Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1891-06-21 / 25. szám

ván István, Rozván Jenő, Popovits (^yorgy, Po, povits Gabriella, Popovitz Anna, Popovitz Elek- Buczurka Matild, Buczurka Mária, Buczurka Jó­zsef, Buczurka Lukrétzia, Buczurka Rózsika uno­kák. Áldás és béke hamvaira ! Halálozás. Popp József a gyulai régi Popp családnak legidősebb tagja, ki alig két éve köl­tözött Aradra, és ott terjedelmes borkereskedést folytatott, mint részvéttel értesültünk, folyó hó 9-ikén Aradon elhunyt. — Az özvegye által ki­adott gyászjelentés a következő : Özv. Popp Jó- zsefné szül. Domány Katalin saját, úgy gyerme kei Vilmos, József és Jánqs, valamint testvérei, sógor és sógornői s számos más rokonai nevében is fájdalomtelt szívvel tudatja forrón szeretett férje, illetve édes atyjok, testvérök, sógoruk és rokonuk Popp Józsefnek, f- óvijunius hó 9-ikón, déli 1 órákor, életének 63-dik s boldog házas­sága 22-ik évében, szivszélhüdésben történt gyá­szos elhunytét. A boldogult hült tetemei junius hó 10-én d. u. 6 órakor a halász-utcza 2. sz. a. házból a rém kath. sirkertben örök nyugalomra tétettek. Béke és áldás emlékére 1 Halálozás. Minden érző szívet mélyen meg­rendítő, tragikus sors után nem kevésbé meg­rendítő haláleset következett be. Egy rendkívül szeretetreméltó, finomul művelt és rokonszenves fiatal nő vált el tőlünk, aki oly mértékban érezte a sors csapásait, az élet keserűségeit, mint aho gyan keveseanek jutott osztályrészül. Kőrös Kál- ménné Gyöngyössy Vilma pénteken délben szen­vedett ki, valóban kiszenvedett, mert egész élete szenvedésnek volt nevezhető. A haláleset nagy részvétet kelt a társadalom minden rétegében, a boldogult kedves nő temetése ma délután 4 órakor lesz. A gyászjelentés következő : Kőrös Kálmán a saját, valamint gyermekei : Etelka, Berta, Lajos és Béla, továbbá az elhunyt test­vére : Gyöngyössy László és családja nevében is bánatos szívvel tudatja a jó feleség, szerető anya és testvér Kőrös Kálmánné született Gyöngyözzy Vilmának, folyó 1691. évi junius hó 19-én déli 12 órakor, élte 39-ik, boldog házasságuk 17-dik évében hosszas és súlyos szenvedés után t irtént gyászos elhunytál. A megboldogultnak földi ma­radványai folyó hó 21-én d. u. 4 órakor fognak Újvárosi 129S. számú házából az ev. ref. egyház szertartásai szerint a helybeli ev. ref. temetőben örök nyugalomra tétetni. Áldás ób béke poraira|! Démusz Lajos, az úri kaszinó vendéglőse, folyó hó 18-án délelőtt, hosszas, súlyos betegség után meghalt. A halál ez esetnél valóságos meg­váltás volt reá s mélyen sújtott nejére és csa­ládjára egyaránt, mert a különben életerőtől duzzadó ügyes, fiatal vendéglős, néhány hó óta valóságos élőhalott volt és nem volt remény, hogy súlyos bajából felépüljön. Temetése tegnap délután volt nagy részvét mellett. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Özv. Démusz Lajosné született Holup Antónia, saját, ngy gyermekei: János, Matild és Lajos, édes atyja: Holup Ágoston és neje Stokmeiszter Jusz­tina; az elhunyt testvérei: Démusz József gyer­mekeivel, Démusz Katalin férj. Feiner Károlyné gyermekeivel, Démusz Éva, férj. Lindenberger iBtvánné gyermekeivel, Démusz Johanna férj. Grunszzy Vinczéné gyermekeivel, Démusz János és neje gyermekeivel, Démusz Ferencz és neje gyermekeivel. Démusz Teréz férj. Kiska Péterné gyermekeivel, sógora Holup Ágoston, továbbá számos rokonai és jóbarátja nevében fájdalmas szívvel tudatja a legjobb férj, apa, vő, testvér, só­gor és rokon : Démusz Lajosnak, folyó hó 18-án délelőtt 9 órakor életének 43-ik, boldog házassá, gának 12-ik évében hosszas és súlyos szenvedés után történt gyászos elhunytát. Az elhunyt földi részei f. hó 20 án délután 5 órakor a róm. kath. szertartás szerint Lindenberger István ur házá­nál beszenteltettek és a szélmalom melletti sir­kertben örök nyugalomra tétettek. Az engesztelő szent mise áldozat ugyancsak folyó hó 20-án reggeli 7 órakor az Ég urának a rom. kath. nagytemplomban bemutattatott. — Áldás és béke poraira. Vasárnapi szünet. Alólirott kereskedők f. évi junius 21-től, szeptember 1-ig vasárnap és ünnepnapok délutánján üzleteiket zárva tartják : Deutsch Jakab, Deutsch József Szilárd Ferencz, Goldstein és Multas, Rosenthal testvérek, Furka és társa, Karácsonyi Károly és Grossmann Adolf. Bánfalva községe kérvényt adott be a vár megye közönségéhez, hogy a p. szt.-tornyai ha­tárhoz tartozó Policzer-féle birtokrész Bánfalva községéhez visszacsatoltassék. A község kérvénye minden tekintetben méltányos, mert körterhei igen nagyok. Sáska. Gyoma község határához tartozó csudaballai pusztán Gajzágó Samyl és Salgó Samyl bérletén a cselédség feltűnően sok szöcs­két vett észre, miről jelentést tettek a gyomai főszolgabírónak, ki is néhány példányt beküldött a vármegye alispánjához, honnan sürgős jelentés ment a földmivelési miniszterhez. Utóbbi a vár­megyéhez intézett leiratában arról értesít, hogy a felküldött szöcskék stauronatus brevicollisok, s ezek veszélytelenek, de két darab marokkói látka is találtatott köztük. A miniszter egyideü­leg intézkedett, hogy Sajó Károly tanár és mi­niszteri megbízott, ki Ecsegen van a sáskairtás intézése végett, Gyomára is utazzék. A szöcskék és illetőleg sáskák a csodaballai pusztán 6 — 800 hold körüli legelőt igen sűrűn leptek meg. Csabán f. hó 11-én tűz volt. Leégett Achim L. János háza; a kár becsértéke 736 frt, bizto­sítva volt. Borszesz felrobbanás következtében súlyos égési sebeket szenvedett vasárnap reggel az ura­dalmi kastélyban szolgálatban álló egyik nőcse­léd. A konyhában volt ugyanis elfoglalva olyan tűz körül, melyet borszeszszel kellett táplálni s a még égő tartályba a borszeszes üvegből akart hozzáönteni, de mikor a tűz az üvegben levő szeszszel érintkezett, a borszesz felrobbant és a vigyázatlan cseléd súlyos sérüléseket szenvedett arczán, karjain és egész felső testrészén. A sze­rencsétlen lánynak — noha nincsen már életve­szélyben — fájdalmai igen nagyok. Kétegyházán hétfőn virradóra betöréses lo­pást követtek el özv. Balázs Mihályné kárára. Az ismeretlen tettes az utcza felőli szobába, mely pedig erős vasrácscsal volt ellátva, de amelyet fel tudott törni, behatolván, onnan az egész ágy­nemű készletet és többrendbeli ruhát elvitt. A csendőrség nyomon van. Bihar-Füred. (Stina de vale.) Biharmegyé- nek e gyönyörű helyen fekvő kitűnő hatású 5124 láb magasan fekvő climaticus gyógyfürdője ju­nius 15-én nyilt meg. Alig 10 éve, hogy Pavel Mihály gr. cath. püspök megkezdte itt az épít­kezése, s ma már egész nyári telep fejlődött itt csinos svájezi házakkal és kényelmes berende­zéssel, van e fürdő telepen 2 nagy étterem, tár­salgó terem, 80 szoba, kápolna, hideg és meleg fürdő. A telep egy völgy katlanban fekszik, mely­hez a feljárás ma már a teljesen jó karban levő utón könnyű, Belényestől a bérlő személyenként 2 frtért szállitatja fel vendégeit kényelmes ko­csikon. Az utasok reggel ö órakor indulva Nagy- Váradról, 10 óra 30 perczkor Belényesbe érnek, s még az nap 4—5 órakor d. u. Bihar-Füreden vannak, délután indulhatnak Váradról 2 óra 15 perczkor Belényesbe vannak estve 7 óra 45 percz­kor. Maga az ut, mely Belényestől fel Füredig víbz, elragadóan, szép festői. Az orvosok és ter­mészet vizsgálók múlt évi n.-váradi gyülésök után Belényes és vidékére kirándulást tevén, el­ragadtatással beszéltek B.-Füred szépségéről üde ozon dús levegőjéről, mely a 13.000 hold fenyő erdőből árad. Jótékony hatással van e helyiség a tüdő betegekre. A kik pedig váltólázban szén vednek itt helyes felépülést várhatnak, többnemü gyengeségeknél egy hónapi üdülés teljesen rendbe hozza a beteget. A kik e helyen sápadt arc/.czal mennek fel, 2—3 hét múlva arezuk ró­zsás szint nyer. A fürdő helyiségben állandó or­vos leend. Á folyó évi bérlő Szabó Péter, kinek tiszta magyaros konyhája már előnyösen ismere­tes. Az ő egyénisége biztosítékot nyújt az ellá­tás jóságáról. Egy személyre egész napi ellátás 1 forint 20 kr, szoba ágyneművel ellátva 60 kr. Fent a fürdő telepen állandó zene leend. A ne­vezetesebb napi lapok olvashatók lesznek, kirán­dulások történnek egyes szebb pontokra, szóval gondoskodva lesz, hogy a vendégek, kiknek száma folyton nő kellemes szórakozásban is részesülje­nek. Mindazok, akik bővebb értesítést óhajtanak, forduljanak Kaffka Gyula úrhoz Belényesbe azon­nali választ nyernek. 134. 1 — 1 Irodalom. Ország-világ. Felelős szerkesztő: Benedek Elek. (XII. évfolyam.) (julius—szept.) — A jú­lius—szept. évnegyed alkalmából bizalommal kérjük t. olvasóinkat az előfizetés megújítása és lapunknak ismerőseik körében való ajánlására. Örömmel tapasztaljuk a művelt magyar közön­ségünk folyton növekedő érdeklődését, rokon- szenvót lapunk iránt s mi rajta leszünk, hogy ezt az érdeklődést, ezt a rokonszenvet el ne ve­szítsük. Tartalmasság, változatosság, érdekesség, a társadalmi, irodalmi, művészeti stb. kérdésekkel való semmiféle melléktekintetek által nem kor­látozott foglalkozás — ez nagyban a mi prog- rammunk, melynek keresztülvitelében a legjele­sebb írói-gárda van segítségünkre. Az „Ország-Világ“ rendes tartalma két re- §ony, több novella, tárcza, elet- es jellemrajz, az ismeretek különféle ágait felölelő czikkek, költe­mények, heti krónika, külöoféle rovatok. Nők világa divattudósitásokkal, képekkel stb. Minden szambán 10—15 önálló közlemény. A julius—szept. negyedben folytatjuk Tá­bori Róbert nagyérdekű regényét, úgyszintén Je­rome K. Jerome pompás humoru illusztrált úti­rajzát. Az „Ország-Világ“ előfizetői évenkint hat műmellókletet kapnak. A másodikat Basch Gyula jeles festőnk „Hapták 1“ czimű pompás genreké- pét a húsvéti számmal küldtük meg. Ugyanak­kor küldtük meg uj előfizetőinknek a tavalyi hat műmellékletből a harmadikét. A harmadik mű mellékletet júliusban küldjük meg s ezzel a ta­valyi negyedikét. Azoknak, kik újévtől kezdve előfizetnek, még mindig megküldjük a tavalyi karácsonyi szá­mot (száz szerkesztő arczképével, dolgozatával stb.) nemkülönbon a tavalyi hat műmellékletet. Az „Ország-Világ“ rendes előfizetési ára egész évre 10 frt, de 8 írtért rendelhetik meg úgy a „Budapesti Hirlap“, mint az „Egyetértés“ előfizetői, nemkülönben a papok, tanítók és taní­tónők is. A heti krónikákat ezután is Székely Hu- szár írja, időnként Andronikus, Atropos és Sin- cerus. — Ezenkívül állandó dolgozó társaink : Abonyi Árpád, Bársony István, Hock János, Kozma Andor és Szécsi Ferencz. Mutatványszámokat kívánatra ingyen kül­dünk. Egész évre 10 frt. Félévre 5 frt. Negyed­évre 2 frt 50 kr. Egy hóra 85 kr. Egyes szám 20 kr. — Az „Egyetértés“-sei együtt rendelve : Egész évre 28 frt. Félévre 14 frt. Negyedévre 7 frt. Egy hóra 2 frt 50 kr. A „Budapesti Hirlap “- pal együtt rendelve : Egész évre 22 frt. Félévre 11 frt. Negyedévre 5 frt 50 kr. Egy hóra 1 frt 90 kr. Az előfizetési pénzek — legczélszerübben postautalványon — a kiadóhivatalba (Budapest, Kecskéméti-utcza 6. sz.) küldendők. Az „Ország• Világ“ szei'kesztösége. „Urak és parasztok“ czim alatt az elbe szélések újabb sorozatát kaptuk most Mikszáth Kálmán összegyűjtött munkáinak 28. és 29. füze­teiben. Elég azt mondanunk, hogy Mikszáth elbeszélései és már mindenki érzi a varázst, mely a maga nemében valóban egyedül álló iró műveinek olvasásával együtt jár. Ha volna még valaki, a ki a palócz világ jeles fiának munkáit nem ismerné, azok részére csak azt ismételhet­jük, a mit már többször volt alkalmunk, hogy Mikszáth elbeszéléseiben annyi a kedves vonás, oly tiszta az öröm, a mennyit és a milyent ily classicusan naiv alakban egyetlen modern író­nál sem találhatunk. E mostani elbeszélések is, melyek mindenike üde, érzelemdús, pajzán, tré­fás, oly világba vezetnek el bennünket, mely sokkal szebb, mint a mi rendes, köznapi vilá­gunk. Pedig itt is csak azok az emberek tesz nek, járnak, örvendenek és búsulnak, a kikkel nap nap mellett találkozunk, de Mikszáth hu­mora, kedélye aranyozza be őket és az ő szel­lemének behatása alatt még a legérdesebb felü­let is simává lesz Mintha varázsvesszővel érin­tene meg bennünket, midőn elbeszélései olvasá­sához fogunk. Az első lapok után átváltozunk és gyermekek módjára az íróval együtt álmodjuk a tündérmeséket, melyeket nekünk Mikszáth mond el. Vegyünk ki egy szálat a csokorból, olvassuk el példáúl a „túlvilági utast* . .. monten ked­vünk támad leszedni minden virágunk, ismerni akarjuk Mikszáth tollának minden alkotását. És aki ily módon az Írót megszerette, örömmel fog értesülni arról, hogy összegyűjtött munkáit Révai testvérek (Budapesten IV. Váczi utcza 1.) 35 kros, igen csinosan kiállított, vaskos füzetekben adják ki, módot nyújtván oz által mindenkinek, hogy kevés áldozattal oly könyveket gyűjtsön össze magának, melyek soha el nem évülnek, melyek gyönyört fognak szerezni mindaddig, mig csak a kedély utolsó szikrája is ki nem halt belőlünk. Négy küliin beköthető regényhez juthatnak azok, kik a „Képes Családi Lapak”-at csak egy évig is járatják. E nagy előnytől eltekintve, a nevezett lap a legválogatottabb . szépirodalmi és ismeretterjesztő közleményeket hozza. Legutóbbi 25-ik száma is kiválóan becses tartalommal je lent meg. Tolnai Lajosnak „Kétélű bárd“ czimű nagyhatású regénye végéhez közeledik. Váradi Antal egy szép költe uénynyel emeli a szám ér­tékét. Van benne továbbá egy igen érdekes czikk a szépészeti szerekről a régieknél. Elbeszélések s egyéb becses apróságok egészítik ki a lap tar­talmát. — Közönségünknek jó szolgálatot vélünk tenni, midőn a „Képes Családi Lapok“-at a leg­melegebben ajánljuk. Szerkesztői változás. A Magyar Nők Lap“- jának szerkesztését folyó évi junius 7-én Bran- kovics György, a „Képes Családi Lapok“ volt szerkesztője, vette át. A „Magyar Nők Lappjá­nak olvasói bizonyára örvendetes tudomásul ve­szik e szerkesztői változást, mert Brankovics Györgynek eddigi kiváló irodalmi és szerkesztői működése elég biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a „Magyar Nők Lapja“ csakhamar nemcsak a müveit magyar nőknek, hanem a nagy közön­ségnek is kedvelt lapja leend. A „Budapesti Hirlap” előfizetési felhivása. Főszerkesztő : Rákosi Jenő« Felelős szerkesztő : Csajthay Ferencz. Dolgozótársak : Balogh Pál, Balázs Ignácz, Baksay Sándor, Béla Henrik. Berényi László, Barna Izidor, Csajt­hay Ferencz, Csapod! István dr., Flammarion Kamill, Her- iczeg Ferencz, E. Illés Károly, Kaas Ivor báró, Oswald Sán­dor, Őszi Kornél, Prof Sándor báró, Rákosi Jenő, Rákosi Viktor, Solder Hugó, Teleky Sándor gróf, JTóth Béla, Vasskó Elemér. A kiadóhivatal feje : Zilahi Simon. A' Budapesti Hirlap jun. lö-én tölti be fenn­állása tizedik évét. Ez évek alatt a magyar közönség legnépszerűbb) legelterjedtebb lapja lett és a mai időszaki sajtó Kellékeivel a magyar hírlapirodalom elsőrangú tag* jává küzdötte föl magát A nemzeti irány merész és elszánt kultusza úgy a politikában, mint az irodalomban, a művészetekben és a társadalomban biztosították neki a hirlapolvasó kö­zönség rokonszenvét és tömegeit. Alig volt rá eset Magyarországon, mióta az alkot­mány helyreállt, de ritkán külföldön is, hogy hirlap oly vezérlő szerepet játszók egyes kérdések sorsa megalakítá­sában, minőre a Budapesti Hirlap aránylag nem hosszú fennállása óta ismételve adott példát: nem kell csak a véderő vitára emlékeztetnünk, amelyben két hónapon ke­resztül azt lehet mondani a Budapesti Hirlap táp­lálta a vitát, a közérdeklődést, a közszellemet. Újabban pedig a közigazgatási javaslat első és döntő bírálata e lap hasábjairól indult ki, hogy az elméket megterméke­nyítse­Ily sikerekhez pedig kettő szükséges : elsőbben is az értelmi töke párosulva az írói tehetséggel ; másodszor az abszolút függetlenség minden párttól es hatalmasság­tól. Ezek nélkül lehetetlen azt az erkölcsi erőt felszaba­dítani 8 munkássá tenni a közérdek iavara, aminő a tisz­tességes sajtóban és munkájában rejlik. Ha pedig valaki e helyen, ahol az újság kénytelen magáról beszelni, ezt dicsekvésnek venné, annak megengesztelésére készséggel tesszük a vallomást, hogy távolról sem tartjuk magunkat csalhatatlanoknak. Tudjuk, hogy minden vigyázat és meg­fontolás mellett is botlunk mi is De botlásunk is csak szabad meggyőződésünkből ered, nem egy harmadiknak, akár egyénnek, akár társaságnak, akár pártnak, akár fe- lekezetnek, akár osztálynak sugulmazásából vagy egyol­dalú érdekéből. Bízvást tehetjük hát olvasóinknak azt az Ígéretet, hogy úgy mint eddig, újságírói kötelességeinken és lelki­ismeretűnkön kívül más urat magunk felett el nem is­merünk. A politikai vezetést) a vezérczikk rovatát £a- logh Pál, Kaos Ivor báró és Rákosi Jenő látják el rende­sen. Jogi szakezikkeinket, általában jogi szakkérdések fej­tegetését, rovathoz nem kötve Edvi Illés Károly kitűnő tollából veszik e lapok olvasói. Orvosi s természettudo­mányi kérdésekben írónk és tanácsadónk Csapodi István doktor, a jeles fővárosi orvos és szakíró. A többi rova­tok megoszlanak kipróbált s nagyobb részt már évek óta a Budapesti Hirlap közönségét szolgáló több dolgozó tár­saink közt. Irodalmi és tárczarovataink amellett, hogy a lap keretén kívül levő írók közreműködését is sűrűén igénybe veszik, sőt a közönség köréből is a tehetségeket magához vonni iparkodik, oly erőkre vannak állandóan bízva, mint Teleki Sándor ezredes, Tóth Béla, Rákosi Vik­tor (Sipulusz), Herczeg Ferencz, Baksay Sándor, Béla Hen­rik és a főszerkesztő £ — ö. végül a világraszóló hirt élvező Flammarion Kamill, a ki szintén állandó szerződései viszonyban van a Budapesti Hirlap-pal. A regénycsarnok számára iparkodásunk, hogy a külföldről s a hazai erőktől is a javát szerezhessük meg a Budapesti Hirlap-ban. Csiky Gergely kitűnő re­gény- és drámaírónkat a hírneves franczia : Ohnet György váltja fel. Egy olasz regény Salvatore Farina tollából szin­tén birtokunkban van. Hogy nagy áldozatoktól sem ret­tenünk vissza e rovat érdekében, megmutattuk azzal, hogy tavaly megszereztük és közöltük Stanley legújabb müvét afrikai expedíciójáról. Angol regényeink, amelyekből éven­ként kettől-hárm' t szoktunk közölni, kitűnő kedveltséget élveznek. A mi e lapok többi tartalmát, u m. a közgazdasá­got, újdonságokat, az értesüléseket, helyi, vidéki és kül­földi tudósításokat illeti : mindez régóta ngy el van látva a Budapesti Hírlapiban, mint bármely első rendű európai lapban. Dolgozó társainkat méltán nevezhetjük kipróbált és lelkes gárdának, amely becsvágyát helyezi lapja korrekt és kitűnő kiszolgálásába. Minden jelentéke­nyebb magyar városban tudósítónk, Bécsben egész kis fiókszerkesztőség szolgál ki bennünket telegráf és telefon utján ; az európai nagy városokban saját tudósítóink óv­ják közönségünk érdekeit és mindenüvé a haza határain belül és kívül, bárhol valami rendkívüli dolog készül vagy ha csak véletlenül megesik : külön kiküldött tudósítóink ott vannak vagy ott teremnek mint a magyar olvasókö­zönség érdekeinek katonái. A Budapesti Hirlap iránya az elmúlt decen- niurn alatt kiállotta képességei tüzpróbáját. Ebben a változatlan irányban ’ fogja ezentúl is teljesíteni feladatát és kiszolgálni olvasóit. Julius 1-én fogjuk megkezdeni Ohnet György A gyülölség adója czimű uj regényének a közlését, mely a Budapesti Hirlap kizárólagos tulajdona. Az előfizetés feltételei helyben házhoz hordva9 vidéken postával s Egész évre 14 frtf félévre 7 frt. negyedévre 3 frt 50 kr.y egy hóra I frt 20 kr. A fővárosi nyaralókban lapunk kora reggel kézbesittetiky az egész fürdő évad alatt pedig előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor isy ha a nyá­ron át többször változtatnak tartózkodási helyet. Az előfizetések vidékről legczélsze- rübben postautalványnyal eszközölhetök kővetkező czim alatt: A ,Budapesti Hirlap1 kiadóhivatalának) IV. kér. Kalap-utcza 16. sz. 135. 1—2. Közgazdaság:. A vasárnapi munkaszünet. — Az új szentesített törvény. — A hivatalos lap április 15-iki száma tette közzé az ipari munkások vasárnapi szünetelésé­ről szóló 1891. évi Xlll-ik t.-czikket, melyet a király április 9-én szentesített. Mivel a törvény már júliusban életbe lép, szolgálatot vélünk tenni lapunk közönségének, midőn a törvényt következőkép ismertetjük: „Vasárnapokon, valamint szent István király napján, mint nemzeti ünnepen, a magyar szent korona országainak területén az ipari munkának szünetelnie kell. Kivételt képez az üzleti helyiségek és be­rendezések tisztán tartásához és helyreállításához szükséges munka. Az ipari munkának szünetelése legkésőbb vasárnap reggeli 6 órakor kezdődik és megkez­désétől számítandó 24 óráig, de legalább is a szüneti napot követő reggeli 6 óráig tart. A kereskedelmi miniszter felhatalmaztatik, hogy saját hatáskörében rendeleti utón hatá­rozza meg: a) azon iparnemeket, melyeknél azért, mert az üzlet félbeszakítása lehetetlen, vagy a folyto­nos üzemben tartást a fogyasztó közönség vagy a közforgalom igényei, vagy valamely hadászati vagy egyéb közérdek, jelesen ipari indokok fel­tétlenül megkövetelik, az ipari munka az első szakaszban megjelölt szünnapokon is végez­hető lesz; b) azon módozatokat, melyek alatt azok a kisiparosok, kik maguk segédek és tanonezok igénybevétele nélkül, lakásukon dolgoznak, a munkaszünot alól felmenthetők. E rendeletek megállapításánál a kereskede­lemügyi miniszter, a belügyi és a földmivelósügyl miniszterrel, llorvát-Szlavonországokra nézve, a horvát-szlavon-dalmátországi bánnal egyetértőleg jár el. A kereskedelemügyi miniszter ezen rende­leteket, valamint az ezeken később eszközölt módosításokat utólagosan az országgyűlésnek be­mutatni köteles.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom