Békés, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-08-11 / 32. szám
fognám elhinni, hogy hevesen éreztesse helytelenítését. Uralkodni nem tudomány, kormányozni a legnagyobb bölcseség s épen azért rendszerint azok vágynak uralkodni, a kik nem érzik magukban a képességet a kormányzáshoz, én szerény tehetségemmel szívesen támogatom a kormányzást, de annál kevésbbé járulhatok hozzá az uralkodás támogatásához, mert meg vagyok róla győződve, hogy a honvédelmi miniszter kormá nyozni akar és tud, s az eljáró közegek méltán helytelenített, eljárásáért nem fog bosszút állani a városon. Dr. Bodoky Zoltán, városi képviselő. Tanügy. Alólirottnak van szerencsém a mélyen tisztelt szülők tudomására hozni, hogy magán elemi leányiskolámban a vizsgálat augusztus 17-én d. e. /29 órától kezdve fog megtartatni. Ez alkalommal teljes tisztelettel adom a tisztelt szülők tu- omására, hogy az uj tanévre a beiratás szeptember 3-tól történik, a. rendes tanítás pedig szeptember 5 én fog megkezdődni. Teljes tisztelettel pártfogásért esedezve, öze. Stéger Mátyásné, kl. tanítónő, intézet-tulajdonos. Hírek. Lapunk mai számához a debreczeni kereskedelmi akadémia szervezetének rövid kivonata van mellékelve. A megyei közgyűlés két napon át tartott, elyből az első napot mint előre látható is volt, helyi érdekű vasutak tárgyalása vette igénybe, vita hosszas és érdekes volt, de végül is a felmerült jogos kifogások után, a közgyűlés ismételten megszavazta a sárréti vasútra a 400000 forint egélyösszeget, kötelezvén a Soenderop ezéget, hogy komlósi vasút tervét és költségvetését is mutassa be, mert ellenesetben cautiójából 30,000 frt. vissza fog tartatni; egyúttal kimondatott, hogy a vármegye a tótkomlósi vasut vonal felépítési költségeihez a sárréti vasúiéhoz hasonló arányban segélyösszeggel fog járulni. — A közgyűlésről részletes tudósítást lapunk más helyén közlünk. A megyei kórház kibővítési tervezetét és költségvetését, melyet a vármegye közönsége tudvalevőleg még múlt évben megszavazott, a belügyminiszter is jóváhagyta 8 leküld'e az alispánhoz. Az építésre árlejtési pályázatot fognak hirdetni. A vármegye tisztikara — mint annak idején megírtuk — az összes megyei tisztviselők nrczképét tartalmazó diszes album átadásával határozta Beliczey István volt főispán iránt érzett tiszteletét és rokonszenvét leróni. Az album búcsú tisztelgésig nem készülhetvén el, a tisztviselők küldöttsége csak folyó hó 5-én kézbesíthette Csabán Beliczey Istvánnak a tisztviselők arczké- pét magába foglaló igen diszes, csaknem művész, albumot. Dr. Fábry Sándor megyei főjegyző tol • mácsolta a küldöttség és tisztviselői kar kegyeletteljes érzelmeit, s Beliczey István volt főispán nagyon meghatva fogadta a tisztelet és szeretet eme őszinte nyilvánulását, megígérve, hogy a tisztviselők jogos cs méltányos érdekeinek előmozdítását mindig kedves hivatásának fogja tartani. Állategészségügy. Békésen a szarvasmarhák között a megye más helyén is mutatkozó száj és körömfájás, — Wodiáner Albert b. gyomai uradalmában a Zsófia majorban sertés orbáncz lépett fel járváuyszerüleg. Kinevezés. Dobosfy Alajos kir. törvényszéki biró, a budapesti kir. ítélő táblához kisegítő bírónak rendeltetett fel. Az eddigi precedensekből következtetve, csakuem bizonyosra állapítható meg, hogy eme kisegítő birói alkalmazás egyértelmű a táblai birói végleges kinevezéssel; és amennyiben igy van, törvényszékünk ez által oiy kiváló munkaerőt s birói tehetséget log nélkülözni, hogy Dobosfy Alajos eltávozását phrásis nélkül számíthatja soká, igen soká nem pótolható 6Úlyos veszteségének. Dobosfy Alajos szervezés óta bírája a gyulai törvényszéknek s most bekövetkezett előléptetése — biztosau tudjuk— régebben megtörtént volna, s hogy még sem történt, az kizárólag rajta, lletőleg azon a körülményen múlt, hogy ő nem szívesen válik meg Gyulától, ahol ifjúságát töltéi s ahol mint biró s jó barát mindenkinek osztatlan szeretetét s tiszteletét bírja. Előléptetése fölött érzett örömünk igaz és őszinte, de nem képes eloszlatni a válás okozta szinte igaz és őszinte fájdalmunkat. A birói és ügyvédi kar bucsulako- át rendez Dobosfy tiszteletére. A laktanya épitési ügyben Diósi József városi számvevő, a legutóbbi képviseleti közgyűlés határozata folytán folyó hó 9-én Budapesten a honvédelmi ministeríumoál bejelentette a Scl.varcz és Seres-féle telken kívül az urodalmi nagy magtár és Bzintén urodalmi „furraincz“ telken esetleg építendő laktanya tervezeteket is. Mint előre látható volt, a honvédelmi minisztérium nincs kedvezően hangolva Gyulavárosa iránt, és egyáltalában nem titkolják a kedvezőtlen hatást, melyet a képviselő testület julius 27-iki határozata honvédelmi körökben keltett. A részletes tervek elbírálásába bocsátkozni most nem is akartak és nem is fognak, mindaddig, mig a képviselő testület poire-i A megyebeli több községek által beterte zt-1 tett 1888. évi közpénztári és gyámpénztári ezé ol-ladások jóváhagyattak. :es| Csaba község képviselőtestületének, a k oltlség javadalmához tartozó s a budapest-aradi igilvonalnak a város felé eső oldalán elterjedő le-ldászteriiletnek haszonbérbe adása ügyében I it, Izott határozata jóváhagyatik. gél Végre K.-Ladány község képviselötestüle ílilnek, a község javadalmához tartozó vadászterü ínlteknek szabadkézből lett bérbeadása tárgyáb a[hozott és Lédig Ádám s társai mező-beréuyi Iáit oslsok által megfelebbezett határozata, a felebbe; ól I elutasításával szintén jóváhagyást nyort. 1-1 Ezzel az ülés a másodnap délelőtti óráib r- véget ért, mig harmadnap, augusztus 8-án d. e. isiórakor hitelesitési közgyűlés tartatott, izl _________ ü A pótlaktanya épitési ügye.*) A „Békés“ 31-ik számának „Hírek“ rov ’"[iában a „pótlaktanya épitési ügyben“ czim ala ' [megjelent újdonságban, a minek többi részék a is sok szó fér, a többek között ezen mondat >s|előfordul : „a nemmel szavazók túlnyomó rés: 8 nagyon megbánta, részint elfogultságból, részi n|tudatlanságból fakadó szavazatát ; megbánta p '[dig annál is inkább, mert — mint jól esik isin '[telnünk — a nemmel szavazókkal szemben élj: ’[rásuk helytelenségét igen hevesen éreztették i f [éreztetik.“ ')[ En nem tudom, hogy ki bánta meg szavi ’>[zatát, és ki nem, s nem is keresem, s így csa s|arról AlIhatók jót, hogy ón nem bántam meg ’[„Békés“ szerint elfogultságból és tudatlanságba ’[szerintem pedig megfontolás, meggyőződés és }|város érdekéből adott szavazatomat. '[ S eltekintve attól, hogy nem találom h< ’nyesnek, ha érvek helyett vastag jelzőkkel aki >|runk igazságot találni, meg kell jegyeznem, hog ’[talán még abban az esetben, ba én 8 a velei '[szavazók a kaszárnya építése ellen szavaztun ’[volna, helye lehetne az ily túl erős kifejezések ’[nek, de tiltakoznom kell az ellen, hogy ez [közlemény úgy tünteti fel a dolgot, mintha mi :|kaszárnya ellen szavaztunk volna, holott mi ess [pán azért szavaztunk nemmel, hogy a kaszárny >|ne oda építtessék, a hová tervezve volt. >| iS igen csudálkozoui, hogy épen a szerkeszt [ur lapjában találkozom ezzel a megrovással, [ki mint városi képviselő, maga is kijelentette [hogy csupán és kizárólag kényszerhelyzetből sza [vázzá meg oda a kaszárnyát, de nem helyesli a [oda való építkezést; ha tehát ö abból, hog, [nem helyesli a kaszárnyának oda való építését [azt a consequentiát vonja le, hogy kényszerhely [zetből még is meg szavazza, nincs jogosultsági [elfogultsággal és tudatlansággal vádolni azokat |kik a helytelenítésből úgy vonták le a consequen [tiát, hogy a mit nem tartanak helyesnek, az Inéra is szavazzák meg s e tekintetben kényszer [helyzettel nem hagyják magukat pressionáltatni S Ón a magam részéről épen azért szavaz Itam nemmel, mert mig egyrészről meggyőződé [sem szerint helytelennek tartottam a kaszáruyá [nak a tervbe vett helyre való építését, addi{ másrészről jogosulatlanuak tartottam azt, hog’ [az eljáró közegek a képviselő testületnek kényszer helyzetet teremtseuek s szavazatommal i: tiltakozni akartam a kényszer helyzet teremtő: mániája ellen, a mely formális betegsége a m: városi közigazgatásunknak, nem akarok ezutta rövidség okáért példákra hivatkozni. Nem akartam és nem akarhattam sánc- tiouálni szavazatommal a kényszer helyzet poll tikájá’, mert az én szerény meggyőződésem szerint helyes közigazgatás csak úgy képzelhető, he a törvény által felállított faktoroknak tiszteletbe! tartatnak a törvény által biztosított jogai s általuk teljesítetnek a reájok ruházott kötelességek, és specialiter a jelen esetben, ha gyakorolj! ja város elöljárója jogait és teljesíti kötelességei! s nem gátolja meg kényszer helyzettel a képviselő testületet abban, hogy az is gyakorolhass! törvényben gyökerező jogát, mert szeretném, ha Gyula városa nem csak nevénél fogva lenne rendezett tanács, — de óhajtanám, hogy a vármegye ezen egyetlen rendezett tanácsú városa közigazgatás tekintetében mintául szolgáljon, s mert azi tapasztaltam, hogy minden egyes elnézése az ilyen kényszer helyzet teremtésnek indító okul szolgál arra, hogy újabb Kényszer helyzetek teremtessenek s elérkezettnek látom az időt arra nézve, bogy az ily eljárásnak vége vettessék. Nem akarom ismételni a közgyűlésen általam bőven és részletesen felhozott okokat ; nem akarom bővebben fejtegetni az itt felhozottakat, meggyőződésem az, hogy szavazatomat nem tudatlanság és nem elfogultság inspirálta, s ha mindezek daczára a „Békés“ fenntartja ítéletét, egyetlen óhajom, hogy bár jövőre a „Békés“ múlt számában megjeleut közleméuy Írója kevesebb elfogultsággal es tudatlansággal bírálná meg a közügyek intézésében részt vevőket, mint a minővel én a közügyekben eljárni szoktam. Más elbírálás alá esik azon paseus, a mely szerint „a nemmel szavazókkal szemben eljárásuk helytelenségét igen hevesen éreztették és éreztetik“, őszintén megvallva, nem tudom, hogy mással szemben megtörtént-e ez a heves éreztetés, ha megtörtént, helytelenül és jogtalanul történt, mert seuki sincs arra feljogosítva, hogy a vele egyen joggal bíró, de más meggyőződésen levőkkel szemben a jog gyakorlásának helyén kívül hevesen éreztessen valamit, a magam részéről pedig ezen állításait kénytelen vagyok valótlannak kijelenteni, mert ve!e..i szemben senki sem éreztetett és nem érezteti sem hevesen, sem hév nélkül eljárásom helytelenségét, hátam me- gett meg lehet, s bizonyára úgy van, hogy ál láspontomat helytelennek tartják azok, a kik más álláspontot foglaltak el ; — valamint én is az övéket — de biztosítom a czikk írót, hogy meggyőződésből eredő feltevéséért senkitől sem *) E czikkre térszüke folytán lapunk jövő számaI ban felelünk Szerk.-k-ilásra köteleztetnék. Dr. Kovács István meg . bizottsági tag, mielőtt úgy az állandó válás l [mányi véleményt, mint a főispáni indítványt 3t> [fogadásra ajánlja, — a tőle megszokott él [szavakban ecseteli a közgyűlésen jelenlevő v HJfőispán, móltósagos Beliczey István ur bizottsi ík Itag múltban szerzett fontos és megyénk közé [téré oly sokoldalúig jótékony hatású érdemi | _ melynek elhangzása után a megye közönsé [zaj os ovatióval és tüntető „óljen“-zéssel üdvö [volt főispánját, Jaucsovies Pál megyei alisp '“[nagyon szerencsétlen ideának tartja azt, hogy [kérdésben forgó két vasút létesítése oly szói [kapcsolatba hozassák, hogy egyik a másik! [függővé tétessék, hanem melegen ajánlja az i kálóm megragadását, hogy végre-valahára a sá ’"[rétiek vasutat kapjanak, — Sztraka György ajKeller Imre megyebizottsági tagok szintén I [állandó választmányi vélemény és a főispáni ii ’ [dívány elfogadása mellett szólaltak fel. — K vetkezett ezután az állandó választmányi vél r*|méuy részletekbeni tárgyalása, miután azt ált: '[lánosságban a nagy többség elfogadta, az á |landó választmány véleménye szerint javaslati ' |hozott 400 ezer forint subventio helyett Hegedi '[Mihály elégnek tart csak 200 ezer forintot, mi |ßr. Hajnal István a 400 ezer forintot egyáltalá ?|nem hajlandó megszavazni, hanem e helyett j( Mvaslatba hozza, hogy a sárréti vasútra segélj ’[képpen adatnék a Sárrét 13 évi megyei kös M munkája, mig nem az elnöklő főispán törvén ’[értelmében elrendeli a névszerinti szavazás ’|melynek eredményeként Beliczey Rezső, Ladici [Kalmár, Dr. Hajnal, Hegedűs, Kolozsi é íMikolai bizottsági tagok „nem“-mel szava ’[zatai ellenében 87 szavazattal a közgyűlés elha [tározza a sárréti vasútnak 400,000 frital val '[segélyezését, mely határozatért Tatár János m ! | bizotsági tag a Sárrét nevében meleg szavakba: '[szívélyes köszönetét fejezi ki. — Ezt kóvetőle{ [részletesen tárgyaltatik ama 11 pontozat, melyr [a vasut-épitési vállalkozó ezég az állandó vá |lasztmányi javaslat szerint kötelezendő lenne melynek tárgyalása során a ezéget, Jautsovit [Emil biz. tag — mint jogi képviselője a ezég |nek — helyettesíti, ki is az egye-i pontozatol [módosítását kéri, melyeket épen az iigy érdeké [ben a közönség, kevés kivétellel, el is fogadott [és igy köteleztetik az épitési vállalkozó ezég [hogy a sárréti vasutat legkésőbb 1890. év végei| Ifelépítse, és 1891. év ápril 1-éig a forgalomnál [általadja, továbbá, hogy az építési összeg 10%-ál [készpénzben, vagy ovadékképes papírokban, i |megyei pénztárnál letegye, ezen közgyűlési határozat jogerőre emelkedése után 30 nap alatl [elvállalt kötelezettségének, ha pontosan elegei nem tenne, cautioja visszatartsuk a m. közmunka-alap javára, a segélyösszeg kifizetése — a pontozatokban megbatározott 4 részletben fog esedékessé válni; őzen vasutügyben felmerülendő tárgyalásoknál a vármegye közönsége magát 5 taggal fogja képviseltetni, a sárréti vasútnak más vasutakkal való esetleges egyesítése csakis a vármegye jóváhagyó határozata után történhetik meg, végül feliratilag felkérendő lenne a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur, hogy a sárréti vasúti engedély tárgyalására, a vármegye képviselőit is meghívni szíveskednék; — ezek szerint az ügyben hozott állandó választmányi javaslat a főispáni elől említett indítvány megoldásával határozattá emeltetett, mely határozat szokásosan közhírré tétele u>áu, az illető miniszterhez jóváhagyás végett felterjesztetni rendeltetik. Ezzel kapcsolatosan tárgyaltatott Szeghalom, Vésztő, Füzes-Gyarmat és Körös-Ladány községeknek a sárréti vasút létesítéséhez szükséges törzsrészvények átvételéről | az erre megkívánt összegeknek kölcsönképen leendő felvételéről hozott Jzépviselötestületi határozatok, melyekre nézve az állandó választmányi véleményhez képest a jóváhagyás megadatott azon hozzáadással, hogy Szeghalom községénél ugyancsak a vasút érdekében felmerülendő közlegelő kisajátítására nézve is a hatósági engpdély megadatott. A b.-csabai róra. kath. egyház fölölti kegy- uraság rendezése czéljából kiküldött bizottság már közölt előterjesztése s az azt elfogadó állandó választmányi vélemény azon kérelemmel terjesztetik fel a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez, hogy ezen régen vajúdó vitás ügyben véglegesen határozni kegyeskednék. A puszta-szent-tornyai községi jegyzőválasztás ellen Szekeros István és társai puszta-szent- tornyai lakosok által benyújtott felebbezés, úgy a nevezettek által beadott kérelemmel, — melyben jelzik, hogy félre lettek vezetve, — visszautasítván, az ügy tárgytalanná vált. Ezek után elnöklő főispán törvényadta jogánál fogva, Hoffmann Mihály gyulai gyakorló ügyvédet tiszteletbeli megyei föügyészszé, és Csánki Jenő közigazgatási gyakornokot, a csabai járásba tiszteletbeli szolgaliiróvá kinevezi, s a kinevezettek a hivatalos esküt nyomban le is tették a közönség színe előtt, melyei az első napi tárgyalás V2I órakor véget ért. Második nap« Augusztus 7-ón szerdán délelőtt 9 órakor i közgyűlés kezdetét vevén, az első nap hozott határozatok hitelesítése utau, a vármegye tör- rényhatósagi bizottsága által kiküldött szükebb körű bizottságtól állandó választmányi véleményei beérkezett megyei tűzrendészei szabályrendeleti tervezet pontonkénti részletes tárgyalás után kevés módosítással elfogadtatik s törvényszerű közhírré tétel után, jóváhagyás végett a belügyminiszterhez felterjesztetni rendeltetik - _ Gy oma, flEndrőd, Öcsöd, Kondoros, Orosháza, Tót-Komlós, Csorvás, Bánfalva, Nagy-Szénáé! Sz.-Sz.-Tornya; Sámson, P.-Földvár és P.-Szent-' Tornya községek által beterjesztett községi tűzrendészet! szabályrendeletek jóváhagyása mindaddig íüggőbeu tartatik, mig az elöl tárgyalt megyei tűzrendészet! szabályrendelet végleges elintézést nem nyerend. Gyoma község 40,000 forint kölcsön felve- hetése iránti kérelmének hely adatott. öröme, minél több ágaiban az ismerete nek van otthon az ő kedves fia és leánj Minél több oldala a gyémánt, annál töl fényt, világosságot hinthet szélyel. Tehát pontos feladás, rendes iskolá tatás, ez legyen a fő, kedves szülék, atys és anyák ! Rácz János. Bókésvármegye rendkívüli közgyt léséről. Első nap« Terényi Lajos elnöklő főispán a 150—lf számban egybegyült megyebizottsági tagok sz vélyes üdvözlése után délelőtt ’/410 órakor közgyűlést megnyitja. A tárgysorozat szerint mint első tárgy ol vasiatott gróf Teleky Géza m. kir. belügyminisi tér ur leirata, a melyben ő cs. és apostoli kii Felsége által miniszterre lett kineveztetését tu datja, — a csaknem programmszerű értesítő le irat „éljén“-zéssel tudomásul vétetett s elhatá roztatott, hogy a közgyűlés egy feliratban üd vözli a belügyminisztert. Következett a közgyűlés legfontosabb é legérdekesebb tárgya, a sárréti és a tót-komlós vicinális vasutak lelópitési ügye, mely hosszas él érdekes vitára adott alkalmat elaunyira, bog’ letárgyalása az egész délelőttöt igénybe vette Felolvastatván az ügyre vonatkozó állandó vá' lasztmányi vélemény, melyszerint a sárréti vasú felépítésére Soenderop és társa berlini ezég vál lalkozó által bemutatott részletes tervezet ói Költségvetés elfogadása ajánltatik, s ezen vasútra nézve 400,000 forint segélyösszeg megsza vazása hozatik javaslatba, oly formán, hogy ezen összeg a megyei közmunka-alap terhére, 50 évi törlesztéssel felveendő kölcsönnel lenne fedezendő, — a mely segélyösszegnek megfelelő értékű törzsrészvény birtokosaként lenne érdekelve a vármegye, mely állandó választmányi véleménynek felolvasása után Terényi Lajos elnöklő főispán azon indítványt terjeszti elő, hogy az állandó választmányi vélemény ha’ározattá emeltetvén, az is kimondatnék: miszerint nevezett vállalkozó ezég egy alkalommal kótcleztessék arra, hogy a jelen közgyűlési határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 hóuap alatt köteles leend a tót-komlósi vasút részletes tervezeteit és költségvetését is bemutatni, mert ellenesetben a leteendő cautiojából 30,000 forint vissza fog tartatni a megyei közmunka-alap javára, s kimondatnék, miszerint a megye közönsége már most ie elvileg elhatározza, hogy a tót-komlósi vasútvonal felépítési költségeihez is, mint a sárréti vasutéhoz, hasonló arányú segélyösszeggel fog járulni. Ezek után kezdetét vette a pro et contra vélemények nyilvánítása, Hegedűs Mihály,| Dr. Papp József és Dr. Hajnal István megye-| bizottsági tagok, úgy az állandó választmányi| vélemény, mint a főispáni indítvány mellőzésével | kimondatni kérik, miszerint a megye közönségé-! nek ez évi tavaszi rendes közgyűlésén hozott| elvi határozatához képest, a sárréti és tót-kom-1 lósi vasutak ügye együttesen 8 egyszerre tár-1 gyaltatnék és intéztelnék el, — míg Beliczey| Rezső bizottsági tag — ki szinte igazságot ad a| fenn említett bárom felszóllalónak, de az ügyel [' a sárréti vasút hátráuyára még sem óhajtja el-1 odázni, felkéri az elnöklő főispánt, hogy találjon! expedienst arra nézve, hogy a megye közönségei ezen zaákutczáből megmenekedhessék, — Tatay János biz. tag elfogadja úgy az állandó választ-r mányi véleményt, mint a főispáni indítványt is,| azon változtatással, hogy vállalkozó ezég azon) esetre, ha a kitűzött határidő alatt a tót-komlósi vasút részletes tervezetét és költségvetését bej nem mutatná, ne 30, de 90 ezer forint kárpót-| vívta ki. Háromszor kellett a dalt Jancsovicsj] Margitnak elénekelnie. Kramer Gusztáv ur Kramer Teréz urhölgyj zongora kísérete mellett Rode violin-concert-| jét mutatta be, majd Erödi Margit urhölgyf játszta el Liszt rhapsodiáját ritka szabatrsság-J gal. Még Hoff er Irma és Kramer Teréz urhöl-| gyek játsztak négy. kézre zongorán és végül) Berthoti István ur szavalta el Kis Józsefnek szép) költeményét „Gedővár asszonyá“-t. A minden tekintetben kitünően sikerült |, hangverseny érdeme a közreműködőn kivül|; dr. Kramer Gusztáváé úrnőé és Kollár János ügy-| véd űré, kik igazán semmi fáradságot sem ki-j* 1 méltek, hogy a közönségnek egy élvezetes es-| tét nyújtsanak. |j A hangverseny véget érvén, csakhamar I ráhúzták a csárdást és már sorakoznak a táncz-L ra kész párok. A terem most csupa mozgást,! csupa életet tüntet föl. S e pillanattól kezd-1 ve, nem lohad a kedv. Gyújt a zene üteme,[' de még jobban a fényben úszó szemek ragyo«| gása! Fiatal leányok, ifjúságuk teljes szépsé-| gében járjak a tánezot, arezuk rózsásra gyűlj] ki, pedig még éjfél sincsen. Az a barna me-j. nyecske pedig egy perczet se pihen, hol az I egyiknek, hol a másiknak karján lebeg tova,)1 könnyedén hajolva, mint a virágszál. A rózsa |' színű és fehér ruhák együttvéve gyönyörül színjátékot mutatnak, melyet most még a lám-j pák fénye világit meg. De eljö majd a hajnal,L aranyos sugarai behatolnak az ablakon és a ‘ feher és rózsaszínű ruhák bár gyűröttek, bár \ törődöttek; nem lankadó kedvvel, igazi gyönyörűséggel hajladoznak hol jobbra, hol balra a fekete kabátos urak oldalán, a fehér és a rózsapiros arczu leányok.
