Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-04-21 / 16. szám

lön orgánumának tökéletessége által és az áhitatteljes csendben elhatolt szt. Péter leg­rejtettebb zugába, egyaránt megindítva olaszt és id igent. Mint a tüzes nyelvek napján nyelv­különbség nélkül mindenki értette. A temp­lom, mely máskor sokkal inkább Museum, e szentbeszéd alatt újra az úr házává lett. Mint a tenger árjának messziről jövő, halk, mistikus moraja Dover magas partjáról úgy verődtek vissza a szünetek alatt hanghul­lámai a 12j méteres kupola belsejéről. Jere­miástól kölcsönző siralmát, a jezsuitáktól a tudományt, IV. Páltól a szenvedélyt és rend­jétől a szigort. Bresciai Arnold és Giordano Brúnó óta ily hatással még nem beszélt senki. Vájjon hasonló jutalomban fog részesülni ? Nem. Az idők megváltoztak. Nemcsak hogy nem fogják máglyára Ítélni, de még bibor- noki kalapot sem kap. E napokban olvastam valamelyik lapban, hogy még mindig bámulják, még mindig hallgatják és ő még mindig barát. Ennyire szállította le a közöny s talán né­mileg az általános felvilágosodottság a római utczák életturgorját. „Kelj föl sírodból IV. Pál, tépd széjjel, most tépd széjjel a halál lán- czait, mert él egy ember, ki segíteni fog az anyaszentegyház zátbnyra jutott hajóját vízre emelni*; ha túl vagytok a nagy munkán, van még elég ta a földön — megégetheted őt is 1 De sem IV. Pál, -sem III. Sándor nem hallják e szózatot. Vége azon időknek, mikor e szavakra ! non tibi séd Petri, e feleletet hallottuk : et mihi, et Petri. A nagyhét szombatján szokásos szertar­tásokat már nem is érdemes megtekinteni. A gyulai nagytemplom előtti tér sokkal ünne­pélyesebb, sokkal élénkebb e napon, mint a Piazza di sanct Pietro. Legfeljebb a kikeresz­telkedett zsidók bérmáltatása a laterani bazi­Ilkában képezheti némileg a kíváncsiság tár­gyát. Da ugyanaz a ragályos közöny, mely járványszerü ma Rómában, megfosztla e ritu­álét is minden érdekességtől. — Túlságosan meglátszik a pontifikáló kardinálison, hogy teher neki, mit tennie kell. Vasárnap Parocchi bibornok tartotta a nagymisét, mely csak annyiban különbözik egy gyulai nagymisétől, hogy nam ég annyi gyertya, hogy nincs annyi nép s hogy a je­lenlevők nagyobbrésze nem fekete táblás könyvből imádkozik, hanem piros kötésűt forgat, melybe azonban egyetlenegy imádság sem keveredett nyomtatása alkalmával. Áhí­tattal olvassák ugyan, de közben mindig jár­kálnak, szájat tatanak, sőt sans géné beszél­nek is. Hónuk alatt sokan, egy a templomban élősködő székraktárból 2 krért bérelt tábori székkel, melyre nem nagy ritkán valami, hosszasabb megtekintést igénylő faragott kép előtt leülnek, de úgy, hogy Parocchi ur ő eminentiájának éppen hátuk symmetrikus kö- zepit ajánlják. Az ita missa est után Parocchi ep úgy távozott, a hogy jött: kisérve azok­tól, a kik még nem láttak bibornokot teljes, ornatusban, és négy paptól, kik utána vitték hosszú schleppjét. Az orgonát, mely kariká­kon jár, visszatolták valamely sarokba s pár perez múlva szt. Péter megint Museum volt. így néz ki Róma a nagy hét alatt Ajánlom is én mindenkinek, hogy ezen idő­ben ne menjen oda. Különösen katolikus ne| menjen. Annál is inkább, mert e napokban a legtöbb gyűjtemény zárva van és ő Szent­sége nem mutatja magát szívesen. Nem kell azt hinni, hogy ma is úgy van mint régente, hogy a ki Rómában járt látta a pápát is, ha csak vak nem volt. 1870-ben a Vatikán, tekintettel a Quirinálra, elzárkózott. Azóta csak az látja a szent Atyát, a ki a vatikáni osztrák“ nagykövet által ajánltatik — mit kinyerni különben nem nehéz dolog. Csak­hogy a nagyhéten és még ogy hét eltelte előtt nem ád ö excellentiája ajánló levelet senkinek, mert mint nekem magyarázták, ez roppant neveletlenség lenne az ő részéről, így könnyen megeshetik rajtunk az a csúf­ság, hogy Rómában jártunk s még sem láttunk pápát. Én is majd igy jártam. Egy karavánnal jöttem Budapestről, melynek ve­zetői, isten ne vegye bűnül, tetőtől talpig zsidók voltak. Ezek szegények persze nem tudták, hogy mi az udvari szokás a monte vaticanon ; — nem gyűjtöttek Péter filléreket. Sőt mi több, 3, mond három egész napig ba­rangoltak hivatalosan össze-vissza a régi és uj Rómában és még Tivoliban is, mig eszükbe jutott magukat bejelenteni Macchi cardinális- nál, ki akkor segretorio di camera sacro sancti volt, hogy bennünket ő Szentségénél bevezessen. Miután Macchi ezt megtagadta, vezetőink sürgönyöztek Haynaldnak, hogy segítsen zavarukon. Tett is lépéseket, de a szent Atya azt üzente nekünk, hogy ő nem medve s nem mutogatja ma^át senkinek. Ezt az üzenetet én ugyan el nem hiszem és kérek is mindenkit, hogy hasonlót tegyen, de az eredmény csak az volt, hogy kosarat Kaptunk. Képzelhetni kétségbeesésünket I Miután sem a közelben, sem a távolban sem­miféle remény nem zöldellett, húsvét-hétfójén kívülem 'és 3 laktársamon kívül több magyar már nem volt Rómában felfedezhető. Elsiet­tek mind Nápoly, Flórencz, meg nem tudom merrefeté. Nekem ez egyszer több szerencsém volt mint a többi 130 magyarnak együttvéve. Nagy bánatomban az ominózus üzenet felett valaki Janik püspökhöz recomraendált, ki ÍV. Kót* Vésztő- Tarosa- herényi vonal a Tarosa- Ladány- Szeghalom- gyarmati szárnyvo­nallal, egy sebes-körösi és egy kettős-körösi híd­dal, összesen 64 kim. A többi vonalak az össze hasonlításból kiesnek. Legrövidebb és legolcsóbb ennélfogva a III. alatti vonal, ugyanolyan bosszú, de egy kettős­körösi hid árával drágább a IV. alatti vonal. — Az I. és II. alattiak 7—9 klméterrel hosszabbak, közel egyenlő hosszúak, de a Il-nél az ördögárki híddal több műtárgy kell. (Foly. köv.) A vármegye rendkívüli közgyűlése. (ápril 15.) A körülbelöl 70—80 tagból álló közgyűlés a megye alispánjának, elnöklete alatt hétfőn 15-én délelőtt % 10 órakor a megyei székház nagytermében vette kezdetét, és pedig a tárgy- sorozat szerinti sorrendben következtek a tanács­kozások. A belügyministernek, három rendbeli érte­sítő leirata, melyben tudatja ő cs. és apostoli irályi Felsége, valamint a királyné ő Felsége és az özvegy tróuörökösnő Stefánia főherczegnő ő Feusége, a Rudolf trónörökös elhalálozása alkal­mából Bákésvárraegye közönsége által kifejezett részvét nyilatkozatokért legkegyelmesebb kÖBZö- uötüket, tudomásul vétetett, és megőrzés végett vármegyei levéltárba helyeztetni rendeltetett. Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszternek leirata, melyben értesíti a vármegye közönségét, hogy ő Felsége legfelsőbb elhatáro­zásával, a belügyminisztérium ideiglenes vezeté­sét ő reá bizta éljen üdvözléssel fogadtatott, s nozzá üdvözlő felirat felterjesztése határozta- tott el. Az állami italmérési 'jövedék behozatala foly­tán adandó kártalanításról szóló 1888. évi XXXYI. t. ez. 15. §-a alapján megindítandó egyességi tárgyalásokra, a vármegye képviseleté­ben Oláh György megyei tiszti főügyész és Deimel Lajos m. alszámvevő küldettek ki. Arad sz. kir. város — és Hajdú vármegye törvényhatóságának a véderő törvényjavaslat 14. és 25 §§-ai ellen az országgyűlés mindkét házá­hoz intézett felirataik pártolása iránti átirataik — egyszerűen tudomásul vétettek, — amennyi­ben a nevezett törvény és igy fennemlitett szaka­is a legfelsőbb helyen is szentesítést nyertük. Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósági bizottságának — a Kolozsvárott emelendő Mátyás király“ szobor költségeire való adakozás ránti átiratára, a közgyűlés elhatározza, hogy a nevezett czólra a közművelődési alapból 5 éven keresztül évenként utólagosan fizetendő 50—50 forint adomáoy összeg lesz kiutalványozandó. Győr sz. kir. város közönségének — a győri kir. jogakadémia szándékolt beszüntetése ellen a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­terhez intézett feliratának pártolása iránti átirata, — tudomásul vétetett. Fejérvármegye és Hajduvármegye törvény- íatósági bizottságának, — a vármegyei javadal­csehorszácfi német és rendkívül befolyásos ember Rómában. Elmentem hozzá, épen ebédnél ült. Felküldtem magyar névjegye­met s egy pár német szóval kértem kihall- gattatást, mire rögtön lejött ő maga s meg­kérdezte, hogy „mit was kann ich dienen ?* Elmondtam neki, hogy tulajdonkép nem az antiqu’ látnivalókért, hanem csak azért jöttem Rómába, hogy ö Szentsége legszen­tebb áldását kinyerjem, röviden, hogy én minden valószínűség szerint szörnyet fogok halhi, ha úgy kell eltávoznom az örök várói­ból, mint a többi pogányhajlamu magyar uti- társam. A püspök megindult; intettem 3 laktársamnak, hogy fogják körül — a püspök szemlátomást meg volt hitva. Váltig mondta ugyan épugy mint a nagykövet* hogy most nem lehet, és hogy várjunk még egy hetet, de ez lévén az utolsó szalmaszál, belekapasz­kodtunk. Végre adott egy ajánló-levelet Kinsky rófnőhez, ki egy fiatal, szép és vallásos zalmaözvegy, és a ki, miután Macchi anyja két hónappal azelőtt az ö karjaiban halt meg, mindennató befolyással bir a Vaticanban. igy zárdábin —• magától értetődik hog/ női árdában lakott, Elhajtattam oda, becsenget­tem : elfogadott. Szívreható szavakkal ecse­teltem neki keblemnek nagy bánatát s vi­szont az örök hálát, melyre neki kilátása lehet, ha ád egy pár sort — mega Ita. El­mentem a kis levélkével Macchihoz, ki két eghivót kézbesített: egyet s keddi ya8 órai nisére, melyet ő Szentsége olvas a saját házikápolnájában, és egyet csütörtök délelőtt órára szóló privát audiencziára. Keddeft 7 óra után fiakerem megállóit a lejárat előtt. A svajezi gárdista átnézte a neghivót s miután öltözetem kifogástalan ( 8 Kőt-Vésztő-Ladány-Déva-Ványa 84-0, 9. Kót-Vésztö-Szeghalom-Déva- Ványa 38 1 10. K.-Ladány-Tarcsa-Berény 17-0, 11. F.-Gynrmat-Szeghalom-K.-Tarcsa-Beréi 40-0, 12. Kőt-Vésztő-Békés 28 0, 13. Vésztő-Doboz-Csaba 35 0, 14. Mező-Berény-K.-Tarcsa 8 0 kim. Ezen hosszakon kívül figyelembe kell vei Inunk a személy és áruszállítások irányát, vált ■mint az építési költségeket nagyban befolyásol iKörös-bidakat. A személy szállítás nálunk a gyér 64*6 vi szonylagos népesség, valamint különösen a la kosság egy oldalú foglalkozása miatt csekély, a áruszállítás nyersterményeink tömeges és kény szerű szállítása folytán már jelentékenyebb. — t míg ugyanis kő és fával bővelkedő vidékek vas utaiuál évenként és minden állomási lakos utál 19—21 mmázsa teher és 2-3—3'7 utas esik, ad dig a túlnyomóan mezőgazdasági jelleggel bin vidékeken minden állomási lakos után 8—9 mé t.Mmázsa teher és 1-2—1*5 utas teszi Magyaror szágon a tapasztalt közép érték szerint a vasút forgalmat. A m. kir. államvasutak összes vona lain átlagban egy állomási lakos után 13 mmázst teh'T és 1-9 utas esik. Az arad-körösvölgyi vas útnál a valószínű bevételek előzetes meghatáro­zásánál alapul 20 mmázsa teher és 3 utas véte tett minden állomási lakos után. Részemről több hasonló jellegű helyiérdekí vasút statisztikai adatait is alapul véve, a ni viszonyainknak megfelelően minden állomási la­kos után csak 8 mmázsa terhet és 1*5 utast vé­lek felvehetőnek. Ezen szállítások iránya a „Sárréten" else torban Budapest, másodsorban Csaba, illetőleg i vármegye székhelye és az alföld-fiumei vonal Ennélfogva a sárréten átvezetendő helyiérdekű rasut a szállítások szempontjából úgy lenne vo- íalozandó, hogy az állomások Budapesthez és ai dföld-fiumei vasúthoz lehető közel jussanak. Az elméletileg helyes vonatozást módosítja l községek fekvésén kivül a Körös medrek által .tszeldelt terep. A Sebes és Kettős-Körösön szűk- égés mintegy 200, a Kettős-Körösön pedig mint- gy 220 folyóméteres hid, mely áthidalásból mind ét helyen az anyameder felett mintegy 800 mnyi asszerkezet, a hullámterek felett pedig valószi- ül-g faszerkezet lesz szükséges. — Ezeken ki ül szükséges esetleg az Ördögárokban egy hid, íelynek hossza mintegy 120 fm. Ezek után összehasonlíthatják a fent meg­evezett főbb vonalakat. I. A Kőt- Vésztő- Ladány- gyomai vonal a iadány Szeghalom- gyarmati, valamint Beréuy- >rcsai szárnyvonalakkal és egy Sebes-Körös hid­al, összesen 73 kim. II. Kót- Vésztő- Szeghalom- Ladány- gyo iái vonal a Szeghalom- gyarmati, valamint Be- jny- Tárcsái szárnyvonallal, a sebes-körösi és ör- ögárki híddal, összesen 71 kim. III. Kót- Vésztő L-.dáoy- dévaványai vonal Ladány- Szeghalom- gyarmati, valamint a be­iny-tarcsai szárnyvonallal, a sebes-körösi híddal, Bszesen 64 kim. (air 37 laf-ia a S7.f»nh Atvii. a Iri a vatikáni ulszempontból is előnyben részesítendő közlekedés (- eszköz, mert közvetlenül érintkezésbe hozza i-1vidéket, a lakosságot a nagyvilággal. 1-1 Ennélfogva egészen világosnak látszik ai i-Jhogy vármegyénk egyes vidékeit vasúttal kel [ellátnunk. Ezen vasútépítések nem hogy kizárnál ),|a kőutépitést, sőt elősegítik azt; uem versenytér bje két közlekedési eszköz, hanem társ, üzlettárs lakik egymást segítik, támogatják és pedig meg (felelő szerepeikben, feladataikkal egyedül és ki ojzírólag a közönség előnyére, hasznára. — Meg Ivagyok róla győződve, hogy egyik másik vasút - vonalunk kiépítése után első teendőink közé fof -(tartozni ugyanazon vidéken kőutat építeni, am (eddig a szállítási nehézségek miatt csaknem lehe illetlen volt. i| Lássuk azon vidékeket, melyek vasúttal (lennének ellátandók s azon vonalakat, melyek >1 kiépítésre alkalmasak. | Vármegyénk térképére tekintve, azt látjuk, Ihogy az arad budapesti és nagyvárad-szegedi vas- luti vooalak azt négy részre osztják, melyek kö- (zül csak egy rész, a kétegyháza csaba és csaba- Jgyulai szakaszok által határolt olyan, mely vas- (utat nem szükségei. Az Orosházától délre, vala- (raiut északra eső terület, de különösen a csaba- (gyomai vonaltól észak és kelet felé eső nagy (terület vasút nélkül alig élhet, csak tengődhetik. (Az első vidéket Komlós, Sámson községek, Sző­11 ős, Gyulamező puszták s a vásárhelyi tanyák képviselik ; a második Szent-Tornya, Bánfalva,I (Szénás, Kondoros községekből, Csákó és Csaba- csüd pusztákból áll ; végre az utolsó az úgyne­vezett Sárrét, mely Körös-Ladány, Szeghalom, Füzes-Gyarmat, Vésztő, Körös-Tarcsa községeket foglalja magában összes pusztáikkal, délről Békés és Doboz által határolva. Az első vidéken az Orosháza tótkomlósil vasút vonal lenne kiépítendő, ami 20 l$lmeter\ hosszú, semmiféle akadályba nem ütközik, s mari igen sokszor terveztetett. Az állomási lakossági Tót-Koiulós 8416 lelket tenne ki. A második vidék vasúttal czélszerüen ügyi lenne ellátandó, hogy Orosháza Szarvassal lehetői egyenes vonallal köttetnék össze, s Szénásról Csá-1 kőn át Kondorosig menne egy szárnyvonal. — Azt összekötő vasút hossza lenne 38 kim ; a szárny-1 vonalé 12 kim, a mi összesen 50 klmt tesz ki. Legnehezebb a sárrétnek czélszerü, megfelelői úlátása vas ittál, egyrészt, mert az arad-buda-| pesti vonal Mező-Berénynél könyököt képez sl rányát dél-északiból kelet-nyugativá változtatja,(' másrészt, mert a terület a Körösök által át vanl izéidéivé, s a községek egy egyenestől elütőleg)1 rannak elhelyezve. — A kiépítésre combinátióbaI lozható vonalak hosszaik megjelölésével a követ-y !ezök lennének. I< 1. Kót-Vésztö-Körös-Ladány-Gyoma 43 0, [' 2. Körös-Ladány-Szeghalom-F.-Gyarmat 22*0,| 3. Kót-Vésztö - Szeghalom - Ladány-Gyomai1 »20, i 4. Szegbalom-Füzes-Gyarmat 11-0, |‘ 5. Kót-Vésztő-Ladány-Tarcsa-Beróny 39-0,| 6. Kót-Vésztö-Tarcsa-Berény 32 0, If 7. Taicsa-Ladány-Szegbaloin-Füzes-Gyarmatl1 12 0, < ság november hó 25-én tartott üléséből 1. szám alatt megbízást nyervén a vármegyében szüksf gesnek mutatkozó helyi érdekű vasutak tárgy® ban indokolt javaslatot benyújtani, van szerei csém vonatkozó előterjesztésem tisztelettel a ke vetkezőkben megtenni. Vármegyénk fejlődő ipara, kereskedelmi különösen pedig mezőgazdasága hova továb nagyobb igényeket támaszt a közlekedés gyorsa saga, biztossága és olcsósága iránt. Az anyag jóléttel Összefüggő fokozottabb igények mindéi irányban s igy a közlekedésre nézve is érvénye sülnek. Az eddigi igényeket még ahogy-ugy kié lógitett közutak ma már egyátalában nem meg felelöek, sőt türhetlenek. Egyébiránt a közlekedés tekintetében sol más közállapotunkhoz viszonyítva felette hátra is vagyunk maradva. Vizi utaink korlátozott használhatósága, útépítési szempontból lehető rossz talaj- és kli­matikus viszonyaink, kevés kiépített utunk, drága építkezésünk és aránylag igen kevés vasutunk a mi elmaradott közlekedésünk okai. Különösen pedig vasut-épités dolgában felette hátra vagyunk. Amig ugyanis az egész országban átlag minden négyzet kilométerre 1883-ban 0-026 klmeter vas­út esett, s 1 kilometer 1890 lakosra, 1887-ben pedig egy négyszög kilométerre 0’Ó31 és 1 kim. 1540 lélekre ; addig nálunk egy négyszög kimre 0 041 klm. és 1 kim. 1500 lélekre. Alig több tehát valamivel a vasutunk, mint az országban átlagosan. A vármegye 3558 négyszög kilometer terü­letére és 229 ezer lakosára esik összesen mint­egy 146 kim. vasút. Pedig iparunk, kereskedelmünk, ha lassan is, de emelkedik; mezőgazdaságunk a nehéz vi­szonyok daczára örvendetesen fejlődik, terménye-l ink hozama nő, gazdálkodóink hova tovább több oldalú termelést és belterjesebb művelést űznek, miuélfogva a már most nélkülözött vasu-l tak égető szüksége az idők múltán gyarapodni fog. I Dustalaju vármegyénk közlekedési akada-l lyokkal küzködik és a ki figyelemmel kisérte azl utolsó 5—6 óv alatt Békésvármegyében foganato-l sitott kőutépitéseket, az meggyőződhetett arról,! hogy a kőut kisebb vonalokon, helyi közlekedés cél-l jaira teljesen megfelelő, sőt áldás ; de nagyobbl vonalokra, vidéki forgalmak közvetítésére drága és nem teljesen felel meg. Az építések adatai!* ugyan is azt mutatják, hogy egy kilometer kőut I 5 0 m. szélességben a szállítási távolsághoz kó-l1 pest 22—25 ezer forintba kerül s az általános!1 tapasztalás azt, hogy a tengelyen való szállítási5 nagyobb távolságokra még műuiakon se verse-l’ nyezhet a vasúttal. Nevezetesen lassú, nehézkes ^ és drága, ami az állati erőnek vontatásra való ^ felhasználásából természetszerűen következik. A kőut fenntartási költségeiről nem is szólok, mert erre vonatkozólag a kellő adótokkal nem rendel­kezem. '■ Annyi azonban bizonyos, hogy a kőül fenn­tartása ami viszonyaink között tetemes költségbe kerül. Ezúttal még eltekintettem attól, hogy a vauit hasonló küriilménvek között közművelődési 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom