Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-04-01 / 14. szám
Uj fodrász. Bokker Jáoos gyulai születésű fiatal fodrász a napokban telepedett meg itthoD és nyitott diszes műhelyt a föutczai Hefe, le féle-házban. Segédi éveit a fővárosban töltvén el, ügyessége kétségen felül áll. Ajánljuk a közönség pártfogó figyelmébe. Temetés. Á Görbersdorfban élte tavaszkorában elhunyt Ladies Mariska hült tetemei c&srk csütörtökön délután érkeztek meg Gyulára; temetése nagypénteken délután 4 órakor volt oly imposans részvét mellett, mely méltó tanúsága volt annak a bánatnak és őszinte fájdalomnak, amelyet a kedves leányka gyászos elhunyta társadalmunk miuden rétegében keltett. A ravatalt a rokonok, ösmerösök, barátnők díszesnél díszesebb koszorúi árasztották el és pedig oly nagy számban, aminőre nem is tudunk példát más gyászeseteknél. Az egyházi szertartást Gond öcs Benedek apát és lelkész végezte fényes segédlettel ; az udvar és az utcza a szó szoros értelmében zsúfolva volt a végtisztességre megjelent diszes közönséggel, melynek túlnyomó része ki- kisérte a boldogultat örök nyugalma helyéig. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés következő: Ladies György és neje Stojanovics Krisztina saját és gyermekeik: László, Irén, Gyula és Margit, valamint a nagyszülők : özv. Ladies Jánosné és özv. Stojánovics Szilárdné s számos rokonok nevében fájdalom telt szívvel tudatják, hogy szeretett leányuk, illetőleg testvérük, unokájuk s rokonuk Ladies Mária folyó évi márczius hó 23-án hosszas, súlyos szenvedés után élte 22-ik évében Görbersdorfban jobblétre szenderült. A boldogult kedves leánynak földi részei folyó hó 30-án délután 4 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartásai szerint, Gyulán a szélmalom melletti sir- kertben örök nyugalomra tétetni; lelke üdvéért pedig az engesztelő szentmise april 3-án délelőtt 8 órakor fog a róm. kath. főtemplomban az Ég urának bemutattatni. Gyulán, 1888. márczius 25. Örök nyugalom és béke honoljon a korán elhunyt kedves leány hamvai fölött! A vészharang tegnap délután y23 órakor tüzet jelzett a rucza városon. Szerencsére nagyobb veszély nem volt, mindössze Dávid János csizmadia mesternek Körös alatti háza udvarán levő kis ól födele gyuladt ki, de a tüzet rögtön sikerült elfojtani. A fogyasztási-adót — mint jeleztük — Grimm A. József városi regalebérlő vette bérbe a kincstártól évi 35,908 írtért. A bérleti szerződés megkötése után Szabados Antal, Mogyoróssy Sáudor, Uferbach Rezső s Névery Albert gyulai lakosokból alakult konzorczium utóajánlatot tett 37,000 forint erejéig a debre- czeui pénzügyigazgatóságuál, ujabbi árverést kérve a fogyasztási adóbérletre, de mert utóajánlat volt, a pénzügyigazgatóság azt visszautasította. Eszerint tehát Grimm A. József jogszerű bérlője lett a fogyasztási adónak 1890. év deczember 31-éig, s a fogyasztási-adó illetéket ő vau jogosítva szedni Gyula városa bel- és kül- határábau. Eme ténynyel szemben nagy önmegtagadásunkba kerülne nem konstatálni, hogy mi a fogyasztási-adó kérdésének ilyetén utón való megoldását már hónapokkal ezelőtt előre láttuk és jeleztük, és óva intettük Gyula városa képviselőtestületét, hogy ne ragaszkodjék ama egyoldalú, merev állásponthoz, mely csakis a regále- csonkitóknak kedvező kaparendszert dédelgette, hallani sem akarva róla, hogy a fogyasztási adó törvényszerinti tarifák szedésével vagy házilag kezeltessék, vagy pedig annak kezelésével a re- gálebérlő bizassék meg, — Utóbbi esetben a város évi 3000 forint hasznot is húzott volna, — eltekintve attól, hogy ba a város maradt volna a fogyasztási-adó bérlő, a lakosság is bizonyára kevésbé lett volna kitéve sok oly kellemetlenségnek, melyeket mától kezdve csak akkor fog kikerülni, ha a fogyasztási adó-törvényeket és szabályokat 'pontosan es szigorúan megfogja tartani, mert a kisebb összeg fizetésére vállalkozott kezelő is bizonyára nem lett volna utalva a szabályok oly merev érvényesítésére, mint ami- nőre a nagy összeget fizető bérlő van utalva. Hanem az intelligenczia, melynek álláspontját e kérdésben képviseltük elenyésző kis< bbségben maradt; a képviselők, túlnyomó része, daczára annak, hogy érezték, miszerint a kaparendszer a regálénak a város tulajdonába jövetelével tart- hatlauná vált, tarthatlanná pedig a regále értékének koczkáztatása miatt, eme meggyőződése ellenére is szivóssággal ragaszkodott e rendszerhez és olyan könnyű vérrel lemondott a felajánlott évi 3000 forint jövedelemről, mintha a városnak százezer forintokra rugó jövedelem feleslege volna. — És ugyan mit ért el vele? azt, hogy a kaparendszer még sem maradt fenn, a város kidobott vagy tízezer forintot, s hogy a fogyasztási-adó rendszer bizonyára sokkal jobbao fog rásulyosodni a lakosságra ma, mint súlyozódik az setben, ha a város azt házilag kezelte, vagy pedig ha annak kezelésével a regalebérlőt bízta volna meg. Szükségesnek tartottuk mindezeket elmondaui, nem utólagos vádaskodás czéljából — amire a tisztelt városi képviselők túlnyomó része különben nagyon rászolgált, nem is hogy e kérdésben elfoglalt álláspontunk igazságát utólagosan demonstráljuk, hanem szükségesnek azért, hogy okuljon e példából az igen tisztelt képviselőtestület és ne en gedje magát máskor elfogultságától vezérleni; ne nagyon gavalléronkodjék ezrek felajánlásakor és pedig ne oly körülmények között, amidőn azt egy czéltévesztett és tarthatatlan álláspont érdekében teszi, mely álláspontot magát is — mint a következmény igazolta,— különben sem képes megvédeni. Halálozás. Deák György csorvási református lelkész, mint részvéttel értesülünk, márczius 24-én rövid szenvedés után meghalt. A boldogult lelkész, ki szép hivatása magaslatán állott, mindössze 49 évet élt és korai halálát szerető nején Oláh Mária és a rokonságon kívül az egész csorvási protestáns gyülekezett szivéből fájlalja. Temetése 26-án délután volt nagy részvét mellett. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés következő: Özv. Deák Györgyné szül. Oláh Mária úgy maga, valamint édes atyja Oláh György, testvérei Oláh György, Oláh Terézia és ennek férje Bossá- nyi Béla, továbbá tesvére Deák János, nemkülönben a többi rokonság és barátok nevében is fáj dalmas szívvel jelentik a felejthetetlen jó férj, vő, sógor és testvér Deák György ev. ref. lelkésznek f. évi márczius 24-én este 10 órakor, életének 49, házasságának 9-ik évében történt hirtelen elhunyták A megboldogult hült tetemei márczius hó 26-án d. u. 4. órakor fognak a csorvási ref. sirtkertben örök nyugalomra tétetni. Csorvás 1888. márcz. 25-én. Béke lengjen porai felett. Orosházán a közegészségügyi bizottság márc. 21-én tartott ülésében tárgyalta Mészáros Zsig- mond csornai gyógyszerész kérvényét, melyben Orosházán harmadik gyógyszertár felállítására kér engedélyt A bizottság tekintettel arra, hogy a pusztai lakosok a csorvási, apáczai és bánfalvi gyógytároknál a szükséges anyagakat könnyen beszerezhetik, Orosházát és a közvetlen közelébe levő tanyákat pedig az Orosházán fennálló két gyógytár kellően kielégíteni képes, a harmadik gyógytár engedélyezését nem véleményezi. Indítvány tétetett még egy ártézi kút furatásának érdekében. A bizottság azonban tekintve, hogy Orosházán első sorban szükségesebb kórház felállítása, 9 hogy mindenek előtt ez lesz létesítendő, az ártézi kutat ez idő szerint nem véleményezi, de felkérendőnek tartja a képviselő testületet, hogy a hórház építésének mielőbbi megvalósítása érdeké ben szükséges lépéseket tegye meg. Hirtelenében alig állapítható meg, hogy épületek rombadöltétöl eltekintve ár vagy belvíz tesz e nagyobb károkat a vármegyében; mert annyi bizonyos, hogy vajmi kevéssel kisebb ama földterület, melyet a megyében belvizek borítottak el annál, amelyet folyók kiöntése borított e!. De legjobban el vannak árasztva a hatóságok földes gazdáktól érkező panaszoktól, egyike vizet akar lebocsátani, a másik pedig panaszkodik, hogy az ő földjére bocsátják a vizet. Az ilyen ügyekben vajmi nehéz igazságot szolgáltatni; az érdek-ellentétek kiegyenlítéséről pedig szó sem lehet. Tűz Csabán. Csütörtökön délután 1 órakor sürgöny érkezett Csabáról a gyulai csendőr séghez, melynek rövid, de megdöbbentő tartalma az volt, hogy ég Csaba, kérünk segítséget. — E rémhírre tűzoltóink egy része egy tüzifecskendő- vel rögtön útnak indult a szomszéd városon segíteni, kikre ugyan — hála a széliránynak, — nem volt éppen szükség. — A veszedelem nagy volt, de azért mégis roppant közönyösséget mutattak a csabai atyafiak annyira, hogy mikor tűzoltóink a városba érve azt kérdezték, hogy merre van a tűz, azt felelték, hogy nem tudják, és mikor nagy nehezen megtalálták a főtemplomtól 300—400 lépésnyire észak-keleti irányban, mindenkinek méitó felháborodására azt kellett látnia, hogy a még égő és erősen füs tőlgő üszköket saját sorsukra bizva, miénk Csaba szorgalmatos polgárai mentek, siettek a — Fiú méba és a Fiume elé! A főszolgabíró, állítva, hogy még nincsenek egészen ' túl a katasztrófán, utasította tűzoltóinkat, hogy a veszélyesebb helyeket locsolják, mig 'teljesen el nincsenek oltva, amit ezek, daczára az orkánná fajult szélvész által sűrű tömegekben felvert porfüst és szénfal- legeknek, melyek minden pillanatban megvaki- tássa! fenyegettek, egy egész órán át nagy türelemmel és dicsérendő önfeláldozással meg is tettek. A tűz a Krcsmárik Jánosné házánál ütött ki, hol az ünnepekre vasaltak, és 17 házat és 2 melléképületet pusztított el. A kár 20—30 ezer forint. A legtöbb báz biztosítva volt. A tűz 11 óra tájban kezdődött és 1 óra után lett elfojtva. Öngyilkosság Krieger György németvárosi 38 éves kömives, ki hat év óta elváltán élt nejétől, és utóbbi időben teljesen elzüllötten atyja kegyelem kenyerén tengődött, múlt hó 28-án atyja házának istálójában éles borotvával keresztülraet- szette torkát és alig pár pillanat múlva meghalt; atyja ki rövid időre rá utána ment az istálóba, hogy a lovaknak enni adjon, már halva találta. A hullát felbonczolták. Az államvasutak üzletvezetősége igen lekötelezné, ha szives volna a közönséget informálni, mi lesz már a csaba-földvári vasúti közlekedés helyreállításával? Idestova tiz napja, hogy Földvár és Csaba közt az árviz átszakitotta a pályatestet; azt még érijük és helyeseljük, hogy a pályatestet nem mindjárt állították helyre, mert az egyértelmű lett volna az első napokban Csaba pusztulásával, de kedd óta annyira leapadt Csabán a viz, hogy minden veszély nélkül lehetett volna a vasúti kiszakadást betölteni, ami ha komolyan fognak hozzá, a vasútépítés mai technikája mellett nem ád huszonnégy órai komoly munkát. Igaz, hogy a Mező-Berénybe, Gyomára, vagy Budapestre utazás vasúti jegy költsége ugyanannyi, mintha nem kellene N. Várad, Püspök-La- dány, Szolnok fölé kerülni, de az időveszteség valósággal elviselhetlenné lesz és végtelenül bénitó- lag hat az üzleti forgalomra. Szabályrendelet-jóváhagyás. A földművelés-, ipar- és kereskedelamügyi miniszter a kéményseprésről alkotott megyei szabályrendeletet jóváhagyta. Az árviz. Már lapunk múlt heti számában volt szerencsénk jelezni, hogy az árvízveszély Csaba s Békés városokra nézve megszűnt, hogy a marói kiszakadás betöltési munkálatai folyamatban vannak, egyúttal reményünknek adva kifejezést, hogy a betöltés par nap alatt befejez hetö leend. A következmények eme reményünket nem igazolták; az egész héten dühöngő óriási szélvihar folytán a szó szoros értelmében lehetetlen volt a szakadást egészen befogni, noha a munkálat teljesítésével megbízott Wein Aurél kir. főmérnök, Erkel János társ. és Habinay Pál kir. mérnök, úgyszintén az ott foglalkozó munkások oly buzgalmat és odaadást fejtenek ki, melyről csak a legnagyobb elismeréssel lehet megemlékeznünk. A marói szakadáson egyébként nyolez nap óta rohamosan visszafolyik a viz a Kettős- Körösbe, de amellett a viz lefolyásának gyorsítására átvágják alantabb a Vashalom alatti töltést is, természetesen a kellő óvintézkedések megtétele mellett. A lezajlott héten Mez ő-B erény és Körös-Tarcsa községek helyzete vált kritikussá, miután az Élőviz-csatorna balpartjának kiszakadása folytán Csabáról kitóduló óriási áradat, mely átszakitotta a csaba földvári és földvár-békési vasútvonalakat, mintegy 40,000 katasztralis hold föld elbontása után teljes vehementiával e két községre vetette magát. Mező-Berény és Körös- Tarcsa egyaránt szépen és sikeresen védekeztek eddigelé az őket megsemmisítéssel fenyegető áradat ellen ; K ö r ö s-T a r c s a községe lakosságáról különösen a legnagyobb tisztelettel kell megemlékeznünk, mert amit ott produkáltak, az csaknem páratlanul áll az árvízvédekezések krónikájában. Ugyanis a község kizárólag saját munkaerejével az utolsó pillanatban sík földön mintegy 7 kilométerre terjedő keresztgátat húzott a.határ- ban (a Köröst összekötve a vasúttal) és eme primitiv karban levő hosszú keresztgáton idestova 5 nap óta nemcsak a községet, hauem földjeit is sikeresen védi negyvenezer holdnyi áradat és oly orkánok ellen, minők — hogy többet ne említsünk — csütörtökön dühöugtek. Körös-Tarcsa s Mezö-Berény védelmét T erényi Lajos m. főjegyző mint miniszteri biztos, további Oláh György m. főügyész és Chriszto Miklós árvaszéki jegyző, mint helyettesített főszolgabirák, továbbá Rupcsics fő-, Csonka s Po- k o r n y mérnökök, H a v i á r Lajos államépi- tészeti mérnök s W e i s z segédmérnök vezetik fáradhatlanul és a legnagyobb odaadással. De — ismételjük — legnagyobb elismerés illeti meg a derék lakosságot, melynek munkássága s kitartása az óriási fáradság közepette példátlanul áll. Körös-Tarcsa fölött egyébként Terényi miniszt. biztos átvágatta a Kettős-Körös balpariját, eme munka tegnap lett kész, és az áradat ott tolul vissza a folyóba. A tarcsaiak sikeres védekezése folytán Gyomát ésEndrődöt veszély nem fenyegeti, de annál nagyobb veszély lehet Szarvason és vidékén, hol a Berety- tyóval egyesült Hármas Körös vízállása évek óta nem tapasztalt vízmagasságot ért el. Eme körülmény abban találja magyarázatát, hogy a Tisza vize csaknem Gyomáig regurgitál, megakadályozván a Körös vizeinek lefutását. Felülről a viz mindig nagyobb bőségben tolul le, és Gyomán túl egészen Csongrádig stagnál. A Tisza nagyobb mérvű apadása nélkül Szarvas vidéke e miatt nagy katastrophának nézhetne elébe, amitől óvja meg az Ég. A Tiszának dadai kiszakadása különben is előreláthatólag fog megyénk kárt okozni. Jancsovits Pál alispán a kiszakadás hírének vétele után rögtön tá/iratilag utasította a gyomai s szeghalmi főszolgabirákat a holt Berettyó partjainak közerővel leendő sürgős feltöltésére, egyúttal elrendelve a Berettyóba nyiló erek s csatornák elzárását, továbbá kérelmezvén a minisztériumnál a karczag-püspökladányi vasút átereszeinek betöltését. Jancsovits Pál alispán nagy erélyt fejt még ki, hogy az Élőviz- csatorna mielőbb megnyitható, b a lefolyást több helyen akadályozó zárgátak eltávolithalók legyenek. Még márczius 26-án megkereste Békésen működő M a 1 i n a miniszteri biztost, (aki azóta állásától felmentetett) hogy a kitört árviz gyorsabb levezetése czéljából — ha a vízviszonyok megengedik, az Élőviz-csatorna zsilipnek, azután pedig a Csereszuyehid szádfalának részleges ki- uyittatúsát elrendelje, aki azonban ezen művelet végrehajtását a marói szakadás betöltésétől tette függővé. Igazán kívánatos volna, ha az Élőviz- csatorna mielőbb megnyitható lenne, mert mégis csak annak medrében lehet remélnünk az óriási tömegű ár és belvizek gyorsabb levezetését. Ugyancsak ráijeszthetett az „Orosházi Újság“ az ő olvasóira, legutóbbi számának „Árviz“ rovatában adván olyan rémhireket, amelyeket előfizetői nem olvashattak a pesti újságok röfnyi táviratai közt sem. így a közvetlen értesültség dicsősége egyedül az O. U.-ot illeti. A hírekből közlünk egy kis kóstolót: „Csorváson pénteken kint járt egy bizottság, azt akarta megtudni, hogy hol kezdődik a Hajduvölgy medre ? (No bizon ezért nem kellett nekik nagyon messze táradniok, ha ki menetel nélkül is nem tudták, amit nem hiszünk el a csorvásiakról) „Gyoma egész vidéke vízben áll“ Majd tovább „M.-Berényböl menekül a lakosság.11 De a legfurcsább a következő tudósítás. „Kígyós. Gróf Wenckheim Frigyes gyönyörű kastélya vízben van. A grófi család csolnakokon birt megmenekülni.'1 Az „Orosházi Újság" bizonyára Trencsénmegyé bői íratja magának a szomszédközségek árviz híreit. A járványok krónikájából. Szarvason a vörheuy — mint sajnálattal konstatálható — nagyobb mérveket kezd újból ölteni. A hét folyamán Rohoska iskolájában merültek fel vör- heuybetegedések, amiért is a hatóság emez iskolát is kénytelen volt bezáratni. A mező-berényi nagy tűz. Mező-Berényt mely tudva levőleg csak most küzd igazán a Csaba felöl reászakadt árviztömeggel, nagycsütörtökön délután csaknem tűzvész pusztította el. A tűz délben tört ki az úgynevezett tótvégen. Ádáz szélvihar dühöngött egész nap a városban, a tűz jelzésére páni rettegés fogta el az árvíztől különben is remegésben lévő lakosságot, mert előre lehetett látni, hogy a szélvihar lehetetlenné teszi a védekezést a vészes elemmel szemben. A mint a kigyult házon a lángok felcsaptak, az izzó pernyét a dühöngő szélvész felkapta s szétszórta szomszédos épületekre, úgy hogy rövid idő alatt tüztengerbe borult az utcza. A helyzet perczről perezre veszedelmesebb lön, mert ászéi ujjabb erővel tört ki egymásután fogtak tüzet az egymáshoz közel álló házak, úgy hogy oltásról alig lehetett szó s a nép fejét vesztve a zavarban tehetetlen volt az elemmel szemben. Csakis a csendőrök őrizték meg higgadtságukat s a szél kedvező irányán kívül nekik köszönhető, hogy az egész község le nem égett. Oláh György megyei főügyész, ki most Mező-Berény ben az árvízvédelmi munkálatokat vezeti, a vész első pillanatában a helyszínére sietett s nemcsak intézkedéseivel tett nagy szolgálatokat a városnak, hanem maga is résztvett az oltásban mindig ott, a hol a segélyre legnagyobb szükség volt. — A főügyész majdnem életét vesztette, az oltásnál súlyos égési se- jbeket szenvedett, s egy csendőr a saját életének koczkáztatásával mentette ki a zsarátnok közül. — A csendörség rendkívül nehéz munkát végzett az oltásnál s a lakosság elismerésére tette magát érdemessé. A lángoknak 38 ház és csaknem ugyanannyi melléképület esett áldozatául. Névváltoztatás. Zakarianovics István kétegyházi lakos, vezetéknevét belügyminiszteri engedólylyel „Fejes“-re magyarosította. Irodalom. Ohnet György legújabb regénye az „Akarat" megjelent Singer és Wolfner ezég kiadásában, mint az „Egyetemes regénytár“ III. évfolyamának 11. és 12-ik kötete. — A franczi- ák manapság legnépszerűbb regényírójának e müve eredetiben két hét alatt százötven kiadást ért. E Francziaországban is hallatlan siker legékesebben szóló dicsérete Ohnet regényének s azt jelenti, hogy a kitűnő szerző e müvével önmagát múlta felül. Az „Akarat" hősnője egy nagyszivű, nemeslelkü nő, ki jósága, tisztasága erélyével diadalmasan vívja ki az ármány és bűn ellenében családja boldogságát A hősnő s a feszitő érdekességü mesében melléje sorakozó jóbarátok és a rá törő ellenségek, megannyi eleven ember; oly csodálatos közvetlenséggel festett alakok, hogy velünk maradnak és tovább élnek, cselekszenek képzeletünkben akkor is, mikor a kiolvasott regényt már régen visszatettük a könyvespolcára. — „Lise Fleuron,“ „A Bánya“, „A Croix Mort grófnők“ és „Sahra grófnő“ mellett az „Akarat“ bizonynyal kedves és maradandó olvasmánya lesz a magyar közönségnek. A regényt Tóth Béla fordította. — A huszonkettedfél Ívre terjedő diszes, erős vászonkötésü két kötet ára csak 1 frt. A „Festi Hírlap“ szerkesztősége közli velünk, hogy az ápril 1 -ével kezdődő uj évnegyedben „eredeti társadalmi regényt közöl“ ünnepelt írónk Csiky Gergely tollából s ezt megelőzőleg „hosszabb elbeszélést Reviczky Gyulától“. Ezzel azonban még nem lesz kimerítve regényközleményeinek sora, mert a szerkesztőség súlyt fektet arra, hogy egy negyedév alatt 3—4 regényt nyújtson a lap olvasóközönségének. Ezt a körülményt s a mai válságos időket számbavéve, — midőn művelt ember alig nélkülözheti egy ily bőtarialmu lap járatását, mely teljes tájékozást nyújt a világ eseményeiről — jó szívvel ajánlhatjuk t. olvasóinknak a „Pesti Hírlapot“, mely ma különben is pártatlan irányánál, mint a többi lapokénál jelentékenyen gazdagabb s élénkebb tartalmánál fogva mondhatni „legkedveltebb“ lapja a magyar újságolvasó közönségnek. — Előfizetési ára negyedévre csak 3 irt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr., mely a kiadóhivatalhoz (Budapest, Nádor-ulcza 7. sz.) küldendő. Onnan egy levelezőlapon kifejezett óhajra egy hétig ingyen mutatványszámokat is küldenek. Mária-Dalok és Legendák. Mária-Dalok és Legendák czim alatt egy kötetre való vallásos költeményt adtam sajtó alá. E költeményok, dalok, ódák, himnuszok, legendák és költői be- szélyek, — egytől-egyig a Boldogságos Szűz Máriának, Magyarország védasszonyának vannak szentelve. Részint imádságok, az örömben és bánatban vigaszul Szűz Máriához forduló lélek fohászai; részint oly versek, melyekben a mély vallásos meggyőződés mellett arra is súlyt fektettem, hogy a Szűz Anya fenséges alakját a költészet világában egyúttal mint a női szeplőtelen tisztaság szimbólumát és nemzeti büszkeséggel mint Magyarország patronáját tüntessem föl. Magyarországot joggal nevezzük Mária- országának; és én hiszem, hogy ezek a költemények, melyeket az egész katholikus világtól ájtatos hódolat dicsőségével övezett Szűz Máriának szenteltem, hazámban, hol a Mária-kultusz oly nagy, minden magyar szívben százszorosán visszhangra találnak. Simor János bíboros érsek ur ő Eminentiájának, Magyarország fenkölt szellemű herczeg-primásának kegyes biztatására nyitok most előfizetést ezekre a vallásos költeményekre, melyeket „Mária-dalok és legendák“ czim alatt Írtam. Abban a reményben fordulok tehát hazám egyházi férfiaihoz és összes katholikus családaihoz, hogy e könyvem' elterjedését előfizetésükkel segíteni fogják, annál inkább, mert a mű tartalmánál fogva nemcsak áhitatos olvasmánynak, de ünnepi és iskolai s minden egyházi és viági alkalommal ajándéknak is alkalmas. A könyv a legdíszesebb kiállításban mintegy 14 nyomatott íven 1888. évi május 1-ón jelenik meg. Előfizetési ára: fűzve 2 frt, díszkötésben 3 frt; amateur-kíadásban kötve 5 frt, ugyanez bőrkötésben 10 frt. — Szives gyűjtőknek 10 előfizető után egy tisztelet-példánynyal szolgálok. Az előfizetési pénzek legkésőbb 1888. évi április hó 15-ig, nevemre czimezve a Franklin társulat- hoz (Budapest, egyetem utcza 4. szám) küldendők. Az előfizetők neveit a könyvhöz mellékelve közlöm. Kérem a katholikus papság és a katholikus magyar családok támogatását. Budapesten, 1888. márczius 15. Rudnyánszky Gyula.
