Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1889-03-24 / 12. szám

12-Ik szám

Gyula, 1889. márczius 24-én

VIII. évfolyam

Szerkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési dij:

Egész évre

..........5 írt — kr.

''

'élévre ..............2 „ 50 „

Év

negyedre .. .. 1 „ 25 Egyes szám ára 10 kr.

T

á

rsadalmi és közgazdászat! hetilap.

F~ 1

Kiadó hivatal:

Főtér, Prág-fél* ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők

Hirdetések

szabott áron fogadtatnak el Gyulán

MEGJ-JELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Dl. 23od.o]s3r Zoltán.,

a kiadó hivatalban.

Nyiittér tora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-irtcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdő-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa

hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon

Olvasóinkhoz*

Olvasóinkkal szemben tartozó kö- telességünknak ösmerjük már előre tudatni, hogy az uj évnegyed kezdetével a „Békés“ szerkesztését Dobay János nyomdatulajdonos veszi át, s ez időtől kezdve a laptulajdonjoga is az ő kezébe megy át. A lap további irányát is jelző előfizetési felhívást jövő számunkban közöljük.

Az uj csoda szülött.

Ismét egy uj - csoda szülött látott a héten napvilágot, édes apja az alispán, a keresztségben 2799/89. számot nyerte. Ke restük fülét farkát, de nem találtuk, annál nagyobb azonban a gyomra s kiváló szeretettel eszi a községi törvény paragraphu- sait ; épen úgy mint többi társai születik az alispántól, meghal a közigazgatási bizottságtól, s egész életében csak az az örvendetes, hogy kérész életli, addig él csak mig a felsőbb hatósághoz kerül, ott nyomban agyon ütik.

Megjelenése kezd már előttünk megszokottá lenni, láttuk fel tűnni a körösártéri költség kérdésénél, a mikor az alispán egy 1884. évben jogerőssé vált határozatáról kimondotta, hogy az csak 1889- ben lép életbe s egész a miniszterig kellett menni, hogy a szegény adófizető közönséget mentse meg a gonosztól, elmondottuk ennek a történetét már lapunkban részletesen annak idején, most csak reca- pituláljuk.

Csakhamar megszületett a másik, a harmadik gyógytár felállításának kérdésénél (azt hisszük ez már annyira rég történt dolog, hogy egyáltalán lehetetlen a gyanú, mintha érdek szólana belőlünk) a mikor az alispán illetéktelenül hozott első fokú határozatot s midőn az illetékes hatóság szóró] szóra ugyan azt a határozatot hozta a mit ő, akkor ennek a határozatát megváltoztatta, mint másod fokú hatóság.

Ott kisért egy-egy csoda szülött az alispán minden lépésénél, látjuk azt a városi rendőrkapitányt hivatalnál teljesített vizsgálatainál, mikor egyik héten Írásban kiadja, hogy mindent példás rendben talált 8 kiválóan megdicséri a rendőrkapitányt, s a másik héten a tett feljelentés következtében kénytelen azt felfüggeszteni, egyszerű polgárok úgy látszik jobban teljesítették a vizsgálatot mint az alispán s a tiz éven keresztül teljesített alispáni hivatalos vizsgálatok során példás rendben talált kapitányi hivatal feje ma már négy évi börtönre van ítélve a példás rend miatt.

Legutóljára láttuk az alispáni csoda szülöttet a városi képviselő választás al kalmával, a mikor a képviselőket törvénytelenül megakarták fosztani mandátumoktól s teljes erővel síkra kellett szállanunk, hogy ez a csoda szülött is társai mellé temetkezzék.

Azt hittük, hogy ennél csudálatosabb szörny már nem láthat életben napvilágot; be kell vallanunk, hogy csalódtunk a mostani a 2799/89. számú csoda szülött mindenben felülmúlja elődeit.

Mielőtt bemutatnánk, megkell ösmer- kednünk eredetével; mert ez, a törvénytelenséggel való hosszas szerelmeskedés gyümölcse.

Még a múlt évben történt, hogy a városi főpénztárnok ellen hivatali képte lenség ezimán fegyelmi vizsgálat lett kérve a városi képviselő testület előtt, de annak elrendelését a képviselő testület megtagadta, a határozat megfelebbeztetvén a közigazgatási bizottság a fegyelmi vizsgálatot elrendelte s a városi főpénztárnok fe- lebbezése folytán a belügyminiszter ezen határozatot jóvá hagyta s ezen miniszteri határozat még az 1888. évi jun. havában kiadatott Gyula város polgármesterének a fegyelmi eljárás foganatosítása végett, s annak daczára hogy az 1886 évi XXVI. 30. §. értelmében „a kormánynak és törvény hatóságnak fegyelmi ügyekben ho zott jogerős határozatait a község feltétlenül végrehajtani köteles“ mind e mai napig egyetlen egy lépés sem tétetett a fe gyelmi eljárás megkezdésére s az alispán ezen világos törvénybe ütköző eljárást el nézte 9 hónapon keresztül annak daczára, hogy az idézett törvény 31. §-a értelmében a rendezett tanácsú városok közvetlenül az alispán felügyelete és ellenőrkó- dése alatt állanak s így az ő kötelessége felügyelni, hogy a kormány és törvényhatóság rendeletéi végrehajtatnak-e. Szóval az alispán behunyta az egyik szemét.

De csakhamar szükség lett rá, hogy a másik szemét is behunyja, s hogy ne tette volna meg, mikor arról volt szó, hogy boszuját töltse azon az emberen a ki több rendbeli törvénytelen cselekedeteinek gátat vetett s felebbezéseibeu ki mutatta az alispán törvénytelen intézkedéseinek tarthatatlanságát s minden egyes esetben a fel sőbb hatóságnál az alispánnal szemben igazságot kapott.

S mit cselekedett az alispán?

A kijelölő bizottságban mikor arról volt szó, hogy a fegyelmi vizsgálat alatt álló pénztáruok veje kijelölhető-e Seres uram társaságában, a ki pedig okvetlenül tudja a qualificatioualis s a községi törvényt úgy mint az alispán, hisz’ egy alapon állottak, sietett kijelenteni, s a közgyűlés előtt szépen megmagyarázni, hogy a főpénztárnok lemondásának elfogadása semmiféle akadályba nem ütközik, pedig talán az alispánnak tudnia kellene, hogy a kijelölő bizottság nincs hivatva a lemondás elfogadhatása, vagy el nem fogadha- tása felett bíráskodni, pedig talán az alispánnak tudnia kellene, bogy a fegyelmi vizsgálat alatt álló főpénztárnok lemondása a fegyelmi vizsgálat befejezte előttel nem fogadható s minden lemondás csak az esetben fogadható el, ha vagyoni felelősség nem forog fenn, már pedig a pénztárnoknál a számadások megvizsgálásáig okvetlenül forog fenn vagyoni felelősség; pedig talán az alispánnak tudnia kellene, hogy a városi tisztviselők fegyelmi ügyében a polgármester az elsőfokú hatóság s miután az elrendelt fegyelmi vizsgálat foganatosítva nem volt, tudhatta, hogy ezt. az uj polgármesternek kell teljesíteni s a vő az após ellen fegyelmi vizsgálatot nem teljesíthet.

Bizony jó volna ha a pénztárnok lemondása is úgy menne, hogy egyszerűen azt mondanák neki elmehet kend, hej kapós állás lenne az akkor.

S hogy a képviselőtestület előtt az ő törvénytelen lépését az alispán még rózsá- sabh színben tüntesse fel, hozzátette a kijelölő bizottság határozatának indokolásául még azt is, (holott azt is tudnia kellene az 1886. évi XXII, 1 ez. 77.

§ ból, hogy a kiíelölő bizottság határozatát indokolni nem tartozik, de persze néha érzi az ember az indokolás szükségességét), hogy annál kevésbé lehet ok a lemondás el nem fogadására, mert ő, t. i. az alispán, a közgyűlést megelőző napon I pénztárt megvizsgálta s mindent példás rendben talált, ez történt márczius 14-én és 15-én már kezében volt az adófelügyelő| jelentése, a melyben a főpénztárnokot hűtlen kezelésért fegyelmi vizsgálat alá vonni s fölfüggeszteni kéri,samely kérelmet az alispán, mint később látni fogjuk, példás sietséggel teljesített is.

S mikor igy összehalmozódtak a törvénytelenségek, a melyek lánczolatából kibontakozni nem lehetett s beállott az eset, hogy a vő polgármester lett, s az após pénztárnok lemondását ellogadni nem lehet, s összedőlt az összes garantia, a mit az alispán a főpénztárnok lemondásának elfogadhatása végett nyújtott, akkor ebből a chaosból megszületett az uj csudaszörny, a 2799.—89. számú alispáni rendelet, mely a bevezetés mellőzésével igy szól :

„Tekintettel arra, hogy tek. polgármester ur id. Uferbach János városi főpénztárnokhoz való rokonsági viszonyánál és igy érdekeltségénél fogva, a nevezett tápéuztárnok ellen fennforgó fegyelmi ügyben el nem járhat, ennéltogva törvényes helyettesét, a város föj"gyzöjét ezennel megbízom, hogy id. Uferbach János városi főpénztár- uok lemondása elfogadásának kérdésében az 1886 XXII. ti ez. 108. §-a utolsó bekezdése alapján határozzon, valamint a nevezett főpénztárnok ellen a tek. közigazgatási bizottság 1888. évi február 18 án 18j)5. kb. sz. alatt kelt határozatával elrendelt fegyelmi vizsgálati ügyben eljárjon.

Jóllehet, id. Ut'erbacb János városi főpénz- táruok ezen állásáról lemondott, mindazonáltal ellenében a kir. adóíelíigyelö fémjelzett átirata alapjáu az 1886. XXII. t. ez. 108. §-a folytán, miután vágyónjelelösség kérdése Jorog fenn. a fegyelmi eljárást elrendelem, a vizsgálatnak a m. kir. adófelügyelőség kózben|öttével való megejtő- sével a város főjegyzőjét megbízom, egyidejűleg lelki vom, hogy a netaláni kárkeresetek fedezése czéljából szükséges biztosítási intézkedéseket azonnal megtegye; s az idézett törvény 93. §-a alapján nevezett főpénztárnokot hivatalától felfüggesztem és a főjegyzőt utasitoro, hogy miután a töponztárnok ezeknél ingva á hivatalban megjelenni akadályoztatva van, addig is, mig a képviselőtestület az ideiglenes helyettesitóst az idézett törvéuy 84. §-a alapján eszközli, a fő- pénztáruokot felhívja, hogy a pénztár kulcsát a községi háztartás tárgyában fennálló vármegyei szabályrendelet 5. §-áboz képest azonnal rendelkezésére bocsássa, ki ily esetben a helyettesítés és szabályszerű átadás iránt intézkedik.

Első sorban meg kell jegyeznünk ez intézkedésre, hogy az teljesen törvénytelen, mert a főpénztárnok ellen a köz- igazgatási bizottság már elrendelte a fegyelmi vizsgálatot, ha tehát ezen fegyelmi vizsgálat során újabb adatok merülitek fel, nem rendelhető el újabb fegyelmi vizsgálat, hanem az iratok intézkedés végett a közigazgatási bizottsághoz lettek volna átteendők, s miután a közigazgatási bizottság rendelte el a vizsgálatot, s miután ezen újabb eset, mely indokul szolgál a felfüggesztésre, a fegyelmi vizsgálat során merült fel, s miután csak az van jogosítva a felfüggesztésre, a ki a fegyel mi vizsgálatot elrendelte, az alispán jogtalanul és törvénytelenül rendült el újabb

fegyelmi vizsgálatot s függesztette fel a lőpénztárnokot. Ez az első törvénytelenség.

A rendelet elején constatálja az alispán, hogy a főpénztárnok és polgármester rokonsági s érdekeltségi viszonyban vannak, s ennek megszüntetésére nem tesz semmiféle intézkedést, daczára hogy az 1886. évi XXII. t. ez. 75. §. d), pontja világosan kizárja a rokonsági viszonyt, s miután ezen helyzet megteremtésében az alispánnak oroszlán része van, ő rá hárul a felelősség, hogy tényleg beállott az a törvénytelen eset, hogy a főpénztárnok és polgármester após és vő, s tényleg napokon keresztül együtt szolgáltak. Ez a második törvénytelenség.

A rendelet további folyamán*az alispán, tekintettel a rokonsági viszonyra, a lemondás kérdésében határozat hozatalra bízta meg a városi főjegyzőt, — a lemondás kérdésében a fegyelmi hatóság illetékes határozni s természetszerűleg az, a ki a vizsgálatot elrendelte, mert az ismeri, az tudja, hogy váljon az elrendelt vizsgálat mellett elfogadható-e a lemondás, a városi főjegyző pedig sem nem rendelte el a főpénztárnok ellen a vizsgálatot, sem nem eljáró fegyelmi hatóság, s igy a lemondás kérdésében határozatot nem hozhat. Ez a harmadik törvénytelenség.

De még ettől eltekintve is a rendelet azon két része, a melynek egyike szerint a lemondás kérdésében határozat hozatalra utasiltatik a főjegyző, a másika szerint pedig az alispán felfüggeszti a főpénztárnokot, homlok egyenest ellenkezik egymással, mert ha határozat hozatalra utasittatik a főjegyző, kétségtelen, hogy azon határozatot is hozhatja, hogy a főpénztárnok lemondását elfogadja, (hisz a képviselőtestületi ülésén maga az alispán jelenté ki, hogy a lemondás elfogadása akadályba nem ütközik), s akkor ugyan kit függeszt fel az alispán ? Igaz, hogy ez imm ütközik törvénybe, de annál inkább bele ütközik az észszerüség szabályaiba,

A városi tisztviselőkkel az alispán csak a polgármester utján rendelkezhetik, nincs joga tehát a városi főjegyzőnek adni közvetlenül utasítást, s az alispán magát helyettesítheti egyes ügyekben, de a fegyelmi ügyben a polgármesternek nincs joga magát helyettesíteni, mert az 1886, évi 92. §. csupán az alispánra nézve engedi meg, hogy a vizsgálatot megbízott 'által is teljesítheti s nincs joga az alispánnak, a jelen esetben a rendeletben felhozott okból a főjegyzőt, mint a polgármester törvényes helyettesét bizni meg, mert a törvényes helyettesítés esete csakis a polgármester akadályoztatása esetén áll be, s nem mint a rendelet mondja, mert a főpénztárnok és polgármester rokonsági és érdekeltségi viszonyban állanak, s annyival inkább nem lehet törvényes a helyettesítésnek ily esetben való beállása, mert a főpénztárnok és polgármester közötti rokonsági és érdekeltségi viszonyt a törvény eleve kizárja, s ha maga ez a viszony törvénytelen, törvénytelen az ezen viszony alapján beálló helyettesítés is. Ez tehát a negyedik törvénytelenség.

Továbbá megbízza az alispán a főjegyzőt, hogy a közigazgatási bizottság által elrendelt fegyelmi ügyben járjon el, honnét veszi ehhez a jogot? A közigazgatási bizottság mikor a fegyelmi vizsgálatot elrendelte intézkedett annak törvény- szerű keresztülviteléről s bizonynyal ha az alispáu mulasztásai következtében oly eset