Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-24 / 12. szám

12-Ik szám Gyula, 1889. márczius 24-én VIII. évfolyam Szerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. ház­ban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre ..........5 írt — kr. '' 'élévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 „ 25 Egyes szám ára 10 kr. T á rsadalmi és közgazdászat! hetilap. F~ 1 Kiadó hivatal: Főtér, Prág-fél* ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán MEGJ-JELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Dl. 23od.o]s3r Zoltán., a kiadó hivatalban. Nyiittér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-irtcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdő-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Olvasóinkhoz* Olvasóinkkal szemben tartozó kö- telességünknak ösmerjük már előre tudatni, hogy az uj évnegyed kezde­tével a „Békés“ szerkesztését Dobay János nyomdatulajdonos veszi át, s ez időtől kezdve a laptulajdonjoga is az ő kezébe megy át. A lap további irányát is jelző előfizetési felhívást jö­vő számunkban közöljük. Az uj csoda szülött. Ismét egy uj - csoda szülött látott a héten napvilágot, édes apja az alispán, a keresztségben 2799/89. számot nyerte. Ke restük fülét farkát, de nem találtuk, annál nagyobb azonban a gyomra s kiváló sze­retettel eszi a községi törvény paragraphu- sait ; épen úgy mint többi társai születik az alispántól, meghal a közigazgatási bi­zottságtól, s egész életében csak az az örvendetes, hogy kérész életli, addig él csak mig a felsőbb hatósághoz kerül, ott nyomban agyon ütik. Megjelenése kezd már előttünk meg­szokottá lenni, láttuk fel tűnni a körös­ártéri költség kérdésénél, a mikor az al­ispán egy 1884. évben jogerőssé vált ha­tározatáról kimondotta, hogy az csak 1889- ben lép életbe s egész a miniszterig kel­lett menni, hogy a szegény adófizető kö­zönséget mentse meg a gonosztól, elmon­dottuk ennek a történetét már lapunkban részletesen annak idején, most csak reca- pituláljuk. Csakhamar megszületett a másik, a harmadik gyógytár felállításának kérdésé­nél (azt hisszük ez már annyira rég tör­tént dolog, hogy egyáltalán lehetetlen a gyanú, mintha érdek szólana belőlünk) a mikor az alispán illetéktelenül hozott első fokú határozatot s midőn az illetékes ha­tóság szóró] szóra ugyan azt a határoza­tot hozta a mit ő, akkor ennek a hatá­rozatát megváltoztatta, mint másod fokú hatóság. Ott kisért egy-egy csoda szülött az alispán minden lépésénél, látjuk azt a vá­rosi rendőrkapitányt hivatalnál teljesített vizsgálatainál, mikor egyik héten Írásban kiadja, hogy mindent példás rendben ta­lált 8 kiválóan megdicséri a rendőrkapi­tányt, s a másik héten a tett feljelentés következtében kénytelen azt felfüggeszteni, egyszerű polgárok úgy látszik jobban teljesítették a vizsgálatot mint az alispán s a tiz éven keresztül teljesített alispáni hivatalos vizsgálatok során példás rendben talált kapitányi hivatal feje ma már négy évi börtönre van ítélve a példás rend miatt. Legutóljára láttuk az alispáni csoda szülöttet a városi képviselő választás al kalmával, a mikor a képviselőket törvény­telenül megakarták fosztani mandátumok­tól s teljes erővel síkra kellett szállanunk, hogy ez a csoda szülött is társai mellé te­metkezzék. Azt hittük, hogy ennél csudálatosabb szörny már nem láthat életben napvilágot; be kell vallanunk, hogy csalódtunk a mos­tani a 2799/89. számú csoda szülött min­denben felülmúlja elődeit. Mielőtt bemutatnánk, megkell ösmer- kednünk eredetével; mert ez, a törvényte­lenséggel való hosszas szerelmeskedés gyü­mölcse. Még a múlt évben történt, hogy a városi főpénztárnok ellen hivatali képte lenség ezimán fegyelmi vizsgálat lett kér­ve a városi képviselő testület előtt, de an­nak elrendelését a képviselő testület meg­tagadta, a határozat megfelebbeztetvén a közigazgatási bizottság a fegyelmi vizsgá­latot elrendelte s a városi főpénztárnok fe- lebbezése folytán a belügyminiszter ezen határozatot jóvá hagyta s ezen miniszteri határozat még az 1888. évi jun. havában kiadatott Gyula város polgármesterének a fegyelmi eljárás foganatosítása végett, s annak daczára hogy az 1886 évi XXVI. 30. §. értelmében „a kormánynak és tör­vény hatóságnak fegyelmi ügyekben ho zott jogerős határozatait a község feltétle­nül végrehajtani köteles“ mind e mai na­pig egyetlen egy lépés sem tétetett a fe gyelmi eljárás megkezdésére s az alispán ezen világos törvénybe ütköző eljárást el nézte 9 hónapon keresztül annak daczára, hogy az idézett törvény 31. §-a értelmé­ben a rendezett tanácsú városok közvetle­nül az alispán felügyelete és ellenőrkó- dése alatt állanak s így az ő kötelessége felügyelni, hogy a kormány és törvényha­tóság rendeletéi végrehajtatnak-e. Szóval az alispán behunyta az egyik szemét. De csakhamar szükség lett rá, hogy a másik szemét is behunyja, s hogy ne tette volna meg, mikor arról volt szó, hogy boszuját töltse azon az emberen a ki több rendbeli törvénytelen cselekedeteinek gátat vetett s felebbezéseibeu ki mutatta az al­ispán törvénytelen intézkedéseinek tartha­tatlanságát s minden egyes esetben a fel sőbb hatóságnál az alispánnal szemben igazságot kapott. S mit cselekedett az alispán? A kijelölő bizottságban mikor arról volt szó, hogy a fegyelmi vizsgálat alatt álló pénztáruok veje kijelölhető-e Seres uram társaságában, a ki pedig okvetlenül tudja a qualificatioualis s a községi tör­vényt úgy mint az alispán, hisz’ egy ala­pon állottak, sietett kijelenteni, s a közgyű­lés előtt szépen megmagyarázni, hogy a főpénztárnok lemondásának elfogadása sem­miféle akadályba nem ütközik, pedig ta­lán az alispánnak tudnia kellene, hogy a kijelölő bizottság nincs hivatva a lemon­dás elfogadhatása, vagy el nem fogadha- tása felett bíráskodni, pedig talán az alis­pánnak tudnia kellene, bogy a fegyelmi vizsgálat alatt álló főpénztárnok lemon­dása a fegyelmi vizsgálat befejezte előttel nem fogadható s minden lemondás csak az esetben fogadható el, ha vagyoni fele­lősség nem forog fenn, már pedig a pénz­tárnoknál a számadások megvizsgálásáig okvetlenül forog fenn vagyoni felelősség; pedig talán az alispánnak tudnia kellene, hogy a városi tisztviselők fegyelmi ügyé­ben a polgármester az elsőfokú hatóság s miután az elrendelt fegyelmi vizsgálat fo­ganatosítva nem volt, tudhatta, hogy ezt. az uj polgármesternek kell teljesíteni s a vő az após ellen fegyelmi vizsgálatot nem tel­jesíthet. Bizony jó volna ha a pénztárnok le­mondása is úgy menne, hogy egyszerűen azt mondanák neki elmehet kend, hej ka­pós állás lenne az akkor. S hogy a képviselőtestület előtt az ő törvénytelen lépését az alispán még rózsá- sabh színben tüntesse fel, hozzátette a kijelölő bizottság határozatának indoko­lásául még azt is, (holott azt is tudnia kellene az 1886. évi XXII, 1 ez. 77. § ból, hogy a kiíelölő bizottság határoza­tát indokolni nem tartozik, de persze néha érzi az ember az indokolás szükségessé­gét), hogy annál kevésbé lehet ok a le­mondás el nem fogadására, mert ő, t. i. az alispán, a közgyűlést megelőző napon I pénztárt megvizsgálta s mindent példás rendben talált, ez történt márczius 14-én és 15-én már kezében volt az adófelügyelő| jelentése, a melyben a főpénztárnokot hűtlen kezelésért fegyelmi vizsgálat alá vonni s fölfüggeszteni kéri,samely kérel­met az alispán, mint később látni fogjuk, példás sietséggel teljesített is. S mikor igy összehalmozódtak a tör­vénytelenségek, a melyek lánczolatából kibontakozni nem lehetett s beállott az eset, hogy a vő polgármester lett, s az após pénztárnok lemondását ellogadni nem lehet, s összedőlt az összes garantia, a mit az alispán a főpénztárnok lemondásá­nak elfogadhatása végett nyújtott, akkor ebből a chaosból megszületett az uj csuda­szörny, a 2799.—89. számú alispáni ren­delet, mely a bevezetés mellőzésével igy szól : „Tekintettel arra, hogy tek. polgármester ur id. Uferbach János városi főpénztárnokhoz való rokonsági viszonyánál és igy érdekeltségénél fogva, a nevezett tápéuztárnok ellen fennforgó fegyelmi ügyben el nem járhat, ennéltogva törvényes helyettesét, a város föj"gyzöjét ezennel megbí­zom, hogy id. Uferbach János városi főpénztár- uok lemondása elfogadásának kérdésében az 1886 XXII. ti ez. 108. §-a utolsó bekezdése alapján határozzon, valamint a nevezett főpénztárnok el­len a tek. közigazgatási bizottság 1888. évi feb­ruár 18 án 18j)5. kb. sz. alatt kelt határozatával elrendelt fegyelmi vizsgálati ügyben eljárjon. Jóllehet, id. Ut'erbacb János városi főpénz- táruok ezen állásáról lemondott, mindazonáltal ellenében a kir. adóíelíigyelö fémjelzett átirata alapjáu az 1886. XXII. t. ez. 108. §-a folytán, miután vágyónjelelösség kérdése Jorog fenn. a fe­gyelmi eljárást elrendelem, a vizsgálatnak a m. kir. adófelügyelőség kózben|öttével való megejtő- sével a város főjegyzőjét megbízom, egyidejűleg lelki vom, hogy a netaláni kárkeresetek fedezése czéljából szükséges biztosítási intézkedéseket azonnal megtegye; s az idézett törvény 93. §-a alapján nevezett főpénztárnokot hivatalától felfüggesztem és a főjegyzőt utasitoro, hogy mi­után a töponztárnok ezeknél ingva á hivatalban megjelenni akadályoztatva van, addig is, mig a képviselőtestület az ideiglenes helyettesitóst az idézett törvéuy 84. §-a alapján eszközli, a fő- pénztáruokot felhívja, hogy a pénztár kulcsát a községi háztartás tárgyában fennálló vármegyei szabályrendelet 5. §-áboz képest azonnal rendel­kezésére bocsássa, ki ily esetben a helyettesítés és szabályszerű átadás iránt intézkedik. Első sorban meg kell jegyeznünk ez intézkedésre, hogy az teljesen törvényte­len, mert a főpénztárnok ellen a köz- igazgatási bizottság már elrendelte a fe­gyelmi vizsgálatot, ha tehát ezen fegyelmi vizsgálat során újabb adatok merülitek fel, nem rendelhető el újabb fegyelmi vizsgálat, hanem az iratok intézkedés vé­gett a közigazgatási bizottsághoz lettek volna átteendők, s miután a közigazga­tási bizottság rendelte el a vizsgálatot, s mi­után ezen újabb eset, mely indokul szol­gál a felfüggesztésre, a fegyelmi vizsgálat során merült fel, s miután csak az van jogosítva a felfüggesztésre, a ki a fegyel mi vizsgálatot elrendelte, az alispán jog­talanul és törvénytelenül rendült el újabb fegyelmi vizsgálatot s függesztette fel a lőpénztárnokot. Ez az első törvénytelenség. A rendelet elején constatálja az al­ispán, hogy a főpénztárnok és polgármes­ter rokonsági s érdekeltségi viszonyban vannak, s ennek megszüntetésére nem tesz semmiféle intézkedést, daczára hogy az 1886. évi XXII. t. ez. 75. §. d), pontja világosan kizárja a rokonsági vi­szonyt, s miután ezen helyzet megterem­tésében az alispánnak oroszlán része van, ő rá hárul a felelősség, hogy tényleg be­állott az a törvénytelen eset, hogy a fő­pénztárnok és polgármester após és vő, s tényleg napokon keresztül együtt szolgál­tak. Ez a második törvénytelenség. A rendelet további folyamán*az al­ispán, tekintettel a rokonsági viszonyra, a lemondás kérdésében határozat hozatalra bízta meg a városi főjegyzőt, — a lemon­dás kérdésében a fegyelmi hatóság ille­tékes határozni s természetszerűleg az, a ki a vizsgálatot elrendelte, mert az ismeri, az tudja, hogy váljon az elrendelt vizsgálat mellett elfogadható-e a lemondás, a városi főjegyző pedig sem nem rendelte el a fő­pénztárnok ellen a vizsgálatot, sem nem eljáró fegyelmi hatóság, s igy a lemon­dás kérdésében határozatot nem hozhat. Ez a harmadik törvénytelenség. De még ettől eltekintve is a rendelet azon két része, a melynek egyike szerint a lemondás kérdésében határozat hoza­talra utasiltatik a főjegyző, a másika sze­rint pedig az alispán felfüggeszti a fő­pénztárnokot, homlok egyenest ellenkezik egymással, mert ha határozat hozatalra utasittatik a főjegyző, kétségtelen, hogy azon határozatot is hozhatja, hogy a fő­pénztárnok lemondását elfogadja, (hisz a képviselőtestületi ülésén maga az alispán jelenté ki, hogy a lemondás elfogadása akadályba nem ütközik), s akkor ugyan kit függeszt fel az alispán ? Igaz, hogy ez imm ütközik törvénybe, de annál in­kább bele ütközik az észszerüség szabá­lyaiba, A városi tisztviselőkkel az alispán csak a polgármester utján rendelkez­hetik, nincs joga tehát a városi főjegy­zőnek adni közvetlenül utasítást, s az al­ispán magát helyettesítheti egyes ügyek­ben, de a fegyelmi ügyben a polgármes­ternek nincs joga magát helyettesíteni, mert az 1886, évi 92. §. csupán az al­ispánra nézve engedi meg, hogy a vizs­gálatot megbízott 'által is teljesítheti s nincs joga az alispánnak, a jelen esetben a rendeletben felhozott okból a főjegyzőt, mint a polgármester törvényes helyettesét bizni meg, mert a törvényes helyettesítés esete csakis a polgármester akadályozta­tása esetén áll be, s nem mint a rende­let mondja, mert a főpénztárnok és pol­gármester rokonsági és érdekeltségi vi­szonyban állanak, s annyival inkább nem lehet törvényes a helyettesítésnek ily eset­ben való beállása, mert a főpénztárnok és polgármester közötti rokonsági és érdekelt­ségi viszonyt a törvény eleve kizárja, s ha maga ez a viszony törvénytelen, törvény­telen az ezen viszony alapján beálló he­lyettesítés is. Ez tehát a negyedik tör­vénytelenség. Továbbá megbízza az alispán a fő­jegyzőt, hogy a közigazgatási bizottság által elrendelt fegyelmi ügyben járjon el, honnét veszi ehhez a jogot? A közigaz­gatási bizottság mikor a fegyelmi vizsgá­latot elrendelte intézkedett annak törvény- szerű keresztülviteléről s bizonynyal ha az alispáu mulasztásai következtében oly eset

Next

/
Oldalképek
Tartalom