Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-22 / 47. szám

47-ik szám

Gyula, 1891. november 22-én

X. évfolyam.

Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési díj : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 »

I Egyes szám ára 10 kr.

Él

Társadalmi és közgazdászati hetilap.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZDoToa.^ János.

Kiádó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők.

Hirdetések szabott áron fog'a^^a^na^ el Gynlán, a kiadó hivatalban.

Nyilt-tér sora 10 kr.

» _ jgí

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. sz., — Bécsben: Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési

irodáiban, a szokott előnyős árakon.

Miniszteri látogatás megyénkben.

Lapunk november hó 8-iki számában feltételesen jeleztük csak hírként, hogy kilátás van rá, miszerint Baross Gábor kereskedelmi miniszter a tavaszi munkás zavargások alkalmából tett Ígérete szerint, melyben oda nyilatkozott, hogy a vármegyében meghonosítandó s fejlesztendő háziipar érdekében közvetlen tapasztalatot óhajt szerezni, — megyénket legközelebb meg fogja látogatni.

E hir mint most már biztos tudomással jelezhetjük, legközelebb valósággá fog válni, s mi nemes törekvéseiben, nehéz feladata megoldásának teljesítésében örömmel üdvözöljük azt a minisztert, a kiről tudjuk, hogy a mihez eddig fogott, páratlan kitartásával, körültekintő, az eszközök megválasztásában gyakorlati irányánál és mindenütt a helyes utat eltaláló szerencséjénél fogva, mindenkor csak sikert eredményezett; — s ez a múlt biztosit bennünket arról, hogy a czél egy nálunk már majdnem acuttá vált helyzetben is sikert fog eredményezni.

Tekintsük csak a sikereket, a melyeket józan gazdasági, közlekedési s ez által munkaadó és iparfejlesztési politikája egy hozzánk képest sokkal szegényebb részen, a Székely földön aránylag rövid működése alatt elért; ott az évtizedeken át tartó kivándorlás által a nemzetet a nemzetnek kellett megőrizni, megmenteni, megtartani; nálunk e helyzet még nem áll fenn, itt a rögtől, melyhez a múltak emlékei kötik, távozni senkinek szándékában nem volt és nincs; itt csak a biztos megélhetés vágya kelt fel azok szivében, kiknek a sors oly módokat nem adott, melyek azt neki és családjának biztosítanák; itt az év minden szakában kenyérről van szó, melyet minden élő lény egyesek túlzott vagyonával szemben jogosan megkívánhat.

És éppen e kérdés az, mely nagyonis

f ililá,

Szivena.r<5l.

Kihamvadt szíri azt hittem, úgy van :

Nem tudok én érezni már Sem jót, sem roszat... és a lélek Belém csak haldokolni jár.

Azt hittem... és imé, kitört a Láng — gyorsan a hamu alól;

Boldoggá tett ez a kis szikra :

Szívem mostan ujjong, dalól.

Szikra volt csak. rejtező szikra,

De fölfedezte szép szemed És azt heves lángra szítani:

Olyan könnyű volt az neked I

Hadd lobogjon hát, hadd lobogjon,

Ha szivem’ égeti is el:

Boldog égés, ha ajkad csókol S puha karod szőrit, ölel I

Meteor.

Füstbe ment remények/)

Élelmes Henrik, a „Repülő Ámor“ érdemes „szerkesztője* és a „hű cselédéhez czimzett bizományi- és ügynöki-iroda tulajdonosa, épen becsukni készült a boltot, azaz — pardon — intézetet, a midőn megjött a várva

•) Mutatvány a Chrissto Miklós által szerkesztett „Békésmegyei Képes Naptárból." Ara 60 kr.

meggondolt és körültekintő ténykedést tesz szükségessé.

A ki azon véleményben van, hogy megyénkben és vidékünkön egy nagyobb szabású állami intézmény, gyár vagy ipartelep által czélt ér: az téves úton halad; mert nagy népességű községek és e községekben a népesség arányához mért proletariátussal kell számolni: csak megyénkről szóllunk: itt például egy Csabán esetleg felállítandó dohánygyár — melyet Csabának őszintén óhajtunk, és a melyre megyénkben és az alföldön, vidékénél fogva legjobban rászolgál, csakis a csabai szegény néposztályon fog könnyíteni, de megyénkben van a téli időszakban Ínség és gondokkal küzdő osztály Békésen, Szarvason. Orosházán, sőt Gyulán is, a ki minden ősszel kétségbeejtőieg tekint a téli 4—5 hó elé, mert nagyon csekély kilátása van ezen idő alatt magának a saját és családja fentartására szükséges élelmet megszerezni; azt pedig tőle kívánni nem lehet, hogy családját elhagyva, heteken hónapokon át otthonától távol legyen, és csekély keresményével két háztartásnak gondjait lássa el.

Ha vidékünkön csakugyan gyökeresen segíteni akarunk, módokról kell gondoskodni minden nagyobb, fejlettebb községben, például mint fentebb jeleztük megyénkben azon városokban oly telepek létesítésére, a melyek leginkább az ottani viszonyoknak megfelelnek s ezt alig hisz- szük, hogy kellő megfontolás után a keresett módoknak oly sokféleségénél fogva nehéz volna megtalálni.

Minden vidék, de különösen nagyobb városaink mai értelmiségük számánál, képzettségénél és jóakaratánál fogva irányadó véleményt mondhatnak e felszínre jutott kérdésben; s ha ezek véleménye nem volna elegendő: mint viszonyaink legjobb ismerője itt van a gazdasági egylet, különösen a gazdászat, és az aradi kereskedelmi és iparkamara az ipar, gyárak s rokontermó- szetű telepek terén ; remélhető, hogy ezek

behatóan foglalkozva a miniszter által önnön meggyőződése alapján szerzendő ta pasz tálatok kérdéseivel fognak utat és mó- dott találni oly vélemények nyilvánítására, a melyek módot és eszközt szolgáltatnak arra, hogy többé olyan dolgok ne zavar ják meg megyénk és vidékünk közönségének nyugalmát, mint a múlt tavaszon és nyár elején történt sajnos események.

Az irány, mely kiinduló pontul szolgálhatna a jövő eljárásban általánosan — jólehet csak egyéni nézetszerüleg — körvonalazva van dr. Gaal Jenő „Az alföldi munkásmozgalom“ czimü a magyar tudományos akadémia nemzetgazdasági és statisztikai bizottsága előtt felolvasott művében ; és jólehet mi az ott megirtakkal nem vagyunk egészen egy nézetben, és lehet, hogy velünk mások a viszonyokat behatóbban tanulmányozott s így jobban ismerők is más nézetben vannak: mégis irányadó helyen nézeteik nyilvánításával oly megállapodások létesítéséhez járulhatnak, a melyek a kérdésen nemcsak segíteni lógnak, de annak a jövőben felmerültét lehetetlenné teszik.

Megvagyunk győződve, hogy a miniszter útja a felmerült bajok gyökeres orvoslását tűzte ki czélul; hogy e bajok jövőre orvosolva legyenek, az irányt adható érdekelteknek elfogultságtól mentt szabad nézet nyilvánítására van szüksége; nem kételkedünk hogy azok, a kik mint irányadók az esetleges tanácskozásokban részt fognak venni, lelkűk és különösen szivük legbeusőbb meggyőződésétől áthatottan fogják véleményeiket és nézeteiket nyilvánítani, mit ha tesznek, az ügynek mindkét

— úgy a maguk, mint a munkások ügyének fognak szolgálatot tenni, s kilátás lehet reá, hogy jövőben békesség leend.

Segítséget Ígérő — bár íáradalmas

— útjában a minisztert őszintén üdvözöljük.

Békésvármegye közigazgatási bizottságának folyó évi november hó 18-án tartott rendes üléséről.

A vármegye alispánjának rendszerinti havi jelentése, tudomásul vétetett.

Gyulavári községében behajthatlanná vált pótadó hátralék tartozások törlése iránt hozott képviselőtestületi határozat illetékességből, a vármegye törvényhatósági bizottságához áttétetett.

Glaszner és Eibeschitz társvállalkozó czég- gel a macadam utakra 1891. és 1892 években szükséges kavics szállításra vonatkozólag kötött szerződés jóváhagyatott.

A fogház vizsgáló küldöttség által felvett jegyzőkönyvben felhozott a a bizottság által is elfogadott indokok alapján a gyulai kir. törvény- széki fogház épületnek czélszerü átalakítása elhatároztatván, annak foganatosítása végett a m. kir. igazságügyminiszterhez felterjesztés intéztetik.

A kir. ügyésznek a felügyelete alatt álló allami fogházak ügyeire vonatkozó f. évi szeptember és október havi rendszerinti kimutatásai — tudomásul vétettek.

A vármegye főorvosának az 1890—1891. évi cyclusról szólló oltási jelentése, valamint a közegészségügyi állapotokat feltüntető rendszerinti havi jelentése — tudomásul vétettek.

A közgazdasági előadó jelentése alapján felhivatnak a járási főszolgabirák és Gyulaváros polgármestere, hogy a szőllő telepeket újabban komolyan veszélyeztető Biack-rot és peronospera viticola penész gomba elpusztítására, az úgynevezett Yermorel féle permetező gépet szerezzenek, illetve szereztessenek Etö a szegényebb sorsú szőllő tulajdonosoknak pedig ilyeneket kölcsönözzenek, őket az elbánási móddal ismertessék meg, s oda hatni igyekezzenek, hogy a permetezés lehetőleg egyöntetűen egyszerre történjék, mert csak is igy lehetséges a kellő sikert elérni, szóval, hogy minden lehetőt kövessenek el, a komolyan fenyegetett szőllő termés jövőre való megmentésére.

Suk ' Gyula és társa csabai gőztéglagyárosoknak kövezetvám elengedése és a már befizetett összegek visszatérítése iránti kérelmüknek hely adva nem lett.

Szarvas községében az úgynevezett „Csizmadia“ utcza szabályozása ügyében hozott II od fokú alispáni határozat, a közbevetett felebbezés mellőzésével — helybenhagyatott.

Szarvas község képviselőtestületének 203. számú határozata, melyben a közigazgatási bizottság 909./91. számú rendelkezését hatályon kivart »esti posta“, a mely ugyan csak egyetlen levélből állott, de a mely mégis annyira felvillanyozta a t. „szerkesztő* urat, hogy annak az olvasása alatt úgy kipkedett-kap- kodott laposra vált zsebéhez, mint az a bizonyos Bernát annak idején a menykőhöz.

Ennek a kapkodásnak pedig meg volt a maga oka, mert az a levél szórul-szóra igy hangzott:

Tek. Szerk. Uram 1 . ,.

Kellő ismeretség hiányában általánosan kedvelt lapjához és irodájához fordulok alábbi kérésemmel. Komoly nősülési szándékból keresek ugyanis egy csinos, takaros, háziasán nevelt hajadont vagy gyermektelen özvegyet. Lehet 20—35 éves. Urias modor, kellő műveltség, — 30000 frt hozomány követeltetik. Siker esetén 1000 forint tiszteletdijat biztosítok. Levelet, ajánlatot Gubafalvára kérem.

Maradtam, stb.

Guba Gáspár, földbirtokos.

U. i. A levélhez mellékelt 3 darab tízest előleges költségre szántam. A tiszteletdijbó’ nem vonatik le. A fenti.

Hanem az öröm csak addig tartott, mig a levél végére nem ért és a mig kezébe nem vette a férjhez menni akarók jegyzékét, mert azon végig tekintve, nyomban felváltotta a zsebhez való kapkodást a bozontos fejnek kínos vakarása, a mi körülbelül annyit jelentett. mintka csak igv kiáltott volna tel:

— Ue, hol veszem azt a 30 ezer lorintos „portékát ?!“

Mert az igazat megvallva, daczára, hogy a „Repülő Amor“ minden száma tele volt a legkecsegtetőbb 50—60, sőt 100,000 forintos hozománynyal bíró ajánlatokkal, — egy ilyen magas „ázsióhoz“ kötött ajánlatot ez idő szerint nem tudott felmutatni Élelmes Henrik uram raktára.

Sőt még sokkal szerényebb igényeket sem tudott volna kielégíteni, — ha t. i. arra lett volna az „intézet* alapítva, — mert az összes férjhez menni vágyók bejegyzett száma nem volt több háromnál.

Azt a hármat is egy párját és hangját vesztett bús kardalosnő, egy bizonytalan korú, kihízott ,ex-papgazdasszony, és egy mindenáron „nagyságos asszonyságra* áhítozó zon- gora-tanit.ónö szolgáltatta, a kiknek, — ha volt is valamikor csinos alkatuk, de 30 ezer forint hozományuk még hármuknak összevéve sem volt soha 1

Node, kívül is esteit a számításon!

Hanem az „üzlet*, azaz a kikötött ezer forint, még a dolgok ilyen állása mellett sem esett kívül, mert arra nemcsak számított a redaktor úr, hanem erősen is hitte, hogy a reklám és véletlen segélyével nemsokára a zsebében fog ropogni. És hogy minél-előbb ott ropogjon : a „Repülő Ámor“ rendkívüli kiadásban jelent meg. A „lap* homlokán, az első helyen pedig ott feketéllett nagy rikító

uBiunB.81 a lep, nogy „egy gazaag roiaDir- tokos nősülni óhajt és keres egy csinos, fiatal hajadont vagy özvegyet 30 ezer forint hozo- raánynyal ... *

És a reklám használt — a véletlen kedvezni látszott, mert a megjelenés után harmadnapra egy illatos levélke — melyben egy „valaki* arra kérte a „tek. szerk.“ urat, hogy egy pár komoly szóra szivesen látja — azt bizonyította, hogy a „madárka“ vergődik már a lépen 1

Nosza : sietett is megfogni!

Hopp!... meg is fogta; mert amikor lihegve visszajött, az „iroda“ közepén megállva, ekképen monologizált:

— Igen, ... a „lapot“ megnagyobbítom ... a pamlagot megcsináltatom ... az irodát kimeszeltetem.

Azután pedig a „Fischerin du kleine“ nyakatekert melódiának fütyülése közben sietett megirni Guba Gáspárnak, hogy „széles körű ismeretsége folytán* talált már asz- szonyt, — még pedig csinosát is, fiatalt is, gazdagot is, csak jöjjön rögtön és — vigye.

a

♦ *

— Hon találom Guba Gáspár urat? — kérdé ragyogó arczczal a redaktor úr egy hét múlva az „Arany Szarvas“ szálloda portását.

— Igen — csomagol.

— Cso-ma-go-ol ? ? — tagolá a nem várt feleletet a portás után, mig magában önkény-