Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-08-25 / 34. szám
34-ik szám Gyula, 1889. augusztus 25-én VIII. évfolyam f-----------------^ Szerkesztőség: Főtér Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak viatza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. .. 5 frt — kr. Félévre ............ •• 2 ■ 5° » Évnegyedre .. * 1» ^5 ff l Egyes szám ára IÓ kr. / Társadalmi és .közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tnlajdonos: Doloay Tám.os_ f---------------1 Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Eirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér aora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. ez. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. ez. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrikf Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon Laktanyát építsünk; — kérdés: melyik lesz tehát Gyula városára nézve a legolcsóbb és legjobb? Az 1889-ik évi julius hó 27-én tartott városi képviselőtestületi ülésben a tanács a sóház és a Schwarz féle háznak átalakítására, mint akkoriban a legjobbra 71,444 irtot kért. — De a képviselőtestület ez összeget megtagadta. Ennek folytán Bulyovszky tábornok úrral több helyet szemléltünk meg laktanya részére, ő azonban a város kellő közepén lévő uradalmi magtárt találta e czélra a legjobbnak, logalkalmasabbnak és legegészségesebb helynek, mint a mely tágas, mind a négy részről szabad, mellette nagy udvar van és alatta folyóvíz szalad. A tábornok ur ezen véleménye következtében lépéseket tettem, hogy az uradalmi magtárt, — mint a laktanyává való átalakításra a legjobbat és legalkalmasabbat,— hogyan lehetne minden tekintetben Cserhalmay Ferencz vezérhadbiztos ur által előirt kellékeknek megfelelőleg laktanyává átalakítani? E czélból értekeztem e tárgyban a magtártulajdonos, gr. Almássy Dénes úrral, ki a magtárért 7000 irtot kért, A magtár melletti földet pedig gr. Wenckheim Géza ur 4800 írtért hagyta. Rimanóczy nagyváradi jeles építész pedig költségvetésében 41,911 frt 87 krt. Ösz- szesen 53,711 frt 87 krt számit fel a magtárnak laktanyává való átalakításáért. Ezek szerint a magtár és a mellette lévő föld megvétele, a magtárnak laktanyává való átalakításával együtt összesen 53,711 frt 87 krba kerül. így tehát, ha a magtár alakittatik át laktanyává, az a városnak 17.732 frt 13 krral kerül kevesebb költségébe, mintha a sóház és a Schwarz-féle ház lenne e czélra felhasználva, miután erre 71,444 frt szükségeltetnék, mint azt már fentebb is érintettük. E 17,732 frt és 13 kr.-nyi lényeges költségmegtakarításhoz járul még az, hogy ha nem a sóház, hanem a magtár alakittatik át laktanyává, a sóház továbbra is a város birtokában marad, miből a városnak összesen 1310 frt jövedelme, illetőleg haszna lesz, miután a sóház használatáért 2 dandár iroda 750 frtot, 2 zászlóalj iroda pedig 560 frtot, tehát összesen 1310 frtot fizet. Ha azonban a gyulai polgárok közül valaki ennél jobb, alkalmasabb, egészségesebb, czélszerübb és olcsóbb laktanyát képes felállítani, mindenkor meghajlok előtte és szívesen pártolom ! Kelt Gyulán, 1889. augusztus 24. Göndöcs Benedek, apát és lelkész. Közöljük Göndöcs Benedek apát urnák - a laktanya legolcsóbb felépítésére vonatkozó czikkét, a melyet 53,711 frt 87 krral számit fel, a városi tanácsnak múlt hó 27-én 71,444 frt költségvetésével szemben ; — ezen olcsó számításnál egy azonban figyelmét elkerülte, és ez az : hogy a városi tanács költségvetésében a sóház vételárának 15 000 forintját is felvette, hogy az jövőben ne képezzen tartozást a regale pénztárnál; és igy ha az apát urnák 53,711 frt költségéhez 15,000 frtot hozzá számítunk, lesz a költség 68,711 frt, vagyis körülbelül 2732 írttal kevesebb, és nem mint az apát ur állítja, 17,732 frt. Mi a magunk részéről ma is azt az álláspontot foglaljuk el, melyet ez év elején még mint polgármester foglaltunk el; és ez az : a sóháznak kiépítése a szaporított zászlóalj részére, mely költségvetés szerint 21,000 írtba került volna, — a „Korona“ vendéglőnek • átalakítása laktanyává került volna 12,000 írtba, ez ösz- szesen 33,000 frt; — ehez hozzáadva a 15.000 frt convertálandó adósságot, ösz- szesen tehát 48,000 frt. — A pénzügy- igazgatóságnak vásárolhattunk volna külön házat, a melybe az kevesebb átalakítási költséggel, mint a „Koronádban, sőt előnyösebb helyen is elhelyezhető lehetett volna. Ma tudtunkkal három terv fog a képviselet előtt megfordulni : egyik a tanács terve 71,444 írtba, a második az apát ur terve állítólag 68,711 írttal, — csak hogy itt alig hiszem, hógy a magtár elbontására és építkezési vonalba helyezésre számítva legyen, pedig ez számításba veendő — a harmadik pedig az Oppenhauser- és Neumann házak megvétele és laktanyává alakítása, a melynek költsége a következő : a két házvétel ára 13,000 frt, laktanyává átalakítás 30,000 frt, a sóház kibővítésé 21.000 frt, és a convertálandó adósság 15.0000 frt, tehát összesen 79,000 frt. — A képviselőtestületnek lesz módjába választani, kivált ha még a „Furmintz“ terv is elő fog kerülni. Egyet azonban tessék minden képviselőnek szem előtt tartani, nevezetesen hogy a laktanya épitési helyére nézve első sorban az a mérvadó, hogy a helyet és tervet a honvédelmi parancsnokság is elfogadja-e. Mert honvédelmi czélra épül, a honvédség fizet érte és az van hivatva s jogosítva elbírálni, hogy a hely és a létesítendő épület czéljainak megfelel-e? A képviselőtestületnek pedig ehhez okvetlen alkalmazkodnia kell. Megyei közgyűlés. Bókósváruiegye ör-t vóuy hatósági bizottsága a vármegye főispánjának az 1886-ik évi XXL tórvényczikk 46. §-a értelmében* megkívánt hozzájárulásával az 1889. évi augusztus hava 31-lk napján délelőtt 9 Órakor rendkívüli közgyűlést fog tartani, következő tárgy sorozattal: 1. B.-Csaba községe és a csabai közbirtokosság között, a kir. kisebb haszonvételi jogok tulaj onjoga felelt'kötött egyezség tárgyában, 2. Kovács Mátyás és társai csabai lakosok által Csaba község képviselőtestületének 124 —1889. agy. számú határozata ellen beadott felebbezés tárgyában, 3. Mezö-tíerény község képviselöcostb létének a község tulajdouát képező „Magyar király“ száló bérbeadása tárgyában kelt határozata felett, 4. Kórós-Tarcsa község képviselőtestületének a k.-tárcsái regálebérlük haszonbérének leengedése tárgyában kelt határozata felett, 5. Oros háza község képviselőtestületének, a kincstári földek vásárlása tirgyában kelt határozata felett, 6. Gyoma községben épitendő közvágóhíd tárgyában, 7. Csaba községnek a p dgári leányiskola költségeinek fedezésére szükséges kölcsön felvebe- tése iránti kérőimé tárgyában, 8. Gyula reudezett tanácsú város képviselőtestületének a vásári helypénz felemelése tárgyában hozott határozata felett 9. Puszta-Szent-Tornya község kérelme 1500 frt kölcsön felveh sté«o iránt, 10. Vésztő községének kérelme, Szeghalmon rendszeresítendő adóhivatal és közjegyzői székhely iránt, 11. Orosháza községének a vármegyei kéményseprési szabályrendelet módosítása iránti kérelme tárgyában, 12. Körös- Tarcsa község kérelme a községi közgyám fizetésének felemelése tárgyában, 13. Szarvas, 14. Körös Tarosa, 15. 11.-Csaba és 16. M.-Berény köz geknek a marbavágatásórt szedendő dijak tárgyában alkotott szabályrendeletei felett, 17. Csorvás községe s a határbeli uradalmak között a községi pótadó megváltása felett kötött egyezség tárgyában, 18. B.-Csaba községe által szervezett egy hajdúi állás tárgyában, 19. A községek 1888. évi számadásainak felülvizsgálása tárgyában. Gyulavárosa augusztus hó 28-án tartandó képviseleti közgyűlésének tárgysorozata: 1. A polgármester időszaki jelentése. 2. Az építendő fióklaktanya tervezetei i az e czélból szerzendő törzsvagyon és felveendő kölcsönre vonatkozó előterjesztések; a laktanya 15 évi bérbeadása iránti javaslat | a gazdászati szakosztály és tanács erre vonatkozó véleményei. 3. Sous Ferencz és Erdélyi Julianna részére eladott lakházra vonatkozó szerződés jóváhagyás végetti bemutatás. 4. Mohácsi Istvánné Diószegi Julianna részére eladott lakházra vonatkozó szerződésnek jóváhagyás végetti bemutatása. 5. Az 1890. évi közpinztári, ápoldai és tüzérségi költségvetés, a tanács és gazdászati szakosztály véleményével. 6. Az épitendő körgát ■orvezete és költségvetése a tanács véleményével. 7. Az italmér.ísi jövedéktárgyábau kiadott 8069/89. sz. alijpáni rendelet a tanácsvéleményével. 8. Az eperjesi vadászterület újabb árveréséről felvett jegyzőkönyv. 9. Az alsó-fehér körösi társulat igazgatóságának átirata 600 □ öl földterület kisajátítása iránt, a tanács véleményével. 10. A tanács véle- ményes előterjesztései: a) Necsof József, b) Zábel Mór, c) Lusztig Adolf, d) Meczuer Manó, e) Ro- zenfeld Márk, f) Rozenzweig Ármin, g) Ilanner Gusz táv, h) Fogéi Jakab, i) Dr. Berényi Ármin, 1) •Stark Sámuel gyulai megtelepült polgároknak a váráig illetőségébe leendő felvétele iráut. 11. Békést János lemondása a helyettes rendörbiztosi állásról s az igy megürült állásnak újabb helyettesítés utján való betöltése. 12. A városi földeknek 6 évre haszonbérbe adásánál felvett jegyzőkönyvnek beterjesztéso. 13. Dobay János gazdasági és pénzügyi szakosztályi el-iök lemondása. 14 A tűzoltó egyesület megkeresése telephon hálózat készítése iránt, a gazdászati szakosztály és tanács véleményével. Időközben érkezendő 8 a póttárgysorozatban felveendő ügyek. Gyula, 1889. augusztus 24. Dutkay Béla, polgármester. ■A. gyulai kőrgát. Mindenki előtt ösmerelcs azon veszély, a mely a Körösök mentén fekvő községeket és népes városokat fenyegeti akkor, a midőn a folyók árja felduzzadva a töltések között jut lefolyásra, óiért ilyenkor egy töltés szakadásra mindig megvan a kilátás, daczára aDuak, hogy a társulatok az ármentesités érdekében védműveiket a viszonyokhoz mérten folyton erősitik, valamint az árvédelmi intézkedéseket is folyton tökélyesbbitik, lévén erre a magas kormánynak is kiváló gondja, elvül állítván fel, „hogy a társulati ártér minden körülmények között a lehetőségig biztosítva legyen11. Ezen elvnek hódolva történnek az intézkedések -s'gyakoroltatik a társulatok feletti felügyelet és ellenőrzés; a törvényt teljes szigorral alkalmazván azon társulatnál, a mely társulat a legcsekélyebb hanyagságot, mulasztást vagy gondatlanságot tanúsítja. Fennáló szabályozásunk bírálatába bocsátkozni ez alkalommal nem czélunk és nem feladatunk, de hogy 10 év óta a helyzet lényegesen javult, — az kétséget nem szenved, és ezt tapasztalhatják mindazok, a kik az árvíznek elvonulását figyelemmel kísérték; a helyzet javulása kiilönöseu abban nyilvánul, hogy egy árhullám lefolyására ma már elegendő 4—5 nap; úgy hogy majdnem egész határozottsággal állítható, hogy a mégis előforduló és töltés szakadásból eredő szeren- esétlenségek a természet rendellenességeinek a követ kezményei Ily természeti rendellenességek a szabályozásnál tekintetbe nem vehetők mert 1) ös- moretlen a rendellenesség mérve, annak nagysága és 2) az érdekeltség financiális viszonyai sem engedik meg, hogy a szabályozásnál azok figyelembe vétessenek. A természeti rendellenességek közé tartozik: 1) a hegyekbeni sok hó, különösen ha annak gyors olvadását, lefolyását egy tartós eső idézi elő. 2) felhő szakadás. 3) a folyó vastag jégkérge, de C3&k az esetben képez ez rendellenességet, ha a zajlás Dagy víz mellett kerül lefolyásra. Ez utóbbi eset beállta idézte elő a múlt évi nagy mérvű katasztrófát, és hogy Csaba városa a vizveszélytől oly szerencsésen menekült, köszönheti leginkább kifejtett önvédelmének, de bogy a bősz elemmel való küzdelme oly sikerteljes volt annak tulajdonítható, hogy maga a város a Köröstől 8—9 klmeterre fekszik s igy a viz áradása is igen lassú lévén, a védelmi intézkedések ideje korán megtehetők voltak; nem áll ezen eset Gyula városára nézve, mert egy esetleges szakadás mely a Fehér-Körösnek a Csikóstól a Gy.-vári hídig terjedő szakaszán következne be, Gyula városára nézve végzetteljes lehetne, ha. azt védtelenül találná, a mi önmagából következik a menynyiben ezen említett szakaszhoz a város 1—2 klmterre feküdvén az árvíz egy két óra alatt a városba törne, a védelemre időt nem engedvén. Gyula városának tehát leiadata saját biztonságáról a legsürgősebben gondoskodni és pedig egy megfelelő körgátnak a kiépítése által; ez.ügy elbírálásánál magán érdekeknek a figyelembe vétele mellőzendő, mert ez csak a megoldást hátrálhatná, ezen ügynél mindig a közérdeknek kell elő térbe lenni; hanem bízunk a vármegye élén álló Fői. pán úr Öméltóságának erélyében, a ki a város helyzetét és az azt fenyegető veszélyt ös- merve, — nem fogja megengedd a kérdés elodázását, és ha. ez ügyben netalán a parancs alkalmaztatnák, az ellen nem zúgolódni, hanem hálás köszönettel kell hogy mindnyájan viseltessünk, eltekintve azon nagy áldozatoktól, a mit a város- uak a mű kivitele érdekében hoznia keil. A vármegye intézkedése folytán Gyula város közgyűlése elhatározta Gallacz János kir. építészeti felügyelő urat, mint a város építészeti szakosztály elnökét felkérni a kőrgát tervezet elkészítésére. A tervezet tudomásunkkal a város polgármesterének már be is terjesztetett; és pedig 3 vagylagos tervezet dolgoztatott ki. A mi már most a körtöltés vonalozását illet,i úgy mind a három vagylagos tervezet szerint a körtöltés a Gy. varsándi utón levő dugó hídtól az Élöviz csatorna balparti töltésen az Élővízen át épitendő zsilipig, innét vagyis a tyúkmajortól a ka'lős kertig a körtöltés a szöllök között elvonuló holt fehér körös menti régi töltésen haladna. A körtöltés további menetét illetőleg kitűnik, miszerint a kiépíteni javasolt első tervezet Rzeriut a körtöltés az úgy uovezett kallós kerten továbbá az ökörjárási dűlőben fekvő uradalmi és lakosok földjein át a református temető északi oldalán lövő düllő utón a Törökzugi járandóságok és Csikósén szöllőkön által a Kolbász falu mellett annak befoglalásával a Gyula-gerlai útig ismét a törökzugi szöllök metszése után csatlakozna a Bodoky tanyájánál levő vasúti bidtól mintegy 40 méterrel lejebb épitendö'élőviz csatornái zsiliphez. A második alternativ tervezet körtöltése ugyancsak a kallós kerten és az ökörjárási düllőn haladna keresztül, egészen a hajós érig, ezen ponttól a körtöltés a hajós eret követi és az uradalmi földön haladna a Körös töltéséig, innét a Körös töltés volna a körgát a csikósén csatornáig, mely ponttól a körtöltés a csikósén csatornával haladna párhuzamosan és a csikósén szöllök el-' Ingyása után térne el Kolbász falu felé, a honuét a további irány az 1-ső alternativ tervezettel nagyon azonos. A javasolt 3-ik tervezet szerint pedig a körtöltés a Gy.-Vári község és Gyula város hatá- ráu levő holt Fehér Körös szélén létező régi töltésén haladva a Fehér Körös töltéséig, eme ponttól a Körös töltése képezné a körtöltést a csíkos- éri ásott csatornáig, a körtöltés további menete megegyező a második tervezetnél már ismertetett iránynyal.
