Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-01-08 / 2. szám
1 a.I lí szám. 2 ik szám. Gyula, X888. január 8-án. VII. évfolyam. r Szerkesztőség: 1 Fő-utcza '39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak visaza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 írt — kr. Fé lévre ............ 2 » 5° » Év negyedre ....*» 25 „ 1 Egyes szám ára 10 kr. # _______________________^ Tá rsadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: BocLo3s3r Zoltán. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér aora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Véczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-uteza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fürdö-utoza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon ÜJ Or Előfizetési felhívás a „Békés“ 1888. évi VII. évfolyamára. Olvasóinkhoz! Midőn egy féléve jóakaróink és barátaink biztatásainak engedve, e lapok szerkesztését átvettük, tettük ezt azon kitűzött czéllal, hogy mellőzve az országos ügyeket, melyek úgy is bőven tárgyaltatnak a fővárosi sajtó által, kizárólag megyénk és városunk ügyeinek szószólói leszünk. Nyugodt lélekkel számolhatunk be a lefolyt félévről,- mert e fél év alatt a mi tőlünk telt, mindent megtettünk megyénk és városunk érdekében. A kitűzött zászlóra most is azt látjuk felírva : Békés vármegye s Gyula város érdekeinek előmozdítása! Békés vármegye s Gyula város jóléte Békésvármegye s Gyula város boldogsága! Ezt a zászlót ragadjuk ismét kezünkbe, ez alatt a zászló alatt akarunk küzdeni továbbra is önzetlenül mint ed- díít- szivl'iilc i-' - Hsvivdt niüit függetlenül minden irányban mint eddig. A kiknek czéljuk a megye érdekei mellett Gyula város érdekeinek előmozdítása, azok sorakozzanak a mi zászlónk alá. Mi küzdünk fáradhatatlanul, harczo- lunk lankadatlanul, de hogy győzelmet arathassunk, hogy zászlónkat a diadal babérjával koszoruzbassuk, ahhoz a nagy közönség támogatására van szükségünk. Ezt kérjük az uj év elején. Ha valaha, úgy a mai viszonyok között van úgyszólván égető szüksége Békésmegyének és Gyula városának egy oly hírlapra, — mely megmondja az igazat minden ügyben, minden egyénnel szemben. Ezt tettük eddig és tesszük ezentúl is, mire hogy eddig úgy volt, garantia lapunk ez év folyama, s hogy jövőben úgy lesz, arra garantia szerkesztőnk, ki közhivatalt nem viselvén minden körülmények között függetlenül kimondhatja és kimondja az igazat bátran és önzetlenül, a mint# tette eddig is. Lapunkban tért nyitunk minden jogos és igazságos panasznak, szóljon az bárki ellen is, de kizárunk az uj évtől kezdve minden szemé lyes jellegű polémiát, mely úgy is csak a közügyektől vonja el a tért. Felrázni közönségünket a közügyek iránti közönyösségből, ostorozni a bűnt, a hibát a kunyhóban és a palotában egyaránt s e mellett élvezetes olvasmányt nyújtani közönségünknek, előre vinni Békésmegye és Gyulaváros jólétének s boldogságának lobogóját, ez lesz czélunk és feladatunk Erre kérjük a támogatást. Nem ígérünk semmit, teszünk mindent, s ha a nagyközönség törekvéseinkben támogat s nagybecsű bizalmával megtiszte bennünket, csalódni nem fog. Egyesült erővel, válvetett munkásság gal elérjük mindazt, a mit megyénk és városunk minden jó lelkű s igaz polgára Kétes értékű lett a szerencse, mert megfosztatott a választás egyedüli díszétől, hogy az elvek barcza legyen s lesz személyek harcza, a személyi barcz minden libáival és bűneivel. Vagy lehet-e V V % Békésvármegye a honvédelmi harczban A nemzetőrség táborozása. (Folytatás.) Vármegyénk a márcziusi napok óta folytonosan a legnagyobb izgalom napjait élte. . .-A szabadság, egyenlőség magasztos elveit helytelenül értelmező nép zavargásai kö- zepett valóban a csodával határos azon eredmény, melyet a vármegye községei nemzetőrségeik jelentékeny részének táborba küldésében felmutattak. Ha oly nemes buzgalommal, erős kötelességérzettel, fáradhatlanul nem tevékenykednek a vármegye tisztviselői, a községek elöljáróságai, maga a nép értelmesebb része a hadügyminiszter s vármegye rendeletéinek végrehajtásában, s csak nehány napot késik a láborba szállás: kétségtelenül újra izgalomba borul a nép, s lehetetlen lett volna leküzdeni az izgalmat s kiinditani a v rmegye nemzet őrségét; s talán végkép féí lett volna dúlva a vármegye belnyugalma is. Mindezekre elég okot szolgáltattak volna a hadügyminiszternek a megyéhez intézett rendeletéi. A junius 29-én vett hadügymi^iszteri ren delet szerint a vármegyéből mintegy 2—3 ó A „Békés“ szerkesztősége. Előfizetési feltételek: Egész évre 5 frt. Fél évre 2 frt 50 kr. Évnegyedre 1 frt 25 kr. Az előfizetési pénzeket kérjük az alulírott kiadóhivatalhoz postautalványnyal beküldeni. A „BÉKÉS“ kiadóhivatala. Áss urna előtt. alatt már harmadszor éri körülményeknél fogva Rövid idő Gyula városát kétes értékűvé vált szerencse, hogy leg szentebb alkotmányos jogát gyakorolja. akkor elvről beszélni, mikor maga az országgyűlési párt kitagadja a jelöltet előre, micsoda garantiát nyújthat ez a jelölt elvek tekintetében? De nem is politikai szempontból akarunk itt néhány szót szólani polgártársainkhoz hanem társadalmi szempontból; s kimondjuk előre, hogy nem képzelünk egy városra nézve nagyobb szerencsétlenséget, nagyobb szégyent, mintha olyan embert biz meg képviseletével, aki egy társadalm nulla, aki előtt neui nyílik meg egy ajtó sem, de becsukódik mindegyik. Ezek a legveszedelmesebb tagjai j társadalomnak, a társadalmi nullák, a kik nek nincs veszíteni valójuk, a kik Űzik í szerencse játékot nagyban, vetnek hatot 1 nyernek mindent, vetnek vakot s veszite nek semmit, legfeljebb kidobják őket akkor is maradnak olyan emberek mint voltak. Ezek a társadalmi nullák-, a_kik igér nek mindent, egész az adó nem fizetésig, annak biztos tudatában, hogy úgy sem terül rá a sor, hogy az ígéretet beváltsák — felizgatják a kevésbbé müveit tömeget, megbénítják a jók törekvéseit. S az a lélektani rejtély, hogy a né[: folytonosan és következetesen felül, az ilyen veszedelmes egyéneknek, akik politikai meg győződésüket változtatják mindeu perczben a nép felség színe előtt a hogy annak tét szik, s a nép felség háta megett markukba nevetnek, no ezeket sikerült lóvá tenni. S Gyula városában van egy párt, nem tudjuk minek nevezzük, mert az ország gyűlési függetlenségi párt megtagadta, melynek a jelöltje egy ilyen társadalmi uulla, a ki Kecskeméten a nyáron méj antiszemita programmal küzdött egy füg getlenségi programmal fellépett képviselő ellen s ma itt Gyulán ki a legnagyobb zsidó barát mint ő, látva hogy itt abból a generü esze veszett hóbortból senkinek sem kell. Hej sok tanúság rejlik bizonyos urak záraára a mostani választási mozgalomból, kik magukra vethetnek követ, hogy eny- yire jutottunk, csak le kell vonni a következtetéseket, csak be kell látni, hogy nagyon veszedelmes dolog a temetőben szellemet idézni s most az a szellem idéző nem jön ide, hogy vissza kergesse az idézett szellemet. ezer nemzetőr volt a makói táborba küldendő, Ezen rendelet alapján indultak el nemzetőreink julius 12-én Makóra. — Julius 13-án újabb rendeletet intézett a miniszter a vármegyéhez, melyben a junius 29-én kelt rendeletétől elte róleg az iránt té.xi intézkedést, hogy a vármegye össze.J nemzetőrei Békésen azonnal gyűljenek össze, s Orosházán, Vásárhelyen, Szegeden, Ludason, Csantavéren, Topolyán keresztül Kis-Hegyesre útnak indulva ott a Jász-Kun kerületiekkel táborba szállván Ó-Verbász felé előőrsöket állítsanak ki Római sánczokban tanyázó lázongók ellen.“ Ugyancsak julius 13-án egy másik rendeletet is vett a vármegye a hadügyminisz tértől, melyben azt írja, hogy „örömmel vette a megye közönségének folyó hó 6-ról 278. sz a. azon felírását, melynél fogva felszólítása következtében tett intézkedéséről értesíti Példaképen szolgálhat az a honnak, melynek fiai, ha oly kitűnő buzgalommal karolják fel a szent ügyet, nem veszend el; s nagy marad az édes haza, bár törjön ellene ezer veszély s számtalan ellenség. Kövesse a megye elkezdett buzgalmát s lelkesítse elszánt fiait elvér zeni tudni a honért, ha úgy hozná magával az idő, s megtenni mindazt, mit megtettek dicső elődeink, ha a hazát veszély fenyegeté s ha egykor újonnan kiderül a béke napja megjutalmazandja önöket a tett önérzete, meg- jutalmazandja a megmentett haza elösmerése. hogy mit s mennyit tettek érte Békésmegye lelkes fiai.“ Szerencsére, eme miniszteri rendeletek nemzetőrségnek táborba szállása után érkeztek a vármegyéhez s némi gondot csak a vármegyét kormányzó másod alispánnak okoztak. Sajnos, hogy a kormány nemzetőrségünk táborzása alatt is tett oly intézkedéseké melyek aggodalmat s gyanút keltettek, s szép lelkesedés lohasztására hatottak. Kisérjük nemzetőreinket a táborozásban. Julius 12-én délután 5 óra tájon érkeztek meg Tót-Komlósra a vármegye nemzetőrei. Keresztül haladva a községen a mezőn tábort ütöttek, őrtüzek gyujtattak fel s azok körül vidám beszélgetésbe merülve tölték az időt éjfélig, midőn Szombathelyi Antal alispán ér tesité a nemzetőröket, hogy reggel jókor — a miniszteri rendelet értelmében Makóra kell sietni, — az őrtüzek körül s a kocsikon ki-' nyugalomra hajtá fejét. Napfelköltekor útnak eredt a tábor 3 ne hány órai gyors menet után megérkezett Ma kóra. — Itt a nemzetőrök már várták a bé késmegyeieket s szives üdvözlet után veze ték be s szállásolták el őket. Még ki sem pihenték nemzetőreink ut fáradalmait, kiadatott a parancs, hogy „ Ma kóról azonnal Nagy-Becskerekre kell menni a garázdálkodó szerbek megfékezésére.“ Lássák uraim az a folytonos izgatás, az a folytonos állás foglalás az inteiligen- tiával szemben mire vezetett. Arra, hogy az az ember aki mint az in- telligentia tagja nem akart a. zal szakítani, az az ember aki tisztán akarta á zászlót kezébe venni, a ki ámítás nélkül akart győzelemre jutni, azt a saját n oe a kit a nyá- on vezetett, elbuktatta és sorakozott egy másik ember mellé, az ország legelső de- magógja köré, a ki mond nagyokat, ámít, hiteget. Ide vezettek a demokrátíavai való • zertelen játékok, hogy ma már nőm elvek szerint sorakoznak a jelöltek k'ir'it, lanem az a kérdés: Ki hazudik, nagyobbat? Ki tud ámítani jobban ? Ki lesz koma, ha megválasztjuk? Ki igér rombolást és pusztítást mindenütt a hol azt a nép meggondolatlanul akarja ? Az a vivát. És nem az a legszomorubb, hogy ennyire jutottunk, hanem még elszomorítóbb az, bogy akadt az intelligentiában egy ember, — nem akarjuk megnevezni, nem iránta való tekintetből, mert arra nem érdemes, hanem tiszteletből azon testület iránt, a melynek tagja, — a ki ennél a pártnál elvállalta a párt elnökségét, s ezt nem tehette másból, mint népszerüBékésvármegye nemzetőrsége azor hitben volt, hogy Makón fog táborozni^ mint ahogy a hadügyminiszter a vármegyéhez intézett leiratában elrendelé. Megütközést és kedvetlenséget szült tehát azon intézkedés, mely nemzetőreinket Makóról Nagy-B=cske- rekre rendelé. Volt is némi oka a nemzetőrségnek az elkedvetlenedésre, mert egyáltalán nem volt támadó fellépésre alkalmas hiányos felfegyverzése, s attól tarthatott, hogy mig Makón feladatának kellően mefelelhet, Nagy-Becske- reken menthetlenül elpusztulni fog. Fokozta az elkedvetlenedést azon körülmény is, hogy nem volt a nemzetőrségnek oly katonai parancsnoka, kinek szakértelmére bízhatta volna sorsát. Hiányzott a felette közvetlenül intéz- Kedő katonai hatalom, s ez erejét bizalmát csökkenté. Az elkeseredést növelte azon körülmény is, hogy Csanád- és Csongrád vármegyék nemzetőrsége egyátalán nem mozgó- sittatott. Nehéz volt helyzete a vármegye alispánjának s általában a nemzetőrség sorai közt helyt foglalt tisztviselőknek, községi elöljáróknak. őket vádolták, hogy nem voltak őszinték a kiinduláskor, nem tárták fel á helyzetet, a kötelességeket, melyek a inegye nemzetőreire várnak. Midőn mindinkább fenyetőbb mérvet öltött az elkeseredés, az alispán tanácskozásra i _«• fnornn k. az «llensócrli/ íelkezés minél nagyobb számnál jqnni. Ám' tézkedjék. A mennyiség, mslylyel felválj ímzetórségj^e k táboro-
