Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-24 / 12. szám

11. Kisdedóvó intézet 11 van e tankerületi ben u. m. Békésen, Csabán, Gyulán, Gyomán, K.- Ladányban, Mezö-Berényben, Szarvason, Szeghalmon, Vésztőn 1—1 és Orosházán 2. Ezek közt van 4 községi, 4 magán, 2 egyesületi s 1 alapítványi. Ez intézetekbe összesen 1157 gyermek járt. Az oktatási nyelv mindenütt a magyar. A fenntartási költségek összege 7872 frt, minél fogva egy óvó intézet átlag évi 715 frtba került.

Ezen most elősorolt adatok meggyőzvén bennünket arról, hogy a tankötelesek és ismétlők iskolába járatása, nem különben a mulasztási esetek bírságolása körül az arra hivatott községi elöljárók a törvényben előirt kötelezettségűiket anyháu teljesítik, — szükségesnek tartottuk a járási főtisztviselőket szigorúan oda utasítani, hogy az iskola mulasztók bírságolását az elöljárók legszigorúbb kötelességévé tegyék, — s községeik látogatása alkalmával az elöljáróságoknak a mulasztókkal szemben követett eljárásait mindenkor ellenőrizzék.

Egyideüleg pedig az 1876. óvi XXVIII. t. ez. 8. §-a értelmében h vármegyében is megalakult népnevelési bizottságot is megkerestük, hogy a tanügy fejlesztése tárgyában czélszerünek mutatkozó javaslatát a közlött adatok kellő megfigyelésével bemutassa.

Nem mulaszthatjuk el e helyen tisztelettel felemlíteni, hogy a magyar nyelv kötelező tanításáról szóló 1879. évi XVIII. t.-cz. rendelkezéseinek főleg egyes tanyai iskolákban tapasztalt figyelmen kívül hagyása indokából, — és általában azon czélzattól, hogy közhasznú hazai közművelődési, intézeteinket anyagi támogatásban is részesíthessük, — a vármegye közönsége elé az en csekély összeggel rendelkező vármegyei közművelődési alap gyarapítása végett indítványt terjesztettünk, a melynek folytán a vármegye közönsége az 1888. évi deczeiuber hava 17-ikén és folytatva tartott rendkívüli közgyűlésében a jelzett czélra az 1888. évi egyenes állam adók ntán az 1889. évre l°/0 vármegyei pótadót szavazott meg, ugyanezen vármegyei közgyűlésen lett a vármegyei népnevelési bizottság szervezete is sza- bályrendeletileg megállapítva.

(Foly. köv)

Hírek.

Hivatali helyiségek változtatása. A városházán következő hivatali helyiség változások történtek: polgármesteri szoba az emeleten a nagyteremtől jobbra eső volt főjegyzői helyiség, — Popovics Jusztin főjegyző szobája az emeleti iroda melletti volt tanácsjegyzői szoba, — Hoffman Alajos tanács és árvaszéki jegyző szobája földszintén a pénztár folyosó mentén levő volt birtoknyilvántartói helyiség, és végül Kohn Dávid nyilvántartó szobája a földszintén eddig volt polgármesteri helyiség.

Gyula városa részletes felmérés alapján készült kataszteri telekkönyvei s birtokivei a bir- toknyilráutartói hivatalban április hó 10-ikéig közszemlére vannak kitéve; a földtulajdonosok értesittetnek, hogy netaláni sérelmes telekkönyvi felvétel, nevezetesen a birtokbejegyzés helytelensége ellen, továbbá ba oly birtok van nevükre irva, melyet nem biruak, vagy ha saját birtokuk másmik nevére vau irva, vagy általában nincs felvéve, végül ha valamely birtok nem megfelelő művelési ágba vagy osztályba van sorozva, a fentebbi határidőig felszólalhatnak s felszólalásukat Kohu Dávid nyilvántartónál szóval bejelenthetik, vagy írásban foglalva nála boadhatják.

Az aradi ügyvédi kamara elhunyt Loeff- ler János ügyvéd irodája gonduokául Jantsovits Emil gyulai ügyvédet reudelte ki.

A nagyváradi posta és táviró igazgatóág, a közmunka- s közlekedésügyi minister rendeletére értesítette vármegyénk alispánját, hogy árvíz veszély esetén a gyulai és békési táviró állomásoknál korlátlan éjjeli s nappali szolgálatot rendel el, ha erre uézvs az alispán részéről bármely pillanatban távirati felszólítást kapna. Adja az ég, bogy ne legyen rá szükségünk, de reméljük, hogy nem is lesz; a Körösök vize csaknem egészen medrében van, a múlt héten volt ugyan éhányszor áradás, de a vízmagasság nem volt négy méternél magasabb, mindannyiszor apadás állott be; a hegyeken sincs sok hó s igy remélhetőleg ez évben szárazon húzzuk ki.

A királyáé köszöneté. A belügymiuisz- tér értesítette Jancsovics Pál alispánt és kir. tanácsost, hogy ő felsége a királyné, Békésvármegye közönségének Rudolf trónörökös elhalálozása alkalmából hozzá intézett részvét feliratáért legmelegebb köszönetét nyilvánította.

Jegyző választás lesz Uj-Kígyóson április hó 18-án; az állás Salacz Géza lemondása folytán jött üresedésbe. Pályázati kérvények april

14-ikéig adandók be a csabai járás főszolgabírójának.

A járványok krónikájából. M.-Berény- ben a nomotajku ev. egyház fiutauitójának családja körében kanyaró eset merült fel, amiért is nevezett tanitó iskolájában néhány napra beszüntették az oktatást.

Állam segély. A vallás- s közoktatásügyi miniszter a szarvasi társulati polgári leányiskola 88% tanévi szükségletének részben fedezésére 300 forint államsegélyt utalványozott ki.

ÖDgyilkosság. Orosházán Makula István sertéskereskedőuek Mihály nevli 15 éves fia 1. Uó

ri9 fali olvasó tábla-gyüjteménynyel (van 22 I4 természetrajzi-gyüjteinóuyoyel (vau 60).

(tanulóknak taneszközökkel vaIó ellátását illetői 133188 tanuló volt a szükségesekkel ellátva (971 11028 pedig nem (=3%).

ti. Néptanító volt összesen 318, 6-al tö Jrnint a megelőző évben, még pedig községi ist (iánál, 62 róm. katb. iskoláuál 47, gór. kel. 7, he ihitv. 86, ág. b. ev. 79, mózes bitü 26, mag; Iiskolánál 3 és -egyesületi 8. Ezek közül képei Itéssel birt 274, (tavaly 268) nem képesített 44 |l8.83°/0 (tavaly 14%). A nem képesítettek (száma körül belül 1-gyel rosszabb az egész c Iszág átlagos % számánál (13°/°). Rendes v< 1272, segéd 46. Férfi volt 296, nő 22. A férfi; (között lelkész-tanító volt 8.

A tanítók nyelvismeretét illetőleg megjeg Izendő, hogy a magyar uyelvet nein beszélő tani Inincs e vármegyében.

Szolgálati időre nézve: 0—5 évig szolgí 64 tanító, 5—10 évig 53 tanító, 10—lö évig ! Itanító, 15—20 évig 37 tanító, 20—25 évig I I tanító, 25—30 évig 20 tanító, 30—35 évig í Itanító, 35—40 évig 16 tanitó, 40 éven túl 1 tanító.

Egy tanitó átlagos évi fizetése 627 Irt volt vármegyében, inig az országos átlag 471 frtot tes

Egy tanítóra átlag 90 tanuló esik a mii dennapi iskolákban nálunk, mig az egész orszáj ban átlag csak 62, e szára azonban felekezetei ként tekintve tetemesen módosul, az izraelitákn legkevesebb csak 48 tanuló esik egy tanítóra, t ág. hitvallásuakná! pedig legtöbb 169.

Minden iskolára átlag 1.47 tauitó jutó vagyis 100 iskolára 147 tanitó, a mi az országi átlaggal (1.46) majdnem teljesen egyenlő. A ti nitók és iskolák számai közötti viszony azonbs az iskolák jellege szerint külön tekintve a köve kezőkép módosul: az egyesületi iskoláknál IC iskolára 200 tanitó (1. 2) jutott; a helv. hitva lásuaknál 100 iskolára 183 tanitó (1.1*83), a zs dóknál 100-ra 173. az ág. hitvallásuknál 15< (1. 1*58) a rom katholikusoknál 142 (1. 1 4' a gör. kel. 116. (1. 1*16); a községieknél IC iskolára 108 tanitó jutott (1. 108).

Tanitó egyesület 3 van e vármegyében, felekezeti jelleg nélküli u. m. „Békés vármegye tanitó egyesület“, melynek székhelye Csaba, e aöke Németh Lajos, a „Gyula vidéki r. k. tanít ägyesület“, melynek székhelye Gyula, elnök uíöndöcs Benedek apát és lelkész, és a „Sárré ianitó egyesület“, melynek székhelye F.-Gyai nat, elnöke Papp Lajos. Főleg nevelés és tan iásügyi kérdések fejtegetései tanulságosokká é irdekesekké teszik évi közgyűléseiket, melyek lövetett józán irány által nem kis mértékben hat iák közre a tanügy emelésére. Dicsérettel ke. tt megemlékeznünk a békési tanítói körről, mel ralaroeQuyi közt a legnagyobb tevékenységet f<*j ette ki.

7. Az országos tanítói nyugdíj intézet tag aiul ez idő szerint a tankerület összes tanitóina is óvóinak 76%-a van felvéve s illetőleg fölvétel e ajánlva: a többi 24% részint oklevél hiány niatt, vagy tulkoruság, vagy lelkészi minőség niatt, részint mint apácza, magán, segéd vág !1 éven aluli kora miatt nem volt felvehető.

A lefolyt tanévben a tanítói karból 5 egyél iáit el. E halálozási esetek által az országos ta kitói nyugdíj alap nem vétetett igénybe két eset >en azért, mert az illetők tulkoruak lévén, net oltak tagjai az intézetnek, 1 esetben azért, mei ,z illető lelkész-tanító lévén, szintén nem vol agja az intézetnek és 1 esetben azért, mert csa ád nélkül halt el és igy az 5 eset közül csa gy tanitó utódai fognak évi ellátásában ré zesülni.

A tanítói nyugdíj törvény fennállása óti 7 tanitó özvegye és azok 34 árvájának utalva yoztatott ki a törvényes évi segély pénz. Nyug .ijban részesülő tanító nincs e tankerületben.

8. Az iskolák jövedelme 247,266 frt volt, mé| >edig készpénzben 126,026 forint, terményekbe) 21,240 frt. Az említett összes jövedelem szár lazott aj ingatlanokból 74,110 frt, tőkékből (ka tatokban) 1866 frt. tandíjból 18140 frt, állam egélyből 4008 frt, községi járulék 36,370 forint gyházi járulék 109,620 frt, vegyes forrásokba 152 frt.

E bevételből fordittatott rendes tanítók fize ásére 185875 frt, segéd tanítók fizetésére 13,73 rt, fűtés tisztogatásra 14,275 Irt, taneszközökr 07 frt, szegéuy tanulók segélyezésére 514, épít ezésre 29,970 frt, vegyesekre 2500 frt, mind esze 247,266 frt.

Ezekből kitűnik, hogy egy—egy tanitó álló lás (nem a tanitó) átlag 777 frtba kerül az is óla fenntartóknak, melyből a személyi kiadá 27 irt s a dologi kiadások 150 Irtot tesznek. A tkolák fenntartására az állami egyenes adó 16%- ordittatik.

9. Az iskolák beléletét illetőleg kiemeljük iogy a népiskola legfontosabb tantárgyaiban u. a . hit és erkölcstan, írás, olvasás és számolásba , legtöbb iskola kielégítő eredményt mutatha el, s az idegen ajkúak iskolái is igyekeznek a 879. évi 18. t.-cz. követelményeinek megfelelni eltűnő kivételt osak a rendezetlen tanyai iskolá lépesnek Szarvason és B.-Csabáu, valamint .étegyházi 2 gör. kol. iskola, melynek tanitái redménye sem a törvénynek, sem a nép jogo gányeinek s érdekeinek nem felel meg.

10. Az iskolai takarékpénztárak üdvös in ézméuye 12-ről 23-ra emelkedett, melyek közt 1 esik a helv. hitv. iskolákra, 5 a mózes hitii kre, 3 az ág. hitvallásuakra, 2 a római katho ikusokra, 1 a gör. keletiekre és a 1 társulati >kra Betevő tagja volt 712 gyermek s a megta :a ritott összeg 1007 frt 76 kr.

Alsó fokú ipariskola 7 községben létesül

i. m. Békésen, Csabán, Gyulán, Gyomén, Mező Serényben, Orosházán és Szarvason. Járt össze eu 1353 iparos tanuló, kik 26 tanitó által oktat attak. Ez iskolák fenntartási költsége 7807 frl nely Gyula városa kivételével, mindenütt mindé tehézség nélkül a községek által állittatik elő.-la hazai iparos középosztályt s azt, ki ez oszt: ki társadalmi emeléséért oly sokat tett: Kossuth 1 k|joa nagy hazánkfiát. Majd Benka Gyula em ;-|pobarat, 8 a nála megszokott igazi szónoki háti k sál éltette a magyar függetlenség eszméjét, me |nek első szikrája — úgymond — még apái Jszivében gyűlt láugra, s melynek ápolását sze jjörökBég gyanánt hagytak az ősök az ut j|korra; Kutlik tanár toasztjában a szabadsz r|egyenlőség, testvériség helyesen felfogott értőim ízesét s gyakorlását oltotta a mintegy 120 főb [álló hallgatóság szivébe. Közben a dalkar jel (I volt tagjai hazafias dallokat adtak elő. A polgá | körben is emelkedett hangulatban folyt le a h ||zafias ünnep. Lelkes és hatast keltő szonoklato |ban itt sem volt hiány, melyek közül kiemelke< | tek Dr. Fuchs E., Mihálfi tanár, Dr. Salacz t ügyvéd és Moravcsik G. tanár szép pohárköszöi | tői. A Népkörb.m, bár az egyleti tagok szét vo |tak oszolva, mégis a jelonvolt polgárok szán (tekintélyesnek mondható. Első szónok volt Dani (Sámuel tanitó, ki lelkes szavakban emlékezett i 11848. évi márczius eseményekről s ezekből kifi (lyólag éltette nagy hazánkfiát: Kossuth Lajos |Űtána Molnár János tanitó tartott hosszabb, es: (mékben gazdag beszédet. — A hazáért üritvé (poharát. — Az általáuos lelkesedettséget nagyba fokozta több hazufias dal elzengése. A „fűggetlei (ségi kör“ is kegyeletéhez hiven megtartotta márc: 115-ét. Mintegy 200 hazafias polgár ünnepié a szs (badság, egyenlőség, testvériség nagy napját. Nag hatást és lelkesedést keltettek a magas szónok erővel olmondott szónoklatok. Haviár Dani őrs: képviselő, Benka Gyula, Dr. Szlovák Pál, Val kovszky Mihály, Melis György, Tóth István be szódéi keltettek nagy hatást.

Orosházán a casinó bankettet tartott. A te ritett asztalok mellett a társadalom előkelőség foglalt helyet, de a társaság legnagyobb díszé megjelent hölgyek képezték. A felköszöntőt : casinó elnöke, Horváth, Károly kir. közjegyző mon dotta, és üdvözölvén a díszes társaságot, pohará a legelső magyar emberie a királyra emelti és az uralkodó családdal együtt nemzetün két és a monarhia összes népeit Rudolf trónörö kös elhunytéval ért súlyos csapásra rámutatva kérte a jelenlevőket, emeljék fel a poharukat, dt még magasabra sziveiket, érezzünk együtta jó él Dal sorsban a népei javára fáradozó uralkodóval Beszédét a társaság állva halgatta meg és végé tel lelkes éljenzésbe tört ki. Utána Harsányi Bán lor ev. lelkás a acsinó alelnöke emelt szót. Szívre- lató, lelkes szavakban ecsetelte a nép jelen őségét, lelkére kötötte minden igaz hazafinak, a ,szabadság, egyenlőség, testvériség“ terjesztéséi tmlékben és kegyeletben tartása a nagynevű, lettes elődöknek, kik e inagasztas eszmékért oly sokai íarczoltak és szenvedtek. Ezek között első helyen ill azon férfiú, kinek nevét még ma is regesze- üen említhetjük. Ez a térfiu Kossuth Lajos, kire ilsó sorban mond „éljent.“ De éljen minden hazafi ti ama magasztos eszmékért lelkesülni tudva, ez- :el drága hazánk boldogulását elősegíti. Most Lehóczky József rom. kath. lelkész igaz hazafiság- :ól áthatott beszédet mondott, mire a következett izónok dr. Nagy Elemér ügyvéd volt. A szépen itgoudolt, szónoki hévvel elmondott beszéd nagy tatást keltett. A szónok az ifjúság nevében beszélt, íifejtve hogy az ifjúság komoly tetteire ma nincs .zükség, de ha tettekre kerül a sor és a haza bíró szózata megszólal, a mai iljuság megfogja mu- atni, hogy hazaszeretetben és lelkesedésben nem og elmaradni ama dicső napok ifjúsága mögött. — Ezután szólt dr. Singer Béla. Óhajtja, nogy a .szabadság, egyenlőség, testvériség“ jelszava ne :sak nyelvünkön éljen, hanem szivünkben, és ezt nutassuk meg tetteinkkel. Poharat emel Horváth fároly casiuó elnökre. Ez utóbbi nyombau hálás :öszönetet fejez ki a megtiszteltetésért, poharat iritett a jelenlevő hölgyekért. Bass István a jelen- evő szép nőket köszöntötte fel.

Békósvármegye közigazgatása,

1888. év Il-dik felében.

(Folytatás)

4. Szorgalomidd megtartására nézve t 8 és öbb hónapig feljárt 27850; 81.39% tavaly 86.28%, 1 hóuapual kevesebb ideig járt 6366 (=18.61°/ avaly 13.72%). E tény magyarázatául szolgál", íogy a f. évi arviz nemcsak az áltál hatott telet- ,e hátrányosan az iskoláztatásra, hogy egyes is tolai épületeket romba döntött, hanem különösen íz által, hogy legnépesebb községeink mint Csaja és Békés lakosságát a veszélyeztetett élet és ragyon biztosítását czólzó több heti gát muu- cákra kénysZeritette, mely idő alatt az iskoláz- .atás vagy teljesen szünetelt, vagy nagy mértékjén alá hanyatlott.-Az elkövetett % napi mulasztások száma j60,683, ebből fölmeutetett 560085, pénzbírsággal büntettetett 598. A pénzbírságból befolyt 294 frt, moly összeg a Gyulán befolyt 33 frt, kivételével, iskolai könyvtárak gyarapítására s tan- sszközök beszerzésére fordittatott.

A gyulai 33 frtnyi birság takarékpénztárba helyeztetett.

5. Fölszerelés tekintetében iskoláink ez évben a kővetkező taueszközökkel gyarapodtak : 3 számoló géppel (van 181) 2ő térképpel (van 684),

áll be, hogy más intézkedés válik szil ségessó ehhez a közigazgatást bizottsága van joga s nem az alispánnak, a kin; absolute nem szabad bele vágni a közigs eratási bizottság hatáskörébe. Ez az ötöd törvénytelenség.

Valóban bámulattal kell adóznunk alispán ur következetességének, — igazi csudálatra méltó rafinériával gondolja mikép lehetséges a törvényt kijátszani; al tudunk a községi törvénynek egy szak: szát, a melyet respektált volna.

Nem hihetjük, hogy az alispán nei ösmeri a törvény intézkedéseit, azt ke tehát hinnünk, hogy szánt szándékki szegi meg azokat.

Mi egyszerűen felsoroltuk a száraz t< nyékét ez hirlapirói kötelességünk, s B< késvármegye közönségére bizzuk, hog azokból levonja a consequentiát.

Márczius tizenötödike.

A nemzeti ünnep napját, ez évbea kivah kegyelettel ültük meg megyénk minden községe ben. Múlt évben az -árvíz elleni titánszerü vó dekezés közepette, minden legnépesebb közsé geink létele hajszálon függött — a nemzeti ün nép mint ilyen, nyomtalanul vonult el fölöttünk és igy részben a tavalyi kényszerű mulasztó pótlási vágya, részben a véderő vita keltette ba zafias érdeklődés egyaránt hozzájárultak, hog, az idei márczius 15-ki igazi nemzeti napkén ünnepeltessék. — A városunkban lefolyt ünne lyélyekröl már lapunk múlt heti számában irtunk a megye többi községeiben történt mozgalmakró adjuk az alábbi tudósításokat :

Békésen a kaszinó és „Polgári kör“ közösen szólította fel a város közönségét a 15-k: ünnep megtartására. Szombaton este 6 órakoi a iellobogózott városi bérház nagytermében 300 teritékü bankett volt, melynek kezdete előtt Pőcz János gymnáziumi tanár ünnepi beszédben fejtegette a nagy napot megelőzött kort és vont párhuzamot az 1848-ki márczius 15 ike s a mostani közt. Az estebéd kezdetekor az egész közönség felállva énekelte el a „S*ózat“-ot. A vacsora alatt Mezey Lajos városi főjegyző a királyra üri- té zoharát, Konkoly Jenő ügyvéd s a 48-as párt alelnöke Kossuth Lajost, Benczúr Sámuel ipartestületi eluök Irányi Dánielt éltette, Kabós Bálint tanár pedig a 48-as honvédekért mondott egy hosszabb hazafias köszöntőt. Ezután megeredt a nem hivatalos toasztok egész sorozata. A karzatot lelkes és díszes hölgyközönség foglalta el. A vacsora alatt a békési zenekar játszott s késő éjfélig emelkedett hangulatban tartotta a jelenlevő két. A város negyedeiben levő nép-olvasó körök is mind fel voltak lobogózva s kivétel nélkül megünnepelték a nemzet nagy ünnepét.

Csabán a polgári kör az iparos ifjúsági egylet és a kőműves és ács iparosok egylete márcz.

15-nek ünnepét nagy lelkesedéssel ülték meg. A polg. kör nagy terme nem volt képes magába fogadni a számos megjelenőt, miért is az ipar- testület szomszédos helyiségei is megnyitattak. A polg. kör és a többi egylet összes ablakait fényesen kivilágították, a nemzeti zászló mindenütt egész nap künn lengett. A polgári kör ünnepélyét a csabai dalárda nyitotta meg a Kossuth indulóval. Ezután Donner Lajos polg. leányiskolái tanár olvasott fel a nagy nap jelentőségéről. Az ünnepélyt a dalárda zárta be több hazafias dallal. Este kedélyes vacsora volt, melyen Vidovszky János kör elnök kezdte meg a szónoklat sorát Kossuth Lajosra, mit számtalan toaszt követett, melyek közül kiváló felemlitést érdemelnek Varga £. Mátyás tótajka földmivesnek úgy magyarság, mint hazafiasságban kitűnő, továbbá, Sztraka György főszolgabíró, Rimler Pál a kör alelnöke és Lendvay\ Pálnak stb. lelkes szónoklatai, utóbbinak ez alkalomra írott költeménye, melyet, Szabó János vasúti tiszt szavalt el. Éjfél előtt a polg. kör számos tagja a dalárdával együtt átment az iparos ifjúsági egyletbe, hol Fábry Károly polg.-köri s iparos- ifjúsági egyleti ügyész üdvözölte igen hatásos beszéddel az ifjúságot s a dalárda által több hazafias dalnak éneklése után Achim János ipartesttt- tületi jegyző éltette Juhász Fereucz elnököt, úgy is mint volt honvédet. Később az iparos ifj. egylet több tagja az elnökkel, valamint az ács és kö- míves egylet számos tagjai njjounan alakult tűvé Zenekarukkal megjelent a polg. körben, hol Sztraka György főszolgabíró üdvözölvén őket az ujou ala kuit luvózenekar és Purest János kitűnő zenekara felváltva mulattatták az igen lelkes hangulatban levő rendkívül nagyszámú közönséget.

Szarvason márcz. 15-ét Városszerte nagy lelkesedéssel ünnepelték meg. Az iparos kör helyiségében az ünnepélyt este fél 8 órakor Benka Gyula főgym. igazgató rendkívül érdekess nagy tetszéssel fogadott felolvasása nyitotta meg, mely nagy gODddal és utánjárással összegyűjtött adatokat tárt fel Szarvas 1848—49-iki szerepléséből. Vacsora közben három hazafias szellemű felköszöntás volt ííihálfi József tanáré, ki lelkes szavakban éltette