Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-04-29 / 18. szám
A harmad osztályú kereseti adó kivető bizottság Gyulán § hó 1-én kezdi meg működését ama adóköteles foglalkozásokra nézve, melyek a múlt évbeu nem voltak megadóztatva. 1-én a községek : Gyula-Vári, Doboz, Kétegyháza, 2 án és 3-án Gyula városa kerül tárgyalásaid. A békési adóhivatal kcrületrei nézve a tárgyalás szintén május elsején kezdődik és kőzetkező sorrendben tog megejtetni: 1-én Körös-Ladány, Füzes-Gyarmat és Vesztő, — 2-án Szeghalom, Körös-Tarcsa, Mező-Berény, 3-án Mező-Berény, 4 és 5-óu Békés városa; a csabai s szarvasi adóhivatalok területén levő kivető bizottságok f. hó 1-éig befejezik mű ködösüket. Békésiek a közlekedési miniszternél. Békés város küldöttsége Jantsvoits Pál fő- szolgabiró vezetése alatt szerdán tisztelgett B a- r o s s Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszternél. A küldöttség vezetője, miutáu a miniszternek forró köszönetét mondott azon számtalan jótéteményért, melyet tőle a község a legutóbbi árvízveszély alkalmával nyert, mely által a nép szivében a kormány iránti bizalom s különösen a közmunka- és közlekedésügyi miniszter iránti hála vert gyökeret, — magvas beszédben fejtegette a községet ért legutóbbi árvíz katasztrófa okait, olyanokul különösen a Kettős-Körös szana-zug-povádi medrének s hullámterének szűk voltát továbbá a vashalmi és povádi kanyarok általi iszapolást és jégtorlódást tüntetvén fel, és arra kérte a minisztert, hogy a szabályozás eme hibáit állami költségen orvosolni kegyeskedjék; — kérte továbbá a minisztert, az árvízvédekezés költségeire kiutalt tízezer forint államkölcsöut elengedni, illetve ez összeget állarasegélykép a községnek adni. A miniszter a küldöttséget igen szívesen fogadta, s biztosította, hogy a szabályozás hiányain tőle telhetőleg még ez évben segíteni fog s reményt nyújtott a tízezer foriut elen gedóséhez is. A küldöttség a miniszteri válasz által teljesen megnyugtatva mondott azokért köszönetét, s vezetőjük kifejezést adott annak, hogy a miniszter erélyessége s tapintatosságában toljes biztosítékot látnak arra nézve, hogy az ideihez hasonló katasztrófa, ha emberi erővel s előrelátó intézkedések által megelőzhető, többé előfordulni nem fog. Népbál. A nagy román városi gör. keleti ifjúság f. évi május hó 7-én (az ó hitüek husvét 2-ik napján) a Korona vendéglő táucztermében ŐO kr belépti dij mellett népbálat rendez — melynek esetleges Jövedelme fele részben az alföld vidéki árvíz károsultak, felerészben pedig a nagy román városi olvasókör alapja javára fog fordittatni. — A meghívók a legközelebbi napokban szétfoguak küldetni. Az árvízveszély, hála az Égnek, megszűnt ugyan megyénk miudeu pontján, de a kiszakadt ár levezetése sokkal nehezebb, mint gondoltuk volua. A nagyobb akadaly a Hármas-Körös s Berettyó magas vízállásában rejlik, mely nem engedi meg a rohamos levezetést. A kettős Körös balpartján Körös-Tarcsa fölött át a Belenczéresen lassan folyik az ár a Körösmederbe vissza, a Fehér-Körös balpartján készült kivágáson idestova két hét ótu folyik a viz Nagy-Fenékről a Körösbe, de még két hét kell- legalább, hogy egészen lefolyjék. Legnagyobb baj, bogy az ÉUlvizcsatorna nem képes a csikosér, szeregynáz, gerla posteleki, nagyréti, borosgyáni s dobozmegyeri árvizkiöntést levezetni, pedig ennek az árnak az Élővíz-csatorna volna egyedüli levezető medre. Az alsó torkolati zsilipen volna ugyan elég esése a víznek, de a békési uj híd építésénél óriási hibát követtek el, hogy igen keskeny — összesen két méter széles ségü — átereszt hagytak, melyen a víznek nincsen kellő lefolyása. A békési hid keskeny áteresze miatt nem lehetett megnyitni a vészéi zárgátat; a Bodoky-féle major fölötti zárgátat csütörtökön megnyitották ugyan, minek folytán az ÉLöviz- csatorna vízállása a városban mintegy lábnyit esett is, de miutáu a vészéi zárgátig folyhatott csak le, a viz be ment volna Gerlára, és igy a Bodoky-féle zárgátat pénteken délelőtt újra be kellett tömni. Óriási baj származik abból a szerencsétlen idea szerint épült békési kőbidból, száz meg száz hold föld van csak a gyulai határban, mely e miatt nem lesz ez évben tavasz, alá som használható, eltekiutve attól, hogy Szt. György nap elmúltával sem lehet a csordát kihajtani, mert a Galbácskerten és evvel együtt a Bárdosér laposán mindvégig sik víz terül el. Hogy a roppant ár és belvizek kigőzölgése rendkívül megfertőzted a levegőt, a mi nagy veszély- lyel jár a különben is gyönge lábon álló közegészségre, azt felesleges is megemlítenünk. . Uj Ulísés pap. Magasztos ünnepély színhelye volt a békési rom. kath. templom. E bo 15-én vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta ott Puskás Gergely — az erdélyi egyházmegyéhez tartozó nkózdi-lembe“-i segédlelkész első szeut-miséjét. Ez alkalomra az oltár igen szépen fel volt virágokkal diszitve s az ünnepély lényét nagyban emelték a szép koszorús leányok is. — A szentbeszédet, — mely igen szépen volt átgondolva s előadva, s mely a zsútolásig telt templomban a hívők közül nagyon sokat könyuyek- re indított, — Kozma Augellus békési segéd- lelkész tartotta. A szentmise után az ebéd K n y Antal plébánosnál, az esteli mulatság pedig az uj pap mostoha atyjánál, T. Veres Istvánnál volt, hol a kitűnő magyaros vacsora elköltése után — mely alatt sok szép pohárköszöntő volt — úgy a fiatalok, mint az idősebbek tánczra perdültek s kitörő kedvben rakták a magyaros csárdást viradtig. A gyulai járásban az ujonczállitás f. hó 23 és 24-en ejtetett meg következő eredménynyel. A kivetett jutalék volt 32 njoncz és 5 pót- tartalékos, a honvédség legkisebb kiegészítési szükséglete 8 fő. Ezzel szemben besoroztatott a hadsereghez 9 ujoncz és 7 honvéd, összesen tehát 16 hadköteles (343 közül!)' felülvizsgálatra küldtek 14-et. A népfelkelőkhöz soroztak fegyverrel 174. fegyver nélkül 98-at. A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentés szerint, Sámsonban a kanyaró megszűnt; ellenben Vésztőn a vörheny, és a hólyagos himlő — utóbbi két heti szünetelés után — újból fellépett ezúttal a kisdedóvodában, amelyet ennél fogva hatósági intézkedés folytán bezártak. Párbeszéd Dr. Somerville Sándorról. No 1 édes leikeim, hallották-e már, hogy egy öreg ánglius (helyesebben skót) pap jő Gyulára — igy kérdezte egy jó magyar asszony F . . .ué körbegyült beszédes társait, midőn még az öreg skót pap meg nem jött, de jövetele bírlett, — vájjon mit keres nálunk? Mit akar ide jöttével? Hát igazi ánglius ? Nem valami csaló ? — Hát meglehet az, nőném, hogy valami uazarénus-féle lesz ő, meg akar bennünket venni szép szóval, úgy gondolom, — szólott egy fiatalabb nő e beszédre, sok minden megeshetik ma édes lelkem Meghallotta, hogy meghalt a jó papunk, hátha tudna vásárt csinálni. Az ördög nem szokott aludni! ? Vagy talán azt akarja megtudni, hogy az ő pártjukon leszünk-e, ha kiüt a háború ? Hátha az ánglius királyné küldöttje! Ellenkezőleg, csak nem járna olyan bátran az ország ban, még a mint hallom, valami magyar pap is jár vele, csak nem meune vele, ha csaló volna ? No! akármint legyen, jó lenne, ha már eljön, hogy sokba ne kerítené az ekklézsiát itt létével. Az egyházon most is sok a teher 1 — Óh ! ne féljen lelkem, nem fogad az el — a mint hal lottam —egyetlen egy krajezárt se; az ón uram presbiter, megkérdeztem tőle, kell-e valamit neki dotálni ? Azt mondotta ő kelme, Dem kell annak még szállás se. Akkor — szólék vissza — alig ha jó szándékkal jár mégis az az ánglius. Semmit se kívánni, maga pénzén járni, nekünk mégis hasznunkra akar lenni, érthetetlen mai időben ! Ellenkezőleg — felelt ő kérni, — a legjobb szándékkal van utjával, ismerni akarja a mi vallásos életünket, főleg az asszonyainkat! hogy minő szeretet van náluk az egyház, férjeik és főleg Krisztus iránt! Akkor — gondolám — nagyon jó, hogy az özvegy asszonyok a múltkor bevonatták a templom belsőjét szép lelkű áldozatukból, arra is csak szól valamit, ha ékesnek látja I templomunk belsejét! A már igaz — szólt az én férjem ; de annál jobb lesz s drá gább előtte, ha igyekezel édes feleségem arra, hogy minél többen legyenek jelen az IsteD házában! — És a nő ment, lelkesített, járt, kelt, beszélt, megnyert kit-kit erejét felül haladó fáradhatlan szólással; nem volt ismerős, barát, rokon, egyetlen egy se, a kit fel ne kereset, volna, kit fel ne hívott legyen az okvetlenül megjelenésre, csaknem eskü Ígérete alatt, — Hát ez a nő is lett valamit a gyülekezetünk felöli jó vélemény növelésére! R. Egyről másról. Mióta a sorsnak ügyészi keze (mert én úgy képzelem, hogy a sorsnak különböző fuDCtiókra különböző kezei vannak, a mikkel a halandókat markolássza) megizleltette velem azt a váczi com- fortot, a melyet a magas állam bűnös lelkek pu- rificatiója czéljából naponkénti 15 kr. lefizetése mellett élénk phantásiával szobának nevezett tar tozkodási helyül nyújt, annyi mindenféle történt mindenhol és mindenkivel, hogy annak csak vázlatos előadása is félesztendei unalom szerzésére tökéletesen elég lenne. Én magam is, miután több mint egy hónapon keresztül kihúztam magam azokból a veszedelmekből, a mik itt kis városunkban történtek, talán tartozom annyi kárpótlással magamnak, hogy nagy utazásomról a fővárosba és vissza egyet-mást| elbeszéljek; nagyon érdekes dolgokat lehetne pe-' dig fővárosunk haladásáról és társadalmi életéről elmondani, de miután ma napság már a ki Gyuláról Varsándra utazik is ,ki$zokta adui úti naplóját, amit azután nem szokott elolvasni senki, én nem nyújtok ilyen kedvező alkalmat az olvasók nak a nem olvasásra, s az egész öt-hat heti távoliét élményeinek leírását megváltom egy történet elbeszélésével, a minek egy bpesti omnibuszban voltam fültanuja. Ha az embernek nincs sietős dolga s ráér nem gyalog menni, akkor fővárosi elegancziával bele veti magát egy súlyos alkotmányba, a mit két, hosszas vizsgálódás után lónak vélhető négylábú állat repít koezogva végig egy óra alatt a pompás Audrássy-uton, a lassú menetelért bő kárpótlást nyújtva az által, hogy minden 50-ik lépésnél meg-megáll felvenni egy-egy kövér asszonyságot, a kik azután potykaBzerü ábrázatukkal a gyalogjárók előtt valóságos mozgó aquariummá változtatják az omnibuszt, mert igy nevezik mindenkire nézve alkalmatos volta miatt ezt a kocsi- kázó szerszámot. Egy megállapodás alkalmával szokás ellenére egy igen csinos, élénk szemű, magas sugár nő ült .az akkor éltem hajójául szolgáló omnibuszba s csakhamar a mint az uj kedves teherrel a bárka megindult, a piszokrétegekkel borított kocsivezetö (magyarul conductor) ismét megállásra fütyölt s beszállott a bolgár fejedelmi trón egyik jelöltje, a ki máskor saját fogatán szokott utazni, mindjárt gondoltam, hogy azok az élénk szemek von zották a rangjához nem illő helyre, tudva azt, hogy a török szultánságot szívesebben vállalná, mint a bolgár tejedelemséget, s hogy bitemben nem csalódtam, az kitűnt a párbeszédből, mely közöttük folyt s melyet a következőkben próbálok meg lehetőleg híven reprodukálni. Szép idő van ma. (A uő hallgat, a kísérlet nem sikerült, kezdjük a támadást érthetőbben.) _ Ugy-e bár nagysád ma szép idő van? kérdi a bájos ösmeretlenhez intézve szavát. Nem tudok magyarul, válaszol ez kitérőleg. No ezt már a hazafiság sem hagyhatja szó nélkül, mert az a bizonyos úri ember igen nagy hazafi is és szemrehácyólag mondja: Hogy lehet az, hogy Budapesten valaki nem tud magyarul ? Csak egy fél éve lakom itt uram s gyerekkoromban kerültem külföldre s igy még nem volt időm hazám nyelvének megtanulására. Ah az már más, tobát nagysád csak most jött haza, férjével ugy-e bár? Igen uram! Hát gyermekei vannak? Van kettő. Ugyan kérem látta már a régi és modern képek kiállítását? Nem, de szándékozom megnézni. Tudja mit, jöjjön el holnap reggel, majd én is ott leszek s magyarázni fogom a képeket. Köszönöm, majd csak a férjemmel megyek el Apropos, hogy hívják a férjét? Érdekli talán, kiváncsi a férjem nevét tudui? Igen, mindenesetre. Tudja mit, jöjjön el holnap reggel a kép kiállításba, majd bemutatom! Tableaux. A Dou Juan kisompolyog a kocsiból, s ha önök nem nevetnek olyan jóizfit mint én ezen az igaz történeten, azt csak annak tulajdonítsák, hogy hiányzik belőle a közvetlenség ami páratlanul mulatságossá teszi az ilyen jeleneteket. S ezzel térjünk vissza B -Gyulára, a hol ilyen kísértések már csak azért sem történhetnek, mert nincsen omnibusz, de azért megörökítésre méltó jelenetekben itt sem szűkölködünk. A legközelebb tartott városi képviseleti közgyűlésen a többi között például mőst is mosolyt gerjeszt, ha eszembe jut az a jelenet, mikor a sok viszontagságon keresztül ment apát ur végre az amerikai szőlővesszőbe kapaszkodott, de itt sém hagyott neki békét egy németvárosi képviselő, s mikor a leglelkesebben szónokolt az apát ur, hogy hozatni kell amerikai szölővesszőt, elég mahtiózusan közbe kiáltott: „Hát fügefát ne hozassunk?11 Az árvíznek is a maga szomorú következményeivel meg volt a humoros része, mert hiába a legnagyobb szerencsétlenség sem nélkülözi a humort. Csabán mikor már a Körösön túli részt elöntötte az árvíz s a város | legnagyobb izgatottságban emberi erőt túlhaladó erőfészitéssel védte magát a vész ellen, a permanens vészbizottságba beállít egy polgártárs s igy szél: Ugyan kérem azt ballom, hogy most itt egy .kis viz van, én nagyon szeretnék az udvaromba egy halas tavat csinálni, ha nélkülözhet- néuek egy kis vizet erre a czélra. De bizony kicsi híja volt, hogy ki nem dobták azt a nyugodt vérü polgárt, a ki még az árvíznek is nemzetgazdasági hasznát akarta kiaknázni halastó alakjában. Hát a miuiszterszökt'jtés Csabán, na meg a hivatalos jelentések az árvíz okairól, a melyben a legszebb stylusban constatáltatik hogy a veszedelmet tulaj Ionképpen az okozta; mert nem volt tudatva előre a kiszakadás időpontja, a táviratok, a melyekben aggódóan kérnek azonnali válas/t, hogy lesz-e még árvíz ? A humornak mind e gyöngyeit magával sodorta az árvíz. A csütörtök délutáni irtózatos vihar is, a mely a városban nagy károkat okozott, pajzán kedvében volt, mikor egy ösmeretes fehér kalapot gazdája örök bánatára, mert párját aligha kaphatja, szárnyaira vett s még most is repitit tovább s nem tudni, hol fog megállni egykoron, hogy a kalap ipar dicsőségét hirdesse a fedetlen fővel járó zulu kafferek között. Még az igen szomorú sorozás sem marad nyom nélkül. Igaz, hogy ez már a mulatságosabb sorozási ebédéken történt, a miből az ujonezok nem kaptak, csak a sorozó-bizottság, a mi égbe kiáltó igazságtalanság, — egy ilyen sorozó- ebéden a parochián tréfálta meg az orvosi kar egyik szellemes tagja a lelkészeket, midőn az öngyilkosságról volt szó s a papok nagyon kikeltek az öngyilkosság ellen s határozottan azt javallták, hogy annak meggátlására nem szabad az öngyilkos tetemét eltemetni, igy kell elriasztani az embereket ettől az istentelenségtől. Na ez a legnagyobb materialismus, mely nem fér össze a vallással. Szól a közbe az orvos, Persze általánzs elszörnyedés követte e szavakat s a papok siettek tiltakozni. Hát én megmagyarázom önöknek, bogy igazam vám ; ugye bár az embei két részből áll, anyagból és erőből, vagy a hogy önök szokták mondani testből és lélekből? Igen, úgy van, siettek helyben hagyni a lelki atyák. Az öngyilkosság elhatározásánál a test nem játszik semmi szerepet s csupán a lélek, az erő teszi az elhatározást. Minden bizonynyal sietett a elérnő helyeselni a mondottakat. Nos tehát az öngyilkosság után a lélek elszáll a testből s igy önök az el nem temetéssel a testet büntetik a kinek pedig semmi része uincs az elkövetett bűnös cselekvónyben, hát nem matériái izmus ez? A társaság jót nevetett az igy meg csípett cleruson s ittak egyet az öngyilkos jelöltok egészségére, S ezt az elhatározást is hogy igyanak, a lólak tette, de hasznát a test vette, s igy ^kiderült, hogy a társaság is materialista, mert ők is olyanért jutalmazták a testet, a minek elhatározásában annak semmi része sem volt. Váljék egészségükre! Irodalom. „Pelyhek“ czim alatt 12—14 ivén Povázsay test vérek kiadásában a békésmegyei árvízkárosultak javára Jámbor Lajostól egy kötet elbeszélés jelenik meg legközelebb, mire már csak a jótékony czél érdekében is figyelmeztetjük olvasóinkat s egyszersmind felhívjuk figyelmüket ugyanezen szerzőnek „Meteor“ név alatt pár hő múlva megjelenő „Hit, Család, Hon“ czimü költemény kötetére. A müvekről megjelenésök után bővebben meg fogunk emlékezni. A legszebb herczegnő. Regény, irta P. Szatbmáry Károly. Ez czime az Egyetemes regény- tárban legújabban megjelent regénynek, mely említett vállalat III. évf. 13—14-ik kötetét képezi. Szathmáry, ki regényeit rendesen a történelemből meríti, ezúttal is, egy igen. érdekes lapját a történelemnek mutatja be — Mária Terézia korából Mig egyrészről a legszebb herczegnő megható sorsa kelti fel az olvasó legmelegebb érdeklődését, addig másrészről Szathmáry e regényével, melyben élénk színekkel festi az akkori kor erkölcseit, szokásait, II. József császár önzetlen-nemes jellemét a magyar főurak pazar bőkezűségét, fényűzését, az igazi magyar vendégszeretetet, — igy valóban becses munkával gazdagította eredeti regény irodalmunkat. Az Egyetemes Regénytár kiadóit elismerés illeti, hogy e kitűnő regényt, oly díszes kiállításban s szerfelett olcsó áron bocsátották a könypiaczra. — Mindkét kötet ára díszes piros vászonkötésben 1 frt. Kiadja Singer és Wolfner könyvkereskedése. Törvényszéki csarnok. Súlyos testi sértés. Nagy Balog házánál Gerlán fosztókával egybekötött István-napot ültek.' — Természetes, hogy a fosztóka bállal végződött. — A táncz hevében lángra lobbant Veres István szive a piros-pozsgás, tenyeres-talpas Okányi Julcsa irányában, s hogy némiképen obligóba mártsa szivének testes bálványát, zsebre vágta annak a selyem kendőjét. Ez magában nem lett volna baj, de hát a casus bellit az adta meg, hogy azt a keszkenőt Vass Mihály vette Jutkának. — Nagy volt a riadalom, zaj, midőn a gerlai Othello megtudia a veszedelmet. — A reaclio két hatalmas pofonban nyilatkozott. — Veres István, vagy mert nyulszivü, vagy mert tiszteli a törvényt, nem tudni mi okból : békével tűrte a kézzel fogható dorgatóriumot, azt hívén, hogy majd vége lesz a jónak magától is. Ámde Vass Mihálynak a féltékenység ördögétől amúgy is pezsgő vére még jobban fölfortyant eme hallatlan béketürésen; s most már nem puszta kézzel, hanem bicskával rontott riválisára, s azt kétszer kegyetlenül megszurta, úgy hogy a szurkálózás következtében jó Veres István bat hétig nyomta az ágyat. — Vass Mihály pedig súlyos testi sértés bűntette miatt nyolez hónapig eszi a vékony rabkosztot: naponként egy font kenyeret s egy raeszely paszulyt. _________ Sz erkesztői üzenetek. Zih K. Szt.-András. A beküldött levelet már azért sem közölhetjük, mert az már más lapban előbb megjelent, külömben pedig a panaszlott bajon nem lehet segíteni az ön terve szerint, hanem segítve lesz rajta, ha a 18-a átmetszés 5 méterrel kiszélesittetik s a gát kiépíttetik. Ez tehát az önök érdeke s nem a fiók gát épités, ami már azért sem ér semmit, mert attól a talaj viz éppen úgy elönti a területet mint eddig. Meteor Békés. Kívánságának csak a lapban látható módon tehettünk eleget, miután mutatványt nem küldött be s zsákba macskát árulni bajos. HIRDETÉSEK. 437/1889. tkvi. Árverési hirdetményi kivonat. A szeghalmi kir. járásbiróság mint telekkönyvi ha- tiság közhírré teszi, hogy Mészáros Gáspár és érdek- társai végrehajtatónak — Szalai Géza, Béla, Teréz, Kálmán és Etel mint Szalai Bálint és Csala Mária örökösei végrehajtást szenvedők elleni 90' frt, 40 frt, 163 frt és 62 frt tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a b.-gyulai kir. törvényszék (a szeghalmi kir. járásbiróság) területén levő, a szeghalmi 597. sz. telekjegyzőkönyvben fekvő 1465—66. hrsz. ház udvarral, házikert 560 frt, és a 2433. hrsz. kenderföldre 7 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1S88. május 26-ik napján délelőtti 9 érakor Szeghalom községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatui fognak. Árverezni Szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%*át készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt 1. M. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. oz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál elöleges elhelye- lyezéséről kiáll szabályszerű elösmervényt átszolgáltatni. Kir. járásbiróság mint tkkvi hatóság. Szeghalmon, 1888. márzzius hó 20-án. Sál, 83, i _i, kir. albiró. FÉ NYMÁZA, szagtalan, azonnal szárad és tartós. Gyakorlati tulajdonságánál és egyszerűségénél fogva nsgyou alkalmas saját házi fényezésre a padozatoknak szobákban, melyek 2 óra alatt használhatók. Eme féuymáz különféle színekben (hasonló az olajfestékhez) valaminnt szinnélkül (tényt kölcsönözve) készletben van. Minta mázak és használatai utasítás a raktárhelyiségben kapható. B.-Gyulán : Szv Féhn Jánosnénál. Arad: N. Steinitzer. Nagy-Várad: Hirschmann Ede. Christoph Ferencz, feltalálója és egyedüli gyártója a valódi padozat fénymáznak. 53. 6—6 Prága és Berlin.
