Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-20 / 38. szám

38-ik szám.

Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők.

Kéziratok nőm adatnak

Előfizetési díj:

■ i Egész évre . 5 frt — kr, Félévre ... 2 »50 Évnegyedre . 1 1 25

Egyes szám ára 10 kr.

Gyula, 1891. szeptember 20-án.

X. évfolyam.

f } Társadalmi és közgazdászati hetilap

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZDoToay1 János.

Eiadi hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők.

Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban.

; Nyílt-tér sora 10 kr.

’V» ti in, -f 1 j

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. sz., — Bécsben: Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési

irodáiban, a szokott előnyös árakon.

Előfizetési felhívás

a

1S01. ó^ri IT7"-ils: neg:yed.óre.

Évnegyedes tisztelt olvasóink előfizetése e hó végén lejárván, teljes tisztelettel kérjük annak mielébbi szives megújítását, s lehetőleg új előfizetők gyűjtését.

Lapunk e megyében sokkal régibb, semhogy hosszas ajánlgatásokra szükségünk volna; iránya közönségünk előtt ismeretes, s az eddigi támogatás tanúsítja, hogy ez irányunk helyes; czélunkat eléggé hangoztattuk, s ha azt újra tennénk, csak ismétlésekbe bocsátkoznánk.

Előfizetési ára lapunk élén olvasható, s az legczélszerübben postautalványon küldhető be

„a ,Békés* szerkesztősége és kiadóhivatala Gyulán“ czím alatt.

A vármegye közgyűlése.

A vármegye tavaszi közgyűlése óta nem merültek fel olyan események, melyek az újdonság ingerével hatva, nagyobb érdeklődés keltésére jogosíthatnának. A vármegye őszi közgyűlése, a meglehetősen terjedelmes tárgysorozat daczára, egyhangúnak, hogy ne mondjuk unalmasnak ígérkezik.

Igaz, hogy a közgyűlés erős munkaidőre is esik. A szüret — ahol t. i. a fillokszéra s az idei nagy jégverések a termést el nem pusztították — megyeszerte holnap kezdődik, a tengeri szedés pedig mindenfelé folyamatban van. Nagyon érde-\

kés tárgy legyen az, mely a megyebizottsági tagoknak gazdálkodással toglalkozó túlnyomó részét ilyenkor a székvárosba vonzani képes legyen.

Hát ilyen érdekes és tegyük hozzá, hogy érdekességén felül, még fontos tárgy pedig önkéntelenül is kínálkozott volna, ha amint pár héttel ezelőtt még kilátás volt reá, akadt volna olyan független megyebizottsági tag, aki Szapáry Gyula gróf belügyminiszternek, vármegyénket és vármegyénk adminisztrácziójátwéZíaííawMi meg* bélyegző nyilatkozatával szemben állás foglalást indítványozni merészéit (?) volna. Szégyenünkre mondva : Békés vármegye aligha nem az egyetlen törvényhatóság az ország területén, mely olyan magas helyről elhangzott, és tegyük hozzá hogy igazságtalan enuncziácziót, aminő a miniszterelnöké volt, meghunyászkodva, némán, ellenmondást, tiltakozást, vagy legalább védekezést meg sem kísérelve, eltűrni, zsebre dugni képes legyen. A fó- s póttárgysorozat legalább nem tanúskodik róla, hogy a famózús miniszteri nyilatkozat valaminő indítvány, vagy határozati javaslat alakjában tanácskozás tárgyát képezze, s igy nincsen egyébb hátra, mint hogy mi is bünbánólag vonjuk vissza a belügyminiszteri „Kraftausdruck«-ok fölött annak idejében talán kissé élesen nyilvánított méltatlan Kodás unkát, mert el kell ösmernünk, hogy az a vármegye, amely ilyen miniszteri szavak fölött hallgatagon napirendre tud térni, helyesebben írva azokat még napirendre sem meri tűzni, az a vármegye teljes mértékben rászolgált és megérdemli, hogy úgy bánjanak el vele, ammt a belügyminiszter, nem csupán ama kirohanásában, hanem más egyéb tényeiben is elbánt, s remélhetőleg jövőben is eként fog cselekedni.

Ama körülmény, hogy a közgyűlés tisztviselő választással is egybe lesz kapcsolva, ezúttal egyátalában nem ok reá, hogy a bizottság tagjai nagyobb számban

jöjjenek be. Az üresedésben levő állás tudvalevőleg a szarvasi főszolgabirói, melyre tudtunkkal mindössze ketten pályáznak : dr. Krcsmárik János h. főszolgabíró s Po- povics Szilveszter a vármegye első aljegyzője. Mindkét jelöltnek vannak hívei, mind- azáltal a választási küzdelem nem ígérkezik hevesnek.

A közgyűlésnek egyik legfontosabb s egyúttal zsebbevágó dolga a különféle pótadók megszavazása. Egy perczentes pótadó kell a megyei közkórház további haló gatást nem engedő végleges kiépítési költségei, egy perczent pedig a betegápolási alap részére. Mindkét rendbeli pótadó megszavazását a szükséglet nemcsak indokolja, hanem elkerülhetlenné teszi.

A katona beszállásolás évről évre nagyobb terhet ró a vármegye közönségére. Úgy tudjuk, hogy a pótadó e czimen most is felemelni javasoltatig ; noha a költségvetés még nem számit arra, hogy a munkásmozgalmak miatt a vármegye számos községébe kirendelt katonaság tetemes elszállásolási költségeit esetleg ezen alap fogja fedezni. Eme kérdéssel kapcsolatos! különben (Jsorvás községnek a tárgysorozat 19-ik pontja alá iktatott kérvénye, melyben a község a katonaság elhelyezési költségeit a katona beszállásolasi alapból kéri fedezni. Hg Gsorvásnak, és az o példáján el- indulolag esetleg más községeknek ohajat, mely szerint a tetemes elszállásolási költség fizetésének kötelezettsége aiul szabadulni vágynak, nem csak méltányosnak, hanem jogosultnak is tartjuk; nem olyan arou azonbau, hogy ezen költségeket a vármegyének, törvényhatósági potadoval kezdettől lógva busásán ellátott összkö- zönsége viselje. Ezen katona elszállásolások, akár volt rájuk szükség, akár nem — ami tölött nem akarunk vitatkozni — nem csak egyes községek, vagy a vármegye érdekében, hanem azok szűk körén telemel- kedö állami szempontból történtek, és így ezen elszállásolási, s egyáltalában a munkás mozgalom előidézte költségek fede- zése, igazság és méltányosság szerint csak is az államkincstárt terhelhetik.

Lapunk szűk keretét túlhaladná a tárgysorozat minden pontjára nézve megtenni észrevételünket; ez lehetetlen, de egyúttal felesleges is lenne, annyival inkább, mert az állandó választmány eddig elé hozzá szoktatott bennünket, hogy a tanácskozás alá jutó ügyeket nagy gonddal, körültekintéssel es alaposan készíti elő, mely körülmény nagyban megköny- nyiti a sajtónak ellenőrző kötelességét. — Mindössze még egy tárgy van, amely fölött nem akarunk hallgatag elsiklani, azon reményben, hogy ez a tény a közgyűlésen is beható tanácskozás tárgyát fogja képezni. A községi gyámpénztáraknak a községi kezelés és önkormányzat alatt leendő további meghagyása ugyanis olyan feltételekhez szándékoltatik köttetni, amely feltételeket a gyámügyi törvény sem szabja elő, de a községek sem teljesíthetik, ha csak különben is magas közterheiket az elviselhetetlensógig nem akarják fokozni. Miután azonban nemcsak a községeknek önkormányzati joga — mit csonkittatla- nul óhajtunk megőrizni — hanem közgazdászati s különösen a közhiteli szempontok is amellett szólanak, hogy a gyám* pénztárak továbbra is a községek kezelése alatt maradjanak, csak az elöljáróság, főszolgabírók és az árvaszók teljesítsék jövőben nagyobb szigorral ellenőrzési kötelességüket, reméljük, hogy a közgyűlés nem fog egykönnyen beleegyezni a községi gyám- penztárak megszüntetésébe, illetőleg azok czentralizácziojába ; nem log már csak azért sem, mert — tudvalevő dolog — ho^y a közigazgatási törvényjavaslatok között a gyámügyek relormja is benfoglaltatik és oly „periculum in rnora“ nem forog fenn, mely epen Bókésmegyére nézve nehezítse meg az új törvény életbe léptének megvárását.

T Ált Cg A.

Hallgass te szív..!

Hallgass te szív, hallgass te rab I Csörgesd tovább a lánczolcat,

Mit szép szeme reád rakott;

Börtön lett már a te lakod.

Legyőzve és leigázva —

Ne gondolj te semmi másra,

Mint csupán a szerelemre;

Értté sok száz — irigyelne I

Szerelemért hány szív dobog I?

S az a furcsa, kínos dolog.

Hogy nem jő el szép tavasza ;

Míg vágy s óhaj elhervasztja.

Te benn vagy e kikeletben :

A szellő is értted lebben S neked nyilik minden virág ;

Élvezd, rabold, szedjed tehát I . . .

Nyájas börtön a te lakod I Mit szép szeme reád rakott :

Csörgesd tovább a lánczokat . . .

Hallgass, te szív, hallgass, te rab 1

Jámbor.

é p d a 1.

Hol a Körös vize gyorsan folydogál, Képzeletem mulatozni oda jár ; Láthatatlan, mint egy tündér Be-beles az ablakon,

Megvizsgálni: mit csinál ott Az én édes angyalom 1 ?

Harmat-keze levelet ír sebesen,

Minden szava azt susogja : szeretem 1 És a csókot és ölelést,

Mit belé ir édesem :

Már, ajkamon, már keblemen Érezem és élvezem 1

Igen bizony, édes — kedves tubiczám 1 Hozzád megyek minden késő délután: Megcsókollak, megölellek Képzeletben csöndesen . . .

S te azt hiszed, azt gondolod ;

Álmodoztál — éberen 1

Meteor.

2*£egrixixa.á.2xi. ...

Megiunám a világ borát,

Még se’ oltja szomjam’;

Nem az vagyok, nem lehetek —

Aki nem rég’ voltam.

Mig ezelőtt önkénytelen Templomba vitt lábom !

Most, mint korhely, éjjel-nappal Csak a korcsmát járom.

Hordd hát a bort, csaplárosné 1 S mig kortyonkint nyelem :

Fulladjon e tengerbe — a Kigúnyolt szerelem I

Korhely.

Az utolsó forradalmi proklamáczió.

Az i348—49-iki szabadságbarcz emlékeinek kiállítása nemcsak ama nagy idők nagy eseményeiről szóló képekben, nemcsak a vértanúktól maradt drága ereklyékben gazdag, hanem a függetlenségi harczra vonatkozó ok'

mányokban is. A proklamácziók gyűjteményében állandó élénk érdeklődés tárgya az utolsó forradalmi kiáltvány, a mely a kiegyezés előtt négy évvel, 1863. nov. 24-én kelt s következőleg hangzik:

Kossuth Lajos Kormányzó Rendeletéből Az Országos Függetlenségi Bizottmány.

A Nemzethez.

Tántoríthatlanul él Nemzetünk keblében a hü ragaszkodás az 1849-iki zászlóhoz. Minden alkut kizáró határozottsággal el van a Nemzet nagy többsége tökélve, lerázni Hazánkról I gyűlölt német uralom jármát.

De mert nemzeti életünk küljelenségei újabb időben ez eltökéléssel nem voltak összhangzásban, Hazánk természetes szövetségeseinél külföldön Nemzetünk határozottsága iránt kétség támadott.

E kétség volt a legnagyobb akadály Kormányzónk útjában Hazánk felszabadításának biztosítására intézett törekvéseinél.

Ez akadálynak elhárítását sürgős parancsoló szükséggé teszi a világesemények legújabb fordulata, mely az idegen járomban szenvedő népeknek a felszabadulásra kedvező kilátást ígér.

Életjelt kell adnunk; miszerint természetes szövetségeseink meggyőződjenek, hogy a közös ellenség ellen a Magyar karjára biztosan számíthatnak. Gonddal kell lennünk, hogy az események fordulata felett megfélemlett Osztrák ámításai Nemzetünket halóba ne keríthessék. — Készülnünk kellt hogy a ked.

vező alkalmat erélyesen felhasználni képesek legyünk.

Ezeknek eszközlése végett Kossuth Kor* mányzó úr minden ezelőtti megbízatásokat megszüntetve, egy új Országos Bizottmány alakítását tartván szükségesnek elrendelni; ezennel tudtul adatik a Nemzetnek, hogy e rendelet következtében az Országos Függetlenségi Bizottmány megalakult, s hogy az czélul tűzve ki magának az 1849-iki Függetlenségi Nyilatkozat valósítását, az ügyeknek Hazánk választott Kormányzójától vett s veendő utasítások szerint vezetését minden áldozatra kész határozottsággal kezeibe vette.

A Bizottmány megvárja a Nemzet hazafias érzelmeitől, hogy körülmény szerint kiadandó rendeletéi kész engedelmességgel, irányadási követéssel, intézkedései közremun- kálással s foganatosítással találkozandnak. Az 1849-iki zászlónak mind nyilt, mind különös figyelemmel kitérendő álarczos elleneit komolyan inti, hogy minden fondorkodások* tói, a honárulásra mért büntetés terhe alatt óvakodjanak. — Mindenesetre pedig kinyilatkoztatja az Országos Függetlenségi Bizottmány, hogy rendeletéinek sikert, intézkedéseinek foganatot szerezni tudand is, el is van határozva.

Legyen e nemzet jó reménynyel. Készüljön minden becsületes hazafi a cselekvéshez! Jelszavunk : 1849. és győzelem 1

Kelt Buda-Pesten, November 21-én 1863.

Az „Ortzágoi Függetlenségi Bizottmány“ feliratú pecaéthelya,