Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-23 / 34. szám

34-ik szám Gyula, 1891. augusztus 23-án X. évíolyam. Szerkesztőség: Főtér, Dobay János ke­reskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendök. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. la* ____________________»SL @® ai Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZDoToa3r Tán.os­1 i; Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus / i; üzlete, hova a hirdetések j; és nyilt-téri közlemények j [ ! i küldendők. 1 { •i Hirdetések m (' szabott áron fogadtatnak 1 el Gyulán, ’! i a kiadó hivatalban. i ■ I Nyílt-tér sora 10 kr. í; Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz, Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 8. sz., — Bécsben: Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Alispáni jelentés. Békésvármegye közigazgatási bizottságának rendes gyű­lésén 1891. augusztus 10-én. (Vége.) Az ázsiai kolera elleni óvintézkedések — a beérkezett főszolgabírói és polgármesteri jelen­tések szerint — végrehajtattak. Az egészségügyi rendészetre kellő gond for- dittatott. A köztisztaságra kellő felügyelet gya­koroltatott, az árúba bocsátott élelmiszerek, a mészárszékek, hentesek üzletei, a pékek sütődéi több helyütt vizsgálat alá vétettek; a lakások, közterek, utczák, közvágóhidak tisztán tartása rendőrileg ellenőriztetett. A közhelyek fertőtlenittettek. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a la­kásviszonyok, különösen a nagybirtokosok ma­jorjaiban — a túlzsúfoltság folytán — habár e zsúfoltság káros következményeinek kikerülése czéljából a kellő szellőztetésre folytonos gond fordittatik — igen hátrányosan hatnak, — amiért is eme baj elhárítása czéljából rendeleti úton intézkedtem. Az állategészségügy a múlt hónapban a már junius havában uralgott sertésorbánczon kívül megtámadt atott Gyula városában a lépfene által, — minek következtében 8 gulyabeli marha el­hullott, hasonló betegségben elhullott Endrőd, Sámson és Kígyós községekben 2—2 drb, Öcsöd és F.-Gyarmat községekben 1—1 drb tehén. Kü­lönben, mint örvendetes jelenséget meg kell említenem, hogy a junius havában uralgott ser- tésorbáncz, a szeghalmi járás községeiben, vala­mint Békés és M.-Berény községekben múló félben van. Öcsödön pedig teljesen elmúlt. Mindezen megbetegüléseknél az állategész­ségügyi törvényben előirt óvintézkedések meg­tétettek. II. Közbiztosság. Az élet- és vagyonbiztosságot veszélyeztető, a társadalmi rendet felforgatni czélzó, május havában kitörésre jutott munkásmozgalom fá­radságot nem ismerő fő ispán-kormánybiztos úr tapintatos és erélyes intézkedései folytán — ma már bátran jelenthetem, teljesen elnyomatott, — s erős meggyőződésem, hogy vármegyénk igaz- ságszeretete által vezérelt főispánjának további bölcs kormányzata alatt, hamis izgatok által fél­revezetett s felbujtogatott munkás népünk be­látva a munkás élet által biztosított békés együtt megélhetést s az itt-ott hamis eszmék által meg­mételyezett munkás népet — mindenkorra visz- szaterelendi a munkás és békés életre; —- s tényleg a múlt hó folyamán már összes munkás népünk — a mindig található munkakerülő nap­e> Hó-gomoly lesz görgeteggé!. . . Van egy utálatos szörny, ez : a pletyka. Sem apja, sem anyja, mégis megszületik és pedig ismeretlen helyen, láthatatlan módon, még az éber rendőrség sem tud felölel Senki sem ösmeri, mégis mindenki tud róla. Ma már a pletyka annyira divat, hogy nélküle talán társaságot sem lehet képzelni. A pletykának különböző fajait ismeri és különbözteti meg a társadalom. Van ugyanis: jóhiszemű, ártatlan 'és ártal más pletyka. A jóhiszemű pletykába ugyanis bele- ugrasztják a legkomolyabb embert is; ennek refrainje rendesen ez szokott lenni: „ez már igy van; ha azonban X. — ki nekem ezt mondta — füllent, akkor én is.“ Az ártatlan pletyka nem sok kárt tesz, mert ritkán fordul elő, akkor is inkább a közügyeknél. Az ártalmas pletykát — vágó pletykának is lehetne nevezni, — ez már gyakori. Ezt sokan ismerik, kivált a kinek sok boszuságot okozott, vagy kit éppen boldog­talanná tett. Lehet rr.ég megkülönböztetni állandó és ideiglenes u. n. férjhez adó pletykát. Az állandó pletykát megszokjuk, unal­massá lesz, nem érdeklődünk iránta; annyira lopok kivételével — szorgalmas munkában állott s munkája után szép keresetnek örvendett. A személybiztosság az egész járás terüle­tén kifogástalan volt, kivéve, hogy az Adamik György tót-komlósi lakos kárára történt 8 kereszt búza eltolvajlása alkalmából, a tettesek az őket kérdőre vont Adamik Györgyöt elverték; — tettesek Kovács István, Hajnal Mihály, Kovas Anna személyében felfedeztettek s az orosházai kir. járásbíróságnak átadattak. A vagyonbiztosság fenti eseten kívül meg­támadtatok Csabán, hol is az izraelita imaházba ismeretlen tettesek behatolván, a gyűjtő perse­lyeket kifeszegették s ismeretlen tartalmukat el­idegenítették ; ugyancsak Csabán szintén isme­retlen tettesek Faragó András éléskamrájából 30 frt készpénzt elloptak. Csorváson Bakos József korcsmatulajdonos itczését éjjel, még akkor is­meretlen egyén felköltvén, tőle bort követelt, azonban midőn a korcsma ajtaja kinyílt, azon követeléssel lépett fel az ismeretlen, hogy az itczés azonnal menjen el a közelben lakó Bakos József tulajdonoshoz s kérjen számára 1000 frtot, vagy legalább 600 frtot, mire a korcsma ajtót bezárta; miután azonban Bakos József a kére lemnek eleget nem tett, sőt a korcsma felé pár lövést is intézett, az ismeretlen követelő 3 frt 30 kr. készpénz s 3 drb ruha elidegenítése után elmenekült, — a tettes Csernyik János szemé­lyében kipuhatoltatván s a csendőrség által elfogatván — a vizsgálat folyamán kipuhatolt Kiss Imre, Hegedűs Juliánná és Molnár Juliánná orosházi lakosok orgazdáival együtt a kir, járás­bíróságnak átadatott. — Tót-Komlóson Back Bálint kárára ismeretlen tettesek egy dunnát és párnát loptak el. — Ugyancsak Tót-Komlóson Gyurgyovics János tót-komlósi lakos szobájába Szabó Mihály hód mező-vásárhelyi egyén, inig a tulajdonos a hetivásáron időzött, belopódzott és a szekrényből 111 frt értékű, 16 drb selyem- kendőt és 2 frt 56 kr. készpénzt elidegenített, tettes a kir. járásbiróságnak átadatott. Csorvás határában Sztojanovics Gyula birtokos tanyájá­ról 2 drb 900 frt értékű csikót elhajtottak, — melyek vett jelentés szerint Mély-Kút községében bitangságba véve megtaláltattak. — Sz. Andráson az ottani takarékpénztárt ismeretlen tettesek ki akarták rabolni, amennyiben falait aláásták s a pénztári hélyiségbe behatoltak. Ugyanazon alka­lommal Zieh testvérek bolt helyiségébe beha­toltak, hanem gonosz tettükben a csendőr őr­járat által megzavartatván, a rablás sem egyik, sem másik helyütt nem sikerült. — Szeghalmon Sólyom János és Tóth István kárára ismeretlen tettesek 15 frt 50 krt., J. Kovács Imréné kárára Tímár János k.-ladányi lakos 1 frt 70 kr. értékű élelmi szert, és végül Cs. Kovács Imre vésztői lakos kárára Tyukodi Károly és 7 társa 10 frt értékű gyümülcsöt loptak el. A két utóbbi eset­ben tettesek a kir. járásbiróságnak feljelen­tettek. a még eddig ismeretlen tettesek kiderí­tése iránt pedig a nyomozás folyamatban van. Véletlen halállal múlt ki Költő Béla Gyulán alkalmazott kislázi illetőségű kereskedősegéd, ki fürdésközben a Körösbe fuladt. — Ugyancsak Gyulán a szerecsentéri közkút ágasa kidőlvén, az ép ott levő Csordás József nevű iparos tanonezot agyonütötte; ez esetben a kút felügye­letével megbízottak ellen a bűnügyi vizsgálat folyamatba tétetett. — Békésen Püski Gábor 13 éves siket néma fiú fürdés közben a Fehér- Körös vizébe fuladt. — Ugyanott Sutyi Anna 8 éves leánygyermek véletlenül a kútba esett I ott lelte halálát. — M-Berényben Frey Mihály kőműves fürdésközben a Körös vizébe fuladt. Ugyanott Hoffmann József saját vigyázatlansá­gából egy, vontatásban levő cséplőgép kerekei alá esett s az által összezuzatván, meghalt. — A csorvási Géza-majorban Szabó Mihály 11 éves bojtár kútba esvén, Selefult — Benyó József kis- csákói lakos 11 éves József nevű fiát a ló nyomtatás közben agyon rúgta, — Boszik Mihály szarvasi lakos, a mesterszállási kotrásnál a Kö­rösbe esett és bele fúlt. — Öcsödön Kovács Ferencz öcsödi lakos fürdésközben szintén a Körösbe fúlt. Végül találtatott a Körösben egy, több napon át a vízben maradt hulla, melyben Valytkó János m.-túri határbeli cseléd, ki vé­letlenül eshetett a Körösbe — ismertetett fel. E helyütt tisztelettel megemlítem, hogy ama esetekből kifolyólag, misz.erint a folyókban való fürdés következtében a belefulásnak újab­ban több esete merült fel, a járási főszolgabi- rákat és Gyula város polgármesterét rondeleti úton utasítottam, hogy mindazokkal szemben, kik a folyó vízben a rendőrhatóság által az e czélra kijelölt helyeken kívül fürdőnek, a kihá­gásokról szóló 14/1884. bgy. sz. szabályrendelet 2-ik §-ában megszabott büntetést alkalmazzák, a közönséget a fürdésre kijelölt helyekről ismé­telten értesítsék, a rendőrséget pedig szigorúan utasítsák, hogy folytonos felügyelet tárgyává tegyék, miszerint a hatóság ez iránybani intéz­kedése betartassék. Öngyilkossá lett Csorváson Sólyom Lidia szentesi illetőségű nő, ki a miatti bánatában, hogy a vele vadházasságban élő Sipos György csorvási suszter törvényes feleségét magához visszavette, kötél által vetett véget életének. — Orosházán Horváth Bálint orosházi 11 éves fiú, ismeretlen okból az Orosházáról Csabára menő esteli vonat elé vetette magát. — B.-Csabán Saguly Pál és Galis Irma közös elhatározás folytán öngyilkosságot kísérlettek meg, ueveze­tesen Saguly Pál szabósegéd, Galis Irma haja- dönt közös elhatározásuk folytán forgópisztoly- lyal meglőtte, azután önmaga mellébe lőtt. Mind­ketten életben vannak s felgyógyulásukhoz re­mény van. Ezeken kívül még a szeghalmi já­rásban fordult elő az erőszakos halál két esete, de miután e járás vezetésével megbizott szolga- biró jelentésében az illetők neveit s az erősza­kos halál nemét és okát nem jelzi, — az idő rövidsége miatt pedig már ez iránt felvilágositást nem kérhettem, részletes jelentést ez ügyre nem tehetek. Eme esetből kifolyólag azonban intézkedni fogok, hogy a járási főszolgabirák jövőben havi jelentéseiket a kivánalmaknak megfelelőleg szer- keszszék, nehogy ismételten engem is hason helyzetbe hozzanak. Tűzeset a múlt hó folyamán P.-9z.-Tornya, Orosháza, M.-Berény és Doboz községében for­dult elő egy-egy esetben, melyeknél a becsű szerinti kár 2717 frt, — a leégett tárgyak tüz­eltem biztosítási összege pedig 2417 frt. A kémények az e tárgyban fennálló sza­bályrendelet értelmében, — Öcsöd község kivé­telével — megfelelőleg rendesen tisztíttattak, — Öcsöd község kéményseprője, tanúsított hanyag­sága miatt megbüntettetett. III. Utak, hidak, védtöltések. Az utak, hidak, védtöltések — bár az út- kaparók múlt hó folyamán élvezték egy havi szabadságidejüké t— a beérkezett jelentések sze­rint jó karban voltak, eltekintve a békési hidtól a povádi kanyarig húzódó résztől, a hol is az elvonuló gát a mujt évben építtetvén, minden csekélyebb esőzés után, nagyobb mérvű helyre­hozást igényel. A békés-körös-ladányi úton, a 14—16. kilometer jelzők között fekvő, különben is alacsony úttest pedig a tavaszi vadvizek által lett megrongálva. A Mező-Berény-körös-tárcsái kőút teljesen kiépült. A Gyulavári község véd- gátjainak terv szerinti kiépítése munkában van, s körgátja a múlt hóban teljesen kiépéit. A békési nagy hid régi részén, a padlózat gyengesége miatt, több kisebb törés fordult elő, melyek a hid melletti faanyaggal kijavíttattak. Nehogy azonban az általában gyenge régi hid- pallók leszakadása miatt balesetek forduljanak elő, — a békési nagy hídnak megvizsgálására az államépitészeti hivatalt utasítottam, s a veendő szakvélemény szerint szükségesnek látszó javí­tásokat elrendelendem. E helyütt meg kell említenem, hogy tudo­mást óhajtván szerezni arról, miszerint a községi közmunkaösszeirása, megváltása, behajtása és kezelése tárgyában az 1890. évi I. t.-cz. 50. §-a Azok a bizonyosok, kik mindig más dol­gaival szoktak törődni, kik rögtön okát ku­tatják mindennek, kisütötték : hogy az a 18 éves leány, ki ilyesmit varrat, azt kelengyé­hez készíti, tehát : menyasszony. Már harmadik napon üdvözöltek mint menyasszonyt. Én előbb csak bámultam, ha­nem mikor hallottam ilyeneket: na az igaz, hogy titokban történt: ne is tagadja, hiszen ez a sorsa a leánynak; akkor már kaczagtam rajta. Mit is tehettem volna, hiába szabad­koztam, nem fogadták el. Boszankodtam volna, ez nem használ vala, inkább kaczagtam és tréfára véve az egészet, kezdtem adni a reám kiállított szerepet. Mint a hegyről megindult hógörgeteg, úgy volt tovább a menyasszonypletyka. Kezd­ték a bizonyos érdeklődők kutatni, találgatni, vájjon ki lehet a vőlegény f A mit különben — szó köztünk — én is szerettem volna tudni. Kérdezték fütől-fától, a ki csak ismert engem, mindenkitől, hogy ki hát a vőlegény ? De természetesen, hogy hiába. Ahl Dehogy hiába I Egy u. n. „szapuló-társaság“ elméssége kitalálta, hogy ki a vőlegény? Emlékeztek rá, hogy egyik bálban hal­lották tőlem, — a mint séta közben barát­nőmnek mondtam egy megjegyzést: „Minő csinos, barna ember az az idegen úr, milyen szép, sokat mondó nagy szemei vannak.“ Tehát: vőlegényem tárna, sokat mondó nagy szemű csinos ember .... lett rögtön. közönséges, hogy azok az ismeretes verebek is régen csiripelik a háztetőn. Az ideiglenes pletyka már egészen más, olyan mint az időjárás. Télen a bál és korcsolyatér, nyáron a sétatér és fürdőhely a talaj, honnan az elve­tett magot azok a „bizonyos“ nyelvek a hir szárnyain (talán az ördög szekerén ?) elviszik s vagy megteremtik, vagy csak felmelegitik a pletykát. Ez a pletyka különösen szereti a farsan­got. A farsangi — férjhezadó pletyka — mond­hatnám kedves boszúság', mert hát valljuk meg, ha kibeszélik, hogy : ez nősül, az férjhez megy, ha nincs is a dologban semmi, minden boszan- kodás mellett jól esik tudni az emberi hiúság­nak, hogy iránta érdeklődnek s méltónak tart­ják vele foglalkozni. Nagyon furcsa valami ez a pletyka. A nőknek majdnem mindig árt, mig a férfiaknak ritkán árt, vagy éppen nem is fog rajtuk... Én ösmerek néhány tuczat embert, a kiken tudtommal sosem fogott a pletyka, pedig ugyancsak megörölték a pletyka malmán. Itt vagyok ón is példának; biztos tudo­másom van róla, hogy nyolez u. n. örök moz­donyé nyelv fáradt belé a rólam való plety- kázásba és én — hála — mégis élek. De nem azt akartam én leírni, — bocsá­nat a hosszas bevezetésért! — hanem igenis azt, hogy illusztráljam megtörtént esettel, hogy a pletyka másképpen szokott születni, nőni, vaskosodni és terjedni, És itt már más után beszélek. Egy igen tiszteletreméltó úrnő, típusa magyar matrónáknak, — ki éppen úgy gyülc a pletykát, a hogy megveti annak gyártóit és tisztelőit, — a következőket mondotta el nekem: „Mikor 18 éves voltam, történt egy alka­lommal, faluról bejött egyik barátnőm édes anyjával együtt, hogy bennünket meglátogas­son. Beszélgettünk egyröl-másról; rákerült a sor — mamák és leányok közt elmaradhatlan, — a kelengyére is. Beszélgetésünk vége az lett, hogy barátnőm édesanyja felkért engem, járjak utána és tudjam meg ; hogy a városban lakó számos varrónő közül ki dolgozik leg­szebben és milyen árban? Eszembe sem jutott, hogy ennek az ár­tatlan megbízatásnak még kellemetlen követ­kezménye is lehet, szívesen magamra vállaltam. Másnap csakugyan el is mentem egy előnyösen ismert hires varrónőhöz s megkér­deztem körülményesen, hogy minő árban szo­kott dolgozni, s nagyobb megbízatást el­vállal-e ? Miután megmondta, megírtam barátnőm nek egyúttal azt is, hogy igen szép munkákat láttam nála. Erre ö felkért, hogy rendeljek meg azonnal a varrónőnél próbából egy dí­szes ágyfelszerelést, mi, ha meg fog tetszeni, az egész kelengyét ott fogják csináltatni. Úgy tettem, s most látja kérem, ebből az egyszerű ártatlan dologból mi lett? Hire ment, hogy én ágyfelszerelést ren­deltem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom