Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-08-25 / 34. szám
i-imiut elnök, továbbá Beliczey István, Zlinszky Is g,lváu, Fi óta ignácz, Lepény Pál, Sánta János, Olá i,(György m. főügyész és Popovios Szilveszter a s.ljogyző vettek részt, a bizottság többi tagjai t( t Ivollétiikkel tüntettek. Mindenek előtt olvastatott '-Itöldmivelési ni niszternek a földmives iskola ügyé trlben a vármegye főispánjához intézett leirata, mely Iben a miniszter kijelenti, hogy az eszmét tíaele tilgen üdvözli s szerencsét láván a megyének ezoi !*|korszerű és üdvös elhatározásához, de sajnálatti ni tudatja azt is, hogy jolenleg nem lévén e czélri ki költségvetésében mi sem előirányozva, most adna t-1létesitéséhez nem járulhat. Hanem azt ajánlj) i- hogy szövetkezzék a vármegyén szomszéd Arad é i-ICsanád megyékből, s egyesüt orővel létesítse -1ezen az alföldi gazdák érdekében nagyfontossági liulázetet. Hosszas és. beható tanácskozás után -Ibizottság kimondandóuak véleményezi, bogy a ki -Isérloti teleppel egybekapcsolt földmives iskola fel -Iállítását nem a szomszéd megyékkel szövetkezve -Ide önerejéből kívánja a megye létesíteni. Ezei -Iczélra kísérleti települ egy 250—300 holdnyi ki ólsérleti telepet tart szükségesnek beszerezni. Hog; rInéin kíván a bizottság e czélra pótadó kivetésé -|bez nyúlni, hanem a vármegye és községek álta 11kezelt alapokból kölcsön venni óhajtja a szukáé -Iges összeget, s csak egy esetben nyúlni az adó ,[kivetéshez, ha n telep jövedelme nem fedezné tel iljesen a kamatokat. A felállítás helyét nem tartji ilmeghatározhatónak, mert ez az alkalmas terüle í|feltalálása s megszerezhet ásótól függ. Miután i (jszervezet kérdését sokkal fontosabbnak /tartja i Ibizottság, sem hogy abba már most belebocsájt ilkozhatn^k, annak kidolgozását egy majdan kikül- •Idendö szakbizottságra ruházni tartja szükségesnek A megyei kórház át és hozzáéprtési munkálataira hirdetett árlejtés folyó hó 18-án tarta ltott meg a megyeházán. Mindössze két ajánlat 'ladatott be, egyik Scheer Konrád gyulai, máéit orosházi építőmester és társa részéről. lSeer az előirányzatnál 14%-al magasabb áron ■ hajlandó csak vállalkozni, raig utóbbiak a 3371S Ifrt 34 kr kikiáltási árból 6V4 százalékot enged- jnek, és az építés nékie adatott ki. Az épületnél [jövőre kell elkészülni, kivéve a tébolydát, melyei Imóg ez évben kell teljesen felépíteni s haszná llatúl átadni. Hymen. Sieger Géza bihar megyei mező- Itelegdi tanító folyó hó 10-én eljegyezte Scholc [Ferencz gyulai lakos (volt) kereskedő szellemdús lés kedves leányát Etelkát a jeles képzettségű okileveles tani'ónót. — Áldás a frigyre. Élj egyzés. Kuczkay Zoltán puszta-szent- I tornyai jegyző folyó hó 17-én jegyezte el Grűnesz Yenczel szarvasi lakos bájos leányát Vilmát. Qra* tulálunk. A csabai patrouatus ügyében hozott és lapunkban közölt megyei közgyűlési határozat ellen Maczák György és társai csabai lakosok felfolyamodványt adtak be a vármegyéhez, melyben azt akarják bizonyítani, hogy a pa'ronatusi jogok és terhek sem a várost, sem a közbirtokosságot, hanem most is a volt földesurakat illetik. Mezö-Bcrényben második gyógyszertár felállításának engedélyezéseért folyamodik Bányai Imre békési okleveles gyógyszerész. A belügyminiszter kérvényét tárgyalás végett leküldte a vármegye alispánjához. Vésztőn Szent István király napján a kaszinóban igen sikerült tánczvigalom volt, melyen vidékről is többen vettek részt. — A négyeseket 20 pár tánczolfa, a kedélyes mulatságnak csak a hajnali órákban lett vége. A békési dalárda a szegedi országos dalversenyen a második csoport hatodik diját nyerte «1. — A megyénkben levő dalárdák mindenike képviselve volt ugyan Szegeden, de a dalversenyen csak is a békési vett részt. Győzelméhez fogadja igaz szerencsekivánaiunkat. Margó Czélia úrnő vendégfelléptei oly esemény számba mennek, melyekről rendes rovatunkon kívül különlegesen is ni"g kell emlékeznünk. — A művésznő jött, játszott és győzött; meghódította közönségünket oly mértékben, mint ihogy — Blaba Lujza kivételével más énekesnő elődjei egyikének sem sikerült. Eddigi felléptéi műdig nagyobb és nagyobb közönséget vonzottak i csarnokba, és aminő mértékben szaporodik a (ózönség, oly fokozatban nyilvánul a hódolatsze- •ü elismerés Margó Czélia művészete iránt, mely i vidéken ma utólérhetlen magaslaton áll. A gyu- ai közönség — tudvalevő dplog ..— a lehető leg- tidegebb, mely ugyancsak tartózkodik az elisme- *03 és hódolat másutt más alakban is nyilvánuló ényeiiől; nálunk a művészet iránti elismerés, tiszaiét és szeretet egyedüli kritériuma az előadások ötneges látogatása; kissé kizárólagos, de bizo- tyára legméltóbb és leggazdagabb nyilvánulása a (özönség érzelmeinek. Margó Czélia, kedves egyé- liségével. behizelgőeu kellemes, üde b iskolázott lángjával, és mindenek fölött páratlanul kitüuő átékával teljesen lebilincselte, meghódította a tyulai közönséget. Suhancz, Eleven ördög és Ne- lántsviiág után további felléptei bizonyára az igész intelligentiát színházba fogják vonzani. Bihari líela, a színtársulat kiváló szerel- nes színésze, ki a harmadik saisonban is teljesen negérdemli ama elismerést, melyet közönségünk nüveszete iránt táplál, folyó hó 26-án, hétfőn ve- ízí jutalomjátékát. Választása Rómeó, mihez szírünkből gratulálunk, intelligens közönségünktől ügg, hogy a művészi ambitió sugalta választás, te csak erkölcsi, hanem tisztességes anyagi jutal- nat is hozzon Biharinak, ki ezt minden tekintetűn meg is érdemelné. Júliát Follinusené játsza, a jeles drámai művésznő eddigi felléptei legna- :yobb várakozásra jogosítanak akkor, amidőn gazi szerepkörében tesz alkalmunk őt láthatni. — A sok műélvezetet Ígérő estét legmelegebben íjáníjuk közönségünk pártfogásába. A kánikula csak a naptárban múlt el, az döjárás egyáltalán nem akar róla tudomást ven- li. Ugyanama, sőt lehetőleg még tikkasztóbb hőég, mint aminö júliusban; hetek óta kétségbeej- ön derült, azúrkék égboltozat, melyen a nagy idattak első sorban ö felsége a királyra, s uraik Idóbázra, mit a jeluuvoltak állva hallgattak mi —Itovábbá a houvódségre, Jautsovics Pál alispánt Is a betegségéből lábbadozó sz.vos házigazdái ■ kit az asztaltársaság szép ovatióban is részesíts I— A vármegye többi nagyobb községeiben is me [ünnepelték ö felsége születése s az első rnagy Ikirály napját. ~| Lajos napját, az élő legnagyobb házi IKossuth Lajos nevenapját, a nemzeti kegyelet ré e (óta nemzeti ünneppé avatta, melyet a fővárosbi a*jés ország szerte nagy ünnepélyességgel fogni eslmegülni. Gyulán más hivatottabb tényezők ré9 Iben indokolt tartózkodása, részben'és főleg ind |Jlencziája folytán az úgy nevezett „uegyveuuyc Iczas pártkör“ kezdeményezte Lajos napja megü "lueplését, ami mindössze a körben tartandó tá: s’lsas vacsorában fog nyilvánulni. Az erre von&tk iklzó falragasz tartalma következő: Tisztelt polgá ni társak 1 Kossuth Lajosnak, a legnagyobb magya u|nak, a mi szeretve tisztelt hazánkfiának, Gyűl; . Ivaros díszpolgárának, az 1848—49 évi szabai Iságharcz kimagasló alakjának uevenapját föl) *|évi augusztus 25-éu vasárnap délután 4 órák« la gyulai 48-as körben minden társadalmi, felek ijzeti és politikai külömbség nélkül illő kegyeleti a|megünnepelni óhajtván : hazafias bizalommal ké Ijdk fel e város minden rendű és rangú lakói |hogy úgy az üuuepélyeu, miut este 8 órakor [kör helyiségben tartandó közvacsorán megjeleni ‘Hsziveskedjenek. Tisztelt Polgártársak 1 Legyünk slkérdésnél mindannyian testvérek! . . . Ne tegyün alkülömbséget! . . Ne emeljünk válaszfalakat, mt llyek idővel úgyis összeomlanak! . . . Üonepeljü jmeg Kossuth noveoapjátillő kegyelettel, hisz Koí Isuthnak minden érzése, minden gondolata, szive Inek minden dobbauása e honért‘élt és lángolt! ■ Tisztelt Polgártársak! A dicső múlt szent emlé ti keinek kegyeletes fentartása, ápolása, a neraze .llétező és leendő alapjának legbiztosabb záloga ! . ,|A szabadság, egyenlőség, testvériség nagy isten [engedje e napon, hogy: Kárpátoktól Adriáii '(Minden ajkon zengjen: A legnagyobb magyarom • Ibér Kossuth, soká éljen! ■I A vármegye törvényhatósági bizottság) :Irendkívüli közgyűlést tart lolyó hó 31-én mely Jnek tárgysorozatát lapuuk más helyén közöljül (egész terjedelmében. A közgyűlésnek egyetlen tár Igya tart igényt nagyobb érdeklődés keltésén ((mellesleg írva a rendkívüli közgyűlés is énnél la kedvéért tűzetett ki) a Csaba községe s a csaba ■úgynevezett közbirtokosság ■ között a kir. kisebt (haszonvételi jogok felett kötött egyesség jóváha- \gyása- Az ügy uem először kerül a megyei kóz- Igyűlés elé, sőt több Ízben keltett már szenvedélyes vitát a megyeház termében; valószínűleg most lsem fog simán letárgyaltatni, és pedig annyival kevésbé nem, mert az egyesség felfolyamodással van megtámadva; a felfolyamodó kiváló egyénisége: Beliczey István volt lőispán, és a felebbe- zés nyomós érvei egyaránt igénylik, hogy a kü (önben is reudkivül fontos tárgy újábbi s b -ható elb rálás alá vétessék. Mi' már régebben állást foglaltunk ez ügyben és noha sok tekintetben osztjuk Beliczey István aggályait, iti az egyesaégei Csaba városára nézve hátrányosnak és veszélyesnek nyilvánítja, mindazáltal annak tudatában, hogy eme kellemetlen és sürgős megoldást váró ügy békességos utón csak is az egyesség elfogadása mellett oldható meg, mert uiucs rá remény, hogy barátságos úton a városra nézve előnyösebb egyezség köttessék, mi s azt hisszük, bogy az állandó választmány is — mely folyó hó 26 án tartja ülését — az egyesség jóváhagyását véleményezik a közgyűlésnek. 8 A Gyula vidéki r. cath. néptanító egylet közgyűléséről szóló tudósítást — térszűke miatt — lapunk jövő számában közöljük. Közegészségi felügyelő- A belügyminiszter Békésmegye közegészségügyi viszonyainak megvizsgálására dr. Oláh Gyula közegészségi felügyelőt küldi le hozzánk, leiratában utasítva a hatóságokat, hogy nevezett felügyelőt hivatali támogatásban részesítsék. Gazdasági tudósító. A földmivelésügyi miniszter if. Dérczy Péter kondoros! lakost a szar vasi járásra állandó gazdasági tudósítónak nevez-1 te ki. Állategészségügy. A Békés város határá I ra nézve elrendelt szarvasmarha be s kiviteli ti I ialom most is épségben fenáll, Doboz és Gerláral lézve azonban megszűnt. A hét folyamán csak-l lem minden községben lópfene és más betegedé I li esetek is merültek fel, úgy hogy az állategész-| légügy megyénkben régóta nem volt oly kedve-] tutién helyzetben, mint aminöben most van. Az] illategészségi óvintézkedések megtételét nehezítiI imi körülmény, hogy úgy az állami mint a me-| gyei állatorvosnak épen most és egyidöben kellett] egyvergyakorlatra bevonulniok. Parniczky Géza péuzügyi titkár — az] ■gyetlen Csaba városa kivételével, melyre nézve] s tárgyalás szeptember bő végén fog megejtetni,] ■gesz Békésvármegyére nézve letárgyalta a regale| (ártalanitási bejelentéseket, és miután itteni mű-| (ödését csakugyan befejezte, ugyancsak regále] (ártalanitási bejelentések elintézése végett Krassó] negyébe küldetett ki, honnan csak a jövő hó vé-| gén érkezik vissza Gyulára. Göndöcs Benedek aoát és lelkész által,] ■rszággyülési képviselői állása első cziklusának| negörökitésére Gyula városa szegényei részére] nég 1884-ik évben 10 darab I. Gyulavárosi ta-| carákpénztári részvényből tett alapítványa után a] 'észvények osztalékából múlt év végéig össze ] gyiilt 538 frt 26 krt, alapitó kórtéré múlt hét fo yamán osztatta ki a városi tanács. Százhúsz sze-| génysorsú család részesült segélyben és áldja érte] l jótékony alapitót. A legnagyobb segélyösszeg | .0, — a legkisebb pedig 2 forintos összegekben] isztatott ki. A töld míves iskola létesítése ügyében a] 'ármegye tavaszi közgyűlése által javaslattételével] negbizott küldöttség folyó hó 17-én délután tar | otta ülését a megyeház termében. Az ülésben] i kiküldöttek közül csupán Jancsovics Pál alispán | I 2 88®"/ ,00 hold kisajátítás 41060'— frt 3. két zsilip az élövizcsatoriiáhan 20000 — frt összeseu : 187952'21 frt HI. alternativ tervezett szerint: 1. fölvmunka 30731982 köbin. 124991-30 frt 2. 56,,8/noo óold kisajátítás 26188'76 frt 3. két zsilip az Elő vízcsatornában 2000*00 frt összesen: 171180 08 trt. Megjegyzendő, hogy a 3-ik alternativ terv zet szerint a Gyulavári határtól a Csikoséri cs tornáig terjedő köröstöltés szakaszhoz szükség földtömeg a város tulajdonát képező szegény« földjéből lenne veendő, az ezen földön elfogla 28 holdnyi terület a 3-ik alternatívában kitűnt' lett és kisajátítandó földterületben benn nem főj altatik. A köröstöltésnek ezen része a szegénye Öldjóböl kocsi munkával volna teljesítendő, rniutá i töltés hosszában a töltés száraz felöli oldala lyitandó köbgödrök a védtöltós biztonság« hökkentenék, a Körös mederben pedig föld an iák hiánya miatt egyáltalán nem használhat^. A 2-ik alternatív egyrészt költséges volt« e másrészt műszaki szempontból sem ajánlható ■ennyiben a körtöltésnek tervezett vonalozás ■ellett az szakadás esetén az igen nagy vissza yomásnak lenne kitéve, a mi a kórgat absolu iztonsága mellett egyáltalában nem szólj ó pen azért az első vagy a harmadik alternativ ivasoltatik. Tanügy. Iskolai értesítés. A gyulai áll. s^gélyzet özs. négy osztályú polgári fiúiskolánál a beirá >k szeptember 2., 3. és 4-ikón délelőtt 8—11 •áig történuek, 5-ikén a magán és felvételi vizs- ílatok. A felvétetni kívánó tanuló a felvételre szü i, gyámja vagy ezek megbízottja kíséretében sze- élyesen tartozik az igazgatónál jelentkezni. Az onnan belépők hiteles születési bizonyítványt és kólái bizonyítványt tartoznak magukkal hozni- kólánknál fizetendő dijak; beirásdij 1 frt, tandíj ;ész évre 5 frt, tanszerpénzül a polgári iskolai nulók 1, a latin nyelvet is tanulók 2 irtot lizet- k, ifjúsági könyvtárra 50 krt, „Értesítésre“-re krt. Bővebb felvilágosítással az igazgatóság szséggel szolgál. Gyulán, 1889. augusztus 24. s igazgatóság. Iskolai értesítés. A gyulai első fokú ipar- olában az 1889— 1890-diki tanévre szóló be- sok f. évi szeptember bő 1., 15. és 22-én dél? ín 3—5 óráig tartatnak a polg. fiúiskola igazai irodájában. A beírás alkalmával m<ndén ta- ó tartozik tanoncz szerződését felmutatni. Az auan belépő tanulók felvételi vizsgálat alapján; öbbiek pedig a múlt iskolai évbén feltüntetett] eredmény szerint soroztainak a képzettségüknek] gfelelő osztályba. Tandíj cziméo minden tanuld] rtot tartozik fizetni a beírás alkalmával. Az| ros és kereskedő tanulók gazdái illetve főnökei] onel felbivatnak, miszerint tanonczaikat a fent] att időben beíratni el ne mulaszszák, mert el-1 kező esetben az 1884. év XVII. t.-cz. 157. §-a I rímében 20 írttól — 200 írtig terjedhető pénz-| ■ággal büntethetők. Gyulán, 1889. évi augusz-] 23-án. Az igazgatóság. A Budjácsilé-féle. minisztenleg újonnan] ;edelyezett, 6 osztályú magánleányiskolában a| ratások az 1889/90. tanévre f. bó 31. délelőtt] -12-ig tartatuak az intézet eddigi helyiségében.] Iskolai értesítés. A gyulai izr. fi- és le-l iskolánál az 1889/90-ki tanévi beiratások sep-| bér 1-én vasárnap délelőtt 8—12 óráig fog-l' megtartatni; miről a t. szülök ezennel tisz-b ttel értesittetnek. Gyulán, 1889.'augusztus 24.] gyulai izr. iskolaszék. L _________ j i L1 20/89. J Az 1883. XXIII. t.-cz. 14. §§-ai alap Is az 1889—90 ik adó évre kivetett feey |s 'adót magában foglaló lajstrom — azl, zett törvény 17—18 és 19. § aira való], intettel f. évi augusztus hó 25-től sept.L 2-ig a városi adóhivatal helyiségében!• ^szemlére kitéve tartatik. Gyula, 1889. augusztus 22. nDvitlcay Béla, < polgármester. Il Hírek. 1 b O felsége a király születésuapjn, továbbá] it István első magyar király napja alkalmából |< Sm. katb. főtemplomban ünnepi mise volt, me-|( i Göndöcs Benedek apát és lelkész gyengéi-]1 ése folytán — mi közbevetőleg Írva mulékony]! és az apát úr mindnyájunk őszinte örömére]« 3t teljes egészségnek örvend — első alkfllom-|f Szent-Királyi Zoltán, — Szent István napján]I ig Richter Jenő segédlelkész pontifikáltak. A |£ plom mindkét ízben zsúfolásig megtelt közön-]® ;el; ott voltak a megyei, állami 8 városi tisz-|l rok; a király születésnapján a helyben álló-|c ózó honvédség teljes létszáma diszben vonult] Kedden délben Göndöcs Beuedek apát és Ul ]« snél diszebéd volt, melyen a főbb tisztviselők |c honvéd tisztikar vettek részt. Az emelkedetté gulatú diszebéden lelkes pobárköszöntök mon-h A körtöltésnek ezen most előadott bárói alternativ szakasza a várost az északi oldslrc védelmezné egy a Körösből esetleg kitört árvi ellen. Ezen északi körgát az első alternatív tei vezethen árvédelmi tekintetből kiváló fontossággs bir, amennyiben a Körösnek egy közeli kitöré esetén e***n oldalról a város leginkább lenne fe nyegotve, mert a kitört víznek e helyen való szét terüléso igeil korlátolt; és a miért a mentesítet ártérre kitört viz a lehető legnagyobb magasságú lesi képes felemelkedni. Elsősorban tehát ezen északi körgát volni kiépítendő az Élővizcsatornán tervezett két zsi lippel. Árvédelmi tekintetből másodrendű szerepel játszik a város déli körgátja, mely iráuyra és méreteire nézve mind a 3 alternativ tervezetben agy és ugyanaz marad; ezeu börgát szakasz a Bodoky-féle vasúti híd alatt építendő zsiliptől ki indulva az élővíz balpartján haladva a csabai útig, ionét a csabai utón a Bárdosbidig, ezen ponttól a kétegybázi utón a kálvária hegyig, innét a vásártér szóién haladva a már létező kis- és nagy- magyarvárost övedaő börgátig, ezen már létező körgát felhasználásával haladna a körgát a kath. temető melletti utczába, ezen át a gyula-varsándi útra térne és haladna a dugó hídig. Az előadatokból kitűnik, miszerint az első- al tér nativ tervezetet jellemzi azon körülmény, hogy ezen tervezet szerint az északi körgát a köröstől-1 téstöl független, vagyis a város egy különálló töl-| téssel lenne északról körülövedzve, mig ellenben] a 2-ik tervezet szerint a köröstöltés 500, a 3-ik] alternatív tervezetben pedig 2029 meter hosszban] szerepelne a város körtöltése gyanánt. A körgátnak s hossza az első alteruativáuau] 14117 méter, a 2-ik alternatívában 14678 méter,] a 3-ik alternatívában pedig 16478 méter. A töltés keresztszelvény magassági és szé-| ességi méreteit illetőleg megállapittatott a töltés-|j nek az árvizszin feletti magassága 1 méterben,)! töltés korona szélessége 4 méterben vizfelül I4,|i száraz felül 1'2-bez hajló rézsűkkel; a nagyviz-h színig érő 3 méter széles padkával az északi kör- L gátnak csak azon része lesz ellátva a mely árvé-fc delmi tekintetből kiváló fontossággal bir, ez pe-U dig a vasúti hídtól a Kallós kertig terjedő része, ]j ott hol megyei utak tölteitnek fel a korona szél-] lesség 10 méter, és végre a vásártéren át a két-L egyházi ut 6 méter korona széleséggel fog biroi.|íi A köröstöltés azon szakaszain, a melyek kör |n töltésként fognak szolgálni az árvédelmi szelvény |g nél jóval, nagyobb stelvény lett tervezve és pedig|n 1881. évi nagy viz felett I—2 méter magasság,]u 6 méter korona szélesség és nagy vizig érő 3 iné- a tar széles padka; azon czélból, hogy ezen szaka- ti szoknál is az absulot biztonság meg legyen. | cr Az esetlegesen kitört árvizszin magasságnakl]^ megállapításánál annak elterűlése figyelembe vó- 'I tetett, ■ így az egyes körtöltés szakaszok töltés]6' magasságaa legkülönbözőbb vízállásoknak megfe-Jk lelóleg lettek tervezve. Legmagasabb az északi] körtöltésnek a vasúttól a Kallós kertig terjedő]61 része, itt a körtöltés átlagos magassága 4 méter, b; A körtöltés a vasúttól a Bodoky-féle tanya]“ felé a vasút magasságára szál alá; a déli körtől-1 téa a hol az már legnagyobb részben kiépitve|61 van alig less emelve. |b< Az első alternatív tervezetnél az északi kör | * töltés a vasúti vonalat a 721 száoiu szelvénynél] metszené, ahol a körtöltés a vasút színénél 1 -5316,1 méterrel magasabb, nehogy tehát kitört árvíz] eseténavasuti közlekedés bsszüntettessék szükséges]"* volt a körgátat a vasúttal párhuzamosan a vasutír6 töltés egy olyan pontjába bekötni, a mely pont a|^ tervezett körtöltés magasságával bir, ez pedig a] vasúti vonal 715 szelvényénél található; a körtől-1 tés az által, bogy a vasúti vodsI ilyetén módon] befoglaltatik az első alternatívába 1242 méterre]•< fog magasodni; megjegyzendő, hogy a Kőröstől H az iodóházig terjedő vasúti vonalnak 3 21 méterig esése van. ^ Az első alteroativában a körtöltésnek ily b< módon való berendezése mellett szükséges, miste- ki rint « vasúti vonalban annak 715 és 716 szelvényei között egy 30 méter hosszú ártéri hídnak a létesítése azon okból, hogy az esetleg a vasút és gy.-várii híd böztti köröspartoo kitört viz a Csikós felé is találhassa lefolyását, mert ellenkező ssstbeD a. kitört vizszio a vasút és Kallós kert között fekvő 1:08800 a tervezett körgát magas- légára. volna képes fölemelkedői. Az ártéri bid asm létotesitóse esetén tehát a körgát ezen ré- 02 izét szükséges volna 1 méterrel magasabbra ki- |y, ipiteui a mi pedig költségesebb lenne az ártérihid ke (öltségeinél. vo A költségeket illetőleg az első alternatív tér- l9' rezet «lapján: 1. földmnnka 319044. kbm. 89119 04 frt te; 2. 86*7a/,,00 hold kisajátítás 41229 60 frt *é| 3. vasúti ártéri hid költsége 28000'00 frt ^ 4. két zsilip az Élővizcsatornán 20000-00 frt j'V összesen: 178348 64 frt ^ I. alternativ tervezet szerint: és }. földmunka 43843646 kbm. 126892’21 frt ha
