Békés, 1888 (7. évfolyam, 1-53. szám)

1888-12-02 / 49. szám

mint műélvvágy hozott ilyen számban is össze. A mutatványok a lehető legkezdetlegesebbek voltak s ennek tulajdonítható, hogy a plakálokan jelzett második és harmadik előadást meg sem tudták tartani, mert senki sem volt kiváncsi őket megnézni.

A szárazság még egyre tart és most már aggodalommal tölti el a gazdaközönséget, miután a szárazságnak egyik következménye, hogy a mezei egerek mindinkább elszaporodnak és tetemes kárt okoznak a különben sem szépon kelt vetésekben. Egy jókora eső — ami eddig óhajszámbn ment — most már parancsoló szükséggé vált.

Házasság. Scherer Benedek taoitó, lapunk t. munkatársa november 27-én vezette oltárhoz Schöndorfban bájos aráját, Chambre Lujza kisasszonyt. A fiatal házaspár másnap délután ér kezett Qyulára otthonába, melyben szivünkből kívánunk nekik hosszantartó zavartalan boldogságot.

Nagy tűz volt szerdán délelőtt városunkban, mely csak némileg szeles időben is a legborzasztóbb dimensiókat ölthette volna, A tűz özv. Szilágyi Istvánnénak az újvárosi részben levő 1279. sorszámú háza végében levő szíuben keletkezett ösmeretlen okból és rohamos gyorsasággal átbarapózott a főépület nádtetözetére, azt lángba bontotta, azután a szomszéd udvaron Szemeti Imre lakatosnak a telek végtől mintegy két méternyire fekvő zsindelytetőzetii melléképületére, onnan pedig a lakháznak csaknem vado- nat uj zsindely -ütőjébe kapott, úgy ho0y. mindkét épület födele teljesen leégett. — A mentési munkálatot nagyon megnehezítette a víz hiánya, a tartós szárazság folytán ugyanis nagyon kevés a víz a kutakban, mindennek daczára a szomszéd Szemeti házat meg lehetett volna menteni. — A tűzoltói intézmény elleni antipathia oly tényező, melylyel minden tűzvésznél számolni kell, a nép valóságos kárörömmel nézi emberfölötti fáradozásukat és szinte jól esik neki, ba látja, hogy nem tudják rögtön megfékezni a vészes elemet, a túlnyomó rész világért sem segédkeznék a mentés körül. Ezúttal is úgy történt; az igazságnak tartozunk kijelenteni, hogy a szomszédház leégése nem terheli a tűzoltókat, mert azok és még néhány ügybuzgó polgár elkövettek mindent, amennyit tőlük csak várni lehetett. Mindkét ház biztosítva volt, de a kár messze falülhaladja a biztosítási összeget.

Endröd községben újonnan szervezett két irnoki állásra hirdet pályázatot a gyomai járás főszolgabirája; mindegyik állás 350—350 írttal van javadalmazva. Pályázati kérvények e hó

9-éig adandók be.

Kisajátítási jog. a közmunka- s közlekedésügyi miniszter a csabai körgát kiépítéséhez szükséges területekre nézve Csaba városa elöljáróságának kisajátítási jogot engedélyezett.

Öngyilkosság. Dobozon Zoltán György 66 éves családos ember november 25-én lakásán erős zsineggel felakasztotta magát, mire észrevették, meg volt halva. Öngyilkosságának valószínű indoka rongált anyagi viszonya és rég idő óta beteges állapota.

A képviselő testület f. hó 3-án délelőtt 9 órakor a. városháza nagytermében rendkívüli képviseleti közgyűlést tart következő tárgysorozattal: 1. A városi tanács jelentése a körössza bályozási költségek kivetése tárgyában, az 1884. évtől 1889. évig. 2. Az idei árvízkárok költség- vetése szakosztályi és tanács véleménye. 3. A megyei közigazgatási bizottságnak a vágóhíd tárgyában tett elutasító határozata. 4 Bleyer Elek elö- fogatozási szerződésének előterjesztése.

Halálozás. Czégényi Gyula gazdálkodót minden érző szivet mélyen megható fájdalmas csapás érte. Egyetlen gyermeke Gyula november 29 én hosszas és felette súlyos szenvedés utáu meghalt 8 éves életkorában. A kora sírjába szállott fiúcska temetése péntek délután volt nagy részvét mellett: ezen részvét szolgáljon némileg enyhül a sorssujtott apának súlyos bánatában.

A inegyebizottsági tagok pótválasztásn november 26-án a vármegye területén következő eredménynyel ejtetett meg. A gyomai kerületben megválasztattak Csapó Mihály és Herczeg József; a szeghalmi kerületben Csánki .Béla és Nyitrai Imre ; az öcaödi kerületben Vitályos Béla, a szarvasi első kerületben Moravcsik Géza, Szirászky János és Mihálfy József, és végül az cudrüdi kerületben Tímár I István és Farkas P. István.

Tüzek a megyében. Békésen november

16-án Bzire Gergelynek újvárosi háza tetőzete leégett. A hatóságilag felbecsült kár 446 frt. az épület 500 frtra volt biztosítva. Vésztőn Kolozsvári Elek egy melléképülete lett uov. 19-én a lángok martaléka, nem volt biztosítva. Csabán Dovember 26 én Schwartz Salamonnak főtéren levő háza istállója égett le.

A toltésbelebbezés. A közmunka- s közlekedésügyi miniszter a gyula-békési nagy csatorna mentén eszközlendő toltésbelebbezés ügyében következő rendelet küldött a vármegye közönségének: A gyula-békési nagy csatorna mentén a Szanazugtól BéL.sig a bal és föl} Utólagosan a

kettős-körösi 52. sz. u. n. povádi átvágás mentén a jobb parton végrehajtandó töllésbelebbezés- re vonatkozólag f. évi jul;us 24-éu 34,084. sz. a kelt reudeletem értelmébeu a gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal által készített és az Arad- Békós megyei egyesitett ármentesitő és belvíz levezető társulat alsófehér-körösi öblözete által bemutatott tervezet tárgyában f. évi október 5-én 9711. sz. a. hozott határozatát helyes indokainál fogva és igy a tervezett munkálatok elleu benyújtott nyilatkozatoknak mellőzésével, az 1885. évi XX1I1. t.-cz. 74. §-a értelmében véglegesen! azzal a módosítással erősitem meg, miszerint a meglevő védtöltc^kböl előállítandó nyári gát magassága a felső végpontnál, az eddig észlelt legmagasabb vizszine alá 1.0 méternyire érjen fel, onnan lefelé pedig egyenletesen csökkentessék akként, hogy az alsó végpontnál a legnagyobb vizszinuél 1.5 méterrel legyen alacsonyabb. Midőn erről Nagyságodat a felterjesztett tervek és iratoknak az elöl idézett határozat kivételével való visszaküldése mellett tudomás és megfelelő további eljárás végett értesítem, egyúttal felhívom Nagyságodat, miszerint utasítsa Békés községet, hogy a toltésbelebbezés czéljaira elfoglalandó povádi temetőnek a f. év november hó 15- én tartott helyszíni tárgyalás alkalmával tett nyilatkozata szerint a povádi átvágás balpartján általa e czélra átengedendő területre való sürgős áthelyezése iránt késedelem nélkül intézkedjék. A nevezett községnek az említett tárgyalásról felvett jegyzőkönyvbe foglalt kérésére megengedem, hogy a síroknak a község érintése nélkül való át- szállithatása czéljából az említett átvágáson a gyulai kir. folyamméruöki hivatal ellenőrzése mellet ideiglenes hidat építhessen, mely az átszállítás megtörténte után elbontandó lesz. Fölhívom egyúttal arra is Nagyságodat, hogy ezen intézkedést a maga részéről is siettesse, és hogy a felettes törvényhatóságoknak netán szükségessé váló törvényes közrehatását kieszközölni s biztosítani, az ügy érdekében fekvő kötelességének ismerje. Budapesten, 1888. november 24 dikén. Baross, s. k.

Bankiroda áthelyezés. Pénzkölcsö- nők. Azon kis és nagybirtokosok, háztulajdonosok, vagy egyéb fekvőségek birtokosat, kik 5 százalékos kölcsönt törlesztésre óhajtanak felvena forduljanak Lővinger J. János irodájához (Nagy- Várad,) zöldfautcza dr. Mayer-ház 33. I. emelet. Ugyanaz értesíti a t. közönséget, hogy a kölcsönök 300 Írtől kezdve bármely összegig vehetők lel. Minden a bankszakmába vágó tárgyak nálam kaphatók. 293. 1

Irodalom.

Az 1000-dik novella jubileuma vidéken. Vértesi Arnold összes muukáiból az 1000 elbeszélés vállalatában megjelent a 10-ik füzet s a [borítékon a közönség tájékozására a jutalom tárgyak, a bekötési táblákra vonatkozó tudnivalókat közli. Érdekesnek tartjuk megem iteui, hogy Vértesi Arnoldot, ki a magyar elbeszélő irodulutn terén hallatlan eredményeket ért el, és páratlan termékenységet fejtett ki, több nagyobb vidéki városban is jubileumok rendezésével tisztelik meg. A „Szatmáriban olvassuk a kővetkező sorokat: „A holy beli gazdakör, mely társasóletüuk élénkítése czéljából felolvasó estélyek rendezését tűzte ki egyik feladatául, f. hó 14-én tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy Vértesi Arnoldot, a kitűnő elbeszélőt, a ki múlt hetekben 1000-dik novellája fölolvasása alkalmából a magyar irodalom ünuepeltja volt, meghívja azon czólból, hogy téli estélyeit nagybecsű felolvasásával megnyitni szíveskedjék. Vértesit ez alkalommal a gazdakör ünnepélyesen fogja fogadui s úgy a fogadtatás, miut az ünnepély rendezésére bizottságot küldött ki. Vértesi a szives meghívást örömmel elfogadta s a vendégszerető szathmáriak körében deczem- ber hó első napjaiban megjelenik, ;togy ott egyik legújabb novelláját felolvassa. Úgy halljuk, hogy még több városban is mozgalmat indítottak már, hogy Vértesit egy jótekonyczólu felolvasásra megnyerjék. A Vértesi 1000-ik novellájának országszerte megünneplésében, mi az irodalom iránti érdeklődés félébredését látjuk, s csak örvendenünk lehet, hogy a hazai Írod álom kitűnőségei az ő nagy érdemeiket megillető kitüntetésekben részesittetnek.

Törvényszéki csarnok.

Fridrich Mihály felfüggesztett r. kapitány és Papp Gábor felfüggesztett r. oiztos bünpere.

Folytatólag megtartatott november hó 28 áu.

Kurta Ferenczné hentes asszony megerősíti társnői azon előadását, hogy őket Papp G. egy Ízben régi helyökről elküldőt te egy rosszabb helyre, s midőn e miatt panaszkodtak, azt mondta, hogy folyamodják meg az ügyet, azonban figyelmeztette a hentesnéket, hogy a czélra pénzt adjanak ösz- sze, azok azután fejeukéut 50 krt adtak össze, s

az igy begyült pénzt azután Ung irán Deraeterné adta át a r. biztosnak, ki azután megengedte a régi helyen árulniok.

Vádlott tagadja, hogy a hentésnéktöl pénzt fogadott volna el; mire tanú vallomására uiegln- teltetett.

Ladányi Imre azt adja elő, hogy őt a gyulai vásárok alkalmával Papp Gábor mindig megzsarolta, s különösen négy concret esetet hoz lel, a midőn őt a r. biztos 10—15 frtig kisebb kihágást ügyben megbírságolta mely büntotéspénzt o mindig lefizette, mivel Jóit a r. biztos azon fe uyegetésétöl, hogy ellenesetben a rendőrkapitánysághoz kísérteti fel, hol még jobban büntetik.

Vádlott tagadja, hogy ő Ladányitól valaha pénz fogadott, vagy éppon követelt volna.

Kohn Adolf azt adja elő, hogy neki m'nden gyulai vásár alkalmával 3 frtot kellett a szegény alap javára fizetni, mely összeget ő Fridrich kezébe lefizetett; ugyan azt vallja Pabdi József, ki határozottan mondja, hogy egy Ízben 30 frtott követelt tőle Fridrich, azonban ő mivel rossz vásár volt, csak 10 frtot adott.

Vádlott Fridrich M. tagadja, hogy ö másoknak, mint a kiknek miniszteri engedélyük volt a bábjátékra, adott volna engedélyt, de ezt is minden dij nélkül; s azzal védikezik, hogy ba azoknak is adott volna engedélyt, kik miuisteri engedéllyel nem bírtak, úgy erro bizouyára rájött volna a pénzügyőri személyzet, mely a bábjátékosokra felügyelt.

Tanuk vallomásaikra esküt tesznek.

Nebelthin Károlyné vallomása szerint Fridrich rosszabb helyre akarta tenni sátrát, csak hogy ezt ne tegye oleintén 2 frtot, később p'd'g 1 frtot adott neki.

Vádlott tagadásával szemben tanú vallomására meghiteltetett.

Steiuitz Miksa egy ízben Papp Gábornr'j 5 Irtot adott, mivel az azzal fenyegette, hogy sátrát lerontatja és hátrább teszi a sorban ; ugyancsak azt vallja Weisz Sámuel kereskedő is, hogy ő Papp Gábornak a gyulai vásár alkalmával 3—4 frtot fizetett, mert ez azzal fenyegetődzőtt, hogy sátrát lerontatja és az utolsó sorba teszi, ezen utóbbinak előadását Weisz Izidor és Róth Jakab tanuk vallomásaikkal megerősítik.

Vádlott azzal védekezik, hogy adhattak neki a nevezettek pénzt, de ez neki mint r. biztosnak napidijba járt, a miért számukra a sátor helyét kimatatta.

Nagy Klára azt adja elő, hogy egy ízben Papp Gábor pénzt követelt tőle s azzal feuye- getődzött, hogy ellen esetben sátrát hátrább teszi,- s midőn nevezett nem akart sommit sem adni, megragadta kezét, s az abban levő 1 frtot erővel kivette ; Decker Mór szintén azt vallja, hogy Pappuak mindig adott 1—2 frtot, vagy ha pénze nem volt, harisnyát, kötőt, kendőt stb.

Vádlott tagadásával szemben tanuk vallomásaikat esküvel erősítik meg.

Folytatólag tárgyaltatott nov. 29-én.

WéLrer lgnácz megerősíti a többi bábjátékos azon előadását, hogy Fridrich a szegény-alap javara pénzt szed itt. — Vádlott tagadja.

Ladányi Mihály tanú előadásával megerősíti azt, hogy Ladányi Imrét Papp 10—15 frtig több ízben megzsarolta; valamint liicsek Jánost is, ki a vasúti állomás mellett lakik, azt adja elő, hogy Papp G. a vásárok alkalmával mir korán reggel kint volt a vasúti állomásuál és azon sertés kereskedőktől, kiknek diszuóit kint talália különböző czimen kisebb nagyobb pénzösszegeket zsarolt ki, azzal feuyegetődzven, hogy elleu esetben nyájaikat a városházára hajtatja, ezek azután az ó lakásáu pénzt adtuk a r. biztosuak, csak hogy el ne késsenek a felrakodással.

Folytatólag uov. 30 - áu a midőn is a vád és védbeszédek terjesztettek elő.

Kir. ügyész végiuditváuyát következőkben terjeszté elő :

Vádolom Fridrich Mihályt 379.381. § 2-ik pontja alatti csalás büutette, a btkv. 462. 463. cj-ába üt főző hivatali sikkasztás büutette, a tkv. 265. §-ába ütköző megvesztegetés vétsége, Papp Gábor ellen a btkv. 352. 353. §. 2-ik pontjába ütköző zsarolás büntette, a btkv. 379, 381. § ába ütköző csalás büutette, a btkv. 222, §-ába ütköző hamis tauuzásra való rábírás büutette, továbbá Fridrich Mihály és Papp Gábortegyütteson a btkv. 350. 313. §. 2. p. ütköző zsarolás büutette, a btkv 467. 470. § ütköző megvesztegelós bűntettével a kérem Fridrich Mihályt a btkv 90. 96. 102, 463. 484. §, Papp Gábort pedig a btkv 90. 96. 102. 353. §-ai alapján elítélni.

A nagy hatást tett vád beszéd utáu következett 5 pereznyi szünet, közbevetésével Komjáthy vódbaszéde, leirbatatluu a hatás, a melyet e védoeszód tett, a szónoklatnak valódi remek müve, mely lázas izgatottságban tartotta a kedélyeket E szónoki remek inü utáu következett Dús László nagyváradi ügyvéd sikerült vódbe- szédje, a mely után még Vargha kir. alügyész léiéit a felhozott védelemre s Komjáthy remek ripostja után a törvényszék az Ítélet kibírdjtósót hétfőn reggel 9 órára tűzte ki.

EZözg'Sbzd.asá.g'.

Békésvármegye építkezési szabályrendelete.

(Folytatás.)

33. §. Az építkezési vonalon kivül korlátok építése tilos. A meglévő ily korlátok tulajdonosai azoknak 15 nap alatt leendő lebontására íel- liivandók.

Ha a felhívás sikerre nem vezetne, a korlátok rendőrileg s a tulajdonos költségére elhá- oyandók, s ezenfelül a tulajdonos megfelelő pénzbüntetéssel büntetendő.

34. §, Kút gémek az utczára nem szolgálhatnak. A már meglévők a 33. §.-ban jelzett módon eltávolitandók.

35. § Járdák közköltségen építendők.

Magánosoknak házaik előtt a járda építés

a községi hatóság kijelölése után és felügyelete alatt megengedtetik.

36. §. A tűzfalak lapjára rakott téglából építendők, s ba a tetőt faoszlopok tartják, ezeket a tűzfalon belől kell elhelyezni, a tűzfalon a szelein ablakok, vagy lyukak vasajtóval látandók el. A tűzfal a tető felett legalább 24 centi- néter magasságban építtessék. Ezen szabály nem csak a féltetőknél, hanem minden tűzfal építésénél alkalmazandó.

37. §. A kémények kivétel nélkül tűzbiztos anyagból építendők I kivül bevakolandók.

38. §. A búvó kémények 47. czentiméternyi űr terjedi! miiek s legalább 16 centiméternyi vas- *ag falazatuak legyenek. Az orosz vagy úgy nevezett cilinder kémények legalább 16 centiméternyi átmérővel bírjanak s vaslemezből készített kettős ajtóval láttassanak el.

Füst vezető csöveket az utczára az eresz alá kiboc-ájtani nem szabad; a létezők a 33. §.- ban jelzett módon eltávolitandók.

Az udvarra vezetó füst csövek az ereszen kivül legalább 75 centiméter távolságban legye- uok, a mennyiben pedig a füstnek ilyetén vezetése a szomszédok terhére válnék a főszolgabíró által azok betiltathatok.

Uj épületeknél ilyen füst csövek nem engedélyezhető^

39. §. B.-Csaba, Békés, Orosháza, Szarvas, M.-Berény. Gyoma, Endröd, Tót-Komlós és Szeghalom községekben az uj épületek nád vagy zsúppal csakis a község központjától távolabb eső részeken s esetröl-esetre kérendő kivételes engedély után fedhetök. A községek azon területe a melyen a nád vagy zsúppal való fedés nem engedélyezhető a nevezett községek képviselő testületéi által ezen szabályrendelet jogerőre emelkedése után megjelölendő. A vármegye többi községeiben az épületek bármelyik anyaggal fedhetök és javíthatók.

40. § A padlás 10 czentiinéteres sártapasz- tással esetleg fekvő tégla burkolattal készítendő.

41. §. Oly épületben, mely csak egy lakószobával bir, ennek legkisebb hoszmérete 5 méternél, szélessége 5 méternél s magassága 2.8 méternél kevesebb nem lehet Oly épületben, mely több lakszobából áll, egy lakószobának legalább a fentebbi méretekkel megegyezőnek kell lonnie, a többi helyiségek kisebb méretűek is le- lietuok, de legalább 3 méter széleseknek kell lenuiök.

42. §. Lakszobában ajtóknak legalább 1.90 cmtr. magasaknak, s 90 cmtr. széleseknek, s az ablakoknak 90 cmtr, magasaknak s 60 cmtr. széleseknek s kinyithatóknak kell lenniök. A lakszobákra minden 12 Q méternyi terület után logalább egy ablak alkalmazandó, a ki nem nyitható ablakok meg nem engedtetnek.

43. § Ha egy háztulajdonos a szomszéd határlaláboz dűlő telkén házat kiván építeni és a szomszéd háza nyereg tetővel lenne ellátva, vagy ba saját háza tetőzetét oly formán kívánná átalakítani, bogy a szomszéd házának nyeregtetőzetét félereszü tetővé kellenne átváltoztatni, akkor az épitkezö háztulajdonos a szomszédnak nyerges háztetőzetét saját költségén tartozik átalakítani, azon esetben pedig, ha ezen átalakítás felette sokba kerülne, vagy a fedél nyitását ki- vánuá, megengedhető, bogy az építtető a szomszéd fedelén vizvezető csatornát alkalmazhasson. A szomszéd háztulajdonos ezen munkálatokat tűrni tartozik. Az igy átalakított fedél vagy eresa csatornának fentartása a ház tulajdonosát terheli.

44 §. Uj épületeknek egész nyereg tetőre csinál- tatása csak az utczai és az építkezési vonalon engedtetik meg.

A szomszéd kívánságához képost az építkezési mesgyén az utczától kezdve befelé egy ház kereszt metszésének szélességében sziutén tűzfal építendő, hogy a szomszéd bekövetkezhető építkezésénél készen találja a félfödelet.

45. §■ A szomszéd felől ablakot nyitni csak oly falakra szabad, melyek a határ raesgyétöl legalább 2 méternyi távolságra állanak.

46. §. Két ház között egy újból építendő közös falúak felállítása tilos, mi végből minden