Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-01-08 / 2. szám

sor sági viszketésből, hajhászva azt a népsze rüséget, a mely „könnyen megszerezhető csak azt kell tenni minden perczben, amii az úgynevezett közvélemény kíván.“ Nem irigyeljük tőle a dicsőséget, csak szánni tudjuk, csak a legnagyobb sajnálattal for dúlhat el mindenki az ily embertől, a ki nem tudja eléggé megbecsülni azt a társa­dalmi állást, a melyet elfoglal. S most azok a vezető férfiak, a kik még nem rég azt hitték magukról, hogy kezükben tartják a gyeplőt, (pedig dehogy, ők voltak befogva,) talán kötelességszerü- leg gátat akarnak vetni az általuk hosszú időn át felkorbácsolt hullámoknak, vissza akarják vezetni volt medrébe ? Oh nem, ez kényelmetlen, ez népsze­rűtlen dolog, most már azon kell lenni, hogy vissza nyerjük az eljátszott népsze­rűséget. Ők most visszavonulnak, nekik nincs pártjuk, miután a jelöltjük elbukott. Ők mossák kezeiket. Nem úgy urak, hát az az ember, akii még ezelőtt két héttel, mikor még az urak­nak is volt jelöltjük, ott a „Magyar Király“ I előtt minden volt, csak tisztességes ember nem, az most a „Korona“ előtt egyszerre! derék ember lett, mióta az önök jelöltjei elbukott ? Talán most már az országgyűlési], pártkör is beveszi körébe? I, Hja persze ez a politika, de hol ma­rad a tisztesség, hol marad a közérdek ;h hát önök előtt már minden csak pártérdek?!] s ha az kivárja, minden szabad? I; Hamar elfelejtették azt az excommu- * nikátiót, a mit a „Király“ előtt napokonI* keresztül csináltak, hát hol van most a|] virtus ? r Hja nek'k most nincs jelöltjük, s hoz­zájuk Csatá1' közelebb áll mint Göodöcs.l1 Csak azt mondják már most meg,l hogy ezalatt az egy hét alatt Csatár ha-| ladt-e gőzerővel ő feléj ök, vagy ők Csatár felé, hogy az a nagy távolság ily rövid idő alatt megszűnt. Azt pedig érdekes lenne megtudni. Mi most minden pártérdek nélkül, komolyan és őszintén, Gyulaváros érdeké- 'ben E választás előtt a 12-ik órában még egyszer felemeljük szavunkat s intézzük azt a választó polgárok azon részéhez, a kik a társadalmi tisztességet is respektál­ják, a kik nemcsak szájukon, de szivükön is viselik Gyulaváros érdekeit. Figyelmeztetjük őket, hogy itt meg­szűnt az elvi harcz, csupán személyekről van szó, a kiknek egyikéhez Gyulaváros haladása és érdeke fűződik, a másikhoz pedig a pusztulás és sülyedés. Mikor tehát az urna elé lépnek, két­szer is gondolják meg, kire adják szavaza­tukat, tegyék kezöket szivükre: Gyulaváros előhaladása és hanyatlása között kell vá­lasztani. Az tehát a kérdés : Előre-e vagy hátra ? Válasszatok! Mély tisztelettel: Lindenberger Rezső, Sál József, péaztárnok. elnök. Kóhn Dávid, jegyző. Szénássy János, alelnök. Hírek. A képviselőtestület folyó hő 4-én rend­kívüli közgyűlést tartott, melynek egyetlen tár­gya a városi tanácsnak a képviselőtestülettől nyert megbízatás folytán a behozott borok éz sör fo­gyasztási adójának házilagos kezelésére vonat­kozó javaslata volt. A tanácskozás igénybe vette az egész délelőttöt, s a határozat végre az lett, hogy tekintve, miszerint az előterjesztett javaslat szerint a szóban forgó fogyasztási-adó házi ke­zelése legalábh is 500 forintot meghaladó évi ki­adást igényel, mely kezelési költség a remélhető 2000 frt. legfeljebb 8000 frtra menő bevétellel nemcsak hogy nem áll arányban, de tekintve, hogy a városi regále bérlője által ezen fogyasz­tási adónemért évi 2300 forint megváltási Qsszeg lett ajánlva, s hogy így ezen jövedelem mindén utánjárás, uj hivatal rendszeresítése és koczkázat nélkül teljesen biztosítva van, a házi kezelés, mely mellett a fentemlitett költségek (elhaszná­lása után 2300 forint bevételre alig van kilátás, a város illetve a szőlőtulajdonosokra határozottan károsnak mutatkozik, minélfogva a tenforgó ügy nek most már higgadtabb és tüzetesebb elbírálás alá vétele után, a múlt év deczember 13-án hó zott határozat azon részének, melynél fogva a és behozott borok házi kezelése mondatott ki hatályon kivül helyezése, valamint az ennek foly tán előterjesztett Tanácsjavaslat mellőzése mellett a sör és behozott borok fogyasztási adója, kivé telével azoknak, kik kizárólag saját szükségle tükre hoznak be bort, 2300 frt megváltási ősz szegért Grimm A. József városi regáiebérlönek átadatni rendeltetik. Mely ekénti újabb intózke désböl kifolyólag feljogosittatik a regálebérlö hogy mindazoktól, kik a behozott borok korcs maszerü kimérése, kibutellázása, vagy egyóbkénti árusításával foglalkoznak, mint a város e tekin tetbeni megbízottja, az esedékes fogyasztási-adó illetéket szabályszerűen szedje be, köteles lévén az azért járó 2300 frt megváltási összeget egyenlő havi előleges részletekben a városi fogyasztási adó pénztárba befizetni. Megjegyeztetik, hogy i szóban forgó fogyasztási adónemek ezen meg áltása egy évig, esetleg a legújabban meghozott fogyasztási adótörvény értelmében a kincstár es város között fenálló fogyasztási-adó megváltási szerződés érvényben maradásáig, illetve ezen neta­lán megteendő módosítások keresztülviteléig tart zon helybeli lakosok, kik kizárólag saját használatukra hoznak be bort, az esedékes fo­gyasztási-adót továbbra nézve is az e tekintet ben megbízott városi tanácsosnál kötelesek beje lenteni s fizetni. A tél igazán nem tréfál, hanem egész.ko molyán veszi rendeltetését és oly bőségesen el áraszt bennünket hideggel, mintha két elődjének adósságát is egyszerre le akarná róni. Azoknak bizonyos öreg embereknek állítása, hogy ilyen hideg idő csak zsenge gyermekkorukban volt, nem áll ugyan, mert 9 év előtt volt még hide­gebb is, de az akkori nem volt oly tartós, mint mostani. Leghidegebb napunk f. hó 3-án és én volt; előbbi napon Reaumur szerint 20, utóbbin pedig 18 fokot mutatott a hévmérő, mely azonban 10 fokon felül az egész héten egy pil­lanatra sem emelkedett. A földeket állandóan lábnyi hóróteg borítja, az utak most már meg vannak törve s rendesen közlekedhetők, mely kö ■ülmény nagyon örvendetes, mert az üzleti s for­galom pangás már-már elviselhetlen mérveket kezdett ölteni. A képviselőválasztástól immár egy hót álaszt el bennünket, s lap.unkjövő számában már eredményről lesz alkalmunk referálhatni. Mint múlt alkalommal, úgy ezüttaT 'is KangSütyÓfczirSL, hogy nem lévén politikai lap, nincs sem jogunk­ban, sem érdekünkben akár egyik, akár másik jelölt mellett pártállást foglalni s az esetben — amint szivünkből kívánnánk, hogy inkább úgy lenne — ha akár mérsékelt ellenzéki, akár 48-as .ártok, tisztességes jelölttel állanának szemben a szabadelvű párttal s annak jelöltjével, a legnagyobb hidegvérrel és nyuga­lommal néznénk a választási harcz mint alkot­mányos küzdelem elé s bármelyik pártnak, bár- dyik jelöltnek kedvezne a szerencse, mi ro- konszenvvel üdvözölnénk a győztes lobogókat ajdaiom, hogy ezúttal nincsen így; Csatár igmond a magyar alkotmányos pártokon kívül álló egyéniség; nincseu oly part, mely öt kebe­lébe fogadná, nincsen az országgyűlésnek oly pártja, nincsen egyetlen egy képviselője, aki őt a választóknak ajánlaná. Azt a sebet is, melyet már puszta megjelenése s nénány napi demagó­Zsi goskodása városunk közéletén ejtett, nagyon ne­hezen fogjuk kiépülni, az Ég óvjon tőle, hogy esetleges megválasztása ne mételyezze meg Gyula városát, mint megmételyezte legutóbbi szereplése színhelyét Csongrádot, mely város még év­tizedekig se fogja kiheverni azt a csapást, hogy Csatár egykoron lakosa s országgyűlési képvise­lője volt. Mi a város erősen koczkáztatott bé­kéje, nyugalma érdekében kívánjuk ezúttal G ön- d ö c s megválasztását, másrészről a városnak eddig az ország színe előtt megóvott szeplőtlen jó hírneve végett óhajtjuk Csatár bukását, és ha egyébkénti pártállásra való tekintet nélkül min­den — Gyula városa érdekeit igazán szivén vi­selő — polgár igy fog gondolkozni, hisszük, hogy lapunk jövő számában Göndöcs Benedek és vele a város érdekeinek győzelmét fogjuk örömmel je­lenthetni. Hogy Csatár Zsigmond képviselőjelölt mi­lyen lenézéssel és megvetéssel viseltetik választói iránt, azt elárulta ama kicsinyléssel, meiyet hall­gatói értelmi színvonala iránt érez, amidőn oly dolgokat mond el beszédjeiben, amiket értelmes hallgatóság előtt világért sem merne megkoczkáz- tatni és az ő szempontjából véve igaza is van, mert okos, igaz beszéddel nem is tudott volna maga köré pártot tömöríteni. De a Csatár párt ezérei talán kissé túl is lőnek a czélon, és oly butának gondolják a párt híveit, hogyannak új­ságolvasó része nem tud már négy hónapra ter­jedő időre sem vissza emlékezni.' Mert ba nem hinnék ilyen feledékenyeknek, nem mernék őket olyan nyomtatott hamisítványokkal traktálni, ame­lyekben a kecskeméti 48-as és függetlenségi párt ajánlja Csatárt a gyulaiaknak megválasztani, mint oly férfiút, akiben az országgyűlés egy kimagasló alakot nyerne. Hát hiszen volt módjában Kecs­kemét városának megválasztani, hanem volt any- nyi józanság benne, hogy ezt nem cselekedte és különösén nem cselekedte a kecskeméti 48-as és függetlenségi pártomért hisz épen eme párt je­löltje Ugrón Gábor buktatta meg i Csatárt, azt a Csatért, aki Kecskeméten a 48-as és független­égi párt ellen küzdött és lépett fel, amint ez annak idejében meg is volt Írva, és aki össze­gyűjtötte' akár ma is elolvashatja az újságokban. Nobát ez a kecskeméti 48-as és függetlenségi párt, amely ellen Csatár tört, és amely Csatárt letiporta, most nem ajánlhatja őt Gyulára kép- iselőnek, épen úgy, mint ahogy a gyulai 48 as és függetlenségi párt, amely ellen Gyulán is tört Csatár, nem fogja őt más városnak ajánlani. A keéskeméti 48-as és függetlenségi párt nevé- n kiadott. falri^as.z tehát jigyszeríL Jl&mjsikudni/: párt nevével vakmerőén visszaéltek, és hisszük, hogy a kecskeméti 48-as és függetlenségi párt kvalifikálhatlan visszaélés ellen tiltakozni is fog. Csabán hétfőn heves összeütközés volt egy teher- és egy személyvonat között, mely azonban szerencsére emberéletben nem okozott kárt. A vizsgálat szigorúan megindittatott a vétkes gon­datlanság miatt. A Gyulán létesíteni szándékolt harma­dik gyógyszertárt véleményező közgyűlési hatá­rozat ellen W i n k 1 é r Lajos és Nagy Jenőné gyógyszertártulajdonosok felebbezéét adtak be a apókban a megyéhez. Megbízott városi képviselők. A vár­megye alispánjánál folytatólag Wenckheim Antal róf örökösei Kalmár Mihály uradalmi igaz- atót, a m. gyulai gör. kel. egyház pedig Nyikora Illés gondnokot jelentették be virilis jogaik gya­korlására megbízott képviselőknek. hívta össze a nemzetőröket a vármegyeház gyűlés termébe. Hosszas tanácskozás után el­határozták nemzetőreink, hogy küldöttség men­jen fel a kormányhoz, s terjessze azt elő, hogy a békésmegyei nemzetőrség a harczra vezér és fegyverek hiányában nem alkalmazható, s ne kényszerittessék Makóról a nagy-becske- reki táborba szállani annyival is inkább, mert ezen táborozás a kikötött három heti tartamon túl terjedne. El is ment a küldöttség Szabó János ve­zetése alatt. Mig a küldöttség Pesten járt, nemzet­őreink naponként a makói vásár álláson gyűl­tek össze. Rendezték a zászlóaljakat s fegy­vergyakorlatokat tartottak. Julius i8-án ismét összegyűltek nemzet­őreink a megyeház gyűlés termében, tanács- kozandók a felett, hogy a küldöttség eréd- ménytelen eljárása esetén, mit lesznek teendők. A tanácskozás folyamán az alvidékröl menekültek jelentek meg s szivrehatólag ecse­telték azon szomorú eseményeket, melyek az alvidéken legközelebb lefolytak; lefestették azon rémes kegyetlenségeket, melyekkel a lázadók a magyarokat, vagy az azokhoz szító kát kiirtani törekvének, s a pusztulást, mely “egyeseket, s községeket ért. Leirhatlan a há- ás, melyet a menekülők siralmas állapota, szivekig ható szavaik idéztek elő, s a nemes felbuzdulást a vármegye alispánja határtalan t ©,■! lelkesedéssé fokozta. — „Mondja a nyelve — igy ir az alispán e jelenetről a vár­megyéhez — a békésmegyei őrseregre amit akar, én mindig azt fogom állítani, hogy az a haza iránti hűségét fényesen bizonyította be, midőn elhatározta egy szivvel-lélekkel, hogy — be sem várva a miniszterhez intézett folyamodás eredményét — Makóról azonnal útnak indult Nagy-Becskerekre. Megszűnt az elkeseredés, az ingadozás s mint az alispán irja, „Bókésmegyének örserege a haza szolgálatára mai napon Makóról oly tömegben indult útnak Becskerek felé, mely­nél hűségesebbet és nagyobb számút aligha Magyarországnak valamelyik megyéje kiál- litand.“ Nem erőltettek utrakelésre senkit;, sőt kijelentették, hogy tekintettel a nemzetőrség­nek messzebb útra való kész életlenségét, gya­korlatlanságát, fegyvertelenségét, de különö­sen a mutatkozott csuggedést; az igazság és méltányosságra tekintettel, mindaz, ki magá- oan bátorságot, teljes készséget nem érez, vagy otthon dolgát nem a messze eltáyozás- noz rendezte, vagy ki egészségét gyengültnek tapasztalja, egy szóval, ki hasznos szolgálatot nőin tehet, sőt az egészben csak zavart ökoz­hat — inkább távozzék haza; s daczárá ezen kijelentésnek — igen kevés (csab ti, gyulai és kétegy.iázi) nemzetőr kivételével útra keltek mindannyian, s „Békésmegye hűségének, szol­gálati készségének e hazában alig leend di­csőbb példája.“ Julius 19-én érkeztek nemzetőreink Nagy- Becskerekre. „Mind lelkes, derék magyar em­ber — irja a Kossuth hírlapja. Legelöl a gyu­lai osztály, köztük Szombathelyi első alispán mint köznemzetör, azután a Békés városiak, gyönyörű magyarok. Alig helyezők el ezeket, jöttek a gyomaiak, tarcsaiak; 20-án a komló- siak, orosháziak, 21-én az endrődiek, körös-la- dányiak, szt-andrásiak s az egész sárrétiek; Kiss János, Kiss Péter főszolgabirák, a főügyész stb. s az összes megyei tisztség.“ „Hármas lobogókkal, puskákkal, dárdák­kal, dsidákkal, vasvillákkal, fejszével fegy­verkezve. Vannak ácsaik, zenészeik, tábori papjaik, minden vallásból, s tábori orvosaik. Magokkal készen hoztak óo.ooo töltényt, két mázsa lőport és szükséges ólmot. Végre még ez nap érkeztek a szt-annai és aradi nemzet­őrök is. így hát Aradmegyéből mintegy noo és Békésből 4200 nemzetőr van itt. Soha ma- gasztosabb örömöt nem élveztem, mint midőn ezen hazámfiáit láttam. Nem proletáriusok ezek, hanem gazdák, jómódú tehetős emberek. Ámde keserűbb érzés sem szorította keblemet, mint azon gondolat, ha ezen bátor, de fegyverfor­gatásban még gyakorlatlan férfiakból csak ne­hány is áldozatul esnék a vad csoport dühé- nekl Ily roppant számú emberek elszállásolása nem kis mesterség vala. Az elszökött becs- kerekiek házait kinyittatták nekik, még a magtárak, iskolák, paplakok is elfoglaltattak, egyedül a templomok még üresek. És bezzeg tett a tömeg látása benyomást, nemcsak a becskereki, de az összes torontáli ráczokra is Mutatni sem merik ellenszenvüket, sőt magyar vendégeik iránt a legnyájásabbak s megelőző szivességüek.“ Lássuk az alispánnak a becskereki tábor­ból a vármegyéhez irt tudósítását. „A békési örsereg, példájára az egész országnak kiállott azon szolgálatra, mely ere­jétől telhet, — s jelenleg — julius 21-én — Becskereken van, hova istennek hála szeren­csésen érkezett. Talán felesleges említenem hogy habár meglepő volt is ily messze való eltávozásunk, de Makón nem lévén ránk szük­ség, a miniszteri legelső parancsolat szerint is mellőzhetlen kötelességgé vált az. A becs­kereki parancsnok Kis Erneszt ezredes öröm­mel fogadott bennünket, és Becskerek vidé­kének szánakozásra méltó üldözött magyar és német népe hálától könyesült szemekkel. So­kan említették előttem, miként hónapok tel­tek el, mióta az volt első nyugodt éjszakájok, melyet meg .rkezésünkkor szárnyaink alatt töltöttek. (Vége köv.) í> O. Gy.-j zzéxelexxi '’rGvula városa mélyen tisztelt hölgyközönségéhe i| “ és nagyrabecsült polgáraihoz! i| A gyulai iparos ifjúság önképző s betegst • Igélyző egylete — melynek üdvös és humánt ijczéljáról a nagyérdemű közönségnek állandóai -I— társadalmi életünket élénkítő tevékenységére [pedig a zászlószentelési ünnepélykor, majd az ipa Iros segédek és tanonezok országosvándorgyülés r s munkakiállitása alkalmával is volt alkalma meg [győződést szereznie, az elmúlt év folyamán a su [gárúton utasfogadói czélnak is megfelelő háza I építtetvén, eme ház felavatási ünnepélyét 1888-i I évi február hó 5-ére tűzte ki. Az egylet a ház felavatási ünnepély alkal Imából ugyancsak február hó 5-én tánczvigalma [rendez, mely a nagyméltóságú m. kir. pénzügy (minisztériumnak ,,785/g87 számú leiratával engedé [lyezett tombolávat lesz egybekapcsolva. Tekintettel ama körülményre, hogy az egy (let pénztára a múlt év folyamán szegény iparosoka [segélyző betegápolási czímen nagyon igénybe voll véve, a tombolajáték tiszta jövedelme betegsegé­lyezési alap alkotására lesz fordítva. Mély tisztelettel és bizalommal kérjük azérl a mélyen tisztelt hölgyközönséget és Gyula városa polgárait, hogy eme jótékonyezélú tombola játél 'megtartását bármily értékű tárgyak szives adományo­zásával lehetővé tenni kegyeskednék. A szives adományokat kérjük február hó t-éig SÁL JÓZSEF egyleti elnökhöz beküldeni. A beküldött adományokat hírlapi lag köszönettel nyugtázzuk., Egyletünk több Ízben — és mindég sikere­sen — fordult a mélyen tisztelt közönség áldozat- készségéhez; szabad legyen az annyiszor beiga­zolt pártfogást és támogatást ezúttal is remélnie, amiért viszont ígéri, hogy az egylet eddigi nyom­dokain haladva egy pillanatra sem fog eltánto- rodni a zászlójára irt jelszavaktól^: Munkaj| szor­galom, haladás, testvériség. Gyulán, 1888. évi január hó 2-án iiartott választmányi ülésből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom