Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-24 / 12. szám

15-ikéu ismeretlen okból felakasztotta magát. Mire észrevették, meg volt halva.

A természet feltámadása ugyancsak megkésett az idén. Amilyen lassan jött el a tél, olyan soká is tartott, míg a tavasz elküldte langyos szellőjét, hogy megolvasza a föld fagyát s egyen gesse a fűnövés útját. Más esztendőben ilyenkor már itt van a pacsirta, az idén még legfeljebb csak elvétve akad egy kettő odakint a síkon. Hanem az égen már fent úszik a langyos esővel terhes felhő és meleg napsugár köszönti ránk a kikeletet, ha közbe kiderül és tiszta kéksége mosolyog felettünk a végetlenségben. A mezei munka is kezdetét vette, egész héten szántottak, sőt kisebb gazdák helyenként el is vetették az árpát Mindazonáltal a szántásnak alig van még meg ötödrésze, s földmiveseink óhaja, hogy legalább e hó végéig jó idő volna, s az eső — mely tavaszszal úgy is oly soká várat magára — inkább marad na april és május havakra.

Schweighoffer Lambert orosházi vendéglős három hétig tartózkodott Parisban, hogy ott a világkiállítás területén nyitandó magyar vendéglő berendezésére megtegye sz előkészületeket. A csárda, mely 550 Q méternyi területén épül, díszesen lesz berendezve s az előkészületekből ítélve becsületet, és ami fő dolog a vállalkozókra hasznot fog szerezni a magyar konyhának. A vál lalkozók (Schwaigboff/ren kívül Rambovszki József szegedi vendéglős) 30,000 frtot fektetnek a vál lalatba s már legközelebb a magyar borok gaz dag készletét indítják útnak Paris leié, hova i hónap végén maguk is átköltöznek 49 főre menő, nagyobb része megyénkbeli személyzetükkel. A szegedi zenekar — mely a csárdábau fog játszani — áprilisban kél útra a világ város felé.

IQ. Huszka Jánosáé koporsójára, kit e hó 14-én helyeztek örök nyugalomra a következő felirásos koszorúk helyeztettek : „Feledhetetlen jó nőmnek ifj. Huszka János“, „A felejthetlen anyá' nak Miska és Ilona“, „Szeretett édes anyánknál Gyermekei“, „Szeretett nővérének Diósiné“, „Leg jobb testvér és sógornőnek Fr. er István és ne je“, „A felejthetetlen kereszt/ anyának Szász Gyula, Zoltán és Sándor“. „A kedves jó lakóné nak Kohitnann Fereucz“, „Szomszéd nőjének özv Szikáné“, „Fónöknöjének tisztelete jeléül Tóth Sándor“, „Felejthetlen urnőjéuek Fereucz“, A vendéglősök Huszka JáDosoénak„ és „Ráth knecht Jáuos és ueje, utóbbi felirat nélkül.

Az uj polgármester Dutkay Béla f. hó 18-án kezdte meg működését, a mikor is a hiva tálától visszalépett Dobay János volt polgáraién tér és alispán által a képviselő testületi közgyü lésen kinevezett bizottság előtt a hivatali átadás is megtörtént. A városi tisztviselői kar keddeu délelőtt 11 órakor testületileg tisztelgett az uj polgármesternél a városház termében. Popovics Jusztin főjegyző tolmácsolta a tisztviselőkar érzel meit, mire Dutkay Béla polgármester biztosította tiszttársait, hogy éber figyelemmel és rokonszvnv vei kiséri működésűket és amennyiben öt nehéz föladatában támogatni fogják, miudenik kötelessé gét teljesítő tisztviselő bizton számíthat az ő vi szout támogatásra és legjobb indulatára. A pol gármestér kezét fogott minden tisztviselővel és ezzel a szívélyes lefolyású tisztelgés véget ért.

Szakáll Álltai, a városunkban ismételten meg fordult reczitátor f. hó 18 és 19-ec Csabán, is tartott előadást jobbadán a nálunk is ösrnért műsorral. Első este a kaszinóban, második este a kereskedő ifjak egyletében, mindkét helyen igen gyér számú közönség előtt, de amely igaz mű élvezetet talált a különben is jól dispouált Szakái szavalatában.

A regále kártalanításról szerkesztett és adatokkal felszerelt jelentéseiket következő községek küldték eddigelé be a vármegyéhez : Gyo ma, Eudröd, Öcsöd, Mező-Berény, Körös-Tarcsa Vésztő, Szeghalom, Füzes-Gyarmat, Körös-La dány, Békés, Doboz, Gyula-Vári, és Kétegybáza A bejelentések számadási helyességét a megyei fŐ8zámvevö bírálja el, jogi 8 czélszerüségi szem pontból pedig az alispán állal e czélból alaki tandó bizottság fogja tüzetesen megvizsgálni s : bizottsági tanácskozásokra a bejelentést szerkesz tő községi közegek is meg fognak hivatni. Igj halljuk és feltétleuül helyeseljük és szükségesnek is tartjuk, hogy igy történjék.

Meghívó. A gyulai III-ik temetkezési egyet folyó évi márcz. bava 31-én d. u. 2 órakor a gör. kel. egyház melletti nagyiskolában rendkívüli közgyűlést tart, melyre t. egyleti tagok tisztelettel meghivatnak, és az ottani megjelenésre annyival is inkább felkéretnek, mivel az újonnan átalakított alapszabályok ez alkalommal fel olvastatunk és annak elfogadása is ez úttal lesz kimondandó. Gyulán, 1889. márcz. 23. Erdey Sándor, egyleti jegyző.

A gyula-varsándi útnak kikövezése hivatalos levelezés tárgyát képezi vármegyénk és Arad vármegye közönsége között. A békésmegyei határ végéig építendő koDgó ut költségvetés szerint mintegy 40—45000 forintot igényelne és a munkálatot a közig, bizottság legutóbbi ülésében glyben el is fogadta. Ezen munkálat nem csak

közlekedési, hanem árvizvédekezési szempontból i felette fontosnak mondható ; óhajtandó volna, ogy Arad vármegye is kellően méltányolná a iépités kiváló horderejét és közmunka alapjából megfelelőleg járulna a kőut folytatólagos építéséhez, ami első sorban az ő községeinek áll ki- álé érdekében.

Kis'zámithatlau lefolyású moDstrepömek veszi elejét Csaba városa s az ottani közbirtokosság között létesült egyesség, melyet előzetesen a közbirtokosság, majd a városi képviselő testület — utóbbi folyó hó 18-án tartott ülésén

— szavazattöbbséggel a regále kártalanítási eljárás küszöbén egymással kötöttek. Az egyességet hosszas tárgyalások előzték meg, de végül meg egyeztek abbau, hogy a vóros 329,814 forintot kifizet folyó óv végéig készpénzben a közbirto kosságnak, ezen felül a közbirtokosságra marad az 1000 számú ház, 40 hold réti föld és a kincstári földvételnél biztosítékul fizetett 28000 frt, a regále ez évi jövedelme s a pénztári készlet (30,000 forint) viszont a város tulajdonába jönnek a közbirtokosság épületei, nemkülönben ama összeg, melylyel a kincstár a csabai regá lét kárpótolni fogja és pedig tekintet nélkül i kárpótlási összeg mérvére. A kártalanítási beje leütést is a város mint erkölcsi testület fogja meglenni.

Vésztőn a kaszinó folyó bó 15 én délu tán tartotta ez évi rendes közgyűlését, melyen a t sztujitást is megejtették következő eredmény uyel : Csákly János elnök, Kúu Béla aielnök Pap Antal jegyző, Bakacs Lajos gondnok, Kis Lajos könyvtárnok, a kaszinónak eme minőség ben eddig is buzgó tisztviselői. Közgyűlés végén márczius lö-ikének emlékére igen jól sikerült bankett következett.

— Felolvasás. Érdekes este vár ma va sárnap, a szellemes szórakozások iránt érzékke biró gyulai közönségre. Zöldi Márton, megyénk ismert nevű írója tart felolvasást a „Komló szálloda nagy termében. Az ö zamatos humora uem egy alkalommal kaczagtatott már meg ben nüuket, s bizonyára miudenkinek élénk emléké ben vannak még azon pompás, humortól duzzadó rajzok, melyeket megyei notabihlásainkról most két éve mogjelent füzetében megújított. Feles legesnek látszanék minden bővebb ajánlás, b maga a felolvasás tárgya is nem olyan volna mely érdeklődésünket a legnagyobb mérvben van Hivatva lebilincselni. Zöldi ur először Csaba tava lyi árvizveszedelmóről fog tréfás és komoly ké pékét bemutatni. 0 ugyanis mint egy tekintélyes fővárosi napi lap tudósítója járt lent akkor, mi dón a szomszéd város ezer veszélytől környezve, halálfélelmes éjjeket virrasztóit. És ennek leírása bennünket bizonyára közelről érdekelhet, már csak a Csabához való geográfiái közelségűéi fog va is. De fokozottabb mérvben telköltheti érdek lődésünket a felolvasás másik része, mélynél czime : Gyula száz év múlva. A jövendőkbe val pillantás mindig érdekes, de mi itt mást sejtün s aligha csalódunk, midőn azt hisszük, hogy Zöldi ur által festendő jövő évszázadbeli viszo uyok a mostani Gyulára vetendik poetikus r fi sugaraikat. Aligha nem a mai közviszonyoknak fog a humoros leczke szólani. Hogy talpra esett mulattató, sőt kaczagtató lesz, abba — ismerve a telolvasó tehetségeit — egy pillanatig sem ké tolkedünk. No de estére elválik. Megjegyezzük bogy a felolvasás jövedelme Zöldi Márton által megyénkről irt rajzok nyomdai költségeire for dittatik, melyekben Gyuláról is három szakasz foglaltatik. A regényes gyulai várkastély ; az árva■ ház; a megye bűvösei. Melegeu óhajtjuk, hogy ez érdekes könyv mihamarább megjelenjék s ig a fönebbi okokon felül, e szempontból is lelke sen ajánljuk a mai estét közönségünk szives figyelmébe. A felolvasás 8 ólakor veeudi kezdő tét. Belépti dij 50 kr. Úgy hallatszik, hogy > felolvasást kedélyes táncz követeudi.

A regale megváltáshoz Békésvármegy területére is kiküldött Malcolmes Jeromos báró Gyulára érkezett s több ideig itt fog időzni regale megváltásnál felmerült ügyek elintézése végett.

Nyilatkozat. E lap előző (f. bó 17-ki 11 ik) számának „Ilirek“ rovatában, a f. hó 10 én tartott polg. isk. széki ülésről egy közleméuy je lent meg, mely a mellett hogy tantestületünket méltatlanul sérti, tények nagyításán, helyesebben elferdítésén alapuló valótlanságokat is tartalmaz A tautestület távol van attól, hogy e lamosus kózleméuynyel polémiába bocsátkozni, vagy annak írója előtt önigazoláshoz fogni akarjon ; de mer tapasztalásból tudja, bogy a mi sajnálatos hely viszonyaink szeriut, a hallgatás egyszerűen beis mérésnek vétetik, s hogy kivált a polg. iskola és annak tantestülete mennyire kedvelt czéltáblája bizonyos, körök sport szenvedélyeinek, — kénytelenek vagyunk e közleményt, az ellen határozottan tiltakozva, már ez alkalommal visszautasítani s ogyuttal kijelenteni, hogy a tautestület kebelében felmerült elvi, de távolról sem szemé lyi alapokon nyugvó, s az illetékes felettes hatóságok elbírálása alatt lévő, de reporter! juris- dictio alá semmi esetre sem tartozó nézet eltérést olyannak mutatni be, miutba közöttünk, Isten tudja miféle „viszálykodás“ (!), vagy talán lettlegességig menő veszekedés merült volna fel s lenne napirendon, —- ez minden inkább lehet, csaknem a szoros igazság és józán bírálat követelményeinek megfelelő eljárás. Az efféle eljárás nem a sajtó hitele ás tisztességének, de sokkal inkább a társadalmi bomlás elemeinek növelésé re szolgál. Ezekkel pedig, talán a közlemény iró ja sem fogja tagadni, úgyis nyakig vagyunk már.

— Gyulán, 1889. márczius 22-én. A polgári iskola tantestületének határozata s megbízásából: Kovalszky Józsel igazgató. Homolya István tan testületi jegyző.

Nyilvános köszönet.

Mindazon jóakaróimnak, barátaimnak és ismerőseimnek, akik felejthetlen emlékű nőmnek ‘olyó hó 14-éu történt temetése alkalmával | égtiszte88égtételcn megjelentek és ez által ug az en, mint gyermekeim sajgó lájdnlmát enyhíteni igyekeztek, úgy a magain, mint gyermekeim nevében, ez utón is a leghálásabb köszöuetemcl fejezem ki

Gyulán, 1889. márcz 23-án.

Ifj. Huszka János.

Irodalom.

A Pesti Hírlap, mely a jauuár-márcziusi évnegyedben két regényt és két elbeszélést kö zolt Regénycsarnokában, a jövő negyedre egyebek közt ismét egy szenzációs bűnügyi regényt helyez itatásba, mely azonban nem fog egy hónál to ább tartam. Ad a Pesti Hírlap előfizetőinek kü lön kedvezményként sorsolási és zenemellékletet s kéthetenkint s ezzel csakugyan egyedül áll »agyar hírlapirodalomban. Hogy mindenről a i történik benn, vagy az ország batarain túl, a Pes Hírlap gyorsan és kimerítőn szokta olva-óit ér tesiteni, azt a bel- és külföldi tudósítók egész le giója teszi neki lehetővé. Odáig fejlődött immár hir'apirás nálunk, hogy nem is újság, nem bír az, mit nem a táviró közvetít s e megsü önyzött hírek tekintetében is a Pesti Hírlap el vitázhatlanul első helyet loglal el. Nem csoda te hát, az a rohamos és példátlan mérvű elterjedés mely osztályrészéül jutott s mely i »már azt teszi ükségessé, bog nem is egy, de két rotációs gó pen nyomják. Méltán ajánlhatjuk tehát a közked veltségü lapot magunk résziről is. Előfizetési ár negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 k A kiadóhivatal (Budapest, Nádor-utcza 7. sz mutatványszámokat is szívesen küld egész héti_ Uj könyvek. A Franklin-Társulat kiadá ábau Budapesten ujjabban megjelentek : Olcsó Könyvtár. Szerkeszti Gyulai Pál. 250. fűzet, protectió. Eredeti vígjáték három felvonásban Irta Bérezik Árpád. Ára fűzve — 30 kr. 25 lűzet. A társadalmi szerződés vagy az államjog alapelvei. (Du coutract social). Irta J. J. Roussea Fraucziából fordította König Fereucz. Ara fűzve 50 kr. 252. füzet. Aesthetikai törekvések Magyar országon. 1772—1817. Irta Raduai Rezső. Ára fűz ve 60 kr. 253 251. füzet, Hiúság vására. Regény h >s nélkül. Irta Thackeray M Vilmos. Angolból fordította Récsi Emil, Két kötet. Első kötet ára fűzve 1 írt 40 kr. Második kötet ára fűzve 1 frt 60 kr. 255. füzet. Hajnal után két héttel. Regén Ii ta Karr Alfonz. Francziából fordította W.

Ára fűzve 20 kr. 256. füzet Ridai-Ráday Pál munkái. Összegyűjtötte és életrajzzal bevezette Négyesy László, Ára fűzve 40 kr. 257. füzet Deák Ferencz miért nem ment el az 1843-ik országgyűlésre ? Közli Kónyi Manó. Deák Ferenz beszédei I. kötetéből, Ára fűzve 30 kr. 258. zet. Tisza Domokos hátrahagyott versei. Kiadta édes anyja. Második kiadás Arafüzve 30 kr. 259 Cid. Tragédia öt felvonásban. Irta Corneill budapesti nemzeti színház megbízásából francziá ból fordította Radó A utal. Ára fűzve 20 kr. 260 füzet. Barnbelmi Minna, vagy a katonaszerencse. Vígjáték öt felvonásban. Irta Lessing. Németből fordította Kazinczy Ferencz. Ára fűzve 40 kr.

M

ZEZözg'swz cLas áig*.

Borászati és szőlészeti viszonyaink.

(Folytatásj

Ha fölötte érdekes s tauulmáuyos lenne az iráut tájékozást nyerni, hogy az erkölcsi felelősség tárgyilagos komolysággal kérdőre vonva, miként s mivel igazolhatná a phylloxerakérdés minden ágában tanúsított tétlenségét; s az iráut is : miként remélhető javulás a bortermelői viszonyok terén a midőn látjuk, bogy a helyett, hogy átlagos szakképzés színvonalát emelnék, a már amúgy is igeD szűkre előirányzott borászati oktatás költségvetését tokonkéut minduntalan nehány for-ut- tal megrövidítik, nem gondolva arra, hogy misem drágább a tudatlanságnál; s ha kűlöuösen az szorulna nagyon némi magyarázatra, mi értelemmel bir a „bortermelők jólf'eífogott érdekeinek“ phrá- zisa kapcsolatban a törvényszerű védelemben részesülendő műborgyártással, mert eunek megértésén hiába fáradozik a józan ész, — mindezek csak hiába való kérdések, a melyeket válaszra nem is méltatnak, mert már maga az a gondolat, hogy borászati ügyekkel kell foglalkozuiok, az ország földmivelési ügyeire döntő befolyással kiró körök- hen a legkínosabb feszültségeit idézi elő.

Hogy mennyire igyekeznek a földmivelési minisztériumban a bortermeléssel kapcsolatban le vö minden ügyet mellőzni, semmi sem bizonyítja azt csatfanósabban mini az 1887. deczember 2-ról kelt a bor termelés a és a borkereskedelem védelméről szóló törvényjavaslat kidolgo zása. Hisz e törvényjavaslat legenyhébb bírálatánál szinte önkényt szembe ötlenek azok a baklövések, melyeket a fundamentális igazság rovására benne elkövettettek s a világos s szabatos irály helyett, aminek pedig mindeu törvénynek kell, hogy egyik főkeliöke legyen, — „defiuirozott“ defini- tiókkal találkozunk s azt tapasztaljuk, hogy még a szöveg is folyvást összeütközésbe jut a magyar nyelv szellemével. S igen természetes, hogy a törvényjavaslat az előterjesztés alkalmával nemcsak, hogy visszhangra nem talált, de általános s nyílt elleuzést keltett, mivel azouban e javaslat azóta a feledés örvényébe zuhant, legyen ezúttal a. további őszinte epilogtól megkímélve.

A borvédelem kérdése rövidebb vagy hosz- szabb időre mesterségesen elnémítható, de örökre a napirendről le nem törölhető, s mi azt mindad dig, amig az törvényhozási elintézésban nem részesül, sürgős actuális kérdésnek fogjuk méltatni.

A borvédelmi törvény megalkotásának kérdése tekintetében fölmerült érvek és ellenérvek annyiszor s oly alaposan vitattak meg, bogy isteni! megvilágosultság segélyével sem lehetne ez ügy ben I engedhető

megokolásBal sorompóba lépni. Ám ba összegezzük a különféle megokolások lényegét, azt látjuk, »ogy a pro-érvek a bortermelés érdekei, a contra-érvek ellenben a kereskedelem s ipar (mű- borgyártásj pártolása mellett sorakoztak. Ö ennek tapasztalata annyiban bir fontossággal, mert egy apással kiderül, hogy a bortermelők érdekei nem gyeznek meg a kereskedelem s ipar érdekeivel, öt legtöbb esetben nagyon ellentétes természetűek.

A gyakorlat által szerzett eme tapasztalatot borvédelmi törvény megítélésénél támaszpontul Használva, önként előszóinak azok az aggályok, mely- lyek az ilyeu törvény megalkotása ellen nyilváDyulnak » tarthatatlanná válik különösen az az állítás, bogy orvé leimi törvény gyakorlati életben addig végűéin hajtható, a mig a hamisított bor a természetestől tudományos buvárlat segélyével apodik- tikus birtossággal nem lesz meg különböztethető. Föltéve, hogy előfordul szórványosan oly eset, a hol a kétely el uem oszlatható volt az iráut, vájjon gyártott bor vagy természetes bor-e a megvizsgálásnak alávetett folyadék, ez még semmit sem bizonyít, mert annak a kérdésuek a bebizo- yitása, vájjon „valódi“ vagy „hamisitott“-e a bor, pusztán a hypotbezis becsével bir, az eldöntés stádiumába levő ama kérdés foutosságával szemben, vájjon a borvédelem ügye a juristikai-sophis- tikus okoskodások miatt hajótörést szenvedjen-e, vagy pedig ez ügy a bortermelés igazi érdekeinek s üdvös fejlesztésének szempontjából ítéltessék.-» meg. Kivételes esetekre törvény talkotni nem lehet; erre nézve a mindennapi, az általános az, a minek z8Ínomériékül kell hogy szolgáljon; a ki azon meggyőződésben ól, hogy valamely törvénynek az a czélja, hogy pillanatnyi jogokat teremtsen, a helyett hogy hatályos korlátot emeljen a mindig sűrűbben sarjadózó önösségnek, nyerészkedési vágynak és a particulárismusnak, annak fonák fölfogása van a törvény erkölcsi erejéről és szelleméről, de ha vitás ügyekben a bírónak tárgyilagos véleményre támaszkodó réezrehajlat- atlausága s bölcsessége sem ment a tévedéstől, akkor természetesen nem marad egyéb hátra, mint vigasztalni e meg károsultat a földöntúli igazságossággal.

Vájjon tényleg olyan hézagos-e ismeretünk a borászati vegytan terén, amint azt a hivatásszerű vegyészek (Budapesten is akadt egyik) állítják? Határozattan Dein. Annyira tapasztalatlanok nem vagyunk többé e tudományban, hogy — föltéve, hogy nem puszta szóvitáról s szándékos gán- csoskodásról van szó — a hamisítási esetek bármely kérdésére józan és helyes válasz ne lenne kap iató. Hisz másként alig volna megmagyarázható külföldön miként szolgáltatják át évenkint a bői hamisítások százakra rugó esetét az igazság büntető karjainak. Nem is curiusom gyanánt említjük meg, hogy már 1852 évben magábsn Parisban 244 borhamisítási eset került elitélés végett a bíróságok elé. (Lásd: Dr. Scherer művét: „Die Stelluug der verschiedenen Weingesetzgebungen zur Weinfälschungsfrage.“)

Hogy a borvédelmet illetőleg táplált fölfogásaikban a termelők és kereskedők közt a vélemény eltérés minő fokra hágott, legcsaftanó- sabbau bizonyítják azok a merőben ellentétes követelések, melyek mindkét fél részéről létbiztonságuk föltétien attribútumaiként támasztattak,

A bor termelők a következőket kötik ki: „Bornak csak az nevezhető, szigorúan véve, mely a »üst alkatrészeinél samaz anyagoknál egyebet nem tartalmaz, a mik a mustrészek erjedéséből keletkeznek, nem zárkózva el annak elismerésétől, bogy ily módon keletkezett bor meg a legkülönfélébb, a rationalis piuczegazdaság tanai által szabályozott elbánásra szorul, hogy kereskedelmi czikké váljék.“ A termelők a piuczegazdaságnak a kezelésre vonatkozó technikáját három csoportba osztják, melyek a szerint, hogy mely czélra szolgáljanak, szorosan egymástól külön választhatók. Az első csoporthoz tartoznak a kezelés azon módjai, melyek a must tetemes megszaporitására irány o z v é k s Gall s Petiot föltalálok nevei szerint gallisálásnak és petiótisálásnak neveztetnek. A második csoport csak azon kezelési módokat foglalja magában, melyek a javítás, de nem a szaporítást czélozzák, ezek a Chaptal és Sheet által föltalált chaptalisalás és sheelisalásnak nevezott módok, továbbá az alcoholizálas, a platrirozás stb. S végül a harmadik csoporhoz soroltatnak azon kezelési módok, melyek csak a bor derítését és a megromlás ölteni megvédést czélozzák, mint például a Pasteurizálás stb. Ha általános és elméleti tekintetből nem is igen lehetne a három csoport kezelési módozatait kifogásolni, különleges s gyakorlati álláspontból s tekintve a saját viszonyainkat, az első csoporthoz tartozó módozatok azzal a kifogásoló megjegyzéssel találkoznak, hogy a borvásár jelen conjuncturái távolról sem teszik szükségessé, hogy gallisált s petiósált borokkal árasszák el a vásárokat, hogy a szöl.ő természetes nedvét mesterséges versennyel sújtsák. De tán azou sokkal fontosabb okból, bogy ez a szaporítási kezelés a legjobb módját nyújtja a borhamisítások elpalástolására, e kezeléssel szemben a föltétien tilalom alkalmazandó. Mert az ily fajta borok gyártása oly szélesekre tolja a stabilitás határait, hogy azokon belül csak habozva s bajosan különböztethető meg a természetes bor a hamisított bortól. Ha a gallizálás és petiotizálással szemben törvényszerű intézkedések nem alkalmaztatnak, magyar földön hivatalos honossági jegygyei fog a borhamisítás bírni. S akkor sem a declare- tió kényszere, sem a vignette védelme legkevésbbó sem fog a borhamisítás gorgon természetének árthatni. A második csoporthoz tartozó kezelési módozatok törvény által megeugedhetök ; hiszen kétes esetekben analysis segélyével egész biztosan bebizonyítható, hogy a borok az egyik vagy másik deritési eljárásnak voltak alávetve. Megjegyezzük azouban, hogy a shellizálas és platoirozás csak a törvény által megszabott mértékig engedhető meg, azontúl azonban'hamisításnak s a közegészségügyi törvény czikkeibe ütköző cselekedetnek nyilváuitassók. A harmadik csoportban elősorolt módozatok alkalmazása korlátlanul meg- (Folyt, köv.) Dumtsa Sándor-