Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-02-12 / 7. szám
7-ik szám. Gyula, 1888. február 12-éxi. VII. évfolyam. f 1 Szerkesztőség: F6-utcza 39. szám a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vinza. Előfizetési díj: Egész évre .............5 írt — kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 n 25 „ Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZBod-Olry Zoltán. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér aora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11. sz. Eckstein Bernát fúrdö-utcza 4. sz. — Bécsben: Schdlék Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon A polgármester lemondása. ígéretünkhöz képest a legnagyobb figyelemmel kisérjük a város ügyeit s igy okvetlenül toklalkoznunk kell a polgármester lemondásával, mert a városra nézve fontosabb kérdés alig lehet annál, hogy ki legyen a város első embere, s miután azt hisszük hogy az olvasó közönséget ér deklik a lemondás okai, s miután azt leg- bivatottabb maga a leköszönt polgármester megmondani, ime itt közöljük szósze- rint a jelentést, mellyel a tegnap tartott képviselő testületi ülésben leköszönését tudatta: Tisztelt képviselő testület I Midőn ez előtt több mint két évvel Gyula városa nagyrabecsült közönségének bizalmából harmadizben a város polgármesterévé választattam, hozzám közelebb állók tudták azt, hogy azt csak is más, komoly jelölt felállításának hiányából fogadtam el, még pedig határozottan kitejezve leg feljebb két évre azon reményben, hogy e két év alatt a kedvezőtlen viszonyok mégis némileg változni fogoak, és helyettem más képesebb, több erővel és tehetséggel rendelkező, talán munkásabb egyén is fog akadni, a ki e már nem nekem való terhet villáimról le fogja venni, és vissza fognak becsájtani szerény polgári körömbe, a melyet bár ne hagytam volna oda soha sem. A mozgalmak, melyek folyton váltakozva előtérbe léptek az általam feltett időt meghosszab- biták még egy fél évvel, de ezen idő alatt akkori kijelentésem csak érlelődött, fokozódott; míg az f. hó 9-én határozattá vált, benyújtva megyei alispán ur ö nagyságához állásomróli határozott lemondásomat. Ezen elhatározásomat nem czélom ma hosszasabban indokolni, mert hisz az egy jelentés szűk keretében úgy sem férne meg; — jöhet idő, midőn ezt szükségesnek tartandom s foglalkozni fogok eme 15 évnek megírásával, melyet a város közönségének bizalmából ezen állásban töltöttem Ma legyen elég annyit megemlítenem, hogy erőm hanyatlott, tehetségem elégtelen és hogy a folytou fokozódó közigazgatási teendők minden esetre nálamnál képzettebb é3 gyakorlottabb egyént kívánnak ez állásra. Ama szigorú teendők, melyek különösen az adó behajtása körül kell hogy érvényesüljenek, és ama felelősség, mely a folyton fokozódó szegénységgel szemben gyakran kíméletlenséget parancsol, nem az éu kedélyem világába való, de meg a gyakran tapasztalni kellett makacsság, ellenszegülés és legjobb akaratú intézkedéseimnek a törvény leplével takart kijátszása, mindeu esetre csak elhatározóbbá tett a lemondás megtételére. Ott hol az évi költségvetésből 10—12 ezer frtra terjedő hátralékok maradnak künn, a melyeknek a következő évben alig egy negyede szedhető be, de az év végéig ismét fokozódtak, nem teremthettem oly helyzetet, hogy csak legkevesebb kilátásom is lehessen reá, miszerint a létező bajok orvosoltassanak. És előttem van a szerencsétlen Körösszabályozás 1879 óta, mely mig a város la kosságának egy harmadát a kétharmad előnyére sújtja, szintén nem nyújt még reményt arra, hogy abból kibontakozzunk a közel jövőben. Hiába voltak előterjesztéseim arra nézve, hogy a bennünket, mindnyájunkat sújtó teher méltányos megosztás által könnyebbitd8sék; hiába volt figyelmeztető szavam, bogy a közérdeket tegyük az egyéni érdekek fölé, ez sikerült addig mig fizetésre került a sor, de amint fizetni kellett volna, 8zétmáilott a közérdek hangos szava; pedig ha valahol, úgy e téren lett volna szükség az összetartásra, mert hisz, hogy 1881 óta 1887-ig, tehát 7 éven át az árvizek rémeitől megszabadultunk magasabb vízállás mellett mint az 1881-iki, bizony csak azon egyharmadrész birtokosainknak köszönhetjük, kik azóta a terhek alatt évről-évre fokozatosan roskadoznak. És ha ezek folytán földbirtokos lakosságunk egy tekintélyes része az ódiumot első sorban az én, és velem együtt a városi tanács nyakába hárítja, hiába küzdők az ellenkező mellett. — Bűnbakot keres, bűnbaknak lenni kell, — ha kívánják — (jgyek az én. De kötelességem röviden áttérni azon osztály viszonyaira is, melynek tagjául magamat én is tekintem : az iparos viszonyokra. — Mig az 1884. évi XVII. t. ez. önkormányzati intézkedéseit még 2—8 ezer lakossal biró községek is melegen üdvözölték és siettek azt a maguk részére igénybe veuDi, itt, e több mint 600 iparossal és több mint 100 kereskedővel biró városbau az nemcsak hajótörést szenvedett, hanem ellene reactio is képződött; — de még az iparos iskola körül is a törvény mellőzésével előzetesen tett Ígéretek által vergődött túlsúlyra az oktatás iránti ellenszenv fokozódása, I az ódium n-m más, mint a polgármester nyakába hárult, és a vastag vége az én hátamon puffant. De mit mondjak, végre röviden csak értelmiségünk szerepléséről : „A hány ház annyi szokás“; — a hol hárman vannak, okvetlen négyféle vélemény van; — versenys.'g a babérért, hogy a mi létesülni akarna — az az ö érdeme — és nem létesül semmi. Tisztelet a kivételeknek — hisz ilyenek is vannak, még pedig sokan — fogadják a távo zónák önzetlenségükért hálás köszönetét. A mit vétkeztem — ha vétkeztem — azért felelni fogok, és erről felelni, ma még nem tartozik eme jelentésem keretébe. — Egyről biztosíthatom az igen tisztelt képviselőtestületet, hogy bármi dongaszertt nagy hangok emelkedtek légyen és emelkedjenek is ellenem, de arról senki sem fog tanúbizonyságot tehetui, hogy zsaroltam, loptam, vagy önérdekemért valakinek hivatalos működésem alatt előnyt biztosítottam volna. Kérésem csak az : szíveskedjenek a már 3 ik vizsgálatnak eredményét türelemmel bevárni és engem lemondásom mellett meghagyni, kijelentve azt, hogy a mai naptól mint polgár- mester öuállóan működni megszüutem, és csak azon ügyeket intézem el, a melyek a múltból megbízatásomul maradtak. — Isten áldja és óvja Gyula városát! Kelt B.-Gyulán, 1888. február 10. Dobay János, polgármester. Nem akarunk ezúttal hosszas reeri- miuatiókba bocsátkozni, s csuk annyit jegyezünk meg, hogy a felsorolt okokon ki vül bizonyára befolyással volt a vármegye közönségének fegyelmi eljárást inditó határozata, s itt az igazság érdekében ki kell jelentenünk a nélkül, hogy bírálni akarnánk a vármegye határozatát, bogy ez esetben nem csak a polgármester ellen, hanem el kellett volna rendelni az ellenőrző megyei közegek ellen is, a kik évek bosszú során elnézték, s ezen elnézéssé sanctionálták azon hibákat és rendetleusé geket, melyekért a posgármester ellen a fegyelmi eljárás mi gindittatott. S hogy néhány szóval megemlékezzünk a távozó polgármesterről, be kell ös- mernünk, hogy már maga az, hogy ide s tova 15 éve viseli Gyula városában e tisztet ez jogezím arra, hogy közönyösen ne vettessük eltávozását abból a tisztből, a melynek minden ízét ösmerte, s a melynek 3usztán becsületességgel s szorgalommal telelt meg; egy hibája volt: a túlságos jóság, mely megtermetté számára azokat a kellemetlenségeket, melyek távozásra kény- szeritették. Ha e szorgalom és becsületességnek megfelelő eréllyel rendelkezett volna, alig lehetne nála jobb polgármestert találni, de az erély hiányzott nála, s ez az erély- telenség megteremtője lett annak a rendszeres rendszertelenségnek, mellyel az uj polgármesternek szakítani kell. S a tulajdonképeni fő- kérdés városunkra nézve az, hogy megtaláljuk azt az embert, a kinek kezébe nyugodt lélekkel le teheti a város ügyét, s e kérdésnél el kell némülni a párt és baráti tekinteteknek, s kizárólag a közérdekeknek kell irányadónak lenni, annyival is inkább, mert a mai viszonyok között attól függ Gyula város jövője, hogy ki fog a város élére állani. Keresni kell tehát olyan embert, a kiben az eltávozó polgármester becsületessége és szorgalma eréllyel párosul, akkor boldogulunk. A képviselő testület kezébe van letéve a választás s ezzel a város jövője, — válasszon úgy, hogy maga a polgármester személye egy szebb jövő záloga legyen. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának f. 1888. évi február hó 9-én tartott rendkivüli közgyűlése. Az 50—60 bizottsági tagból álló közgyűlést elnökló főispán délelőtt 9 órakor — kölcsönös üdvözlések után megnyitván, kezdetét veszi a tárgy- sorozatban felvett ügyek sorrendbeni tárgyalása. A földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi miniszter rendelete folytán, olvastatik az állandó választmányi vélemény alapján módosított vármegyei kéményseprési szabályrendelet, — mely ügy ben tett s eltogadott módosítások közül kiemelendő, bogy a nyitott kémények után 5 kr, a zárt vagy ledett kémények tisztítása után 10 kr díj szedendő havonként, — az eként módosítva elfogadott vármegyei kéményseprési szabályrendelet jóváhagyás végett, a miniszterhez ielterjesztetni rendeltetik. Nógrádvármegyéuek — a vásárok túlságos korlátozása 8 azoknak a vármegyék kiválóbb helyeire való összpontosítása tárgyában érkezett átirata egyszerűen tudomásul vétetett. A vresiczabányai magyarnyelv terjesztő egyesület megkeresésére, a vármegyei közművelődési alapból egyszersmiudeukorra 10 frt utalványozta- tik nevezett egyesület javara. Körös Tarcsa község elöljáróságának, a községi korgat kiépítésére szükséges 15000 frt kölcsön felvételére az engedély megadatott azon hozzáadással, hogy a kölcsöure vonatkozólag kötendő kötvény, a jóváhagyási záradék reávezetése végett — bemutatandó 1 észen; — és hogy a körgát további kiépitése, illetve a felveendő lü ezer Irtnyi kólesöu összeg miként leendő felhasználása felett, a járási főszolgabíró s az államépitészeti hivatal mint szakközeg — felügyeletet gyakorland. Ezen ügy tárgyalása alkalmával, elnöklő főispán indítványára, az esetleg bekövetkezhető árvízveszélyek ellem védekezhetés czéljából — utasittatik K.-Turcsa község elöljárósága a mentő eszközök azonnali beszerzésére, — mit ha anyagi körülményei meg nem engedőének, felhatalmaz tátik a megye alispánja, hogy azok beszerzése iránt — am. közmunkavaltsági alapból e czélra elolegképen kiutal vány ozott összegből — lehető rövid idő alatt gondoskodjék- — A vármegye ezen nemes gondoskodó intézkedéséért, a közgyűlésen jelenvolt Szabó János esperes megyebizottsági tag, Körös- Tarcsa község nevében hálás köszönetét lejezi ki. Az utakon való közlekedésről szóló szabályrendeleti tei vezet az állandó választmány »elérné uyóvel egyezőleg elfogadtatván auDak kellően meghirdetése és közszemlére kitétele után jóváhagyás végett — a miniszterhez leendő felterjesztése elrendeltetik. Szarvas község elöljárói, kezelő- és segéd- személyzete létszámáról, fizetéseiről és napidijjai- ról, valamint Füzes-Gyarmat község által a képviseleti közgyűlések számáról es idejéről és a tanácskozások ügyrendjéről alkotott szabályrendelet — az állandó választmányi véleménynyel egyezőleg jóváhagyattak. Békés városa azon kérelmének, hogy a vármegyei tiszti-nyugdijiutézeti 28 frt 98 kr adótartozása töröltetnék, — miután az összeg behajthat- lansága elfogadhatóan igazolva, okmáuyolva nincs — hely nem adatott, s utasittatott Békés város elöljárósága a nevezett öszzeg behajtására. Öcsöd község elöljáróságának 1400 frt értékű államadóssági kötvénye értékesítésére szükséges és kérelmezett hatósági engedély megadatott. Endréd község elöljárósága, két darab tüz- mentes pénzszekrény — pótköltségvetés utjáni beszerzésére utasittatik. Ssent-András község által a hidvámdij szedéshez szükséges engedélynek az 1888. évre leendő kieszközlése iránt benyújtott kérvénye pártolólag feltárj észté tik az illetékes miniszterhez. Mező Berény község előljáróságáaak, az ottani árvapénztár tartalék alapját terhelő állami és községi adóknak ezen alapból leendő kiutalvá- nyozliatását kérő folyamodványának, valamint a községi elöljáróság és kezelő személyzet fizetéseinek évuegyedes részletekben előre, — a szolga személyzet és szegődményesek fizetésének pedig havi részletekben utólag leendő fizethetése iránti kérelmének, végre a i86/tas7. b.-gy. számú határozat megváltoztatása iráuti kérelmének hely nem adatott, — mindhárom kérvény visszautasittatott. Özvegy Debreczeni Endréné által a vármegyei tiszti-nyugdijiutézeti választmány ~S/1SB7. számú megfelebbezett határozatát, a közgyűlés is megerősíti. Orosháza község és Szendi Horváth György között kötött adásvételi szerződés jóvá nem hagyatott, bánóm az kellően felszerelés és a hiányok pó'lása végett visszaadatni rendeltetik. Bárdi László és társainak a huskimérés tárgyában alkotott megyei szabályrendelet megváltoztatása iránt benyújtott kérelmükre, mielőtt érdemleges határozat hozatnék, megkerestelnek a szomszédmegyék és városok hatóságai, hogy a husk i in érési tilalmat illetőleg mi y intézkedések vaunak egyik-másik helyt gyako"latban. Palotás Imre és társai k.-tarosai lakosok, az ugarrendszer kérdésében beadott felebbezésük- uek hely nem adatván, az ez érdemben hozott s megl'elebbezett községi képviselőtestületi 109 számú határozat érvényben hagyása elrendeltetik. Végre a közgyűlés legérdekesebb tárgya volt, Gyulaváros póuzügyi viszonyainak megvizsgálása végett megbízott küldöttség eljárásáról szóló jelentése, melynek alapjáu kitűnik, hogy Gyulavárosát majdnem félmillió forint adósság terheli, — s a melynek alapjáu kitüntetett szabálytalanságok, rendetlenségek és tölköltekezések miatt — az állandó választmány véleményével egyezőleg — Dobay Jáuos Gyula város polgármestere ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetik, melynek foganatosításával a vármegye alispánja bizatik meg, E szomorú és sajnos állapotokat feltüntető ügygyei kapcsolatosan tárgyaltatott Gyulaváros 1886. 1887. és 1888. évi pótköltségvetése, melyek elfogadtattak. Felemlítendő, hogy Gyulaváros polgármestere ellen a fegyelmi eljárást elrendelő határozat kimondása után érkezett be a közgyűlésre a megye alispánjához, Dobay János — polgármesteri állásáról lemondó levele, — mely bár a közgyűlés tanácskozási tárgyát nem képezhette, — egész terjedelmében felolvastatott. Ezzel a közgyűlés pont déli 12 órakor bevégződött. Az iparos ifjúsági egylet ház- avató ünnepélye. Gyulán, 1888. febr. 5-én. Az iparos ifjúsági egylet sugárúti házának felavatása a szükebb körű házi ünnepből, a minőnek eredetileg tervezve volt, imposans, nagyszabású ünnepólylyé nőtte ki magát, mely a vasárnapi egész napot betöltötte, s mely nemcsak magát az iparos segédeket, de az önálló iparos osztályt, az ipart pártoló társadalmat egyesítette a sugárúti díszes ház födote alatt. Megkapó volt a látvány, mit az ünnepély nyújtott s az iparos ifjúsági egylet minden tagja büszke lehet arra, hogy házszentelési napja egész Gyula ünnepévé lett. Az ünnepélyről csak egy a vélemény : hogy az kiválóan sikerült. Harmonikus volt a lefolyása és e harmóniát egyetlen zürbang sem zavarta meg. A délelőtti ünnepély komolyságát az ebéd és a bál kedélyes jellege váltotta fel. Magában mindenik s együtt valamennyi sokáig szép emlékét fogja képezni az iparosságnak. ♦ * * Az ünnepély reggel 9 órakor kezdődött a róm. kath. főtemplomban, hová az iparos ifjúsági egylet tagjai az egyleti helyiségből zászlójuk alatt testületileg vonultak lel és az oltárt elválasztó rácsozat előtt foglaltak állást. Az ünnepi misét Göadőcs Benedek apát és lelkész szogáltatta
