Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-06 / 19. szám

19-ik szám

Gyula, 1888. május 6-áxi

VII. évfolyam.

f--------------1

Sz

erkesztőség:

Fő-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési díj:

Egész évre .. .. .. 5 irt — kr. Félévre .. .. .. .. 2 „ 50 „ Évnegyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr.

Társadalmi és közgazdászai hetilap.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZBocLcűS3T Zoltán,

Kiadó hivatal:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők

Hirdetések

szabott áron fogadtatnak el Gyulán

a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz, Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fúrdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Prankfurtban: Daube G. L. és társa

hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon

Békésvármegye közönségéhez.

A veszély, mely városunkat a törvényszék elvitelével fenyegette, most már nem a mi kis városunkat, hanem a vármegyét fenyegeti.

Az igazságiigyminiszternél február hóban fent járt deputatió előtt tett nyilatkozat, mely a kissebb törvényszékek megszüntetését éppen a gyulai küldöttség előtt hangsúlyozta, s az azóta keringő hirek arra engednek következtetni, hogy a b.-gyulai törvényszék is a feloszlatandó törvényszékek sorába tartozik, a melyen N.-Várad, Szeged és Arad fognak osztozni.

Habár ez nem positiv dolog s még eddig pusztán gyanú, igen helyes dolognak tartjuk, hogy ezen czélba vett intézkedés ellen úgy a város, mint a vármegye közönsége jó eleve megteszi a szükséges lépéseket.

Gyula város képviselő testületé egy bizottságot küldött ki, a mely módokat keressen a törvényszék elvitelének meg- gátlására, s a bizottság elnöke indítványt fog beadni a vármegye rendes közgyűlésén, a mely nagy fontosságú inditványt indokolásával együtt egész terjedelemben alább közöljük; tesszük ezt azért, hogy a nagy közönség is ösmerje az inditványt, de maga a munka is megérdemli, hogy nyilvánosságra bozassék.

Adatokkal, melyekhez kétely nem fér, számokkal, a melyek előtt el kell némulni az ellenvetésnek, mutatja ki az indokolás egyrészt annak közérdek szempontjából való hibás és czélszerütlen voltát, hogy a törvényszék elvitessék, s másrészt annak szükségét, 'hogy a vármegye határa kikerek itessék s némely községek a szomszédos vármegyékből Bókésvármegyébez csatol- tassanak.

Mind a két kérdéssel foglalkoztunk már lapunkban s az alább közlendő indítvány felsorolja az indokokat egytől-egyig, úgy hogy ahhoz sem hozzátenni nem szükséges, sem abból elvenni nem lehet, s amint eddig is az volt nézetünk, hogy tökéletes igazságügy politikai absurdum, most még inkább megerősittettünk ezen nézetünkben s nem is akarjuk feltenni az igazságügyminiszterről, hogy ilyen minden igaz ok nélküli intézkedést tegyen, a mely sem nem jogos, sem nem igazságos, sem nem méltányos, sem az adminisztratió tekintetében nem előnyös, s a melynek, ha mégis megtörténnék, egyedüli és kizárólagos okának csupán azt kellene tekintenünk, hogy a mi rovásunkra boldogítandó városoknak a képviselői Tisza Kálmán, Tisza Lajos gróf és Fáik Miksa, s a mienk Csatár Zsigmond.

De éppen az igazságügyminiszterről nem tételezhetjük fel, hogy ilyen indok által befolyásoltatni engedje magat, más indok pedig nem lévén, azt hisszük nem' kell tartanunk attól, hogy a törvényszéket elviszik.

Ezek után adjuk az inditványt az indokolással együtt, a mely igy szól:

Méitóságos főispán ur I

Tekintetes törvényhatósági bizottság!

A magyar királyi kormány az országgyűlés képviselő háza . elé a törvényszékek székhelyeinek végleges megállapítása tárgyában köztudomásúlag a közel jövőben törvényjavaslatot szándékozik beterjeszteni.

Ezen törvényjavaslat következménye a kisebb területkörü, népességű és ügyforgalmu törvényszékeknek a nagyobb törvényszékekbe leendő beolvasztása lenne.

Az eként megszüntetendő törvényszékek közzé a nagymélt. m. kir. igazságügyi miniszter urnák

egy nála tisztelgett b.-gyulai küldöttség előtt tett nyilatkozata szerint a Békésvármegye egész területét felölelő b.-gyulai kir. törvényszék is felvétetni, s ennek következtében Békésvármegye a szomszédos törvényszékek hatásköre alá beosztatDi czéloztatik. .

A jelzettem törvényjavaslatnak sem szövegével, nem vagyunk ösmerősök sem beterjesztésének idő pontja nem tudatik, — a felsőbb § bizonyára a legilletékesebb helyről származó érintett nyilatkozat azonban vármegyénkre, illetve annak jog és igazság kereső közönségére nézve sokkal nagyobb fontossággal bir, sokkal megdöbbentőbben hangzik, semhogy késztetve n > éreznénk magunkat a m. kir. kormánynál ezen reánk nézve felette sérelmes szándékának elejtése czéljábó) már most előzetesen is kérelmezni.

Ezen szándék vezette Gyula város képviselő testületét a midőn a folyó évi február hava 25-én tartott ülésében e nagy horderejű ügyet tárgyalva, s a vármegyét a törvényszék feloszlatása által érhető veszteség súlyát és nagyságát ielüsmerve, de egyszersmind a feloszlatásnak a kisebb ügyforgalomban és területkörben rejlő okát is megszüntetni igyekezve elhatározta, hogy a tekintetes vármegye közönsége előtt iuditványt tétet az iránt, bogy a m. k. kormányhoz a b.-gyulai kir. első folyamodásu törvényszéknek állandósítása, s egyszersmind e vármegyének a természeti viszonyokra, a jogszolgáltatás, és a helyes közigazgatás követelte érdekekre való tekintettel leendő megnagyobbitása, illetve kikerekitése iránt feliratot intézni méltóztassék.

Ezen indítvány benyújtásával tisztelettel alól-, írott lóvén megbízva e megbizatásomból kifolyólag, de inÍDt e vármegyének bű fia. a saját meggyőződésem sugallatát is követve:

Teljes tisztelettel kérem a tekintetes törvényhatósági bizottságot, hogy a jelzett indítványt tárgyalás alá venni azt elfogadni s az auoak alapján készítendő feliratnak a m. kir. kormánynál leendő benyújtása czeljából egy küldöttséget meg- bizui méltóztassék,

Indítványom bővebb indokolásának szükségességét nem látom felmerültnek ; — azon óhaj, hogy vármegyénk mindazon tényezőkkel bírhasson a melyeket polgárainak kiválóbb érdekei megkívánnak, — hogy fejlődésében minden téren elősegítessék, hogy izmosodjék, s hogy a történetével egybe forrott jogait ne veszthesse, de sőt azokat gyárapithassa, kétség kivül eltölti minden e vármegyében élő polgár szivét, — s ez alapon indítványom kellő méltatásával biztattatom.

A vármegye kikerekitéséro vonatkozó iudit- vány kapcsolatos beterjesztésének okául szabad legyen felemlítenem bogy:

1- ör. A vármegye kikerekitése reánk nézve csak üdvös eredményt nyújtható ügyének felszínre hozásával régen érzett óhaja megvalósitása czéloztatik.

2- ör. A midőn törvéuyszókének feloszlatásának ok .ul a területkor és ügyforgalom csekélysége hozatik fel, — a kikerekités megnyerésével ezen indok is elenyésznék § törvényszékünk itt maradása biztosíttatnék.

Szükségesnek tartom azonban tisztelettel jelezni azon álláspontot a melyet e vármegye közönsége a kir. kormányhoz intézendő feliratában a legsikeresebben elfoglalhatna, — s megokolását azon óhajnak, hvgy törvényszékünk feloszlatása iráut esetleg nyilvánuló száudék teljesen eleuyész- t ess ék.

E téren teljesen tárgyilagos maradok s álláspontomat a statistica kórlelhetlen 8 megczáfolhat- lan adataival, részben megtörtént tények s fennálló körülmények száraz felsorolásával igyekszem megerősíteni.

A törvényszékek számának reducálásánál figyelembe vehető főszempontokul, a területkör és ügyforgalom csekélységét és a népesség kevés számát lehet elösmerni.

A b.-gyulai m. kir. első folyamodásu törvényszék az országban lévő 66 törvényszék között a területi nagyságot illetőleg a 43-ik, inig a törvényszékek területkörén lévő lakosság számát tekintve a 24-ik helyen áll.

Ha tehát a törvényszékek niagszüntetésénél a kisebb területkor lenne irányadó, úgy Magyar- országban 22 kisebb területű, — ba pedig a lakosság száma vétetnék irányadóul, úgy hazánkban 42 kevesebb népességgel biró törvényszék lenne megszüntetendő, mielőtt a b.-gyulai törvényszék feloszlatása szóba jöhetne.

Tekintve azonban, bogy a területkor csekélysége mint magában álló indok figyelembe nem

vehető, mert valamely hatóság fenállásának jogosultsága és szükségessége nem kopár területei, de a jogviszonyok változatosságát maga után vonó nagyobb lélekszámot is követel, — tekintve, hogy a gyors és pontos igazságszolgáltatásra az ellenőrködés akadálytalan gyakorlására, s a polgároknak a hatóságokkal való közvetlen érintkezésére sokkal előnyösebb, hogy kisebb területkörön élő nagyobb számú közönség nyajthassa az anyagot a jogszolgáltatásra, — a b.-gyulai kir. törvényszéknek a népességhez viszonyítva aránylag kisebb terülcto annak nem feloszlatása okát, de sőt fennmaradása el nem vitatható szükségességét állapítja. meg.

A b -gyulai kir. első folyamodásu törvényszék ügyforgalmának az országban lévő többi törvényszékek ügyforgalmával való összehasonlítása nem áll módomban, — ha azonban jelzem, hogy a b - gyulai törvényszékhez a múlt 1887. óv lolyamán egészben 16,348 beadvány érkezett, — bogy a forgalomban volt polgári perek száma 35.0-ét, a váltó és kereskedelmi perek száma 4l2-öt i a hozott büntető ítéletek száma 505 öt tett ki, — azt h:szem meggyőző adatokkal szolgáltam arra nézve, hogy törvényszékünknél az ügyforgalom csekélynek nem mondható s ezen ok törvényszékünk feloszlatására szintén fel nem használható. Meggyőzők lehetnek ez adatok, ba tekintetbe vesszük, hogy a m. 1887. év folyamán a b. gyulai kir. törvényszéknek 253,125 lakost számláló 3558 Q kilometer területén a törvényszékhez 7952 polgáu ügydarab adatott be akkor, a midőn a szomszédos aradi törvényszéknek 350,000 lakost számláló 6443 □ kilométernyi területén 8545, tehát csak 593-ai. — s midőn az ország legnagyobb törvényszékének, a n.-váradinak 450.000 lakost számláló 10.919 □ kilometer területéről 12,535, tehát csak 4603 darabbal lett több hasonló ügyekben benyújtva.

Kétségtelen téuyként kell említenem, bogy az ügyforgalom a b.-gyulai kir. törvényszéknél az utóbbi évek alatt tetemesen csökkent.

Ezen csökkenés oka abban keresendő, hogy a törvényszék területén szervezett 6 kir. járásbíróság közül 5 telekkönyvi ügyekben bírói hatósággal lett az érdekelt községeknek jelentékeny pénzbeli áldozata mellett successive felruházva, a mely körülmény az ügyforgalom csökkenésére jelentékeny befolyással volt.

Ezen állításom igazolására legyen elég felsorolnom, hogy a múlt 1887-ik évben Orosházán 2791, Szeghalmon 1359, Szarvason 3142, Békésen 39i7 és B.-Csabán 2834, összesen 14,043 beadvány nyujtatott be az ott székelő kir. járásbíróságok mint telekkönyvi hatóságokhoz, — a melyek különben törvényszékünk ügyforgalmát gyarapították volna.

Midőn községeink köztudomásúlag ezreket áldoztak azért, hogy jogaik érvéuyesithetéséro lakóhelyeiken bíróságot nyerve, a jog és igazságszolgáltatásnak egyik ágat magukhoz közelebb hozhassák, — nem lehettek azon hitben, hogy áldozatkészségük esetleg fegyver gyanánt fog ellenük felhaszriáltatni, — hogy polgári kötelességeiknek megterheltetésükkel jaró szükséges teljesítése őket vármegyéjük érdeke és hagyományos szokásaik ellenére oda bényszeritendi, hogy családi, gazdasági és kereskedelmi összeköttetéseikén kivül eső városokban kell majdan peres ügyeik keresésében és elintézésében táradozmok.

Szükségesnek tartom e helyen felemlíteni vármegyeboli községeink azon tényeit, a melyek részben az államkincstár könnyebbitésére a járás- bíróságoknak telekkönyvi hatóságokkal való felruházását megteremtették.

A szarvasi kir. járásbíróság telekkönyvi ügyekben bírói hatáskörrel még az 1872-ik évben felruháztatván, Szarvas város közönsége 425 frt évi bérösszegért a járásbíróság elhelyezésére s a város házában oly bő helyiséget, külön bekerített udvarral ellátott fogházat és fogházöri lakást bocsát az állam rendelkezésére, mely évi 1200 frt bér összeggel sem lenne drágán megfizetve.

A békési kir. járásbiróság a második volt, mely telekkönyvi ügyekben bírói hatáskörrel lett felruházva I hogy ez meg történjék, Békés város közönsége 1880. évben 10.000 forinton vásárolta meg Békés vármegye közönségétől az ennek tulajdonát képezett s úgy nevezett „Kapitányi lakot“, belefektetett ezen felül nehány ezer forintot 8 minden viszteher nélkül örökidőre átbocsatotta ezen épületet a járásbiróság használatára azzal,] hogy az épület külső falainak és fedélzetének jó karban tartását örökre elvállalta.

Ezen épületben van elhelyezve az egész kir. járásbiróság, itt vannak a fogház helyiségek, | a fogház őrnek lakása s mindez ingyen és díjtalanul.

A csabai kir. járásbiróság volt a harmadik, mely telekkönyvi ügyekben birói hatáskörrel lett felruházva. Hogy ez megtörténhessék, a csabai közbiztokosság az általa épített nagyobb szabású emeletes háznak egész első emeletét átbocsátotta a kir. járásbiróság használatába évi 600 frt bérösszegért; ugyanezen épület beltelkén a kor igényének megfelelő fogház helyiséget emeltetett, a hivatal szolgát és fogházőrt lakással ellátja s mindezen helyiségekért csupán 600 frt bérösszeget kíván.

A negyedik kir. járásbiróság, mely telekkönyvi hatósággal lett felruházva az orosházai volt; Orosháza községe azon czélból, hogy a telekkönyvi hatóságot kebelében bírja az 1886. évben a járásbiróság számára átengedett egy 15.000 foriot értékű s óriási telekkel ellátott épületet.

Itt van a járásbiróság kényelmesen elhelyezve, vannak jó fogház helyiségek, itt lakik a fogház őr s egy hivatal szolga, s mindezt az állam örök időkre birja minden viszteher nélkül.

A szeghalmi kir. járásbiróság volt az ötödik, meiy telekkönyvi hatósággal lett az 1887 évben felrubáza.

Hogy ez megtörténhessék, Szeghalom községe megvásárolta Gr. D’Orsaytól ennek egy kies park közepén fekvő kastélyát s ebben ád örök időkre 600 frt évi összegért a járásbiróság számára oly hivatali és fogház helyiségeket, a melynek évi bére rendes viszonyok között 1000—1200 írtra tehető.

Vármegyénk befolyásos férfiai állandó közre-' működésének s népünk higgadt gondalkodásának s áldozatkészségének ilj ccclatanos jelenség s nem büntetést, de dicséretet s jutalmat érdemelnének.

Ha felemlítem végül, hogy Békés vármegye népességének számánál, kötelességeinek nagyságával és értelmességénél fogva is megérdemli azon kedvezményt, bogy történelmi jogai, a m. kir. kormány által némi kíméletben részesitessenek, — s ha jelzem, hogy e vármegye lakossága által évenként pontosan fizetői szokott 1.850.000 frt állami egyenes adóból a törvényszék fenntartásával járó kapcsolatos költségek sokszorosan fedeztetnek, — azoD hitben vagyok, hogy megdönthetien indokokat lehettem szerencsés törvényszékünk megtartása érdekében elősorolni.

Méitóságos főispán ur tekintetes törvényhatósági bizottság. A kormányzat és igazgatás általános tanait és intézményeit feltáró egyik jeles műnek bevezető szavai szerint „Minél tovább halad az emberiség, annál határozattabban lép előtérbe azon tétel jelentősége: hogy a művelt -nepek az alkotmány képződés epocháját már túlhaladták és hogy a továbbá fejlődés súly pontja az igazgatásban fekszik.“

Ezen elösmert s magában sokat lelölelö elv képezi indítványom második részének alapját, — ez képezi azon szilárd támaszt, a melyet magam mellett tudva indítványomra tisztán szülő vármegyém iránti önző érdekeltség bélyegét reá ütni nem lebet.

Ezen jelzett vezérelv alapján igyekszem kimutatni, hogy vármegyénk kikerekitését nem pusztán a vármegye lakosság által többszőr hangoztatott óhaj s nem törvényszékünk itt maradása iránt táplált I a kikerekitéssel sokkal könyebben elérhető vágyakodás, hanem a helyes állami, s az ebben sok féle alakzatokban nyilvánuló igazgatás megteremtése s az ide csatolandó részek polgárai jogos érdekeinek kielégítése követeli.

A közigazgatásnak, az igazságszolgáltatásnak 8 hazai viszonyainkra óriási befolyással levő társadalmi és közgazdasági életnek az alájuk rendelt polgárokra nyilvánulni szükségelt üdvös eredményét azon terület kiterjedése és alakzata is kétségtelenül befolyásolja a mely terület körre intézkedéseik kiterjesztetnek.

Minél szabálytalanabb a keret, annál kevésbé felelhetnek meg a jelzett tényezők a hozzájuk kötött várakozásnak, tehetnek eleget kötelességüknek, s annál nehezebben adatik meg az alkalom az egyes polgároknak, — hogy ez üdvás tényezők segítségét a maguk javára igénybe vehessék.

A tökéletes s a polgárok érdekeit egész teljében felölelő igazgatás helyessége tehát szerves összefüggésben van a terület alakulásával; s épen ezért, — eltekintve attól, hogy vármegyénknek délkeleti, déli s északi egyes részei szabályos határokkal nem bírnak, — az ezen részekkel szomszédos vármegyebeli községek igazgatása nehézkes oly szétágazó, hogy főleg és különösén az ő érdekeik mellett nyilvánuló magasabb állami szempontok azoknak vármegyénkhöz való csatolását feltétlenül követelik.