Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-11-25 / 48. szám

A dohánybeváltás Csabán decz. 8 ától jövö óv jan. hó 31-ikéigfog tartani A nyugalom­ba vonult és Csabáról elköltözött Fennes Pál do hánybeváltó hivatali tiszttartó helyébe a minisz­ter Kohányi Róbert volt aradi dohánybivatali tisztet nevezte ki. Bogyó Alajos színtársulata, mely Oros­házán az ottani közönségnek — mint örömmel Írhatjuk — inkább élénkülő mint ]lankndó párto­lása mellett tartja előadásait, jövö hó elején Csa­bára készül néhány heti saisonra s már mégis kapta a főszolgabírótól a hely atósági engedélyt Bogyóék a múlt hót folyamán Orosházán. Az ig- roándi kiBpapot, Üdvöskét, St. Tropezi úrnőt, a Jókai féle „Jó sziv“-et, A végrehajtót, Koldus diákot, Uzsai gyöugyöt, Kis herozeget, tegnap es­te pedig Thurán Annát hozták színre. A járványok krónikájából. Füzes-Gyar­maton — a vármegye alispánjához beérkezett hi­vatalos jelentés szerint — a kanyaró járványsze- rüleg fellépett. A hideg idő engedett, November vissza­esett a rendes kerékvágásba, melyből oly megle­pő módon kizökkent volt. Hanem az a ritka eset még mindig fenforog, amire alig emlékszünk, hogy gazdáink november végefelé eső után áhítoz­nak,* mert a föld olyan száraz, aminő ilyen tájban talán évtizedek óta nem volt; a vetések nagyon szomjuhoznak nedvességre, ami az előjelekből kombinálva, nem soká fog meddő óhajtás maradni. A szarvasi harmadik gyógyszertár kér­dése — a miniszteri leirat ellenére — újabban kisért. Ismét ketten folyamodtak érte ; Lőrinczy László és Bakay János okleveles gyógyszerészek, kiknek kérvényét a belügyminiszter további eljá­rás végett leküldte a vármegye közönségének. Gerla-Póstelek megszűnt község lenni. A belügyminiszter a vármegye közönségéhez intézett 70970/888. számú leiratában Gerla-Póstelek pusz­tákból lett községnek önállását megszüntette és ezen ismét pusztai jelleget öltött területnek köz- igazgatási tekintetben Doboz községhez leendő csatoltatását rendelte el. Amint tudjuk, a föld- birtokos Wenckheim grófok ogyesség szerint évi 800 forinttal járulnak Doboz költségeihez, anél­kül hogy a község törzsvagyonához igényt tart­hatnának. Megemlitjük azt is, hogy Dobay János polgármester rögtön az idei árvízkatasztrófa be­következtekor, amikor szóba jött, hogy az elborí­tott urodalom megakarja szüntetni községi jelle­gét, minden lehetőt elkövetett, hogy Gerla-Póste­lek visszacsatlakozzék az ősváros Gyulához; a tárgyalások is megindultak, habár nem is jutot­tak tovább csak az előstádiumig, a polgármester csaknem fehér lapot adott volt a birtokos földes­uraknak, melyre ők maguk tölthették volna ki a visszacsatlakozás miuden, még pénzügyi feltételeit is, de mint hallottuk, az érdekelt birtokosok egyi­két már szava kötötte Dobozhoz, és igy a Gyu­lához vissza csatlakozás talán épen e körülmény­nél fogva hiúsult meg. A uémetvárosi olvasókör ma este ház­vételi és könyvtára alapja javára a fúvó zenekar közreműködése mellett Katalin bálát rendez. Be­lépti dij személyenként 50 kr. Felülfizetések kö­szönettel vétetnek és a „Békésiben nyugtáz­tatnak. Tánczestély. A „b.-gyulai kör“ (úri ca­sino) saját helyiségeiben tegnap este tánczmu- latságot rendezett, mely az előjelekből ítélve nem maradt az eddigi mulatságok jó hire megett; a mulatság lefolyásáról jövő számunkban. Esküvő. Kecskeméthy Ferencz, a békési ev. ref. egyház egyik érdemes lelkipásztora f. hó 20-án tartá esküvőjét Turkevén az oda való ev. ref. lel­kész kedves és müveit leányéval Harsányt Gizel­lával. Az áldás, melyet oly sokszor kíván ujpárokra, kisérje házas életét I Közgyűlés. Az arad-békésmegyei egyesí­tett ármentesitő és belvizlevezető társulat által f. évi deczember 3-án d. e. 10 órakor Gyula vá­rosa házánál közgyűlés tartatik. Tárgy : A nagym közmunka- s közlekedési miniszter urnák 49754. 8z. leirata Jfolytán, a társulat keretébe tartozó­két öblözelnek külön társulatokká való megala­kítása iránt intézkedés. A csabai körgát építésénél felmerült visz- szaélósek aként orvosoltalak, hogy a körgát bi­zottság Deutsch A. és fia vállalkozót a töltésre hordott fagyos göröngyöknek csákánynyal való eltávolítására szorítja s ennek ellenőrzésére tiz őrt fogadott fel. Ebbe azután a vállalkozó termé­szetesen belenyugodott, de belenyugodott a f. hó 19-én tartott csabai városi közgyűlés is. Békésen a kaszinó múlt szombaton este leplezte le szép ünnepélyesség kíséretében ala­pítója s első elnöke Hajnal Ábel lelkipásztor es­peresnek Jantyik Mátyás Békés város fiatal mű­vész szülötte által festett valóban élethű arczké- pót a kaszinó termében. Az ünnepélyt a dalkar nak szépen előadott eneke nyitotta meg, a rövid de sikerült emlókbeszédet Jancsovics Pál főszol­gabíró mondotta el, nagy hatást keltőleg. A vil­lanynyal világított díszteremben száz terítéken felüli társas vacsora következett, záradékul pedig hajnalig tartó tánczvigalom. Esküvő. Huszka Mihály, a budapesti ke­reskedelmi bank derék fiatal tisztviselője, Hnszka János vendéglősünk fia, folyó hó 22-én délután 6 órakor esküdött örök hűséget a budapesti ferenc városi templomban bájos arájának Rathknecht Ilo­na kisasszonynak, Ráthknecht János fővárosi ke­reskedő kedves leányának. Az ifjú férj barátai s jó ösmeróseivel együtt legjobb kivánatainkat fűz­zük a szerelemkötötte házassági frigyhez. Irodalom. A Pesti Hírlap f. évi deczember 1-jévej Ki a gyilkos f czimü érdekfeszitő franczia bűnügyi regény közlését kezdi meg, mely az év végéig log tartani. E mellett karácsontáján Mikszáth Kálmán kitűnő tollából A szenátor bogarai czim alatt hosz- szabb elbeszélést og hozni. Aminek bejelentése után szinte fölösleges a közönség figyelmét felhívni e rendkívüli gazdag és változatos tartalmú, kedvelt napi közlönyünk deczember havi és további, im­már 11 -ik évi folyamára. S mint a szerkesztőség velünk közli, uj évtől kezdve, a hetenkinti zene­mellékleten kívül, még egy — a közönség minden rétegét érdeklő, közhasznú — melléklettel fog a Pesti Hírlap gazdagodni, úgy, hogy valóban uni­kum lesz a heti lapok között. Erről bővebbet csak újév-felé közölhetünk. Addig is ajánjuk a Pesti Hírlapot (melynek előfizetési ára, egy hóra 1 frt 20 kr. negyedévre 8 frt 50 kr.) t. olvasóink pár­tolásába. Muttaványszámot a kiadó hivatal (Bu­dapest, nádor-utcza 7. sz.) egy hétig ingyen küld mindenkinek. Törvényszéki csarnok. :ridrich Mihály felfüggesztett r. kapitány és Papp Gábor felfüggesztett r. biztos bünpere. Rendkívül nagy fontosságú ügy tár­gyalásába kezdett kedden a gyulai kir. törvényszék; nem akarunk most véleményt nyilvánítani, annak daczára, hogy jól tudjuk, miszerint a törvényszék úgy sem enne semmi irányban befolyásolható, de még a gyanú árnyékát is kerülni akarjuk, hogy praejudicálni törekedjünk s minden megjegyzés nélkül annak fenntartásával, logy az ítélet kimondása után álláspon­tunkat jelezni fogjuk — átadjuk a szót tudósítónknak, ki a kővetkezőket írja : E bűnper, melynek tárgyalásába a b,-gyulai Uir. törvényszék f. hó 20-án fogott, méltán kelt­het nemcsak B.-Gyula városában és Békésmegyé­ben, hanem az ország fővárosában is — melynek hírlapjai terjedelmesen ismertetik e tárgyalást — érdeklődést; ugyanis e populáris actio folytán keletkezett bűnperben, egy részen Gyula város rendőrsége, más részen a polgárság azon eleme, — mely leggyakrabban szokott a rendőrséggel collisióba jönni, — szerepel, mely pernek végered­ménye nagy horderejű, mert ha megállapittatik a rendőrség bűnössége, akkor érdemül szolgál e bűnper megindítása a kezdeményező egyszerű polgároknak, ellenben ha elesik a vád és vád­lottak felmentetnek, akkor az actióba lépett ele­mek működésében a bosszú ki fog látszani, A törvényszék következőleg alakult meg: elnök: Novák Kamill; előadó: Nagy József ; szavazó : Bócz Géza; jegyzők : Horváth Vilmos ás Tapolcsányi Imre. A vádhatóságot Vargha Ferencz kir. alűgyész képviseli. Fridrich Mihály I. r. vádlott védői: Kom­játhy Béla országgyűlési képviselő és Hoffmann Mihály ügyvéd; Papp Gábor II. r. vádlott vé­dője Dús László nagyváradi ügyvéd; sértett felek érdekeit dr. Kardos Samu debreczeni ügy­véd képviseli. A tárgyalás megnyi ása után felolvastatik a kir. ügyészség vádinditványa, mely szerint Fridrich M. ellen 23, Papp G. ellen 8 rendbeli különféle bűncselekmény miatt emeltetik vád, még 61 eset­ben részint elévülés, részint büntetendő cselek­mény fent nem forgása iudokából, vád nem emel­tetett. Ezután több rendbeli irat, s ezek közt az alispáni hivatal 366/sss 09 43%b7 8Z- ai bizo­nyítványa, mely szerint Gyula város r. kapitányi hivatalában 1885- és 1887-ik években megejtett hivatalos vizsgálat eredménye kielégitő és a ke­zelés kifogástalan, felolvastatik. A felolvasások után tárgyalás alá vétettek az egyes vádbeli cselekmények. 1. vádbeli cselekmény : Moreggio Károlyné panaszt emelt a r. kapitánynál Nagy Andrásné szomszédja ellen, hogy ez egy-pulykáját ellopta, a megejtett rendőri nyomozat csak annyit derí­tett ki, hogy Nagyné udvarán pulyka tollak és vérDyomok találtattak, Nagyné aZoo vádat emeli, hogy ő a r. kapitánynak ez ügy eltussolására 100 frtot adott, mely állításának igazolására behívott tanuk azt adják elő, hogy előttük csakugyan panaszkodott nevezett, hogy a r. kapitánynak 100 trtot kellett adnia, hogy az ügyet az illeté­kes bírósághoz át ne tegye. Vádlott Fridrich M. azzal védekezik, hogy ő ezen lopási ügyet azért nem jelentette fel, mivel a rendőri nyomozat mit sem derített fel, különben tagadja, hogy Nagynétól 100 frtot kapott volna. Kir. ügyész miután a kihallgatott tanuknak nemcsak jelen alkalommal, de a fegyelmi eljárás során tett vallomásai is ellentétesek, azok meg- biteltetését nem kéri; mire bíróság tanuk meg- hiteltetését mellőzi. 3. v. cs. Rácz (Drigics) János és társai azt adják elő, hogy ők a r. kapitánytól, a „Garibaldi* (itt a piros, ott a piros) nevű hazárdjátéknak a gyulai országos vásárokon való üzésére „vásári jog“-ot nyertek bizonyos pénzösszeg lefizetése fe­jében. — Fridrich tagadja ezen vádat s hivat­kozik azon ösmert tényre, hogy Rácz (Drigics) János mint megbizhatlan egyén, általa a vásárok tartalmára mindig lezárva tartatott, nem hogy még az ő engedélye mellett hazárd kártya játé­kot folytatott volna. Kir. ügyész ezen vádat elévülés indokából elejti. 23. v. cs. Farkas János lókupect czigány azt adja elő, hogy öt egy gyulai vásár alkalmá­val Tóth G. nevű közrendőr, mivel igazolványa nem volt, letartóztatta sár. kapitánysághoz ki­sérte; erre nevezett sógora, Sztojka János fel­kereste a r. kapitányt, kinek 5 frtot adott, mire Farkas másnap szabadon bocsájtatott. Vádlott megengedi, hogy Farkas mint iga­zolvány nélküli egyén le lett tartóztatva, de a mint ártatlansága kiderült, azonnal szabad lábra lett helyezve ; mely letartóztatásról jegyzőkönyv azért nem lett felvéve, mivel egy-egy vásár al­kalmával 140—180 letartóztatott is volt a kapi­tánysági börtönben, s ö ezekkel, tekintve a cse­kély rendőri személyzetet, jegyzőkönyvet csak az esetben vett fel, ha valamelyik bűnös cselskményt követett el; ezt azonban tagadja, hogy Sztojká- tól a Farkas szabad lábra helyezéséért 5 frtot vett volna el. Kir. ügyész tanuk meghiteltetésétől eláll, s amennyiben Sztojka vallomása szerint a zsaro­lás elemei nem forognak lent, mivel Fridrich elő­zőleg nem követelt pénzt Farkas szabadon bo- csájtásáért, hanem azzal Sztojka saját akaratá­ból kinálta meg, a zsarolás elesik, illetve átala­kult Sztojkánál aktiv, Fridrichnél passiv meg­vesztegetéssé, mely iráuybani indítványát később terjesztendi elő. 2. v. cs. Kotner Jánosné 1885-ben kihágás miatt, Fridrich által a szegény-alap javára 10 frt pénzbüntetésre lett elítélve, melyet az be is fizetett, de ezen büntetés pénz Fridrich által csak 1887-ben lett beterjesztve, mivel vádlott védeke­zése szerint, ezen büntetési tételt vádlott írnoka csak a nagy iktatóba és a pénzbüntetésekről ve­zetett naplóba nem vezette be, és igy kikerülte figyelmét. Ezen felsoroltakon kívül tárgyaltatott még egy néhány jelentéktelenebb ügy. A tárgyalás folytattatok nov. 21-én. 24. V. es. Bauer Józsefné és társai azt ad­ják elő bit alatt, hogy nekik Papp Gábor r. biztos azt mondotta, hogy eddigi jó helyükön továbbra is maradhatnak meg, ha azért folya­modnak, mely czélra azonban egy pár forintot adjanak neki, a mit nevezettek meg is tettek és a r. biztosnak fejenként 80 krt adtak, később megint azzal fenyegetődzött Papp G., hogy ha nem adnak pénzt, akkor rosszabb helyre teszi őket, a hentesnek megint össze tettek számára fejenként 50 krt. Papp G. azzal védekezik, hogy ő kapitányi utasítás folytán távolította el eddigi helyökröl a hentesnéket, azt mondta, hogy ha nincsenek meg­elégedve uj helyükkel, folyamodjanak a kapitány­hoz, de ö ezért pénzt nem fogadott el. 25. v. es. Scbvarz Hermann kávébázábab egy alkalommal Másik Gyula makaót játszott, mit megtudván Papp, mindkettőjüket felhivatta a városházára, bol azt mondotta nekik, hogy ha nem adnak neki 10—10 frtot, akkor feljelenti őket, mire Scbvarz és Másik, csak hogy a büntetéstől megszabaduljanak, Papp G.-nak 10—10 forintot adtak, és igy a kártyajáték nem lett feljelentve . Papp G. tagadásával szemben, nevezettek vallomásaikat esküvel erősítik meg. 20. v. os. Bak Lajos és Vinter Károly disznó kereskedők bit alatt azt adták elő, hogy valahányszor a gyulai vásárok alkalmával keddi napon vettek, vagy adtak disznót, Papp G. azt mindig kifürkészte, és tólök 10 frtot követelt, mert elleneseiben feljelentette volna, mire neve­zett kereskedők, csakhogy nagyobb kellemetlen- ségök ne legyen, Pappnak a 10 forintot kifi­zették. 27, v. es. Stern (Csillag) Jakab és társai évek óta ott egy szobácskábán vonta meg magát, kire elmondhatók Petőfi Raboroszlán­járól Írott ama pár sora: a végetlen biroda­lom helyett, adának neki egy kis ketreczet. Egyetlen kis szobácskábán tölti életét, meg­lehetős elzárkórottan az, a ki egykor szelle­mével a szabadság birodalma beláthatlan mély­ségei felett szállott rugókony szárnyakköl, tá- radhatlan lelki területtel, csüggedést nem is­merő kutató szellemmel. Mivel tudtam, hogy a látogatás megle­hetősen terhére van, megtudakoltam, mikor fogadhatna el ? Nem sokáig váratott a felelet­tel, egész készséggel tárta fel az ajtót, melyen íbelöl tölti napjainak legnagyobb részét, sok­szor hetekig se hagyván el jlaka udvarát. A szoba á legegyszerűbb s mindennel teljes, mint azon emberé, kinek egykor tágas alkal­matossága vala, de lemondattatván arról, egy szobába hordotta be minden szükséges tár­gyait. Egy egyszerű óra képezi a falak egye­düli diszét, mely magában töri meg a bent t*KÓ, majdnem szakadatlan Gsöndességet. Já­rata csaknem öntetszésü, mutatója sokszor szedte kalandoz az órák számain, hol megin­dul, hol megáll. A butorozat egy ágy, pár szék, szalma fonású, e^y fiókos kaszli, nem nagy asztalka, rajta pár olvasásra szánt könyv vagy la&p, továbbá a nélkülözhetlen pipa és dohány, mely utóbbi bizony nem a jóizü ma gyár, de a monopolizált trafik már. Ezek nél­kül hova lenne az ő élete? Hol makra, hol hosszabb szárú pipát vesz elő, csakne n megszűnés nélkül füstöl­het. E füstfelhők közepette bámul bele gyak­ran a töredezett mécsvilágú emlékezet távoli ködös birodalmába, hol egykor neki is szép Volt az élet, bor, dal és szerelem fel — felvi- ditgatták és egészen más jövőt rajzolt maga elébe az ifjúi lélek. Most már elszállottaa azok, mint napsugár elől a ködök szétfoszla- mak és semmiségbe tűnnek. Politikáról nem igen beszélget, fáj annak csípése lelkének. Olvasmányéi legfelebb a képes néplapot, e derék kis újságot veszi ke­zébe, értékét veszítette már reá nézve minden e földi életben. Hanem fiatalkori idejéből egyes történeteket nagy szeretettel tud elő­beszélni, jogász élete ma is feledhetlen előtte, melyet még a 4 évi börtön penésze se ront­hatott le ez ő leikéről. Felhozott pár történe­tet előttem is, jó ízűén adván elő a diákélet sanyarú és kedves oldalát. Fogadtatásunk majdnem azt mutatta, mert a birtokossal tisz- telkedtünk, nála legelőbb — mintha nem azon örülne, hogy meglátogatják, hanem azon, hogy az élők között őt még szívesen megtűrik, kit szerettek volna az önkényes korszak fizetett sirásói eltemetni. Egészsége kielégitő, élelmezése a leg­egyszerűbb, rendesen maga adja ki a főzendő tárgyakat, vagy Írja elő szóval gazdasszonyá­nak, ki ételét hordani szokta, hogy minő ele delt készítsen. A hús féléket kiválóan szere­ti, szeszes itallal nem él. Egyszer próbáltam kinálni, de köszönettel útasította vissza. Oh de hagyjuk el a további részletezést arról az életről, mely a szoba 4 falának szűk határai között folyik most le, miglen el jő a megváltó perez, s boldogabb élet ösvényére emeli át azon lelket, melynek volt verőfénye, délibábja, rózsája, de oly tövises útja, mely az embereket, a hazát, az életet oly igen sze­rette. Terhére nem akarván lenni, látogatásom rövidre terjedett. Társalkodása egyes tanúi ez ottani ref lelkész Bőgős Lajos, a jegyző Kovács Lajos, a birtokos Sánta Gábor s ezeknek családjai, kik egytől egyig véghetetlen tisztelettel fo­gadják öt minden — bár ritkának —• körükbe­A szabadságot ma is annyira szereti, hogy rá nem vehető, miszerint járjon kosztra valamely jó családhoz, hol rendes élelemmel ellátni a legnagyobb örömmel készek volná­nak. A spielbergi vár, hova io évi elzáratásra ítéltetett, lelkének e tekintetben ártani nem vala képes. Régi jogából a szabadságot illető­leg ma sem enged csak egy hajszálnyit se. Vele Ítéltetett el a mi Tormássy Já­nosunk is, egy igen hallgatag ifjú, Horváth Mihály szavai szerint, kinek bűne egyedül abban állott, hogy az egyesületben a lengye­lek emléke czimü dolgozatát olvasta fel. Ezért egy évi fogságra ítéltetett, Lovassy Ferencz edig, Lászlónak vér és névszerinti rokona hónapra. Csak az i84o-iki országgyűlés ál al eszközlött amnesztia adta Lovassy Lász it — megtört lélekkel, rokonai barátai kar liba. „A hazai főtörvényszékeknek ezen, sem ukép nem menthető szemcetünőleg törvény­eién eljárása nagy bosszúságot s ingerültsé et támasztott az országban. Alig volt me ■ye, mely valamint elébb a vádlott ifjal íellett, fel nem irt, úgy most közgyűlései legélesebb gáncsokat nem hallatta volna ^törvényszékek ellen. A közvélemény pedij, angosan kárhoztatá azok eljárását, melv a, razságszolgáltatás szentségén, s a törpén zékek tekintélyén nem kis csorbát ejtett, itet a birói függetlenségben s lelkiismere ességben, a közbizodalmát a kedélyekben nen evéssé megingatta. Széltében hangzók e ke erű panasz, hogy a legfőbb törvényszékei yetén eljárása után a polgárok élete, va- yona, szabadsága felett puszta önkény ha- íroz, a törvények nem adhatnak többé vé- elmet, maga az igazságszolgáltatás, a biró atalom, párteszközzé aljaslttatott.“ Jó lesz végezetül tudnunk, hogy a Lo assy László felmentésére szavazó bírák Csá- sár Sándor és Földváry Ferencz, közbirák em sokára kegyvesztesekké lőnek a fensőb- ek előtt, mert bűnös tényt vagy törvény- [lenes cselekvésre való készületet kisütni em tudtak és mivel elvekért és véleményekén y súlyos büntetést szabni nem valának ké- esek, készek. Tisztes öreg, erdögyaraki magányodban, i szenvedői többet mint kelletett, kit az én Ikem tisztelete távolból is fedez, hordozd a nyomó keresztet, melyet a vég reád eresz­ét, mígnem eljő egykor végórád, mely ;ebb létbe vezórelend át, hol nem lészen ke- srv, kínpohár, de boldogság, a mely üdvöt ,r. Addig is az égi béke szárnya fedje élted legyen glóriája 1 Rácz János, rektor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom