Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1888-12-02 / 49. szám
két hitvány kásaszem ? ! Ugyan uram, tréfált vagy komolyan beszélt; mert uram ez komoly beszéd nek nagyon trélás, tréfának pedig nagyon komoly Hiszen uram évezredek előtt megírtak már azt romaiak: hogy ajfirmanti inhaeret próba vagy hogy a ki allit, az bizonyítson. Hogy lebet Péter tői azt követelni, bogy bizonyítsa azt a mit Pál állít. Tessék bizonyítani Pálnak I de ki lesz az tán a biró ? Pál a maga állítása mellett nem le- hét, Péter ellenlábasa s igy egyszerűen a biró ságra jogosulatlan ! Ez eljárás nagyon hasonlítana ahoz, hogy ha ön egy protestáns lelkésztől kövotelné a transsubstantio eogmájának bizonyítását. Azt mondja továbbá Szabó Sándor tisztelendő ur, hogy járjuk le Hahuemannak, Argentin- nek stb. s igy tehát a homeopathiának tekintélyét. Előre bocsátva, hogy csak azt lehet le járni, a mi létezik, azt az embert tartanók a másik táborban a legoktalanabb embernek, a ki erre vállalkoznék, és pedig következő okokból. A lejárás kétségtelenül a támadás s így a kü delem egy nemével járna, s a küzdelem folyté esetleg kifejthető türelmetlenség mig egy feli nem volna méltó a tudományhoz, melynok téré a szabad vizsgálódás, észlelés és nózetnyilvánitá lehet egyedül üdvös, addig másfelől kórlelhotle nül vonná maga után a küzdelmet nezö közön ség részéről azon meggyőződést, hogy a küzde lem végtére is nem pusztán elvi harcz, de talál egy kis féltékenység, vagy épen érdekharcz. É miután az emberi természet egyik nemesebb vo nását képezi : hogy mindig az üldözöttnek fogja pártját, csak azt érné el vele az illető, hogy i aoineopathia hívei szaporodnának. — A martyrol ninden téren veszélyesek! — De meg erre a árasra szükség sincs. — Midőn a magyar par- ament boldogult nagynevű Eötvösünk minden el- Bozése daczára, kinek e tárgyban tartott beszéde gylke volt a szóuoki remekeknek, elég szabad- lvü volt a homeopathicus tanszék felállításának öltsógeit megszavazni, s igy szabad tért enge- ettfiijainknak : mit kellett látni? Azt, hogy a oméopathiának alig volt óvenkiut 5 hallgatója; jaink, kik a tudori oklevél elnyerése után hal- itták a homeopathiát, s igy volt alkalmuk a leggyöződés alapján történő elhatározásra, egyen- int tértek vissza a táborba melyet elhagytak ; 7 a mi megyénknek is egy községi orvosa, pe- íg semmi nem tiltja, hogy mint községi orvos is »sonszenvileg gyógyithaBSon, ma pedig az egye- men a homeopatbia hallgatói többnyire külföldek. — Avagy van-e a homeopathiával szemben iükség a lejárásra, midőn azt látjuk, hogy a iilönbözö rendszerek elbírálásához szükséges óismeretekkel rendelkező orvosoknuk alig száza- kokban kifejezhető csekély létszáma választja agának a homeopathiát; van-e szükség 1 le- .rásra, midőn | helyett azt látjuk, hogy a ho- eopathia a különböző rendszerek értékének elválásához szükséges ismeretekkel nem ren- älkezö laikusoknak kedvcncz foglalkozása, dán a sport egy nemének is nevezhetnék; in-e szükség a lejárásra midőn azt látjuk, agy a homoeopathia a szabad verseny melkt sem bir tért hódítani sőt ellenkezőleg ho- atovább veszíti maga alatt a talajt. Ítélje meg árki is, hogy a feutnevezett jelenségek nem a járásnak, vagy hogy helyesebben fejezzük ki adunkat, a lejáródásnak oly jelenségei, a mezekkel szemben az okosság csak is a higgadt smagára hagyást tarthatja helyesnek, mig a táladásban rejlő inger a haldoklót galvanisálná klán még egy kissé tovább húzódó életre. Tehát mit a homeopathiával a dilettantizmus már úgy alaposan megtelt, t. i. a lejárast, ezen lejárás icsőségét hagyjuk továbbra is a dilettantismusuak. Hogy az efféle dilettautismussal szemben aga az egyház is roÍDŐ állást foglal el arra egy intő bizonyíték van. A r. cath, egyház, melyről lég ellenségeinek is el kell ismerni, hogy az mberiség érdekeit minden irányban igyekszik dkarolni és ápolni, nem a cura pastorabssal fog- .lkozó világi lelkészekre bízta a betegek ápolást, a szenvedők nyomorának enyhítését, hanem s irgalmasok szerzetére, a szerzet tagjaitól pe- ig megköveteli a szigorú szakképezettséget s e emss foglalkozásra szakképzetteket állít s igy a mnka megosztás helyes elvének hódol. Végül meg csak néhány szót. Távol áll töllünk hogy mi a lelkészt még iák gondolatban is akartuk voloa sérteni. Sokai inkább tiszteljük hivatásának fenségét. Nóze- ink azonban az, hogy e hivatással együtt járó ötelességek teljesítése elég feladat egy életűek s téren kivívott érdemek sokkal előbb biztosítják sáinára az elismorést, a hálás utókor személyé- en mindig csak a lelkészre fog gondolni, a há- is visszaemlékezés geuiusa a lelkész hamvai leüt fog egykor őrködni, mig a homoopathiát el. igja felejteni. De ha homoopatba mellett a lei- észt faledné, ez csak azt bizonyítaná : hogy szerijében a lelkész kisebb volt a homoepatbánál [ár pedig mi tagadás benne : mi a lelkészt tartik személyében nagyobbnak, tiszteletünk tárgya emólyóben mindig a lelkész marad. így Negyven éves jubileum. Ha a .feivilágnsodottnak fennen nevezet *Iy’ XIX. század utolsó negyedének történetét szem 1 * léljük ; — ha a gőzerővel haladó műveltnek ne 19 vezett társadalom jelenségeit vizsgáljuk : azt ta- “ pasztaljuk, hogy a korruptió ugyan csak felütot- 4 to hydra fejét; arra a szomorú meggyőződésre ju H tunk, hogy 1 mai kor képe sötétebb az ójszaká- f üál, hogy a civilizátió, rne'y | társadalom minden rétegében sebes léptekkel hódított magának a tért, ezekkel egyidejűleg karöltve jár az erköl- > csők sülyedé8e is. 3 Ha vissza tekintünk a közel múltban lezajloti eseményekre; — ha nem zárkpzunk el az elénk, tárult szomorú képek elől, bizony-bizony roegren- I* dűl hitünk az erkölcsökben s megvetéssel fordulunk el az úgynevezett civilizált manipulációktól. Az Isten képére teremtett emberek nagyrészét az önérdek vezérli tetteiben; — az erköles- telenségi ragály hova további terjed és a korrumpált viszonyok óriási mérvben növekednek. A férfi jellem meglazult az önzetlen tényke- 1 dés ritkul, az önérdek hova tovább nagyobb tért hódit magának, szóval: az emberiség szenvedélyesen voti magát az önérdek karjaiba. Bár merre tekintünk is, mindenütt ez a pa- ^ noráma tárul szeinüuk elé legtöbb esetben ; — a j szép, igaz, és jó fogalmai sárba tiporvák, nem ^ fizetik ki magukat; — semmi sem ment a pro- . fanáliatástól, mioden részen hanyatlást, s romlást j észlelünk. t Ily körülmények között nagy lelki gyönyörűségünkre szolgál, midőn egy igaz ember fáradozá- . sát nyilvánosan elismerésünk jeleivel üdvözölhet- jük; midőn a becsületben, munkásságban s köz- tisztességben töltött 40 óv tisztakezűségéröl széli- balunk. t Negyven esztendői — — Még kimondani is sok! — — ’ Mennyit kellett ez idő alatt a közjó érdé- , kében fáradni ! , Hát ha még meggondoljuk, hogy egy szá- zadnak csak nem fele, mely a közjó érdekében J töltetett el, a rosszalásnak, a gyauúsitasnak legkisebb áruyát is kizárja; ha meggondoljuk, hogy a községi jegyző mennyi megpróbáltatásnak, mennyi zaklatásnak van kitéve minden részről; _ hogy az összes ministeriumok fendeletei nála ta lálnak vég elintézést; hogy az a nappali és éj- ‘ jeli munka, — az ügyek szaporodása daczára sem lankadt meg soha 1 hogy az évek lepergésévcl lolytonosan több elismerést, becsülóst és feltétlen bizalmat gyümölcsözött! milyen tisztelettel kell, u bogy viseltessünk egy ilyen igaz férfiú iránt j |J De ki hát ez a közelismeréssel működött 61 férfiú 1 — kérded szives olvasó. Megmondom. Szeghalom község érdemes . in i«gyzöje- ; gg Igen! Soós József ez a derék férfiú, a ki negyven óv óta igazgatja e nagyközség ügyeit a ki fiatalságát, e község közügyéinek szentelte. Igen ö az, a ki ma is, hosszú negyven évi se működés után, — jó és balsorsbau, — nem zsib- kí badó lelki erővel és becsülettel szolgálja közsó- zenek auyagi és szellemi elöhaladását, a ki foly- .onosan lelvirágzásán munkál. A tegnapi nap arany betűkkel lesz bevésve ve i haladás u'ján álló Szeghalom nagy község tör- m őnetében. Üunep volt a tegnapi nap a község összes a akossaira nézve; üur.ep a szó nemes értelmében. “c Tegnap adott kifejezést a község tarsadal- es nának minden osztálya becsületben megőszült el* es lö jegyzője iránt, a midőn mély tisztelete és elis- ve mérésé jeléül részére a polgári oasmó tágas he- | yiségeiben nagy szabású bankettet rendezett. IDI Lelkünk mélyéből üdvözöljük a közjó érdé- cs zében negyven éven keresztül becsülettel sáfár- 1)8 kódú tisztakezű jubilánst és kívánjuk, hogy az to [sten a község javáva, családja boldogitására még - soká nagyon soká éltesse ! • Üdvözöljük egyidejűleg a derék községet is, «mely az igazi érdemet, — habár szerényen, de } meg is méltányolta. . Ch-o Wl-s. üe . 80 ne Hirek. zá Megyénk regáietulajdouos községei, az m immár részletes tárgyalás alatt levő kártalanítási síi [örvényjavaslatnak a képviselőhöz többsége által A elfogadott intézkedései által szenvedni fogják amu „1 tetemes károkat, melyek ellen tudvalevőleg azo- itt nos elveken alapuló kérvényekben folyamodtak j0 volt a törvényhozó testület elé. A javaslat karta- aí! lanitási intézkedései u legcsekélyebb módosítás tiélkül ama alakban emelkedünk toivóuy erőre, te mint azok a knrináuy által beterjesztettek. Ne- de vezeteseu előbbi uradalmi jogtulajdonosok által te 1882—1886 óvekbeu fizetett tókekamat adó kó- ra pezi a megváltási művelet kárpótlási alapját. Mu- va Lasztást követnénk azonban el ; ha nem cousta- va bálnánk, hogy községeink felszóllalását nagyon gr melegen támogatta számos képi se lő, és - pedig év nemcsak az álta'ános vi i hanem a ié^lotes tár- hi gyalr.s alkalmából is. így uévsz,«rint Apponyi Al- ig bért gróf, Belfy Ignácz, Perczel Miklós, Thali Kálmán és első sorbau Békés városa országgyű * lési képviseléje Irányi Dáuiel, ki t. hó 29-én igei ' szép beszédben ecsetelte megyei regáletulajdonoi ’ községeink sérelmeit, és raódositványt is terjesz I tett elő azok érdekében, mely azonban Tiszi Kálmán kormányelnök és ideiglenes pénzügyim nisz'er ellenzéze folytán ép úgy,’ valamint a köz ségek kártalanítása érdekében más kormánypárt s ellenzéki oldalról egyaránt beadott módosítások a többség részéről el vettettek. Az Irányi Dániel által beadott inódositványok fölött keletkezett vitát fővárosi hírlapok nyomán egész terjedelmében közöljük következőkben : Iráuyi Dániel. Általános kiszámítási alapul az 1882 86 között élvezett jövedelem, illetőleg az azután fizetőit adó maradvau meg, ha ez már azon községekre nézve is, melyek 'előbb váltották meg az italmórési jogot, sérelmes, mennyivel sérelmesebb ez azon községekre, me lyek 1886-ban és azóta váltották meg a maguk volt földes urától, illetőleg az elöbbeui jogosulttól az italmórési jogot. (Igaz! Úgy vau! A szélső baloldalon.) Békósmegyóuek több községé 1886-bauváltotta még az italmérési jogot, némely más kisebb királyi haszonvétellel, különösen a helypénzszedé- äi joggal együtt. így maga a megye székvárosa 3yula, továbbá Békés, Mezöberény, Szeghalom, [Íörös-Ladány és Körös-Tarosa. Ezen községek al <épviselőházhoz intézett kél vényekben kifejtették, nily nagy, mily óriási kár fog reájuk háramolni,I iá a törvényjavaslatban megjelölt zsinórmértékI dg rájuk alkalmaztatni. (Halljuk! Hallj il* ! aj zélsőbaloldalou.) A mi különösen Békés városát Heti, e város 1886 ban vette meg az italmérési ogot a helypénzszedési joggal egyetemben, meg-l ette pedig 186,000 Irton. Ezen vételár az ak-| ;ori viszonyoknak teljesen megfelelt, oly jogosult-l ól vevőn meg a város a jogot, a kinek feiköltl ondolkozása nem engedte meg, hogy Békés vá-1 osát valamely igazságtalan teherrel nyomja, azl r tehát, a melyeu megvette, méltányos volt. I] izóta azonban a város az italmérésért nagyobb i jvedelmet húz, miut az előbbeni birtokos. Al 85.000 frt vételár kifizethetése végett a város az < Isö hazai takarékpénztártól 200,000 frtot vett! 1 40V, esztendei törlesztésre 6% kamattal ille-l( Heg törlesztési járulékkal. Már most ha a tör-ll Ínyben tervezett megváltási kulcs alkalmaztatikh sen városra is, a 186,000 frt helyett csak 133,200 tot fog kapni ; azon helypénzszedési jog, a mely E son felül marad, igen csekély jövedelmet hozván|H ski. Ez már magában véve terhes és sérelmes, t e ha megfontoljuk, hogy oly város irányában o ^vettetnék el ez a sérelnm, a m dy az utolsóié rekben oly rendkívül sokat szeuvedett árvizek! tál, a mely oly rendkívüli módon van megter-U jlve pótadó által, akkor a sérelem kettős ésH ég kirivóbb színben tűnik fel. Ugyanis a pót-M ló, a melyet a város már is fizet a földadó utáe N »»/ °/-°t egyéb adónemek után pedig 92°/0-ot ! sz. Mór most tekintetbe véve ezeu roppant köz-|* gi adóterhek mellett azt, hogy ármontesitésil I iltség fejében minden katasztrális hold után 2|ei tot fizet és fontolóra véve, hogy — az előb- 1 eket nem is említve — az ez idei árvíz közeli* 1 millió frt kárt okozott a városnak és az ár-M ideiemre máris 160,000 Írtnál többet költött,! éltóztatik látni, hogy milyen helyzetbe jut ez al iros. Ezeket tekintetbe véve, azt hiszem, hogy] t. kópviselöház méltányosnak fogja találni,n így e bajon segítsünk. Akár úgy, hogy azou a etekben a minőkről szó van, az utolsó 1886.I*1 1887. évi adó átlag, illetőleg az 1887-iki adói11 itessék alapul, akár pedig, ha ezen indítványom 0 többség által el nem fogadtatnék, legalább aztjü éltóztassék megengedni, hogy kártalanítási kul-1“ al az a vételár vétessék, melyet a község íSSö-l*5 in, illetőleg 1887-ben fizetett. Azt nem lehet|s Itenni sem a községekről, sem pedig az előbbil0 lajdonosokról, hogy a szerződésben hamis ártla jeztek voloa ki. ügy ezeu városok népessége,U int elöljárósága sokkal becsületesebb, semhogy = rét telőluk felteoni lehetne ; az előbbi jogosul-l k pedig különösen Békést illetőleg gr. Wenck-I ám Frigyes és Weuckheim Krisztina grófnői kkal ismeretesebbek fenkölt lelkületűkről ésH |messzivüsógükröl, hogy sem ilyen feltevés boz-l° juk férhetne ! (ügy van !) Ugyanazért kóréiul' éltóztassék a 9. §-ra nézve a következő módo-l ;ványt elfogadni: (Halljuk! Halljuk I Olvassa.) szakasz végére tétessék a következő kikezdés:r la valamely község nem az államtól“ — min ti ° a jelen szakaszban mondatik — hanem más , gosuittól szerezte meg 1886. évi január l-töl| i 1887. év végéig az ital mérési jogot, ez esetben! vánhatja, bogy a kártaluiiitás alapjaui ez emli-l tt két évben az italmerósi jogért fizetett jőve- ' ilmi adó átlaga, illetőleg az 1887. évben fize-l tt adó vétessék.“ Azon esetre pedig, ha ozeur ódositváuy el nem fogadtatnék a következőketl" m szerencsém ajánlani; (Halljuk ! Olvassa) „Haln ilamely község nem az államtól, hanem más jo I isulttól szerezte meg 1886. január 1-tól az 1887. a • végéig az italmérési jogot, ez esetben kiván-ls ltja, hogy az azért kikötött és hiteles okirattalI azolaodó vétélá* képezze a kártalacitási cssze-|s get. (Helyeslés a szélső balon.) Tisza Kálmán pónzügyiministerium ideiglenes vezetésével megbízott mioisterelnök : Az árvizkárosodás, bocsásson meg, nagyobb regále váltság kérésére indokul nem szolgálhat. (Úgy van! jobbfelöl. Felkiáltások a szélső baloldalon : Nem is kívánta) A mi már magát a kérdést illeti t. képviselőtársam maga mondta, hogy Békés városa — mert ennek viszonyairól szólott részletesebben, igen méltányos áron vette meg Wenckbeim Frigyes gróftól a |regálét | helypénzzel együtt. Én is meg vagyok győződve, hogy a gróf Wenckhoim által vett haszonnak nem húszszorosáért, hanem annál kevesebbért vette meg. Ha tehát most az azon időből vett haszon vétetik is zsinórmértékül, alig hihető, k°gy legyen, sőt bizonynyal nem is lesz a városnak nagyobb mérvű károsodása a regáléért adott tökében, mintha bármely más alap vétetik fel. Olyan nagy hilyeken a helypónz sem raegveten do értéket képvisel. Az egész vételárt tehát a regáléra számítani bizonyosan nem lehet. De meg aova jutnánk ezáltal ? Hisz ily viszonyok másutt s lehetnek és vannak. Thaly Kálmán : (Nagy :aj | Élénk felkiáltások : Eláll! Halljuk!) A Békés ráros regalójogáuak megváltására ^vonatkozólag ranyi Dániel által felsorolt adatok tekintetében a nimsterelnök és az államtitkár ur azt az elleuve- ést tették, hogy olyan nagy helynél, mint Békés ’árosa, a helypóuzszedés joga bizonyára jelentékeny jövedelmet hoz és a megváltási összeg ka- tc. jutlak igen tekintélyes részét képezi. A szám- zerü a latokkal szolgálhatok. T. i. utolsó 10 évi .tlag az italmórési jogért 5860 frt volt Békés vá- osában, a helypénzszodési jogért 996 frt, az ösz- zeg tehát 6856 frt, vagyis a helypénzszedési jog z egész összegnek csak körülbelül V7-ed részét épezi. Valójában tehát aránylag csekély összeg, lely épen nem teszi indokolttá a miniszterelnök’ llenvetéseit. Mezö-Berénybeu a szláv ajkú evaug. egy- áz az elhalálozás folytáu üresedésbe jött első ta- itoi állasra Kemény Károly tanítót, ennek elyóbe pedig G a z s i Pál segédtanítót léptette lő. K Csabán a polgári kaszinóban ma délután 6 rakor szavalással kapcsolt f e 1 o 1 v a s á s i estély sz. Belépti díj szemólyeukint 10 kr; a tiszta jö- ideiem fele az Erake alapítványra fordittatik. Veszett sertés. Tóth János helybeli lakosak egy sertése a veszettség szimptomái között illőit el; a bouozolás a voszettségi feltevést sziu- n megerősíti. A sertés szerencsére nem mart eg sem embert sem állatot és igy a szörnyű kör ;ak elszigetelt esetnek marad. A járványok krónikájából. A vérmeséhez érkezett hivatalos jelentés szerint Csabán vörheny megszűnt, ellenben hólyagos himlő iete merült fel. Dobozon a hagymáz, Csorvásou irbeny és roncsoló toroklob járványszerüleg fel- pett, e miatt utóbb nevezett községben az isko- -kban a tanítás beszüntettetek. Gyilkosság. Kétegyházán november 27-én jel Szelezsán Onucz tanyáján Paul Tógyerné írnőt megölték. A tettesek még most ösmeretnek, de a vizsgálat — mely erélyesen folyik _ bű ntényt miuden valószínűség szerint teljesen ideriti. A következő sorokat olvassuk a „Buda- ísti Közlöny“ hasábjain: Pályázat. 45481/1888. yula városánál szükségessé vált egyénenkénti ló leszámolás foganatosítása czéljából egy adó számolói állás, melylyel az illetőnek működése indeu egyes napjára 2 frt 50 kr, esetleg 3 frt ipi dij biztosittatik, betöltendő. Felhivatnak telt mindazok, kik ezen állást elnyerni óhajtják tszerint adókivetés, könyvelés éz nyilvántartás írüli jártasságukat, valamint eddigi alkalmazá- ikat és icdbetlen előéletüket igazoló hiteles ok- ányokkal felszerelt folyamodványukat 14 nap att alólirt kir. adófelügyelőnól adják be. Békós- yulán, 1888. novembor 26-án. M. kir. adóíelü- relőség. A közigazgatási bizottság deczember ívi rendes ülését folyó hó 10-án tartja. Díszes esküvő volt Békésen november hó )-én, Zolnay Béla fiatal mérnök délelőtt 10 •»kor esküdött örök hűséget Hajnal Annának, \ Hajnal István tiszteletbeli in. főorvos szere- treméltó kedves leányának. Az esküvő a holv. tv. templomban ment végbe, az esketósi szer- rtást Szabó Janos esperes, k.-tarcsai lelkész vé- ízte emelkedett szép beszéd kíséretében. — Az |u házaspárnak szivünkből kívánunk teljes bol- Jgságot. Kinevezés. Az igazságügyininiszter Tarnay izseí kir. törvéuyszóki írnokot, ugyancsak a -gyulai kir. törvényszékhez irodatisztuek ne- szte ki. A hivatali tisztét nagy szorgalommal i pontossággal betöltött derék hivatalnok rég egérdemelt előléptetésének őszintén örvendünk; kinevezés igazán nem érhetett Dála méltóbbat! Czirkusznak gern ló akrobata-társaság — : is miudössze négy emberből és ami csoda ámha ment, egy ötlábú tehénből álló — tartott ö.. .'st vf " Ysp este a „Koroná“-ban igen gyér árnu Közönség előtt, melyet inkább részvét,
