Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-10-02 / 40. szám
Eljegyzés. R a n n i k Korúéi orosházi kir. járásbirosági Írnok eljegyezte szeptember 26-án Szilágyi László gyulai szoigabirói Írnok bá jós szép leányát Rózát. A szerelemkötötte szép frigyhez fogadja a boldog jegyes pár őszinte gratulácziónkatl Halálozás, özv. Kohlmann Ferenczné szül. Bogyó Terézia asszony, városunk egyik kiváló polgárnője, szeptember hó 28-án este élte 73-dik ÓYébeu széihüdés folytán meghalt — Halálát városunkban megérdemelten kiváló kiterjedt tekintélyes család fájlalja, köztük ifj. Koblmann Ferencz kereskedő, Kohlmann János és Koblmann Károly festők, kik szerető édesanyjukat gyászolják a boldogultban — A temetés pénteken délután rendkívül nagy részvét mellett tartatott. Áldás és béke lengjen a jobb hazába költözött derék nő hamvain ! A halálesetről kiadott családi gyászjelentés következő: Kohlmann Ferencz és neje Fel- mayer Karolina, gyermekeik Ilonka, Lajos, Andor; Koblmann Teréz térje Nyári József, gyermekeik: József, Kálmán, Teréz, Paula, Margit, Regina, Lajos, Gyula; Kohlmann Károly, neje Mihálik Róza; Kohlmann József neje Beregszászi Irma, fiuk : Dezső ; Kohlmann János neje: Papp Irma, gyermekeik : Ernő, Irma; Kohlmann István, neje: Ha- necker Francziska, gyermekei: Teréz, Ilonka; Kohlmann Antal, neje : Hanecker Anna úgy a maguk, valamint számos rokonaik nevében is fájdalomtól lesújtva tudatják szeretve tisztelt kedves anyjuk, anyósuk és nagyanyjuk özv. idősb Kohlmann Ferenczné született Bogyó Teréziának f. évi szept. hó 28-án, esti 8 órakor, élte 73-ik évében, szélhüdésben bekövetkezett váratlan gyászos elhunytét. A boldogültnak hült tetemei f. hó 30-án d. u. 4 órakor fognak Gyulán a németváros! sirkertben levő családi sírboltban eltaka- rittatni; lelke üdvéért pedig az engesztelő szentmise-áldozat f. évi okt. hó 1-én reggel 8 órakor fog a rom. kath. nagytemplonban az Eg urának bemutattatni. Kell B.-Gyulán, 1887. szept. hó 29. Áldás és béke lengjen hamvai felett 11 Zlinszky István kondorosi lakos a szarvasi járás állandó gazdasági tudósítói tisztjéről beadta lemondását a földmivelési minisztériumhoz. Nőiskola. A vallás- és közoktatásügyi mi niszter Bacsics Etelka elemi iskolai okleveles tanítónőnek megengedte, hogy Gyulán hat osztályú magán jellegű elemi nőiskolát felállíthasson. A gyomai iparos ifjúság bálja, melyet múlt vasárnap a gyomai leégett templom javára rendezett, minden tekintetben féuyesen sikerült. Reggeli 6 óráig folyt a táncz kiapadhatatlan jó kedvvel, s az erkölcsi sikeren kivül az anyagi siker is szép volt, amennyiben a templom felépítésére 20 frt adatott át és a rendezés körül miut bennünket értesifenek nagyérdemei vannak ifj. Szilágyi Ferencz gépésznek. A „Thalia“ színész-szövetkezet a telet tudvalevőleg Szabadkán fogja eltölteni. A társulat névsora, mint azt a „Színpad“ után közöljük következő: Szelónyi Anna, I. operetté primadonna (a népszínházból); Hatvaninó Csillag Amália Operette és népszínmű énekesnő; Veresné Molnár Erzsi, koloratur énekesnő; ßodroghi Lina naiv, Szilágyi Berta drámai, Czernin Mariska naiv és társalgási, Beczkóiné Paula anya, Bogárdyné Paula népszínműi komika, Bodroghi Dénesné operette- komika, Bihary Béla hősszerelmes, Szatmáry Károly bonvivan és jellem, Szabó Bandi buffó, Feres Sándor bariton, Nógrády János tenorista, Berényi Gyula jellem és kedélyes apa, Tóris István bonvivan, Kovács Elemér ügyelő, Bokor József karnagy, Nagy Vincze művezető, Hatvani Károly szintársulati gazda. Karszemólyzet: Nagy Vilma, Rácz Ida, Szentesi Vilma, Mészáros Mari, Sárosi Sarolta, Bankó Jolán, Szabóná Ida, Szabó Sándor, Kunosi Ernő, Szabó Károly, Markovics Henrik, László Gyula, Farkas Károly, Kiss József és Varga János. Bankett. A békésm. gazd. egylet által okt. 2. és 3-án Tót-Komlóson rendezendő kiállítás alkalmából a kiállítás befejezése után azaz okt. 3- ikán este 8 órakor a „Komló“ szálloda dísztermében közvacsora rendeztetik, mit a t. közönség szives tudomására hozni kedves kötelességének ismeri a rendezőség. Tűz volt újra a héten és pedig ismét az éjjeli órákban. Kedden virradóra fél három órakor a czigánysoron keletkezett a tűz Nagy János sáncz- oldali 500. számú házánál, melynek nádfödele teljesen a lángok martaléka lön. A toronyőr későn jelezte a tüzet, mely anélkül .is nagyon távol volt a város központjától; mire a tűzoltók kivonulhattak, a báz már menthetlen volt. A hatóságilag felbecsült kár 450 frt, a tetőzet biztosítva volt. — Eme tűzesetet megelőzőleg alig egy órával a nagyo- láváros egy küljebb eső házudvarán egy rakás dudva gyuladt volt ki, azonban ezt gyorsan eltud- ták fojtani, mielőtt a toronyőr a veszedelmet megsejtette volna. Fogházból — börtönbe. Az orosházi csendőrgyilkossággal vádolva volt Farkas János, akinek bűnösségét azonban makacs tagadásával szemben nem lehetett bebizonyítani, és akit a súlyos vád alól a Curia mint legfelsőbb bíróság is felmentett volt, szeptember 29-én bocsájtatott ki a törvényszéki fogházból. Nem sokáig élvezhette azonban szabadságát, mert alig tett néhány lépést a fogházból kijövet, a csendörség elébe állott és a törvény nevében elfogta. A megdöbbent Farkas János védekezett a curiai ítélettel, de ez nem használt semmit, felkisérték a városházára, ahol is értésére adták, miszerint Szegedről lólopással van vádolva és egyúttal ujabbi letartóztatása is el van rendelve. A hét végével el is kisérték Szegedre, ahol a lólopási ügy tárgyaltatik. Kiváncsiak vagyunk, hogy a furfangos gonosztevő a ló dolgában is oly sikerrel fogja-e magát kimenteni tudni, mint ahogy a csendőrgyilkossági esetből tudta. Az iparos ifjúsági egylet háza, melyet Glatz János építesz vállalkozó készített, ímár teljesen elkészült és az egylet választmányának szept. 29-én tartott ülésében hozott határozata folytán ma délelőtt fog az építésztől átvétetni. Az átvétellel megbizattak, illetőleg arra felkérettek Sál József elnök, Szénási János alelnök, Lindenberger Rezső pénztárnok, Scher Konrád, Schriffert Jó zsef, Szemethy Imre, Kiss István, Krizsáu András, ifj. Licska Ferencz, Berndt Károly, Illich Ferencz és Dundler Ferencz egyleti tagok. A ház igen díszes kiállítású szép épület, mely a sugárút kül- csinjét annyival inkább emeli, mert ezen útnak jobb oldalán alig történt építkezés. A választmányi üléseD határozatba jött továbbá, hogy az egylet Hanner Gusztáv kávéstól az annak tulajdonát képező s jelenleg a kereskedelmi ifjúsági egylet által használt tékeasztalt felszerelésével együtt a megalkudott 225 forint vételáron megveszi és a tanácskozási teremben helyezi el. Mezey János tiz tagból álló orpheum társulata tartott tegnap este „Királyiban előadást, melyet ma ismételni fognak ugyancsak a „Magyar Királyiban. — Öngyilkosság. Mike István vésztői lakos 13 éves fia Sándor múlt hó 20-án reggeli 9 órakor a konyhaajtó szemöldök fájára felakasztotta magát; mire észrevették, meg volt halva. Hogy e gyermeket, kivel szülei mindég jól bántak s ki alig egy éve hagyta el az iskolát — melynek szorgalmas tanulója volt — mi vitte az öngyilkosságra — még gondolni sem lehet. A járványok krónikájáböK A hűvösebb idő beáltával a járványok újra nagyobb mérvben mutatkoznak a megye területén. A vármegyéhez beérkezett hivatalos jelentések szerint a múlt héten Füze s-G yarmaton és az ó-kigyósi majorban is kiütött a vörheny, Füzes-Gyarmaton az iskolákat is bezárták. Szarvason pedig hólyagos himlő eset fordult elő. G y o m á n is szórványosan fellépett a vörheny, de ennél sokkal megdöbbentőbb hírként halljuk, hogy a beoltott gyermekeken szifilisztikus tünetek látszanak. A megyei főorvos a napokban személyeson kün volt Gyomán és hivatalos jelentése a megdöbbentő tény igazolja. A beoltott gyermekek közt heten világosan konstatálj a bujakóri tüneteket, ezeken kivül többeken is mutatkoztak gyanús szimptomák. Szegény kicsinyeket egy börtönben született gyermekről oltották be. Hisszük, hogy kíméletlenül szigorú vizsgál t lesz, kit terhel ezért a felelősség. Olvasóinkhoz. Lapunk ezen számát megküldjük minden volt előfizetőnknek s előre is fel hívjuk olvasóink figyelmét a múlt folyó érdekes tárczánk befejezte után megkezdendő uj tárcza- czikkre, amelyet szintén kitűnő munkatársunk Oláh György ur ir „Bókésmegye a honvédelmi harczban“ czim alatt, mely annyival inkább érdekelni fogja a megye közönségét, mert abban több még ma is élő po'gártársuuknak a honvédelmi harczban szereplése lesz ismertetve. Vezérczikkeit folytonosan a megye és város közügyéiről szólva, alkalmat nyújtunk a megye közönségének czikkbirálata méltatására, — hírrovatunk ezután is gazdag és változatos lesz nem-e elég garantia hírrovatunk vezetője K o h n Dávid ; s ezen negyedév alatt Csintalan újból megkezdi czikkeit a „hétről“ ; törvényszéki csarnok czimü rovatunkról bátran elmondhatjuk, hogy a megyei lapok közt a legkitűnőbb; — párisi rendes levelezőnk továbbra is értesíteni fog a világváros eseményeiről s több kiváló munkatársaink segítségével mindent megteszünk, hogy lapunk vonzó érdekes és változatos olvasmányt nyújtón a közönségnek s így nyugodtan s megelégedéssel tekintve múltúnkra, s nézve a jövö elébe kérjük az előfizetések mielőbbi megújítását, hogy a szétküldésben akadály nemerüljön fel. Törvényszéki csarnok. — 1887. szept. 26. — Párbaja Még bizonyára vissza fog emlékezni az ol vasóközöuség arra a hírlapi polémiára, mely körülbelül most egy éve folyt B o d o k y Zoltán és Chrisztó Miklós közt. — A polémia párbajjal végződött. — Bodoky Zoltán kihivatta Chrisztó Miklóst; ki a kihívást elfogadván: a tégy vernem pisztolyban állapíttatott meg. — A föltételek : 25 lépes előrehaladás nélkül; s egyszeri golyóváltásban állapíttattak meg. Háromszor csappant le a Chrisztó Miklós pisztolyának kakasa; _ de min dannyiszor csütörtököt mondott: Bodoky pisztolya kétszer utánozta ellenfelének lövő-legyverét: harmadszorra azonban eldördült a lövés s egy átkozott lyukat ütött a levegőben. — Kár senkiben sem történt. — A kir. ügyész mindkét vivő felet vádolta a btk. 296. §. alapján párviadal vétségével; s a törvényszék a vád értelmében Bodokyt, — mint kibivót 4 napi; Chrisztót, mint kihivot- tat 2 napi Váczon töltendő államfogházra Ítélte. — - Az itelet jogerős lóvén, — szerencsés utazást; s az uj tanyáu jó mulatást kívánunk a „párosán viaskodó“ feleknek. Az ügy teljes megvilágítására itt közöljük a kir. alügyész Varga Ferencz sikerült beszédét: Tekintetes büntető bíróság 1 A mai napon megtartott bizonyítási eljárás során vádlottak beösmerésével s a tanuk vallomásaival jogszerűen bebizonyitatott az, hogy Bodoky Zoltán pisztoly párbajt vívott Chrisztó Miklóssal, 1886. aug. 14 én a gyulavárosi erdőbeu. Bebizonyittatott, hogy a felek előre megállapított föltételek i szabályok szerint öldöklő fegyverekkel vívtak azért, hogy a sértett becsületért öuhatalmi- lag, tehát törvénytelenül elégtételt vegyenek a lovagiasság szabályai szerint. — Nyilvánvaló tehát, hogy a párviadal vétsége úgy objective, mint subjective fenforog. — Alanyilag megállapítandó a vétség azért, mert a felek akarata arra irányult, hogy a párviadal téuyálladékát a fentebbiek szerint megállapítsák ; de feuforog objective is a párviadal vétsége, mert annak elkövetési cselekedete : a küzdelem öldöklő fegyverekkel, végre lett hajtva. Egyszerű a kérdés Tekintetes büntető bíró ság 1 —■ Nyilvánvaló, hogy a felek vétkesek ; de azt hiszem, nem csalódom, ha azt állítom, hogy a tényálladéki mozzanatok ily nyilvánvalósága mellett, is anyagilag igazságos Ítélet CBak akkor hozható, ha aggódó gondossággal vizsgáljuk azon okokat, melyek a párbajt megteremtették, melyek a feleket arra késztették, hogy a törvénynyel öszszeütközésbe jöjjenek. A törvényhozó nagy latitude-öt adott a bírónak a büntetés megállapításánál. — A büntetés lehet egy nap vagy egy év — s mert ez igy van, — vizsgálnunk kell azt, hogy súlyos vagy enyhe párbaj képezi-e az Ítélkezés tárgyát. — Tény, bogy a párviadal vétsége eliminálva van a közönséges élet- és testiépség elleni büntettek nagy csoportjából; tény bogy ezen bűntetteknél annál súlyosabb a bűn, annál nagyobb a gonoszság, minél fontosabb élet-java lett az embernek megtámadva ; — igaz, hogy a testisértés, vagy halál a párviadalnál is emsli a bűncselekmény súlyosságát; de vehetjük-e zsinórmértékül a bűnösség fokának megállapításánál itt is azt, t. i. a tényleges jogsértést; mint amott. Nem habozom kijelenteni, hogy : n e m — Lehet a párbaj súlyos : halál vagy sebesülés nélkül is; és viszont: lehet enyhe akkor is, ha emberélet esett áldozatul. —. Súlyos a párbaj, ha azt krakélerek; spadassinek vívják, — üres hírnév, olcsó dicsőség; feltűnési viszketegből; az ilyen párbaj súlyos még akkor is, ha sebesülés nem törttén. — Ellenben, még sebesülés esetén is enyhe a párbaj akkor, ha azt komoly férfiak vivják, legdrágább kincsük : becsületük érdekében. Az a kérdés Tekintetes büntetőbíróság, hogy az ítélet tárgyát képező párbaj melyik kategóriába tartozik; vajon a teleket a feltűnési vágy, vagy a féltetten őrzött szeplőtlen jellem, s a megsértett becsület hozta-e összeütközésbe a törvénynyel. — En kijelentem, hogy mint ember 8 mint jogász arról vagyok meggöződve, hogy Bodoky Zoltánnak Chrisztó Miklóssal vivott párbaja : komoly férfiaknak becsületbe vágó sértés miatt vivott komoly küzdelme volt. — A ki a hírlapi czikkeket olvasta, már pedig megyénk szine java olvasta azt, meggyőződhetett róla, hogy Bodoky Zoltán érzékeny sértést szenvedett. Nem vonom kétségbe egy pillanatig sem a feleknek törvény iránti tiszteletét; de kérdem Tekintetes bíróság j ezen párbaj tör- vónytiszteletlenséget foglal e magában. — Szomorú, de igaz, hogy manapság sem a tudománynak, sem a törvényhozásnak nem sikerült norma- tivumokat fölállítani; melyek az egyéni becsületet kellő hatályossággal védeni képeoek volnának. — Törvényünk 261. §-a kijelenti ugyan, hogy a ki mást szóval, vagy tettel meggyataz : becsületsértés miatt büntetendő, — ámde ezen maghatározás oly szűk mederben mozog, — hogy, mint törvény embere is ki merem inoudaui, — a becsületsértésnek ezer meg ezer árnyalatait nem foglalja magában. — Más a jogász által mereven megbatározott becsületsértés, es más az, amit a társadalom, a közvélemény annak tart. Ez szertelenül tagabb fogalom mint amaz. S ketely nem iór hozzá, hogy amit a torveuy becsüietsértesoek nem tart, de a társadalom annak tartja: százszorta mélyebben sérti az egyén individuális erkölcsi érzületét, mint az a sértés, a mit a torvény annak tart, s pedig azért, mert az ilyen esetek a társadalom elitjében fordulnak elő; míg amaz a szoros értelemben vett nép közt burjauzik. — A nép alsóbb osztályánál nincs közvélemény, mely eber figyelemmel őrködnék tagjainak becsülete fölött ; itt a közórzület tudomást sem vesz az injuriáról, innen van, hogy az alsóbb néposztály becsület- érzékét aI enyhe pénzbüntetés is kielégíti. Másként áll az intelligencia körében. Itt a mily arauyban fokozódik a műveltség, — ep oly mérvben batványozódik a társadalmi osztály s az egyesek finomult estheticai érzéke a becsület iránt. Ebben leli magyarázatát az, hogy egy szeplőtlen jellemű, köztiszteletben álló egyen monális individualitása nem érzi becsületét rehabilitálva a pár forintot tevő pénzbüntetéssel; s erkölcsi énjének megbántódása az a hatalmas mozgató erő, mely a törvény iránti tiszteletet háttérbe szorítva, arra ösztönzi a sértettet, hogy habár a törvénynyel collisióba jőve is: lovagias utón vegyen magának elégtételt. Vádlottak társadalmi állásuknál s műveltségűknél fogva is az intelligens társadalom közepén foglalnak helyet. — Tény, hogy Bodoky Zoltáu súlyos sértést szenvedett; s igy, ha figyelembo veszszük az elmondottakat: nagyon is érthető lesz, hogy morális egyéniségének pressiója alatt állott akkor, midőn, mint jogász 1 mint intelligens ember, számot vetve azzal, hogy a törvény erkölcsi énje sértett becsületének helyreállítása iránt táplált követelményét nem elégiti ki, — inkább collisióba jött a törvénynyel, mintsem legdrágább kincsének, becsületének megtámadásáért fél elégtételt, vagy pláne saját szempontjából kiindulva, — semi- féle elégtételt se kapjon. — Ebben találom én mint jogász s mint psychologns első okát annak, — hogy Bodoky Zoltán miért vivott párbajt Chrisztó Miklóssal. Ha elismerjük ezen motivum jelentőségteljes voltát; már pedig azt, Tekintetes Törvényszék ! tagadni nem lehet; akkor még nagyobb súlyt kell helyeznünk azon második mozzanatra, mely i társadalmi kényszerben nyilvánult. — Fájdalmasan érinti a tisztességes, jellemes embert a becsület- sértés mindig; — még akkor is, — ha azt a hír villámgyors szárnyaira nem veszi; de ki tagadhatná, hogy ezerszerte mélyebb a seb, melyet becsületünkön a nyilvánosság előtt üt a rágalom legyvere, — ki tagadhatná, — hogy morális egyéniségünk ellen intézett támadás annál fájóbb, annál mélyebbre ható, — minél inkább közbeszéd tárgyát képezi az, Azt kérdem már most, Tekintetes Bíróság 1 — van-e nyilvánosabb valami, mint a sajtó ; — terjeszti-e a hirt jobban valami, mint a sajtó; az elkiáhott szó; a becsületsértést tartalmazó gondolat nem ad-e ezerszeres visszhangot akkor, ha azt ország-világ olvassa; ha azt a nyomatott betű széthordja a szélrózsa minden irányában. — Ha súlyos a sértés, ezerszer kínosabb azt elviselni akkor, ba a társadalom ezer nyelvű, s sok esetben roszakaratu beszéd anyagává tesszük. — Már pedig a sértés ezen párbaj-ügyben nyilvánosan; sajtó utján történt. Súlyosabb a sajtó utján elkövetett sértés; — az kétségtelen; de ha ez igaz, már pedig kétely nem fér hozzá; akkor el kell ismernünk azt is, hogy a sajtóban van egy másik hatalom is. — Az egyik factor, mint már emlitém, az a melyik a sértést ezerszeres nagyításban tünteti fel; a másik pedig az, mely a sértettet a törvénynyel összeütközésbe hozva, arra készteti, hogy ne forduljon megtorlásért az ő birájához, hanem gyakorolja az önbíráskodást a lovagiasság szabályai szerint; s vívjon meg ellenfelével. — Azt hiszem nem tévedek, midőn azt állítom, hogy ezen erő még hatalmasabb lefolyással van a törvény iránti tisztelet megsemmisítésénél, mint az egyén morális érzéke. — — Mert mig itt az egyénben rejlő két erő küzd egymással; — t. i. a tör vény tisztelet és az erkölcsi individuálitás; addig a társadalmi kényssernél az egyén legalitás iránti törekvését látjuk barczolni a nálánál sokkalta hatalmasabb társadalommal. — S hogy ez komoly küzdelem, az kitűnik abból, ha figyelembe vesszük azon uralkodó epidémiát, mely szerint, ha a sértett a lovagias utat mellőzve, — a törvény oltalmát veszi igénybe, — a társadalom nemcsak hogy nem tekinti satisfactiónak a törvény szerint eljáró bíró ítéletét; hanem ellenkezőleg, a sértett félnek törvényes eljárását helyteleníti; — sőt a legtöbb esetben azt merőben gyávaságnak bélyegzi. — Tehát az egyén által szenvedett sértést tetőzi a társadalomnak sokkal mélyreható megvetése. — Csodálható-e, ha az egyén susceptibilitása; a amúgy is erősen kifejlett erkölcsi érzetének sértett volta, hatalmasan támogatva a társadalmi kényszer erejét, — ez teljesen legyőzi a törvény iránti tiszteletet. Én kijelentem, hogy az ilyen esetben súlyos törvényszegést nem látok; hanem látom a férfiak küzdelmét a valójában sértett becsület érdekében; látom a komoly harczot, komoly-ok miatt; s látom vádlottak cselekményében az eDyhe párviadal vétségét. — Miért is arra kérem a Tekintetes kir. Törvényszéket, — hogy figyelemmel az általam kifejtett motívumokra: méltóztassék Bodoky Zoltánt s Chrisztó Miklóst a btk. 296. §-a alapján lehetőleg csekély büntetéssel sújtani. Súlyos testi sértés. Kúzi Zsófia alig cseperedett lel annyira, bogy egy P&r hónapos gyermek mellé mindenesnek be- azerzodhetett; — már is megszurkosodott a keze. — A gazdaja uovacsik Karoly kereskedő lóvén ; volt nala pántlika, meg keszkenő szebbnél-szebb. — Törtem, hogy az üzletbe uj szállítmány érkezett, — ez aztan megingatta a kis tolvajnak összes törvény írauti tiszteletét; a bőségesen csenegette a különféle cziíraságot. — Ámde Kovacsik Károly rajtacsipte a tolvaj csemetét a gazdálkodáson; s e miatt csizmája orrával oly hathatósan gyakorolta fegyelmi jogát a ragadós kezű pesztrán, hogy ő Kelme liet napig kék zöld volt bele. — Miután a btk. 313. § a büntetlenséget biztosít a gazda részére az esetben, ha fegyelmi jogát jogosan gyakorolva — könnyű testisértóst okoz a cselédjén; miután ezen esetben a testisértés ily körülmények közt követtetett el, ez alapon az ügyész a vádat elejtvén, — a bíróság Kovacsik Károlyt fölmentette. — Az itéle£ jogerős. Lopás. Lipták Antal, aki lopás miatt már másszor is volt büntetve, f. évi szeptember 1-éu kileste, hogy Juzás Jánosne mikor nincs otthon; — s átmászva a zárt kapun előbb ásóval, majd tejszerel kezdte feszegetni a szintén zárva levő pitvar ajtót. — A munka javában folyt; s miután a háziasszony véletlen megjelenése megrebentette a tolvajt; b mintán máshova nem menekülhetett, felmászott a padlásra, s ott a kémény mögé rejr tőzött. — Ámde a betörés nyomai oly ádáz jaj- ve8zókelesre késztették Juzás Jánosné nagyasszonyt hogy óbégatasára csakhamar összecsődült a sógor- ság, komasag; csakhamar föltalálták a pernaháj- dert odalapulva a kémény oldalához, hogy szinte egy test egy lélekké vált vele. — Napnál fényesebb volt a turpisság; de azért nem átadottá azzal védekezni, hogy csak „látogatóba ment“ a nőném asszonyhoz. — Ezért az udvarias vizitért kapott 6 hónapi börtönt: hogy ludas volt a kópé, kitűnik onnan, hogy az ítéletben megnyugodott; s igy az, — az ügyész által sem jelentetvén be feleb- bozés. — jogerős. Vétkes bukás. Weinmann Miksát a sors üldözi; ahányszor csak boltot nyitott, — üzlete mindig galoppirozó epidémiában múlt ki. — ... Beütött a krach; s nem elég, hogy portékája a csődeljárás folytán el- kótyavetyéltetett; hanem ráadásul még a dutyival is ijesztgették. — Az első bukása simán folyt le; de már másodszor vétkes bukás miatt 50 frt pénz- büntetésre lett ítélve ; alig fizette le ezt a sommát; már ismét recitivázott az újonnan nyitott üzlete. — Megint csőd alá j itott. — A mostani bűne egyedül abban állott, hogy az év végén üzletének aktíváiról s passiváiról rendes mérleget nem 0 készített. — ugyan el akarta hitetni a bírósággal, hogy az 1883-iki mérleget már 1882-ben megcsinálta előre; de miután az ilyen bolond gomba hitelre Dem talált, — a bíróság vádlottat az ügyész indítványához képest a btk. 416. §. 3. pontja alapján vétkes bukás miatt 6 hónapi fogházra ítélte, — Ügyész éa vádlott folebbezett. —