Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-12-02 / 49. szám

két hitvány kásaszem ? ! Ugyan uram, tréfált vagy komolyan beszélt; mert uram ez komoly beszéd nek nagyon trélás, tréfának pedig nagyon komoly Hiszen uram évezredek előtt megírtak már azt romaiak: hogy ajfirmanti inhaeret próba vagy hogy a ki allit, az bizonyítson. Hogy lebet Péter tői azt követelni, bogy bizonyítsa azt a mit Pál állít. Tessék bizonyítani Pálnak I de ki lesz az tán a biró ? Pál a maga állítása mellett nem le- hét, Péter ellenlábasa s igy egyszerűen a biró ságra jogosulatlan ! Ez eljárás nagyon hasonlítana ahoz, hogy ha ön egy protestáns lelkésztől kövotelné a transsubstantio eogmájának bizonyítását. Azt mondja továbbá Szabó Sándor tiszte­lendő ur, hogy járjuk le Hahuemannak, Argentin- nek stb. s igy tehát a homeopathiának tekin­télyét. Előre bocsátva, hogy csak azt lehet le járni, a mi létezik, azt az embert tartanók a másik táborban a legoktalanabb embernek, a ki erre vállalkoznék, és pedig következő okokból. A lejárás kétségtelenül a támadás s így a kü delem egy nemével járna, s a küzdelem folyté esetleg kifejthető türelmetlenség mig egy feli nem volna méltó a tudományhoz, melynok téré a szabad vizsgálódás, észlelés és nózetnyilvánitá lehet egyedül üdvös, addig másfelől kórlelhotle nül vonná maga után a küzdelmet nezö közön ség részéről azon meggyőződést, hogy a küzde lem végtére is nem pusztán elvi harcz, de talál egy kis féltékenység, vagy épen érdekharcz. É miután az emberi természet egyik nemesebb vo nását képezi : hogy mindig az üldözöttnek fogja pártját, csak azt érné el vele az illető, hogy i aoineopathia hívei szaporodnának. — A martyrol ninden téren veszélyesek! — De meg erre a árasra szükség sincs. — Midőn a magyar par- ament boldogult nagynevű Eötvösünk minden el- Bozése daczára, kinek e tárgyban tartott beszéde gylke volt a szóuoki remekeknek, elég szabad- lvü volt a homeopathicus tanszék felállításának öltsógeit megszavazni, s igy szabad tért enge- ettfiijainknak : mit kellett látni? Azt, hogy a oméopathiának alig volt óvenkiut 5 hallgatója; jaink, kik a tudori oklevél elnyerése után hal- itták a homeopathiát, s igy volt alkalmuk a leggyöződés alapján történő elhatározásra, egyen- int tértek vissza a táborba melyet elhagytak ; 7 a mi megyénknek is egy községi orvosa, pe- íg semmi nem tiltja, hogy mint községi orvos is »sonszenvileg gyógyithaBSon, ma pedig az egye- men a homeopatbia hallgatói többnyire külföl­dek. — Avagy van-e a homeopathiával szemben iükség a lejárásra, midőn azt látjuk, hogy a iilönbözö rendszerek elbírálásához szükséges óismeretekkel rendelkező orvosoknuk alig száza- kokban kifejezhető csekély létszáma választja agának a homeopathiát; van-e szükség 1 le- .rásra, midőn | helyett azt látjuk, hogy a ho- eopathia a különböző rendszerek értékének el­válásához szükséges ismeretekkel nem ren- älkezö laikusoknak kedvcncz foglalkozása, dán a sport egy nemének is nevezhetnék; in-e szükség a lejárásra midőn azt látjuk, agy a homoeopathia a szabad verseny mel­kt sem bir tért hódítani sőt ellenkezőleg ho- atovább veszíti maga alatt a talajt. Ítélje meg árki is, hogy a feutnevezett jelenségek nem a járásnak, vagy hogy helyesebben fejezzük ki adunkat, a lejáródásnak oly jelenségei, a me­zekkel szemben az okosság csak is a higgadt smagára hagyást tarthatja helyesnek, mig a tá­ladásban rejlő inger a haldoklót galvanisálná klán még egy kissé tovább húzódó életre. Tehát mit a homeopathiával a dilettantizmus már úgy alaposan megtelt, t. i. a lejárast, ezen lejárás icsőségét hagyjuk továbbra is a dilettantismusuak. Hogy az efféle dilettautismussal szemben aga az egyház is roÍDŐ állást foglal el arra egy intő bizonyíték van. A r. cath, egyház, melyről lég ellenségeinek is el kell ismerni, hogy az mberiség érdekeit minden irányban igyekszik dkarolni és ápolni, nem a cura pastorabssal fog- .lkozó világi lelkészekre bízta a betegek ápolá­st, a szenvedők nyomorának enyhítését, hanem s irgalmasok szerzetére, a szerzet tagjaitól pe- ig megköveteli a szigorú szakképezettséget s e emss foglalkozásra szakképzetteket állít s igy a mnka megosztás helyes elvének hódol. Végül meg csak néhány szót. Távol áll töllünk hogy mi a lelkészt még iák gondolatban is akartuk voloa sérteni. Sok­ai inkább tiszteljük hivatásának fenségét. Nóze- ink azonban az, hogy e hivatással együtt járó ötelességek teljesítése elég feladat egy életűek s téren kivívott érdemek sokkal előbb biztosítják sáinára az elismorést, a hálás utókor személyé- en mindig csak a lelkészre fog gondolni, a há- is visszaemlékezés geuiusa a lelkész hamvai le­üt fog egykor őrködni, mig a homoopathiát el. igja felejteni. De ha homoopatba mellett a lei- észt faledné, ez csak azt bizonyítaná : hogy sze­rijében a lelkész kisebb volt a homoepatbánál [ár pedig mi tagadás benne : mi a lelkészt tart­ik személyében nagyobbnak, tiszteletünk tárgya emólyóben mindig a lelkész marad. így Negyven éves jubileum. Ha a .feivilágnsodottnak fennen nevezet *Iy’ XIX. század utolsó negyedének történetét szem 1 * léljük ; — ha a gőzerővel haladó műveltnek ne 19 vezett társadalom jelenségeit vizsgáljuk : azt ta- “ pasztaljuk, hogy a korruptió ugyan csak felütot- 4 to hydra fejét; arra a szomorú meggyőződésre ju H tunk, hogy 1 mai kor képe sötétebb az ójszaká- f üál, hogy a civilizátió, rne'y | társadalom min­den rétegében sebes léptekkel hódított magának a tért, ezekkel egyidejűleg karöltve jár az erköl- > csők sülyedé8e is. 3 Ha vissza tekintünk a közel múltban lezajloti eseményekre; — ha nem zárkpzunk el az elénk, tárult szomorú képek elől, bizony-bizony roegren- I* dűl hitünk az erkölcsökben s megvetéssel fordu­lunk el az úgynevezett civilizált manipulációktól. Az Isten képére teremtett emberek nagy­részét az önérdek vezérli tetteiben; — az erköles- telenségi ragály hova további terjed és a kor­rumpált viszonyok óriási mérvben növekednek. A férfi jellem meglazult az önzetlen tényke- 1 dés ritkul, az önérdek hova tovább nagyobb tért hódit magának, szóval: az emberiség szenvedé­lyesen voti magát az önérdek karjaiba. Bár merre tekintünk is, mindenütt ez a pa- ^ noráma tárul szeinüuk elé legtöbb esetben ; — a j szép, igaz, és jó fogalmai sárba tiporvák, nem ^ fizetik ki magukat; — semmi sem ment a pro- . fanáliatástól, mioden részen hanyatlást, s romlást j észlelünk. t Ily körülmények között nagy lelki gyönyörű­ségünkre szolgál, midőn egy igaz ember fáradozá- . sát nyilvánosan elismerésünk jeleivel üdvözölhet- jük; midőn a becsületben, munkásságban s köz- tisztességben töltött 40 óv tisztakezűségéröl széli- balunk. t Negyven esztendői — — Még kimondani is sok! — — ’ Mennyit kellett ez idő alatt a közjó érdé- , kében fáradni ! , Hát ha még meggondoljuk, hogy egy szá- zadnak csak nem fele, mely a közjó érdekében J töltetett el, a rosszalásnak, a gyauúsitasnak leg­kisebb áruyát is kizárja; ha meggondoljuk, hogy a községi jegyző mennyi megpróbáltatásnak, mennyi zaklatásnak van kitéve minden részről; _ hogy az összes ministeriumok fendeletei nála ta lálnak vég elintézést; hogy az a nappali és éj- ‘ jeli munka, — az ügyek szaporodása daczára sem lankadt meg soha 1 hogy az évek lepergésévcl lolytonosan több elismerést, becsülóst és feltétlen bizalmat gyümölcsözött! milyen tisztelettel kell, u bogy viseltessünk egy ilyen igaz férfiú iránt j |J De ki hát ez a közelismeréssel működött 61 férfiú 1 — kérded szives olvasó. Megmondom. Szeghalom község érdemes . in i«gyzöje- ; gg Igen! Soós József ez a derék férfiú, a ki negyven óv óta igazgatja e nagyközség ügyeit a ki fiatalságát, e község közügyéinek szentelte. Igen ö az, a ki ma is, hosszú negyven évi se működés után, — jó és balsorsbau, — nem zsib- kí badó lelki erővel és becsülettel szolgálja közsó- zenek auyagi és szellemi elöhaladását, a ki foly- .onosan lelvirágzásán munkál. A tegnapi nap arany betűkkel lesz bevésve ve i haladás u'ján álló Szeghalom nagy község tör- m őnetében. Üunep volt a tegnapi nap a község összes a akossaira nézve; üur.ep a szó nemes értelmében. “c Tegnap adott kifejezést a község tarsadal- es nának minden osztálya becsületben megőszült el* es lö jegyzője iránt, a midőn mély tisztelete és elis- ve mérésé jeléül részére a polgári oasmó tágas he- | yiségeiben nagy szabású bankettet rendezett. IDI Lelkünk mélyéből üdvözöljük a közjó érdé- cs zében negyven éven keresztül becsülettel sáfár- 1)8 kódú tisztakezű jubilánst és kívánjuk, hogy az to [sten a község javáva, családja boldogitására még - soká nagyon soká éltesse ! • Üdvözöljük egyidejűleg a derék községet is, «mely az igazi érdemet, — habár szerényen, de } meg is méltányolta. . Ch-o Wl-s. üe . 80 ne Hirek. zá Megyénk regáietulajdouos községei, az m immár részletes tárgyalás alatt levő kártalanítási síi [örvényjavaslatnak a képviselőhöz többsége által A elfogadott intézkedései által szenvedni fogják amu „1 tetemes károkat, melyek ellen tudvalevőleg azo- itt nos elveken alapuló kérvényekben folyamodtak j0 volt a törvényhozó testület elé. A javaslat karta- aí! lanitási intézkedései u legcsekélyebb módosítás tiélkül ama alakban emelkedünk toivóuy erőre, te mint azok a knrináuy által beterjesztettek. Ne- de vezeteseu előbbi uradalmi jogtulajdonosok által te 1882—1886 óvekbeu fizetett tókekamat adó kó- ra pezi a megváltási művelet kárpótlási alapját. Mu- va Lasztást követnénk azonban el ; ha nem cousta- va bálnánk, hogy községeink felszóllalását nagyon gr melegen támogatta számos képi se lő, és - pedig év nemcsak az álta'ános vi i hanem a ié^lotes tár- hi gyalr.s alkalmából is. így uévsz,«rint Apponyi Al- ig bért gróf, Belfy Ignácz, Perczel Miklós, Thali Kálmán és első sorbau Békés városa országgyű * lési képviseléje Irányi Dáuiel, ki t. hó 29-én igei ' szép beszédben ecsetelte megyei regáletulajdonoi ’ községeink sérelmeit, és raódositványt is terjesz I tett elő azok érdekében, mely azonban Tiszi Kálmán kormányelnök és ideiglenes pénzügyim nisz'er ellenzéze folytán ép úgy,’ valamint a köz ségek kártalanítása érdekében más kormánypárt s ellenzéki oldalról egyaránt beadott módosítások a többség részéről el vettettek. Az Irányi Dániel által beadott inódositványok fölött keletkezett vi­tát fővárosi hírlapok nyomán egész terjedelmében közöljük következőkben : Iráuyi Dániel. Általános kiszámítási alapul az 1882 86 között élvezett jövede­lem, illetőleg az azután fizetőit adó maradvau meg, ha ez már azon községekre nézve is, melyek 'előbb váltották meg az italmórési jogot, sérelmes, mennyivel sérelmesebb ez azon községekre, me lyek 1886-ban és azóta váltották meg a maguk volt földes urától, illetőleg az elöbbeui jogosult­tól az italmórési jogot. (Igaz! Úgy vau! A szélső bal­oldalon.) Békósmegyóuek több községé 1886-bauvál­totta még az italmérési jogot, némely más kisebb királyi haszonvétellel, különösen a helypénzszedé- äi joggal együtt. így maga a megye székvárosa 3yula, továbbá Békés, Mezöberény, Szeghalom, [Íörös-Ladány és Körös-Tarosa. Ezen községek al <épviselőházhoz intézett kél vényekben kifejtették, nily nagy, mily óriási kár fog reájuk háramolni,I iá a törvényjavaslatban megjelölt zsinórmértékI dg rájuk alkalmaztatni. (Halljuk! Hallj il* ! aj zélsőbaloldalou.) A mi különösen Békés városát Heti, e város 1886 ban vette meg az italmérési ogot a helypénzszedési joggal egyetemben, meg-l ette pedig 186,000 Irton. Ezen vételár az ak-| ;ori viszonyoknak teljesen megfelelt, oly jogosult-l ól vevőn meg a város a jogot, a kinek feiköltl ondolkozása nem engedte meg, hogy Békés vá-1 osát valamely igazságtalan teherrel nyomja, azl r tehát, a melyeu megvette, méltányos volt. I] izóta azonban a város az italmérésért nagyobb i jvedelmet húz, miut az előbbeni birtokos. Al 85.000 frt vételár kifizethetése végett a város az < Isö hazai takarékpénztártól 200,000 frtot vett! 1 40V, esztendei törlesztésre 6% kamattal ille-l( Heg törlesztési járulékkal. Már most ha a tör-ll Ínyben tervezett megváltási kulcs alkalmaztatikh sen városra is, a 186,000 frt helyett csak 133,200 tot fog kapni ; azon helypénzszedési jog, a mely E son felül marad, igen csekély jövedelmet hozván|H ski. Ez már magában véve terhes és sérelmes, t e ha megfontoljuk, hogy oly város irányában o ^vettetnék el ez a sérelnm, a m dy az utolsóié rekben oly rendkívül sokat szeuvedett árvizek! tál, a mely oly rendkívüli módon van megter-U jlve pótadó által, akkor a sérelem kettős ésH ég kirivóbb színben tűnik fel. Ugyanis a pót-M ló, a melyet a város már is fizet a földadó utáe N »»/ °/-°t egyéb adónemek után pedig 92°/0-ot ! sz. Mór most tekintetbe véve ezeu roppant köz-|* gi adóterhek mellett azt, hogy ármontesitésil I iltség fejében minden katasztrális hold után 2|ei tot fizet és fontolóra véve, hogy — az előb- 1 eket nem is említve — az ez idei árvíz közeli* 1 millió frt kárt okozott a városnak és az ár-M ideiemre máris 160,000 Írtnál többet költött,! éltóztatik látni, hogy milyen helyzetbe jut ez al iros. Ezeket tekintetbe véve, azt hiszem, hogy] t. kópviselöház méltányosnak fogja találni,n így e bajon segítsünk. Akár úgy, hogy azou a etekben a minőkről szó van, az utolsó 1886.I*1 1887. évi adó átlag, illetőleg az 1887-iki adói11 itessék alapul, akár pedig, ha ezen indítványom 0 többség által el nem fogadtatnék, legalább aztjü éltóztassék megengedni, hogy kártalanítási kul-1“ al az a vételár vétessék, melyet a község íSSö-l*5 in, illetőleg 1887-ben fizetett. Azt nem lehet|s Itenni sem a községekről, sem pedig az előbbil0 lajdonosokról, hogy a szerződésben hamis ártla jeztek voloa ki. ügy ezeu városok népessége,U int elöljárósága sokkal becsületesebb, semhogy = rét telőluk felteoni lehetne ; az előbbi jogosul-l k pedig különösen Békést illetőleg gr. Wenck-I ám Frigyes és Weuckheim Krisztina grófnői kkal ismeretesebbek fenkölt lelkületűkről ésH |messzivüsógükröl, hogy sem ilyen feltevés boz-l° juk férhetne ! (ügy van !) Ugyanazért kóréiul' éltóztassék a 9. §-ra nézve a következő módo-l ;ványt elfogadni: (Halljuk! Halljuk I Olvassa.) szakasz végére tétessék a következő kikezdés:r la valamely község nem az államtól“ — min ti ° a jelen szakaszban mondatik — hanem más , gosuittól szerezte meg 1886. évi január l-töl| i 1887. év végéig az ital mérési jogot, ez esetben! vánhatja, bogy a kártaluiiitás alapjaui ez emli-l tt két évben az italmerósi jogért fizetett jőve- ' ilmi adó átlaga, illetőleg az 1887. évben fize-l tt adó vétessék.“ Azon esetre pedig, ha ozeur ódositváuy el nem fogadtatnék a következőketl" m szerencsém ajánlani; (Halljuk ! Olvassa) „Haln ilamely község nem az államtól, hanem más jo I isulttól szerezte meg 1886. január 1-tól az 1887. a • végéig az italmérési jogot, ez esetben kiván-ls ltja, hogy az azért kikötött és hiteles okirattalI azolaodó vétélá* képezze a kártalacitási cssze-|s get. (Helyeslés a szélső balon.) Tisza Kálmán pónzügyiministerium ideiglenes vezetésével meg­bízott mioisterelnök : Az árvizkárosodás, bocsás­son meg, nagyobb regále váltság kérésére indo­kul nem szolgálhat. (Úgy van! jobbfelöl. Felki­áltások a szélső baloldalon : Nem is kívánta) A mi már magát a kérdést illeti t. képviselőtársam maga mondta, hogy Békés városa — mert ennek viszonyairól szólott részletesebben, igen méltányos áron vette meg Wenckbeim Frigyes gróftól a |regálét | helypénzzel együtt. Én is meg vagyok győződve, hogy a gróf Wenckhoim által vett ha­szonnak nem húszszorosáért, hanem annál keve­sebbért vette meg. Ha tehát most az azon időből vett haszon vétetik is zsinórmértékül, alig hihető, k°gy legyen, sőt bizonynyal nem is lesz a város­nak nagyobb mérvű károsodása a regáléért adott tökében, mintha bármely más alap vétetik fel. Olyan nagy hilyeken a helypónz sem raegveten do értéket képvisel. Az egész vételárt tehát a re­gáléra számítani bizonyosan nem lehet. De meg aova jutnánk ezáltal ? Hisz ily viszonyok másutt s lehetnek és vannak. Thaly Kálmán : (Nagy :aj | Élénk felkiáltások : Eláll! Halljuk!) A Békés ráros regalójogáuak megváltására ^vonatkozólag ranyi Dániel által felsorolt adatok tekintetében a nimsterelnök és az államtitkár ur azt az elleuve- ést tették, hogy olyan nagy helynél, mint Békés ’árosa, a helypóuzszedés joga bizonyára jelenté­keny jövedelmet hoz és a megváltási összeg ka- tc. jutlak igen tekintélyes részét képezi. A szám- zerü a latokkal szolgálhatok. T. i. utolsó 10 évi .tlag az italmórési jogért 5860 frt volt Békés vá- osában, a helypénzszodési jogért 996 frt, az ösz- zeg tehát 6856 frt, vagyis a helypénzszedési jog z egész összegnek csak körülbelül V7-ed részét épezi. Valójában tehát aránylag csekély összeg, lely épen nem teszi indokolttá a miniszterelnök’ llenvetéseit. Mezö-Berénybeu a szláv ajkú evaug. egy- áz az elhalálozás folytáu üresedésbe jött első ta- itoi állasra Kemény Károly tanítót, ennek elyóbe pedig G a z s i Pál segédtanítót léptette lő. K Csabán a polgári kaszinóban ma délután 6 rakor szavalással kapcsolt f e 1 o 1 v a s á s i estély sz. Belépti díj szemólyeukint 10 kr; a tiszta jö- ideiem fele az Erake alapítványra fordittatik. Veszett sertés. Tóth János helybeli lakos­ak egy sertése a veszettség szimptomái között illőit el; a bouozolás a voszettségi feltevést sziu- n megerősíti. A sertés szerencsére nem mart eg sem embert sem állatot és igy a szörnyű kör ;ak elszigetelt esetnek marad. A járványok krónikájából. A vérme­séhez érkezett hivatalos jelentés szerint Csabán vörheny megszűnt, ellenben hólyagos himlő iete merült fel. Dobozon a hagymáz, Csorvásou irbeny és roncsoló toroklob járványszerüleg fel- pett, e miatt utóbb nevezett községben az isko- -kban a tanítás beszüntettetek. Gyilkosság. Kétegyházán november 27-én jel Szelezsán Onucz tanyáján Paul Tógyerné írnőt megölték. A tettesek még most ösmeret­nek, de a vizsgálat — mely erélyesen folyik _ bű ntényt miuden valószínűség szerint teljesen ideriti. A következő sorokat olvassuk a „Buda- ísti Közlöny“ hasábjain: Pályázat. 45481/1888. yula városánál szükségessé vált egyénenkénti ló leszámolás foganatosítása czéljából egy adó számolói állás, melylyel az illetőnek működése indeu egyes napjára 2 frt 50 kr, esetleg 3 frt ipi dij biztosittatik, betöltendő. Felhivatnak te­lt mindazok, kik ezen állást elnyerni óhajtják tszerint adókivetés, könyvelés éz nyilvántartás írüli jártasságukat, valamint eddigi alkalmazá- ikat és icdbetlen előéletüket igazoló hiteles ok- ányokkal felszerelt folyamodványukat 14 nap att alólirt kir. adófelügyelőnól adják be. Békós- yulán, 1888. novembor 26-án. M. kir. adóíelü- relőség. A közigazgatási bizottság deczember ívi rendes ülését folyó hó 10-án tartja. Díszes esküvő volt Békésen november hó )-én, Zolnay Béla fiatal mérnök délelőtt 10 •»kor esküdött örök hűséget Hajnal Annának, \ Hajnal István tiszteletbeli in. főorvos szere- treméltó kedves leányának. Az esküvő a holv. tv. templomban ment végbe, az esketósi szer- rtást Szabó Janos esperes, k.-tarcsai lelkész vé- ízte emelkedett szép beszéd kíséretében. — Az |u házaspárnak szivünkből kívánunk teljes bol- Jgságot. Kinevezés. Az igazságügyininiszter Tarnay izseí kir. törvéuyszóki írnokot, ugyancsak a -gyulai kir. törvényszékhez irodatisztuek ne- szte ki. A hivatali tisztét nagy szorgalommal i pontossággal betöltött derék hivatalnok rég egérdemelt előléptetésének őszintén örvendünk; kinevezés igazán nem érhetett Dála méltóbbat! Czirkusznak gern ló akrobata-társaság — : is miudössze négy emberből és ami csoda ámha ment, egy ötlábú tehénből álló — tartott ö.. .'st vf " Ysp este a „Koroná“-ban igen gyér árnu Közönség előtt, melyet inkább részvét,

Next

/
Oldalképek
Tartalom