Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887-02-06 / 6. szám

6-ik szám

Gyula, 1887. február 6-án

VI. évfolyam

r

Szerkesztőség:

1

Magyar-utcza 119. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnak vieaza.

Előfizetési díj:

Egész évre

..........5 írt — kr.

Fé

lévre ............2 »50 „

Év

negyedre .... 1 „ 25

Egyes szám ára 10

fcs________________

r

25»

k

r. )-A

Társadalmi és közgazdászaid hetilap

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság.

Felelős szerkesztő: Dr. Kovács István, segéd szerkesztő: Bodoky Zoltán.--------------1

Ki

adó hivatal:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők

Hirdetések

szabott áron fogadtatnak el Gyulán

a kiadó hivatalban.

Nyilttér tora 10 kr.

J

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9. sz. Mezei Antal Dorottya-utcza 6. sz. Schwarz Gyula Váczi-utcza 11 sz. Eckstein Bernát fürdő-uteza 4. sz. — Bécsben: Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. — Majna-Frankfurtban: Daube G. L. és társa

hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon

B.-Gyula február 5. 1887.

Hogy a nagy közönség tájékozva le gyen arról, hogy a Sárrét lakossága az oly közelről érdeklő vasút kérdésében mi ként gondolkozik s minő álláspontot fa lal el, alantabb közöljük’ Vésztő község képviselő-testületének ide vonatkozó vég zését s annak indokolását. Helyesnek tart juk, hogy e nézetekkel az e tárgyban nem sokára összeülendő bizottság tagjai már eleve megismerkedjenek.

Kiirt czikk Vésztő község képviseleti köz gyűlési jegyzőkönyvéből az 1887. évi ja nuár hó 20-ikáról.

4/1887. sz. A jelen gyűlés tárgyát a bihari helyiérdekű vasutaknak a kóti végpontjából kiin dúlva Békésmegyén átvezetendő vonalára adaudó segélyösszeg megajánlása és megállapítása képez vén, mindenek előtt elnöklő község bírája által megjegyeztetik, hogy ezen közgyűlésnek a foly évi január hó 20-án történendő megtartása — csatolt meghívók szerint az 1886. XXII. t. ez 131. §-ához képest még a múlt 1886. évi decz hó 29-én meghirdettetett, illetve arra a községi képviselőség szokott módon meghivatott.

Mely alkalommal tehát:

Olvastatott Móricz Pál és társainak, mint bihari helyiérdekű vasutak engedélyeseinek az iránti kérvénye, hogy Vésztő községe a bihari vasutaknak — a felmutatott tervrajz szerint — Békésmegyén át folytathatása végett 30000 frtny törzsrészvény átvételét kötelezze.

Melynek folytán előterjesztetett a kérdéses tárgyban keletkezett s itt jegyzőkönyvi kiirt czikk ben csatolt község elöljárói tanács ülés határo zati javaslat, miszerint is az elöljáróság a kér déses vasútra 26000 frtot ajánl megszavaztatni oly móddal, hogy ezen a törzsrészvényekért járó 26000 frt a forgalom megnyitásától számított 10 év alatt, 10 egyenlő utólagos részletben, megfelelő mennyiségű törzsrészvényért kamat nélkül legyen fizetendő.

A községi képviselő testület ez alkalommal is meggyőződve lévén egy vasútnak úgy közigaz gatási, mint közművelődési és többszörösen köz gazdasági tekintetekben nagyjelentősége, érdeke és hasznos voltáról, de különösen a tervezett vo nalnak Vésztő községe és az egész szeghalmi já ráara nézve, a községek érdekébeni czélszerüsége és előnyösségéről, a vasút létesítése czéljábóli se gélyozés elől már azért sem kívánhatja elvonni magát, mivel ahoz — már előző időben is — se gély ajánlattal hozzájárult, ez időszerint pedig törzsrészvényeket nyervén a hozzájárulási összeg fejében, e részben is többszörös érdeke fekszik a kérdéses vasút létesítése előmozdításában.

Mihez képest is tekintve, hogy folyamodók a törzsrészvények árát, illetőleg a hozzájárulási összeget, lehetőleg egyszerre lefizetni kérik, más részt, bogy a dolog természeténél fogva a válla lat létesítése pénzt igényel, a községi tanácsülés! határozati javaslattól e részben eltérőleg, a kép' viselő testület a kérdéses vasút létesitéséhezi hoz zájárulást illetőleg egyenlő akarattal és egyhangúlag a következőkép határozott:

Oly szilárdan építendő gözmozdonyos vasútnak segélyezésére, mely a bihari vasutak kóti végpontjából kiindulva, Vésztő számára a bemutatott tervrajzon kijelölt helyen és attól semmi esetre sem távolabb birand, — úgy személy s te her forgalom, mint jószág felvételére szolgáló állomással, — melyre nézve azonban óhajtandó hogy az a községhez lehetőleg még s minél közelebb legyen, — kész és kötelezi magát Vésztő községe, megfelelő mennyiségű törzsrészvényekért 26000 frttal hozzájárulni következő különös feltételek alatt:

1. Ezen határozat folytán Vésztő kőzségé764 frt 67 kr. maradvány kö- I telez vényekben ;

k) Nagy Márton-féle alap.

219 frt 58 kr. bevétel,

219 , 58 , kiadás, és

— frt — kr. maradvány készpénzben :

4530 frt — kr. bevétel,

— „ — I kiadás, és

kr. maradvány köBékésmegye közigazgatási bizottságától.

A közigazgatási bizottságról szóló 1876. évi VI. t.-cz. § a értelmében a jékésmegyei közigazgatás összes ágai ál apotáról az 1886. év II. felére szerkesz tett rendszerinti jelentésünket kővetkezők jen van szerencsénk előterjeszteni :

I. A belügyminisztérium ügykörében.

1. A közigazgatási bizottság válasz tott tagjai közül Dr. Hajnal István, Ladies György, Fejér Béla, Varságh Béli és Göndöcs Benedek tagsági joga a: .886. év végével lejárván, az ekként ki- épett tagok az 1886. év deczember hava 20-án és íolytatva tartott rendkivüli megyebizottsági közgyűlésben Göndöcs Benedek kivételével — ki helyett a választás esélyei Jantsovits Emil b.-gyulai ügyvédnek kedveztek — újonnan megválasztva ettek.

2. A megyei központi közigazgatás menetét általában eléggé gyors és pontos- aak találtuk, s a lefolyt félév alatt, — i mely egyszersmind a törvényhatóságok Ss községek .újjászervezéséről alkotott L886. évi XXI. és XXII. t.-czikkek vég- •ehajtásának időpontját is képezte, nem aláltunk oly akadályokat és nehézségedet, a melyek különös közbelépést igé- iyeltek volna.

A fentebb említett 1886. évi XXI. .-czikk rendelkezéséhez képest az eddig rvényben volt megyei szabályrendeletek'

c) Katonaelszállásolási pénztár.

53,825 frt 25 kr. bevétel, 52,514 , 70 , kiadás és

i,diu trt üo ki\ maraavanv Készpénzben;

2946 frt 94 kr. bevétel,

— „ — „ kiadás, és

2946 frt 94 kr. maradvány köte- llezvényekben:

cl) A megyei házi tartalékalap pénztár.

38.688 frt 35 kr. bevétel,

38.688 , 35 , kiadás, és

— frt — kr. maradvány kész-| Idénzben:

82,148 frt 76 kr. bevétel.

29,414 ,, 79 „ kiadás, és

52,733 frt 97 kr. maradvány köte- llezvényekben ;

e) Jegyzői nyugdij-alap pénztár.

11,779 frt 09 kr. bevétel,

11,294 „ 79 „ kiadás,

484 frt 30 kr. maradvány kész

pénzben;

78,177 frt. 55 kr. bevétel,

1298 „ 54 „ kiadás, és

76,879 frt 01 kr. maradvány köte-| lez vényekben.

f) Megyei közkórházi pénztár.

58,865 frt 92 kr. bevétel,

4530 frt

telez vényekben.

I) A szeretetház-alap pénztár.

170 frt 70 kr. bevétel,

170 „ 70 kr. kiadás, és

— frt — kr, maradvány

készpénzben,

3543 frt 33 kr. bevétel,

— „ — „ kiadás, és

3543 trt 33 kr. maradvány kö- I telez vényekben.

m) A közművelődési-alap pénztár.

212 írt 89 kr. bevétel,

212 „ 89 „ kiadás, és

— frt — kr. maradvány

[készpénzben.

1369 frt 16 kr. bevétel,

100 „ — „ kiadás, és

1269 frt 16 kr. maradvány kötelezvényekben.

n) A budapesti vakok intézetének pénztára.

165 frt 9 kr. bevétel,

165 „ 9 „ kiadás, és

— frt — kr. maradvány kész3426 frt 70 kr. bevétel,

— „ — „ kiadás.

pénzben,

3426 frt 70 kr. maradvány kötelezvényekben.

q) Ipar és kereskedelmi alap pénztár. 1055 frt 52 kr. bevétel,

Lapunk mai számához fél ív melléklet van csatolva.

nek minden eddigi hasontárgyu határozata sen misnek tekintessék.

2. Ha a község az alább megszabott bats rokon belöl kölcsönt vebet fel, a megajánlott s« gély a forgalom megnyitásától számított egy t alatt egyszerre, — ba pedig kölcsönt nem ka] akkor a forgalom megnyitásától számított tiz é alatt egyenlő utólagos részletben legyen, megf< lelő mennyiségű törzsrészvényért kamat nélkül k: fizetendő.

3. Az ezen ajánlatból, illetőleg kölcsön f< dezetéböl a községre háruló minden teher, mindé vésztői lakos és birtokos által, minden államad forintra egyenlően kivetve, birtok aránylag vise tessék.

Egyúttal felhatalmaztatik és utasittatik a elöljáróság, hogy ezen határozat értelmében a egyezséget kösse meg s azt hatósági jóváhagyá alá terjessze; — hogy továbbá a megajánlott se gély összegnek és költség járulékainak mint szűk ségletnek megfelelő, azonban 50 éven túl és Ó! járulékaiban 6°/0-on felül nem terjedhető kölesö szerzéséről és felvételéről gondoskodjék, s végr< hogy az ellenértékűi átveendő törzsrészvényeké mint községi törzsvagyont kezelje, az egész üg lebonyolításáról pedig annak idején a képvisel testületnek kimerítő jelentést tegyen.

Jelen határozat a sárréti vasút létesítése ér dekében kiküldött megyei bizottság elnöke nagy! Jancsovics Pál megyei alispán urnák a járási fő szolgabiróság utján, — továbbá Dr. Papp Józse ügyvéd urnák mint a folyamodók megbízottjánál megküldetni, — végre a községi törvény 131. §-i rendelkezéséhez képest lő napra a főjegyzői iro dában közszemlére kitétetni, s erről a közönség értesittetni, és jogerőre emelkedés után, törvény hatósági jóváhagyás ' végett az egyességel együt felterjesztetni rendeltetik.

A határozat hitelesítésére a bíró mellé Eui Béla, Papp György, Kiss György és Hritz János képviselők megbizatnak.

Kelt mint fent.

Jegyzetté: Csörgei Lajos, s. k., jegyző.

[megfelelően ujjáalakittatván s az 1886 évi rendes évi közgyűléshez bemutattat Iván, azok felsőbb jóváhagyás végett s Inagymélt. belügyminiszter úrhoz felter- Ijesztettek, mig az 1886. évi XXII. t.-cz alapján a községek újonnan készített, il lletve átdolgozott szabályrendeletei rész ben az őszi rendes, részben pedig az 1886 [évi deczemher havában megtartott rendkívüli közgyűléseken nagyrészben jóvá hagyattak.

A központi tisztikar tevékenységéi feltüntető I. mintájú kimutatást ide csaholjuk.

3. Az 1886. évi XXI. t.-sz. V. fejezel

64. §-a 9-ik pontja értelmében a megye Ipénztári, nemkülönben a megye kezeié- lsére bízott jótékony czélu alapítványok a Imegye alispánjának elnöklete alatt működő küldöttség által a lefolyt félévben is havonként előzetes értesítés nélkül beható [gondossággal megvizsgáltatván, azok ke- Izelése a m. kir. belügyminiszter ur által Il883. évi julius hava 14-én 48,169 szám [alatt kiadott szabályzat intézkedéseivel ösz- I hangzónak találtattak.

Az 1886. évi deczember hava 23-án la megye főispánjának jelenlétében teljesi- Itett pénztári vizsgálat eredményéről szóló (jegyzőkönyv szerint az egyes pénztárak állása következő volt :

a) A megyei házi pénztár.

74,478 frt 27 kr. bevétel,

72,031 , 59 , kiadás, és

2446 irt 68 kr. maradvány készpénzben.

b) Közmunkaváltsági pénztár.

209,485 frt 84 kr. bevétel,205.312 , 96 , kiadás és

4,172 frt 88 kr. maradvány készpénzben ;

37,602 frt 31 kr. bevétel,

37,600 frt — kr. kiadás, és

2 frt 31 kr. maradvány köte| 58,452 „ 21 „ kiadás, és

413 frt 71 kr. maradvány készpénzben ;

77,213 frt 58 kr. bevétel,

45,900 „ — „ kiadás, és

31,318 frt 58 kr. maradvány kötelezvényekben.

g) Nyilvános betegápolási-alap pénztár.

16,883 frt — kr. bevétel.

15,028 „ 48 „ kiadás, és

1,854 frt 52 kr. maradvány készpénzben ;

3000 frt — kr. bevétel,

— „ — „ kiadás, és

3000 frt — kr. maradvány kötelezvényekben ;

\h) Az endrődi Vida-féle alapítványi pénztár.

4.625 frt 3 kr. bevétel,

4.625 „ 3 „ kiadás, és

— frt — kr. maradvány készpénzben ;

50,236 frt 4 kr. bevétel,

2,241 „ 50 „ kiadás, és

47,994 „ 54 kr. maradvány kötelezvényekben ;

i) Megyei közkórházi tartalék-pénztár.

36 frt 82 kr. bevétel,

36 „ 82 „ kiadás, és

— frt — kr. maradvány készpénzben ;

764 frt 67 kr. bevétel,

— _ — _ kiadás, és