Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-01-20 / 3. szám
3-Ik szám VIII. év tol yam r Szerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét i 1 l®t A közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij : Egész évre .. .. .. 5 írt — kr. ^Félévre ..........- * » 5° » Évnegyedre .. .. 1 » *5 n l Egyes szám ára 10 kr. ,-A Gyula, 1889. január 20-án. Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDr. Bod-oüsiy Zoltán r Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyiltt.r tora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. ez. Schwarz Gyula Váczj-utcza 77. ez. Eckstein Bernát fürdö-utoza 4. sz. — Bécsbén: Schalek Henrik, Moose Rudolf ée Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon 11 -T'111 r11" 1 ..... " ■' " ■ ■■ —— ' ■ > ....... '■ ~ ■ ■■ ±3^1 - ■ ■ . ' T~ - ó A közmunka. ii. A benyújtott törvényjavaslat az uta k»t osztályozza s ezen osztályozás szerint hat féle utat különböztet meg, úgymint : 1. Államutak, melyek országos fontossággal birnak és az állam költségén építtetnek, kezeltetnek és tartatnak fenn. 2. Törvényhatósági utak, melyek a törvényhatóság által építtetnek és annak költségén kezeltetnek és tartatnak fenn. 3. A vasúti állomásokhoz vezető utak, melyek a vasúti állomásokat a legközelebbi állami, törvényhatósági vagy községi utakkal vagy községekkel összekötik és a melyek létesítésének, kezelésének és fenntartásának költségei a törvényhatóság, az érdekelt község vagy községek, az érdekelt kereskedelmi és iparvállalatok, végül az illető vasút által aránylagosan viselendők és rendszerint a törvényhatóságok álta’ kezelendők. 4. A községi közlekedési (vicinális utak, melyek több község közlekedésének közvetítésére szükségesek és a melyeknek létesítése, kezelése és fentartása az e czélra csoportosított érdekelt községeket illeti. 5/ A tisztán községi (közdűlő) utak, melyek csak egy község közlekedési érdekéinek szolgálnak, az illető község által létesítendők, kezelendők és fentartaudók. 3. Egyesek, társaságok vagy szövet kezetek által, közforgalom czéljaira létesített közutak, melyeknek kezelése és fentartása a létesítőket vagy azoknak meghatalmazottjait illeti. Azonnal szembetűnik a felosztás helyessége, a szabatos meghatározás, a mi különben végigvonul az egész törvényjavaslaton úgy, hogy szabatosság s a tárgy kimerítése tekintetében alig hagy fenn kívánni valót, s igen helyesen, külön csoportba veszi fel a vasúti állomásokhoz vezető s az egyesek és társulatok által fenntartandó utakat. Az utak és vámok körül, valamint müépitményck tekintetében a legaprólékosabb részletességig van produkálva mindenről, s igy egyszerűen utalhatunk magára a javaslatra a megjegyezve, hogy a községi utak fenntartása tekintetében a javaslat az 1862-ki rendelet alapjára helyezkedik, áttérhetünk a minket közelebbről érdeklő törvényhatósági utakra s ezek fenntartására. Nézetünk szerint itt gyökerezik az uj törvény javaslat minden hibája, a törvény hatósági utak tekintetében bele esik abba a hibába, a mely hiba kivétel nélkül feltalálható minden a törvényhatóságokra Vonatkozó törvényeiknél s a mely hibának oka abban rejlik, hogy még mindig nem mernek szakítani a megyei adminis tratio kéjizeit önállóságával, s jól lehet mindent megtesznek Arra, hogy a mindenható állam részére a jogokat confiscálják, a látszat kedvéért a fél Utón mindég megálla- nak s kapunk folyton és folyton fél rendszabályokat, melyek Üdvösek lehetnének úgy is ha teljesen foganatosíttatnának, úgy is ha teljesen elmaradnának, és csak éppen úgy nem lehetnek üdvösek a mint alkalmaztatnak t. i. feliben. A mi kifogásaink ezen törvényjavas lat ellen az állam részére biztosított jo gok s a törvényhatósági utak feutartáBÍ módjára vonatkoznak. Mit látunk ugyanis a törvényjavas latban ? As állam kénye kedve szerint állami utakat reá kényszeríthet a törvényhatóságokra s azok kötelesek azokat törvényhatósági utaknak elfogadni, s viszont a törvényhatósági utakat elveheti s azokat a törvényhatóságok kötelesek átengedni, s hogy a jogsérelem ne legyen oly nagy: az állam megengedi, hogy a törvényhatóságok éppen úgy járjanak el a községekkel szemben, a mint az állam eljár a törvény- hatóságokkal szemben, tehát ismét haladás azon az utón, hogy az állam elvesz mindent a megyétől, a megye a községtől, a mig végre egyiknek sem lesz elvenni valója ; de hát minek ez a játék, vagy vagy Vagy biztosítsák a törvényhatóságoknak az utak administrátiója tekintetében, vagy vegyék el teljesen; az a közös dolog, a mi nek végin m -gis csak a miniszter akarata dönt, nem ér semmit. Igaz, hogy a vesztett jogok kárpótlásáért a közigazgatási bizottság széles körű jogokkal ruháztatik fel, de ezek előttünk olyan szinben tűnnek fel, mintha nen\ annyira az autonomicus jogok biztosítása mint inkább az adminisztratió terhének könyitése végett ruháztattak át a bizottságra, a minek rendes következménye, hogy mig az intézkedés'joga a legfelsőbb hatóságnak van fentartva, addig a felelősség az alsó fokú hatóságra tolatik át. Hosszas lenne bőven fejtegetni ezen közigazgatási hibákat, s nem is vág teljesen e törvény keretébe, mert megtalálható közigazgatásunk minden ágánál ez a rendszertelenség a felelősség és intézkedési jog megoszlása tekintetében. A költségek tekintetében behozatik az át- adó, melynek maximuma rendes körülmények között az egyenes adók 10°/0-a, rendkívüli körülmények között azonban 3%-kal felemelhető, de úgy ezen, valamim a minimumnak a törvényben megállapitoti korlátokon felül emeléséhez a miniszter előzetes jóváhagyása szükséges, itt tehát már jogot nyer a vármegye; két évről két évre megállapíthatja az útadó százalékot. S ezzel megszűnik azon egyenlőtlenség, a mely eddig csakugyan kirívó volt, hogy mindenki egy formán szolgádon közmunkával, s ez nagyon helyes is, csakhogy először is az egyenlőség beálltának nem vészük semmi hasznát, mert a törvényben kimondatik, hogy a fizetendő adó minimuma 1 frt 50 kr. igy tehát senki sem fog kevesebbet fizetni, mint a menyit eddig fizetett, a mi az egyenlőségnek azt a Színezetet adja, mintha az nem is annyira az egyenlőség kedvéért, mint inkább az adó fokozásául hozatott Volna be, s másod szór túl magas e határ a meddig e százalékot a törvényhatóságok inegál lapíthatják. Eddig az egyforma de nem egyenlő adózás mellett is volt a közmunka alap jövedelme annyi, hogy ez megpótolva azzal a többlettel a mely például ö%*08 útadó kivetésével, eléretik tökéletesen elég jövedelmet biztosítani arra, hogy az utak jókarban tartassanak s az ut hálózat fej* leBZteasék. Nem mondanánk ezt, ha adóink nem lennének tulcsigázva, de igy, amikor már minden téren az adó maximumnál vagyüuk túl megerőltetés a 13°/0-os útadó. Felemlítjük még, hogy az állam bi zonyos esetekben subventióval fogja ellátni íz egyes törvényhatóságokat, s hogy a törvényjavaslat megengedi a törvényhatósági mérnöki hivatalok felállítását, a mi, mint tudjuk, Barossnak kedvencz eszméje, s már egy időben volt is sző róla, hogy az állaiuépitészeti hivatalok megszüntetnek s visszaállít tatnak a megyei mérnöki hivatalok, ez talán ahhoz akar kezdeményező lépés lenni. A tény az, hogy a közmunka ügyet rendezni kellett törvénynyel, a fáradhat- lan szorgalmú miniszter a törvényjavaslatot elkészítette, a törvényjavaslat egészben véve jó, cz dszerü, egyes hibíin a tör vényhozás segithet s kívánatos, hogy a javaslat mielébb törvénynyé váljék. A közigazgatási bizottság jan. havi ülése (Január 14) Jelen voltak Beliczey István főispán elnöklete alatt, Jancsovics Pál alispán, Teréuyi Lajos főjegyző, Nagy Károly árvaszéki elnök, Oláh György tiszti főügyész, dr. Kovács István föorv>s, Kacz vinstky Kálmán kir. adófelügyelő, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. mérnök, Kalmár Mihály, Hoffmann Mihály, Varságh Béla ,cs Vidovszki János bizottsági tagok. Aliapdni előadmányok. A megye alispánjának lapunk más helyén közölt rendszerinti havi jelentése alapján, mely általánosságban tudomásul vétetett, utasítva lettek a községek, hogy az elmélyedt utczák fel ímelését köteiességszerii feladatuknak ismerjék, továbbá hogy azon ház, hóira-, ígályos beteg van, vereskeresztes fehér záazló kitűzésével lesz megjelölendő. Rotár György kétegybázi illetőségű katona kivételes nősülés iránti folyamodványa, a honvédelmi miniszterhez pártolólag lett felterjesztve. Küzdényi Szilárd csabai és Braun József m. herényi illetőségű katonák, ideiglenes elbocsátásuk iránt beadott folyamodványok, a kérelmezőkre kedvező elintézést nyertek, mig Fabulye Gulyás András csabai hasontárgyi kérvényének hely nem adatott. A megye íőorvo-ának előadmányaként, a tehén himlő nyirk termelő intézet felállítására vonatkozó szakértői küldöttségi javaslat értelmében, a védhimlő nyirk termelő intézet felállítása a jövő 1890. évre lett elhalasztva. A kir. ügyésznek a felügyelete alatt álló fogházak állapotára vonatkozó rendszerinti féléves je lentéso tudomásul vétett, ugyszinte az 1888. évi decz. haváról szerkesztett hasontárgyu rendszerinti havi jelentése is. Megyei (inti főügyészi előadmányok. Ujfalus sy Dezső gyulai lakosunk kérvénye, a melysze- riut Gyultiváro* polgármestere ellen a vizsgálat elrendelését kéri azért m^rt a 081/81 kb. számú közigazgatási bizottsági határozatot mind ez ideig nem foganatosította, s ezen mulasztás miatt okozott sérelmeinek orvoslását is kéri, kiadatott Gyulaváros polgármesterének azzal, hogy mielőtt a bizottság ezen ügyben érdemi határozatot hoz na, a kérvényben előadottakra nézve kimerítő je leütését tegye ineg. Pupp Gábor fellüggesztott gyuluvárosi reu dörbiztos hivatali fizotése egyrészének kiadatása Ügyében, Gyulaváros képviselő testületé részéről beadott felebbezés, az ügy felül bírálása végett, u belügyminiszterhez felterjesztetett. Grimm A. József gyulai italmérési regál«' jogbérlönek Herodek István gyulai vendéglős ellen itulmórési regále jog csonkítás miatt folyamatba tett ügyében, az első loku határozatot hatályon kívül holyező alispáni II od fokú határozat, a bizottság részéről iudokaiuál fogva helyben hagyatott. Liudenfold Lajos és neje békési lakosok el len, az ottani t-eglUe jogbérlö által, regálejog csonkítás miatt folyumatbi tett ügyben beadón felobbezós az összes iratok kapcsán azzal lett fel terjesztve a belügyminiszterhez, hogy a bizottság a fellebbezést figyelembe vehetőnek nem tartja Kir. tanfelügyelői előadmányok. Szruka 1st ván volt szarvasi tanyai, jelenleg m.-berónyi ág I], ev, tanítónak régi helyére való visszautasítása kérelmeztetvéu, e kérelemnek a bizottság hely i nein ad»tt, megjegyeztetett azonban, hogy a kérelmező szarvasi egyházközségnek íennt maradt azon joga, hogy saját hatáskörében oly szabályzatot alkosson, melyek a hasonló esetek felmerülését megakadályozzák. A dobozmegyeri községi iskola 1886/7 tanévi pénztári számadása 282 frt 45 kr. bevétellel, ugyanannyi kiadással, és 296 frt 79 kr. beszedetten hátralék kimutatással, s ugyancsak ez iskola 1887/8 tanévi pénztári számadása 524 forint bevétellel, 399 frt 75 kr, kiadással, 112 frt 55 kr. beszedetten hátralék, és 12 frt kifizetetlen tartozással, a vallás és közok. ügyi miniszterhez felterjesztettek. A szarvasi iparos tanulók iskolájának 87/8 'auévi pénztári számadása 1288 frt 60 kr. bevétellel, 1318 frt 90 kr. kiadással, helyben hagyatott és számadó Mibályfi József ipariskolai igazgató ez?n számadási kötelezettség alól felmen- t tett. A gyulai polgári fiú iskola 1884/5 és 1885/6 tanévi pénztári számadásait részben helybenhagyó miniszteri leirat, az iskolaszéki elnöknek azzal adatott ki, hogy a beszerzett hármoninm 96 frt 59 kr. vét -láráról szóló nyugtát, a miniszterhez leendő felterjesztés végett ide mihamarabb mutassa be -— —w i M.-Bárány községi kisdedóvó egyesület, 600 frtnyi államsegély iránti kérvénye, a bizottság részéről a vallás és közok, ügyi m. k. miniszterhes pártolólag lett felterjesztve. Kir. adáfelügyelői előadmányok. A békésmegyei kir. adótelügyelönek rendszerinti havi jelentése, a melyszerint az 1888. év decz. havában egyenes állami adó czimen 57132 frt 2 kr. hadmentességi adó czímén 12757 frt 74 kr. folyt, s a mely együttes összeghez az 1887. év decz. havi bevételi összeget viszonyítva 9039 Irt 52 krral kedvezőtlenebb eredmény mutatkozik tudomásul vétetett. B rger Autal csorvási, Csornák L>tván|szar- vasi, Szendres Sámuel, Haukó András, Gécs Mihály, Molnár János, Matej Audrás és Pajdusák Mihály csabai lakosok részére a kérelmezett ide* iglenes házadé mentesség megadatott. Durkó Fereucz és Lovas Mihály békési adószedők, a kir. adófelügyeló által reájok kirovott 10 frtnyi birság elleni felebbezésónek hely nem adatott. Grősz Vaszil és neje kétegybázi lakosok ingatlan birtokára 6 frt 25 kr. illeték hátralék erejéig, a biztosítási végrehajtás fogauátositása el* rendeltetett. Kádár Henrich és neje gyulai lakosoknak lefoglalható ingó vagyonuk nem lévén, 59C forint állami adó, 195 frt 67 kr. városi adó, 3 frt tűz- őrségi illeték, 40 frt 78 kr. késedelmi kamat, és 14 frt 80 kr. végrehajtási költség, összesen 844 frt 31 kr. tartozási összeg erejéig, a gyulai 4202 sz. tclckjegyzőkönyvben felvett ingatlan birtokukra, a biztosítási és kielégítési végrehajtás el lett rendelve, melynek foganatosításával Oláh György a vármegye tiszti főügyésze bízatott meg. Bundhauer Rozina gyulai lakos férje kere- uti adója iigyébeni felebbez/sével, Dobos ajos k.-ladunyi plébános, a k.-ladányi rém. kát. templom pénztára terhére kirovott tökekamat adó ellem felebbezésével, Salacz Ferenci szarvasi járási főszolgabiró. a szarvasi szolgabirói lakházbér- adója elleni folyamodásával, vé„re Dobay János gyulaváros polgármestere a gyulavárosi laktanya pénztár terhére kirovott tekekamat adó elleni felebbezésével — mindannyian elutasittattak. Hosszú Autal m.-herényi lakos 9 frt had- mentességi dijbirsága behajtliatlanság miatt egy. napi elzárás büntetésére változtatik át. Gyulavári községében behajthatlauság czi- mén 8 írt 10 kr. első osztályú kereseti, 40 kr. ilt jöv. pót, és 33 frt hadmente*ségi összegek törlése elrendeltetett.
