorlását is megnyerték. — Az ügyvivők erről hirt adván a zombaiaknak, azok nagy számmal költöztek át, de Orosházán még semmijök sem lévén, a velük egy vallásu csabai tótok jószivvel felajánlott vendégszeretetét közel egy évig vették igénybe. Még ezen időből maradt fenn a szívélyes baráti viszony a csabaiak és orosháziak között, melyet úgy fűztek tovább, hogy a tótok gyermekeiket cserébe adták magyar szóra Orosházára, ahonnan egy magyar fiút kaptak időlegesen helyébe. Ezek voltak a csabaiak nyelvmesterei és Hann Lajos szerint innen van, hogy a csabai tót barátibb viszonyban él az orosházi magyarral, mint a herényi, komlóéi és szarvasi tóttal. Ritkán esik Csabán nagyobb gazdáknál lakadalom, temetés, sőt disznótor, hogy ott az ember orosházit ne látna. Az orosháziak tehát ezen ősi vendégbaráti viszony alapján köny- nyen hozzáfértek a csabaiak szivéhez, a kiknek viszonyai a legújabb időben csakugyan úgy alakultak, hogy az ezek által teremtett nyomott hangulat nagyon alkalmassá lön a szocialisticus métely befogadására.

Ilyen ok volt első sorban az, hogy a múlt év kevés keresettel kínálkozott a munkás népnek, a tengeriből, mely pedig a munkás osztályra nézve itt is nagyon fontos czikk, alig termett valami. Ehhez járult a hosszú és gazdasági munkák végzésére alkalmatlan, havas és fellette hideg tél. A különben is kevés keresetet nyújtó tavaszelő kenyér és munka nélkül találta a nép egy részét, különösen azt, mely a munkában válogatni szokott. A munkabér Csabán elég jó, de baja, hogy nemcsak az egyes hónapok, hanem'a különböző évek szerint is meglehetősen hullámzik. Rendes viszonyok között a napszám januártól márczius végéig 40—60 kr, áprilistól júliusig 60 kr — 1 frt 20 krt, júliustól augusztus végéig 1 frt 20 krt — 1 frt 50 krt, szeptembertől az óv végéig 60—40 krt tesz. Az átlagos férfi munkabér ellátás nélkül 1886-ban 80 kr, 1887- ben 1 frt 25 kr, 1888-ban 1 frt 03 kr volt. Az aratás ideje alatt középtermés mellett egy férfi arató rendszerint keres 5—7 mm. búzát, 1—3 mm. árpát, 1 mm zabot és 3—4 heti időre ekkor kenyérnek valót, főzeléket, szalonnát és sót is kap. Ha tehát a viszonyok egyenletesek volnának, éppenséggel nem panaszkodhatnék I csabai munkásnép keresete ellen. El kell ismerni, hogy e kedvező helyzetét meg is tudja becsülni. E nép szorgalmas, takarékos, békeszerető, du- - hajkodásra nem hajlandó,, az iszákosság annak körében nincs elterjedve. Evek telnek el, mig az utczán egy részeg embert láthatni. Csupán családi körben feledkeznek meg néha magukról, de ott is csak az újabb nemzedék. Legnagyobb haja a csabai népnek, hogy fejlődő anyagi jólétével nem tart lépést értelmiségének fejlődése. E tekintetben a 32 városi és 10 tanyai iskola da czára nagyon sok a kívánni való. Ennek magyarázata némileg a nép jellemében is, de szerintem főleg abban található meg, hogy az ő romlott és szegény tót nyelve, melynek meglevő csekély irodalma bizonyára méreg lenne neki, nem alkalmas közeg arra, hogy a világgal lépést tarthasson, magyarul pedig, ha beszél is, nem tud eléggé. Ezt én annál nagyobb bajnak tartom, mert ily körülmények közölt, nem lévén képes higgadt, józan eszének Útmutatásai szerint a maga lábán járni, sokkal könnyebben félrevezethető mint különben lenne. Már pedig félrevezethető elome szaporodó munkás népében, a mint a tapasztalat is mutatja, kétségkívül van. Nem is lehet, hogy egy 34,000 nél több lakossal bíró paraszt város, ahol az úgynevezett gazdák egy erős és gyarapodó olygarchiát képeznek, melynek aránylag kevésbedó de vagyonosodó tagjai a gyengébbeket nem engedik földhöz jutni, hanem bármibe kerüljön is, maguk veszik meg, mondom, nem is lehet, hogy az ily községben tömeges munkás-osztály ne létezzék és ne fejlődjék. De mielőtt az agrár-kérdés tárgyalásába bocsátkoznám, fel kell még egy jelentős rendkívüli körülményt említenem, mely Csabán a kedélyeket elkeserítette. Es ez a csabai népbank országszerte oly nagy feltűnést és megbotránkozást keltett bukása. Egy 70,000 frt alap- és tartalék tőkével birt intézet veszteségei körülbelül 700,000 frtra rúgtak, mely összegben sok szegény munkás ember takaritmányai is benn foglaltatnak. Ezen bukás oka az évek hosszú során át folytatott sikkasztás és könyvhamisitás volt, melyet az intézet hivatalnokai követtek el, igazgatói és felügyelői pedig egész mostanáig sem tudtak felfedezni. A népbank két hivatalnoka, midőn a baj kiderült, öngyilkossá lön, egy azóta a börtönben ül és elrejtett tetemes magánvagyonáról nem akar felvilágosítást adni. Ehhez járult, hogy az a törvényszéki bíró, a ki a népbank ügyéhen a vizsgálatot vezette, midőn kiderült, hogy mint al- ügyész másutt pénzbeli rendetlenségeket követett el, és midőn Csabán minden szegény embernek szeme reá volt függesztve, szintén főbelőtte ..magát. Ki venné ily körülmények között rossz néven egy értelmileg különben is elmaradott néptől, ha elhisz minden roszat az urakról, ha az útadó minimumát, melyet zsellérnek és kis földes gazdának egyaránt kell fizetni, az urak hamissága folytán elveszett városi pénzek megtérítése végett behajtott járuléknak tekinti, és ha nyomja valami, amit a viszonyok fejlődése hozott nyakára, azt is az úri osztály és a vagyonosabb paraszt olygarchia zsarnoki kegyetlenségének tulajdonítja. A lélektant el kellett annak felejteni, aki ily helyzetben nem talál mentséget azon nép javára, melyet lelketlen izgatók minden módon megtévelyiteni nem fáradtak el. Es

azt sem szabad elfelejteni, hogy ily mozgalmaknak a békésmegyei tótság körében már meglehetős múltjuk is van. Szarvason 1735-ben a legelő elkülönítése következtében oly nyugtalanság támadt, hogy az formaszerinti néplázadásra vezetett. — Az urasággal kötött egyezséget ekkor egyesek kifogásolták a jobbágyok érdekeinek szempontjából és az elöljáróságot azzal gyanúsították, hogy meg van vesztegetve. A mozgalom eleinte titokban folyt, de azután oly mérveket öltött, hogy az elégületlenek tábora csakhamar a lakosság felét foglalta magában. A vármegye az alispán vezetése alatt külön küldöttséget menesztett ki, mely nem boldogulván máskép a néppel, a kötött egyezséget annak szemeláttára semmisítette meg. Erre azonban a lakosság nem ■hogy lecsendesedett volna, hanem még követe- lóbbé lett. Az uradalmi tiszteket bántalmazta, a hatósági épületeket megtámadta és szembeszál- lőtt a megyei alispán által kirendelt katonasággal. A megyei békéltető küldöttség ismét kiszállott Szarvasra, de csak szinleg tudta megnyugtatni a népet, mely az engedményekre csendesebbnek mutatkozott, de vezetőit titkon felküldte a helytartótanácshoz, ahol az urakat és a várnagyát bevádolták. Igazat persze ott nem adtak nekik, hanem annak felvilágosító felterjesztésére a megye hatalmat kapott, hogy a rendet állítsa helyre. Mire azután 64 egyén elfogatott és börtönbe vettetett; de az elöljáróság és a földesur kérelmére, nehogy a lázadást újra felszítsák, csak nehány kolompost büntettek meg keményebben. — A legelő elkülönítésből azonban tiz esztendeig, 1745-ig, nem lett semmi.

Ugyanez időben a hires Peró-féle lázadásban csabai tótok is vettek részt Az is köztudomású dolog, hogy Csabán 1846—48-ig, az úgynevezett örökváltság idején, meglehetősen elterjedt lappangó agrár mozgalom létezett. A tót nép csendes vére tehát, ha izgattatik, szintén forrásba jöhet, kölönösen az alföldön, mely úgy látszik bizonyos mértékben átalakitólag hat az emberek vérmérsékletére.

És most a csabai és általában az alföldi nép földszerzési szomjával kívánok a kép kiegészítése végett foglalkozni. Általános tapasztalat, hogy Magyarországon a nép mindent elkövet, hogy egy darab földet szerezzen magának. E tekintetben az, egyes nemzetiségek közt alig van különbség. És ez a földszerzési vágy még azon vonással is bir, hogy meglehetősen határhoz ragaszkodik. A parasztok főleg a maguk községé nek területén akarnak terjeszkedni. Ha valahol eladó föld van, annak árát a pénzesebb embe rek úgy felverik, hogy másutt két, sőt három annyit is szerezhetnének érette. így van ez az alföldnek azon részén is, melynek munkásmozgalmairól most beszélnek. Nemcsak a már birtokos gazdák, hanem a zsellérek is, ha egy pár száz forinthoz jutnak valamely örökség utján, vagy másként, földvételre adják magukat. Ebbéli vágyuk azonban nehezen teljesülhet, mert a vagyonosabb rendszerint elkapja az eladó negyed vagy nyolczad telket előlük. Erre azután a keserűség érzete ver gyökeret a kijátszott gyengébb ember szivében, mely ezt amannak esküdt ellenségévé teszi. Ha ez azután többekkel történik még, egy általánosabb közvélemény képződik nemcsak azok körében, akik csakugyan képesek lettek volna vásárolni, hanem azoknál is, kik erre sohasem bírtak elegendő pénzzel. Ez a terjeszkedési vágy különösen erős Csabán. E város alig 170 éves múltja alatt már sok ízben bocsátott ki magából rajokat. így még 1753-ban 700 családdal járult Nyíregyháza, később Nagylak és Tót-Komlós te lepitéséhez. Számosán költöztek ki onnan Tót Kovácsházára Csanádban és Apatelekre Arad- vármegyóben. Most legújabban a kincstártól ugyan e megyében Meggyes-Bodzáson vettek tetemesebb birtokot, hova közülök többen vándoroltak ki De a terjeszkedésnek ez a mértéke Csabának nem elegendő, mert a rajok kibocsátásához az nagyobb mértékben volt szokva a múltban, mire annál inkább van utalva, mert a határában levő nagy birtokok részint kötve, részint igen erős kezekben vannak. Ez oka, hogy a föld ára itt 500 frtig is felmegy kataszteri holdanként, s a legroszabb földért is megadnak 200 frtot, a haszonbér pedig 14—22 frtra rúg. Az, hogy Csabán a folyó évi népszámlálás szerint a lakosság csak 4‘79°/o'kal szaporodott, ne ejtsen e részben senkit se tévedésbe, mert azon telepitvények vi szont, melyekkel a csabaiak összeköttetésben vannak, mint pl. az általam említett csanádvárme- gyei községek, oly mértékben (48°/0-kal) erős- bödtek, hogy gyarapodásuk máshonnan, mint, a csabaiak kivándorlása utján alig történhetett. Általában Csabának, mint városnak fejlődésében bizonyos pangás állott be. Népe a sok mindenféle egészségügyi és más a közös együttlét által követelt intézkedésektől idegenkedvén, ha ki nem vándorolhat, kiköltözik a tanyákra, hol otthono sabban érzi magát. A belterjes városi fejlődéshez nincs meg itt az érzék, a terjeszkedésnek pedig mind nagyobb akadályai vannak. Azt hiszem azonban, hogy ily viszonyok között nem csak Csaba él, hanem alföldi nagy mezővárosaink egy jelentékeny része is, különösen, ha azok lakossága nem bir üzleti és vállalkozási szellem mel, mint például a makóiak, akik zöldségeikkel Berlinbe, sőt Angliába is elmennek. Nem mutathatom ki tüzetesen, de oly férfiak nyilatkozata alapján, kik a viszonyokat igen jól ismerhetik Csabán, állítom, hogy ott a napszámos nép aránylag jobban szaporodik, mint a kereset. Ami különben szaporodó népesség és külterjes gazdálkodási mód mellett nem is lehet másként. En nek a körülménynek különösen kevésbbé jó évek alatt szintén lehet, mint például az idén tényleg volt is, része a munkások megélhetésének nehézségeiben.

(Folyt, köv.)

160—1891. kgy. sz.

Hirdetmény.

A legtöbb adót fizető városi képviselők névjegyzéke, f. november hó 24., 25.,

26. és 27-ik napjain fog a küldöttség által kiigazittatni s az az ellen netán fenforgó észrevételek ugyanazon napok alatt megtehetők.

Dntkay Béla, polgármester.

Hírek.

0 Felsége a királyné nevenapján, folyó hó 19-én délelőtt 10 órakor a helybeli róm. katli nagytemplomban ünnepélyes isteni tisztelet tartatott, melyen Göndöcf Benedek apát teljes segédlettel pontificált. — Délután I órakor a plébánián ebéd, melyre a helybeli honvéd tisztikar teljes számban, s a hatóságok főbb tisztviselői voltak hivatalosak. Az első pohárköszöntőt a házigazda 0 Felségére mondta, melyet jelenvoltak állva hallgattak s riadó „éljen“ fejezte be. Jancsovics alispán a házigazdát éltette, Nagy Károly árvaszéki elnök pedig a honvédség és polgárság békés egyetértésére igen talpraesett felköszöntőt mondott. Az ebéd a legjobb kedélyhangulatban d. u. 3 órakor ért véget.

A képviselő-testület folyó hó 18-án délelőtt Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott a képviselők fölötte gyér érdeklődése mellett. A közgyűlés korábbi határozat folytán lett e napra összehiva, hogy a „Ma- gyar-uteza“ egyenes irányban való kisajátításához szükséges terület szerzése fölött határozhasson, de miután a képviselők a törvényben előirt számban nem jöttek össze, a kisajátítás kérdése deczember hó 22-én újólag egybehívandó közgyűlésre halasztatott. Ricsek János városi alpénztár- noknak és Schröder István segédgyámnak fizetés-javítás iránt kérelmét szavazattöbbséggel elutasították. Freund Lajos kérelmére, leírásba hozott állami adójával arányban 13 frt 55 kr. községi adója töröltetett. A jövő évi legtöbb adót fizető városi képviselők névjegyzékének kiigazítására Jancsovics Emil elnöklete alatt Sál József és Léderer Lajos küldöttsógi tagok bízattak meg, kik felhivatnak, hogy a kiigazított jegyzéket deczember 3-ik napjáig adják be. A vásártéri korlátozás és a „Korona“-épület átalakítási munkálatainak felülvizsgálásával megbízott küldöttség jelentésének beadására további 15 napi haladék adatott és ezzel a közgyűlés még délelőtt befejeztetett.

Új megyebizottsági tagok. Szarvason — mint pótlólag értesülünk — az üresedésben levő bizottsági tag állásokra Gaál Soma és Melis Mátyás választattak meg.

A közigazgatási bizottság a rendes napról elhalasztott ülését, folyó hó 18-án tartotta meg — Az ülés lefolyásáról lapunk más helyén referálunk.

A vármegyei ügykezelési szabályrendelet tervezetének tárgyalására kiküldött bizottság, a megszakított, helyesebben mondva elhalasztott tárgyalást, íolyo hó 25-ik napján fogja folytatni. A dr. Fábrg Sándor főjegyző által ép oly szorgalommal mint arniuő nagy szakértelemmel tervezett javaslat 100 szakaszt foglal magában. A szabályrendeletet — közérdekű voltánál fogva — lapunk egész terjedelmében fogjuk közölni.

Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a békési harmadik temetkezési egylet alapszabályait jóváhagyta.

Névváltoztatás. Salacz Géza endrődi lakos, vezetéknevét belügyminiszteri engedélylye) „Kelendőre magyarosította.

A munkásmozgalmak folytán történt katona beszállásolási költségek fedezése tárgyában a belügyminiszter leiratot intézett a vármegye közönségéhez, melyben kimondja, hogy a katona beszállásolási összes költségeket az érdekelt községek tartoznak fedezni. A vármegye alispánja a renúeletet sérelmesnek találván, az ellen törvény- adta jogával élve, 24 óra alatt felterjesztéssel élt a belügyminiszterhez.

Főispánok értekezlete czim alatt az összes fővárosi lapok s több vidéki lapok azonos közleményt hoztak, mely szerint az alföldi vármegyék főispánjai és pedig Kdllay Albert szegedi, Fábián László aradi, Zsilinszky Mihály csongrádi, Molnár Viktor temesi, Reiszig Ede békési s Lo no vies József csanádmegyei főispánok Szegeden egy egész napon át az alföldi munkás mozgalmak fölött tanácskoztak. Az értekezleten, mint legidősb főispán Lonovics József elnökölt. A tanácskozások a szegedi főispán hivatalos helyiségében a város házán folytak. A megállapodások, melyben konstatálva lennének a szoczialis bajok okai s egyöntetű szigorú rendszabályok ajánltatnak, emlékirat alakjában terjesztetnek a miniszterelnök elé. Egy Dappal későbben dementáltatoit az egész tanácskozás, illetőleg oda redukáltatott, hogy a főispánok minden meghatározott ezélzat nélkül egy régebbi közös ígéretüket beváltandó, egyszerű látogatóban voltak Szeged városa főispánjánál.

A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint Mezö-Berényben a vörheny fellépett, e miatt Molnár Endre iskolájában, melynek tanulói közt

több betegedési eset fordult elő, az oktatást beszüntették. Csabán egymás után 4 tífusz eset merült fel. Orosházán a difteritisz betegedési esetek ritkulnak, a járvány enyhülő félben van.

A SÓház telkén nagy serénységgel folyik a laktanya építése. A kőroivesek az emeleti falakat rakják, és kedvező idő esetében nincsen kizárva — noha nem valószínű — hogy az új épület még tető alá is kerül. — A vállalkozó Ursitz Vilmos buzgalmán bizonyára nem fog múlni.

A gyulai nőegylet — mint múlt számunkban jeleztük — múlt vasárnap délután 3 órakor ruházott fel 21 szegény gyermeket, és pedig 7 leányt és 14 fiút egészen új téli ruhával a helybeli árvaházban. — A ruhát az apáczák készítették teljesen díjmentesen. — A gyermekek hálakönnyei legszebb jutalma a nőegylet ezen emberbaráti nemes tettének. A kiosztásnál jelenvoltak Göndöcs Benedek apát és Dntkay Béla polgár- mester, kik az egybegyült választmánynak őszinte szívből fakadó hálát tolmácsoltak. — A nőegylet ezenkívül még több gyermeket lát el egyes szükséges ruhadarabokkal, valamint betegeket és munkaképteleneket nemcsak ruhával, élelemmel, de rendes havi segélylyel is lát el. — Isten áldása legyen működésükön!!

A gyulai kör, folyó hó 25-én, vagyis szerdán este tánczestélyt rendez; belépti-dij szemé- lyenkint 1 frt, családjegy 2 frt.

Sió Ferencz monolog előadó és szavallati művész ma este a „gyulai kör“-ben estélyt rendez, s a megjelenő közönség között kiosztandó programm szerint fogja előadását megtartani. —

A programm változatos és érdekesnek Ígérkezik, előadásáról pedig nagyobb vidéki városaink lapjai előnyösen nyilatkoznak. — Felhívjuk rá a kör t. tagjainak érdeklődő figyelmét.

Nyilvános számadás. A gyulai dalkör által rendezett hangverseny összes bevétele 203 frt 50 kr.; összes kiadás 112 frt 17 kr; tiszta jövedelem a kiadások levonása után: 91 frt 33 kr. — Ezen tiszta jövedelemnek kikerexitett V3 része, azaz 30 frt 10 szegény gyermekek téli ruházattal való ellátására fordittatik olyformán, hogy a már valláskülönbség nélkül kijelölt szegény gyermekek a gyulai árvaház tiszt, kedves testvérei által fognak — a már eddig is szokásos és jónak bizonyúlt módon — a hiányzó téli ruhával felszereltetni, mivégböl a 30 frt rendeltetési helyére egyidejűleg átutaltatott. A hangversenyen felülfizettek: Gróf Wenckheim Frigyes 10 frt, gróf Altnássy Kálmán 10 frt, gróf Alraássy Dénes 5 frt, gróf Wenckheim Géza 5 frt; Göndöcs Benedek apát 5 frt, Takácsy Lajos 3 frt, Dobay János. 2 frt, Dudinszky Ödön 1 frt, Rescbovszky Lipót 1 frt, Kutschers Nándor 50 kr, Darvas Ferencz 50 kr, Domby Lajos ifj. 50 kr, Prág Lajos 30 kr; a felülfizetések ősz- szege 43 frt 80 kr, mely a fent kitüntetett ösz- szes bevételben bennfoglaltatik. A t. felüifizetők fogadják a dalkör hálás köszönetét. Székely Lajos igazgató, id. Oláh György és Varga Lajos városi tanácsosok, mint kiküldött megbizottak.

A hangverseny tiszta jövedelméből a szegény gyermekeknek ajánlott V3 részből — har- mincz forintból — a következő gyermekek fognak téli ruházattal (csizma vagy télikabát és sapkával) elláttatni : Szommer Antal, Alberti György, Miklós Mihály, Hakk Jakab és Pfaff András, rém. katholikusok;— Rozsos István, Kiss Julianna, ref. vallásúak; — Betyó Mojsza és Farkas János gör keletiek, majdnem mind szegény árva gyermekek. A felruházást a helybeli grófi árva- ház tisztelendő kedves testvérei fogják közvetíteni, mivégből is az itt említett gyermekek mértékvétel végett ma, azaz vasárnap délután 2 órára az árvaházba felrendeltettek.

Házasság. Bezsán József köztiszteletben álló gör. kel. parochusnak kedves szép leányát Min- kát folyó hó 15-én vezette oltárhoz a belvárosi gör. kel. templomban Popovics Sándor biharme- gyei fiatal lelkész. Az esküvőt az örömapa házánál fényes nászlakoma követte, melyen számos szép felköszöntő mondatott az ifjú pár boldogságára. A jókivánatokhoz mi is szívből hozzájárulunk.

— Eljegyzés. Csabán Réthy Béla pkleveles gyógyszerész, folyó hó 18-án jegyezte el Vidovszky Károly csabai tekintélyes polgár és volt városi főpénztárnok kedves leányát Erzsikét. — Az ifjú jegyespár fogadja őszinte szerencsekiváuatunkat.

A héten is bőségesen hullott az eső — ezúttal igazán áldás,— az Égből. Gyakran és sokat esett, mégsem több a kelleténél, legfeljebb elegendő, úgy hogy az elvetett búzamag mélyebb szántású földeken is megázhatott. Három nap óta szeptemberi gyönyörű derült időnk van és a nap melegítő sugarai folytán a vetesek szépen zöldülnek, ahol pedig eddig nem lehetett, serényen folyik a szántás őszi alá. Ha az idő két hétig kedvező maradna, akkor a hónapok óta tartott szárazság összes hátrányai ki lesznek beverve.

Csabán az evangélikus lelkészválasztás inkább izgalmat kelteit, mint tömeges érdeklődést, ami pedig három jelölt mellett, akik közül min- deniknek volt pártja, egészen természetes dolog