Békés, 1891 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1891-06-21 / 25. szám
Igaz részvét kisérte sírjába gróf Wenck- heim Károlyt, s ez biztosíték arra, hogy nevét még soká fogja ápolni a hálás kegyelet, őrizni az emlékezet. Csukássi József emlékezete. (A .Budapesti Hírlap“ fönnállása 10-ik évfordulóján ) Elesett a zászlótartó, De a zászló fenn lobog; Lobogtatják bátor, elszánt, Ifjú, lelkes bajnokok. A vezér már csöndes ember, De az eszme él tovább S glóriával koszorúzza A kidőlt hős homlokát. Most tíz éve, hogy kibontá Azt a zászlót szent jelül, Kis csapattal harczba indult S maga hittel ment elül Csak egy szó volt ráhimezve, A magyarság volt eszó, — És ma már ezt visszhangozza A hazában millió. A szegények küszöbére Ez a jelszó rátalált, Véle osztott a kicsiny had Ellenének száz halált; És a dúsak palotáit Diadallal vette be ; És az ügynek rózsát termett Tövisek közt nyert sebe. Mézzel csörgő édes nyelvünk I Büszke, délczeg nemzetünk l Téged éljen üdv, dicsőség, Ha mi küzdvén győzhetünk ; Ezt érezte, ezt harsogta Napról napra, szüntelen — S háromszinű zászlajához Szegődött a győzelem. S most e zászlón gyászfátyol csüng Az örömnap ünnepén ; De a fátylon átalcsillog Titkos írás, égi fény. Gyúl az emlék csipkebokra, S egy áldott bzív hangja kel: Föl, magasra azt a zászlót 1 Az eszmének győzni kell 1 Föl, magasra és előre I Holt és élő egyetért; Régi zászlónk fenn lobogjon Az ügyért, a nemzetért. Legyen első a hegy ormán S jól megálljon a helyén Ezeréves Magyarország Diadalmi ünnepén 1 Rudnyánszky Gyula. Tudod, mi vagy ? Tudod, mi vagy? — fénylő napom, Ragyogással égsz felettem ; Beléd néztem soká, nagyon, És őrökre vakká lettem. Így bámulom e világot, “ Körültem zaj, nyüzsgő élet, — üdv az, hogy mást sose látok Csak egy fénykort s abban téged ? Leáldozol te is, mint más ? . . . A vég után nem kutatok, Nem izgat az njralátás, Mert én boldog csak igy vagyok. Z«ldy János. lyásoknak, főispán ur ő méltóságának előrelátó tekintete már felismerte a közeledő veszélyt már márczius hó első napjaiban figyelmeztetett ogy intézményében e vármegyebeli munkások közt mindjobban elterjedő socialisticus mozgal makra. Én sem késtem intézkedéseimet megtenni s már márczius elején megindítva a nyomozatot e mozgalmak terjedelméről sajnosán kellett ta pasztalnom, hogy az az orosházi és csorvási fo cusokból mind jobban elterjed. E két község munkáskörének egyes éltévé lyitett tagjai bejárták a vármegye többi közsé geit is, 8 egyremásra alakultak vármegyénk majdnem minden községében munkáskörök, me lyeknek nyilvánított czélja társalgás, önképzés, valóságos ozélja azonban mint a következmények tzolták communisztikus eszmékkel való fog lalkozás volt. (Folyt, köv.) Tanijl ^ 3T. polgári vizsgálatai II. Értesítés. A gyulai államilag segélyezett közs fiúiskolában az 1890—91. tanév záró következő sorrendben tartatnak meg: 1891 unius 22-én d. u. 3 órától : magyar- és német yelv a IV. osztályban. D. u. 3 órától : Ma gyár és történet a III. osztályban. D. u. 3 órá tói : magyar és latin nyelv a II. osztályban D. u. 3 órától: föld- és természetrajz az I. ősz tályban. Junius 23-án d. u. 3 órától: szám mértan és latin nyelv a IV. osztályban. D. u órától : latin- és német nyelv a III. osztály ban. D. u. 3 órától : föld- és természetrajz a osztályban. D. u. 4 órától : latin nyelv az osztályban. Junius 24-én d. u. 3 órától földrajz-történet a IV. osztályban. D. u. 3 órától: szám-mértan a III. osztályban. D. u. 3 órától : szám-mértan a II. osztályban, D. e. 8 órától : magyar nyelv az I. osztályban. Junius 25-én d e. 8 órától : mértan az I. osztályban D. u. 3 órától : számtan az I. osztályban. D. u órától : term, rajz, term. tud. s vegytan a IV osztályban, négy órakor földrajz a III. osztályban. Jun. 26-án d. e. 8 órától : az érdemsorozat végleges megállapítása D. u. 2 órától : a jutalmak kitűzése Junius 29-én d. u. 3 órától vizsgálat az ének és testgyakorlatból, rajz és "rás kiállítás, jutalmak kiosztása és az iskolai év berekesztése. E vizsgálatokra a t. szülőket s tanfigy iránt érdeklődő n. é. közönséget tisz telettel meghívja. Gyulán, 1891. junius 19-én. Az igazgatóság. A gyulai róm. kath hitközségi iskolákban folyó 1890—91. tanévi zárvizsgálatok a következő napokon és sorrendben fognak megtartatni úgy mint : Junius hó 20-án délelőtt a belvárosi fiúiskola IV. osztályában (Plank.) — Délután a III. osztályban (Domokos.) Junius 22-én délelőtt a belvárosi fiúiskola osztban. (Székely). — Délután az I. osztban. (Diósy). Junius 23-án délelőtt a belvárosi leányis kola IV., V., VI. osztályában. (Benigna). | Délután a II., III. oszt. (Emiliana.) Junius 24-eu délelőtt a belvárosi leányiskola I. osztban. (Flóra kt.) — Délután a német- városi fiúiskola III, IV, osztban. (Scherer). Junius 25-én délelőtt a németvárosi fiúiskola I., II., oszt. (Bekker). — Délután a leány- kóla II., III., IV. osztban. (Blanda). Junius 26-án délelőtt a németvárosi leányiskola I. osztályában. (Leopoldina). — Délután nagymagyarvárosi fiúiskola I., II. osztályában. Mátray.) Junius 27-en délelőtt a nagymagyarvárosi leányiskola I., II , III. osztályában. (Mátrayné.) — Délután magánvizsgálatok. Junius 28-án ünnepélyes Te Deum reggel órakor a belvárosi anyateraplomban és az értesítők Kiosztása. A vizsgálatok mindég délelőtt 8 és délután órakor kezdődnek s azokra a szülők és tan- gybarátok tisztelettel meghivatnak. Kelt Gyulán 1891. junius 1. A* igazgatóság. ben az évzáró ünnepély és jutalmak kiosztást! lesz. Békésen, 1891. junius 18-án. Kabös Bálint, tanár. 1421.—1891. Hivatalos hirdetés. Gyulavárosában az 1891. évre előirt hadmentességi-dij összeírás és kivetési lajstrom, a III. osztályú kereseti- s nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek, úgyszintén az ezon adónemre kivetett általános jövedelmi pót-adó lajstromok a kir. pénzügyigazgatóság által számvevői- leg megvizsgáltatván, — az 1883-ik évi XLIV. t.-cz. 16. §-a érteimében a adóhivatal helyiségében folyó hó 29 ig közszemlére kitéve tartatnak. Gyulán, 1891. junius hó 19. városi 22-től Dutkay Béla, polgármester. Értesítés. A gyulai izr. fi- és leányiskolában a folyó évi zárvizsgálatok következő napokon és renddel fognak megtartatni: junius 28-án vasárnap délelőtt 8—12-ig a III., IV. osztályban és junius 29-én hétfőn d. e. 8—12-ig az I—II. osztályban. — Ezen nyilvános vizsgálatokra, mely napokon egyszersmind a leánynövendékek kézimunkái is kiállítva lesznek — at. szülők és tanügybarátok azon kéréssel hivatnak meg, hogy minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. — Gyulán, 1891. junius hó. A gyulai izr. iskolaszék. Évzáró Vizsgák. A Scherer-féle felsőbb magán leányiskola évzáró vizsgái f. hó 26. és 27-én pénteken és szombaton d. u. 3—6 óráig tartatnak meg, melyre a t. szülők és tanügybarátok ez utón is meghivatnak. A békési ev. ref. yymnaziumban az évzáró vizsgálatok folyó év junius hó 26- és 27-ik napjain, azaz jövő héten pénteken és szombaton lesznek. Pénteken d. e. az I és II., d. u. a III. és IV., szombaton d. e. pedig az V. és VI. osztályok vizsgálatai lesznek az ev. ref. templomban. Szombaton d. u. a presbyteri gyülésteremHírek. Tisztázzuk a fogalmakat. Ilyen czímet viselő vezérczikkben felel a „Békésmegyei Közlöny“ csütörtöki száma „A belügyminiszter Békésvár- megyéről“ czímű közleményeinkre, különösen pedig múlt heti czikkünkre, melyben laptársunk magatartását tettük kritika tárgyává. Mielőtt a gúnyos hangú s ráfogásoktól hemzsegő czikkel bővebben foglalkoznánk — amit más irányú közleményeink és térszűke miatt ez úttal nem tehetünk — csupán két körülményt óhajtunk konstatálni. Először is, hogy mi első sorban azt tettük kritika tárgyává, és az is volt czikkünk megírásának egyik főindoka, hogy a belügymistter Békésvármegyéről úgy emlékezett meg, mint amelyben annyira terjedt el a korrupezió, (jól jegyez- ük meg, hogy: a korrupezió!) mint az országban sehol sem, és erre mondottuk és mondjuk most hogy a belügyminiszternek nincs igaza, mert békésmegyei adminisztrácziót és illetőleg a tisztviselői kart — anélkül, hogy magát az adminisztrácziót dicsőítettük volna, mert azt soh se tettük, sőt több kifogásunk volt mindig ellene, mint csabai laptársunknak — olyan becsületesnek tartottuk és tartjuk, mint akár melyik vármegyéét, nemcsak, sőt azt is állítottuk és állítjuk most is, hogy sok közeli vagy távoli megye lakossága ezért irigységgel is nézhet reánk. Másodszor konstatáljuk azt, hogy a „Békésmegyei Közlöny“ nek egyetlen egy tiltakozó vagy csak mentő szava sem volt akkor, amidőn a vármegyei adminisztrácziót a korrupeziónak meggyalázó s méltatlanul meggyalázó vádja érte, ami pedig kétszeresen súlyos volt, mert nagyon magas helyről jött. Bevalljuk, hogy ezen akkor csodálkoztunk. Most ugyan már nem csodálkozunk, és pedig nem azért mintha azt hinnénk — amit laptársunk imputál — hogy „ő, mint kormánypárti lap és busásan fizetett függeteg kormánypárti szerkesztő" nem lehetett más véleményen, mint aminőn a belügyminiszter; (mert t. laptársunk nem tapasztalhatta, hogy valaha még Borok között is éltünk volna vele szemben ilyen nemtelen feltevéssel, legalább mi sohse tettük) hanem egyszerűen nem csodálkozunk rajta ama őszinte beismerés után, melyet most tesz, amidőn bevallja, hogy azért nem kom-< mentálta a miniszter nyilatkozatát, mert nem bemerte azon adatokat, melyekre a miniszter azt a lesújtó itélet“-et bazirozta.. Helyi hírlaptól ugyan furcsa dolog, hogy olyan „lesújtó ítélet“ adatainak helyes avagy helytelen voltát „nem ismeri“, mert hát akkor ki ismerje P hanem azért ezt a mentségét és beismerését készséggel elfogadjuk. Reiszig Ede főispán és kormánybiztos e hét folyamán Gy.-Váriban, Dobozon, továbbá a sárréti községekben, nevezetesen Szeghalmon, Füzes- Gyarmaton, Körös Ladányban és Vésztön folytatta körútját, dr. Fábry Sándor főjegyző kíséretében. A főispán eme községekben meggyőződést szerzett arról, hogy a közrend és nyugalom, mely különben egy pillanatig sem ingott meg, legkevésbé sincs veszélyeztetve, és hogy a szeghalmi járásban kivételes intézkedéseknek szüksége nem forog fen. — A főispán megjelenése s fellépése egyébként a legkedvezőbb benyomást keltette az említett községekben, s a tisztelet és a rokon- szenv úgy fogadtatásánál mint ottléte alatt több alakban nyilvánult is. Gyula városa f- hó 19-én képpiseleti közgyűlést tartott, melynek csak két, de az első különösen fontos tárgya volt. — Az évek hosz- szú során át vajúdó körgát ügye került végre a befejezéshez; — elsőben is az e czélból kiküldött küldöttség jelentése olvastatott fel, a mely 4 részre oszlott, és pedig első sorban foglalkozik a földmunkák kiviteli módozatával, s itt kimondatott, hogy az építkezés egy, kellő szakavatott- sággal bíró mérnök félfogadásával házilag kezeltessék, a mennyire csak lehetséges, gyulai munkások alkalmazásával, kik mellé két munkavezető és két munkafelügyelő alkalmaztassék, s a mérnök ajánlatára a folyamszabályozási főmérnök kéressék fel. — A munkálat ellenőrzésével az eddigi küldöttség bízatott meg, s pótlólag ebbe még Steigerwald János, Léderer Lajos és Nádházi István képviselők választattak meg. — lő Iszeg körülbelől 7—800,000 írtra rug. S a aik- a- kasztásban való részesség gyanúja kiterjeszke- »yldett a bank vezérigazgatójára, Bartóky Lászlóra, (minélfogva nevezett letartóztattatott s vizsgálati (fogságba helyeztetett. é8| A sikkasztás folytán igen sokan vannak 51, megkárosítva. Csaba községének is 51,000 fo- n-lrintja volt a bűnös üzelmek folytán tönkre ment e- bankba elhelyezve, s most ennek valószínűleg a-[legnagyobb része odavész. A községekre vonat- Ikozó felügyeleti jogomnál fogva kötelességemnek &-Itartottam vizsgálatot indítani meg a tekintetben, [hogy megtartattak-e a községi pénzek elhelye- , rejzésénél az 1886. évi XXII. törvónyozikknek e , ízjrészben való rendelkezései, s a vizsgálatból saj- i i- nosan kellett meggyőződnöm arról, hogy azon - ^[pénzintézetek, melyekben a község pénzei el- i í [helyeztettek, bár képviselőtestületi gyűlésen, de 1 [nem névszerinti szavazással lettek meghatározva, i-|s hogy elmulasztatott a képviselőtestület azon [rendelkezésének teljesítése, mely szerint a köz- [ség pénzei egyenlő összegben lettek volna a csabai két pénzintézetben elhelyezendők. Jelentésemből értesülvén főispán úr 0 méltósága Mezen mulasztásokról, Csaba község bírája s első jegyzője ellen elrendelte a fegyelmi eljárást, £ (mely még folyamatban van. a . I Békésen is sikkasztás derült ki a múlt j -[április hóban, melynél a sikkasztó szintén főbe n í [lőtte magát. ® ,| Pesly Alajos, Békés község főpénztárnoka £ il volt e szerencsétlen. ti t| Az öngyilkosság rögtön bejelentetvén hoz- n [zám, késedelem nélkül kiküldöttem Békésre a “ (vármegyei számvevőség egy tagját, ki a főszol- j (gabiróval megejtvén a vizsgálatot, megállapitot- £ ták a sikkasztást s azt, hogy az elsikkasztott fi (összeg 2124 frt 38 krra rúg. Pesly nek a sik- ó [kasztásban részese nem volt. ° Végül, mint közbiztossági viszonyainkat ér g (zékenyebben érintőkről kell megemlékeznem a £ (tavasszal vármegyénkben járványszerüleg fellé 3 pett munkásmozgalmakról. 01 Megdöbbentő, hogy vármegyénkben, mely- ^ Inek dúsan termő anyaföldje az igyekező mun- • |kásnak mindenkor megadja a szükséges tápiáié y] |kot, vármegyénkben mely eddig nevének meg- ir felelő békés népéről volt ismeretes, a föld népé- e' (nek elégületlenségéről, s e miatt zavargásokról * s mondhatni egyes helyeken a nép felzendüléséről kell szólani. Pedig alig-alig, vagy legalább csekélyebb mértékben lehet e mozgalmak valódi okát a nép, a valódi munkásnép kedvezőtlen anyagi helyzetében keresni. Lelketleu, önhasznukat leső, ide- ^ gén izgatok műve az, kik népünk hiszékeny lel- Ű£ kébe a socialismus s a kommunismus csábos, de csalfa Ígéreteit ojtották be, s eltévelyitő Ígérete- kt ikkel, ámításukkal, nyomtatványaikkal elkábi- 08 tották a népet úgy, hogy a socialistikus eszmék községről-községre mindjobban terjedtek, s ez eszmék mindinkább veszélyes jelleget öltöttek ' mig végre Orosházán és Csabán zavargásokban y., törtek ki. Alattomban, lopva jártak le a vármegyénkbe a budapesti socialisticus kör egyes vezetői még a tél folyamán tért hódítva itt maguknak, külö- Vt nősen Orosházán, hol a régebben fennálló mun- . káskörben kedvező talajt találtak müködésökre. A helyi hatóságok azonban már február végén még is tudomást szereztek izgatásaikról, s mi- is előtt látható jelei lettek volna az idegen befő- a tekintve, hogy a sajtósabadágost Jkerűlo utón csorbítani nem engedhetjük, hogy a hírlapok elárusitása olyan jog, mely hivatalos kegy tárgyát nem képezheti; Kérdem a belügyminiszter úrtól: Van-e tudomása Békésmegye főispánja és kormánybiztosának 295—891. számú rendeletéről, melyben sz országosan divó szabadsággal szemben, kereskedők és szatócsoknak megtiltja előle- leges alispáui engedély nélkül a hírlapok és nyom-, tatványok elárusitását ? Szándékszik-e ezen serelmes rendelet hatályon kivül helyezése iránt intézkedni ? Qr. Szapáry Gyula miniszterelnök egyelorej csak kijelenti, hogy ő mindenkor a törvényhez fogja magát tartani. De miután az interpelláczi-| óra válaszolni fog, egyúttal egy kis szemelvényt! fog nyújtani némely lapokról, hogy miként iz gatták az ottani népet. Ugrón Gábor tudomásul vétel iránt a végle-| ges válasznál fog nyilatkozni. |< Alispáni jelentés. Békés vármegye rendes közgyűlésén, május hó 95-én 18911, (Folytatás.) IV. Közbiztosság. li A személy- és vagyonbiztosság ellen elkö-j vetett bűneseteket annak idején a tekintetes vár-|< megyei közigazgatási bizottság havi üléséi eleji terjesztett jelentéseimben részletesen felsorolván, ( ez alkalommal eléguek tartom jelezni, hogy ar múlt év szeptemberétől májusig elkövettetetett a| vármegyében gyilkosság 3, emberölés 2, ember-(2 ölés kísérlete 1 ízben. (' A vagyonbiztosság leginkább kisebb jelen-(fj tőségü tolvajlások által volt csupán megtámadva, jt Elkövettetett ugyan Csabán egy vakmerő (ö betörés is február 12-én, midőn az adóhivatal- |k pénztár helyisége töretett fel, azonban tettesek ( valamely véletlen körülmény által megzavarva, (z — a nélkül, hogy valamit elsajátíthattak volna, —(ti eltávoztak. A nyomozás rávezetett, hogy ezenjp betörést Farkas János és társai hódmező-vásár-( helyi betyárok követték el, kik el is fogattak, jn Sokkal nagyobb sensatiót keltett Csabán e|k betörésnél a csabai népbanknak január hóban |k sikkasztás és egyéb bűnös üzelmek folytán be [« következett bukása. A rég űzött és rendkívül |n< nagymérvű sikkasztásról január 25 én hullt le|8 a lepel. |8‘ Launer Károly, a csabai népbank pénz-| tárosa e napon, a reggeli órákban öngyilkos szán-|m dókkal fordította lőfegyverét maga ellen, a lövés |a azonban nem ölte rögtön meg őt, s csakis egy |t8 heti epilepticus kínlódás után menekülhetett meg (?' a földi büntetéstől. Az öngyilkosságba ugyanis p1 Launert a bűnös öntudat s a büntetéstől való|cs félelem hajtotta, mert, mint a rögtön folyamatba |*h tett vizsgálat kiderítette, Launer a csabai nép-|t° bank fennállása óta folyton sikkasztott, és sik-|ki kasztására a felügyelő bizottság az öngyilkossági |eí kísérlet napján jött reá. Bűntársa volt Launer- |m nek a sikkasztásban Krnák Mihály, a bank (tő könyvvezetője is, ki szintén önmagára mondotta | ki az ítéletet, Launer öngyilkossági kísérletének (a hirére főbe lővén magát. Öntudata és keze úgy (a látszik, biztosabb volt mint a Launeré, mert (ni golyója biztosan talált s a szerencsétlen rögtön (ki kimúlt. I a A jelenleg még mindig folyamatban levő lm vizsgálat adatai szerint az elsikkasztott ősz-(el
