Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-10-02 / 40. szám
a népet hátulról vezetni mint azok az urak a kik ilyen kérdésekben, miután nézetük ellenkezik a felséges népével, a bölcs hallgatáshoz tartják magukat. Mi nem hajhásszuk a népszerűséget; megmondjuk a mi a nézetünk szerint igaz és helyes. Az igazság a mi várunk, melyet még a népszerűtlenség sem fog lerombolni. Dr. Dubányi János. Tehát a társadalomnak újból egy hasznos s a megyei tisztikarnak huszonnégy év óta működő a köz becsülésben állt tagjával, egy hű baráttal, egy szerető férjjel, s páratlan gondosságu meleg keblű apával van kevesebb. Ezek közül csak egyiket is veszíteni: fájdalmas; még fájdalmasabb ha az a ki kidőlt, maga után oly sok oldalról érezhető fájdalmat hagy. De ha már a fájdalomnak csakugyan a boldogság kiegészítő részének kell lenni, ám legyünk boldogok mi a fájdalmunkkal, mert hiszen ezekhez oly sok oldalról fűződik a boldog együttlét múltakban egykor leélt örömeinek emléke. Vigyed hát magaddal, barátom, a boldogság azon részét, melynek neve: öröm. Hagyjad nekünk a boldogság másik részét: a fájdalmat. Hiszen elviszszük majd utánad s az elvesztésed felett érzett fájdalommal, melyet örökül hagyál, beszámolunk ott, hova már te elköltözél. Igen beszámolunk: beszámolunk mindanynyian, a nő, a gyermekek és jó barátok. Isten veled 1 Dr. D u b á n y i János e megyében született ezelőtt 52 évvel, annak fia volt, ennek szentelő tevékenységét. Azonban, álljunk meg e szónál: tevékenység 1 Mit gondoltok, vájjon az tett-e a közérdek javára többet, ki eszményekért rajongott, a mik sokszor pusztán eszmények maradnak, ki barczot idéz fel s a harczba vegyül, küzd és végre diadalt arat, vagy elbukik, de sem egyik sem másik esetben sem önmagának, sem másoknak feleletet adni nem képes a felett, bogy a társadalom nyert-e vagy veszített a küzdelemmel; vagy pedig az, ki szerény viszszavonultságában megtette mind azt, mire mint a társadalom zajtalanul működő tagja, mint barát, férj és családapa hivatva volt ? — ítéljetek 1 Te, már elhunyt barátunk, nem ismersz sem örömet, sem fájdalmat I A fájdalom legsúlyosabb része azoké, kiket hozzád a leggyöngédebb családi kötelékek fűztek. — Barátai s ismerői az elhunytnak! jertek segítsük nekik elviselni a fájdalmat 1 Hány van közöttünk kiknek bánatában egykor ő is osztozott; hány van, kiknek nemcsak testi fájdalmát enyhité, de lelke maró bánatának is vigasztalója volt. Könynyitsük meg tehát részvétünkkel azoknak bánatát, kiket ő anynyira szeretett s a hátra- hagyottait sújtó veszteség feletti részvétünkkel róvjuk le azt, a mivel emlékének tartozunk. Dr. Dubányi János nem volt a szó kiváltságos értelmében úgy nevezett közélet embere, de épen mert a közéletben nem azon kiváltságos helyzetet kereste, melyben a szereplőket tekintve sokszor jogosultsága sincs, mégis a közélet zajta lan hű munkása volt. A megyei tisztikarban elfoglalt állása mellett Gyula városa egyik legkiterjedtebb gyakorlattal biró köz-kedveltségü gyakorló orvosa lévén, munkásságával maga után áldásos emlékeket hagyott. Pedig tudjátok-e mit tesz orvosnak lenni? Ti boldogok vagytok, mert ti nem számoltok az emberi tudós végességével s a tudomány gyarlóságával s azt követelitek az orvostól, hogy az nektek egészséget adjon, habár azt önmagatok támadjátok meg igen sokszor botor kezekkel. És ha az orvos eredmény nélkül küzd önmagatok és a betegség elleu, elítélitek : mint tudatlant. És az Ítélet, mely fáj az elítéltnek, mert igaztalan, titeket megnyugtat! Ti életet követeltek sokszor attól, kinek uinus isteni hatalma életet adni, mert hiszen azt első sorban önmagának adni meg, de mert felibe birtok emelkedni ítéletetekkel Istennek és embernek, újból elítélitek: mint tudatlant. És ez Ítélet, mely nem számol a természet változhatlan örök törvényeivel, titeket megnyugtat 1 Ha a szenvedések és nyomor folytonos láttára végre kebele elfásul s uem bir többé együtt sirni veletek: reá sütitek a rideg részvót- leuség bélyegét 1 úgy tekintitek őt, mint a ki előtt a ti legdrágább kincsetek, az egészség, csak a kútár alku tárgya. És ez ítélet nektek jól esik. Pedig, ha bele tudnátok magatokat élűi a kedély világ azon viharába, mely egy lelkiismeretes orvos életét egy zajgó tengerre teszi, a melynél a tudós Ivégességé s az emberi érzelemből kifolyó kötelesség-érzet és felelősség küzd egymással, csak sajnálnotok és tisztelnetek kellene azt, ki magát e minden tekintetben nyugtalan életpályára adta És ezen valóban nem irigyltnoő életpálya volt az, melyen az elhunyt közöttünk 24 éven át úgy bírt haladni, hogy ha volt pályájának keserűsége, az csak az övé maradt és nem másoké is egyúttal ; szelíd lelkülete megóvta mindentől, mi emlékének egykor árthatott volna s így e küzdelmes pályavéget csak is a jók áldása rekeszti be. Dr. Dubányi János halálhíre tegnap reggeli órákban terjedt el a városban, mindeuütt mély megdöbbenést, igaz fájdalmat és őszinte részvétet keltve. A vármegyeházáról, kaszinókról gyászlobogók jelzik a nagy veszteséget, mely a boldogulnak oly korai elhunytéval a vármegyét és városunk társadalmát éri. Ha van valami megnyugtató a gyászesetben csak az lehet, hogy Isten inkább egészen magához vette a mintegy év óta szenvedő derék férfiút, sem mint szemvilágától megfosztva évtizedekre kiterjedhető örök sötétségre kárhoztassa. Mert a szegény ember idestova egy év óta elvesztette szemvilágát, sötét szobában kellett laknia, és tekintélyes orvosok nyilatkozata szerint szemvilága örökre elsötétült, a mit azonban aggódó családja elől gyöngédségből eltitkoltak. A boldogult néhány hét óta sulyoB beteg lön, májbajba esett és ez okozta halálát. Temetése bizonyára imposáns részvét mellett ma délután 4 órakor lesz. Békésvármegye legtöbb adót fizető megyebizottság tagjainak 1888. évre összeállított névjegyzéke. Id. Br. Wodianer Albert nagybirtokos Budapest 34.297 frt 83 kr., Gr. Wenckheim Rudolf nagybirtokos Doboz 21.565 frt 31 kr., Gr. Al- mássy Kálmán nagybirtokos Kétegyház 15.206 frt 40 kr., Gr. Wenckheim Károly nagybirtokos Gerla 13.754 frt 91 kr., Kárász Imre nagybirtokos Szeghalom 11.598 frt 32 kr., Br Wenckheim Viktor nagybirtokos K.-Ladány 11.470 frt 22 kr., Gr. Apponyi Albert nagybirtokos Budapest 8189 frt 12 kr., Geiszt Gáspár nagybirtokos Kondoros 7137 frt 92 kr., Székács józsef nagybirtokos Orosháza 5615 frt 79 kr, Trefort Ágoston közokt. miniszter Budapest 5229 irt 12 kr. kétszeres, Geiszt Gyula nagybirtokos Kondoios 5151 frt 11 kr., Tomcsányi Károly nagybirtokos Szarvas 3837 frt 47 kr., Kontur József ügyvéd Szarvas 3755 24 kr. kétszeres, Karassiay István ügyvéd B.- Csaba 3895 frt 88 kr. kétszeres, Gr. Bolza Antal nagybirtokos Szarvas 3360 frt 58 kr., Be- liczey István nagybirtokos és főispán B.-Csaba 2913 frt 87 kr., Szucsu Béla ügyvéd B-Csaba 2877 frt 62 kr. kétszeres, Szánthó Albert ügyvéd Békés 2504 frt 42 kr. kétszeres, WolSnger Lipót nagybirtokos Sámson 2446 frt 5 kr., Ju renák Sándor nagybirtokos P.-Szt.-Tornya 2419 frt 23 kr., Kocziszki Mihály nagybirtokoz B.Csaba 1531 irt 20 kr., Beliczey Rezső nagybirtokos B.-Csaba 1517 irt 27 kr., Jautyik Mihály uagybirtokos Békés 1482 Irt 67 kr., Póky Antal nagybirtokos és rém. catb. lelkész B.-Csaba 1438 98 kr. kétszeres, id. Belenta János nagybirtokos Békés 1415 Irt 89 kr., Ladies György nagybirto kos és ügyvéd B.-Gyula 1386 frt 58 kr. kétszeres, Kliment Z. György nagybirtokos B.-Csaba 1374 frt 49 kr., Dr. Papp József nagybirtokos és ügyvéd Szeghalom 1371 frt 28 kr. kétszeres, Schvurcz Ferencz nagybirtokos F.-Gyarmat 1265 frt 45 kr., Schvarcz Farkas nagybirtokos M.-Be- rény 1259 frt 51 kr., Szalay József uagybirtokos B.-Csaba 1215 frt 55 kr., Komlós Ármin nagybirtokos Orosháza 1192 frt 47 kr., Grimm A. József birtokos tíyoma 1155 irt 7 kr., Bagi József birtokos P.-Földvár 1148 Irt 80 kr., Kliment Z. János birtokos B.-Csaba 1145 frt 62 kr., Gróf Wenckheim Géza birtokos Gerla 1086 frt 73 kr., Kóbn Márton birtokos Öcsöd 1075 Irt 45 kr., Dr. Szeburényi Gusztáv birtokos és evang. püspök B. Csaba 1038 frt 52 kr. kétszeres, Grimm Sámuel birtokos Gyoma 1021 frt 23 kr., Sztojano- vits Gyula birtokos Csorvás 996 frt 91 kr., Basch Lipót birtokos Szeghalom 989 f rt 15 kr., Jan úrik János birtokos Szarvas 945 frt 76 kr., Göndöcs Benedek birtokos és r. katb. lelkész B.-Gyula 939 frt 90 kr. kétszeres, Nagy Károly birtokos és ügyvéd B.-Gyula 936 frt 90 kr. kétszeres, Justb István birtokos és ügyvéd Budapest 932 trt 72 kr. kétszeres, Farkas József birtokos Csorvás 924 frt 31 kr., Zaborán Pál birtokos B.-Csaba 912 frt 20 kr., Zsilinszki Mihály birtokos és akad. tag B.- Csaba 856 frt 36 kr. kétszeres, Lehóczky József birtokos Orosháza 819 frt, Kocziszky János birtokos és ügyvéd B.-Csaba 815 frt 68 kr. kétszeres, Grebenek Lajos birtokos Csorvás 804 frt 59 kr., Kocziszki János birtokos Békés 795 frt 30 kr., Breznyik János birtokos és igazg. tanár Selmecz 776 frt 46 kr. kétszeres, Dr. Réthy Pál birtokos és orvos B.-Csaba 761 frt 96 kr kétszeres, Baj- csi János birtokos és állatorvos B.-Csaba 754 frt 66 kr., Dr. Zsilinszky Endre birtokos és gymn. tanár B.-Csaba 741 frt 64 kr. kétszeres, Kalmár Mihály birtokos és ügyvéd B.-Gyula 741 frt 60 kr. kétszeres, Ravasz István birtokos Orosháza 733 frt 77 kr., Aradi György birtokos B.-Csaba 728 frt 60 kr., Jurenák Imre birtokos P.-Szt.- Tornya 720 frt 79 kr., Molnár Mihály birtokos és ügyvéd Öcsöd 714 frt 22 kr. kétszeres, Lukács Károly birtokos B.-Gyula 707 frt 22 kr., Wagner János birtokos Eperjes-Puszta 705 frt 67 kr., Tenner Lipót birtokos B.-Csaba 702 frt 23 kr., Fereutzy Alajos kereskedő, kereskedelmi és iparkamarai tag B.-Gyula 693 frt 4 kr. kétszeres. Kliment János birtokos B.-Csaba 691 frt 16 kr., Kny Antal birtokos és r. kath. lelkész Békés 682 frt 46 kr. kétszeres, Dr. Kovács István birtokos és orvos B.-Gyula 681 frt kétszeres, Biener Bernét birtokos B.-Csaba 677 frt 88 kr., Schifner Ede birtokos és r. kath. lelkész Endrőd 667 frt 26 kr., Klein Adolf birtokos Gyoma 663 frt 11 kr, Dórczy Ferencz birtokos Kondoros 662 frt 61 kr., Reck József birtokos Csorvás 662 frt 53 kr, Kovács Mihály birtokos B-Csaba 634 frt 82 kr. Fejér Imre birtokos M.-Berény 630 frt 63 kr, Végh József birtokos B.-Gyula 628 frt 1 kr., ifj Medveczky József bírt. és gyógyszerész Szarvas 614 frt 34 kr. kétszeres, Veres József birtokos és evang. lelkész Orosháza 604 frt 16 kr. kétszeres Braun Mór birtokos B.-Gyula 599 frt 6 kr., Farkas Gábor birtokos és ügyvéd K.-Ladány 594 frt 38 kr. kétszeres, Boros Jáuos birtokos K.-Tarcsa 593 frt 30 kr., Deutsch Mór birtokos B.-Gyula 593 frt 10 kr., Kocziszki Mátyás birtokos B.-Csaba 583 frt 97 kr., Kalmár József birtokos Endrőd 578 frt 28 kr., Lehóczki János birtokos T.-Komlós 576 frt 37 kr., ifj. Gajdács János birtokos B.- Csaba 562 frt 59 kr., Tavaszy János birtokos Orosháza, 560 frt 98 kr. kétszeres. (Vége köv.) Hírek. Lapunk mai — az utolsó évnegyednek első — számát az elmúlt évnegyedben volt minden előfizetőnknek megküldjük, tisztelettel kérve az előfizetések szives megújítását, mintán jövő számunkat csupán azoknak fogjuk megküldeni, kik előfizetéseiket e hét végéig megújítják. A „Békés“ előfizetési dija az október—deczemberi évnegyedre 1 frt 25 kr, mely összeg a „Békés kiadóhivatalának Gyulán“ czim alatt postautalványon küldendő be. A közigazgatási bizottság október havi rendes ülését f. hó 10-én tartja a megyeház kis termében. A lezajlott hétnek főeseményét a szőlő- szüret képezi, moly városszerte megindult hétfőn, noha mint lapunk múlt heti számában ia jeleztük, voltak olyan szőlősgazdák is, akik már két héttel ezelőtt leszűrték termésüket. A szüretre kedvező idő van, a termés mennyiségileg véve nagyon kielégítő ; egy katasztrális hold átlag 20—30 hektolitert termett meg, sőt belyenkint 40—50 hektolitert is. A minőség azonban messze mögötte marad a mennyiségnek, aminek azonban túlnyomó részben csak is a már általunk több Ízben apre- bendált korai szüretelés az oka. Az e héten szedendő szőlő hasonlitlanul jobb minőségű bort fog adni. A vénasszonyok nyara — mely alatt a Szent-Mihály és Mindszent napok közötti időszak számit — ugyancsak tetszésen köszöntött be mindjárt az első napon, Szent-Mihály napján. A mintegy bét óta tartó hideg időjárás hirtelen melegre változott, este felé pedig olyan vehemens villámlás és meDydörgéstöl kísért záporunk volt, hogy különbet júliusban sem kívánunk. A zivatar pénteken este ismétlődött, az idő állandóan enyhe, de azért az őszi felöltőket folytonos rendelkezési állapotban tartjuk mindanynyian. A képviselő testületnek kevéssé látogatott, különösen az iutelltgeuczia részéről 1 e 11 ü- uöeu kevéssé látogatott, de azért uem kevésbé izgalmas közgyűlése volt szeptember 29-én. A fogyasztási adó kérdésé volt újra napirenden, mely már sok meleg uapot keltett a közgyűlési teremben, de tartunk tőle, hogy a jövőben még melegebbeket fog kelteni. A debreczeni pénzügyigazgatóság ugyanis a fogyasztási adó megváltást ez év végével telmondván, annak további megváltására nezve évi 25 ezer irtot állapított meg, s ennek elfogadása iránti nyilatkozat tételre hívta fel a várost. A pénzügyigazgatósag átiratával kapcsolatban előterjesztetett a fogyasztási adó bizottság és a városi Tanács véleménye, mely szerint a fogyasztási adó évi 25 ezer Írtért leendő megváltása javasoitatik, valamint Do bay János polgármester ez ügyben tett ama eljárása, bogy a fogyasztási adónak évi 25 ezer Írtért leendő megváltására nézve a város részéről — a képviselő testület utólagos jóváhagyása reményében — kötelező ajánlatot tett. Élénk vita indult meg erre a képviselő testületben, melyben Keller Imre s B o d o k y Zoltán városi képviselők beható érveléssel igazolták, hogy a városnak, mint erkölcsi testületnek és külöuösen mint az italmérési jog tulajdonosának kiváló érdeke, hogy a fogyasztási adó ne kezeltessék többé törvényellenes kaparendszer szerint, mely rendszer különben is csak a tilos italmérésnek melegágya. Felemlítették a megyei közgyűlésnek a várossal különben még hivatalosan nem közölt határozatát, melyben a várost az esetben, ha a fogyasztási adót továbbra is megváltaná, a törvényben előirt tariiák szedésére kötelezi; jelezték továbbá, hogy nincs rá remény, miszerint a pénzügyigazgatóság az esetleges kapa szerinti kezelést elnézze, ba az ellen panasz tétetik; a múltban is csak azért volt eme rendszer lehetséges, mert nem volt panaszos, de a regále megvételével a helyzet gyökeresen megváltozott, a városnak mint regále-tulajdonos testületnek és így miut az összlakosság képviselőjének érdeke homlokegyenesen ellenkezik a fogyasztási adókezelés mai rendszerével. Méltánytalannak és igazságtalannak nyilvánították, hogy a szőlősgazdák egy részének érdekeiért a képviselet nemcsak hogy feláldozni óhajtja az összlakosság érdekeit, hanem még ezen felül a várost mint erkölcsi testületet súlyos anyagi kötelezettségbe is viszi, mert ha a mire biztos kilátás van, hogy tudni illik felsőbb hatóságok is ki fogják mondani a kapa szerinti kezelésre a tilalmat, az esetben a fogyasztási adó bérnek pontoB beszállításáért nem a szőlősgazdák egyeteme, hanem a városi közpénztár lesz a felelős, a minek nagyon közelfekvő következménye lehet a veszteségnek város adóba leendő kivetési kötelezettsége, mely városadó többletet azután szőlősgazdának és nem szőlősgazdának egyaránt kell majd fizetnie. Az ő véleményük szerint tehát a városnak nem áll érdekében a fogyasztási adót továbbra is megváltani ; ba a szőlősgazdák egy része azt érdekükben állónak tekinti, ne kapartassák ki parázsból a gesztenyét a várossal, ne vigyék be anyagi kötelezettségbe a közpénztárt és igy minden adózó polgárt, hanem vegyék ki a kincstártól a fogyasztási adót maguk az érdekelt szőlősgazdák saját veszélyükre. Minden kapaczitáczió azonban hasztalannak bizonyult; élénk vita utáD határozatba jött, bogy a polgármester azon eljárása, mely szerint a fogyasztási adónak megváltására nézve Debreczenben kötelező ajánlatot tett, jóváhagyólag vétetik tudomásul és megbizatik, hogy 25 ezer forint évi bér mellett a szerződést 3 évre — az időközi felmondás jogosultságának teljes kizárásával — a kincstárral kösse meg. Amennyiben pedig a kincstár időközileg közbejött okoknál fogva a fogyasztási adó szedés! jogot évi 25 ezer írtért a városnak átadni hajlandó nem lenne, a polgármester felhivatik, hogy erről további intézkedés végett a képviselő testületnek késedelem nélkül tegyen jelentést. A kispiacz-tór kikövezését a képviselő testület elrendelvén, annak foganatosításával a Tanácsot bízta meg; — a kövezés mintegy 1800 frt költséget'fog igényelni és két bét alatt elkészítendő. A közigazgatási bizottság által közölt gyulai, orosházi s békési vasúti vámdijszabályzat meghirdettetvén, a közgyűlés délelőtt 11 óra után befejeztetett. Dombi Lajos a gyulai belvét hitvallású gyülekezet uj papja jövö vasárnapon jön Gyulára ás a templomi szószéken fogja magát bemutatni uj híveinek, kik eddig csak nevéről és jó híréről östnerik. Nagy érdeklődéssel és kíváncsisággal várják. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter értesíti a megye közönségét, bogy a békésmegyei kir. államépitészeti hivatal ideiglenes vezetésével és a közigazgatási bizottságban leendő képviseletével Ii a v i á r Lajos kir. mérnököt bízta meg. Nulla dies sine linea. Bubregb Ignácz kecskeméti okleveles gyógyszerész Mez ő-B e- r é n y b e n egy második gyógyszertár felállításának engedélyezéséért folyamodott. A belügyminiszter a kérvényt érdemleges intézkedés végett lekiildte a vármegyéhez. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy Bodoky Mihály okleveles gyógyszerész pedig Gyulán a németvároson 3 ik gyógytár felállítását kéri engedélyezni, mely kérvény szintén leküldetett a vármegyéhez. Bene> d i k t y József és Debreczeni Károly békési gyógyszertár tulajdonosok felebbezéet adtak be a megyei közgyűlésnek abbeli határozata ellen, mely- lyel a Békésen felállítani szándékolt harmadik gyógyszertárt a vármegye véleményezni kimondotta. Hazakerült fiuk. Ambrus Lajos és Mihály suhanezok, mint annak idején lapunkban közöltük, takarás előtt elszöktek hazulról és me- gyeszerte körözve lettek. A körözésnek nem volt ugyan eredménye, hanem a helyett a fiuk a napokban maguktól kerültek haza Szeghalomra. Eljegyzés. Dr. J a k u s Benő endrődi orvos jegyet váltott Kálmán Tinka kisasszonynyal, Kálmán Farkas gyomai református lelkész kedves leányával. Az ifjú jegyesek fogadják sze- reuc8ekivánatunkat. és talán még több teher vettetni, nem érez azért ingert magában váltságra és nem is fog érezni mindaddig, mig a közterhekben a nemesség is részt nem veend, és ezáltal közvetve legalább az ő érdekei is képviselve nem lesznek. És hogy többeket ne említsek, gátolja az úrbéri örökös váltság létesülését a válsági tőkének jobbágyi földesur általi különböző és aránytalan felbecsülése még ott is, hol a birtok! közösség már tisztára hozatott. Mik lennének már ezen gátoknak elhárítására teendők, azokat utasításomhoz képest annak idejében majd bővebben előadandom. Most elégnek tartom csupán csak azt jelentenem ki: hogy küldőim a betűnél nem állnak meg, hanem életet akarnak neki adni. Nem tartják ők elegendőnek kimondani csupán a szabadság és tulajdon eszméjét és azt a lehetőség színében tüntetni fel; hanem oda is akarják azt vezetni a verejték hullásaihoz és veszthetetlen dij gyanánt adni a törekvőnek. Szóval azt kívánják, hogy az országgyűlés maga in- tézkedőleg és gyámolitólag lépjen fel e fontos tárgyban, és alapítson meg egy normativumot, minélfogva elhárittatván minden akadály, az úrbéri örökös váltság hazaszerte nemcsak létesülhessen, de a kimondandó praemissák után annak okvetetlenül és mintegy magától be kelljen következnie. Természetes, hogy ezen felette érdekes és nagy kiterjedésű tárgyat, ha kevesebb idő alatt többet és sikeresen akarunk végezni,- itt egyszerre nem vehetjük fel, hanem előbb előkészületekre van szükség, és kisebb körben kell iránta értekeznünk. így tett a közelebb múlt országgyűlés is. Akkor már küldöttség volt kinevezve javaslat adás végett; de a tárgyak özöne miatt az e részben készített küldöttségi munka tanácskozás alá sem került. Most ismét van alkalom és van idő, feleleveníteni e korszerű kérdést. Örülök, hogy küldőimnek e részbeni óhajtása többekével találkozik, s kétszeresen fogok örvendeni, ha majd a sikernél is találkozhatunk. A mit Pest megyének követe a dolog praktikumára nézve előadott, több tekintetben megegyezik küldőim nézetével. A házatlan zsellérek tartozásának kérdését én is különös figyelemben fogom tartani, és utasításomhoz képest hozzá adok még majd valamit az egyházi tizedről. Zemplén követe javaslatát ezek szerint elfogadom, hogy küldöttség neveztessék ki, de óhajtom, hogy ezen küldöttség ne kerületi, hanem országos legyen; s azon egy kérdésen kivül, hogy a törvény mostani praemissív alakja ki nem elégítő a mit szavazat által eldönthe- tünk, nem kivánom e tárgyat előre bővebben taglalni s nem kivánnám, hogy egy vagy más nézet előre praepondiumra kapjon és mintegy lefoglaljon bennünket, mielőtt egymással bővebben értekeztünk és eszméinket kicseréltek volna; úgy kellene tehát állítanunk a határozatot, hogy miután az örökváltság eszméjének létesülését a dolog eddigi fekvése miatt kisebb mértékben is alig lehetett remélnünk, beláttuk szükségét annak, hogy a közálladalom maga segítő és vezető szerepben lépjen fel és ennek eszközölhetése végett nevezzünk ki küldöttséget, mely a teendőkre nézve kimerítő véleményt adjon.“ O. Gy. (Folytatása következik.)
