Békés, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887-02-06 / 6. szám
3 írt 8 kr. maradvány készpénzben, 1108 írt 78 kr. bevétel, ________— „ — » kiadás, és 11 08 frt 78 kr. maradvány kötvényekben. H A Wenckheim-szobor alap pénztár. 235 frt 10 kr. bevétel, _________235 „ 10 „ kiadás, és — írt — kr. maradvány készpénzben, 4879 írt 26 kr. bevétel, — „ — „ kiadás, és 4879 „ 26 „ maradvány kötelezvényekben. ü p| megyei tiszti nyngdijintézeti pénztár. 8696 frt 48 kr. bevétel, _______8696 „ 48 „ kiadás, és — frt — kr. maradvány készpénzben, 49,997 frt 80 kr. bevétel, _______1300 „ — „ kiadás, és 48 ,697 frt 80 kr maradvány kötelezvényekben. t) A Wodianer árvaház-álap pénztár. 3268 frt 66 kr. bevétel, 3268 „ 66 ,, kiadás, — frt — kr. maradvány készpénzben. 66.766 frt 51 kr. bevétel, 1000 „ — „ kiadás, és 65.766 frt 51 kr. maradvány kötelezvényekben. u) A megyei központi gyámpénztár. 33,544 frt 79y2 kr. bevétel, 32,101 „ 261/2 „ kiadás, és 1443 frt 53 kr. maradvány készpénzben, 104,369 frt 74 kr. bevétel, 11,880 írt 46 kr. kiadás, és 92,489 „ 28 „ maradvány kötelezvényekben. Vagyis ezen 18 pénztár összesen kész- pénzbeli 516,236 írt 38*/2 kr. bevétellel, 504,107 „ 13>/2 „ kiadással, 12,129 frt 25 kr. maradványnyal. s kötvénybeli 572,086 frt 13 kr. bevétellel 130,735 „29 „ kiadással 441,350 frt 84 kr. marad ványnyal záratott le. A megyei kezelés alatt lévő alapok közül a Wenckkeim szobor alap a gyulai népkertben Báró W,enckheim Bélának emelendő méltó éroz-mell-szobor s ezt magában foglaló csarnok előállítási költségeinek fedezésére a megye közgyűlésének 198. bgy. 6091. ikt. számú határozatával e czélra kiküldött bizottság rendelkezésére íolyóvá tétetett, — ez ideig azonban e pénztár még igénybe nem vétetett. 4, A vármegyének, nemkülönben a megyebeli összes községeknek 1887. évre szóló költségvetései s még a tavaszi ren des közgyűlésről vissza maradt 1885. évi számadásai az őszi rendes s a múlt 1886. évi deczember havában tartott rendkívüli közgyűlésen megvizsgáltattak s jóváhagyattak, — illetve a vármegye 1887. évi költség előirányzata a Nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetett a honnan felsőbb megerősítéssel ellátva már le is érkezett. 5. A szegény ügy állapotát megyénkben a következő adatok tüntetik elő: a) a megye területén dologházak nincsenek. b) az 1886. évi 11-ik felében oly elemi csapások nem fordultak elő a melyek által okozott károk elhárítása czéljá- ból hatósági intézkedések merültek volna ifel. c) a tolonczozási ügy a m. kir. belügyminiszter tir 1885* évi február hava 14-én 9389. II. szám alatt kibocsájtott szabályzata 37. §-a szerint a toloncz számadások a belügyminiszteri számvevőséghez évnegyedenként felterjesztetnek, s a költségek szokás szerint utalványoztalak. . d) községeink dologképtelen szegény- sorsú lakosaik fentartásáról a jelentékeny tőkéket képező közalapok jövedelméből és a közpénztáraik által nyújtott segélyből kitelhetőleg s törvényszabta kötelességüknél fog«a gondoskodnak s e tekin tetben a községek törvényhatósági és állami segélyre nem szorultak. ________1052 „ 44 „ kiadás, és A megye felügyelete alatt álló jótékony alapokról és az egyes községek szegényi alapjairól szóló kimutatások a m. kir. belügyminiszter úrhoz megvizsgálás végett időről időre fel terjesztetnek. 6) Az előfordult tűzesetek száma 46 volt, 30-czal több mint az elmúlt 1885. évnek II. felében, a mely szomorú statis- tikai adat, részben a nyári évszak nagy hősége és szárazsága folytán, részben pedig maniaticus gyújtogatások miatt állott elő. A megye alispánja részéről a kellő időben s felmerülő alkalmakkor szigorúan utasittattak ugyan az illetékes községek a tüzrendőri szabályok pontos végrehajtásá ra, — igy a fából levő kéményeknek tégla kéményekkel leendő helyettesítésére, — általán a kémények tisztán tartására, a tűzi fecskendők jó karban tartására, az éjjeli tűz őrök felállítására stb. — községeink lakházai azonban a legnagyobb részt igen könnyen gyűl ható náddal lévén fedve, s népünk a tüzeléssel járó házi dolgok végzésével még nem járván el kellő elővigyázattal a tűzesetek gyakoribb felmerülése is könnyebben megmagyarázható. A jelzett 46 tűzeset közül esik Gyulára 4, Csabára 8, Békésre 2, Szarvasra 2, Gyomára 1, Szeghalomra 2, Orosházára 1, K.-Ladányra 7, Gyula Várira 2, M.-Berényre 3, Kondorosra 2. P.-Föld- várra 1, F.-Gyarmatra 2, T.-Komlósra 2, Szent-Andrásra 2, Endrődre 1, Sz.-Szent- Tornyára 1, Uj-Kigyósra 1, Dobozra 1, Vésztőre 1. — A tüzesetek folytán felmerült kár 46,493 frt 56 kr., a melyből 24,260 irtot tesz azon összeg, a melynek erejéig az épületek biztosítva voltak. A megye területére engedélyezett lő por árulási helyiségek száma a múlt félév alatt nem változott, — s a tizenhárom helyiség a teljesített vizsgálatok eredménye szerint a közbiztonság igényeit kielégítő és megnyugtató biztos állapotban van. 7. A közbiztonság. A személy biztonság a következő 6 esetben lett megtámadva, u. m.: Az 1886. év augusztus havában Dobozon Dézsi János 65 éves csősz egy 13 éves gyermek-leányka ellen követett el erkölcs ellenes aljas erőszakoskodást, — a mely bűne folytán az igazság szolgáltatás büntető kezétől való félelmében a tettes magát felakasztván, a halálban keresett menedéket, — a leányka súlyos sérüléseiből kigyógyittatott. Tóth Imre öcsödi lakos tanyáján nevezettnek Varga Lajos nevű 11 éves kanásza felakasztva találtatott, Tóth Imre öngyilkosságnak tüntette fel az esetet, a helyszínén megjelent vizsgáló bird azonban a gyilkosság gyanúját látta fennforogni s tettesül a gyermek gazdáját ismerte fel, Tóth Imre vizsgálati fogságba helyeztetett. 1886. évi szeptember hava 12-én a Körös-Ladányból Gyomára menő pósta kocsist a ladányi hosszú gáton egy a ku koricza közül előtört ismeretlen egyén megtámadta, — a lovak kantárszárát megragadta, s a kocsisra kétszer eredménytelenül reá lőtt, — a lövések a kocsisnál volt forgó pisztolylyal szintén eredménytelenül viszonoztatván, a merénylő a kukoricza közé menekült. A tettes sikertelenül nyomoztatott. Békésen Molnár Imre Nagy István nevű lakos társát 1886. évi szeptember hava 13-án összeszólalkozás közben egy saraglyával úgy ütötte főbe, hogy az annak következtében meghalt. Csorvás községében az 1886. évi november hava 6-án egy ottani korcsmában betörő czigánycsapat között felmerült szóváltás folytán Sztojkó József nevű állítólag kigyósi illetőségű czigány, Farkas Jó- zsefné czigány asszonyon s ennek József és Pál nevű fiain többszöri késszurásokkal súlyos sebeket ejtvén, — megfutamodott I eddig eredménytelenül nyomoztatott. Endrődön Neubauer András mostoha atyját, Bálint Mihályt, szóváltás és verekedés okozta ingerült kedélyállapotában agyonütötte. A vagyonbiztonság betöréses tolvaj- lások I lólopások által volt megtámadva, még pedig különböző helyeken s különböző alkalmakkor eltolvajoltatott összesen 11,259 frt 21 kr. készpénz, a mely ösz- szegnek legtekintélyesebb részét azon 9676 frt |H krnak nagy vakmerőséggel végbevitt eltolvajlása képezi, a mely tol- vajlást ismeretlen tettesek az 1886. évi deczember hava 4-én éjjel a gyomai kir. postahivatalban álkulcsok segélyével vittek véghez. Ez esetről a m. kir. belügyminiszter úrhoz a megye alispánja által távirati jelentés tétetett. A megye területéről az 1886. év II. felében összesen 19 darab ló 1385 frt értékben tolvajoltatott el. A többi tolvajlási esetek az illető károsoknak ruhaneműi s más házi czikkeinek elvitele által követtettek el. A mily nagymérvű károkat okozók az erkölcsi érzet hanyatlásának, époly megdöbbentő jelenségei voltak azon gyújtogatások, a melyek K.-Ladányban 5 Ízben követtettek el, — még pedig egy esetben Kovács Rebeka 14 éves, egy esetben Márton Juliánná 13 éves, és három esetben Gál Eszter 12 éves leánykák által. Gyomán szintén fordult elő gyújtogatás, holis Diószeghi József, Márton János istállóját felgyújtotta. A gyujtogatók elfogattak. Az ekként jelzett közbiztonsági állapotok habár megnyugtatóknak nem mondhatók az előbbeni évekhez viszonyítva, azonban mindenesetre javultaknak jelez- hetők. Véletlen halálesetnek részint a saját, részint a szülők gondatlansága folytán 18 egyén lett áldozata. Öngyilkosság 19 fordult elő. 8. A közegészségügy helyzete a lefolyt félév alatt az emberi ragályos és járványos kórok által az előbbeni évhez viszonyítva, igen súlyosan lett veszélyeztetve, s daczára a minden téren foganatba vett óv- és gyógyintézkedéseknek, a ragályos kórok főleg a gyermekek között nyertek nagyobb kiterjedést s öltöttek aggályosabb mérveket. A betegségek nagyobb kiterjedést vettek Kondoroson, hol a szemcsés köthár- tyalobban, e veszélyes szembajban 13 egyén betegedett meg; a megbetegültek alkalmas hely hiánya miatt s főleg, hogy e kór tova terjedése ellen foganatba vett óvintézkedések sikerre vezessenek a me gyei közkórházba szállíttattak be ápolta- tás végett. Gyomán, K.-Tarcsán a vörös himlő, B.-Csabán, B.-Gyulán, Békésen, F.-Gyar- maton a roncsoló toroklob, Szarvason és Gyulán a hólyagos himlő, a mely járvány folytán B.-Gyulán az újra oltás el rendeltetett s e tekintetben a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztés tétetett, Vésztőn, Dobozon, Kígyóson s Gyula- Váriban a kanyaró, Szeghalmon és Kö- rös-Ladányban a vörheny betegségek lép tek fel s követelték meg áldozataikat. A hazánkban általános rémületet keltő s az ország több helyein nagyobb mérvben fellépett ázsiai cholerában megyénkben csupán egy egyén betegedett meg, a ki a fennálló rendeletek figyelmen kivül hagyásával Nagy-Kanizsáról tolonczozta- tott Szathmármegyébe, s ki már Csabára betegen érkezvén, ott rajta az ázsiai cholera tünetei észleltettek. A legnagyobb erélylyel alkalmazott gyógyintézkedéseknek sikerült ez egyén egészségét helyre- állitani. A cholera tárgyában a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter ur által ismételten kibocsájtott s a legkisebb részletekre kiterjedő rendelkezésekben előirt óvintézkedések megyénk minden községében foganatosítva vannak, s azok helyes és pontos fenntartása úgy a megye alispánja, mint főorvosa által felülvizsgáltatott, ezen felül a járási tisztviselők az ellenőrzésre a téli hónapokon át is a legszigoruabban utasittattak s felhivattak, hogy tapasztalataikról havi jelentéseikben mindenkor megemlékezzenek. A községekben járványkórházakról, hullaházakról, fertőtlenítő szerek megszerzőről gondoskodva van, a piaczi rendőrség éber gyakorlására, a közhelyeknek, nemkülönben a magánházak fertőzést terjesztő helyeinek tisztán tartására s fertőtlenítésére az illetékes közegek többszörösen megújítva, szigorú felelősség mellett utasitva lettek a fertőtlenítés eszközlésére minden községben arra alkalmas s kita- nitott egyének fogadtattak fel, s általában mi csak a közegészségügy kiváuatos javulására s e javulás fenntartására részben felsőbb rendeletekben jeleztetett, részben helyi viszonyaink figyelembe vétele mellett közegészségügyi közegeink s hatóságaink által czélszerüen alkalmazásba vétetni véleményeztetett, illetékes hatósági közegeink által a legszigoruabban végrehajtatni rendeltetett, s ha azok helyesen lett végrehajtása e veszélyes járvány felmerülésének s terjedésének akadályul szolgálhat, úgy közegészségügyi állapotainkat az ázsiai cholera veszélyeztetni nem fogja. 9. A gyámoltak és gondnokoltak létszámáról, az árvaszék tevékenységéről, a gyámpénztárak állásáról, a magán feleknél elhelyezett tőke pénzekről, a gyámi hatóság alul felszabadult egyének számáról és vagyoni viszonyaikról, valamint a jelentési kötelezettség nyilvántartásáról szóló kimutatásokat az I. minta szerint szerkesztve a megyei árvaszék és B.-Gyula rendezett tanácsú város részéről tisztelettel ide zárjuk. 10. A lefolyt félévben két fegyelmi ügy fordult elő. a. , Nagy Pál árvaszéki írnok hivatalos teendői körül elkövetett mulasztásiért, illetve azoknak hanyag teljesitéseért a megye alispánja által 15 forint pénzbírságra itéletett, — a mely összeg általa le is fizettetett. b. , Such Sándor Csorvás község jegyzője a számadások késedelmes beterjesztése, — hivatalos pénzek szabályellenes kezelése miatt s munka képtelenségének figyelembe vételével a bizottság fegyelmi választmánya által hivatal vesztésre Ítéltetett, Ezen Ítélet ellen nevezett fel folyamodással élvén ,az ügy jelenleg a m. kir. belügyminiszter ur eldöntése alatt áll. 11. A m. kir. Pénzügy minisztérium ügykörében. Az egyenes adók kivetésének és behajtásának az 1886. év Il-ik felére szer- kesztetett A) mintájú táblás átnézetét, — az adókönyvelés és adóbehajtás eredményéről az 1886. év Il-ik felére összeállított B) mintájú részletes kimutatást, — és az adófizetési eredményeknek és hátralékoknak C) mintájú egybe hasonlítását tisztelettel ide zárjuk. 111. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztérium ügykörében. Békésmegye 3558 kilométernyi területén 1 rendezett tanácsú város s 28 nagy községben, melyeknek lakossága az utolsó népszámlálás szerint 229,814 lelket tett ki, — van össszesen 216 iskola s 5 óvó intézet, és 48,045 tanköteles. A népoktatás állapotát a tisztelettel ide mellékelt III. mintájú kimutatás tünteti fel. Az 1885. év II. felében volt 210 iskola, egy év leforgása alatt tehát az iskolák száma 6-tal, az óvó intézetek száma pedig a mely a múlt év I. felében csak 2 volt, 3-mai gyarapodott. A tankötelesek száma a múlt év I-ső és az 1885. év II. feléhez viszonyítva 854-el szaporodott. A tanitók összes száma 310, ebből rendes 261, — segéd 49, — képesített 263, — nem képesített 47, — a tanitók száma egy óv leforgása alatt 6-tal szaporodott. A megye közönsége a múlt 1886. év- bea a tavaszi rendes közgyűlés alkalmával a kisdedovodák kötelező felállítását kimondván, e tekintetben igen üdvös szabályrendeletet alkotott, a mely szabályrendelet a megye területén meghirdettetvén az az ellen benyújtott felfolyamodványokkal együtt jelenleg a m. kir. belügyminis- ter ur felülbirálata alatt áll. Az iskolák külső ügyei közül a vallás és közoktatásügyi m. kir. minister ur 1876. évi sept. hava 2-án 20,311. szám alatt, kiadott körrendeleté értelmében a hatósági felügyelet és ellenőrzés a lefolyt félévben is kellő eróllyel gyakoroltatott s annak eredménye szerint az iskolai épületek jó karban tartása és kellő felszerelése tekintetében, a tanköteles gyermekek összeírása és iskoláztatása körül az iskolamulasztások igazolása iránt és a tanitók kellő számú alkalmazására s fizetéseik pontos kiszolgáltatására nézve a ministeri rendelet szabványai megfelelően végrehajtattak s e tekintetben oly lényegesebb s felemlíthető hiányok a melyek hatósági közbelépést igényeltek volna a lefolyt félévben elő nem fordultak. IV, Az igazságügy minisztérium ügykörét illetőleg. A fogházak és a börtönök viszonyairól az ide csatolt IV. mintájú kimutatás tünteti fel azon adatokat, a melyek a rab létszámra, — azok foglalkozására, — a munka keresményre, s a rabtartási költségekre vonatkoznak. — E kimutatás szerint a rabok létszáma a lefolyt félév kezdetén 115 és pedig 96 férfi és 19 nő, — a félév végével pedig 103 és pedig 88 férfi és 15 nő volt. A mely rablétszám az 1885. év II. felének végéhez viszonyítva 35-el kevesebb, — minek folytán a rabtartási költség is a mely 6116 ft. 41 krt Folytatás a mellékleten.
