Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-05-06 / 19. szám

Azon községek a melyeknek vármegyénkhöz való csatolása iránt felirat intézését kérem a következők.

Arad vármegyéből: Gyula Varsáud, Nagy-Pél, Elek, Ottluka, Medgyes-Bodzás Báukut es Almas Kam írás, J uz-Nagykuu-Szomko, vármegyéből Dé va-Ványa, s ezekeu felül Arad varmegyéből » bánkuti puszta, Csongrad varmegyéből a hudiue zovásárhelyi tanyák egy részé.

Gyula Vursaud község 2396 lélek számmal s 10.429. katast: hold hatarral.

Nagy-Pél község 1671 lelek számmal és 8328. katastr: hold földdel birnak.

Ezen községek B.-Gyulához; vármegyénk székvárosához 1 mérttölduyi távolságra vaunak, B.-Gyulán úgy a vármegyei hatóságot mint árva- széküket, járásbíróságukat, a főszolgabírói hatc ságot és adóhivatalukat feltalálhatnák, — se bt lyett azon visszás helyzetben vannak, — hog vármegyei hatóságuk, törvényszékük, az árvaszé kük | tőlük 7 mértföldnyire fekvő Aradon járás bíróságuk a tőlük 3'/2 mértföldnyire fekvő Kis Jenőn, föszolgabrói hatóságuk az 1 és ]/2 mért földoyi távolságra fekvő Eleken I adóhivatalul B.-Gyulán van, — tehát adóhivatalukat kivévi többi hatóságaik nem csak sokkal távolabb, — ha nem megosztva 4 irányban terjednek szét.

Ezen a helyes igazgatás lehetőségét s annak polgárokra nézve nyilvánulni szükségelt üdvös voltát kizáró helyzet mellett, e községeknek vármegyénkhöz leendő csatolását még a vízügyi szempontok Í6 megkívánják.

Tudjuk nagyon is, hogy a Fehés-Kórös balpartján esetleg kiözönlö árvizek, nem külömben az ennek völgyében lévő nagy mennyiségű csapadék vizek ellenében Békés vármegyének védvonalát a Csohos ér bal partja képezi, ezen part fenntartása úgy az érdekelt községek, valamint Bákés-i vármegye érdekeivel teljesen egybe lévén forrva, mulhatlanul megkivántatik, hogy annak védelme Békésvármegye hatósági felügyelete alatt gyakorol-1 tassék.

Elek község 4583 lélek számmal bir.

Ottlaka községnek 2963 lakossá s 78751 katasztr. hold területű határa van.

E községek Békés vármegye székvárosához! mintegy 2 mértföldnyi távolságra vannak s adó I hivataluk itt is elhelyezve, — járásbíróságukat), azonban a már tőlök 3 mértföldnyire fekvő Kis-L Jenőn, — s vármegyei hatóságukat törvényszékü-| két, s árvaszéküket az 5 mértföldnyire fekvő Ara-1, dón találhatják fel.

A most jelzettem községeknek a tőlük 2r mértföldnyi távolságra fekvő B.-Gyulán igazgatá-l suknak minden tényezője meglenne.

.Almás-Kamaráson 1715 lakossal, 3460 ka -1 tasztr. hold területtel, — Nagy-Kamaráson 1715.1. lakossal és 3460 hold területtel nem külömbenr Bánkút pusztával, Medgyes-Bodzás 2625 lakossal|c és 11.558 katasztr. hold területtel Békés és Csa-Ic nád vármegyék közé benyúló keskeny földnyelven P jelen igazgatásukat tekintve szintén legviszályo-l,' sabban vannak elhelyezve; — mert mig a főszol-1 1 bírói székhelylyel, adóhivatalai, járásbírósággal éslf telekkönyvi hatósággal ellátott B.-Csaba községhez ‘ 2'/2 mértfóld, s a vármegyei hatósággal, árvaszék-|° kel és törvényszékkel ellátott B.-Gyuláboz 3 '/„ Ik mértföld távolságra vannak s igy lakosaik jog és|s< igazság szolgáltatásukat hozzá férhetően talá'bat-lTi uák fel — addig jelenlegi vármegyei, törvényszéki 1° és árvaszeki székhelyüktől Aradtól 6, — járás-|í~ bírósági székhelyüktől Kis-Jenötöl szintén 6 mért-lr, föld távolságra feküdvén jogkereseiük a lehető ^ legnehézkesebb s a legnagyobb fáradsággal jár.I™ Mindezen elősorolt községek ezeken felül tér- , ményeiknek nem különben szükségleteinek piaczát !e már most is vármegyénkben találván fel, osatla-P' kozásukat gazdasági érdekeik is követelik. P'

A hódmezővásárhelyi tanyáknak mintegy |f'< 10—15000 holdnyi területe állandóan ott tartóz-Pl kodé lakosaival vármegyénkbe teljesen beszögel-P lik, sőt Orosházáról Tót-Komlósra vezető várme-rc gyei útvonalunkat megszakítja. — E tanyai la-P kosság mint tudom, már régebb idők óta mozgal-|. mat indított meg vármegyénkhez leendő csatolta-Pe t-ása végett, — ahol igzagatását könyebben fel-Is* találhatná, gazdasági czéljait jobban s elönyöseb- 9Í ben elérhetné. m

Végül Déva-Ványa község 10.165 lakosával]^' és 54370. katastr. hold területével Jász-Nagykun-|a Szolnok vármegyének, vármegyénk által báróiul részről határolt föld öblében melyen benyújtva]01 fekszik. " ti

E község vármegyei, törvényszéki és árva-| széki székhelyétől 8, járásbírósági székhelyétől Vi 4 inérttolduyire fekszik, — hollott foszoigabirói IU és jarasbirosagi székhelyét a tőle 2 mértföldnyire m fekvő Gyomáu illetve Szeghalmon kevesebb Iá- ul radsaggal kereshetné fel, — | mint azt az eddigi P1 árviz viszonyok is beigazoltak nem lenne azonP1 visszás helyzetben, hogy vizvédekozósi, szempont- ai ból e vármegyebeli reá nézve idegen hatósággal Ví karöltve s arra utalva járjon ei. |le

Mindezek után ismételten bátorkodom nyil- U1 vánitani azon nézetemet, hogy az elősorolt köz-P* ségeknek vármegyénkhez leendő csatolása iránti nyilvánuló száudék | vármegyének nem önző érde-P0 kén, de a jelzett községek lakossága helyesebb ef igazgatásának feltételén alapszik. |re

Méltóságos főispán url |ös

Tekintetes törvényhatósági bizottság! |sz Tudom mérlegelni azon nehézségeket, a me- lí lyek a jelen ügy keresztülvitelénél lépten-nyomon]ni felmerülhetnek, — ösmerem súlyát azon idegen-H0 kedésnek, a mely ez indítvány támogatására irá-]ki nyaló működést a szomszédos vármegyék részéről]*'* követheti, s a siker elérése iránt feltámadó kéte- fo lyek lohasztó hatásával is számolnom kell,—mindez ki azonban nem riaszt vissza a már fentebb kifeje- ei zést nyert azon kérelmemtől, — hogy jelen indít- 111 ványomat tárgyalás alá venni s azt elfogadva, úgy 3* törvényszékünk ittmaradásának biztosítása, vala- a mint vármegyénk kikerekitése iránt a nagymélt. m. kir. kormányhoz feliratot intézni, s ennek át >g nyújtásával egy küldöttséget megbízni méltóztassék. s*

Terényi Lajos, v<

megyei h. főjegyző. 111

CD

Májusi előléptetés a m. kir honvédségnél. A tavaszi előléptetések alkalmával a városunkban állomásozó tisztikar köréből kineveztettek : Lukassevits Guidó a 2-ik honvédgyalog féldandár parancsnoka szolgálati alkalmazásában való meghagyása mellett ezredesiek, T á b y Mihály I. osztályú századosnak, Szeles Dénes II. osztályú huszárkapitánynak, Ökrös Lajos főhadnagynak. A Gyulán ezelőtt állomásozott tisztek közül előléptek Sinkovics Mihály és Fabriczius Dezső I. oszt. századosoknak, D ö r n e r Ferencz I. osztályú huszárkapitánynak, Diószegi Mihály és R u s z- jyák Lajos II. oszt. századosoknak, Gyökér |István II. oszt. huszárkapitánynak, és Schwei- ti11 z e r Károly főhadnagy kezelő-tisztnek. Szász -iLőrincz I. osztályú századossá léptettetett elő, -Ide a kinevezésnek már nem örvendhetett, mert azt a|megelőzőleg négy nappal temették el.

Hétfőn virradóra Dameklas kardja fttg- j|gött a gyümölcsfák és a szőlő felett, mert egy > | fok hőségen függött, hogy teljesen el nem fagy- r tak. A hévmérő leszállott egész a fagypontig, s | volt jókora dér is, de mint utóbb kiderült, sze- nrencsére nem okozott nagyobb kárt Az időjárás Gazóta kedvezőbbre fordult, a búza s a tavasziak jszépeu fejlődnek, habár jókora eső nagyon rájuk j férne.

;| A közigazgatási bizottság, május havi |rendes ülését a 14-ikón kezdődő rendes tavaszi I közgyűlés miatt kivételesen nem a hő második Ihétfőjén, hanem már f. hó 7-ikén fogja tartani.

A műit csütörtöki vihar okozta óriási | károkról már lapunk múlt heti számában refarál- |tunk s hogy alig vau kivált nádfödelü ház, amelyet a roppant szélvész megne bontott volna. A |példátlanul álló nagy vihar és okozott károk | folytán a városi Tanács a legjobb akarat mellett |sem volt oly helyzetben, hogy az építkezési sza- Ibályrendeletnek rendelkezését, mely szerint a háztetőknek náddal való javítása erős megszorításoknak van kitéve, mereven végrehajthassa, mert a házaknak legalább harmadát kellett volna teljesen uj zsindelytetővel ellátni, mi a károsultak nagy számánál és anyagi képtelenségénél fogva nem vihető keresztül, bármennyire kívánatos volna is jövőre való tekintettel különösen tüzrendészeti szempontból. így azután megtörtént és megtörténik, hogy a hatóságnak szemet kell hunynia oly szabású tetőjavításokra is, melyek épen nem sorolhatók a „dugdosás és szegés“ különben is tágan értelmezett fogalmai alá. Pedig a nádkötés nem mondható lényegesen jutányosaidnak az uj zsindelytetőzésuél, mert a nád ára a rendkívüli kereslet folytán megkétszereződött, sőt egyáltalán nem kapható.

A vizlebocsátás. Mintán a belenczéreai kivágás van hivatva a csabai, békési s mező- berényi határokban elterülő viz legnagyobb részét levezetni, szükségesnek mutatkozott az ennek útjában álló akadályokat eltávolítani, minek folytán az alispán, Gallacz János kir. főmérnök véleménye alapján elrendelte első sorban a békés-mezőberényi országúinak a Hidasérnél tizenhat méter szélességben és a Hidas lapos legmélyebb pontján 4 méter szélességben és kellő mélységben való átvágását, miután ezen országút képezte a Hidasérben eszközlendő vízlevezetés legfőbb akadályát. Szükségesnek mutatkozván a földvár-békési vasúton a Hidasaméi létező kivágás szélesítése s 70—80 centiméter mélyítése, az aradi üzletvezetőség, mely a vasút helyreállításán fáradozik, sürgősen felbi— vatott, hogy a javasolt 16 méter széles nyílás minden körülmények között ideiglenesen megha- gyassck. — A Hidas érnek a herényi országút és a vasút közötti részén több helyen az uradalom által létesített áttöltések szintén egyenként 16 méter szélességben és az ár legalacsonyabb pontjának megfelelő mélységben vágattak ki. Továbbá a földvár-békési országúton a Hidasnál és Macskás fokon levő 4 méter széles kivágások egyenként 8 méter szélességben bővítettek ki és szintén az illető árok mélységéhez képest kellően mélyítettek, Az ezen kivágásokon le nem vezethető, nevezetesen a Boros- g y á n b a n visszamaradó vizek levezetésére, az Élővíz balpartján létesítendő kivágások tárgyában, mihelyt azok szüksége beáll, szintén fog intézkedés tétetni. A békés-földvári vasúton fenntartandó 16 méter széles ideiglenes áteresznek a vasút forgalomba vétele esetén is szükséges fentartása iránt a közmunka- s közlekedés- ügyi miniszterhez jelentés tétetett s egyúttal utasittatott az alsó-fehér-körösi öblözet, a dánfoki kivágásnak még tiz méterrel leendő szélesítésére. — Az Élővíz csatornán való viz- levezetés a lapunk múlt heti számában jelzett nehézségek miatt, még mindig s félhető, hogy bosszú időn át akadályozva van; a galbácskert- bői nagy nehezen sikerült mégis annyi vizet lecsapolni, hogy a tehéncsorda a hét elején ki volt hajtható, de a meder Vészéig szinültig van vízzel, a további folyást pedig az ottani zárgát akadályozza. — Mikor lesz eme zárgát eltávolítható, még hozzávetőleg sem lehet megállapítani.

A tavaszi vásár, mely kedvező idő esetében élénk forgalmúnak ígérkezik, f. hó 10-én veszi kezdetét, és pedig szerdán és csütörtökön lertés-, pénteken szarvasmarha, szombaton ló-, vasárnap és hétfőn belső vásár.

Puszta - Szent-Tornya községe ismétlő ikolát akar rendszeresíteni. Kérvényét ez ügyben leadta a vármegye közigazgatási bizottságához.

lozélszerü és igazságos, és a kinek elfogultság jJnélküI meghallgatni tetszik ; annak motívumaimat jljJés bizonyítékaimat el is mondanám. t I Nincs időm tovább fejtegetni a dolgot, j.jmert mindjárt indul a vasút, s csak azt említem a.|még meg, bogy a víztörvény értelmében egyedül , Iá Karczag vidékére kiküldött miniszteri biztos, ölIúgy emlékszem Mokry műszaki tanácsos járt el, 5 |kinek ezért köszönetemet nyilvánítom.

a| Gyulán, 1888. május 4.

I ___________ Dr. Papp József.

Ii- Hírek.

y Mai számunk tárcza rovata s egyéb köz i "llemények, térszűke miatt kimaradtak, s ugyan 'Mezen okból a vármegye bizottsági gyűlésre szóló '(hívót mellékleten közöljük.

Fönri esküvő. Mint már lapunk múlt heti] .(számában jeleztük, A 1 m á s y Dénes gróf áp- Jrilis 28-án délelőtt 11 órakor vezette Buda-| Mpesten oltárhoz bájos aráját, Károlyi Ella| Mgrófnőt. Az esketés szertartása a központi pap-] Inevelde házi kápolnájában folyt le és pedig a] .1 Károlyi-család gyásza miatt, csak a legszűkebb! jkörben. Ott voltak az örömszülök : Károlyi Tibor| |gróf és neje szül. Degenfeld Emma grófnő és| (Almásy Kálmán gróf és neje szül. Wenckheim| Mária grófnő, Almásy György és Imre grófok a| vőlegény fivérei, Almásy Emmi grófnő, a vőle-| Jgény nővére, Károlyi Gyula (ifjabb), Imre, Fe-|; Irencz és Antal grófok, a menyasszony fivérei ;| továbbá Tisza Kálmán és neje Degenfeld Ilonaji (grófnő, Trefort Ágoston miniszter, Tisza Lajos]I gróf, Károlyi Sándor gróf és neje Kornis Kla-|l rissza grófnő, Károlyi Gyula gróf és neje Pálffy] Geraldina grófnő s leánya Erzsébet, Károlyi 11 István gróf és nője Csekouics Margit grófnő sít leánya Melinda, Csekouics János grófné szül. 11 Lipthay bárónő, Odescalchy Gyula herczeg ésk neje Degenfeld Paulina grófnő, Podmaniczky|f Géza báró s neje Degenfeld Berta grófnő, ifj.Js Edelsheim-Gyulay Lipót báró s neje Odescalchy b berczegnő, Beniczky Géza 8 neje Almásy Máriajh grófnő, Cziráky János gróf és neje Almásy Erzsin; grófnő, ifj. gróf Almásy Kálmán és neje Kegle-|n vich grófnő, Beniczky Ádám és neje Odescalchy]« berczegnő, Cziráky Béla gróf fehérmegyei fő- |t: ispán, Dessewffy Aurél gróf és neje Károlyi f< Pálma grófnő s leánya Ilona, Zichy Rezső gróf|t< 3S leánya, Zichy N. János gróf, Degenfeld Imre]ti jrof, Wenckheim Gyula, Rudolf és Frigyes gró-1é: ok stb. A szertartáson a vőlegényen kívül, a|h ti magyar díszruhában volt. a többi vendégekjéj 'észint polgári utczai ruhában, részint katonai|k igyenruhában jelentek meg. — Az esküvő után d íárolyi Tibor gróf pipa-utczai palotájában volt|n; Ujeuner és az ifjú házaspár délután fél 3 órakor |ái bódult Budapestről külön vonattal és este 8Mi irakor érkezett Gyulára, holis a várkastélyban] og állandóan lakni. Isten hozta körünkbe, szi-p

1 ünkből kívánunk nekik tartós boldogságot! P Sarkadról írják lapunknak ápril 28-iki elettel: Gr. A 1 m á s s y Dénes és K á r o 1 y i |fc Jla grófnőnek mai napon Budapesten végbement] ni sküvője alkalmából a sarkadi r. k. templombanP i ünnepélyes istentisztelet tartatott, melyen az]!1' nnepélyesen díszített templomban az összes ura-||^ almi tisztség es hozzátartozóikon kívül a hely-lQ] éli intelligen ti a számos tagja s a közs. pol-|le ári iskola (melynek alapítója a jelenleg ünnepelt t8 rófnak édesatyja) összes növendékei vettek részt.K i hálaadó istentisztelet után Nábráczky Sándor li ilkész emelkedett hangulatú alkalmi imát mon-|y ott az uj pár boldogságáért. Délben az ura-lm almi kastélyban díszebéd volt, melyen az első kö- g. 'öntőt az ifjú pár egészségére Márki János tiszt- ®! irtó mondotta ; ezt még számos pohárköszöutől^ övette, u. m. id. Almásy Kálmán grófra, mintL, sarkadi r. k. egyház és iskola kegyes jól-]ki jvőjére, Márki János tiszttartóra, az uradalmi]*!: isztségre, a jelenvolt hölgyekre stb. Nem cse- 82 élyebb vidámság színhelyei voltak az uradalmiP íajorok, hol az összes cselédség hagyományos L,! körsütés, csapolt hordók és víg zene mellet'|g sztozott a nap örömében. - (a?

A közigazgatási bizottság április havipJ lésében kiküldött bizottság f. hó 3-án tartott ta [° ácskozásában mérlegelve ama károkat, amelve-L!

r . . J » ILU

et az árvíz egyes megyei községeknek okozott,|g< közmunka alap segélyét következőleg javasolja |ü; dosztani: Gyula városa részére 4000 frt, Csa-|u* ának 10,000 frt, Békésnek 6000 irt, Körös-Tar- [1 sának 1500 frt, Mezö-Berénynek 800 frt, Szar- [g asoak 1500 frt, Szent-Andrásnak, Öcsödnek és]ne zeghalomnak egyenként 400 frt. — Összesen he 5000 frt. I be

A vármegye kikerekitése iránti intéz-p8 edések megtétele czéljából Gyula város képvi- ™ ilőtestülete áltál kiküldött bizottság pénteken] i élután 6 órakor tartott ülésében változatlanulUjt fogadta a Terényi Lajos által készitettl pi agyszabasu 8 valóban szépen megirt s meg-] főző indokolással ellátott indítványt, melyet la- tó unk mai szamaban egész terjedelmében köz-]ve luk, s e helyütt is felhívjuk arra olvasóink lse gyeimét. A bizottság az indítvány benyújtására] va erényi Lajost kérte fel s az indítványt kinyo-| látni s a vármegye bizottsági tagjainak és köz-|sk igeinek megküldetni határozta. I be

szí Az árviz okai.

ö-j a. megyei közigazgatási bizottság az árv {okainak és onhez képest a segítési módokul ’Mautatasára kiküldött bizottságba engem tisztele Htel alulírottat is beválasztott. 1876. óta logla 1 {kozván vizekkel es árvizekkel tényleg szaktudi M many nálam, betegségein es eltoglaltsagom di ä Jczára a teguapi ulesre bejöttem, bogy egyrészn a magam tapasztalatát es véleményét eloterjesi ftl|szem, másrészről halljam, vájjon masok mi okokr nőttek rá s azokból minő következtetéseket vöt 88jtak le, egy szóval tanulni is. Hat először azt tí [pasztaltam, hogy e kétségkívül lótórdekü kérdés k|ben oly kévéssé érdeklődnek az emberek, hog :>{a tiszti kötelességből megjelent alispánon, _lö ‘Ijegyzön és államépitószeti lómérnükön kivűl csal ■jLadics tisztelt kartársam jelent meg. E kissé le ']hangoló órdektelenségi tapasztalat daczára örül Htern, hogy legalább egy es pedig mély belátási “Iés tapasztalt egyénnek tapasztalatait, következte 'Jtéseit és véleményét fogom annál kimerítőbbet ■{hallani, mert kevesen vagyunk. Ámde ö előrt ' kijelentette, hogy csak a marói kiszakadásnak é: j közvetlen, hogy úgy mondjam, mechanikai okárs |terjeszkedik ki, minden mást mellőzvén. Ezt c {abban látja, a mi igaz is, hogy a Fekete-Körösinek szélessége legalább is akkora, mint a nagy (csatornáé, a vezetett viz pedig a Fekete-Köris- beu 7 meteren felül állott úgy, hogy a csatorná |nak űrtartalmát már az maga megtöltötte volna, {hogy képzelhető tehát, hogy bele férjen még a (uagyobb víz- és jégmennyiséget hozó Fehér- Körös ? Igaza is van, hogy ez képzelhetetlen és lehetetlen, s ha a víz gátat nem tört volna : át kellett volna hágnia a csatorna védgátjainak tetejét. E mennyiséghez szerinte rosszabbitó okul és körülményül hozzájárult a vashalmi és povádi kanyarok rosszasága, meg a szakadási helyén a gátnak átázása, s kétségtelen, hogy a kanyarokra igaza van, lehet de nem tudom, tán az átázásra is. Mindebből véleményként azt hozta ki, hogy tehát a csatorna terjedelmét szélesíteni és gátjait magasítani, a kanyarok ba | jain pedig segíteni kell; mert megemlítve, | hogy számos más okát is tudja az árvíznek, | azon segítési módot, mely gyökeresebb volua, a | Fekete-Körösnek.aj medren elvezetését, a Hosz | izufok érdekeltségének financziaiis tehetetlensége] uiatt teljesen kivihetetlennek látja.

Én hivatván fel a tapasztalati körömbe eső iebes-Körös és Berettyó kiáradásai okainak elő dására és véleményem nyilvánítására, mindenek- lőtt azt kérdeztem, vájjon csak a közvetlen knak előadására szoritkozzam-e? vagy miután i linden ok már számos más oknak csak okozata, j ezen okozat ismét uj eredménynek oka : kiter- sszkedhetem-e az áradás vagyis a szakadás ' kainak előzőire is; mire is irányadóul az el- I októl azon utasítást vettem, bogy csak a köz- I etlen okra van a küldöttség kiküldve és enuek | illető elhárítási módjaira. így korlátolva kije- , intettem, hogy a Berettyón a csikéri kanyar és i ott rögtön kezdődő szeghalmi ártéri magas it, mely mintegy keresztgátkéiit áll a folyón, ^ ka - közvetlenül a Berettyó 1879-ki és idei sza c adásának, súlyosbítva ezen ok a nagymennyi- e igü, vastag és egymásra torlódott jég által; to- j ibbá hogy a Sebes-Körös kitörésének közvetlen . ta a bihari-csökmői megyei hid a jéggel együtt, ely ott megakadván s a folyóu keresztgátat r ípezvén, a fölül szakadatlanul özönlő viz erének a gát engedni kénytelen volt, A segítési k ódra nézve — ha csak arról van szó, hogy a £ izvetlen okot mellőzzük — hát ugyanaz a vé- ményem lényegében, mint Ladies kartársamé, . így t. i. mellóztessenek az akadályok és a jö- 11 itö vízmennyiségnek megfelelőbb, bővebb ke- ü sztszelvény adassék; de azt is kijelentettem, d így az idei szakadások közvetlen, mechanikai b iáin, mint már okozatokon kívül igen sok, még ntosabb okot tudok, s ha azokon segítünk: az ° óbbiak maguktól megszűnnek; de mert ezekre 3 terjeszkednem nem engedtetett, én röviden ki ^ lentettem, hogy Ladies kartársam véleményét a 1< gitési módra mint czélszerütlent és mégis költ- d geset ellenzem s röviden jelzem, hogy a vizet j eg kell osztanunk és pedig a megosztást ott izdenünk, hol a természet kimutatta s ha és 8: hol lehet, hosszabb hosszszelvényt adnunk le- t! lyásának, mit úgy a Kettős- és Sebes-Körösök- k íl> mint a Berettyónál körülbelül kijelölni is a duék.

Felszólittatott azután az államépitészeti hi- ' ital jelen volt főnöke, a ki érdekes, de rövid ^ űszalii (ejtegetése után Ladies kartársam véle- k éuyébez csatlakozott s mellékesen az árterek- n ik kitörés eseteben leendő védelmére a kereszt- g it rendszerét ajáulotta; mert ebből, valamint ivezetóséböl, hogy t. i. ő az egész szabályozást 0 eddigi rendszer szerint a természet erőivel Jó emberi küzdelemnek tekinti, elég világosan Ü lezte azon meggyőződését, miszerint a Ladies n által véleményezett segítési módot legföljebb ^ illiativnak tekinti.

Én a keresztgát-rendszert a folyók most ( lyamatban levő levezetési rendszerével homlok- yenest ellenkezőnek látván, e két ellenkező ^ ndszer egyidejüleges foganatosítását károsnak, ci szeegyeztethetlennek, legalább az öntözési rend- v: er életbe léptéig összeegye/.tethetlennek és az 85-ki vízjogi törvénynyel szintén homlokegyest ellenkezőnek tartom, s midőn e nézetemet ^ gnap este a kaszinóban nyilvánítottam: azt .ptam ra válaszul, hogy lehet, de a miniszter ^ ndeletéből az egész országban ezen eljárás sí lyik most. Lehet, sőt tudom, hogy egyik rész d< ii'ára, a másiknak pedig jogosulatlan hasznára e| en eljárás folyik, de az is bizonyos, hogy a inisztertől kezdve minden keresztgátoló ható- ° g a törvény ellenére cselekszik s bizony nehéz 81 belátó embernek azon tudatot elviselni, hogy P1 ;y törvényt ö Felsége szentesit, megtartatását lil éri és épen mindjárt az első végrehajtó ható- g, g tulteszi magát rajta. A törvényt, mig tör- J ny, meg kellene tartani, s ha nem jó, azután * eg kellene változtatni; egyébiránt nyíltan ki- 111 ondom teljes meggyőződésemet, hogy a törvény 8*