Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-11-15 / 46. szám
rokonok nevében is, fájdalommal tudatja szeretett nejének, a gondos anya, nagyanya és testvér lakácsy Petemé, szül. Pápay Máriának folyó évi november hó 13-án reggeli ?/J| órakor, életének 60-ik, boldog házasságának 36-ik évében, a a lotti szentségnek feladása után szívszélhfidésben történt gyászos elhunyták A megboldogultnak hűlt tetemei folyó hó 14-én délelőtt 10 órakor fognak i nagy magyarvárosi sirkertben örök nyugalomra tétetni; lelke üdvéért pedig az engesztelő szent mise ezt megelőzőleg reggeli 9 órakor fog a római kath. nagytemplomban az Eg-urának bemutattatni. Kelt Gyulán, 1891. november 13-án. Béke lengjen porai feletti Halálozás, özv. Petrof Mihályné borbély- üzlet tulajdonos, hosszas, súlyos betegség után folyó hó 13 án reggel meghalt. Temetése tegnap délután volt nagy részvét mellett. Nyugodjék békében! Öngyilkos katona. A 101, gy. ezred Zágrábban állomásozó egyik zászlóaljánál szakaszvezetői minőségben szolgált Schmiedt Gyula mező-herényi fiatal ember, a napokban szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. A mint bennünket értesítenek, a szerencsétlen ifjú nagyon könnyelmű természetű volt, s egy nagyobbszabású vétsége miatt 5 évi utánszolgálatra büntettetett; — úgylátszik, ismét olyan dolgot követhetett el, melyért még szigorúbb büntetésre volt kilatasa, s hogy ezt megelőzze, önkezűleg vetett véget életének. öngyilkos csendőr. A belényesi laktanyában _ Írja a nagyváradi „Szabadság“ a napokban eg y gyulai születésű csendőr öngyilkosságot követett el. A golyó a tüdőn keresztül hatolva a falba fúródott. Az öngyilkosjelölt még él. Egy főpap alapítványa. Schiffner Ede kanonok a napokban ülte meg születésének 70. évfor- j dulóját Endrődön, hol 39 évig működött mint lelkész és híveinek szeretetét, ragaszkodását érdemelte ki atyai bánásmódjával. A nevezetes napon a körükbe érkezett papot az endrődiek nagy ovácziókkal fogadták és úgyszólván, örömben úszott a község, hogy egykori lelkipásztorát viszontlátta. Scliijfner Ede, ki mindig ott szokott lenni hol áldozatkészségről van szó, ez alkalommal is hozzó méltó módon tette nagyfontosságuvá egykori egyházközségének örömünnepét, mert: egy kisded-óvoda felállítására ötezer forintos alapítványt tett, és egyúttal kijelentette, hogy a felszerelés és egyéb költségek fedezésére, amint az szükségessé válik, két, három ezer forintot kész rendelkezésre bocsátani. Schiffner kanonok ezen nagy szívre és lélekre valló tényéhez nem kell kommentár. Csabán ma van az evang. pap választás. Négy papjelölt van, Bakay Péter, Karén Pál, Csepregi György és Linder jaminai lelkész. A két elsőnek mindegyikének szervezett erős pártja van, hogy melyik lesz a győztes, arról még az utolsó pillanatban is meddő dolog lenne találga tásba bocsátkozni. A valószínűség mégis az, hogy Koren fog az urnából győztesként kikerülni. Orosházán az ártézi kút fúrását kedden délben végre megkezdték, a vállalkozók most nagy erőt fejtenek ki, éjjel-nappal folytatják a munkát, hogy az eddigi késedelmet valahogy helyrepótolják. Péntek délig a fúrással 26 méterre haladtak. Kezdetben agyagos földet, majd iszapot, azután futóhomokot találtak, utóbb ismét agyagos földbe megy a fúró. A jövő évi sorozás. A honvédelmi miniszter körrendeletét intézett a törvényhatóságokhoz az 1892. évi njonczozási előmunkálatok foganatosítása tárgyában. E szerint az 1892. évi ujoncz- állitásra felhívandó három korosztályt az 1871., 1870. és 1869. években született állitáskötelesek képezik. Több Ízben fordult elő, hogy oly egyének, kik születési helyükön a „teljesen ismeretlenek“ lajstromában szerepelnek s mint ilyenek, sokszor éveken át eredmény nélkül nyomoztatnak, időközben valamely más községben nyert illetőség alapján besoroztatnak a nélkül, hogy a születési hely hatósága erről értesittetnék és az illetőt a „teljesen ismeretlenek“ jegyzékéből törölhetné ; a miniszter szigorú kötelességévé teszi a hatóságoknak, hogy mindazon esetekben, midőn az időközben nyert községi illetőség alapján valamely másutt született egyén a községi összeirási lajstromokba fölvétetik, vagy egy ilyen, az illetékes járás javára besoroztatik, erről | születési hely hatóságát azonnal értesítsék Elkeresztelé8 és a belügyminiszter. Spett Gyula gyomai róm kath. lelkész, ki vallásos meggyőződésből különböző elkeresztelések miatt á hatóságokkal állandó összeütközésben él, daczára azon nagy port felvert ügynek, melyben mintegy másfél év előtt a csabai járásbíróság Ítélt, s ötét végrehajtás terhe alatt kötelezte az anyakönyvi kivonatoknak a reform, lelkészhez leendő átküldésére, mit aztán Spett nyakassága miatt kénytelen volt végre is hajtatni; újabban a gyomai szolgabirósággal jött hasonló helyzetbe, s Rohoska főszolgabíró által 50 frt pénzbírságra, esetleg öt napi elzárásra büntettetett, egyúttal kötelezve lett az anyakönyvi kivonat kiadására is. A megbüntetett lelkész egész a belügyminiszterig felebbezte ügyét, honnan a miniszteri határozat a napokban érkezett le. E szerint a mi niszter helybenhagyta a másodfokú Ítélet büntető részét, mely az első fokú ítéletnek megfele- lőleg, a plébánost szintén 50 forint pénzbüntetés esetleg öt napi elzárásra marasztalta, azonban megsemmisítette azt a részét, mely őt az anyakönyvi kivonat kiadására kötelezte. P.-Földváron a napokban polgári olvasókör alakult. Elnökké: Németh József gazdálkodót, jegyzővé: Lemer Jakab kereskedőt választották meg. — A gyulai m. kir. pénzügyigazgatóság közhírré teszi, hogy Gyoma község bor, hús, valamint a czukor és sör fogyasztási adója bérbeadása iránt f. évi október hó 30 án 27382. szám alatt folyó hó 16, 17 és 18-ra kiirt árverés ezennel vissza- vonatik. Új-Kigyóson az újabbi orvos választás hétfőn ejtetett meg. A képviselőtestület ez alkalommal több pályázó közül egyhangúlag dr. Divis István fehérmegyei velenczei körorvost választotta meg. Egy békésmegyei házaspár szerencsétlensége. A borsi határban a nagyvárad-debreczeni állami út mellett Bors és Artánd községek közt két em béri hullát találtak. A rendőri nyomozat kideri- dette, hogy ezek Kocsis Gergely es neje Budai Zsuzsánna, békésmegyei, füzes-gyarmati lakosok, kik Füzes-Gyarmatról e hó 7 én két lóval, szekérrel indultak el, hogy Nagyváradra besorozott katona fiukat: ifj. Kocsis Gergelyt meglátogassák s szokás szerint, élelmiszereket vigyenek neki. 7-én este 8 órakor az Artánd és Bors közt levő Dombi csárda állásába szállottak s innen S-án a bájnál szürkületében 5 és 6 óra közt folytatták utjokat szekerükkel Nagyvárad felé. De alig mentek fél kilométer távolságra a korcsmától, az útról, mely igen keskeny, majdnem két méter magas töltésről szekerestül lefordúltak a mélységbe, ahol a szekér mindkettőjüket leboritotta, úgy, hogy az asszonynak a szekéroldal nyakszirtjéra, a szekeren levő egy zsák szemes tengeri vállára, a férfinek pedig arczára a lovak élelmére szánt pelyva és a két csomó tarisznyába rakott élelem s hasára ugyanazon zsák tengeri másik vége esett; mindkettőnek lábszárait pedig a szekér első fel- hércze és saroglyája a földhöz nyomta. Ezen helyzetben találta őket 8-án reggel 7 órakor Szabó Lajos borsi község-gazda, ki a dombi korcsmáros Glück Sámuel segítségével őket a szekér alól kiszabadította, de már akkor — jóllehet testük egészen meleg volt — halva voltak. A vizsgálat megállapította, hogy midőn a dombi korcsmából elindultak a szekérrel, nyomban elaludtak, mert a szekér nyomai szerint az úton össze-vissza mentek, mig nem a magas töltés széléhez jutva, lezuhantak. Ezt igazolta a járásorvos és körorvos által megtartott orvosrendőri bonczolat is. Nevezetes a megemlítésre, hogy egy kis kutya, mely szintén a szekeren volt, egy kötéllel a szekér oldalához kötve s a lovak életben maradtak. A két ló türelmesen állott, a kis kutya vinyogott, mig kiszabadították halott gazdáikat. Útonálló szabósegéd. Tóth József, alsó sze- lestényi születésű kalapossegéd, a Kondorosról Szarvasra vezető országúton menvén befelé a városba, útközben Molnár Károly szabósegéd megtámadta s a nála levő 13 forintot erőszakkal elvette. Kárvallott azonnal jelentést tett a kondo- rosi csendőrállomáson, minek következtében az útonálló szabósegédet a csendőrség elfogta, s nála az elrablott pénzösseget megtalálván, további eljárás végett a szarvasi kir. járásbírósághoz átkisértette. ICözgazcLaság. Állattenyésztési pályázat. Az országos ma gyár gazdasági egyesület uj hivatalos lapja a „Köztelek“ szerkesztősége pályázatot irt ki a gazdasági haszon-állatok tenyésztésének bármely ágáról Írandó gyakorlati czikkre. A pályadíj 100 frank, mely időközönként ismétlődve fog különböző gazdasági kérdések megvitatására kiíratni. Az állattenyésztési pályamunkák folyó évi november hó 20-ig küldendők a | Köztelek“ szerkesztőségéhez, Budapestre. Szöllővessző-forgalom-szabályozás. A phylloxera terjedése már nly arányokat öltött, hogy nem a vész terjedésének meggátlását, — mert az mar többé nem lehetséges — hanem a szol- lök felújításának akadályait kell elhárítani. Ez akadályok egyike volt eddig a szöllővessző forgalom korlátoltsága, mert a szöllővessző forgalmat akadályozó intézkedésekben az a törekvés jutott érvényre, hogy azok a területek, a melyek még vészmentesek, a megfertőzéstől minél tovább megóvassanak. E törekvés ma már czéltalan, mert alig van olyan hely, hol a pusztító rovar nem észleltetett volna, sót az immunis homok-talajok kivételevei alig van szöllőterület, mely ne volna már inficiálva, habár még vészmentesnek látszik. A földmivelésügyi miniszter ezért a szöllővessző forgalom korlátáit ledönteni s a forgalmat szabaddá tenni szándékozik. Ez okból a miniszter tudni kívánja, vájjon a vármegye egész területén a szöllővessző bevitel szabad legyen-e, vagy pedig szöllőmiveléssel bíró azon községek, a melyekben a phylloxera jelenléte még nincs megállapítva, a szabad szöllővessző forgalomból a szabadbevitel tekintetében kizárassanak. A miniszter még azon óhaját nyilvánítja, hogy a már czéltalan elzárkózás minél kissebb területre, minél kevesebb községre szorittassék, jobban mondva a községek a szabadvessző bevitel mellett nyilatkozzanak. Határidőül a miniszter deczember hó 15-éttüzi ki, mely idő alatt a községeknek elég alkalmuk lesz a fenti kivánalom érdemében nyilatkozni. A mély szántás haszna. A jó szántás egyik legfontosabb kelléke a földmivelésnek. A jó szántás alatt nemcsak a kifogástalan tiszta barázdát, a jó földforditást értjük, hanem igenis, a viszonyokhoz mérten a szántás mélysége lehet mondani a jó szántás főkelléke. A mikor én még fiatal gazda voltam s egy jóhirü gazdasági tanintézetben hallgattam a gazdasági tudományokat, egy tanárom arra tanított, hogy az a gazda, a ki eddigeló 4 hüvelyk mélyen szántott s a szántás mélységével lassankint lemegy 8 hüvelykre (ha földjének altalaja megengedi) az a földjét megkétszerezte. — A mióta erre tanítottak, azóta 16 esztendő múlt el s én annak a tanárnak minden tekintetben igazat adok. — A szántás mélysége hazai viszonyaink között oly rendkívüli fontossággal bir, hogy annak a jelentőségét minden jobb érzékkel biró gazda elismeri. — Javulást is látunk földmivelési eszközeinkben. Az előtt a könnyebb szerkezetű ekékkel szántottunk; ma már a kisebb földmi- ves részére is egészen vasból készült olcsó, mély szántásra tökéletesen alkalmas ekék állanak rendelkezésre. Nagy uradalmaink pedig a gőzekóket veszik igénybe. De miben is áll az a nagy haszna a mély szántásnak ? Ha mind nem is sorolom föl egyenként, elmondom jelentőségosebb előnyeit. A mély szántás megvédi a gazdát a szárazság ellen. Már pedig tekintve a mi hazai viszonyainkat, ez már olyan előny, ha elejtenénk a többi vele járó hasznot, már is nagyon sokat használtunk volna magunknak. Mentül mélyebben szántunk, annál vastagabb, művelt, porhanyóé földréteg áll rendelkezésünkre; már pedig az nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a por- hanyósabb, omlós talaj sokkal tovább tartja meg nedvességét, mint a kemény, műveletlen talaj. Miért? azért, inert részeinek összetartozósága oly laza, hogy a vizet, a mit a téli nedvesség, vagy nyári lecsapódások által összegyűjt, csak lassan képes elpárologtatni. Másik jelentősége a mély szántásnak, hogy több vizet képes magába összegyűjteni s ez által haszna abban is nyilvánul, hogy nedves években gyorsabban művelhető, mint a sekélyee szántott föld, a mely a nagy tömeg vizet nem képes elnyelni, gyakran késő nyárig mocsárrá alakítja azt. Hogy vastagabb műveletü földön a növények gyökerei alkalmas helyet találnak terjeszkedésökre s gyarapodásukra, s több tápanyagot kereshetnek s igy nagyobb termést is hozhatnak, ezt bizonyítani fölösleges. Elmúlt aszályos éveinkben szemmel is láthattuk, hogy, mig a jobban művelt uradalmi földeken a gabona még üde zöld színű volt, a rosszabbul művelt kisgazda földje az araszos árpa fejét ki sem bírta hányni, a szárába sült. Már most az a kérdés, mikor szántsunk mélyen? A mély szántáshoz nem alkalmas m^dén évszak; nem pedig azért, mert a nyári évszakban a természet termékenyítő ereje nem nyil- vánúl oly előnyösen, mint télen, a mikor a száraz fagy s a hőség és nedvesség egymást váltogatva omlékonynyá, termékenynye teszi földünket. Hogy pedig milyen növény alá szántsunk mélyen, az egészen közönyös. A mély szántást minden növény meghálálja, de legalkalmasabb helyet találnak a mély talajban a kapás növények: a répa és a tengeri, I ezek után ha lu- czernát vetünk, ez is gazdag s porhanyó földet talál az igy megmunkált földön. Most már az a kérdés, ha valaki már egyszer megmélyitette a földjét, kell - e azt minden évben tennie? Nem föltétlenül szükséges, mert a föl fordított vastag réteg úgy is müveit területszámba megy; de ha azt a hasznát tekintjük a mély szántásnak, mely abban nyilatkozik, hogy véd a szárazságtól, akkor helyesen tesszük, ha a mély őszi szántástól soha sem térünk el. Kissebb méretű gőzkazánok vizsgálata. Fordultak elő oly esetek, midőn a legfeljebb 100 liter űrtartalommal biró gőzfejlesztők, melyek használati nyomása 10 légkört túl nem halad, több ízben balesetet okoztak. Az évekkel ezelőtt kiadott kormányrendelet szerint az ilv kissé bh erő*. fejlesztők hatósági felügyelet és ellenőrzés alá nem tartoztak. A közbiztonság érdeke megköveteli, hogy a baleseteknek eleje vétessék. Ezért a kereskedelemügyi miniszter elrendeli, hogy a legfeljebb 100 liter űrtartalommal biró s egy légkörnél nagyobb, de 10 atmosphérát meg nem haladó feszélylyel működő gőzkazánok vagy gőz- fejlesztők csak úgy legyenek üzembe vehetők, ha azok egy a használati nyomásra szerkesztett biztonsági szeleppel és egy manometerrel felsze- relvók. Ily nemű kazánok víznyomási próbája ezentúl is elmaradhat, azonban az illető gőzfejlesztő készülék első üzembe vétele előtt szemle útján hivatalból kell megállapítani a kir. mérnöki hivatalnak, vájjon a jelzett biztonsági felszerel- vénynyel el van-e látva a kazán vagy sem? Törvényszéki csarnok. A tolvaj házaló. Kohn Sándor, gyomai lakos, 19 éves, házaló, a „mi van eladó ? !“ felkiltások után behivatott Vidó Jánosné házához s itt tolira kezdtek alkudni, mely alkú csakhamar sikerült is közöttük, s midőn Vidónó a derékalj felbontása végett egy kést keresendő kis időre az ágytól eltávozott, Kohn Sándor addig a két derékalj közt megpillantott egy péuztárczát, mit legott magához vett s a zsebebe csúsztatta; s eltávozása után, otthon lakásán a pénzt mintegy 100 forintot, egy kép-ráma mögé rejtette le. Káros Vidóné kis idő múlva elment Kohn-hoz, pénzét visszakövetelendő, miről ő azonban mit sem akart tudni, míg végre is azonban a rendőrség előtt, valamint a kir. törvényszék előtt is töredelmesen bevallotta a lopást, a miért őt a törvényszék a héten 3 havi fogházra ítélte, mit azonban Kohn sokalván, de a királyi ügyész keveselvén: az ügy felebbeztetett. Vakmerő bemászó. Leszták András, tót-kom- lósi illetőségű, orosházi lakos, 20 éves, napszámos, arról az oldaláról ismeretes, hogy a pénzt igen szereti, de annál kevésbbé — a munkát, s így, midőn épen pénz fogytán volt, hadi tervet fundált ki, s midőn Tószegi Andrásné háza előtt csavargóit, mivel az asszony piaczon volt, kapta magát az ölnél is magasabb kerítést megmászva, több ott kezébe kerülő kulcscsal a szobába jutott, ott kutatást tartott, a mi 27 frt készpénz eredményt szült, mit magához vevén, a mint jött — ment is; de szorgalma gyümölcsét nem sokáig élvezhette, mert alig hogy 10 krért dohányt vehetett, a zsandárok elcsípték. A törvényszék 1 évi börtönre ítélte. Vádlott a legnagyobb lelki nyugalommal vette büntetését, s azonnal hozzá is kezdett azt leülni. Irodalom. Tésztanemiiek készítése czím alatt jelenik meg legközelebb egy hézagot pótló munka, melyet teljes jóindulattal ajánlunk minden magyar gazdasszony figyelmébe. A mü közel 300 féle tésztának különböző módon való elkészítésével ismertet meg s hisszük, hogy mint páratlanul álló munkát minden gazdasszony igyekezni fog megszerezni. A mű szerzője Erzsi néni, a múlt évben megjelent s a közönség és sajtó által kedvezően fogadott befőttes könyv írója. A könyv előfizetési ára 80 kr., mely összeg legczélszerűb- ben postautalványon előre küldendő be Tarczali Dezső könyvkiadónak Nyíregyházára, ki bérmentve küldi meg mindenkinek megjelenés után a derék munkát. Megjelenés után a könyv ára 1 frt lesz. HIRDETÉSEK. Ház-eladás. Gyulán a nagyoláhvárosi ro- mán-utezai 1631. számú lei, áu Z„ jó forgalmú szatócs-üzlettel eladó. Bővebb értesítést nyerhetni: Illovits György 218, 2—3. háztulajdonosnál. párisi világkiállitáson lett kitüntetve, ior. qb—.»«
