Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-11-25 / 48. szám
bábjátékosok a gyulai vásárok alkalmával Frid rich r. kapitánynak 30—40 irtot fizettek, hogy játszhassanak a vásártéren, mely pénz a r. kapitány mondása szerint a városi ssegényalapot illette és ennek lefizetése nélkül nem engedte meg, hogy játszhassanak. Vádlott minden dij szedése nélkül megen gedte azon bábjátékosoknak a játékot, kik arra ministeri engedélylyel birtak. Ezen ügyben kihallgatott tanuk meghitel tetőse körül élénk vita fejlődött ki, a mennyiben Komjáthy védő valamennyi tanú megesketósét ellenezte, mivel a vádbeli cselekményről közvetlen tudomása csak is Stern (Csillag) Jakabnak van, de ez oly alacsony fokán áll a műveltség nek, miszerint az eskü szentségéről alapos fo galmai nem is lehetnek; a többi tanuknak a vádbeii cselekményről közvetett tudomása van, igy ezek vallomása bírói figyelembe nem jöhet; annyival is inkább, mivel a magyar judicatura nem ismer összetett bizonyítékot, sőt a „Corpus juris“ megtiltja, hogy összetett bizonyítékok az ítélet alapjául vétessenek. Mire Vargha kir. alügyész következőkben válaszolt: a védelem azt állítja, hegy * nálunk a közvetett bizonyítás ismeretien, s ez állításának igazolására a corpus jurisra hivatkozik I — Be- ösmerem, hogy régi törvényeink intézkedtek a bizonyítás szabályairól f ámde ezen régi törvények a tortúra, kerékbetörés s az inquisitio sö tét századaiban voltak érvényben. Ma az accu- satorius eljárás, I igy a bizonyítékok szabad mérlegelésének elve üli diadalát; ma nem a kínvallatás közvetlen bizonyítéka, hanem a. biró meggyőződését megalkotó szabad mérlegelés rendszere van elfogadva, nemcsak nálunk, de az egész kontinensen mindenütt. Ebből folyólag megesketendök azoD tanuk is, kik közvetlen észleletből nem, hanem csakis oly tényekről bírnak tudomással, melyek a bizonyítandó vádbeli cselekménynyel elválaszthatlaD összefüggésben vannak, s annak lényeges kiegészítésére szolgálnak. Ezen elvet, mely a védő által hivatult legális elmélettel ellentétben áll, a nyugati müveit államok példájára, a mi felső bíróságaink is általános jogelvként számtalanszor sanctionálták. A bíróság valamennyi tanú meghiteltetését elrendelte, mireazok vallomásaikra az esküt leteszik. Folytattatott november 22-én. Özv. Vlagyovics Andrásné és Mány Moj- száné húsvágó asszonyok azon panaszt tették, hogy őket a r. kapitány régi helyökről elmozdította, de midőn a r. kapitánynak 5—5 forintot adtak, ismét vissza lőnek helyezve régi helyeikre. Greiner Antal tanú semmi panaszt nem tud felhozni a r. kapitány ellen, mert ez mindig a szabályrendelet értelmébon járt el sátrai elhelyezésénél, és ezért Fridrichnek semmit sem adott. Fridrich azt adja elő, hogy özv. Vlagyo- vicsné és Mányné sátrai azért lőnek hátrább helyezve, mert a vásári szabályrendelet azt, hogy < a különféle húsvágók miféle sorrendben áruljanak, megszabja, és nevezetteket az éltalok elfoglalt hely nem illette meg ; de a#t tagadja, hogy tőlük pénzt fogadott volna el. Tanuk vallomásaikra meghiteltettek. Nyisztor Ferenozuó és Homai Jánosnó, kik kész ruhanemüeket árultak a gyulai országos vásárokon, azt adják elő, hogy ők minden vásár alkalmával kénytelenek voltak Papp G. r. biztosnak 1 — 1 frtot fizetni, ellen esetben a biztos őket rosz- szabb helyre tette volna. — Rusz Lizát vallomása szeriut, kinek kóser laczikonyhája volt, Papp Gábor csak 2 írt lefizetése mellett engedte meg, hogy sátrát felállítsa, s midőn ő azt a r. biztosnak kifizette, a sátrát, bár ipar engedélye nem volt, felállíthatta. VádlottsPapp G. tagadásban van ezen vádpon tot illetőleg is; ellenében a tanuk vallomásaikat es küvel erősítették meg. 1885-ben Gombos Annától, ki a helybeli kir. honvédség mosónője, 50 dr. kincstári lepedőt elloptak ^nevezett káros 1886 őszéD véletlenül elment Papp Sárához kinél ráismert a tölle ellopott lepedőkre, nyomban jelentést tett a r. kapitánynál ki erre személyesen kiadta rendeletét Papp G. r biztosnak és Tóth közrendőrnek, hogy menjenek Papp Sárához és onnan hozzák el a lepedőket nevezettek 26 dr. lepedőt fel is szállítottak a rend őrséghez, hol aztán Gombos Anna kiegyezett kárára nézve Papp Sárával 100 írtban: mikor is Papp Sára kijelenté Gombos Anna élőt, hogy Fridrich azt mondta neki, hogy fizessen 100 frtot, akkor nem teszi át az ügyet a törvényszékhez; ezen összeget Pap Sára ki is fizette a r. kapitánynak, és az ügy vegkép elaludt, sőt a kapitányi iktatóban sem lön bevezetve. Fridrich nem ismeri el, hogy neki a lepedő lopásról tudomása lett volna, sőt állítja, hogy azon a napon, midőn a lepedők a városházára felhozattak, Pap Gáborral nem is beszélt, és sem ennek, sem Tóth rendőrnek a lepedő felhozatalára semmi rendele'et nem adott ki; ebből kifolyólag 5 Papp Sárától 100 frtot el sem fogadhatott.^ Ezen lopási ügyből kifolyólag Papp Gábor slment a csendőrségi laktanyába a vizsgálat meg- nditása után, ésótt Bessenyei csendőr őrmestert irra igyekezett rábírni, hogy tagadja el, hogy >ármi tudomása lenne a lepedő lopásról, és mi- Iőd ebbe Bessenyei nem egyezett bele, arra kéret hogy legalább azt hallgassa el, hogy az ügyien ily kérelemmel nála járt. Papp Gábor a fentebbieket tagadja. Tanuk vallomásaikra meghiteltettek. Folytattatott november 23-án. A tárgyalás 4-ik napján a hivatali sikkasz - ásókra került a sor, ugyan is 17 rendbeli ily ikkasztás miatt lön vád emelve a r. kapitány llen, ki a vád szerint a bitang jószágok elárve- íséböl, a kibágási ügyekben hozott ítéletekből 3 a városi szegény alap javára tett önkénytes dakozásokból befolyt pénzből kisebb — nagyobb iszegeket be nem terjesztett, és a hónap végén !y jelentéseket terjesztett be a megyei alispáni ivatalhoz, hogy ily nemű pénzek nem folytak be. Azt Fridrich beismeri, hogy a kérdéses pénzeket csupán akkor terjesztette be, midőn az ellene megindult mozgalomról tudomást vett, de tagadja, hogy szándékosan járt volna el, mentségül azt hozza fel, hogy rendkívüli sok hivatalos teendője miatt, tekintetbe véve a csekély személyzetet, a kérdéses pénzeket elfelejtette a nyilvántartási könyvekbe bevezetni ; midőn hirt vett az ellene megiudult mozgalomról, a nagy iktató könyvet, melybe azok be voltak vezetve, elő vette i innen jött rá tévedésére, s utána nézett irattárában, hol csak ugyan rá akadt a pénzekre, s ekkor beterjesztette. Ezután kir. ügyész azon indítványt terjesztette elő, hogy miután számos, fontos tanú jelen tárgyalásrajjnem jelent meg, az egy rövid határnapra elnapoltassék s arra tanuk beidéztessenek; miután ezen indítvány a védelem részéről sem elleneztetett, a biróság a tárgyalást 1888, évi november hó 28-ára elnapolta, mikorra is a meg nem jelent Kállai Lajosné, Kállai Endre, Ötvös Péter, Kurta Ferenczné, Schönfeld Gusztáv, Ladányi Imre, Kohn Adolf, Schmelzer Dávid, Paudi József, Nebelthán Károlyné. Sleinitz Miksa, Weis* Sámuel, Schvarz Abrahám, Nagy Klára, Weisz Izidor, Róth Jakab, Bekker Mór, Bekker Hermann, Veres István, Löwi Lázár, Friedmann Ferencz és Tóth Gábor tanuk beidézését elrendelte. HIRDETÉSEK. Hirdetés. ( Pályázati hirdetmény. A b.-gyulai kir. törvényszéknél évi 240 frt fizetéssel, 40 frt lakbérrel és 50 frt ruha illetmónynyel egybekapcsolt egy szolgasegédi állomás üresedésbe jővén, annak betöltése tekintetéből a nagy méltóságú igazságügyminiszter urnák 1888 évi 3866 J. M. E. sz. a. kelt magas rendelete folytán pályázatot hirdetek, és ielhivom mindazokat, kik a fentirt állomást elnyerni óhajtják, — hogy szabályszerűen bélyegzett okmányokkal, de különösen életkorukat iga- oló anyakönyvi kivonattal is felszerelt kérvényüket az 1881 évi deczeinber hó 14 napjáig, az 1874 évi október hó 15-én 3436 J. M. E. sz. a. kiadott birói ügyviteli szabályok 5-ik §-ában körülirt módon illetőleg az 1873. évi Il-ik t.-cz. 6 18 §§-ainak megfelelőleg, hozzám annál bizonyosabban beküldjék, minthogy a későbben érkezendő vagy más utón beterjesztett kérvények figyelembe nem vétethetnek megjegyeztetik, hogy az 1873 évi II-ik törvény czikk értelmében azon, a magyar állam területén honpolgári joggal és a magyar nyelvet teljesen biró, testileg ép altisztek, kik a hadseregben, a hadi tengerészeméi, vagy a honvéd törzseknél, és osztályoknál 12 évig, és e közben legalább is 8 évig mint altisztek tettleg szolgáltak, és maguk viseletéről kedvező igazolványnyal vannak ellátva, vagy az ellenség előtt, vagy közbiztonsági szolgálatban oly módon sérültek meg, hogy ha bár ezáltal további katonai szolgálatra képtelenekké váltak is polgári állomásokra még alkalmazhatók, egyéb pályázók felett különben kellő képen minösitvék — elsőbb ggel bírnak. B.-Gyulán, 1888. november 13-án. A „Békési Népbank“ igazgatósága értesíti az érdekelteket, hogy a nála elhelyezett takarékbetétek után — további intézkedésig — a kamatot 1889. január l-töl 4°/o-ra szállította le. A kamatadót jövőben is a társaság viseli. Békésen, 1888. nov. 3. A „Békési Népbank“ igazgatósága. 200 1—1 f Arlejtési hirdetmény. I JÉ A békésmej-yci köz- |É Jgl kórház részére szükséges ® ® ágyfelszerelések t f I 1 szállítására árlejtés hirdettetik, minélfogva felhivatnak a vállalkozni akarók, miszerint a kórházi gondnoknál megtekinthető J minták egységes árait világosan kitüntető’ ajánlataikat zárt levélben a gondnoki hivatalhoz 1888. évi decz. hó 13. napjáig- nyújtsák he. Gyulán, 1S88. nov. 22. Szalczer Nándor, 199 1—3 kórházi gondnok. t § i> I I A VÉGHLESI VERA forrás savanyu vize.“ Felsősnag-yarországnak legkitűnőbb és legtisztább szénsavdus savanyu vize, úgy mint a Grieshübli, a bort nem festi, BAN ISTVÁN bizományi raktárunkban Gyulán, valamint a VERA-PORRÁS kezességnél VÉGHLESEH Zölyommeg-ye, kapható. A Véghlesi Vera-forrás kezelésébe* Síilgó-Tarjáni koszénbánya részvénytársulat. a » b > e * N a fa a * B .•a A ' B •ü N . a 1:0 \M 8 ;G T - a \h I i 1*0 a |co ^Sal^ó-Tarjáni^ darabos- (tömör) és koczka-szén háztartások számára továbbá Akna szén gyári csélokra kitűnő minőségben és a legolcBÓbb árak mellett száUittatik Budapesten, valamint minden vasúti állomásra. — Megrendelések Budapestre az igazgatósághoz CV. kerület. JA. zsef-tér 14. SZ. alatt) intézendök és pontosan foganatosíttatnak. 178 7—10 A Salgd-Tarjánl találja részvény-társulat igazgatúsága Budapest, V. kerület, József-tér 14. szám. Salgó-Taijáni koszénbánya részvény-társulat,----------------------Ilii--------I Bé késvármegye alispánjától Arlejtési hirdetmény* Az 1889-ik évben Békésvármegye törvényhatósága részére szükséges irodai szerek (kikiáltási ár 1290 forint), 208-81 kilogramm tisztított petroleum (kikiáltási ár 80 frt), 32 pár csizma (kikiáltási ár 224 frt) és a szolgásáé in élyzet részére szükséges ruhane- müek (kikiáltási ára 845 frt 50 kr.) árlejtés utján leendő biztosítására zárt ajánlati verseny nyittatik, melyre a vállalkozni óhajtók azon megjegyzéssel hivatnak fel, hogy szabályszerüleg kiállított bélyegzett s 10°/o nyi bánatpénzzel terhelt zárt ajánlataikat az alispáni hivatalhoz tolyó évi deczember hó 2-dik napjának délelőtt 9 órájáig annál is inkább adják be, mert utóbb érkezett ajánlatok figyelembe nem lógnak vétetni. Az ajánlatok, melyekben az árleengedések száza lékok kan fejezendők ki, azonnal felbontatunk és tárgyaltatnak. Az ajánlatban minden vállalkozó tartozik kijelenteni, hogy az árlejtési feltételeket ismeri s azok megtartására magát kötelezi. Csak oiy ajánlatok vétetnek figyelembe, melyek hazai gyártmányokra vonatkoznak mely körülményt az átvételnél vállalkozó igazolni tartozik. Az árlejtési feltételek a vármegyei közigazgatási kiadóhivatalban s a járási fő- szolgabiróságoknál, valamint Gyula város polgármesterénél a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Gyulán, 1888. november hó 17-én. 201 1 — 1 JancsovloB Pál, alispán. Gyulán, 1Q8Q. Nyomatott JDobay János könyvnyomdájában.
