Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-09-20 / 38. szám
adásvételi szerződés Pót-tárgysorozat az 1891. évi szeptemberi őszi közgyűlésre, (Vége.) 16. Nagy-Szénás község kérvénye, Blahó Mihály és társaival kötött jóváhagyása tárgyában. 17. Öcsöd község kérvénye, a kéményseprési szabályrendeletre vonatkozólag, 18. Csorvás község képviselő-testületének határozata az 1892. évi községi közmunkára vo natkozólag. 19 Oláh Mihály és társai békési lakosok felebbezési kérelme, a békési 1885—1889-ik évi községi adók felülvizsgálatára vonatkozólag. 20. Körös-Tarcsa község kérelme, a tűzrendészed szabályrendelet 3. §-ának megváltoztatása tárgyában. 21. Gyulaváros határozata, a városi cselédség fizetésének felemelése tárgyában. 22. Nagy Károly árvaszéki elnök kérelme, 6 heti szabadság iránt. 23. Eördögh Lajos orosházi főszolgabírói kérvénye, 3 havi szabadság engedelyezése iránt Békésvármegyé közigazgatási bizottsága nak folyó 1891. év szeptember hava 14-én tartott rendes ülése. A vármegye alispánjának lapunk előző szá mában egész terjedelmében közlött rendszerinti havi jelentése tudomásul vétetett. Több hadkötelesnek kivételes nősülés iránti kérvénye — am. kir. honvédelmi miniszterhez! pártolólag felterjesztetett, Prosok Sámuel mezői herényi illetőségű hadköteles hasontárgyú folya modványával pedig elutasítva lett. Szabó Zsuzsánna öcsödi illetőségű ingatla naira 156 frt erejéig— Nagy-Körös város javára a kielégítési végrehajtás elrendeltetett. A jelenleg községi kezelés alatt álló gyám pénztáraknak — megyei központi kezelés alá helyezése tárgyában kiküldött bizottság indítványa — további intézkedés végett a vármegyei köz-l gyűléshez áttétetik. Szarvas város bírája, első jegyzője és közgyámja ellen azért, mert a közigazgatási bizottság vonatkozatos határozata ellenére, a Viskó-] vics fóle sikkasztás óta jelentkező szarvasi nagykorú árvák részére kiutalványozott tömegeket] nem a városi közpénztárból, hanem az árvapénz-j tárból fizették ki, a fegyelmi eljárás elrendeltetett, melynek foganatosításával, a járás főszolga- birája bízatott meg. A vármegyei főorvosnak Dr. Wallfisch Fe- rencz csabai gyakorló orvos ellen megejtett vizsgálatáról beadott jelentése, valamint a vármegyei közegészségügyi állapotot feltüntető rendszerinti havi jelentése — tudomásul vétettek. Felhivatnak a járási főszolgabirák és Gyula város polgármestere, hogy a községi faiskolák fontos ügyét élénk figyelembe tartsák s ott ahol annak szükségét látják, szigorúan intézkedjenek, hogy azok kellőképen kezeltessenek, s a lakosság szükségletére kellő mennyiségű gyümölcs és egyébb facsemete álljon rendelkezésre. A vármegyei állami fogházak ügyeire vonatkozó kir. ügyészi rendszerinti havi jelentés — tudomásul vétetett. Az orosházi járás főszolgabirájának jelen tése, hogy az orosházi-gyulai útmenti tanyai is kólához vezetendő út kisajátítása iránti tárgyalások eredményre nem vezettek — tudomásul vétetett; amennyiben pedig a tanyai tankötelesek oktatásáról különösen a tót-komlósi út mentén 1 az úgynevezett pesti utón még gondoskodva nincs, felhivatik az orosházi járás főszolgabirája, hogy utasítsa Orosháza község elöljáróságát, miszerint a jövő 1892 -ik évben építendő tanyai iskola helyiségének meghatározását vegye tárgyalás alá, a megkivántató építkezési tervet készíttesse el és a jövő év. mártius hó végéig ide terjessze be. Csók György orosházi községi polgári iskolai igazgatónak Orosházán egy magán polgári lö&nyis".ola felállithatása iránti kérelme — az orosházi községi iskolaszéknek vélemény adás végett kiadatott. Békés község határában megüresedett tani tói állomás betöltése czéljából tartandó tanító választó gyűlés elnökéül Dr. Hajnal István köz igazgatási bizottsági tag kiküldetik. Oroshárán rendszeresített polgári iskolai segédtanítói állásra Bakos Kálmán megválasztása jóváhagyatik és megerősittetik. A tót komlósi iskola fenntartó társulat se gély iránti kérvénye 200 forintnyi segélyre ajánlás mellett a vármegye állandó választmányához pártolólag áttétetik, s a kérvényt a bizottság a vallás miniszter előtt államsegélyre is fogja aján lani annak idejében, ha a társadalom részérő. való élénkebb felkarolás annak némi állandóságot fog biztosítani. A csabai iskolák ügyében mielőtt érdemleges határozat hozatnék, (mely ügynek tárgyalása csak nem egy fél napot vett igénybe) ide bemu- tandó lesz Csaba község képviselő testületének az iskolák ügyében augusztus 3-án hozott hatá rozata, valamint az iskolák csoportosítására ki küldött bizottság javaslata is, amelyek alapján hozandó érdemleges kb. határozat a vallás mi niszterhez fog felterjesztetni. A gyulai pénzügyigazgatóságnak. az adó ügyek állapotát feltüntető rendszerinti havi je lentése, amely szerint az elmúlt hónapban az egyenes állami adónál — a múlt évi hason idő szakhoz képest a bevétel 17953 frt 39 */a krral kedvezőbb, a hadmentességi adónál pedig 2589 lrt 77 krral kedvezőtlenebb, tudomásul vétetett, Gyoma községének tőkekamat adó ügybeni megfelebbezett pénzügyigazgatósági határozat, a bizottság által is helyben hagyatik. A kir. állam építészeti hivatalnak rendszerinti havi jelentése tudomásul vétetett. A mező - berény-k.-tarosai törvényhatósági kőút felülvizsgálati jegyzőkönyve 111154 frt 01 kr tiszta keresettel és 16154 frt 01 kr végjárandósággal jóváhagyatik. Orosháza község 1890. évi közmunka vált- ság dijjából 98 frt törlése elrendeltetik, 70 frt pedig ieiratik, s e helyett )40 kézi közmunka nap felvétele elrendeltetik. A Békésvármegye területén fekvő Bucsa pusztának a kaiczagi posta és távirda hivatal kézbesitési köréből az ecsegi Jász-Nagy Kuó- Szolnok vármegyei posta hivatal kézbesitési kőébe való beosztása ellen a közigazgatási bizottság részéről mi észrevétel sem tétetik. A gyulai vasúti állomásnál szükséges gya log útátjáró létesítése ügyében a m. kir. állam asutak igazgatóságának értesítése oly felhívással adatik ki Gyula város polgármesterének, hogy a _I5 frnyi építési költség mikénti fedezése iránt, az érdekeltek meghallgatása után — véleményes jelentését ide október 1-éig tegye meg. A vésztői vasúti állomási m. kir. távirda küldöncz dijj szabályzata — helyben hagyatik. Gyula város, Gyulavári, Doboz, Csaba, Bé kés, K.-Tarosa, Szarvas, Kondoros, Gyoma. Fü zes-Gyarmat, Vésztő, Orosháza, P.- és Sz.-Szent Tornya és Tót Komlós községek képviselő tes tületének határozataik az 1892-dik évi község közmunka kötelező megváltásának mérvét megállapító részeiben — helyben hagyatnak, Szeg halom és K.-Ladány községek képviselőtestüle-1 teinek hason tárgyú határozataik azon módosítással, hogy a kötelező megváltás alá a köz-l munka tartozásnak csupán fele vehető — hagya tik jóvá, — Endrőd községi hason tárgyú köz ségi képviseleti határozat törvénytelenuek tarta tik, M.-Beróny, N -Szénás, P.-Földvár, Bánfaival és Sámson község képviselőtestületeinek hason tárgyú határozataik — mivel azokban kötelezői megváltás megállapítása nem foglaltatik — jó- áhagyást nem igényelnek. Ezeken kívül még több gőzkazán vizsgálati ügyek nyertek elintézést, a miután a közigazga tási ülés. még az első nap délután 5 órakor bevégződött, ezt követőleg a bizottság árvaügyi felébb viteli küldöttsége tartott rövidke ülést, mely| alatt két felebbezés nyert elintézést. ja mérlegben feltüntetett ban összesen csakis . . nyi, tehát kevesebb váltó 521321 frt 385580 frt kr. kr. . , . . 135741 írttal íratott össze. Éhez képest, amit czikksorozatom Vl-ik czikkében, szakértői combinatióim alapján sup ponáltam, hogy t. i. a baukváltószámlán fictiv értékek szerepelnek, most már valóságos tény ként constatálhatom. Constatálhatom továbbá, miszerint abbéi meggyőződésem, hogy a sikkasztók nem vezettek kétféle könyveket, hanem hamisan vezették s népbank könyveit és a hamis könyvelés áltál eplezték a sikkasztásokat teljesen alaposnak bizonyult. Megvizsgálván u. i. az 1882. évben vezetett havi forgalmi- és a belőlők készült évi forgalm kimutatásokat, nemkülönben az ezekből alakított A csabai népbank csödügye. A „Budapesti Ellenőr“ utolsó számából veszszük át a következő sorokat: Igen tisztelt szerkesztő úr! Némi helyreigazításául a bukott „Csabai népbank“ csődügyének kibontakozására vonat- ' ozólag, f. év augusztus hó közepén több helybeli lapban, valamint b lapja 35-ik számában foglalt ama hírnek, miszerint a csődválasztmány elhatározta, hogy 18 évre visszamenőleg átvizsgáltatja az összes üzleti könyveket és határozót tan meg fogja állapíttatni kit, és milyen mérték ben terhel vagyoni felelősség, és hogy e nehéz munka elvégzésére Zachár Gyula fővárosi kereskedelmi iskolai tanárt hívták meg, akinek legalább egy éven át lesz dolga a könyvek vizs gálásával, van szerencsém a következőket közölni. Tény, hogy a csődválasztmány utasításához képest ifj. Fábry Károly békés-csabai ügyvéd és tömeggondnok úr f. évi julius hó végén itt Budapesten járt, hogy magát a munka elvégzése feltételei tekintetében velem és Zachár Gyula úrral érintkezésbe tegye. A tömeggondnok úr, miután engem hon em talált, Zachár Gyula urat kereste fel, aki, hogy magát az elvállalandó munka természete és terjedelme iránt kellőleg tájé <ózhassa, f. év augusztus hó elejéD lement B -Csabára és megtekintvén a könyveket kijelenté, miszerint a munkát csak azon feltétellel vállalhatja el, hogy a a váltóüzletre vonatkozó könyvek és iratok eki kiadatnak, hogy azok alapján itt Budapesten az irodájában foglalkozó fiatal emberek által B felügyelete alatt — új elkönyvelés eszközöltessék, a takarékbetéti üzletre vonatkozó könyvek és iratok pedig ott B.-Csabán alkalmas mberek által az ő utasításai szerint dolgoztassanak fel, kik felett felügyeletet gyakorlandó, hetenkint egyszer szombat—vasárnapia lerán- dulna B.-Csabára. A választmány Zachár úr ajánlatát el nem fogadván, a tömeggondnok újra hozzám fordult Természetesen én sem vállalhattam el a munkát anélkül, hogy közelebbről tájékozva legyek. Magamat tájékozandó, a tömeggondnok meghívására tehát én is B.-Csabára mentem ahol három napig a könyveket tanulmányozván, főképen arra törekedtem, bogy u sikkasztások miképeni elkövetésének módját, mely eddig meg fejtett s a meglevő könyvekből állítólag meg nem fejthető rejtélyül maradt, valamikép kiderít hessem. Felette kiváncsi voltam látni, hogy a b. lapja 22—27. számaiban megjelent „Vizsgálati eljárásunk fogyatkozásai“ ez. czikksorozatom Ö-ik czikkében általam ismertetett módok közül melyik használtatott a bűnös manipulatio oly ügyes leplezésére, miszerint az évtizedek során át folytatható volt észrevétlenül. Vizsgálatom tárgyául az 1882. évet választottam, mert az 1881. évi Írások közt véletlenül ráakadtam az 1881. évi deczember 31-ki váltóleltárra, a melyet midőn az 1881. deczember 31-ki mérleggel összehasonlítottam, úgy találtam hogy az 1881-ki mérlegben feltüntetett váltóállomány immár 135,741 írttal differ ált a leltár ban felvett valóságos váltóállománytól, ugyauis főkönyvi számlákat, azon felfedezést tettem, azok meghamisittattak. Jelesen eltérőleg kimutatásokban hogy a julius haviban: a zálogkölcsönszámlán a kamatszámlán a jelzálogszámlán az augusztus haviban: kamatszámlán a szeptember haviban: folyószámlán az október haviban: a kamatszámlán a jelzálogszámlán a november haviban: bankváltószámlán pénztári könyvből a Bevétel nagyobb: 583 frt 28 krral 10000 írttal 17402 frt 94 krral 5000 írttal 1077 frt 12 krral 10000 írttal 3000 írttal 100000 frttal a Bevétel kisebb: a julius haviban : takarékbetétszámlán bankváltószámlán a szeptember haviban: bankváltószámlán az október haviban : bankváltószámlán 583 frt 28 17402 frt 94 krral krral | bankváltószámlán: a julius haviban az augusztus haviban szeptember haviban az október haviban november haviban deczember haviban 1077 írt 12 krral 10000 frttal a Kiadás nagyobb: 10000 frttal 5000 frttal 11878 frt 49 krral 3000 frttal 100000 frttal 5730 frttal a Kiadás kisebb: 1878 frt 49 krral különösen érdéül szeptember haviban: kölcsönszámlán Ezen hamisítások közül kesek a bevételtöbblet a kamatszámlán: uliusban 10000 frt augusztusban 5000 frt •któberben 10000 frt 25000 frt, a kiadástöbblet a bankváltószámlán: uliusban 10000 frt augusztusban 5000 frt és bevételkeoesblet a bankváltoszamlan: októberben 10000 frt 25000 frt. A valóság szerint ugyanis 1882-ben kamatbevétel összesen 38601 frt 64 kamatkiadás ellenben 42212 frt 52 ekképen a kamatkiadás többet tett ki. Egyéb üzleti jövedelmek Az ezen ügyre vonatkozó többi érdekes közlendőket egy más alkalomra tartván fenn, maradtam igen tisztelt szerkesztő úrnak őszinte tisztelője Budapesten, 1891. szeptember 3-án. Vagács-Rácz Flóris, ügyvéd és hites szakértő. Tanü^ 3T. Értesítés. A gyulai elsőfokú ipariskolában az 18® */a3 ki tanévre szóló beirások szeptember hó 7-től 20 ig tartatnak, és pedig vasárnapokon d. u. 3-tól 5 óráig, köznapokon d. u. 5—6 óráig. A beírás alkalmával minden tanoncz tartozik tanonezszer- ződést felmutatni és a tandij felét, azaz : 1 frtot előre kifizetni. Gyulán, 1891. augusztus 27-én. Az igazgatóság. kr kr 3610 frt 88 krral 1478 frt 85 krt üzleti költségek 10996 frt 23 krt összesen Egyéb ellenben tehát a költségek 9517 frt 38 krral többet tettek ki. Ilyetén a kiadási többlet: kamatoknál 3610 frt 88 kr költségeknél 9517 frt 38 kr összesen 13128 frt 26 kr veszteséget eredményeztek volna Hogy tehát nemcsak az eredményezendő fenti 13128 frt 26 kr veszteséget fedezze, hanem azonkívül 11871 frt 74 kr nyereséget mutathasson ki, összesen 25000 frt több ko be és ennek meg- koholt váltóertéket gy a 22 évi vizsgálata csakugyan holt kamatjövedelmet vételezett felelőleg ugyanannyival több teremtett elő. Nehogy pedig a koholt 25,000 frt kamat- övedelem feltűnjön, a november havi kimuta- ásban a bankváltó leszámítolási összeget 100,000 frttal nagyobbnak tüntették ki a valóságnál A megejtett próbavizsgálatból meggyőződtem arról, hogy a sikkasztások módja és összege óvről-évre a meglevő könyvekből tényleg kide- ithető, azonban azt is láttam, ho, üzletfolyamnak részletes legalább egy évi, ugyancsak szorgalmas és kitartó munkát kíván meg. Előttem állott példának az 1878-ban bukott pápai népbank üzleti könyveinek szintén általam eszközölt vizsgálata, mely bukott intézet csakis 7 '/„ évig állott fenn és mégis 7 hónap és 16 nap telt bele, mig a vizsgálatot teljesen befejezhettem, habár naponta 10 órán át megfeszített szorgalommal dolgoztam is. Ezen tapasztalásomhoz képest tettem is a jelentést a csődválasztmányhoz. Minthogy azonban a választmány, miként a mai napon a tömeggondnok úrtól érkezett levélből értesültem, ajánlatomat el nem fogadta, an- nálfogva a b.-csabai népbank csődügyének kibontakozásában ismét fennakadás állott be, mi annyival is inkább sajnálandó, mert a könyvek részletes megvizsgálása nélkül meg nem állapítható, hogy kit és milyen mértékben terhel gyoni vall i r e k. Lapunk mai számához a „Pesti Hirlap“ melléklete van csatolva. Különösen felhívjuk arra t. olvasóink figyelmét. Előfizethetni helyben Dobay János könyvkereskedésében. Budapesti Hirlap. Olvasóink figyelmét fölhívjuk a „Budapesti Hirlap' hirdetésére, mely lapunk mai számában közöltetik. Előfizetési és hirdetési összegek egyszerűen a következő czim alatt küldendők : Budapesti Hirlap Kalap-utcza 16. Budapesten. Előfizethetni helyben : Dobay János könyvkereskedésében. A képviselő testület folyó hó 14-én délelőtt Duikay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a képviselők gén kis számban jelentek meg. A városház szomszédságában levő Silberstein-fé\e háznak megvétele iránt a képviselő testület eként ezúttal sem határozhatott, úgy szintén nem tárgyalhatta az ujülési lakosoknak átiratási kérvényét sem, hanem mindkét ügy miatt jövő hó 17-ikére újabb özgyülés fog tartatni, amelyen a képviselő testület már a megjelenő képviselők számára való tekintet nélkül fog határozni. — A heti piaczi gabona mázsáló régóta vajúdó ügye azonban ezúttal véglegesen megoldatott ; ugyanis a tanács utasittatott, hogy a gabonamázsát az aradi út mellett levő belső czédulaháznál állítsa fel, egy métermázsa gabona méréséért 2 kr dijat keltvén fizetni. Egyeseknek, ha a mázsa saját költségükre város belterületén házhoz vitetik be, a mértékhitelesítő részére napi dijul fél napra 50 kr, fél napon túl pedig 1 forint napidij állapittatik meg. Mig a gabona mázsáló végleg elkészül, a tanács a búza piacz téren a mázsáidat ideiglenes fasátor alatt fogja eszközöltetni. — Ugyancsak a sertés mázsáiéra nézve intézkedett ezúttal a kép - viselő testület, és pedig a tanács véleményével ellentétben — a Szerecsen téren fogja azt felál- littatni, a sertés mázsálási dij darabonként 2 krban állapíttatván meg. Erdélyi Sándor és társai kérelme a szegények földjén levő csürhe járás bérlet alúl való felmentése iránt, megtagad- tatott. Ezzel a képviseleti közgyűlés még két kisebb érdekű ügy elintézése után, feloszlott, „Gyula” s nem „Békés-Gyula”. Idestova há rom éve annak, hogy Jantsovits Emil v. képviselő szépen megokolt indítványt adott be a képviselő testülethez az iránt, hogy Gyula városa ősi neve minden jelző nélkül épségben fentartas- sék, nevezetesen, hogy a felesleges „B.“ vagy „Békés“ előszó, melyet nemcsak magános emberek, hanem hivatalok is használtak, elejtessék. A képviselő testület egyhangúlag elfogadta az indítványt és ezzel egy végnélküli hivatalos eljárás indult meg a város, vármegye, belügyminiszter, akadémia sőt: a minisztertanács között is. ami elhúzódott három esztendeig, mig utoljára — midőn az aktahalmaz néhány kilogrammá nőtte ki magát, — a kormány minden kétséget eloszlólag meggyőződött az indítvány, illetőleg képviselő testületi határozat jogossága felül. A hivatalos lap keddi számában végre a következő kommüniké jelent meg! „Békés-Gyula város eddigi ezen elnevezése a f. évi 53,824. számú belügyminiszteri rendelettel „Gyula“ névre változtattatott át.* Ezen közlemény megjelent szövegével szemben lehetne ugyan annyi megjegyezni valónk, hogy az nem felel meg a ténynek, amennyiben itt szó sem lehet név változtatásról, mert a „B -Gyula“ és „Békés-Gyula“ név egyszerű visszaélés volt, és jogi kifejezéssel élve osak is restitutio in integrum történt, de minden kicsinykedést kerülve, örülünk a „restituczió“-nak ily alakban történt ténye fölött is és csupán azon jogos óhajunkat nyilvánítjuk, hogy a IGyula“ ősi elnevezést most már magánosok és hivatalok egyaránt szíveskedjenek respektálni A “B* vagy „Békés" jelző elejtése különben sem jár semminemű koozkázattal, mert a közlekedést közvetítő hivatalok, nevezetesen a vasúti állomás és a posta eddig is jelző nélkül Gyulá^-t használtak es nem volt rá eset, hogy egyszerűen „Gyulá*-ra czimzett levél vagy vasúti küldemény máshová továbbittatott volna, inkább az történt meg, hogy a mozgó posta a „Békés-Gyula“ néven expediáit küldeményeket, hirtelen „Békés Csabá“-nak olvasva, a szomszéd városban adta le. Gyula városa központi választmánya, Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt, folyó hó 16-án délután tartott ülésében tárgyalta az országgyűlési képviselőválasztók jövő évi összeírása ellen beadott felszóllalásokat. Összesen 3 felszóllaló volt, de a választmány nem adhatott helyet kérelmüknek, miután az illetők nem fizették ki április hó 15-óig múlt évi adóhátralékukat, amiért — mellesleg írva — az összeíró küldöttség sem vette volt fel őket az ideiglenes névjegyzékbe.
