Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-05-15 / 20. szám

i|tettel örvendetes tudomásai van szere leséra jelenteni, liogy a m. kir. államva Juták aradi üzletvezetősége a m. kir. kö i munka- és közlekedésügyi miniszter i J Utal jóváhagyott tervezet alapján a i .Ikir. államvasutak alföldi vonalán Gyű i mellett a Fehér-Körösön lévő hídnak ki zép szerkezetét egy, 45'9 meter nyitás [vas szerkezettel fogja pótolni, a mely műi [k álatok a vízjogi törvény értelmében á [talam már engedélyezve vaunak, s a mi [lyekre az engedély-okirat is a legközt [lebb ki fogván állíttatni, azok még e foly [évben befejeztetni fognak.

A vizszabályozó-társulatok között azo [lényeges változás állott be, hogy az arad [békésm jgyei egyesitett ármentesitö- és bel vízlevezető társulat keretébe tartozó alsó fehér-körösi és aradmegyei öblözeteknel külön önálló társulatokká leendő alakú lása a nagyméllóságu közmunka- és köz lekedésiigyi m. kir. miniszter ur által j f. évi február hava 8-án 379. szám alat kelt rendeletével megengedtetett, feltétle uül köttetvén ki, hogy az aradmegyei öb lözet árterületének azon része, mely I Nádor-malom csatorna, illetve a Csohosé: bal partján, ennek a Fehér-Körösbe vált Leomláséig, és innen a Fehér-Körös balpartján, Békésmegye határáig az alsó fehér-körösi öblözethez csatoltassék; — továbbá, hogy az aradmegyei öblözet töltésrendszerének azon szakasza, mely a Cso- lios-ér torkolatától balra, ugyancsak a Fehér-Kötös balpartján, Békésmegye határáig terjed ezen öblözet alsó fehér* körösi öblözetnek átadassék.

Ezen intézkedés által tehát a megyénk határán lévő s főleg megyénk székvárosát veszélyeztető Csohos-éri csatorna feletti felügyelet a legnagyobbrészt békés megyei érdekeltségből alakult alsó-fehér- körösi társulat hatáskörébe utaltatván s egy újabb megállapodás szerint az élő viz csatorna felsőtorkolati zsilipjének kezelése iránt többszörösen felmerült aggályok és érdekeltségi összeütközések immáron végét érték. Ez alkalomból kifolyólag szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az élővíz csatorna felső torkolati zsilipjének az arad békésmegyei élő és belvízié vezető csatorna társulat részére vegyes bizottságilag leendő átadása a nagyméltóságu közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter ur által a f. évi február hava 21-én 59884. szám alatt kelt leiratával elrendelni vén, az érdekeltek meghívása után sa- át elnökletem alatt tartott ülésben a jelzett társulat a zsilip építései költségi főének a m. kir. államvasutak részére le- mdő megtérítése mellett egy előlegesen iszközlendő helyszíni szemle után az át- rételre utasítva is lett, az eredményről tzonban ez ideig hozzám értesítés nem erjesztetvén be az ügy lefolyásáról ki- neritő hivatalos jelentést uem tehetek.

Többszörösen szerzett tapasztalás sze- ínt az őszi és téli időszak alatt megron- ;ált utczák, járdák, közterek és községi taknak kijavítása bevágása s kidomborítsa, nem különben a belvizek levezetése íeg sok községben nem foganatosíttatván, múlt évi deczember hava 15-én 670, a évi május hava 3-án 263. ein. számok . kiadott rendeleteimmel a járási főszolga- irákat és Gyulaváros polgármesterét fel- ivtam, hogy a községi elöljárókat illetve letékes közegeiket az 1886. évi XXII. t.

5. 21. §-án c) pontjára figyelmeztetve a özlekedési tényezők jó karba való hoza- ilára erélyesen utasítsák és eljárásukat jer figyelemmel ellenőrizzék, egyszersmind ädig az eredményről hozzám jelentést igyenek.

Végül megjegyzem, hogy a téli hó- ipok időjárásai által megrongált me- vei utak az utkaparók folytonos működei folytán kielégítő állapotba hozatván, közlekedésre nehezítő befolyással nin- enek.

Vegyesek.

A törvényhatóságokról szóló 1886. évi

XI. és a községekről alkotott 1886. évi

XII. törvényezikkek újabb s a gyors és intos közigazgatást előmozdító s azt meg szilárdító rendelkezéseinek helyes véghajtása úgy a megyei, valamint a közli életben, s főleg az eddigelé érvény- n volt szabályrendeletekben több újítást

változást tevén szükségessé, e törvény- ikkek jelentékeny befolyást gyakoroltak zigazgasási ténykedéseinkre.

Nevezetesen a vármegyének eddigelé inállott szabályrendeleteit legnagyobb ízt átalakítani, sőt több újabb szabály- ideletet is alkotni kellett.

E szabályrendeletek közül — a mei- dékoltatik közel 800 méter hosszú feltoltéi i- létesittetett.

d 3. A folyó évben kezdettek meg < gyula-vári, békési, körös-tarcsai, körösi éi 1 a szeghalmi ördögárki hidak javításai i: összesen 9600 frt költséggel, a melyek kö i zül a gyula vári hid már teljesen el ii - készült.

n 5. A kőutak tovább fejlesztése ezélu tűzetett ki, a gyoma-endrődi 4394 metei I és a szarvas-szentandrási 5100 meter hosz- □ szú utaknak gránitkövei leendő kiépítést v iránt Glasner és Eibensütz vállalkozó ezég- k gél 167597 írt 70 kr erejéig szerződés \ köttetett. Miután ezen szerződés a köz- a munka és közlekedésügyi m. kr. minister . ur által is helyben hagyatott a gyoma- ,1 endrődi útnak építése a napokban tényleg t meg is indíttatott.

6. A csabai Széchenyi utcza mucadam y szakaszának fenntartásához 286 torint 41

kr költséggel 54.87 köbméter kis sebesi a kavics szállíttatott.

7. A gyulai macadam útszakaszok fenntartásához a f. évre szükségelt 830

j köbméter kissebesi kavicsnak 4482 foriut költséggel való szállítása folyamatban van. j Ez alkalommal szükségesnek találom bejelenteni, hogy a tekintetes megye közönsége által a f. évi márczius havában tartott rendkívüli közgyűlésben a Sárréten létesíteni szándékolt helyi érdekű vasu- ' tak segélyezésére a megyei közmunkaalap terhére megszavazott 400000 forint kölcsön tárgyában hozott határozat az lH86-ik évi XXI. törvényezikkben kívánt meghirdetés után a nagyméltóságu közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszter ur jóváhagyása alá lett felterjesztve, D honnan ez ideig még vissza nem érkezett.

A kisujszállás-déva-ványa-gyomai helyi érdekű vasutak létesítése érdekében ugyancsak a közmunka alap terhére megszavazott 40.000 foriut tárgyában hozott határozat a legközelebbi napokban némely felvilágosító adatok előterjesztése végett a| közmunka és közlekedésügyi m. kir. mi- s niszter úrtól visszaküldetett. t A vizjogról szóló 1885. évi XXIII. t.| ez. 189. §-a értelmében általam az 1886.| j évi november hava 7-én kibocsájtott „hir | c detményben fennálló vizimüvek és viz-| használati jogosítványok t.ulajdonossait, hogy a jogosítványaikra vonatkozó enge J délyt a f. évi márczius hava 1-ig beiuu-| , tassák, vagy ez ideig igazolják, hogy vi-| j zimüveik már 1866. év január 1-je óta| háboritlanul fennállanak. t Ezen hirdetmény kibocsátása által) kezdetett meg megyénkben a vízjogi tör-|( vénynek számtalan nagy érdekekre k'-|( ható és azokat biztositó végrehajtása. J,

A beterjesztett bejelentések jelenleg ah m. kir. VI. kultúrmérnöki hivatal elbirá-h I lása alatt állanak, — a mely hivatalnak , I közreműködésével már az e megyébenJ vezetni, szükségelt vizikönyv is megnyit-j, tatott. h

Ugyancsak a vízjogi törvény 191. §-ab értelmében a f. évi márczius hava 21-énJt újabb hirdetményt bocsájtottam ki arra £ nézve, hogy a vizmüvek és vizhasználatiL jogosítványok azon tulajdonosai, kik a jo-[f gositványukra vonatkozó engedélyt illetveJ a a 20 évi háboritlan gyakorlat igazolását a b kibocsájtott hirdetmény folytán a f. évik márczius hava 1-ig de nem jelentették, 6L hónap lefolyása alatt, vagyis a f. évi ok-L tóber hava 1-ig az engedélyért annyival L inkább folyamodjanak, mert különben jo-L gositványuk elenyészettnek tekintetik ésD vizimüveik felett a hatóság intézkedik. k

Egyébként örömmel jelenthetem, hogy k a folyó évi tavaszi áradatok a védtöltésekj teljesen szilárd és kielégítő állapota mel-L lett elvonultak a uélkül, hogy nagyobbk aggályra avagy hatósági beavatkozásra okotk szolgáltattak volna, jóllehet a viz magas-k sága majdnem elérte az 1881 ki legmaga-L sabb vízállást.

E magas víznek sebes s minden kárj avagy veszély nélküli elvonulása mig egy-k. részről a jövendőre is megnyugtató ||p|s| tással van a közönségre, addig másrészről|g| beigazolni látszik, hogy a bár sok költ |l,( ségbe került szabályozási munkálatok a18 mentesítés tekintetében üdvösen czélhozU® vezetők, s főleg az újabban készült át-|8 metszések és foganatosított mederkotrások | e a viz gyors levezetésére s az eddigi nagy-| mérvű iszapolások elhárítására kétsegenj kívül hasznos tényezők voltak.

A Fehér-Körös vizének s főleg a jégzajlásoknak akadálytalan elvonulására s azjf®1 eddig tapasztalt vízduzzadás elhárítására) *éi egyrészről, másrészről pedig a vasúti köz-J1®1 lekedés megnyugtató állapotára való tekin*

váltás folytán Sztojka József nevű, állítólag kigyÓ8Í illetőségű czigány, Farkas Jó- zsefné czigány asszonyon s ennek Józsel és Pál nevű fiain többszöri késszurások kai súlyos sebeket ejtvén megfutamodott s eddig eredménytelenül nyomoztatott.

Endrődön Neubauer András mostoha atyját, Bálint Mihályt szóváltás és veszekedés okozta ingerült kedélyállapotában agyonütötte.

Általános megdöbbenést keltett azon gyilkosság, a mely Dr. Szennán Kálmán b.-csabai ügyvéd és megyebizottsági tag személyén a folyó évi január hava 25-ik napjának reggeli óráiban elkövettetett. A jelzett időben ugyanis Maczák Mária b.-csabai főldmivesnő, Dr. Szemián Kálmánt egy, hat lövetű torgó pisztolylyal orvul keresztül lőtte s azután a fegyvert magának fordítván, szivébe lőtt, a gyilkosnő rögtön. Dr. Szemián Kálmán nehány óra múlva elhaláloztak.

Gyomán a folyó évi február hava 19-én Tuba Lajos és Csalah Mihály gyomai lakosok, Megyeri Sándor szintén gyomai lakoson verekedés közben súlyos testi sérüléseket ejtettek.

Endrődön a húsvéti ünnepek másod napján a mezön mulató legénység összeverekedvén, többen súlyos sérüléseket szenvedtek.

B.-Csabán a folyó hó 5-én Ribianszky István b.-csabai földművest bérese, Barna Vaszil a mezö-berényi országúton, a megyeri 8zőllők között fejszével rablási szándékból meggyilkolta. A tettes, kinek rablási szándéka meghiúsult, megszökvén, ez ideig eredménytelenül nyomoztatott.

Kétegyházán Abrudán György nejét Isztin Zsófiát folyó hó 10-én késszurások- kal meggyilkolta. A gyilkos önként jelent kezvén letartóztatott.

A vagyonbiztonság betöréses tolvajlá- sok és lólopások által volt megtámadva, a melyek közül különösen felemlíthető azon nagy vakmerőséggel elkövetett tolvajlás a melyet eddigelé a legelterjedtebb nyomo zás daczára is ismeretlenül maradt tettesek Gyomán az 1886-ik évi deczembor hava 4-én éjjel a gyomai postahivatalban álkulcsok segélyével vittek véghez s a mely alkalommal 9676 forint 70 krt tolvajoltak el. Ez esetről annak idején a m. kir. belügyminiszter úrhoz távirati jelentést tettem.

Tűz 35 esetben volt, a mely alkalmiakkor leégett épületek becsértéke 13815 frt 45 krt tett ki, az épületek biztosítva voltak összesen 8910 frt erejéig.

Öngyilkosság 16 s véletlen halál 14 esetben szaporították e szerencsétlenek statisztikáját.

III. Közmunka és közlekedési ügyek. Véd- töltésék.

Az évi zárszámadás szerint a megyei közmunka alap 1886. évi bevétele 250938 frt 44 kr, kiadása 246197 frt 47 kr, mamaradványa 4740 forint 97 krt tett ki, a mely maradványból készpénzben 4525 frt 96 kr és takarékpénztárban elhelyezve 115 frt 1 kr találtatik. Beszedetten maradt hát ralék 6531 frt 89 kr mutatkozott. A hátralék összege az 1886. évről 3320 frt 9 krra szállott le, a melyhez hozzáadva az 1885. évről még fennálló hátralékos tartozást 779 frt 50 krt, az összes hátralék jelenleg 4090 frt 59 krban állapítható meg, a mely hátralékos összeg behajtása folyamatban van.

A közmunka váltsági alapnak eddigelé 105015 frt 73 kr és ennek 5 és fél %‘al esedékes kamatai erejéig terjedő tartozása vau, a mely tartozásból az 1887. évben 78488 frt 53 kr, 1888 évben 17805 írt 26 kr, és 1889. évben 17.805 frt 26 kr és 1889. évben 8721 frt 94 kr lesz kifizetendő.

A közmunka alap terhére a múlt évi szeptember havától a mai napig a következő jelentősebb müépitmények létesítettek és építkezések vannak folyamatban.

1. A békési vasútállomáshoz vezető .

kőutnak a piacztértől a Kettős-Körös hidja , felé vezető része, 2238.7 méter hosszal és ; 44.805 forint 20 kr költséggel gránitkővel , kiburkoltatott. Ezen útnak a k.-ladányi , utón a községi körgátig való kikövezése , folyamatban van s még e hó folyamán be- , fejeztetik. ;

2. A gyula-dobozi utón a Kettős-Kö- j rös csatornán levő | a múlt évi jégzajlá- j sok által elsodort dobozi hid 117 meter hosszban 23142 frt 50 kr költséggel tel- , jesen elkészült s a forgalomnak átadatott. £

3. A körös-tarcsai és körösladányi e utón, mely ut fokozatosan feltöltetni szán- 1

Melléklet a „Békés“ 20-ik számához.

esete szintén háborgatta a lakosságot; az ezen bajban szenvedők czélszerü gyógykezelés végett a megyei közkórházba uta- sittattak.

Megjegyzem még, hogy a víziszonynak is merült fel egy esete.

A jelzett járványos kórok tova terjedésének megakadályozása s a kellő óv és gyógyintézkedések iránt esetről esetre intézkedtem s ezen felül a cholera elleni óvintézkedések helyes foganatositása többszörösen is megújított rendelkezéséseim- mel a járási főszolgabiráknak s B.-Gyula város polgármesterének állandó s folytonos rendelkezéseik tárgyává tétetett, s az a hozzám időszakonkint beérkező jelentéseik szerint általuk kielégítő eredménnyel gyakoroltatik is.

Az állategészségügy állapota kedvezőnek és teljesen kielégítőnek jelezhető, s az csakis a lovak között előfordult nehány takonykor, lépfene és rüh*, a szarvasmarhák között egy két lépfene, a juhok között néhány himlőeset által lett há borgatva; — ezen kórok azonban a kellő időben és 'erélylyel alkalmazott orvos- rendőri beavatkozás által mindenkor lo kalizáltatván, járványos jelleget egyátal- ján nem öltöttek.

A tavaszi lóvizsgálat a megye állat orvosa által a folyó évi február hava 21-én megkezdetvén, a múlt hó 18-án fejeztetett be. Megvizsgáltatott összesen 42,770 darab, a melyekből egészségesnek 42,740, s betegnek 30 darab találtatott, a beteg lovak közül 2 azonnal leszuratott. A szarvasmarhaállomány a tavasi legelőre lett hajtása előtt egészségi tekintetben a fennálló szabályok értelmében hasonlólag megvizsgáltatván, az egészségügyi állapotoknak aggályosabb jelenségei nem észleltettek.

ösmerve megyénk gazdaközönségének az állattenyésztés érdekében kifejtett tevékeny működését s ezen nemzetgazdasági ág iránti érdeklődését, nem tartom fölöslegesnek Magyarország hasznos háziállatainak 1884. évben történt összeírásáról a legközelebb megjelent statistical kimutatásból a megyénket érdeklő következő adatokat előterjeszteni.

A 8zarvasmarliaállomány 52,825 darabot, vagyis 3020 darabbal kevesebbel tett ki, mint az 1880. évi hasonló összeírás alkalmával. Ez állomány összes értéke készpénzben kifejezve 4.376,695 forint, s igy esik egy darabra átlag körülbelül 85 frt 76 kr.

A 1 iállomány 44,293 darabot tett ki, a mely végösszeg az 1870-ik évi összeírás alkalmával nyert 57.673 nál 13,880-al, vagyis 23‘l9°/o-al kevesebbnek mutatkozik. Ezen apadásnak — a mely különben az orsság legtöbb megyéjében mutatkozik — általános oka az intensiv gazdálkodásban, a legelő feltörésekben és az ott tapasztalható nagyobb mérvű birtokfeldarabolásban keresendő. Mind e mellett is mennyire gazdag megyénk lóállománya, főleg onnan tűnik ki, hogy még az egész ország területét véve alapul, 1 □ kilométerre átlagos számítás szerint 6 darab ló esik, addig megyénkben 1 □ kilométerre 12 darab lovat lehet számítani.

Á kitüntetett lóálloinány összes pénzértéke 4.296,814 forintot tesz ki, s egy ló átlagos értéke 106 frt 14 kr.-ban van megállapítva.

A sertésállomány, a mely az 1870-ki összeírás szerint 83,646 darab volt, az 1884. évi összeírás szerint 108,802 drbra. vagyis 25,156 darabbal magasabbra emelkedett. A sertésállomány összes pénzbeli értéke 1.666,481 forintban van megállapítva, vagyis darabonkint az átlag értéke 15 frt 31 krt tesz ki.

A juh- és birkaállomány 180,929 da- rab, vagyis 19,468-al több mint az 1880. évi összeírás alkalmával ialáltatett.

A juhállomány összes értéke 1.586,142 forint, s igy darabonkint 8 frt 76 kr.

II. Közbiztonság.

A személybiztonság ellen elkövetett bűnesetek adatait a kővetkezőkben tüntetem elő.

Békésen a múlt évi szeptember 13-án Molnár Imre oda való lakos, Nagy István nevű lakos társát összeszólalkozás közben egy saraglyával úgy ütötte főbe, hogy az annak következtében meghalt.

Csorvás községben az 1886. évi november hava 6-án egy ottani korcsmába betért czigány csapat között felmerült szó-