Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-04-22 / 17. szám
az örházig építtetnék ki, érdemlegesen mii addig nem tárgyalható, míg az 1761.—88, 1 számú felhívásra véleményes jelentése be n érkezik; — addig is kiadatott az államépitész hivatalnak. Lux Gyula b.-gyulai lakos mérnöknek 1 adványa, mely szerint a megyei utak gép ál leendő fenntartásának elvállalására nézve t< ajánlatot, tanulmányozás és tüzetes javaslatté végett a kir. államépitészeti hivatalnak kiadató Ezzel az ülés, melyen mindvégig a meg főispánja elnökölt, másnap, azaz 17-én délután órakor ért véget. Alíspáni jelentés a közigazgatási bizottság április havi ülésére. Méltóságos Főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság: A közigazgatási ágak múlt márczius ha’ állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet a 1876. évi VI. t ez. 15. §-ához képest tiszteiéit« a kővetkezőkben terjesztem elő: I. Közegészségügy. Az emberi ragályos és járványos beteg ségek a vármegye egyes községeiben még min dig veszélyeztetik, a közegészségügyet s főleg ! hólyagos himlő betegség az, a mely aggodalma keltőleg már több mint egy éve jelentkezik i vármegye területén, g a melyet — daczára a; alkalmazott óvintézkedéseknek — megszüntetn mind ez ideig nem lehetett; ezen ragályos be tegség a múlt hó lefolyása alatt B.- Gyulán, Két egyházán, B.-Csabán, M.-Berényben és Vésztői jelentkezett, a megbetegedültekből 2 meggyó gyűlt, 8 meghalt és 15 gyógykezelés alatt maradt A roncsoló toroklobnak szórványos esetei Dobozon, Gyulán és Gyomán mutatkoztak ; — a vörheny Gyulán, Gyomán és Szarvason és a kanyaró Sámsonban veszélyeztették a közegészségügyet. B.-Gyula város közegészségügyi viszonyai és szolgálata iránt több alkalommal nyilvánult aggályos felszólamlások s azok elleneben hir- lapilag is ismételten folytatott támadások miatt az általam elrendelt vizsgálat után meggyőződvén, hogy B.-Gyulán megnyugtatónak egyátalján nem mondható, közegészségügyi viszonyok ja válása akkor lesz várható s a közegészségig szolgálat akkor lesz teljesen megfelelő, ha egy újabb tiszti orvosi állásnak rendszeresítése tár gyában a város képviselőtestülete által hozott a vármegye bizottsága által is helybenhagyott határozata mielőbb foganatosíttatni fog; — Gyula város polgármesterét ezen határozat értelmében leendő érdemleges eljárásra utasítottam. Az állatok között nagyobb kiterjedésű jár ványos betegségek nem észleltettek, — merült ugyan fel B.-Csabán a takonykórnak 3 és End rodön 1 esete, s ez utóbbi helyen a foganato sitott lóosztályozás alkalmával 11 db. rüh-kór ban szenvedő ló is találtatott, a gyorsan é erélyesen alkalmazott orvos-rendőri eljárás azon ban a kórok tova terjedésének elejét vette. ■ II« Közbiztonság. A személybiztonság ellen elkövetett bűn tények a következők : Dobozon Fekete János és fia János, oda való lakosok egy lakodalmi menet alkalmával Kárnyáczky Ferencz községi esküdten súlyos testi sértéseket ejtettek. Tót-Komlós községhez közel, az u. n. ko páncsi árok pariján a múlt hó 18-án egy cse csemö fiú gyermek hulla találtatott, a gyermeket kitevő bűnös kilétét felfedezni eddig nem si került. A vagyonbiztonság nehány apróbb tolvaj lást kivéve, felemlithetőbb esetben nem támad- tatott „meg. Öngyilkosságot követtek el : B.-Gyulán a múlt hó 28-án Krieger György elzüllött életű iszákos s nejétől elváltán élő nap számos, ki is borotvával nyakát elmetszette. Orosházán Kallós György 47 éves oros házai lakos, ki is állítólag hosszas betegsége miatt magát agyonlőtte. Véletlen halál áldozata lehetett özvegy Goldstein Rozália orosházai lakosnő, kinek holt testét a múlt hó 5-én az orosházai indulóház mellett lévő árokban találták meg. A holttest felbonczoltatván, rajta a külerőszak nyomai félj találhatók nem voltak. III. Utak. Hidak. Védtöltések. A vármegyei utak közzül a csaba-dobozi jsaba-békési, békés-mezőberényi, mezö-berényl rörös-tarcsai és szeghalom-vésztői utak, a melyek! íz árviz által legnagyobb részben a mai napig s elborítva vannak, teljesen járhatlanok. A többi utak az utkaparók folyton«!? mun-1 rálkodása mellett jó állapotban vannak. A múlt hó első felében beállott jégzajffl olybán a gyula-várii és békési hidak kisebb sé üléseket szenvedtek és a békési hidnál alkal nazott jégtörők közzül egy le is töretett, mig illenben az alig egy éve fennálló dobozi hídnak . jobb parti harmadik járma elsodortatott, miiek folytán e hídon való közlekedés a múlt hó 2-ik napjától kezdve az egész hó folyamán szü- ietelt. A csaba békési utón lévő úgynevezett Cse- esnye-hid Békés községet végelpusztulással fe- yegető árviz elleni védekezés czéljából eltö- íetvéu, a reá hordott nagy terhek súlya alatt jljesen tönkre ment. A védtöltések közzül főleg az alsó Fehér- 'örös ármentesitő- és belviz-levezető-őblözetnek dobozi hídtól Békés községéig terjedő töltés onala nyújt szomorú s aggasztó képet, elte- intve attól, hogy e töltés vonalnak az ugyneve- itt marói részén a Kettős-Körös eddig még ;m tapasztalt magasságra emelkedett vize által ít, összesen 160 meter kiterjedésű szakadás t 1 t 1 b u u c c u n t; k k á r n H idéztetett elő, e töltésrésznek főleg belső ol b Mett a kiömlött árvizek által erősen támadv laggasztólag megrongálva. — E rongált tölt helyreállítása a legégetőbben szükséges, i egy, esetleg bekövetkezhető újabb vizán |niellett e töltések fennmaradásához igen > |kétség férne. A jelen viszonyok mellett, m ti a töltések belső oldala még mindig az ár Jáltal támadtatik, e helyreállítás nem lehetsé .lg így e tekintetben tehető intézkedéseim ezé 111vezetők ez ideig nem lettek volna, mihel H azonban az áradat leapadása a töltések erői ejsét megengedi, a saját hatáskörömből kifolyó gjaz öblözetet e töltések kiépítésére teljes er |lyel felhivandom. Jelenthetem különben, h [az alsó-fehér-körösi öblözet a megrongált p (töltések külső oldalának deszkával való bevó jsén kellő erővel dolgozik. A Kettős-Körös csatornának a Szanazu] [Békés felé húzódó jobb parti védtöltése is t [helyen rongálásnak volt kitéve, sőt e töl [vonalon egy pár csuszamlás is merült fel, az [ban e csuszamlások a hosszufoki ármentes [társulat által sürgősen helyrehozattak s vés jlyes jellegüket elvesztették. A múlt hóban tapasztalható magas vizái [sok a Berettyó és Sebes-Körös partjain is id |tek elő szakadásokat, e szakadások azonl [betöltetvén, a partok ez idő szerint eléggé [állapotban vannak. IV. Elemi csapások. Azon aggodalmak, a melyek a f. év te tapasztalt nagymérvű hóeséseknek s a foly szokatlanul vastag jégkérgének láttára Kői vasúti községeink és azok határának biztonsd iránt lépten-nyomon tapasztalhatók voltak, melyeknek jelentéseimben is többször kifejezi adtam s a melyek engem már az év első hóna jaiban a hidak fenntartása s a községi körgát erősítése iránti rendeletek kiadására vezette fájdalom, nemcsak hogy helyén valók és in okoltak voltak, de a tapasztalat szerint nagyo mérvű s szomorúbb lett az árvizek által élőid zett pusztulás, mint azt előre elképzelheti volna. A múlt hó 12-én reggeli órákban érkezi íz első jelentés a Fehér- és Fekete-Körösi nagyobb mérvű áradásáról s a jég megindulás ról. E jelentés vétele után ezen körülményr ;ávollétemben törvényes helyettesem által írdeklett járási főszolgabirák azonnal táviratil« írtesittettek s egyszersmind az óvintézkedés« negtételére utasittattak. E rendelkezés kiadásával majdnem eg; d eül eg érkezett azon hir, hogy a Kettős-Körö isatorna balpartja a jelzett napnak délelől íróiban a dobozi hid és Békés község között i igynevezett marói részen két helyen kiszakad 3 hir valódiságáról meggyőződvén, helyettese zonnal Gerla-Postelek községbe, onnan Béki en át a szakadáshoz utazott, s a helyzetin lépest megtehető intézkedések végrehajtása irái yomban szóval is rendelkezett. A Kettős-Körösnek a szakadások alatt lej lább egy mértlöldnyi távolságban s részben ovádi kanyar, majd a békési nagy hid s végi különösen az úgynevezett vashalmi kanyarní jnntartott jégtömeg által felduzzasztott viz íintegy 4 meter eséssel s igy elképzelhetőle riási erővel s oly tömegben ömlött be az árte iiletre, hogy az árviz még a kiszakadás napjá lékés községnek úgynevezett inalomvégesi kői átjához és a Békésről Gyula felé vezető feltől itt vármegyei ut lábához ért, e helyeket roha losan emelkedve támadta meg; s ugyaneze ap esti óráiban a Gerláról Békés felé vezet legyei ut egy részét is áthágta. Az áradat mily irányban való haladásána a bekövetkezhető veszélyeknek a lehetőséghe épest lett mérlegelése után a múlt hó 13-á agyis a szakadást követő napon az alsó-fehér örösi öblözet elnöksége a szakadásoknak min en emberi erővel leendő elfogására hivatott fS gyszersmind a csabai járás főszolgabirája a lőviz-csatorna Gerla-Postelek mellett elvonul olt medrén lévő védtöltések megvizsgálására özerővel való védésére utasittatott. Ezen intézkedések lehető végrehajtásába] ellő biztosíték mutatkozott az iránt, hogy ; iömlő áradat azon földterületen, a melyet eg íszről a Kettős- és Fehér-Körös csatornák bal irtja, Békés községnek déli és nyugati részéi vő védvonala, az Élőviz-csatornának a gerla Dsteieki határban elvonuló holt medre és Gyűli iros északi részén lévő úgynevezett Csikos-éi ídpart határolnak, óriási károsodásokat okozó g bár, de fenntartható lesz. E remény azonban csalékony volt, mer ig egy részről a Kettös-Körös balparti szaka ísait a víz magas esése és ereje, a folytoi rtó áradás, de meg a kéznél lévő és e vidé eken sürgősen található eszközök és anyagsze k kezdetlegessége miatt elfogni nem lehetett ásrészről a szakadásokon kiömlő óriási viz meg a belterületen oly rohamosan emelkedett >gy Gerla-Postelek községnek mintegy 10 ki meter hosszúságú körgátját már a szakadási •vető nap reggelén több helyen áthágva t jyanazon napon a b.-gyulai határban léve lynevezett szeregyházi dűlőket elöntve, s a íkoséri védpartot megtámadva, az Élővizatorna holt medrének jobb partjáig jutott 6 ;y azt, mint ugyanezen csatorna balpartját a ult hó 14-én meghátalva, B.-Csaba község ha- rában lévő úgynevezett nagy réten és a csabai izlegelőn át akadálytalanul haladt B.-Csaba zségnek teljesen védtelen belterülete felé. B.-Csaba község teljes erővel s megfeszi- tt munkával igyekezett ugyan az áradat ellen vásártéren át mintegy 2 kilometer hosszúságii rögtönözve készült körgáttal védekezni az adat azonban e védművel sem volt fenntart- tó s az a községnek úgynevezett Bogárhát rü belterületén át a községen átvonuló Élő- !-Csatorna jobb partjáig hatolt, — útjában eltolva s összedöntve lakóházakat, s azok allék épületeit. ilal Az áradat az Élőviz-Csatorna jobb partj és is áthágván, az Élőviz-Csatorna vizét oly mi ekjgasságra duzzasztotta, hogy B.-Csaba közs« ert|csak is rögtönözve készült nyulgátakkal volt ki lásjpes belterületét az elpusztulástól ideiglenesen ok|főleg azon körülménynél fogva megmenteni, - ön [hogy a múlt hó 19-én dühöndő dél-nyugati sz lat által felkorbácsolt hullámok az Élőviz-Csatorr balpartját a csaba-békési határnál átszakitván [ oz|árviz óriási tömegben ömlött a csabai határba 58t|lévő úgynevezett kis réti földekre s támadl ;é-[meg B.-Csaba községnek szintén védtelenül lév északi részét, y | A több oldalról szorongatott város a nei =yI várt ujabbi megtámadtatás ellen szintén rögte d-|nözve készült s mintegy 2 kilóméternyi gátit volt képes magát megvédelmezni. Az Élővíz csatorna balparti szakadásán ki ól [ömlő árviz egyrészt Doboz-Megyeren át a m. kii )b[államvasutak szolnok-aradi vonalát támadta me s azon B.-Csaba és Mező-Berény község közöl mintegy 3 kilóméternyi hosszban áthatolva i Békés és mező-berényi határokban lévő ugyne Mzett földvári, kondorosi és kamuti dűlőkön tér Ijedt el egészen a kamuti magaslatokig, a melyei í-le részben véglegesen utják állottak, más részt s !-[ borostyám düllők elárasztása után Békés község ‘nek ez irányban fekvő körgátját és a békés-föld oivári vasúti vonal majdnem két napig állott ellet az áradatnak, ekkor azonban az által meghágat- ván az árviz az úgynevezett hidas háton és Be- lenezéresen át feltartózhatlanul nyomult Mező- n[Berény és Körös-Tarcsa községek irányában. É községek bekövetkezett veszélyes helyzetükről előlegesen értesítve és egyszersmind a védelemre felhiva lévén, mig Mező-Berény közelsége már régebben készen lévő körgátjának ja- vitásán fáradozott, addig a körgáttal még nem biró Körös-Tarcsa község segélyezve a Tisza- maros-körösi ármentesitő társulat által, Mező- Berény körgátjából kiindulva a Kettős-Körösnek ■ közvetlen a község felett lévő balparti részéig Mkeresztgátat létesített, s ezen 4 nap leforgása [elkészült keresztgát, nem különben Mező-Berény "[község körgátja a múlt hó 23-án oda érkezett árvizeit teljesen fenntartotta. Ezekben igyekeztem rövid vonásokban vá zolni a múlt hó 12-én a Kettős-Körös csatorna Jbalparti szakadásain kiömlött áradat terjedéséinek irányát s az áradat szokatlan magasságát, ;|s jelezni azon veszélyt, amelyben Békés, Gerla- 'Postelek, B.-Csaba, B.-Gyula, M.-Berény és Körös-Tarcsa községek jutottak. E községek árvédelmére és pedig B.-Csa- bára vármegyei főispán ur ő Méltósága, B,-Gyu- IIára, Mező-Berénybe és Körös-Tarcsára Terényi Lajos vármegyei h. főjegyző s Békésre Maiina Gyula műszaki tanácsos neveztetvén ki a nagy- méltóságu közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter ur által a vízjogi törvény 153-ik §-a értelmében miniszteri biztosokul, s igy a véde-| kezés teljesen önállólag lévén általuk vezetve, a| védekezés egyes részleteiről kimerítő jelentést a| tek. bizottság elé nem terjeszthetek. Személyesen győződtem meg azonban azon| óriási küzdelemről, a melyet tűzhelyei megvé-| dése körül főleg B.-Csaba és Békés községek-1 nek kifejteni kellett s mely küzdelem sikere e| I két város közönségének teljes erejét s e mellett B.-Csabán mintegy 800 sorhadbeli katonának,| egy század utásznak s nehány száz idegen mun-| kasnak, Békésen pedig szintén egy század utász-1 nak s pár száz idegen munkásnak megfeszített! igyekezetét vonta maga után. Az árviz által elöntött területekről, nem-| Ikülönben az összedőlt épületekről adatok- hiá-1 nyában pontos előterjesztést ez idő szerint nem| tehetek, e czélból szükségesnek vélném a járási | főszolgabirák és B.-Gyula város polgármesteré-1 |nek kellő utasítását. Nem mulaszthatom el, hogy e helyen a| [kiküldött miniszteri biztos urak tevékenységéről) meg ne emlékezzem, s főleg a legnagyobb kö-| szonettel ne adózzak a vármegye tiszteletre) méltó főispánjának, a kinek ösmert erélye, fá-| radságot nem ösmerő czélra vezető tevékenysége,! de e mellett tapintatos s emberbaráti modora s bánásmódja legfőbb tényezője volt vármegyénk| legnépesebb s egyik legvirágzóbb községének,| B.-Csabának a végpusztulástól lett megmentései érdekében. Teljes elösmerésemet kell nyilvánítanom a| gyulai, csabai, békési, gyomai és szarvasi járá I sok főszolgabirái. nemkülönben a főszolgabíró | minőségben M.-Berénybe kiküldött Oláh György)* vármegyei tiszti főügyész s hason minőségben a 1 szeghalmi járásba s Körös-Tarcsa községbe ki-11 küldött ChrÍ8zto Miklós vármegyei árvaszéki| jegyző irányában is, a kik teljes odaadással s 1 buzgalommal feleltek meg a nehéz viszonyoké között kötelességeiknek. [« Az árviz a szeghalmi járást sem kímélten meg, — ugyanis a Sebes Körös jobbpartja a mult| hó 12-én a reggeli órákban komádi biharmegyei | község közelében 40 méternyi hosszban, a Be- , rettyó pedig márczius hava 13-án és pedig a|j jobbparton a vármegyénkben lévő úgynevezett), Varga zugnál, a balparton pedig biharvármegyei|, Osökmő község határában átszakadván Szeghalom j és Füzes-Gyarmat községek határának egyrészét); i kitóduló árviz elöntötte, s a nagyobb veszede-) ( lem csak is ez okból volt elkerülhető, mert e , szakadásokat ideje koráin befogni sikerült. A Hármas-Körös vize Szarvas községben isijg íz eddig elért legmagasabb vízálláson felül emel-)] cedett, — a Tisza- körös- marosi ármentesitő|| ársulat a védpartok felemelésén mig a községi, akossága a főszolgabíró erélyes vezetése alatt a|j gi körgát erősítésén munkálkodtak. Az ujab-L jan vett jelentések szerint a nagyobb veszély itt)* sikerülhető lesz. I C Meg kell még emlékeznem azon veszélyek-m ’ől is, a melyek vármegyénket s főleg a vármegye) izeghalmi, gyomai és szarvasi járásait a Tisza)r Dadánál és Tisza-Beönél a Tisza vize kiömlése | h Utal fenyegetik, — ha mely árviz veszély ellenjs x kellő védekezések Bertalan Lajos műszaki ta-ll 1 í i 5 .tlnácsos miniszteri biztossága alatt legnagyobb (részt pénzes erő alkalmazásával folyamatban g| vannak. A dadai viz ez idő szerint Karczagnál te- 8írül el, — a Tisza-Beöi szakadás vize pedig Kis-Ujszálláson át Turkeve felé húzódik. Reményem van, hogyha ezen áradat határunkig elis ér, a létesített védmüvek segélyével itt könnyen fentartható lesz. Végül tisztelettel jelentem, hogy a Kettős- Körös balpartjának marói szakadásai már teljesen befogva vannak s hogy a kiömlött áradat Békés felett az úgynevezett Dán foknál 15 méternyi és Körös-Tarcsa felett 20 méternyi fenék szélességgel létesített nyílásokon át a múlt hó 31-ike óta folyik vissza a mederbe, — s hogy ennek folytán az árvizén nagyobb mérvű apadások észlelhetők. Az árvizek ily megdöbbentő pusztításai mellett a múlt hó 29-én dühöngő óriási orkán alkalmával a vármegye két virágzó községét B.- Csabát és Mező-Berényt a tüzek pusztították, a jelzett napon ugyanis B.-Csabán 19 ház összesen 19,995 frt. értékben s Mező-Berény községben 31 ház összesen 18,212 frt. 75 kr értékben lett a lángok martalékává. A B.-Csabán leégett épületek közül csak 9, a Mező Berényben leégett épületek közül pedig csak 18 volt biztosítva. Az ezen rovat alatt feltárt elemi csapások vármegyénk közönségéuek azon részére, a kik azok által sújtva vannak nagy részben szomorú jövendőt s megélhetésükre nézve nehéz időket eredményeztek; ez indókból a könyöradományok gyűjtése iránt, úgy e vármegye területén intézkedni fogok, mint azok országosan leendő elrendelését a kormánynál is kérelmezendem. V. Vegyesek. A vármegyei pénztárak véletlen vizsgálata általam a múlt hóban is megejtetvén, a pénzkezelés rendben s a pénz készlet meglevőnek találtatott. Nem hagyhatom említés nélkül, hogy a Békés községben elhelyezett huszár század a múlt hó 19-én Békés község veszélyeztetett helyzetének láttára a községből bejelentés nélkül Orosházára elvonult s Békésre a múlt hó végéig még vissza nem tért. — E huszár század elhelyezése az illető hadtest parancsnoksággal folytatott tárgyalások alapján általam az 1889. évre is biztosíttatott, sőt a mennyiben a vármegye közönségé Békés községet három évi tartózkodási helyül tűzte ki s a lakbér szerződések is 3 évre köttettek, a parancsnokság előtt már most kifejezést adtam azon kívánságomnak s annak idején ízt érvényre is emelendem, hogy a jelzett huszár izázad az 1890.év szeptember hava 1-eig Békéién állomásozzék. B.-Gyulán, 1888. ápril 15-én. Jancsovics Pál, alispán. Békésmegye közigazgatása 1887. év II-odik felében. (Vége.) VI« A m. kir. honvédelmi minisztérium ügykörében. A VI. mintájú kimutatás azon adatokat tar- almazza, melyek a védkötelesek számára adott lősülési engedélyek, az elbocsájtási esetek és a édkötelezettség tekintetében a védtörvéuyi uta- itás 42. §-ának 1. pontjához képes megengedett igyéb kedvezményekben részesültek számát tünetik fel. A vármegye területén ez idő szerint B.-Csatán a cs. és kir. 101. számú gyalogezred egy lászlóálja, B.-Gyulán a m. kir. II. honvéd gyalog éldandár parancsnokság, két zászlóálj gyalogságul és 2 század huszársággal és Békésen a cs. s ír. 14 számú huszárezred egy százada vannak lhelyezve. A népfelkelői intézmény életbe léptetése foly- án a katonai ielszerelvények a népfelkelők fel- zerelvényeivel is kiegészitettvén, s ekként B.- )sabán a katonaság hadszerkészleteinek elhelye- ése végett a vármegye által megvett épület szűkök bizonyulván, — a vármegyének egy ujjabb a megszaporodott felszerelvények elhelyezésére lkalmas épület megszerzéséről kellett gondos- odni. Ily alkalmas épület a már meglevő had- zerkészlet raktár szomszédságában találtatott is, az a vármegye által 4500 forint vétől árban meg i vásároltatott. Tisztelettel jelenthetjük végül, hogy az 1888 fősorozási előmunkálatok foganatosítása iránt megkívánt intézkedések szokottan megtétettek. 'II. A földmivelés-, ipar- és kereskedelem- gyi m. kir. minisztérium ügykörét illetőleg. Az 1887. évi aratás eredménye vármegyénkén olyan kedvező volt, minő évtizedek óta elő em fordult s az 1865. és 1868 évi bő terméseket felülmúlta. Különösen áll ez a nyári főtermé- yek u. m. a búza, árpa és zabra nézve. A föld« livelési minisztérium statistikai osztálya által a evetett területre nézve a községektől, a termést letőleg pedig az állandó gazdasági tudósítóktól eszerzett adatok alapjáu közzétett statistikai ki- lutatás szerint vármegyénk 1887. évi aratási ered- lénye a következő volt, u. in. őszi és tavasz- za\ 183,880 katastralis holdon termett átlag D78 gjával 1.982,475 g.; — őszi és tavaszi rozs: svetett 4135 kát. holdon átlag 12BB gjával tereit 51,917 g.; — őszi és tavaszi árpa: bevetett 5,236 katasz. holdon termett átlag 845 gjával 36,884. g. j — zab: bevetett 28,183. kát. holdon tlag 730 gjával termett 205,815 g.; — repeze: 367. kát. holdon átlag 520 gjával termett 15, 28 g. A statistikai osztály az egyes megyékben |rári terményekkel bevetett és leáratott terület atastralis holdjának bruttó jövedelmét a fentebbi latok alapján kiszámítván és összehasnnlitó táblaiban közzé tevén ezen kimutatásban Sopron
