Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-02-12 / 7. szám
fényes segédlettel, azt követöleg pedig Szentkirályi Zoltán segédlelkész úgy alakilag, valamint tartalmilag megkapóan szép egyházi szónoklatot tartott a uap jelentőségéről; Máté evángelista 24. .13. „A ki állhatatos lesz, mindvégig üdvözül“ textusból indult ki. A nagy hatast keltett beszédből közijük a következő szép részletet: „Az ember társas lény. Egymásra vagyunk utalva bármi dolgainkban. S ezt nagyon is érzik az emberek, mikor minden dolgaik kivitelére társulatokat alapítanak, a teremtő szavainak hatása alatt vannak aki mondotta: „nem jó az embernek magában lenni“ ; E társulatok között vannak jók és rosszak, épen úgy mint vannak jó és rossz emberek. Az előbbiek a becsület kősziklájára építik szövetkezetük várát, mert erkölcsi érzékük visszaborzad a legkisBebb árnytól is mi a jelen fényre homályt vethetne. Az utóbbiak az erkölcsi hasznot figyelmen kívül hagyják, az anyagi képzelt vagy valódi előnyös jövőért rajonganak, nem tekintve az eszközök tisztaságát sem. Ily irányú egyesülésnek tartom én a szo- cziál kérdések körül csoportozó harczolókat, kik hiú fény után indulva letiporni akarnak mioden jogszerű egyesülést, kik rajongással vitt eszméjük mellett nem látnak sem jogot, sem társadalmi, sem emberi érdeket. Nem jogot, mert az emberi évezredes meggyőződés ellenére, nem csak, hanem a megszen- tesitett jogi elvek ellenére olyanokat akar teremteni, melyek nemcsak szokatlanságuk miatt idegenek, de káros következményeik vészszel fenyegetnek. Nem ismer tásadalmi érdeket, mert mig egy osztályt úgyszólván a mindeuhatóság polczára emel; addig minden hiba és minden érdem nélkül az egyiket megérdemlőit helyzetéből letaszítja, a másikat kiemeli. Nem ismer általános emberi érdeket, mert eszközeiben nem tekint az általános igazságosságra; nem tekint az erkölcsi értékre, hanem mindenkit a felállított idea szerint erényt és bűnt félre tesz s úgy Ítél meg. — Hogyan lesz igy törekvés, hogyan erkölcsi élet s a nélkül pedig emberi méltóság 7 Fegyver ellen fegyvert a kézbe, társulat ellen társulatot. Ha a szocziál társulatok fenyegetnek jogot, fenyegetnek társadalmat, s embert egyaránt, építsünk bástyákat, melyen az ellenséges erő megtörik, állítsunk hadsereget, mely igaz eszméje mellett bátorságot érezve magában, lángoló lelkesedéssel veti magát ez áradat elé s ere jének tudatában mondja : ne tovább. A gyulai iparos ifjúság ez egylete az eszmének hatása alatt alakult s élt a mai napig. De hogy eszméjéhez hű maradjon állhatatos mindvégig, az szükséges a jog, a társadalom I az emberiség érdekében. A megkezdett útja megnyugtató, de hogy ez ut a pálya m '«futása után babér koszorút nyerjen, erre 1st n neve s e névvel küzdött élet szükséges. Isten neve azon remény horgonv, m'dylyel a nagyság révpartján köthetünk ki, mig Istentől távol a megsemmisülés fenyeget. A vallás kert jében termettek a társadalom boldogító eszméi, eme védelmében van erősségünk, ha azt elvetjük, elvetettük a legerősebb biztosítékot. Erről ónajtok jelen alkalommal szólani." Tétele bizonyítására a történelemhez fordult. Vázolja a görög kultúrát és annak kinövéseit, és eme kinövések magyarázatát abban találja, hogy az ókori társadulom nem Isten nevére épült, és teljesen nélkülözte a vallás boldogító eszméit,! melyekkel képes lett volna magát fentartani fényének magaslatán. Majd áttér a mai társadalom ellenes eszmék, nevezetesen | communismus, nihilismus és socia- lismus kinövéseire, mint a melyek első sorban az iparos osztályt kísértik és szónoklatát következőleg fejezi be : „Tudom magara is, hogy a mai gyári rendszer a kézműiparnak nagy ellensége s igen sokszor marad a keserves munka verejtéke fizetet- lenül, és ba nem egyedül az iparosok a hibások, de minden esetre bünük sok van. A gyárak ol- C8Ón, gyorsan dolgoznak; az iparosok drágábban ugyan, de jobban, hogy olcsón is tehessék, tár- sulniok kell. Mig egy embernek a szava a pusztában kialto-e lehet, addig a társulat szava a többség szava. Mig egy vesszőt könuyeu eltörhetünk, addig egy csomaggal nagy erő sem bir. Mig egyes iparos tönkre juthat a pártolás hiány, az idegenkedés miatt, addig egy helyes ipartársulat mindig belső támogatásban részesítheti tagjait. Ellenségeinktől vegyünk példát, kik minden gonoszra társulatokat csinálnak, s az erő összetartásával képesek eredményt mutatni fel. Társulat elleti társulat, s még nekünk akkor mindig marad egy előnyünk. Mig a gonoszság homokra épített palota, addig egy oly társulat, melynek zászlóját az Isten templomába szentelték fel a küzdelemre, mely házát Istennek ajánlja, az az Istenben vetett alhatatosság elvét vallja, mely üdvözül. óh Istenünk, ki hallod hő imánk, add hogy e társulat sz. neved védelme alatt az üdv kikötőjéhez jusson. Add, hogy e társulat a vallás elvei mellett mindvégig állhatatos maradjon, hogy az evangélista szerint az üdvöt is megnyerje. Amen.“ * ★ * Ezután az iparos ifjúsági egylet tagjai zászlójuk alatt vissza vonultak az egyleti helyiségbe, melynek nagy termét a társadalom minden osztályából díszes közönség töltötte meg, hölgyek is szép számban voltak jelen. A felavatást megelőzőleg Göndöcs Benedek apát és lelkész egyházi ornatusban felszentelte és egyházi áldásban részesítette a házat, ezután felhangzott a Nidermayer Antal kántor szives fáradsága s ügybuzgóságával betanított magán dalkör „H y m u u s“-a szépen, prae- cise előadva, mire S a 1 József iparos ifjúsági egyleti elnök tartotta hatásos megnyitó beszédét, melyből közöljük a következő részletet: „Felmentve érzem magamat ama máskülönbem kötelezettségein alól, hogy egyletünk lét- czélját, működési körét vázoljam, felmentve pedig azért, mert amiket elmondandó volnék, azokat sokkal fényesebb és meggyőzőbb alakban fogja egyletünk buzgó tagja Dr. Berényi Ármin ur tolmácsolni, de leghivatottabb útmutatással fognak szolgálni ékesszóló ajkai nagyságos és főtisztelendő Ivánkovics János lelkész ur, Szeged szab. kir. város országgyűlési képviselője, a magyarországi iparos ifjúsági szövetkezet ólén álló vezéregylet hervadhatlan érdemekben szerzett je- les elnökének, akit azért nem kell a mélyen tisztelt gyülekezetnek bemutatnom, mert már nemcsak megérdemelten fényes hírnevéről, hanem mint az országos munkakiállitással kapcsolatos vándorgyűlésen volt kedves vendégünkkel személyes ismeretségben is vau szerencsénk lenni. A mi nekem I szerény egylet igénytelen elnökének ezúttal feladatom, az úgy a saját, valamint egyletünk minden tagjának szive mélyéből takadó hálás érzelmünk nyilvánitása, Gyula városa közjil mindazoknak, akik egyletünket keletkezése óta, de különösen tevékenységünkben korszakalkotó fordulatot képező házépítésünk alkalmából erkölcsi s anyagi támogatásban részesíteni szívesek voltak. Hálás köszönet Gyula városa értelmiségének, kereskedői s önálló iparos osztályának, mely működésűnket állandó rokonszenvvel kisérte; hálás köszönet azonban első sorban gróf Wenckbeim Frigyesné szül. Wenckheim Krisztina grófnő ö Méltóságának, a jótékonyság élő nem- tőjének, | női erények legtündöklőbb példány képé n e k, aki mint egyletünk zászlójának anyja tekintélyes adományával eme hajlék alaptovöje lón, és aki folytonosan anyai szivre valló s anyai szívhez méltó érdeklődéssel kiséri működésünket; hálás köszönetünk egyletünk védnöke Gyula városa képviselő testületének, mely nagylelkűen százakat érő díjmentes telket ajánlott fel házunknak, és hálás köszönetünk a békésmegyei taka- i ékpénztári egyesületnek, melynek lelkes igazgatósága évi nyeremény-jutalékából évek bosszú során át százakra menő adományokkal, legutóbb pedig rendkívül jutányos kölcsóunel tette lehetővé, hogy eme az önképzés és segélyezés nemes ügyének szentelt hajlék felépülhessen. — Hálás kö- szönotünk a vármegye mélyen tisztelt főispánja Beliczey István ur 0 Méltóságának, és Jantsovits Pál alispán és kir. tanácsos ur 0 Nagyságának, kik egyletünk iránt számos téren tanúsított jóakaratukat különösen ama öuzetlen lényükkel igazolják, bogy a vármegyeháza díszes helyiségeit már ismételten bocsátják egyletünk rendelkezésére és ez által közvetlen tényezői lesznek vigalmaink anyagi s erkölcsi fényes sikerének. Hálás köszönetünk az egylet tiszteletbeli elnökének Göndöcs Benedek apát és lelkész urnák az egylet iránt több ízben tanúsított szives érdex- lődéseért. Ismételten forró s hálás köszönetünk Ivánkovics János országgyűlési képviselő ur ö Nagyságának, aki — s ezt különlegesen is kell hangsúlyoznom — megtámadott egészsége koczkáztatásával — tette ki urasát az idő viszontagságaitól is nehezített hosszú utazásnak, csakhogy szerény ünnepünket körünkben való megjelenésével és részvétével tekintélyt és tényt kölcsönözzön. Fogadják mindnyájan ismételten hálás köszönetünket! És amidőn az uj életre ébredt gyulai iparos ifjúság ezen közházát elnöki tisztemnél fogva átadom, kívánom, hogy Isten áldása legyen mindazokon, kik e hajlék megalkotásához járultak. — Isten áldása legyen Gyula város iparosain, az erős és fejlett tisztes ipar által felvirágzott városunkon és hazánkon, mely sokáig, örökké éljen !“ Az elnöki megnyitó beszédet követte az ünnepély kimagasló fénypontjául Ivánkovicc János lelkész, Szeged városa országgyűlési képviselője, a magyarországi iparos ifjúsági egys let szövetkezet elén álló szegedi egylet elnökének remek felavató beszéde, melynek méltatására nem is kísértünk más megfelelő jelzőt használni. Ha valaha, úgy ezúttal mélyen kell sajnálnunk, hogy senki sem ambiczionálja nálunk a gyorsirászatot, s igy őszinte sajnálatunkra megvagyunk fosztva ama örömtől, hogy az alakilag, valamint tartalmilag ragyogó ékesszólásról tanúskodott gyönyörű beszédet egész terjedelmében megörökítsük. És különösen sajnáljuk azért, mert Ivánkovics beszéde nem annyira az érzelmekre, mint inkább az értelemre apellált; voltak oly részletei is, a melyek — lokális szempontokból mérlegelve — jogosult vádként sújtották a hallgatóság között nagy számban képviselt önálló iparosokat. Felemlítette egyebek között, hogy még mindig lehet tapasztalni az iparos osztály legértelmesebb tagjainál is azt az előítéletet, melylyel saját pályájuk, saját foglalkozási körük iránt viseltetnek, amidőn fiu-gyermekeiket tudományos pályára nevelik akkor is, ha azoknak legkisebb tehetségük sincs a tanulásra; igy egyrészről szerencsétlenné teszik saját gyermekeiket, másrészről gyarapítják a különben is ijesztő mérvben terjedő proletariátust, de főleg maguk romboljak le az iparos pályának megkövetelhető tisztességet, amit a társadalom egyébb tényezőitől maguk részére pedig joggal igényelnek. Az iparos pályára eként csak szegény sorsú gyermekek adatnak, vagy a módosabbak közül a feltétlen rósz magaviselotüek, és pedig az utóbbiak, mint velük a szülék jó eleve éreztetik — büntetéskópen; átlátható tehát, hogy mily kevés lelkesedést érezhet az ilyen tanoncz pályája iránt, mely büutetesből keuyszerittetett rá. Itt sikerült átmenettel és meggyö:.ő erővel fejtette ki, hogy mily lélekemelő, mily magasztos szerep jut osztályrészül az iparos ifjúsági egyleteknek, melyek első sorban vannak hivatva az iuas- éveknek nevezett martyrium elszenvedése után az életbe lépő iparos-segédet sorsával kibékíteni, pályája iránt keblébe szeretetet és lelkesedést csepegtetni, és az önképzés ösvényén kalauzolni. Nem kevéssé kiemelkedő részlet volt beszédében, midőn az önálló iparosokra újólag áttérve kárboztatólag említette fel, hogy nem létesitet tek még Gyulán ipartestületet, meggyőző érvekkel igazolván ama részben súlyos hátrányokat, melyek eme indokolbatlau mulasztásból a gyulai iparosokat a hadkészletek megrendelése alkalmával anyagilag is érzékenyen sújtani fogják, mert csakis ipartestületek fognak eme megrendelésekből részesittetni. Ivánkovics János — mint rögtönzött beszéde igazolta — az ország legjobb szónokai közé sorolható, és ezek közt is előkelő helyet foglal el; szónoki folyékonysága, előadásának nyugodtsága, gestusai plasztikája a legszebb harmóniában; nem ragadja ugyan magával a hallgatót, de teljesen meggyőzi, és ez szónoki hatásának egyik legkiválóbb előnye. Nagy várakozással nézünk első parlameuti debut-je elé s előre raegva- gyuuk győződve, hogy fellépése szeuzácziót fog kelteni. — A gyulai iparos ifjúság nagyon le vau kötelezve neki, hogy felavatási ünnepélyének ily előkelő tényezőjéül volt szerencséje megnyerhetni. Majd dr. Berényi Armin lépett-a szónoki emelvényre, és eszméktől duzzadó beszédben méltatta az ünnepély jelentőségét. Szónok párhuzamot von az iparos ifjúsági egylet uj háza, mint a Békésmegyében levő első ipartestületi ingatlan és a város másik szélén álló várrom, mint müvelődéstörténelmi szempontból a varos két legérdekesebb épülete közt. „Az egyik, — ngy mond — főúri telken, azon korra emlékeztet, midőn a tulajdon foglalás, vészes harczi érdemek, sarcz és zsákmány jog- czimein nyugodott, — a másik polgárszálláson az uj kor békés munkájának szerzeméuyi jogcziinét hirdeti, s nem halál és sebosztás, de az életkedv fejlesztése, a kelletnek gyarapításának eredménye. Az a múlt emlékköve, ez a jelen és jövö alapköve. Panaszolja a közönyt, mely az állami és megyei hatóságoknál tapasztalható, azok segélye az önsegély kifejtése mellett sem lévén nélkülözhető. Hiába biztatja az állam, a megye a beteget, hogy álljon talpra, ha az oly gyönge, hogy nem emelkedbetik fel, ha csak gyámolitólag nem nyúlnak karjai alá, mire annál égetőbb szüksége van, minél jobban pusztít a másik ellenség, mely a gyáripar és szabadverseny alakjában jelentkezik oly hatalmasan, hogy nem lehet elfelejteni Las- salle szép szavait, miszerint a munkás és iparos elemnek a nagy verseny elleni hareza azon harcz- hoz hasonló, melyet foggal és körömmel vívnak ágyúk és fegyverekkel szemben. E harcz ellen az életképesség biztosításának elengedhetlen feltételéül tekinti — szóló — az iparosok művészi érzékének fejlesztését, az átmenetet az egyéni ízlést kielégítő műiparra, mert ha a művészi szellem nem fog bevitetni a műhelybe, nem lesz meg a kívánt külörubség a kézmű és a csak általáuos értékű gyári termékek között, a mi pedig a kézműipar virágzásának egyedül jogos és biztos alapja. Majd az e czcira vezető eszközöket sorolván fel, fejtegeti még a tőke jelentőségét, melyet nem kíván ellenségüknek tekinteni s óvja őket a tévtanoktól s buzdítja, hogy a testületi szervezés eszméjét ápolják továbbra is, vigyenek abba minél több tartalmat, teendőt s országossá tévén, igyekezzenek dicső nevet szerezni a magyar iparosnak.“ Ezután a magándalkör újólag nagy szabatossággal elénekelte a „Szózat“-ot, mire a felavatási ünnepély 3/4l2 órakor véget ért és a közönség szétoszlott. * * * Felavatást követöleg társas ebéd volt a „polgári kör“ termében, melyet az igazgatóság készséggel felajánlott az ünnepély rendezőségének és saját részéről is kibocsátottá a bankett részvételi ivet. Az ebéden mintegy 80-an vettek részt a polgári kör és az ifjúsági egylet tagjai közül, A pohárköszöntők sorát Göndöcs Benedek apát és lelkész, mint a kör elnöke nyitotta meg, lelkes szavakban emlékezve meg az iparos ifjúsági egylet helyes irányú működéséről, kérve arra Istennek áldását. Sál József iparos ifjúsági egyleti elnök az egylet zászlóanyjára s kiváló pártfogójára Wenckheim Krisztina grófnőre emelte poharát, dr. F o 1 1 m a n n János Ivánkovics Jánost, az iparos ifjúsági egylet és a város jeles vendégét éltette, mint a kinek felavató szónoklata az ünnepély tényét képviseli, Ivánkovics János megköszönve az egyéniségét ért kitüntetést, ép oly kitűnő toasztozónak mutatta be magát, mint a minő ünnepi szónoknak bizonyult. Mondottak még ielköszöntőt Szénássy József, S a 1 József, K ó h n Dávid, F i n t a Ignácz az iparos ifjúsági egylet elnökére, alelnökére, jegyzőjére, a polgári kör elnökére s igazgatóira, — Szentkirályi Zoltán s dr. Berényi Ármin — Niedermáyer Antal kántorra és vele a magándalkörre, mint a felavatási ünnepély közreműködőire stb. A társas-ebéd — mely jutáuyosságánál és Ízletességénél fogva — kiváló becsületére vált Czielbauer Alajos kaszinói vendéglősnek, délutáni 4 óráig tartotta együtt derült kedélybangulatban a résztvevőket. * ♦ * A megyeháza helyiségeiben tartott tánezvi- galom ép oly évtizedre szóló hírnevet biztosított magának, mint a minőt az országos vándorgyűlésen rendezett nyári tánczvigalom; valamint az akkori, úgy a mostani is nagy időkön át konkurrens uélkül fog állar.i a gyulai bálák krónikájában. — Az első négyest 128 pár táuczolta; csak 128 pár pedig azért, mert a négyes rendezők 4 colonueban képtelenek voltak több párt felállítani, mintegy harmincz pár egyszerű nézésre volt utalva. A tágas terem ezúttal igazán szűknek bizonyult a közönség befogadására, tanúságául auDak, hogy Gyulán van közönség, és hogy ez — ha valami közös czél összehozza, oly számot képvisel, roely- lyel az egész vidék nem képes versenyezni. Hanem magát a mulatságot illetőleg a bál nem mondható egészen sikerültnek ; a résztvevők tulnagy száma kivált szünóra előtt valóságos merényletté tette a körtánezokat. A bálanyai tisztséget gróf Wenckheim Frigyesné képviseletében, aki személyes át jövetelben akadályozva volt, ennek felkértére JSrkel Ferenczné viselte, akit a rendezőség igen szép csokorral lepett meg, melyről senki sem hitte, hogy Gyulán készült Novotny Antal mükertésznél, kinek ez alkalommal is produkált ügyessége élén- keu demonstrálta, hogy csak czéltalan túlköltekezés csokorért idegen városok kertészeinek adózni. A túlnyomó részben nem tulfényesen de ízlésesen öltözött hölgykoszoru valóban tündéri látványt nyújtott; nem hiszszük, hogy polgári bál czime alatt bét vármegyében ily díszes virágokból iont bölgykoszorut találni lehetne. Végtelenül sajnáljuk, bogy Dem rendelkeztünk annyi szemfüles re- porterrel, akik eme koszorú minden szálát feljegyezhették volna, 6 igy a teljes névsor helyett csak nagyon hézagossal szolgálunk, midőn felje- gyezéseink nyomán konstatáljuk,, hogy a tánezoló hölgyek között voltak : Jancsovics Pálné, Novák Kamillné, Zöldy Jánosné, Szentmihályi Lajosné, Kliment Gyu- láné, özv. Czingulszky Józsefné, Hűkké Szeréna, Szarvassy Arzénné, Kalmár Mihályné, Köpf Károlyné, Sál Józsefné, Uferbach Józsefné, Uferbach Rezsőné, Uferbach Antalné, Uferbach Jánosné, Ungváry Albertné, Kon- siczky Jánosné (Békés), Deimel Lipótné, Végh Ferenczné (Békés), Asztalos Ferenczné, Csiszár Sámuelné, Schröder Gothardné, Bauer Lipótné, Neumann Jánosné, Káló Györgyné, Lindenberger Károlyné és Rezsőné, Diószeghy Sándorné, Lindenberger Istvánné, Unger Ferenczné, Kiss Ernőné, Emhő Györgyné, Szabó Jánosné, Papp Gáborné, Fridrich Ferenczné, Dávid Jánosné, Birgmayer Jozefa, Follmann Károlyné, Hegyi Mártonná, Prág Mátyásné, Schvarcz Hermanné, Jámbor Józsefné, Oravecz Albertné, Berndt Károlyné, Frattini Ferenczné, Békésy Jánosné, Schröder Istvánné, Szénássy Gusztávné, Pallay Jenőné (Békés), Deutsch Jakabné, Lusztig Adolfné, Borbély Jánosné, Bárdos Arihurné, Mayer Ferenczné (Doboz), Bedey Nándorné (Doboz), Székely Lajosné, Erdőteleky Gyuláné, Horváth Istvánné, Schriffert Józsefné, Borsy Sándorné (Békés), Kozics Pálné, Winkler Ferenczné, Torma Istvánné, Steigervald Ferenczné, Ar- gyelán Demeterné, Ludvig Ferenczné, Kiss Károlyné, Osváth Andorné, Hugyecz Ala- dárné, Tóth Károlyné, Eizele Józsefné, Ha- verda Ferenczné, Fehér Ignáczné, Fehér Sándorné, Gyurkó Istvánné, Góg Istvánné, Lend- vay Mátyásné, Dundler Ferenczné, Darvas Ferenczné, Schröder Istvánné, Major Istvánné,
