Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-04-29 / 18. szám
Békésen harmadik és pedig személyes jogú gyógyszertár felállítását engedélyezte a belügyminiszter J a n t y i k István okleveles gyógyszerésznek. Az árvíz által okozott károk községenként felvétetnek az egész vármegye területén. Több község már beterjesztette ily kimutatását a vármegye alispánjához, de — mint például a szarvasi járásban, ahol épen hogy a közvetlen veszély múlt el — a károk még nem voltak szám- bavehetők, s igy a végeredményt csak későbben lesz alkalmunk regisztrálhatni. Annyit már ezúttal jelezhetünk, hogy az árvíz millió forinton felüli Kárt okozott megyénkben. A csütörtöki vihar. Városunk és vidékünk felett csütörtökön délután négy óra után oly óriási szélvihar vonult el, és oly borzasztó pusztításokat okozott, aminökre ama bizonyos „legöregebb emberek“ sem emlékeznek, de nem is emlékezhetnek, mert ily erős vihar Dem volt Gyulán ez évszázadban. — Délelőtt júliusba illő forróság volt, délután 3 óra tájban pedig tpin- denkit elbágyasztó tikkadt hőség, aminőt a legelvetemültebb kalendárium csináló sem mer áprilisban jósolni. Négy óra tájban nyugat felől soha sem látott óriási felhők kezdettek a láthatáron tornyosulni, mindenki el volt készülve nagy zivatarra, de ami bekövetkezett, az minden képzeletet felülmúló borzalmas esemény volt, melyre még a gyermekek is késő vénkorukig vissza fognak emlékezni. Nyugati szélvihar kerekedett és öröklétnek tartott rövid négy erez alatt borzalmas pusztításokat vitt véghez. Városunkban legalább ezerötszázra tehető csak a főépületek száma, a melyeken a szélvihar kisebb-nagyobb nyomokat hagyott maga után. A nádtetőket a szó szoros értelmében szét kuszálta, a kerítéseket egész utczasorokón kidöntötte, úgy hogy egész városrészt lehet udvarról udvarra, kertből kertbe lépve bejárni. Har- mincz, negyven éves fákat derékon tört ketté, vagy tövéből csavarta ki, a várkert sétányain évszázados fák pusztultak el és pedig nagy számban. Ugyanott a bejárat előtti rondón levő szép fenyők mind kitörtek, alig maradt közülük kettő épen. — A róm. kath. főtemplom és németvárost templom tetőzetéről a cserép mind lehullott, a főtemplom tornyának északi részén közvetlenül az óra fölötti bádogtetőzete megbontva, a róm. kath. egyház bérépületének özv. Szmetánné boltja fölötti háztetözete mintegy négy méter hosszban az utczára zuhant, a róm. kath. főiskola tetőzetét a vihar fölemelvén, a bejáró fölötti párkány- zat alul mintegy 100 drb tégla lezuhant ób nagy szerencse, hogy csütörtök délután lévén, nem volt tanítás, mert más napokon épen ez idő táj - ban mennek ki a gyermekek az iskolából és a lezuhant párkány emberáldozatot is követelt vol- 1; igy is leirhatlan szerencsének mondható, hogy a piacztéren és környéken, hol valóságos életveszélyben voltak az arra járkálok, egy súlyos esetnél több nem merült fel. Drachsler Károly, Drachsler Mór sugárúti gőzmalom-kezelő 11 éves fiát a vihar ép e templom körül találta és a tetőzetről lehulló cserép bezúzta fejét, úgy, hogy a szerencsétlen kis fiút — akit a télen az a bal- szerencse is érte, hogy lábát törte — eszméletlenül szállították szülei házába, hol most élethalál között lebeg. Aránylag talán Dagyobb kár érte a nagy-magyar várost és a kisvárost. A 8-ik honvédzászlóalj udvarán levő lovarda tetőzetét a zél teljesen lesodorta, szétrombolta a Dessewffy ház bádogtetőzetét, leszakította Beisner József háza tetőzete előrészét. A sugárúti gyufagyár tetőzete szintén romokban hever, Ungváry Albert kapuja s kőfala a járdára zuhant. Bendkivül sok kárt okoztak a kidőlt fák az épülettetőkön, amelyeket számos helyen bezúztak, amint a tetőkre estek. A kertekben, gyümölcsfákban szenvedett kár leirhatlan és mindez rövid négy perez rombolásának következménye. Hasábokra terjedő köz- eményt adna, ha csak a több károkat akarnánk 'egisztrálni. Ismételnünk kell, hogy valóságos Isten csodája, ho^y sok emberélet nem esett a borzasztó orkán áldozatául. Nem hagyhatjuk megrovás nélkül, hogy egy leánynöveldéből épen akkor bocsátották haza a leányokat, mikor a vihar pár pillanat alatt kitörni látszott; képzelhetni a szülök kétségbeesését, kik már hozzá vannak szoktatva, hogy gyermekeiknek bármily borzalmas idő mellett haza kell menni tanóra evégezte után, ezeket a szegény leányokat szintén útközben fogta el a szélorkán, és jószivü kereskedők kapkodták őket be üzletükbe. —- A nép“-nok szent meggyőződése, hogy „sárkány“ onult el a város felett és ez okozta a borzalmas pusztítást; a szélorkán után hatalmas zivatar következett, a villámok egymást követték és jótékony eső hullott alá sovány kárpótlásul ama gyesekre nézve százakra rugó károknak, melyet roppant orkán csaknem mindenkinek okozott volt. — Csabán a szélvihar nem volt ily pusztító, de mint halljuk, Kétegyházán, Gyula-Váriban és Sarkadon szintén óriási károkat okozott. Vizbefult. Kvasz Györgynél szolgálatban levő Varga Gábor kanászfiu f. hó 24-én sertéseket hajtott a már száraz gyulai gáton, de hajtás közben az út melletti vizzel telt mély árokba esett és beléfuladt. Halálozás. Sieder Ferdinánd csabai polgár- ak neje K 0 z i c s Terézia asszoy f. hó 24-én élte 55-ik évében meghalt. Temetése 25-én délután volt nagy részvét mellett. Béke hamvaira. A csabai járás fősorozásának eredménye következő: a kivetett jutalék 95 ujoncz, 23 pót- tartalékos, a honvédség legkisebb kiegészítési szükséglete 26 fő. Besoroztatott 1199 összeirt védkötelee közül a hadsereghez 69, a honvédséghez 26 hadköteles a népfelkelőkhöz beosztatott fegyverrel 533, fegyver nélkül 267 egyén. — A járás e szerint adós maradt 26 ujonczczal és az egész póttartalékkal. zo sz ,.i \ vármegye tavaszi rendes közgyüléi (május hó 14-óu veszi kezdetét. — A tárgysori * jzat sok és fontos tárgyat tog felölelni, de ’Iközgyűlés érdekességét és valószínűleg látogatót Jságát ama körülmény biztosítja, hogy néhány tisz k Iviselői állás is befog töltetni. így nevezetesen - főjegyzői állás, melyre Terényi Lajos h. fi Ijegyző egyhangúlag fog megválasztatni; Terén; Lajos választásával üresedésbe jövő gyulai járá "(főszolgabírói állásra Kövér László szolgabii "(konkurrens nélkül áll, s igy eshetőleg a gyűlt (szolgabirói állás betöltése fog némi versengői ■ (előidézni. Versengést Írunk és nem küzdelme mert azt hisszük, hogy a törvényhatósági bízott ság következetes lesz ama állásponthoz, melyet közigazgatási gyakornoki állások kreálása alkat mával kimondott, hogy tudni illik a tisztviselő ■ |s első sorbau a szolgabirák a közigazgatási gyá n|kornokok soraiból lesznek választandók. A gyűli k szolgabirói állásra pályázó Ambrus Sándoi (közigazgatási gyakornoki minőségében fényese (beigazolta hivatottságát és a vármegye közönség ‘ nemcsak méltányosságot és igazságot fog gyako |rolni, ha öt megválasztja, hanem jeles tisztviselő • (vei gyarapitandja a megyei tisztikart. Az állandó választmány tavaszi közgyü (lést megelőző első ülését tegnap délelőtt tartotta (melyen számos tárgy lett a közgyűlésre előkészítve A közgyűlés tárgysorozatát tartalmazó meghivi .(valószínűleg a jövő hét elején fog a bizottság tag Jjainak szétküldetni. ij A képviselöltáz elnöke a 23-ikán tartót) pilisben terjesztette be a háznak Ve s z t e r lm jrének, mint kiküldött vizsgáló biztosnak a gyula (képviselőválasztásra vonatkozólag megejtett vizsgálatról szóló jelentését. A jelentős kiadatott t j VII. bíráló bizottságnak. Az ujonezozás Gyulán eddigelé példátlanul álló silány eredménynyel végződött be. As utóbbi években ugyan több Ízben előfordult már. (hogy a kontingens nem futotta ki, de a mostani |eredmény megdöbbentően alatta áll a kivetett jutaléknak. — Az ujonczjutalék ugyanis a'múlt lóvröl fedezetlenül maradt 13 hátralékkal együtt véve 64 sorkatona és 10 póttartalékos volt, (honvédség legkisebb kielégítési Szükségh te 1 (egyén. Eme kontingenssel szemben besoroztak (összesen 20 (mondd húsz) katonát és 14' bon (védet. A város tehát adós maradt 44 ujonczczál 110 póttartalékossal és 3 honvéddel. A sorozás alá állottak száma négy korosztályban együttvéve négyszázhusz egyén volt, tehát az előállottak nyolez százaléka találtatott csak alkalmasnak, kilenczven két százalékot visszakellett helyezni. Felülvizsgá latra küldtek összesen 20 hadkötelest, a népfel kelők közé beosztatott fegyverrel 281, fegyver nélkül 138 egyén. A sorozás Gyula városát lile töleg szerdán vette kezdetét és pénteken délelőtt be is végződött. A róm. kath. főiskola előtti promenadeon a szépen fejlődött fák már eléggé megerősödtek hogy a sétányon térzenék tarthatók. A népkert fák nagyobb kíméletet igényelnek még, és ez okból sokkal czélszerübbnek tartjuk, ha e nyár folyamán a népkert teljesen elzáratnék a közönségtől; a központi sétány különben is alkalmasabb hely a térzenékre, légczélszerübb lenne ha a két zenekar felváltva hétfőa és csütörtök este játsza nának benne. Hisszük, hogy a közönség, mely a várkerti sétányokat különben is fájdalmasan nél külözni, szívesen honorálandja a két zenekart a térzenékért, csakhogy egy kis szórakozása legyen Deutsch Mór volt regálebórlö, városunknak tizenuyolcz éven át megérdemelt becsülésben állott polgára, változott helyzeten körülményei folytán elköltözött Gyuláról Aradra. A kereskedők s kereskedő ifjak társulata búcsú bankettet adott vasárnap este a „Királyiban a távozó tiszteletére, melyen negyvenen felül vettek részt és amelyen számos pohárköszöntőben méltatták a távozónak polgári s baráti erényeit, a legjobb kívánságokat fűzve uj otthonához,mely jó kivonatokhoz bizonyára szívesen csatlakoznak mindazok, akik a különben kedélyes lefolyású búcsulakomán jelen nem voltak. Búzaszcutclö, mely szerdán Szt. Márk evangélista napján volt, a katholikus egyház leg- költőibb ünnepe a vidéken. A természet a tavasz iide bájában pompázik, enyhe szellő lengeti az ünnepi menet lobogóit és szelíden simogatja a zsenge zöld vetést; virágillat vegyül a tömjén füstjébe, a szentelt viz csőppjei színes drágakövekké válnak a napsugarak fényétől s az elénekelt zsoltárokat mintha pacsirták vinnék tovább a derűben mosolygó ég felé. A megyei tiszti nyugdíj igazgató választmányának határozatához, mely Debreczeni Endre gyomai főszolgabíró özvegye részére nyugdijat szavazott meg, tudva levöleg nem járult a megye közönsége; miután az elhunyt főszolgabírónak nem volt 10 évi szolgálati ideje, és a szabályzat ama módosítása, mely szerint nyugdíj képesség 5 évi szolgálati idő után bekövetkezik, uem volt a miniszter által megerősítve. Özv. Debreczeni Endréné felfolyamodással élt a vármegye határozata ellen, de a belügyminiszter a napokban küldött leiratában visszautasította a felfolyamodást és helybe hagyta a megye határozatát. Unitárius fiókegyház alakult Mezö-Be- rónyben, mely a budapesti rendes anyaegyházhoz tartozik, és amelynek anyakönyvvezetését a hód- mező-vásárhelyi unitárius segédpap fogja végezni. Kőnyöradományok gyűjtése. A Csabán és különösen Mező-Berényben nagy csütörtökön dühöngött órási tűzvész által sok szegény család minden ingóságát, bútorát és ruhaneműit elvesztette. Jancsovics Pál alispán a szerencsétlenség által sújtottak segélyezésére feliratilag kéri a belügyminisztert, hogy engedné meg a tüzkáro- sultak részére kőnyöradományok gyűjtését. j-1úgy a tavalyi évre, miét jövőre is teljesen felmi iza jégszövetségi tagokat, hl vésik azok tehá j 12 év egész tartalmára az eddigi i0°/a-toli d Álengedést, nem úgy mint a részvénytarsaságokc tgjhol vesztéséges évek után dijfelemelésnek vanr o*(kitéve; részesülnek a szövetségi jégüzlet egesz n (remenyében a nélkül, hogy az esetleges veszteségi | * (egy krajczárral is járulni köteleztetnek. A vesz |séget társaságunk fedezi és csakis a szövetség n |reményeiből nyerhet ezért kárpótlást, Méltóztassék ezen nagy horderejű iutézl ^(késről mindazon gazdatársait, kik eddig jégsí (vétségbe nem leptek be, értesíteni, mert azt hii (szüle, hogy hazánkban minden gazda, ki ha k (szövetség állal nyújtott előnyök tudomásával b “(sietni fog a jégszövetség tagjává lenni. Érdekéb '-(van minden szövetségi tagnak, hogy a résztvev (száma folytonosan növekedjek, mert minnel tö 1 (ben leszünk, annál nagyobb nyereményre van bi 0ltos kilátásunk. íj Kelt Budapesten, 1888. márczius hó 20-á >( Tisztelettel: Első magyar biztosító-társaság '( Harkányi. ___________ Lévai. i| H írek. .( Fényes esküvő volt tegnap Budapesté (Gróf Almásy Dénes, Almásy Kálmán gróf eh (szülött fia vezette oltárhoz bájos aráját Káról Ella grófnőt, Károlyi Tibor gróf raácsai nagybii (tokos kedves és szép leányát. A két család r< (szérűi kiadott nászjelentés következő: Zsadányi és török-szent-miklósi gróf Almát (Kálmán, Sarkad örökös ura, val. bel. tit. tan. < (neje Wenckheim Mária Stefánia grófnő palotí (hölgy, tisztelettel tudatják fiuknak zsadányi c (török-szent-miklósi gróf Almásy Dénesnek nagy (károlyi Károlyi Ella grófnővel, nagykárolyi gre Károlyi Tibor és neje Degenfeld Schömberg Emm grófnő leányával Budapesten folyó hó 28-áu leend házassági egybekelését. Nagykárolyi gróf Károlyi Tibor és neje Degen féld Schömberg Emma grófnő tisztelettel tudatjá! leányuknak, uagykárolyi Károlyi Ella grófnőne [zsadányi és török-szent-miklósi gróf Almásy Dó nessel, zsadányi és török-szent-miklósi gróf Almás, Kálmán val. bel. tit. tan. és neje Wenckhein Mária Stefánia grófnő fiával Budapesten folyó hí 28-án leendő házassági egybekelését. Az ifjú grófi külön vonaton utazott le Bu dapestről és eddigi megállapodás szerint tegnaj este 8 óra után érkezett Gyulára, hol tudvalevő leg a renovált díszes várkastélyban fog lakni. Csaba városa képviselő testületének hatá rozata alapján vasárnap képviselőkből álló nagy számú küldöttség tisztelgett B e 1 i c z e y Istvár főispánnál, mint a város árvizvédelmét vezeteti miniszteri biztosnál s egy átnyújtott hálairatban valamint Szemián Sámuel v. főjegyző ékes szónoki jeszédben köszönetét mondott neki a védekezés alkalmával kifejtett önfeláldozó buzgalmáért és ;evékénységeért. A főispán meghatottan válaszolt, riemelve beszédében, hogy a város megmentése csudán az isteni gondviselés műve, és megköszönte i polgárság megemlékezését, mint fáradalmai egbecsesebb jutalmát. A főispántól a képviselő .estület tagjai ugyanily czélból testületileg tisz- elegtek dr, Szeberényi Gusztáv evang. püspöknél, S z t r a k a György főszolgabírónál és régül S z e m i á n Sámuel városi főjegyzőnél, iki előtt Bartóky László tolmácsolta a képviselet irzelmet. igyekezni kisebbiteni, hanem megsemmisi teni az okot, s akkor meg fog szűnni a: okozat. Ezt várjuk mi a hatóságtól, ez az i mi a hatóság kötelessége a hazával éí polgáraival szemben, s csak az a hatóság érdemes a lakosság bizalmára, mely kötelességének tudatában ily magas tokra emelkedik s uem kábit, hanem gyógyít. B. A magyar gazdák jégbiztositási szövetsége tiszteli tagjainak. Az 1887/8-dik első évre megválasztott jég szövetségi felügyelő és vizsgáló bizottság 1887-ik évi május hó 11-én tartott ülésében az 1888— 1890 dik 3 évi tartamra következő választási módozatot állapította meg: „A felügyelő és vizsgáló bizottság megválasz tása egy, Budapesten megtartandó nagygyűlésen eszközöltetik a szövetségi tagok összesége által. E végre minden szövetségi taghoz külön meghívás intéztetik legalább 4 héttel a nagygyűlés napja előtt. Minden szövetségi tag vagy személyesen vagy meghalmazottja által vesz részt a nagygyűlésen. Testületek vagy uradalmak egy megbízottjuk által képviselhetik magukat.“ „Minden szövetségi tag szavazati joggal bir.“ „100 forintig terjedő biztosítási díjösszeg egy szavazatra ad jogot.“ „Minden további 100 forint dij, egy további szavazatra jogosít, de 10 szavazatnál többre, bármennyi legyen is az évenkinti dij Összege, jogot nem ad.“ „A szavazati jog más szövetségi tagra átruházható.“ „Meghatalmazás utján nem lehet tíz szavazatnál többet egy szövetségi tagra átruházni, és e szerint mint tulajdonos és mint meghatalmazott húsz több egy személyben nem egyesíthető.«: „A felügyelő és vizsgáló bizottság tagjai a nagygyűlésen megjelent szövetségi tagok által szótöbbséggel választatnak.“ „Az elnököt és 2 alelnököt a felügyelő és vizsgáló bizottság maga választja kebeléből.“ Midőn erről szerencsénk van értesíteni, tisz telettél felkérjük, hogy a f. é. április hó 23-án délelőtt 10 órakor Budapesten társaságunk duna parti házában tartandó nagygyűlésen, a felügyelő és vizsgáló bizottságnak három évre történendő|lc megválasztása czéljából, személyesen vagy megbízottja által megjelenni szíveskedjék. Egyszersmind van szerencsénk társaságunknak egy a jégszövetség tagjait igen közelről érdeklő, nagyfontosságu intézkedését szives tudomásukra hozni. — A jégszövetség, fenállásának első évében is, már igen szép fejlődésnek indultja da hogy annak még nagyobb, általános lendületet adjunk, és hogy a gazdaközönség irányában a szövetség megalapítása által tanúsított hazafias készségünket újabban kimutassuk, elhatároztuk azon egyetlen akadályt is elhárítani, mely egyes gazdákat a szövetségbe való belépéstől eddig visszatartotta. — Értjük a netaláni veszteségek fedezésére követelt egy évi dij-összegnek megfelelő készfizető kezességi kötelezettséget, Ezen készfizető kezesséa kötelessége alul. i I i I I 1 f I n N d tő m Ví b< 1 te le é tek utján is, az egész csapatot illetőleg gondoskodni. 3- or. Miután a megye kölcsönöz annyi pénzt, hogy óbajtása s a f. é. j. k. 717—18., számai alatt hozott előbbi végzése szerint az egesz csapatot ruházattal elláthassa, — a pénzhiány miatt ezúttal csupán az olyan önkéntesek lesznek egyénenkénti szükséghez képest kivántató ruhadarabokkal ellátandók, kikre nézve a ruhák hiánya vagy nagyon rósz volta a szolgálattételt akadályozná. Az ily módoni felruháztatásróli intézkedés az első alispánra s ruháztató küldöttségre bi-1 zatik oly világos figyelmeztetéssel, hogy a mennyiben „Geyer“ gyulai kereskedő-ház, a tartalék házi-pénztárba 2005 ezüst forinttal a megyének tartozik, — szóllittassék fel a küldöttség által a kijelölendő ruhanamüeknek oly módoni gyors kiállítására, hogy a kiállítás I megszabandó költségei ama tőke lerovására lenne betudandó. 4- er. Amennyiben Kétegyháza községe a haza védelmére egész megyében köztuio- mas szerint legkevesebb szolgálatot tett, másrészt pedig legközelebb Gyula városa az önkéntes csapat beszállásolásával is különösen terhelve volt: igazságosnak tartja a bizottmány : hogy a 387 főre szükségelt 90 előfo- gatos szekeret egész Aradig Kétegyháza állítja ki olyformán : hogy f. hó 16-án a csapat Gyulárul idején elindulhasson. 5- ör. Az indulás napjáról a kormány által kinevezett őrnagy, Máriássy János rögtön tudósítandó lesz, — értesittetvén arról is, hogy 1 fegyverrel a | év szeptember 8-ról kelt helyettes hadügyminiszteri rendelet szerint Aradon fog elláttatni csapatunk, — úgyszintén 6- or. A miniszterelnökhöz is, — kitől az önkéntesek kiállítása iránt a felhívás jött, _ fe l fog íratni s a pénzügyi miniszterhez fel fog jelentetni, miként pénzkölcsönzés iránt tett ígéretére számol a megye; különben használható derék csapatját október 15-én túl fizetni nehezen lesz képes. 7- er. Hivatkozólag a f. év J. k, 681. száma alatti végzésre, ismételve meghagyatik mindnyája Szolgabiráknak: hogy a kölcsön szer zés körül kellő buzgósággal járjanak el, — hogy a zsold s egyéb költségek fizetésében 15-ik októberig is felakadás ne legyen. 8-or. A Boczkó Dániel által kölcsön adott 3000 ezüst forint már az elismerés szerint a pénztárba be lévén fizetve, — bevételül utalványoztatik a megye házi pénztárára; egyébiránt a volt nemesi pénztárnak eddig zsoldra tett előlegezései,— ez úttal vissza- téríthetők nem lévén, — annak terhére kiadottakul fognak maradni. 9 er. A másod alispánnak jelentéséhez 5 •/■ alatt csatolt jegyzékben kitett s összesen 46 frt 36 krt tevő költségei kiadásul utalvá- nyoltatnak a házi pénztárra, — nevezett részére leendő visszafizetés végett. 10-er. A toborzó-biztos jelentése szerint szükségelt rézdobnak megfizetése helyeseltet- vén, — ennek árát 16 ezüst forintban iktassa •1 jelentő biztos a nemesi pénztárból eddig teljesített zsold fizetések s egyéb költségek számadasaba, — a rézdobot pedig mint megyei tulajdont adja számon Beliczey Rudolf kapitánynak. n-er. A betegek gyógyszertári költségéi, a rabok, hajdúk és szegény sorsú adófizetők árjegyzékeihez lesznek sorozandók a házipénztár terhére. 12-er. Mind a megyére a fizetés köny- nyebb teljesítése, mind az önkéntesekre jobb gazdálkodás tekintetéből óhajtandó lévén, hogy a legénység megígért zsoldpótlékát, vagy legalább annak részét hazajövetelig benhagyná a megye pénztárában, — felszólítandó lesz erélyesen ez iránt az egész csapat, s azok, kik saját javukat belátva, fizetéseket részben vagy^ egészen, visszatértekig nem akarják kivenni, — egyénenkint feljegyzendők, — s részökre a biztos által szerkesztendő s az első alispán által is aláíratandó megnyugtató s tekintőleg kötelező irat fog a megye nevében kiadatni. (Folyt, köv.) O. Gy.
