Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-08-23 / 34. szám
mint ! községek ügy- és pénzkezelését megv.zs ffáltam. a tapasztalt szabálytalanságok s hiányok kiigazítása, illetve pótlása végett rendeleti úton intézkedtem. ■I A járási főszolgabirák községeiket mind ’(beutazták a múlt hónapban is, s megvizsgálva c az ügykezelést, jelentéseik szerint különösebb > intézkedéseket igénylő rendetlenséget nem ész '(leltek. Fennálló szabályrendeletünk értelmében, a '(szerb tövis a múlt hó folyamán — a beérkezett (jelentések szerint — az egész vármegye területén Ikiirtatott. Végül tisztelettel jelentem, hogy amennyi- (ben tapasztaltam, miszerint az útak mentén levő (árkok és közhelyekre elhullott állatok dobatnak (ki, a nélkül, hogy ezek elásatásáról intézkedés tétetnék: felhívtam a járási főszolgabirákat és (Gyula város polgármesterét, miszerint az 1870. (évi XL. t.-cz. 124. § a, valamint az 1890. évi I. (t.-cz. 122. §-a alapján tegyék közhírré, hogy az (elhullott állatokat közterekre kidobni büntetés |terhe alatt tilos, s a ki az ily állatok elhulláséiról tudomással bírva, a hatóságnak jelentést nem tesz, kihágást követ el, s egyúttal szigorúan utasítsák a rendőri közegeiket és az útkaparókat. hogy a közútakon és utczákon észlelt állati hullák azonnali elásatásáról gondoskodjanak és az azokat kidobálókat kinyomozni s a hatóságnak bejelenteni felelősség terhe alatt el ne rau- laszszák. Végül tekintettel arra, hogy úgy az 1879. évi XL. t.-cz. 125. § a, mint a vármegyei 1884. évi 14 bgy. sz. a. kelt szabályrendelet a szemét és trágya kihordását, valamint a peczegödrök tisztántartását büntetés terhe alatt megparancsolja : utasítottam a főszolgabirákat és Gyula város polgármesterét, hogy a légkört megfertőző s a közegészségügyet veszélyeztető ezen kór- ! anyagok eltávolításáról, s úgy az idézett törvény, ' valamint a szabályrendelet szigorú végrehajtásáról felelősség terhe mellett gondoskodni el ne mulaszszák. I Gyula, 1891. augusztus 8-án. Jancsovics Pál, 1 alispán. Békésvármegye közigazgatási bizottságá nak jelentése az 1891. év l-sö feléről. (Folytatás.) 3. A személy- és vagyonbiztosságra vonatban találkoztak Sztraka György főszolgabíróval ki értesülvén a piaczou történtekről, személye sen sietett oda rendet csinálni. | felbőszült tö meg pár szó váltása után megtámadta a főszol gabirót, letfporta s összeverte. Hasonló sorsban részesült a községi rendőrbiztos, ki a főszolga biró segélyére sietett. S csupán a zavargásró értesített csendőrség jöttére hagyta menekülni főszolgabírót a merénylő csoport, s a főszolga birói hivatal megostromlására sietett; onna azonban a csendőrség által visszaveretvén, újra a piacztérre vonult, hol már az időközben érte sitett katonaság sorfala fogadta. Valóságos ki csata fejlődött ki itt a nép és katonaság között a nép tégladarabokkal dobálva a katonaságot, ez pedig szuronyát alkalmazva, verte szét a zavargókat. Ez alkalommal a zavargók közül kettő leszuratott, kiknek egyike, Pongrácz András, se bébe meg is halt. A zavargásokról távirati jelentés tétetvén a vármegyei központba, Orosházára azonnal ki' utazott a vármegye alispánja, Csabára pedig a vármegyei főjegyző, s ez utóbbi személyesen ette át még a zavargás első napjának reggelén az intézkedéseket. Május 3-án délután Csabán ismét egy nagyobb tömeg verődött össze a városháza előtt követelve az előbbi napon elfogottak kiadatását tömeg többszöri felszólításra sem oszolván szét, a katonaság által, a nélkül, hogy a legkisebb erőszak alkalmaztatott volna, szétoszlat tatott. A Csabán és Orosházán nyilvánult mun kásmozgalmak lappangva elterjedtek — a sárréti járást kivéve — az egész vármegyében. Mindenfelé nyilvánultak a munkások elégületlensé gei, az orosházai járásban újabban is felmerül tek rendetlenségek és hatóság elleni ellenszegülések, úgy hogy a legradicalisabb eszközökhöz kellett nyúlni a mozgalmak elnyomása 1 azok végleges megszüntetése tekintetében Orosháza, Csorvás, Szarvas. Gyoma közsé- ekbe egy-egy század katonaság lett beszállásolva, Bánfalván és Szénáson egy-egy csendőrs létesittetett, I a bánfalvai, valamint a legtöbb vármegyebeli őrs azonkívül megerősittetett. Az orosházai járásban főispán űr ő méltósága által Dr. Bartóky József békési szolgabiró beosztatott, s a járás egy része felügyelete alá elyeztetett. Főispán úr személyesen utazta be több Ízben a vármegye minden egyes községeit, majorjait, tapasztalatokat szerezvén a munkás mozgalom mérvéről, okairól és állapotáról, kormánybiztosi hatalmánál fogva személyesen intézkedett, I mint a következmények mutatják, igen kérésén, amennyiben ez idő szerint a munkás mozgalmaknak vármegyénkken többé semminemű ggodalomra okot adó jelenségei nincsenek, s az agrár-socialismus története Békésvármegyében legalább egy időre — reméljük — befejezettnek tekinthető. A személybiztosság ezekpn kivül még Dobozon lett megtámadva, a hol Őré János dobozi lakos, a vele vadházasBágban élé Hegedűs Terézt lelőtte s midőn elfogatása végett a esendők lakásán megjelentek, önmagát is agyonlőtte A szeghalmi határban pedig gyilkosság kísérlete követtetett el Bajusz János és négy társa által, kik kaszákkal felfegyverkezve, gyilkossági szándékból megtámadták Borús Sándor és Bartha István erdőőröket, s merényletükben csakis a helyszínén megjelent csendőrség által lettek meg kadályozva. A vagyonbiztosság leginkább kisebb rendű lopások által volt megtámadva. Elkövettetett ugyan Csabán egy vakmerő betörés is február 12-én, midőn az adóhivatal pénztár helyisége töretett fel, azonban a tettesek valamely véletlen körülmény által megzavarva, a nélkül, hogy valamit elsajátíthattak volna, eltávoztak. A nyomozás rávezetett, hogy ezen betörést Farkas János és társai hódmező-vásár- helyi betyárok követték el, kik el is fogattak Sokkal nagyobb sensatiót keltett Csabán e betörésnél a csabai népbanknak január hóban sikkasztás s egyéb bűnös üzelmek folytán bekövetkezett bukása. A rég űzött s rendkívül nagymérvű sikkasztásról jánuár hó 25-én hullt le a lepel. Launer Károly, a csabai népbank pénztárosa e napon, a reggeli órákban, öngyilkos szándékkal torditocta lőtegyveret maga ellen, a lövés azonban nem ölte rögtön meg őt, s csakis egy heti epilepticus kínlódás után menekülhetett meg a földi büntetéstől. — Az öngyilkosságba ugyanis Launert a bűnös öntudat s a büntetéstől való felelem hajtotta, mert — mint a rögtön folyamatba tett vizsgálat kiderítette — Launer a csabai népbank fennállása óta folyton sikkasztott és sikkasztására a felügyelő oizottság az öngyilkossági kísérlet napján jött reá. Bűntársa volt Launernek a sikkasztásban Krnák Mihály, a bank könyvvezetője is, ki szintén önmagára mondotta ki az Ítéletet, Launer öngyilkossági kísérletének hírére főbe lővén magát. Öntudata és keze úgy látszik, biztosabb volt mint Lau- neré, mert golyója biztosan talált s a szerencsétlen rögtön kimúlt. A jelenleg még mindig folyamatban lévő vizsgálat adatai szenut az elsikkasztott összeg körülbelül 6—700,000 forintra rúg. ti a sikkasztásban való részesség gyauúja*kiterjeszkedett a bank vezérigazgatójára, Bartoky Lászlóra is, minélfogva nevezett letartóztattatoti s vizsgálati fogságba helyeztetett. A sikkasztás folytán igen sokan vannak megkárosítva, Csaba községének is 51,000 frtja volt a bűnös üzelmek folytan tönkre ment bankban elhelyezve, s most ennek valószínűleg legnagyobb része oda vész. Öngyilkosságot a lefolyt félévben 21 egyén követett el, baleset folytán múlt ki 20 egyen. Tűz 33 esetben volt. A leégett epületek közül biztosítva volt 27. Az ezen tűzeseteknél megállapított kár 26,021 irtot tett ki, melyből I biztosítás folytán megtérült 18,680 frt. Az engedélyezett lőporárulási helyiségek száma 13, a melyek a lefolyt félévben is teljesített vizsgálatok alkalmával a közbiztosság igényeit kielégítő állapotban levőknek találtattak. 4. Egészségügy. Az év első felének egészségügyi viszonyai kedvezőknek nem mondhatók, ugyanis, járványos elterjedésre nagy hajlandósággal biró különböző kóralakok támadták meg a vármegye lakosságát, különösen pedig a gyermek korban levőket. A különböző betegségek között első sorban a veres himlő említendő meg, mely csaknem kivétel nélkül kisebb, vagy nagyobb kül és belterjességgel a vármegye összes községeit meglátogatta. Es habár legtöbb helyütt szelíd jelleggel uralkodott, Békés községében mégis számos áldozatot követelt. Ezen kivül legnagyobb kiterjedésben Gyulán, Csabán és Gyomán mutatkozott e kóralak. A vörheny részint szórványosan részint jár- ányszerüleg hasonlóképen több községben lépett fel. Mint járvány legmakacsabbul Mező-Berény községében tartotta fenn magát. Folyó óv már- cziu8 hó 8-ától junius hó 30-áig, megbetegedett e bajban Mező Berónyben : 76 gyermek, meggyógyult 61, meghalt 11, további gyógykezelés alatt maradt az év második felére átmenőleg 4. Ha azonban viszonyítjuk e megbetegedési és halálozási számot a község 12,197 főnyi lakosságának szamához, figyelembe véve más részt e betegség ragályosságát és ennek alapján terjedékenységét: 1 járványt nagy külterjességgel bírónak egy általán nem jelezhetjük. A roncsoló toroklob is több helyütt előfo. - dult. Jó formán alig volt község, melyben e rettenetes kórnak esetei ne mutatkoztak volna, jár- ránynyá azonban sehol nem fejlődött. Legnagyobb megdöbbenést és aggályt keltett végül a járványos agy ■ és gerinczagy hártyalobnak feltűnése. Legelőször ápril hóban mutatkozott e koraiak Csorváson 3 esetben, mely 3 eset mind halállal végződött Május hóban feltűnt Csabán, hol | megbetegedés történt, négy halálozással 1 két gyógyulással, végül egy eset Gyulán, mely meggyógyult. A gyógyultaknál utó- bántalmak ez ideig nem mutatkoztak. A betegség tovaterjedésének meggátlására a legmesszibb menő intézkedések történtek, és miután junius hó 20 án túl ez ideig újabb megbetegedés nem mutatkozott, alapos azon remény, hogy csak egy ephemer fellobbanás volt e kóralak jelentkezése. Egyébiránt a hatóság e koraiakkal szemben jelenleg is a legnagyobb éberséget fejti ki. Végül megemlitendőnek tartjuk még, hogy takonykórnak is felmerült egy esete Szent- Andráson s halállal végződött. A vármegyei közkórháznak a f. év első felében feljegyzett kór forgalmáról a következő- ' et jelenthetjük : 1. Három hónapon túl ápoltatott a múlt félévben 12 fi, s 10 nő, összesen 22. 2. Ápolási nap volt 14,051 fizetéses és 222 ingyenes, összesen 14,273, — 168 ápolási nappal több mint az 1890. év II. felében. 3. A beteg létszám legkisebb volt május hó 26-án, 38 fi, 28 nő, összesen 63. Legnagyobb volt január 26-án, 66 fi és 35 nő, összesen 101. 4. Legkevesebb ápolási nap volt májusban 2203, legtöbb volt januárban 2572, 5. A gyógyulási arány volt 66%, a halálozási arány 6%. (Folyt, köv.) Tanügy. A budapesti állami ipariskolában (VIII. kér. Népszinház-utcza 8. sz.) a beiratások szeptember hó l-ső napjától 5-ig tartatnak. Az intézetbe rendes tanulókul felvétetnek azok a 15. évet betöltött ifjak: a) a kik a polgári iskola, gymnásium vagy reáliskola négy alsó osztályában jó osztályzatú bizonyítványt nyertek azon tantárgyakból, a melyek az ipariskola első évfolyamának fő tantárgyait tépezik; ezek: a magyar nyelvtan, számtan és algebra, mértan és mértani rajz; b) iparos segédek és mindazok, kik az előbbi pontban Kívánt ismeretekben a felvételi vizsgálatnál kellő készültségét tanúsítanak. c) Rendkívüli tanulókul felvétetnek egyes szakosztályokba azok, kik az iparos tanulók számára szervezett iskola három évi tanfolyamát bevégezték és legalább jó osztályzatú bizonyítványuk van, továbbá, kik a megkivántató ismeretüket kellően igazolják. Általában megkivántatik, hogy a belépni kívánó növendék az általa választott szakcsoportbeli iparágban már előre gyakorlatot szerzett, de legalább is azon két havi nyári szünidő alatt, a mely után az intézetbe akar lépni, a gyakorlatban foglalkozott legyen. Az intézetnek öt szakosztálya van, u. m : az építészeti, a gépészeti, a vegyészeti, a fém- vasipari s a faipari szakosztály. A tandíj félévenként 1U frt. A beiratási dij 2 frt. Az állami ipariskola igazgatóságai Hírek. Ö Felsége a király születésnapját folyó hó 18-ikán méltó fénynyel ülték meg a róm. kath. nagytemplomban ünnepélyes nagy misével, amelyen Góndöcs Benedek apát fényes segédlettel celebrált. — A uagy misén jelenvolt a helyben állomásozó összes honvéd tisztikar, kir. törvényszék, a megyei, városi hatóság és a helyben levő állami hivatalok tisztikara. — Délben Göndöcs apátnál fényes téritékü ízletes bankett 60 személyre, melyen a házigazda által mondott egyetlen toasztot ő felségére a királyra a jelenlevők állva hallgatták végig. Mindkét honvéd zászlóalj alapján', f. év 5 bgy. sz. a. alkotott, s a vármegyei szabályrendeletek gyűjteményének XLIII- száma alatt foglalt vármegyei szabályrendelet a községek által miként lett végrehajtva? felhívtam a járási főszolgabirákat és Gyula város 5 polgár- mesterét, hogy járásuk községeitől sürgősen kívánják be a jelzett szabályrendelet 1 ső és 6 1! §-a értelmében hozni kellett határozat hitelei másolatát s azokat a folyó évi augnsztus 15-eig terjeszszék be jelentéseik mellett azzal, hogj 1) ezen határozatok kellő módon közhírre lették-e tévő ? 2) a községi közmunka-tartozás összeírása a szabályrendelet 2. §-ának megfelelőleg foga- natosittatott-e s közszemlére ki volt-e téve P 3) hogy az összeírás foganatdsitásával minden egyes községben melyik jegyző és elöljáró- sági tag bizatott meg? 4) a f. évi váltságdíjak a szabályrendelet 8. §-ának megfelelőleg, pontosan befizettettek-e? valamint a természetben való közmunka a 10. §. szerint leszolgáltatott-e P s a hátralékos dijak a 13. §. alapján biztosíttattak-e ? 5) a 13. §. értelmében a f. évi közúti! költségvetésben a közlekedési útakra nézve fel- vett összegek az úti bizottságokhoz áttótettek-e? és a községi útakra előirányzott összegek eddig mily mérvben használtattak fel ? IV. Földmivelés, ipar és kereskedelem. Az aratás múlt hó utolján teljesen befejez-1 tetett, sok helyüt a cséplés is kezdetét vette, ámbár azt egy időre a nagymérvű esőzés követ-1 keztében félbe kellett hagyni. A ragya és rozsda a szalmás gabonát any-l nyira mogrongálta, hogy átlag fel termésre aligl lehet számítani. A szőlőt pusztító filloxera mindinkább ter-l jed, ez ideig vármegyém területén filloxera zárlat I alá helyezett községek : Gyula városa, Békés, Csaba, Endréd, F. Gyarmat, Gyoma, Gy. Vári,l K. Ladány, Mező-Berény, Szarvas, Szeghalom,II Szent András és Vésztő, Doboz község szőlőiben ji pedig a múlt hó folyamán a filloxera jelénléte I a kiküldött borászati vándor-tanár által megál- lapíttatott. Azon községek, melyekben szőlőmívelés I van, de a melyek még nincsenek filloxera-zárl alá véve, u. m Uj Kígyós, Kétegyháza, Bánfáivá,! F.-Földvár, Csorvás, P.-Szt.-Tornya, Sz.-Szt.-I Tornya és K.-Tarcsa, a földmi velésügyi miniszteri rendeletének megfelelőleg múlt hóban bejárattak.| s azokban a filloxera rovar jelenléte ez ideig nem észleltetett. A vármegyének van még három községe,! . u. m. Sámson, Szénás és Kondoros, hol szőlő- műveléssel egyáltalán nem foglalkoznak. Miként a fenti adatokból is kitűnik, legnagyobb s legtöbb szőlőterülettel biró községeink szőlőterületei — eme közgazdászatunk terén fontos I gazdasági ág — a végpusztulással fenyegettetik, I sőt tartani lehet, hogy a még filloxera-mentesj szőlőterületek is hason sorsban fognak részesülni,I mely kár lehető megelőzése s orvoslása czéljábóll a kellő óvintézkedéseket megtenni, jóllehet inin-l denkor kötelességemnek ismertem. mindazáltal,l az e téren újabban észlelt jelenségek, de más -1 részt vármegyénk főispánjának minden irányban I kiterjedő gondos figyelme folytán nyert felhívásra,! a járási főszolgabirákat és Gyula város polgár-1 mesterét — a földmi velésügyi miniszter úrnak I 1890. évből kelt 25,000. számú körrendeletéi alapján, a köteles ellenőrzésre s az előirt óvin-l tézkedések pontos végrehajtására rövid napok mul-l tavai ismételten utasitani szigorú kötelességem-1 nek' tartom. A mi az ipar és kereskedelem forgalmát illeti, igen lanyha, annál élénkebb azonban al gőzmalmoké, valamint az egy gabonakereskedés.! V. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat a múlt hónapbal is megvizsgáltam s rendben levőknek találtam Múlt hó folyamán beutaztam a gyomai és szarvasi iárás községeit, s úsv a szoleAi-áLI kozó adatok. A közbiztosságot a május havában kitör Imunkásmozgalmak zavarták meg legérzéke ínyebben. Idegen izgatok behatása alatt keletkezett ( baj vármegye szerte, s eleinte csak munkás körök alakításában nyilvánult, mig május 1-ér Orosházán, hol a munkás osztály május elsejének, mint munkás ünnepnek megtartására letl föllovalva, — zavargásokban tört ki. A zavargói oly mérveket öltött, hogy a főszolgabíró a leg' közelebbi katonai állomásról, Csabáról katonaságot volt kénytelen hozatni annak elnyomására s csakis a katonai karhatalom közbelépésével sikerült a zavargókat szétoszlatni, mely alkalommal azonban többen megsebesítettek. Május 2-án és 3-án Csabán fordultak ele hasonló esetek. Az ottani alakulóban lévő munkáskor 40—50 tagja, elkeseredve a felett, hogy a május elsejének megünneplése a főszolgabíró által nem engedtetett meg, s félrevezetve a te kintetben, hogy a kör alapszabályai a főszolgabírói hivatal által önkényüleg visszatartatnak, május 1-én este elhatározta, hogy másnap reggel együttesen mennek el a főszolgabírói hivatalba, s ha kérésükre sem adatnának ki alapszabályaik, erőszakot alkalmaznak. Tervük szerint másnap reggel össze is jöttek a piaczon, s már ott megkezdvén a zavargást, g egy polgárt, ki csitította őket, el is vervén, tömegesen a főszolgabírói hivatalhoz indultak, útközben azon06QL V 0)111 Jut wo IV KJ ej o vg O I O Ugj CL oöU I 1 u IV ^ I Del I g Cm Uli u l ill V GiulUUL JliUUllCltv^ UtXvUÜUCU A/ill IIEnnyi tehát megvolt 1 Igen de vajh I Ki ő? és merre van hazája? Ezt nem tudták, pedig ez a fő. Mire való lenn? a pletyka találékony sága, ha nem arra, hogy azt is kisüssél A mint már köz-szájon forgott, hogy milyen a vőlegényem, egy másik „szappan nélkül mosdató“ társaságban eszébe jutott valakinek, hogy egy alkalommal a házasulandó fiatal emberekről igy nyilatkoztam : nekem legjobban tetszik az ügyvédi pálya, ez a legfüggetlenebb, a törvény szavával dolgozik. Tehát vőlegényem ki lett kiáltva ügyvédnek. Mikor a pletyka idáig jutott, boszantott már, mivel ártott. Szerettem ugyanis egy derék fiatal tanárt, bár A tartózkodó volt, de úgy vettem észre, hogy ő is szeret, mert folytonosan társaságomat kereste. — És ekkor kiáltják ki a pletyka torkok, hogy nekem ügyvéd vőlegényem van. Bizony ez nem esett jól. Most már a következett, hol van ő és mi a neve, a kiről én úgy hallgatok. Ennél a kérdésnél a legpróbáltabb pletykát kieszelő képesség is zavarba jött. Azonban nem sokáig tartott a zavar. Egy tapasztalt „plyetka mozdonyvezető* határozottan állította, hogy két évvel ezelőtt, mikor hazajöttem hazánk felső vidékén lévő egyik jóhirü gyógyfürdőről, hol édes anyára egészsége helyreállítása végett voltunk, akkor beszéltem el barátnőimnek, hogy milyen jó kedvem volt s milyen jól mulattam a fürdőn, részint mert jó anyám napról-napra egészségesebb lett, részint azért, mert igen kedves víg kedélyű fiatal emberek voltak a fúrdC közeli környékén, kiknek ügyessége sikerüli kedélyes mulatságokat rend <zett nap-nap után Tehát: az én barna, nagyszereid ügyvéd vőlegényemet is letelepítették a felső vidékre. — Ez már bizonyos ! . . . Ekkor már igazán bámultan a pletyka találékonyságát 1 Még tovább is mentek. Hogy mi utón mi módon történt, azt nem tudom máig sem de megtörtént, hogy azok a „bizonyos“ társaság tagjai kikiáltották vőlegényemé: F. Istvár A.-megyei fiatal ügyvédet. Erre már megállt az eszem, még nevél sem hallottam soha! Kiváncsi voltam megtudni, hogy van-« ilyen nevű ügyvéd abban a megyében. Épper azért írtam a felső vidéken lakó néhány ba rátnőmnek, s felkértem tudják meg. Mig a válasz megjött, a pletyka folyton károgott, én meg boszankodtam. Valahára mégis megjött a válasz, mely igy hangzott: „Bátyám F. megyében ügyvéd ő irta nekem, hogy F. István ügyvéd, a te vőlegényed — négy évvel ezelőtt meghalt 1 A tanár egy alkalommal, amint hozzánl jött, megmutattam neki ezt a levelet. Ő meg értette. Nem sokára, mint boldog házaspá sokat emlegettük és nevettük a kieszelt férj hez adó pletyka felsülését.“ Gyulafi Endre*
