Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-01 / 14. szám

Husvét. A lélek magába száll, leteszi egy perezre az elcsüggedés terhét, a szív elfelejti ke­sergő bánatát s az ajk nem nyílik jajra, panasz­ra. A jelen sötét képei, komor alakjai láthatatla­nokká lesznek a jövő reményének vakító dicsfé­nyében. A föld porába tiprott kétségbeesés, a gazság sorában fuldokló becsület, a szemétől megfosztott igazság és a feslettség által meghur- czolt erkölcs: áhitattali szent zsolozsmában emel­kednek az Egek urához ezen a szent napon, ame­lyen az embertől született Isten fia, kilépett a szikla-sírból s legyőzte a halált, bogy az üldözött, agyon gyötört jó még a sir éjjelében se veszítse el azt a hitét, hogy: nem gyözedelmeskedhetik rajta a rósz. Áhitattal száll fölt az ének: „Föl­támadott, halleluja !* A nagyheti szertartásokat ama sorrend­ben tartották a róm kath. főtemplomban, amint azokat lapunk múlt heti számában jeleztük. Nagy­pénteken a szent mise 9 órakor vette kezdetét. Lectió végén a kar a passiót adta elő, az egyes szóló szerepeket Diósi Lajos, Ventilla György, Plank Alajos, Székely Lajos, Lioska János, Ran- nik Kornél, és a kis Sziber Lajos énekelték, A szent beszédet Szentkirályi Zoltán segédlel­kész tartotta, újólag tanúságot adva hitszónoki hi- vatottságáról. A templom a nagy hét alatt minden napon tömegesen látogatva volt és különösen zsú­folásig telve nagy pénteken és szombaton. A feltá­madási szertartásra, mely este 7 órakor volt meg­tartandó, az idő nem mutatkozott kedvezőnek. A husvét ünnep — mint már évek óta megszokjuk — az idén is legkisebb társadalmi mozgalom nélkül vonul el fölöttünk. Sajnálattal jeleztük eme körülményt több ízben, de még na- yobb sajnálkozással regisztráljuk ez alkalommal, mert egy esetleges mozgalomnak, eltekintve at­tól, hogy némi pezsgést kölcsönöz egyhangú tár­sadalmi életünknek, amennyiben jótékony czéllal lett volna egybekapcsolva, a vármegye több köz­égét sújtó árviz és tűz okozta elemi csapások keltette nyomor némi enyhítésének humánus fel­adata juthatott volna osztályrészéül. — De miért bocsátkozzunk rekriminácziókba ? amikor tudjuk, hogy bárminő ilyen társadalmi mozgalomra hiány- k nálunk a kezdeményező kéz, de hiányzik megfelelő alkalom, nevezetesen megfelelő helyi­ség is, és fájdalom, ez mindaddig igy lesz, mig egy korszerű szálloda nem áll rendelkezésünkre, ely első sorban volna hivatva társadalmi lethar- giánk orvoslására. Ünnepi legátusok. A debreczeni főiskola növendékei közül az evangyéliumi szentigéknek hirdetése végett Gyulára Bátort Gábor 3-ad éves hittanhallgatót, Békésre Karácsony Imrét, Sarkadra Simon Mihályt, Gyomára Nagy Lajost küldte ki. A közigazgatási bizottság ápril havi rendes ülését folyó hó 9-én fogja megtartani. A gyulai kastély — mely már idestova egy évtized óta teljesen lakatlanul áll — néhány bét óta alapos renováláson esik keresztül. A ta­vasz folyamán uj élet nyilik benne, amennyiben tudvalevőleg A 1 m á s y Dénes gróf szeretőire méltó leendő kedves nejével, Károlyi Ella grófnővel fog belé költözni. Mint értesülünk, ama gondolatot, hogy Váriba építsenek uj kas­télyt, feladta a nemes grófi család. Az Élöviz-csatorna társulat folyó hó 10-én álasztmányi s közgyűlést fog tartani, melyen folyó gyeken kívül a zsilipkezelési szabályzat újból fog tárgyaltatni. Törvényszéki orvos. Az igazságügyminisz- ter a gyulai kir. törvényszéknél előforduló orvosi hivatalos teendők teljesítésével dr. Z ö 1 d y Já­nos gyakorló orvost bizta meg. A nagycsütörtöki óriási orkán alkalmával árosunk két ízben volt a végenyészet borzalmas veszélyének kitéve. Két háznál volt kéménytüz, de szerencsére gyorsan észrevették és elfojtották. A rendőrkapitány, ki előző napon dobszóval figyel- eztette a lakosságot az úgynevezett kapitányviz­ek készletben tartására, a ramt kiderült gondatlan­ágból keletkezett két tüzkisérlet benyomása alatt mételten felhívta a polgárokat, bogy kéményei­ket tisztán tartsák és hogy legéberebben őrköd­nek, nehogy a szélviharos időben tűz keletkez- ék, mely a város végpusztulását vonhatná maga után. Pályázat tolmácsi állásokra. A. gyulai kir. törvényszék f. hó 25-én tartott teljes tanács­lésében egy tót és egy román állandó hites tol­mácsi állomást rendszeresítvén, a kir. törvényszék elnöke az említett állomásokra pályázatot hirdet, felhiván mindazokat, kik a fentirt állomások egyikét vagy másikát elnyerni óhajtják, hogy okmányaikkal felszerelt pályázati kérvényüket hozzá f. hó 15-éig adják be. A múlt hét időjárása amily kellemetlen és veszélyes volt árviz elleni védekezési s tűzvészt szempontból, ép oly arányban mondható kedvező­nek ama földtulajdonosokra nézve, akik elég sze­rencsések voltak az ár- és belvizek csapásától megóva maradni. A hó tökéletes eltűntével öröm­mel tapasztalható, hogy a vetések jól teleltek ki, hogy a tömérdek hó nem tett kárt. Az idő szá­raz lévén, a mezei munkához serényen hozzáfog­tak, szántanak s vetik a tavasziakat. A gyümölcs­fák szépen rügyeznek, a virágbimbók száma tel­jesen kielégítő. 4 Hirdetmény. ä I • I Gyula város közönsége a regalejog( ulegy negyed millió forintot méghaladó öss j [szegért megvásárolván, hogy az e czélr ’I kölcsön vett összeg minden időben biztc ^Isan törleszthető, de másfelől, hogy a re . gale jövedelem fokozható legyen : a váró ^(közönségének érdeke megköveteli, de meg * (követeli a tetemes évi haszonbért adó re Igalebérlő érdeke is, hogy az italmérési jo, (mindennemű csonkításoktól megvédessél i| Az italmérési jog a törvény és az en Inek alapján kibocsátott miniszteri rende .(letek által szigorúan védelmeztetik, és a .[ez ellen vétők italaik elkobzása, esetlej [pénzbírsággal is bűntetteinek; minthog; (azonban, a kibocsátott miniszteri rendele [tekről nem mindenki bir teljes tájékozott [sággal, nehogy valaki akaratlanul is regale (jog csonkítást kövessen el, az ide vonat (kozó törvényt, és miniszteri rendeleteke (főbb tételeiben a következőkben kivánon (ismertetni: 1- ször. A bornak, pálinkának, s min (dennemű szeszes italoknak eladása csakis kötött edéuyben és 50 liternél nem keve jsebb mennyiségben van megengedve; és (pedig csakis egy hordóban adható el; to­pábbá magán embernek nem szabad a megvásárolt 50 liternyi bort, pálinkát, s egyéb szeszes italt egy vagy többed ma gával oly módon megvásárolni, hogy a? osztozkodók az első vevőnek a nekik ju­tott folyadékért járó vételár hányadot meg térítsék. 2- szor. Bort, pálinkát s egyéb italokat [behozni, csakis 50 liternyi vagy ennél na­gyobb mennyiségben szabad, s hasonlólag tilos, az előbbeni pont alatt emlitett mó­dom osztozkodás. 3- szor. Bortermelők saját termésű bo­raikat rendesen dugaszolt és saját pecséte- ikkel, vagy ólomlemezzel ellátott üvegek­ben, csakis az ez érdemben fennálló me­gyei szabályrendelet értelmében árusít­hatják. 4- szer. A bejegyzett czégü fűszer-, anyag- és vegyes-kereskedők, fel vannak jogosítva, édesített alkohol tartalmú italo­kat, mint rum, likeur, rozsolis és szerémi szilva-pálinkát lepecsételt vagy ólomlemez­zel ellátott üvegekben árulni, ezen italok közzé azonban a borovicska és kognac nem tartoznak; hasonlólag jogosítottak ugyancsak a fentebbi módon honi csemege- és külföldi borokat, valamint külföldi se­reket is árusítani. 5- ször. Czukrászok és kávésok vendé­geiknek likeurt, rozsolist és rumot poha­ranként kiszolgáltathatnak, bárminemű sze­szes italnak más módon való elárusitására uem jogositottak. 6- szor. Pálinkát főzni — kinek üstje van — a kincstári illeték lefizetése mellett saját szükségletére, saját anyagából min­denkinek szabad; tilos azonban czefrét, törkölyt, vagy egyéb anyagot pálinkáért kicserélni, vagy pálinkát fizetés helyett ki­szolgáltatni; mások részére, más anyagá­ból a pálinkafőzés csak azon esetben van megengedve, ha a főzött anyagból, a főze­tnek is, valamint kifőzőnek is legalább 50—50 liternyi pálinka jut. Gyula, 1888. márcz. 30-án. Dolbay János, polgármester. Hírek. Lapunk tisztelt olvasóinak boldog ünneplést kivonunk. Lapuuk mai számát mindazon tisztelt olvasóinknak megküldjük, akiknek előfizetése múlt hó végével lejárt, kérve az előfuetéaok e hét folyamán leendő szives megújítását, miután következő számunkat csak az előfizetéseiket meg- ujitóknak fogjuk megküldeni. — A „Békés“ pro­gram mja változatlanul a régi s mi is változatla­nul ragaszkodunk hozzá. „Békés vármegye s abban Gyula városa közigazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, őszintén, be- ssületesen, részrehajlás és legkisebb személyes­kedés nélkül“ ezt a jelszót irtuk fel zászlónkra, azalatt a jelszó alatt küzdöttünk eddig, ez alatt a jelszó alatt fogunk ezután is küzdeni. De hogy a magunk elé tűzött feladatot megoldhas­suk, hogy czélunkat elérhessük, szükségünk van a megyei középosztály támogatására, miért is tisztelettel kérjük lapunk minden barátját, hogy a „Békés“ számára ösmerősei köréből minél nagyobb számban szíveskedjenek előfizetőket to- borzani. A „Békés° előfizetési dija az ápril- juniusi évnegyedre 1 frt 25 kr, ápril-deczem- berre 3 frt 75 kr, mely összeg „Békés kiadó- hivatalának - Gyulán“ czím alatt posta-utal- ványnyal küldendő be. — Egyszerre beküldött öt előfizető után tiszteletpéldányuyal szolgálunk. ki De ez a mostani társulati rendszer« [keresztülvihető nem volna, mert ismerve -Imi társulataink gondolkozás módját, bizc •[nyára úgy okoskodnának, minek védjü, -(magunkat, majd megtéríti kárunkat a több í|a mely el nem öntetik. Persze nem ig' -(lenne ez állami kezelés mellett.-| Ezen a téren kérünk tehát reformokat SJ— tessék a társulatokat állami kezelés ab (vonni, rendet és rendszert hozni be, mer ;|csak igy lehet meggátolni az évenként is (métlődő csapásokat. S a kiben annyi erély van, mint t i[közmunka- és közlekedésügyi miniszterben [az nemcsak képes erre, de attól el is vár­ijuk, hogy miniszterségét vízi ügyeink ren (dezésével örökitse meg. Békésmegye közigazgatása 1887. év II-odik felében. (Folytatás.) Gyom a községben a mu't év szeptember ha­vában azon sajnos tapasztalatra kellett jönnünk, bogy a múlt óv tavaszán megejtett védhimlőoltas alkalmával 8 gyermekbe a bujakór látszott beoltva lenni, a vétkes gondatlansággal terhelt oltóorvo­sok ellenében a vizsgálat nyomban megejtetvén, az eljárás ellenük folyamatban van. — A buja­kórosnak talált gyermekek hatósági felügyelet s orvosi gyógykezelés alatt tartatnak. Különösebb eljárás tárgyát képezte a 7 éven aluli gyermekek még mindég feltünöleg nagy számú elhalálozásának lehető csökkentése, — e tárgyban a vármegyei közegészségügyi bizottság véleményes előterjesztése alapján a vármegye közönsége a múlt évi deczember hava 19-éu és következő nap­jain tartott rendkívüli közgyűlésében határozati­ig kimondotta, hogy a vármegye ,összes lelkésze, egyházi felsőbb hatóságaik utján kéressenek fel, niszerint a szószékről s minden más adandó al-l tatommal a népet gyermekei egészségi állapotá­lak fenntartására hivatott személyek, eszközök sl nódok igénybe vételére buzdítani igyekezzenek I — a járási hatóságokat pedig utasította, hogy a| ' éven aluli gyermekek gyógykezelésének elhail lyagolása körül a fennálló törvények és rendele-l etek értelmében a legszigoruabban járjanak el,I — hogy továbbá a szegényekül minősíthető csa-| ídokat összeirassák, azok gyermekeit netáni be-l sgség esetén a községi szegényalap terhére gyogy-l ezeitessék, s gyógyszerekkel elláttassák, s hogy! égül okszerű ápolásban nem részesülhető beteg! yermekek számára gyermek-kórházak létesítéseI •ánt egész befolyásukkal közreműködjenek. Tisztelettel jelenthetjük végül, hogy azon] vintézkedések, a melyek az ázsiai cholera eile-1 ében szükségeseknek mutatkoztak s melyek al ieg-megujulva kiadott felsőbb rendeletek szerinti: legkivántattak, — a vármegye területén foganatba! éve lettek s kellően ellenőriztettek. 7. A gyámoltak és gondnokoltak létszámáról, f z árvaszék tevékenységéről, a gyámpónztárakl llásáról, a magánfeleknél elhelyezett tökepénzek-l1 51, a gyámi hatóság alul felszabadult egyének!1 tárnáról és vagyoni viszonyairól, valamint a je-1 mtési kötelezettség nyilvántartásáról szóló kimu , itásokat az I. minta szerint szerkesztve a vár-l tegyei árvaszék, az árvapénztáraik önálló keze-l lsére jogosított községek és B.-Gyula rendezett!1 inácsu város részéről 3 darabban tisztelettel ideli írjuk. A vármegyei árvaszéknek nem különbeni, .-Gyula város árvaszékének működése és ügyvi-1 ile e bizottság kebeléből kiküldött küldöttség 1 Ital az 1877. évi XX. t. ez. II. rész V. fejezete 1 rtelraében a múlt év második felében megvizs- I áltatván, az észlelt hiányok orvoslása és pótlása ] ánt a kellő intézkedések megtétettek. { 8. A lefolyt félév folyamán két fegyelmi ügy | itt véglegesen befejezve. Eördögh Lajos az orosházai járás főszolga- 1 irája ellen állategészségügyi kihágási és katonai * gyek körül tapasztalt mulasztások miatt folya- 1 latba tett fegyelmi ügyben e bizottság fegyelmi álasztmánya nevezett főszolgabírót a kihágási gyek körül elkövetett mulasztásaiért dorgálással íjtotta, mig ellenben az állategcszségi és katonai gyek körüli mulasztások vádja alul felmentette. Rohoska Mihály gyomai járási szolgabiró az llene Fischer Márton déva-ványai lakos panasza >lytán folyamatba tett fegyelmi eljárás terhe és övetkezményei alul e bizottság fegyelmi választ- 1 lánya által felmentetett. II- A m. kir. pénzügyminisztérium ügykörében­Állami egyenes adó és badmeutességi dij ' fjében a múlt év I-ső felének végén fennmaradt 94,678 frt 80 Vj kr. hátralékot is beleszámítva | adótartozás főösszege a múlt év II. felében .225,751 frt 87 krt tett ki, ebből különléle czi- 1 lek alatt 34,549 frt 87 kr. töröltetvén a in egál - ipitott tartozás 1.191,202 frt volt. Ezen megállapított tartozás összege az 1886. • v II. feléhez viszonyítva 179,460 frt 94 kr. és a i ault év I. teléhez viszonyítva 226,717 frt 71 kr. öbbletet mutat fel. Ezen tartozásból a múlt év II. felében befi- ettetett 1.074,781 frt 62% kr. s hátralék maradt 16,420 írt 37 % kr. A befizetési eredmény az 1886. év II..felé­lez képest 103,478 frt 93 krral, a múlt év I. fe- éhez képest 304,976 frt 14 krral kedvezőbb, — i hátralék az 1886. év II. feléhez képest 75,982 rttal többnek, a múlt év I. feléhez Képest pedig ’8,258 frt 43 krral kevesebbnek mutatkozik. A vármegyében lévő 29 adó községben az idóelöirás befejezve lett. A m. kir. adóhivataloknál fizető 2432 adózó >57,925 frt 48 krt, s a községeknél fizető 58,392 időző 633,276 frt 52 krt tartozott a lefolyt félév­jen befizetni. ________' (Folyt, köv.) eh hez első mód a vizszabályozó társulatol rendezése. Mikor Baross Gábor a közlekedési tár czát kezébe vette, mindenki vérmes remé­nyekkel tekintett a fiatal vasszorgalmu em­berre s ma is ő a dédelgetett miniszterei egyike, a kiket az ellenzék is csak simo­gat; vártuk a reformokat melyek kormány­zása alatt rendezni fogják vízügyeinket s valljuk be őszintén hiába, vártuk. Nem láttunk mást mint a rendeletek légióit, a melyek goromba szavakkal igye­keztek a vasúti szerencsétlenségeket meg­akadályozni, a melyekben ki lett mondva, hogy a minisztériumhoz nem lehet küldeni „beadványt“, hanem csak „felterjesztést“, és hogy nem szabad azt Írni „megye*, haj nem úgy kell irni, hogy „vármegye“, ami nagyon szép és nagyon igaz is, de úgy látszik az árvizek meggátlására nem elég; és volt még egy, a folyammérnöki hiva-J talok szervezése, a mely történt aképpen,j hogy a mérnökök össze-vissza cseréltettek j s az eredmény az volt, hogy mind«gyik-j nek félév kellett rá, mig az előtte ösme-| rétién helyzettel megösmerkedett. S most a békésmegyei árvizeknél is,|, mit találunk? Kapkodást ide oda, maga a[{ miniszter egyik negyed órában szigorúan]' megparancsol valamit s a másikban a vo-| natról üzeni, hogy na jó van, hát legyen]* úgy, a hogy a csabaiak akarják, s ebben | nem az a hiba, hogy ngy lett, a hogy a|f csabaiak akarták, de nem kellene meggon-Jt dolatlanul rendelkezni, s egyik perezbenjj ezt, a másikban mást tartani helyesnek ésjl indokoltnak. Nem blinde Kuh az, hogy azj® ember eltalálja be kell-e tölteni a szaka-P dást, vagy nem? L S a fenyegetett partokra leküldték a|n központból olyanokat, a kik még sóhaj- sem jártak itt s a kiknek még rendesr körülmények között is kellett volna kétP hét, hogy a helyi tájékozást megszerezzék,(_ hát még akkor, mikor minden ember jaj-[lá gat, kapkod, s mindenki a magáét sze- te retné megmentetni, s a szerencsétlenségp' sok rósz embert csinál, a kik a tájéko-P' zatlan műszaki közeget félrevezetik. hr" Az a szegény kormánybiztos, a kit| kineveznek akkor, mikor már végvesze-|ói delem van, meg nem ihatja azt a vizet,lm az csudát nem tehet, — előre kell uraim]m gondoskodni, keresni kell a baj gyökerét]“ s azt hisszük, azt a társulatokban talál-1 hatjuk meg. ... az Nem kell azt bizonyítani, hogy a tár-Li sulatok milyen nolens volens teljesítik fel-1 rő adatukat, mennyire jó táblabirói intéz-1« ményt képeznek, tudják azt nagyon jól,P oda fent a magas minisztériumban. De hát nem kell félni tőlük, államihé kezelés alá kell vonni a társulatokat s az ha egész vízrendezést, csak igy lehet elejétlza venni a természet s az emberi gondatlan-^ ság által évről-évre szaporodó szerencsét- te lenségnek és károknak. (ál Hisz mit látunk? az egyik társulat ®r O J I 4 . nyakig úszik az adósságban és árvízben,p£ a másiknak nagy vagyona vau, az egyik! ' . társulatnak ki vannak építve a védgátjai,h . a másiknak nincsenek, zavar, confusiol mindenütt, a mi az állam részéről várja]bi rendezését. [üg Mert ha magánbirtok mentetik is meg|m, az árvíztől, nem magánérdek az, hanemP.a közérdek, mert az, mi elpusztul az egyesL* ember gazdaságán, az kár a nemzetgaz- |üg daságnak. s ha a társulati kezelés rosznakl bizonyult, szakítani kell azzal; hisz nincsM abban semmi nehézség, hogy az államP0 átvegye a társulatok adósságait, (egy ré- LJ szűk úgyis államkölcsön), convertálja azo­kat s az ártéri birtokosok a társulati pénz­tár helyett az állampénztárba fizessék be| a tőketörlesztési részleteket s költségeket.Jfe Nincs itt habozásra ok és idő, s hal 11 másért nem, állami kezelést kell behozni a: már csak azért is, hogy az árviz elleni rj biztosítás keresztülvihető legyen. J(a Nem-e üdvös és hasznos intézmény ( lenne, ha az a 2.300,000 hold ártér, ha é’ abból nehány százezer hold viz alá kerülj® annak kárát megtérítené, nem a tényleges kárt, melyből levonandó lenne az a haszon, Z( mely a földnek termékenyebbé tételéből i származik, hanem a kár egy részét, a inely- lyel a gazdaember existentiája arra az évre h biztosítva lenne, nem kellene neki terhes ^ adósságokat csinálni s a másik évben bő kárpótlást nyerne a jó termésben. 7 Mily csekélység jutna egy-egy holdra a kártérítés fizetésből s a nemzetgazdaságra a mily előny lenne, ha az elborított földek tulajdonosai igy támogattatnának, a mely ^ támogatás s illetve biztosítás kölcsönös f lenne.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom