Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-04-22 / 17. szám
17-ik szám Gyula, 1888. április 22-én VII. évfolyam. f--------------1 Sz erkesztőség: Fő-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre..........5 írt — kr. Fé lévre ..............2 »5° » Év negyedre .... 1 »25 » Egyes szám ára 10 Társadalmi és közgazdászat! hetilap. MEGJELENIK MINDÉIT VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: XDr. Bod-Olry Zoltán. Eiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyllttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. F. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utoza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon A fogyasztási adó kezelése. A fogyasztási add kérdése sok alkalmat adott már s fog még adni a tenta fogyasztásra, jeléül annak, hogy mig az államra nézve igen nagy fontossága jövedelem szerzési alap, mely sokak által a legkönyebben elviselhető adók közzé soroztaik, addig másrészt sok esetben az állam polgáraira nézve zaklatással és kémkedéssel igen terhessé és elviselhet- lenné válik. Nem czélunk ezúttal a különböző fogyasztási adó kezelési rendszerek felett bírálatot mondani, s általános elvi szempontokat fejtegetni, melyek talán nem is vihetők keresztül a gyakorlati életben, csupán egy futó pillantást vetünk a mi fogyasztási adónkra, s egy tanácscsal akarunk szolgálni polgártársainknak, a melyet hasznukra fordíthatnak. Élénken élhet még emlékünkben az a jelenet a képviselő testületben, midőn életünket és vérünket ajánlottuk (már t. i. a többség) a fogyasztási adóért, hogy az a város kezében maradjon, s hiába volt akkor a figyelmeztetés, hogy a kincstárnak pénz kell s ha megsejti, hogy a város minden áron meg akarja tartani a fogyasztási adót, mesés árat fcg azért kivánni. Süket fülekre találtunk, s mi lett az eredmény, az a furcsa eset, hogy a város saját magára felliczitálta a fogyasztási adót, mert az mindegy akár a város veszi ki bérbe a fogyasztási adót, akár Nagy Péter, azt megfizetni még is csak a városnak kell, mert az a Nagy Péter csak a város lakosságától fogja beszedni a bérösszeget s mentői többet ád a fogyasztási adóért Nagy Péter, miután az adó lábat nem emelheti, annál nagyobb zaklatást fog elkövetni, hogy ha máskép nem, hát büntetés pénzekből préselje ki a bérlet fizetésére szükséges pénzt. S ebből származik a sok panasz, mi ugyan eddig concret panaszt nem hallottunk, a mit ha van, sajnálunk, mert nem haboznánk sikra szállani a város lakosságának érdekeiért, jól megértsük igaz érdekeiért, de tény az, hogy minduntalan felhangzik a panasz, a fogyasztási adóbérlő által elkövetett zaklatások miatt. Ezeket a panaszokat tehát ha igazak és jogosak, orvosolni kell okvetetlenül, ha pedig nem igazak, el kell némulnia azoknak, azon óriási bérösszeg előtt, melyet a város anyagi romlásának veszélye nélkül a város meg nem adhatott s nem marad fenn más, mint sajnálattal emlékezui vissza arra a liczitáczióra, a melylyel a képviselő testület maga-magára verte fel a bérletet, hozzájárulván ehhez még az, hogy a törvényhozás a fogyasztási adókat 50, sőt a serét 100°/o'al felemelte, ami szintén maga után vonta a bérlet némi emelkedését. S a város lakossága epedve gondol vissza azokra az aranyat érő szép napokra mikor még a város kezében volt a fogyasztási adóbérlet s azt hisszük közóbaj, hogy az ismét a város kezébe kerüljön, megmondjuk tehát, mikép lehet ezt elérni: Azt hisszük vitatnunk sem kell azt, hogy az az ár, a melyet a kincstár most kap a fogyasztási adóbérletből, oly óriás magas, a mely egyáltalában nem áll arányban városunk fogyasztási képességével, azt a bérösszeget tehát a bérlő csak úgy teremtheti elő, ha minden törvényes utón egész a kíméletlenségig vitt szigorral, kémkedéssel és fakgatással bajszoltatja fel azokat, kik a legcsekélyebb mérvben is vétenek, a fogyasztási adók tekintetében kibocsátott miniszteri rendeletek és szabályok ellen s jövedékcsonkitást követnek el s az ezekből behajtott pénzbírságokkal emeli és csigázza a bérlő jövedelmét any- nyira, hogy a bérletet fizetni tudja s neveli még a bajt az, hogy a szükségkép alkalmazott óriási személyzet, mely ily rendszer mellett elkerülhetetlen, még magasabbra fokozza a beszedési költséget, a melyet pedig szintén a fogyasztó közönségen vesznek meg. Mi tehát a teendő ? “Egyszerű és világos, nem kell egy fél hajszálnyira sem eltérni a szabályoktól, hogy a fogyasztási adó bérlőnek ne legyen alkalma bárkibe is belekötni s akkor nem kell bírságokat fizetni s ha a fogyasztási adó bérlő nem nyer birság pénzeket, teljes lehetetlen, hogy fizetni legyen képes a jelenlegi bért. És ezt meg lehet tenni, ott van a város polgármestere által ki adott értesítés, melyet mindenki megkaphat a városházán, legyen az mindennapi olvasmány, tessék csak egy évig azt mindenkinek szigorúan megtartani saját jól felfogott érdekében s majd meglássák, a kincstár is és a jelenlegi bérlő is meg fog győződni arról, hogy teljes képtelenség B.- Gryulán oly óriási bért fizetni a fogyasztási adóért s a bérlet vissza fog szállani arra a természetes magasságra, a melyen azután ismét megtarthatja a város s meg fog szűnni ez a természet-ellenes állapot a melyet félszeg intézkedések idéztek elő s a mely városunk lakosságának tetemes megrontásire vezet. Összetartás és szigorú megtartása a szabályoknak az orvosszer, a melylyel a bajon segíteni lehet. Próbáljuk meg tehát ézt s a siker nem fog elmaradni. Békésvármegye közigazgatási bizottságának április hava 16-án és folytatva tartott rendes üléséről. Alispáni előadmányok: Az alispán rendszerinti havi jelentése, melyet lapunk más helyén közlünk, tudomásul vétetett. Alispáni jelentés, mely szerint Fejér László f.-gyarmati községi Írnok részére — a májusi tavaszi közgyűlés tartama alatt — a község jegyző, vizsga letehetésére határidőt tűzött ki — tudói másul vétetik. Körös-Tarcsa községében felállítani engedélyezett gyógyszertár személyes jogának — a 4 pályázó közül kinek leendő adományozása, titkos szavazás utján döntetett el, a moly szerint — a község kívánalmához képest a kérdéses gyógyszer- tárt személyes 9 szavazattal 3 ellenébe Nagy Sándor k.-tarcsai lakos okleveles gyógyszerésznek adományoztatott; mely határozat megerősítés végett felterjesztetik a m. kir. belügyminiszterhez. Harsányi Sándor és társai orosházai lelkészek kérvénye, melyben magukat saját fizetésük és javadalmaik után, — a melyet kizárólag lel- készi hivatalukból kifolyólag élveznek, — kivetett törvényhatósági pótadók fizetésének kötelezettsége alól felmenteni kérik, illetékes intézkedés, illetve elbírálás végett a tekintetes törvényhatósághoz áttétetni rendeltetik. A kir. ügyésznek rendszerinti havi jelentései jelesül: a február havi, mely szerint a felügyelete alatt álló államfogházakban a rablétszám 98 fi és 17 nő volt, és hogy 1110 munkanap után ö frt 80 kr. koresmóny folyt he, — továbbá a márczi'is havi jelentése, mely szerint 120 fi és 13 nö volt a rablétszám, és hogy 1258 munkanap után 16 frt 70 kr. keresmény folyt be, s hogy mindkét hónapban 7—8 közt váltakozott a betegek száma, mindkét jelentés tudomásul vétetett. A megyei tiszti főügyész 8—10 db. elöad- máuya nagyobbára egyeseket érdeklő jogi elbírálás alá tartozó ügyek nyertek elintézést. Tanfelügyelői előadmányok: A leérkezett m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet alapján felbivatik B.-Csaba községe, hogy a csabai nöképző társulat által eddig fenntartott polgári leányiskolát és vagyonát vegye át, 8 ezentúl mint községi jellegű iskolát tartsa fenn és hogy ezekre nézve a szükséges tárgyalásokat haladék nélkül indítsa meg, a mely iskolának tartására különben is, az 1868. évi 38. t. ez. 59. §-a szerint kötelezve van. A kir. államépitészeti hivatal felhivatik, hogy a Puszta-Szent-Tornyán épített uj iskolához vezetendő utat műszakilag állapítsa meg, az erre vonatkozó kisajátítási munkálatok tervezetét, a kisajátítási, a költségek előirányzatát ide mielőbb mutassa be. A gyulai járás főszolgabirája felhivatik, hogy a Dolga István kétegyházi tanitó által Argyelán György ellen emelt panasz elintézésére nézve az 1879. évi 40. t. ez. alapján saját hatáskörében járjon el. Kir. tanfelügyelői jelentés alapján, az Orosháza község határában fennálló 10 zugiskola tanév végével feloszlatására a járás főszolgabirája uta- sittatott, egy alkalommal Orosháza község elöljárósága felhivatott, hogy a tanyai tankötelesek törvénynek megfelelő oktatásáról, illetve azok részére rendszeres iskolák felállításáról, s azokban okleveles tanítók alkalmazásáról gondoskodjék 8 elmulaszthatlan kötelességének ösmerje. Az aradi kereskedelmi és iparkamara által, a békésmegyei iparos tanoncz iskolák szorgalmas tanulói megjutalmazására és szegények felsogélye- zésére átküldött 122 frt 10 krnyi összeg, a bizottság által következőképen osztatott fel: a békési-, csabai-, gyomai-, m.-berényi-, orosházi- és szarvasi iparos iskolák részére 17 — 17 forint, a b.-gyulai iparos iskola részére pedig 20 frt 10 krnyi összeg kiadatni rendeltetik, mely határozatnak foganatosítására a m. pénztári tisztség felhivatott. Kir. adófelügyelői előadmányok: A békésmegyei kir. adófelügyelö rendszerinti havi jelentései, jelesül először a február havi a mely szerint február havában egyenes állami adó czimén 319922 frt 71 kr hadrnentességi adó czi- món 1407 frt 43 kr folyt be, a mely összegekben a múlt évi hason havi bevételeket viszonyitra az egyenes adónál 27832 frt 40'/j-al a badmeutes- sógi adónál pedig 301 frt 97 krral kedvezőbb eredmény mutatkozik,; — másodszor a márczius havi jelentése, a mely szerint egyenes adó czimén 21172 frt 57 kr, — hadrnentességi adó czimén 623 frt 65 kr folyt be, a mely eredményhez, a múlt év hason havi bevételeit viszonyitra az egye- ues adónál 6955 frt 49'/s krral kedvezőtlenebb, a hadrnentességi adónál 72 frt 59 krral kedvezőbb az eredmény — mindkét jelentés tudomásul lett véve. Csabai járás főszolgabirájának jelentése, mely szeriut a kir. adóhivatalnál közvetlenül fizető adózók tartozásának behajtásával f. évi január hava 15-től kezdve Csáuki Jenő hivatalánál alkalmazott közigazgatási gyakornokot bízta meg, tudomásul vétetik. Tárgyaltatik a kir. adófelügyelö előterjesztése, mely szerint Gyula városa adófőkönyveinek vezetése körül fennforgó rendetlenségek megszüntetése czéljából egy, a minisztérium kebeléből Gyulavárosa költségére lekérendő miniszteri számtiszt közbenjötte mellett foganatosítandó vizsgálat inegejtése iránt kér intézkedést tétetni, — mely előterjesztésnek mellőzésével a bizottság ez előterjesztésben jelzett rendetlenségek megvizsgálására a megye alispánját s a kir. adófelügyelőt küldi ki; a bizottság ezen határozata ellen a kirí adófelügyelö nyomban felebbezését bejelentette. A kir. államépitészeti hivatal ügykörébe tartozó előadmányok : Rendszerinti havi jelentése, melynek alapján a megyei utakon az árviz és kitörés okozta rongálások annak idején leendő tüzetes felvételére, valamint ezek helyre&llitása iránti javaslattételre a kir. államépitészeti hivatal ntasitva lett — tudomásul vétetett. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszternek 1888. évi február hó 16-án 3794. szám alatt kelt rendelete alapján, a vármegyei tisztviselők, szolgaszemélyzet, útfelügyelők és nt- kaparók közmunkára való szigorú és sürgős ösz- szeirása elrendeltetik. Gyula, Csaba, Békés, Berény, Gyoma, Orosháza, Kétegyháza és Csorvás községek részéről a kőúthálózat tovább fejlesztése tárgyában beadott javaslat előterjesztéseik, kiadatnak a királyi államépitészeti hivatalnak, a szükséges tervezetek elkészítése s az ezekre vonatkozó törvényjavaslat beterjesztése végett Szarvas község által — a megyei kőúthálózat tovább fejlesztése ügyében beadott 8 feleslegesnek bizonyult kérelem nem teljesíthető, hanem ismételten felhivatott nevezett község, hogy ez irányban — a mait ülésből kiadott iel- hivásra előterjesztését mihamarabb adja be. A tavaszi árviz által megrondált dobozi és gyula-vári nagy hidak házilag és sürgősen foganatosítandó helyreállítása elrendeltetik, melynek végrehajtásával a kir. államépitészeti hivatal bízatott meg. A közmunka- és közlekedési m. kir. miniszteri rendelet folytán az idei közmunka előirányzat szokott módon való elkészítése elrendeltetett. Mezö-Berény és Vésztő községek az iránti kérelme, hogy a mező-berény-vésztői ut a megyei utak közé felvétetnék, illetékes tárgyalás végett a törvényhatósági közgyűléshez áttétetni rendeltetik. Mező-Berény községe 1886. évi m. köz- munkaváltsági hátralékának behajtására kitűzött batáridő — a járási főszolgabírói jelentés alapján — újabban május hó 20-ig megbosszabbit- tatik. A K,-Ladáuy község alatti megyei ut kijavítása ügyében a vizsgálat megejtésére a kir. államépitészeti hivatal felhivatott. Szegha'om községétől a foki hid felé vezető megyei utón levő áteresz helyreállítása és a vizsgálat inegejtése ügyében, valamint a csaba- békési megyei ut kijavítása és a hullámverés elleni védekezés ügyében a kir. államépitészeti hivatal megbizatott. Orosháza községe azon kérelmének, bogy a szarvasi megyei útnak a községben levő rész javítás és domborítás által jó karba hozassék, mivel ezen utczát a község a maga részéről is rendezni óhajtaná — hely adatik j ugyancsak Orosháza község az iránti kérelme, bogy a kőút az 1888-ik óv vagy legkésőbb az 1889-ik évben leendő folytatólagos kiépítését kéri, kiadatik az államépitészeti hivatalnak. Békési járás főszolgabirájának az 1886. és 1887. évi Békés községi m. közműn kávái tsági hátraléknak behajtása körüli eljárására vonatkozó, illetve a törlést és részben természetben leszól- gáltatást kérő jelentése tudomásul nem vehető, hanem utasittatik a járás főszolgabirája, bogy a fent emlitett m. közmunkaváltsági hátralékok szigorú behajtása iránt intézkedjék, és hogy intézkedése eredményéről május hó 6 ig ide jelentést tegyen. A kir. államépitészeti hivatal által készített s bemutatott 1888-ik évi m. közmunkaváltsági előirányzat felterjesztetett a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszterhez. Békés városa azon kérelme, hogy a békési kőut a békési nagyhidig és a vasúti indóháztói
